A DRV Rt. irányító szervezetei

XVI. Évfolyam 3. szám A DRV Rt. irányító szervezetei Minden vállalkozás életében, mködésében meghatározó szerepet tölt be az, hogy ki a tulajdonos, s milyen szakemberek határozzák meg a mködését. Mint a lapunk 7. oldalán olvasható beszámolóból is kiderül: a dolgozók is igénylik, hogy egyszer végre élben is találkozhassanak a vezetkkel. Most mi - amíg az igazi él találkozásra nem kerül sor - a DRV Hírek oldalán legalább fotókon bemutatjuk a cég irányító szervezeteiben tevékenyked embereket. A cégvezetésrl, Igazgatóságról és Felügyel Bizottságról az érdekldk az Interneten bvebb információkat is beszerezhetnek. A DRV Rt. cégvezetése, balról jobbra: dr. Molnár László gazdasági vezérigazgatóhelyettes, Molnár Béla fejlesztési igazgató, Tóth István vezérigazgató, Bódizs József pénzügyi és értékesítési igazgató, Pálfi Imre mszaki vezérigazgató-helyettes. A DRV Rt. Igazgatósága, balról jobbra: Szekó József, Dr. Hecsei Pál, Dr. Bogár Dezs elnök, Tóth István, Pálfy Sándor

A FELÜGYEL BIZOTTSÁG: Elnök: Dr. Virág Rudolf Lakatos József Dr. Hamza László Kuzma László Tarnai Péter Bódizs József Bocsev István Pintér Lajos Hatfaludy Bálint

Elköszön a szerkeszt Negyedszázada kezddött a mai DRV HÍREK tájékoztató kiadványunk eldjének, a Hírlevélnek a megjelenésével. Szerkeszti múltam is ide dátumozható. Akkortájt került a vállalathoz Balogh Endre kollégám, aki újságíró, szerkeszt volt az ötvenes-hatvanas években, de valamilyen oknál fogva nálunk kötött ki. Ma is áldom a sorsot, hogy összehozott Vele, mert Tle lestem el a szerkesztés fortélyait és nem utolsó sorban a tájékoztatás fontosságát. Sárgult példányokat tartok a kezemben, s emlékezem Rózsavölgyi Imre igazgatóra, aki befogadta a lapindítás gondolatát, annál is inkább, mert a cég dinamikusan növekedett, s a terület, a dolgozói létszám is megduplázódott a 70-es évek közepére. Elmúltak azok az idk, amikor még szinte mindenki mindenkinek személyes ismerse volt. Találtunk egy frappáns lapcímet, amit VÍZKINCS néven engedélyeztettünk 1986-ban. A megjelenést és a terjedelmet nem kbe vésett szabályként kezeltük. Törekedtünk a hiteles és aktuális közlésre, s arra, hogy eljussunk minden munkavállalónkhoz. Jártuk a munkahelyeket, írtunk, fotóztunk, szerkesztettünk. Valójában ekkor ismertem meg a céget, a létesítményeket, s kötöttem barátságot számos kollégával, akik segítettek az eligazodásban. Hála a sorsnak, a Rózsavölgyi korszak utáni igazgatók - így a mostani, Tóth István is - tájékoztatás pártiak voltak. A lap apró változtatásokkal, de állva maradt. A VÍZKINCS-bl Dunántúli VÍZKINCS, majd DRV HÍREK lett. A szakmában is a tájékoztató kiadványok úttörjévé váltunk. Mára már sok minden változott az információfogadás és továbbítás világában, amit a DRV HÍREK is igyekszik követni. A cég tájékoztatás-politikája jó alapokon nyugszik, amelynek egyik építköve a 25 évvel ezeltti kiadvány volt. Jómagam ennek születésénél bábáskodtam, s még a felntté válását is megérhettem. E munkában soha nem voltam egyedül, a mindenkori vezetés támogatott, segített, mint számosan, akik elláttak információkkal, jó tanácsokkal. Mindezért köszönettel tartozom Az élet úgy hozta, hogy egy éve más munkakörbe kerültem, s ezzel a szerkeszti feladatokat is átadtam Dónucz László PR vezetnek. Kívánom, hogy a szerkesztk ahogy eddig a jövben is tartalmas munkát végezhessenek, hogy eljussanak a társaság történéseirl szóló hírek mindazokhoz, akiknek szánjuk, a társaság határain belül és kívül egyaránt. Jánossy Gábor

A Társaság 2001. I-VI. havi gazdálkodásáról A DRV Hírek olvasóit ezúton szeretnénk tájékoztatni Társaságunk els hat havi gazdálkodásáról a Kontrolling Osztálytól kapott információk alapján. A 2001. július 23-án tartott kibvített vezeti értekezleten Dr. Kovács Miklós kontrolling osztályvezet elmondta, hogy a beszámoló elkészítésében nagy segítséget jelentett az integrált informatikai rendszerünk, mivel els alkalommal tudtak valóban naprakész adatokat összeállítani a cégvezetés számára az osztály dolgozói. Tekintsük át a legfontosabb gazdálkodási információkat! Ivóvíz értékesítés Az ivóvíz értékesítés mennyisége kedvezen alakult mind a bázishoz, mind pedig a 2001. évi üzleti tervhez viszonyítva. Az alábbi ábrát elemezve megállapíthatjuk, hogy a növekedés mértéke a tervezetthez képest 10,1 %, a bázist alapul véve 3,8 %. Az értékesített ivóvíz mennyisége meghatározóan a végs felhasználói körben növekedett. Számottev a közületi fogyasztás növekedése: a tervhez képesti növekedés 21,4 %-os, a bázishoz viszonyítva 14,5 %-os. Az ivóvíz közületi fogyasztás-növekedésének reális értékeléséhez figyelembe kell venni azonban azt a tényt is, hogy az ipari víz értékesítés egy része átkerült a közületi ivóvíz értékesítésbe (Fejér megyei Igazgatóság, ALCOA KÖFÉM), mely a ténylegesnél kedvezbb mutatókat eredményez a közületi ivóvízfogyasztás, a végs felhasználóknak történ ivóvíz értékesítés, és a teljes ivóvíz értékesítés értékelésénél.

Vízátadás A vízátadások mennyisége a tervezett szintet kismértékben (1,6 %-kal) meghaladja, a bázishoz képest 3%-os a növekedés. Szennyvízelvezetés és tisztítás A szennyvízelvezetés és tisztítás mennyiségi alakulása a tervhez képest 18,1 %, a bázishoz viszonyítva pedig 4,6 %. Az elz hónapok tendenciájával egyezen a közületi körben nagyobb a növekedés, mint a lakossági fogyasztóknál, mind a terv, mind pedig a bázis szempontjából. A közületi csatornaszolgáltatás jelents mérték növekedése a Nagyatádi Konzervgyár többletfogyasztásából adódik. Ipari víz értékesítés Az ipari víz értékesítés a már említett okok miatt eltér képet mutat a tervhez, illetve a bázishoz viszonyítva. Az ALCOA korrekciójával együtt is jelents a lemaradás (25,9%-os) a bázishoz viszonyítva, melynek f oka a Pécsi Herm ipari víz vásárlásának visszaesése volt, melynek mértéke az els hat hónapban több mint 400 e m3.

Nettó árbevétel Ipari víz értékesítés alakulása a bázishoz és a tervhez viszonyítva (em3) Az ipari víz értékesítés jelents visszaesése ellenére kedvezen alakult a DRV Rt. nettó árbevétele, az elemzett idszakban társaságunk a tervezetthez képest 379.992 e Ft többletárbevételhez jutott. A fogyasztás szerkezetét vizsgálva meghatározó a végs felhasználóknak szolgáltatott ivóvíz és a közületi csatornaszolgáltatásból adódó árbevétel-többlet. Ha a nettó árbevétel megoszlását tevékenységek szerint vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az építipari tevékenység kivételével az árbevételek tervszinten vagy azt meghaladóan alakultak. Az építipari tevékenységek esetében, a tervhez képest alacsonyabb árbevétel oka a tervezett munkák ütemezettl való elmaradása. Nettó árbevétel tevékenységenként (e Ft) 2001. 1-6. havi tény

Üzemi ráfordítások A beszámolási idszak tényleges részvénytársasági szint összes ráfordítása 4.702.844 e Ft, 139.510 e Ft-tal kevesebb, mint a tervezett. A ráfordítások nagyobb részénél nem valós megtakarításokról beszélhetünk. Az Rt. összköltségeit elemezve megállapítható, hogy a jelentsebb volumen költségnemek közül a villamos energia költsége, az értékcsökkenés a tervezett szinten alakult. Az eszközhasználati díj 36.739 e Ft-tal kevesebb, mint a vizsgált idszaki terv. Itt nem számolhatunk végleges megtakarítással, néhány önkormányzat késbb fogja majd számlázni az eszközhasználati díjat. Szociális kiadások Szociális kiadásokra a vizsgált idszakban a tervezett szinten 114.780 e Ft-ot használtunk fel. Munkahelyi étkeztetésre 30.506 e Ft-ot, munka- és védruhára 22.664 e Ft-ot, munkásszállításra 27.752 e Ft-ot fordítottunk, míg az üdültetésre 14.329 e Ft-ot biztosítottunk. Jelents összegeket költöttünk üzemegészségügyre (7.986 e Ft), valamint segélyezésre (2.573 e Ft) is. Üzemi eredmény Az üzemi bevétel 259.131 e Ft-os többlete, valamint az üzemi ráfordítás 139.510 e Ft-os csökkenése a tervhez viszonyítva 398.641 e Ft-os üzemi eredményjavulást jelent, amely dönten az alaptevékenységeken realizálódott. Ez az eredményelny ahogy a ráfordításoknál már bemutattuk részben csak átmenetinek tekinthet. A pénzügyi mveletek eredménye 5.418 e Ft-tal javítja, a rendkívüli eredmény 23.522 e Fttal rontja az üzemi eredményt. A Társaság adózás eltti eredménye 535.521 e Ft. Területi egységeink neve ezentúl: Igazgatóság Változások a Központban is A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Igazgatósága 2001. július 18-án ülést tartott a Társaság központjában. Az Rt. Igazgatósága a 32/2001.(VII.18.) számú határozatával elfogadta a Társaság Szervezeti és Mködési Szabályzatát, mely 2001. augusztus 1-tl hatályos. A határozat értelmében ugyanezen idponttól, a Társaság területi egységeinek megnevezése - jog-, és hatáskörük, valamint tevékenységük érintetlenül hagyása mellett - egységesen üzemigazgatóságról igazgatóságra, az üzemigazgató megszólítása igazgatóra változik. A megnevezés változásának szükségességét indokolta, hogy szervezeti egységeink elnevezése az elmúlt évek során eltéren alakult, habár ugyanazon hatás és jogkörrel rendelkeztek.

Az egységek új megnevezése inkább minségi változást hordoz. Célunk a változtatással a bels szabályozottság, rendezettség javítása, küls kapcsolatainkban az egységes arculattal történ megjelenés fokozása, a Társaság megfelel színt képviseletének elsegítése. Az átnevezések természetesen egyéb kapcsolódó feladatok elvégzését teszik szükségessé, melyek végrehajtása érdekében vezérigazgatói utasítás kiadására került sor. A 7/2001. számú vezérigazgatói utasításban elírtak szerint, 2001. december 31-ig használhatók fel az üzemigazgatóság és üzemigazgató jelzés céges levél-, és faxpapírok, nyomtatványok, bélyegzk és egyéb készletek. Ugyanezen határidvel kell elvégezni a Társaság informatikai rendszereiben a szükséges módosításokat, átvezetéseket. A Társaság létesítményein és az üzemeltetett állami közmveken 2002. június 30-ai határidvel kell gondoskodni a feliratok kicserélésérl. Munkatársainkat a fent hivatkozott vezérigazgatói utasításban, üzleti partnereinket levélben részletesen tájékoztattuk, de ezúton is szeretnénk felhívni szíves figyelmüket a változásra. Kérjük, hogy a változást saját környezetükben tudatosítsák! Területi egységeink megnevezése 2001. augusztus 1-tl az alábbi: - Közm-igazgatóságok (alaptevékenységet ellátó egységek) Dél-balatoni Igazgatóság 8609 Siófok (Balatonszéplak-alsó) Pf. 111. Észak-balatoni Igazgatóság 8230 Balatonfüred Kossuth Lajos utca 33 Nyugat-balatoni Igazgatóság 8360 Keszthely Vaszary Kolos utca 13. Fejér megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár Bakony utca 8. Pécsi Igazgatóság 7612 Pécs Üszögpuszta Pf. 32. Somogy megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár Béke utca 41. - Gépészeti Igazgatóság (alaptevékenységen kívüli tevékenységet ellátó) 8601 Siófok- Széplakalsó Pf.64. A Szervezeti és Mködési Szabályzat módosítása a Társaság Központját is érinti. A 8/2001. számú vezérigazgatói utasításban foglaltak alapján az alábbi változások érvényesek. A Titkárság, mint önálló szervezeti egység 2001. július 31-ével megsznt. A titkárságok feladatai egységesen, hovatartozás szerint, a teljes kör munkáltatói jogot gyakorló vezetknél kerültek leírásra. A megsznt Titkárság szervezetérl a PR tevékenység és feladatok leválasztásával, a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt önálló szervezeti egységként látja el feladatát a PR Iroda.

A bérszámfejtés -jövedelemelszámolás tevékenységét az IHR rendszer támogatottsága és egyéb szakmai megfontolás alapján 2001. október 1-tl a Munkaügyi Osztály keretein belül a Munkaügyi és Bér Csoport végzi el, a munkaügyi csoportvezet irányításával. Az átszervezés nyomán a Bér és Társadalombiztosítási Csoport megsznik. A társadalombiztosítással kapcsolatos tevékenységet és feladatokat a továbbiakban a Pénzügyi Osztály Társadalombiztosítási Csoportja látja el, melynek vezetje a társadalombiztosítási csoportvezet. A pénzügyi igazgatói munkakör pénzügyi és értékesítési igazgatóra módosul, mely változással egyidejleg a munkakör az ügyfélszolgálati és értékesítési tevékenység társasági szint irányításával, ellenrzésével és a szakterület szabályozási feladataival bvül. Az értékesítési, ügyfélszolgálati tevékenységet az Ügyfélszolgálati Önálló Csoport látja el, mely szervezet összefogja mindazon tevékenységeket, amelyek a folyamat mködését egységesen határozzák meg. Az önálló csoport vezetje az ügyfélszolgálati önálló csoportvezet. Az Ügyfélszolgálati Önálló Csoport létrejöttével a Központi Ügyfélszolgálati Iroda, mely korábban a Szolgáltatási Osztály szervezeti egységeként a közmigazgató vezérigazgatóhelyettes alatt mködött, megsznt. A Társaság Központját érint, fent leírt változásoknak 2001. október 1-ig kell megtörténnie. Az adott szó hitele Amikor egy fnyíró több, mint aminek látszik... Még tavaly történt írtunk is róla hogy a Somogy megyei Üzemigazgatóságon járva találkoztam Erds Sándorral, aki Kadarkúton képviseli a céget már lassan húsz éve. Beszélgettünk errl-arról, hogy bizony egy település vízellátásáért felels gépésznek mennyi leleményességre van szüksége a szakmai tekintély mellett, azért, hogy az ivóvízellátás rendben legyen Erds Sándor köztiszteletnek örvend, kapcsolatai kiterjedtek, így számára nincs megoldhatatlan feladat. Akkor egy éve mégis azt kérdeztem Tle, ha három kívánsága volna, mit sorolna fel Az els kívánsága az volt, hogy szeretne látni és kezet fogni egy él vezérigazgatóval. A második, hogy egy új fnyírógéphez jusson, amit a vezér ad át

A harmadik magánjelleg volt, amihez úgy éreztem, kevés segítséget tudok adni, mert felsbb szintre címezte, az égiekhez. Akkor azt ígértem, hogy közremködök az ügy érdekében. Semmi nem akadályozott a megvalósításban, csak az id, amiben az érintett vezetk sem dúskálnak. Végre kitztük a napot 2001. augusztus 31-re. A Somogy megyei kollégák mindent elkészítettek, s összejött a találkozás a település vízmtelepén. Ünnepélyes fnyíróátadás (ld.: fotó), találkozás a polgármesterrel, üzemvezetkkel, az igazgatóság képviselivel. Tóth István vezérigazgató új kívánságot fogalmazott meg, miszerint jó volna minden általunk ellátott településre eljutni, s olyan körülményeket tapasztalni, mint a Kadarkúton látottak, hallottak. Természetesen szóba kerültek a közeljöv vízminség javító fejlesztései, ami azért több mint egy fnyíró ünnepélyes beüzemelése. Remélheten azért majd errl is számot adhatunk. Jánossy Gábor Új elképzelések a DRV Rt. humán erforrás fejlesztési munkájában 2001. június 1-tl a Munkaügyi Osztály küls szakért bevonásával munkakör-elemzési, munkakör-értékelési munkálatokba kezdett. Több tényez is szükségessé tette, hogy foglalkozzunk e kérdéssel: egyrészt a vezetség és a VKDSZ DRV Rt. MSZ reprezentatív dolgozói érdekképviselet által kinyilvánított szándék, amelynek eredményeképpen a 2001. február 6-án aláírt bérmegállapodás kiegészítésében szerepel a besorolási és munkaköri rendszer átvilágítása, másrészt az országos minimálbér 40, illetve 2002-tl várhatóan 50 ezer forintra történ emelése, mely a Kollektív Szerzdésben rögzített bér-tarifa táblázat használhatóságát kedveztlenül befolyásolta. A munkakör-elemzési, -értékelési folyamat célja új besorolási és tarifarendszer kialakítása. A rendszer munkaköralapú bérezési rendszer lesz, melyben az egyes munkakörök - az elemzési, értékelési munka folyamán feltárt - munkaköri jellemzi határozzák meg a besorolási bérek közti különbségeket. Az alapbérek közötti eltérések mértéke az egyes munkakörök munkaköri struktúrán belüli értékétl függ. A magasabb követelményeket támasztó munkakörökhöz arányosan magasabb bér tartozik. A Társaság stratégiai céljainak megvalósítása, az eredményes mködés érdekében fontos szempontunk a rendszer kialakításának folyamatában az, hogy hosszabb távon is használható és követhet legyen.

A munkafolyamat egyes lépései: 1./ A munkakörök elemzése A Társaság minden egyes munkakörét megvizsgáljuk, a hozzájuk tartozó feladatokat, tevékenységi kört át kívánjuk tekinteni annak érdekében, hogy az eltér elnevezés, de hasonló tevékenységi kör munkaköröket kiszrjük, az elnevezéseket egységesítsük. Ezáltal várhatóan egyszersödni fog a munkaköri struktúra, csökkenni fog a munkakörök száma, áttekinthetbbé válik a rendszer. 2./ Munkaköri leírás minták elkészítése A munkakörök elemzése lehetséget nyújt arra is, hogy típus munkaköri leírásokat készítsünk el, melyeket az Integrált Humán Reform rendszer tárolni, kezelni tud. Így egységes munkaköri leírás minták állnak majd rendelkezésre minden szervezeti egységnél, melyek kiegészítése a helyi specialitásokkal és aktualitásokkal biztosítani fogja a munkaköri leírások pontosságát és naprakészségét. 3./ A munkakörök értékelése A munkakör-értékelési folyamat célja: sokoldalú összehasonlítással megállapítani az egyes munkakörök egymáshoz viszonyított relatív értékét, vagyis azt, hogy az egyes munkakörök tevékenysége milyen értéket képvisel a Társaság céljainak elérésében, eredményes tevékenységének megvalósításában. A munkakörök különböz szint szaktudást, iskolai végzettséget, képességeket, esetleg speciális ismereteket kívánnak meg. A munka során feltárjuk az egyes munkakörök jellemzit, különböz szempontok alapján meghatározzuk a köztük lev különbséget, összehasonlítjuk, majd tárgyilagosan rangsoroljuk a különböz munkaköröket. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a munkakör-értékelési folyamat célja a munkakörök felmérése, nem az azt betölt személyek teljesítményének vizsgálata. A munkakörök értékelésének folyamatába be kívánjuk vonni a Társaság különböz szakterületeit képvisel szakembereket, valamint a dolgozói érdekképviseleteket. 4./ Új bér-tarifa rendszer létrehozása A már említett munkaköralapú bérrendszer alapját a munkakör-értékelés eredményeként öszszeállított munkaköri struktúra képezi. A munkaköri struktúra felállítása után következ lépés a bérskála kialakítása. A megfelel bérskála kialakításánál figyelembe kell venni a Társaság jelenlegi bérszínvonalát, valamint a munkaerpiaci bérek szintjét. A bérskála kategóriáit alsó és fels korlátosnak tervezzük, bérsávokat fogunk kialakítani. Az egyes bérsávok között kis mérték átfedéseket lehetségesnek tartunk. Minden egyes munkakört besorolunk a munkakörértékelés folyamán meghatározott értéke alapján a megfelel bérsávba. A bérsávok akkor töltik be a szerepüket, ha kell mértékben lépcszöttek, motivációt jelentve az elre (felfelé) haladáshoz. Másrészt, ha elvárjuk dolgozóinktól, hogy jól teljesítsenek, akkor ezzel szemben jogosan igénylik a méltányos kompenzációt. Az új bértarifa rendszer mindezeknek megfelelen kialakított változata bizonyára meg fogja haladni (az átlagkereset szint szabályozás által korlátozott) lehetségeinket az alapbérek rendezése terén, de legalább kell érvanyagot tudunk a döntéshozók elé tárni a változás elkészítése érdekében.

5./ Távlati feladatok, lehetségek Távlati feladataink közé tartozik a kialakított bérrendszer folyamatos karbantartása, felülvizsgálata. A munkakör-elemzési, munkakör-értékelési folyamat eredménye az új bérrendszer kialakításán túl lehetséget nyújt arra is, hogy a Társaság emberi erforrással kapcsolatos tevékenységét komplex rendszerré formáljuk annak érdekében, hogy még hatékonyabb támogatást tudjunk nyújtani a Társaság vezetése számára a társasági célok eléréséhez. A munkakör-elemzés, az egyes munkakörök követelményrendszerének pontos megfogalmazása, egységesítése megteremti annak a lehetségét, hogy fokozatosan teljesítményértékelési rendszert vezessünk be, a fejlesztési feladatokat pedig magasabb szinten lássuk el. Cservenné Boros Andrea humánergazdálkodási ügyintéz Szakmai szövetség a minségi munkáért Újra Széplakon ülésezett az elnökség Évek óta hagyomány, hogy szeptember els felében -Mária-nap táján- a Víz- Csatornamvek Országos Szakmai Szövetség Közgazdasági Bizottsága elnökségi ülést tart a DRV Rt.- széplaki üdültelepén. Így történt ez idén is: szeptember 11-12-én az ország minden tájáról a Balatonhoz érkeztek az elnökség tagjai, hogy elbb egy kis balatoni hajókiránduláson, majd másnap szakmai fórumon cseréljék ki tapasztalataikat, s hozzanak döntést több fontos kérdésben. Az idei találkozót beárnyékolta a világméret szenzáció, hogy épp a tanácskozás els napján történt az USA-elleni terrortámadás, így az els este a szakmai eszmecserén túl természetesen a világpolitika kérdései is terítékre kerültek. - A szakmai szövetség az ország mintegy kilencven vízügyi vállalatának gazdasági vezetit fogja össze - tájékoztatott bennünket az esemény fszervezje, dr. Molnár László, a DRV Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese -.

dr. Molnár László Az elnökség tizenhárom fbl áll, mandátumunk épp ez év végén jár le, és januártól következhet a tisztújítás. A mostani találkozó egyik témája épp ez volt, hogy miként kerüljön sor a vezetségválasztásra. Megtörtént a jelöl bizottságra a javaslattétel, ezen kívül felkészültünk az szi országos fkönyveli értekezletre, amelynek Gyr ad otthont. Erre száz-százhúsz f várható, hasonlóan, mint a szeptember 24-25-én Siófokon sorra kerül igazgatók értekezletre. Elnökségünk a gyri találkozó napirendi pontjait és azok eladóit határozta meg. Olyan témaköröket tárgyalunk meg, amely mindenütt aktuális, például számviteli, adótörvénybeli változások, s ezekbl adódó feladatok. AZ ÁLLAM NEM VONULHAT KI A FINANSZÍROZÁSBÓL A KöViM részérl ezúttal is lesz egy ár és támogatásigényléssel kapcsolatos szi tájékoztatás, amely elssorban a jöv évi felkészülés szempontjából nagyon fontos. A szorosan vett szakmai eladásokon túl idén összeállítottunk egy humán blokkot is, amellyel a vízi közmszolgáltatóknál folyó humánpolitikai munkát szeretnénk áttekinteni, valamint azt a különbséget, amely a versenyszféra kialakulásakor jelentkezik az egyes szolgáltató kis és nagy cégek között. Az éves munkaprogramok alapján egyes elnökségi tagokra háruló feladatok állásáról is tartottunk beszámolókat, tekintettel arra, hogy közeleg az év vége, s hamarosan be kell számolnunk a tagság eltt a végzett munkánkról. - Az szi bizottsági ülésünk immár hagyományosan mindig Széplakon kerül sorra - kezdi beszámolóját Dr. Papp Mária, a szakmai szövetség ftitkára. A mostani összejövetelen is igen sok fontos témakört tárgyalt a közgazdasági bizottság. Egyrészt a 38-as kormányrendelettel kapcsolatos jelenlegi helyzetet értékelte, másrészt az szi fkönyveli értekezlet tematikáját határoztuk meg. Beszéltünk a kintlevségek alakulásáról, valamint az ISO minsítési rendszerrl is. Ez utóbbi értékelése során kiderült, hogy jelenleg mintegy tizenkett-tizenöt olyan szolgáltató van, aki már rendelkezik az ISO minsítéssel, több szolgáltatónál pedig folyamatban van a minsítés megszerzése. Úgy véljük, mindenképpen szükség van erre a minségi garanciára, amely a fogyasztók és a cégek közös érdeke. Jelenleg Magyarországon 450 szolgáltató van, ebbl a szövetségünkhöz 96-an tartoznak. Ezen Dr. Papp Mária

számadatok ismeretében elmondhatjuk: az ISO-minsítések megszerzésében még nagyon az elején tartunk... Igen lényeges témakör volt a 38-as kormányrendelet tárgyalása. Ez a szolgáltatók tevékenységét jelentsen szabályozza, befolyásolja. A szakma egyöntet véleménye, hogy a fogyasztók elszámolásának technikáját mindenképpen javítani kell. Hosszú távú célunk a fogyasztókkal történ közvetlen elszámolás, azonban a jelenlegi mszaki feltételek nem teszik lehetvé valamennyi lakás mellékmérsítését. Végeztünk egy hozzávetleges számítást, s kiderült, hogy több mint százmilliárd forintba kerülne, hogy valamennyi lakást mellékmérvel szerelnénk fel. Ezért mindenképpen a bekötési mérn kell a szolgáltatási pontnak lenni, azonban a szolgáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztóval közvetlenül történjen az elszámolás, szerzdéses alapon, illetve a helyi önkormányzati rendeletekben kell ezt a kérdéskört szabályozni. A piaci körülmények megkövetelik, hogy a költséget, amibe a víz tisztítása és a fogyasztóhoz juttatása kerül, azt meg kell fizetni. Ezért is fontos, hogy lehetleg mindenki annyit fizessen, amennyi vizet használ. Legalább az új lakások építésénél már arra kellene törekedni, hogy a mellékmérk a lakásokon kívül kerüljenek elhelyezésre. Amíg azonban ez nem következik be, mindenképpen a fogyasztóval történ szerzdéses elszámolást kell ersítenünk. Bein György, a Zalavíz Rt. elnök-igazgatója a Közgazdasági Bizottság egyetlen igazgatói beosztásban lév tagja. - Alapveten én közgazdász vagyok, ezért is tartom szükségesnek a bizottságban való részvételt. A mostani tanácskozásról két témakört emelnék ki. Az els a kintlévségek helyzete. Felméréseink szerint növekedett a cégeknél a ki nem fizetett vízdíjak aránya. A lakossági fogyasztók különösen fegyelmezetlenek, a közületeket még jobban rá lehet kényszeríteni Bein György a fizetésre. Az éves árbevételhez viszonyítva mintegy 10 százalék az az összeg, amit a fogyasztók nem fizetnek meg. A szakma legfeljebb 5 százalékot tart elviselhetnek. Abban foglaltunk állást, hogy a jöv évi hasonló tanácskozásunkkor már a behajtással kapcsolatos lehetségekrl is tárgyalnunk kell. Kíváncsiak vagyunk arra, hol milyen behajtási módszereket alkalmaznak, közülük melyek a leghatékonyabbak, s ezeket igyekszünk majd tagszervezeteink figyelmébe ajánlani. EU-csatlakozáshoz csatornázás Igen érdekes téma volt az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos jelents csatornázási program megvalósítása, amelyre fel kell készülnünk. 2015-ig csaknem ezer milliárd forint érték csatornát és a hozzá csatlakozó tisztítómveket és átemelket kell megépíteni. Könny kiszámolni, hogy ha ekkora mennyiség és érték csatornahálózat megépül, akkor az amortizáció is igen jelents összeg lesz a díjban. Ezt fokozza, hogy a visszalév csatornázások az elmaradottabb, nehezebben kiépíthet részeket jelentik, amelyek fenntartása is sokba kerül, s természetesen kevésbé hatékony. Mindezeknek a díjban való érvényesíthetségérl kell épp nekem majd eladást tartanom. Önmagában ez egyszer lenne, hiszen ha az uniós költségek mellé uniós bérek is csatlakoznának, akkor a fogyasztók zokszó nélkül kifizethetnék a díjat... Nyugaton a fogyasztói kosárban 0.6-0.8 százalék a közüzemi díj, ami nem egy túl jelents összeg. Nálunk azonban ez jelenleg is már 10 százalék, tehát több, mint tízszerese! Az átmeneti idszakra átmeneti megoldásra van szükség, egy azonban bizonyos: a költségek finanszírozásából az állam egyelre nem vonulhat ki.

Benchmark a színvonalemelésért - A mostani tanácskozáson sokat beszéltünk a Benchmark-ról - meséli Szcs Gyula, a Fvárosi Vízmvek ügyfélszolgálati igazgatója -. A Benchmark arról szól, hogy a vízmvek körében szeretnénk összegyjteni olyan információkat, adatokat, amelyek arról szólnak, hogy a cégek hogyan dolgoznak. Így lehetvé válna, hogy ki-ki a saját tevékenységét össze tudja hasonlítani másokéval, s el tudná helyezni saját magát a különféle területeken, legyen az például ügyfélszolgálat, pénzügyi, vagy akár mszaki terület. A Benchmark témakörben eddig is volt már néhány próbálkozás, de ezeket eddig sosem sikerült megvalósítani. Van ugyanis egy igen kényes oldala, mégpedig az, hogy a Benchmarkon keresztül mindenkinek számot kellene adni arról, mit is csinál, hogyan csinálja. Ilyenkor azonban az emberekben felmerül egy félelem: mi lesz, ha az én munkám összehasonlítható lesz másokéval, és kiderül: nem én vagyok a legjobb? A bizottsági ülésen arról döntöttünk, hogy októberben még egyszer összejövünk, s átgondoljuk, miként lehetne olyan módszert alkalmazni, amely a dolog pozitív oldalát domborítja ki. Magyarul: olyan módszer kell, amely ösztönzi, s minél jobb, hatékonyabb, pontosabb munkára serkenti a résztvevket anélkül, hogy bárkinek Szcs Gyula is esetleg szégyenkeznie kellene. Ha ezt sikerül megcsinálnunk, akkor ezt a folyamatot elindítjuk, ha viszont nem sikerül rálelnünk a megnyugtató megoldásra, akkor egy idre el kell felejtenünk ezt a módszert, s megvárni, hogy a hazai vízügyi cégek is felnjenek a Benchmark rendszeréhez. Az id nekünk dolgozik, hisz másutt, más országokban már mködik ez a rendszer, s mindenütt a minségi szolgáltatást segíti, mivel az e szerint dolgozó cégek folyamatosan javítják a teljesítményüket, mindíg jobbak akarnak lenni másoknál, s korábbi önmaguknál. Etika a munkahelyen Mottó: A törvény szerint valaki akkor bnös, ha megsérti mások jogait. Az etika szerint akkor, ha fontolgatja, hogy ezt megteszi. A Munkaügyi Osztály a 2000. év végén látott hozzá az Etikai Kódex elkészítéséhez. Az igazgatóságok által delegált tagokból, valamint a Központ munkatársaiból álló munkacsoport munkájának eredményeként elkészült, s 2001. szeptember 1-tl hatályba lépett a DRV Rt. Etikai Kódexe Tulajdonképpen a kor elvárásainak, a modern gazdaság kihívásainak igyekeztünk megfelelni akkor, amikor elindítottuk az Etikai Kódex munkálatait. Egyre több vállalat tartja Magyarországon is szükségesnek azt, hogy írásban is rögzítse, milyen értékeket tart fontosnak, milyen erkölcsi követelményeknek kíván megfelelni üzleti tevékenysége folyamán, illetve milyen magatartást vár el munkavállalóitól. A DRV Rt. legfontosabb érdeke, stratégiai céljai elérésének, sikeres mködésének alapvet feltétele a társadalom, a fogyasztók elvárásainak való megfelelés. Ehhez pedig nem elegend a jó minség szolgáltatás, a jó fogyasztói kapcsolatok, szükség van arra is, hogy mind a Társaság maga, mind a munkavállalók etikus magatartást tanúsítsanak.

Az Etikai Kódexben megfogalmazott normák többszintek: tartalmaznak általános, a Társaság minden munkavállalójára érvényes kívánalmakat, megfogalmazzák a Társaság bels és küls kapcsolatrendszerével kapcsolatos magatartási elvárásokat, illetve a Társaság eredményessége szempontjából meghatározó munkakörökre (vezetk és közvetlen fogyasztói kapcsolattal rendelkezk) vonatkozó etikai szabályokat. E szabályok jelents része olyan szabály, amely már leírása eltt része volt a vállalati kultúrának, a DRV Rt. mködésének hosszú évei alatt szervesen beépült a Társaság értékrendjébe. Nem tettünk mást, mint hogy írásban is rögzítettük, ezáltal számon kérhetvé tettük ezeket. A másik része olyan etikai elvárás, melynek kívánatos a DRV Rt. kultúrájába való beépülése, mivel betartása elengedhetetlenül fontos annak érdekében, hogy növelni tudjuk fogyasztóink bizalmát, elégedettségét szolgáltatásaink iránt, segítsük a Társaság kedvez megítélésének kialakulását. Nem tudtuk természetesen az összes etikus és etikátlan magatartásformát belesríteni a Kódexbe, de nem is ez volt a szándékunk. Iránymutatást, fogódzót kívántunk adni a jövbeli esetleges etikai problémák megoldásához, bizonyos etikai kérdések megítéléséhez. Az Etikai Kódex csak akkor érheti el célját, ha a benne megfogalmazott normákat betartjuk. Fontos szerepe van a vezeti példamutatásnak, az Etikai Kódex szellemisége szerinti cselekvésnek, az etikai felelsségérzetnek. A vezetség és a munkavállalói érdekképviseletek vezet tisztségviseli aláírásukkal deklarálták, hogy a Kódexben foglaltakkal egyetértenek, mindent megtesznek a megfogalmazott erkölcsi követelmények teljesülése érdekében. A cél elérésének fontos eszköze az Etikai Bizottság, melyet a Kódex hatályba lépésétl számított 2 hónapon belül kell megalakítani. A Bizottság feladata ketts: egyrészt folyamatosan figyelemmel kíséri az Etikai Kódexben foglalt követelmények betartását, másrészt konkrét esetekben állást foglal, elmarasztaló intézkedéseket foganatosít. Az Etikai Bizottság egy 9 fbl álló testület lesz, melynek tagjait a vezetség, a Központi Üzemi Tanács és a VKDSZ DRV Rt. MSZ reprezentatív dolgozói érdekképviselet delegálja egyenl arányban. A testület megalakulása után minden egyes munkavállalónak jogában áll etikai jelleg problémával a Bizottsághoz fordulni, az ügy kivizsgálását kérni. Az Etikai Kódex nem kbe vésett dogmák gyjteménye, tartalmát évente egy alkalommal módosítani lehet, ezt kezdeményezni szintén jogában áll minden munkavállalónak. Cservenné Boros Andrea Elkezddött a Dráva menti regionális csatornahálózat építése Ez év júliusában kezddött meg a Duna-Dráva Nemzeti Park területén a szennyvízcsatorna építési program, amelynek lebonyolítója a Dunántúli Regionális Vízm Rt. A munkálatokat ünnepélyes keretek között kezdték meg, az els pár méter cs dr. Turi- Kovács Béla környezetvédelmi miniszter, dr. Gyenesei István a megyei közgylés elnöke, Francz Rezs országgylési képvisel és Feigli Ferenc Barcs polgármestere közremködésével került a munkagödörbe.

A szennyvízprogram jelenlegi helyzetérl, a DRV. Rt. beruházói tevékenységérl beszélgettünk Molnár Béla fejlesztési igazgatóval. - Másfél éve már annak, hogy Barcs városa és 17 társult település pályázatot nyújtott be a kistérség regionális csatornahálózatának kiépítésére és egy új szennyvíztelep megvalósítására. A beruházás elirányzott pályázati összege, több mint 6 milliárd forint volt, melynek 60 %-át, 3,3 milliárd forintot, el is nyerte a 18 önkormányzat a céltámogatási pályázat kapcsán. Ez jelentette azt, hogy megteremtdött a lehetség a beruházás elkészítésének megkezdésére. Ez után írtak ki pályázatot az önkormányzatok, a beruházás lebonyolítójának kiválasztására. Mi természetesen megtettük ajánlatunkat. Cégünknek az a filozófiája, hogy azokon a területeken, ahol üzemelteti pozícióban vagyunk, ott felajánljuk a beruházás-lebonyolító tevékenységünket, azért, hogy ha a mi mködési területünkön történik ilyen jelleg közm beruházás, akkor vegyék igénybe ismereteinket, mert fontos, hogy a megvalósítás során az üzemeltetési szempontok minél nagyobb mértékben legyenek figyelembe véve. Így lehet közel optimális üzemeltetési lehetséget biztosítani, melynek jelents kihatása van a szolgáltatás díjára, s ez nem elhanyagolható szempont. Barcs térségében ezt figyelembe vették, hiszen több pályázóval szemben mi nyertük el a megbízást. A 18 község közül 15-nél szerzdéses alapon üzemeltetjük az ivóvíz hálózatot. Barcson pedig korábban jelents pénzügyi támogatással valósítottunk meg egy ivóvíztisztító berendezést. Nyilván elégedettek voltak az általunk nyújtott szolgáltatással, valamint az erre a munkára tett ajánlatunkkal, ezért bízták ránk ezt a jelents érték beruházást. Fotó: a Somogyi Hírlap internetes oldaláról - Miért érdekeltek az említett térség községei abban, hogy regionális szennyvízcsatorna épüljön a térségben? - Ennek több oka is van. Az Európai Uniós csatlakozás kapcsán ez környezetvédelmi elvárás, ezért az állam jelents mértékben támogatja az ilyen irányú fejlesztéseket, másrészt, ha ez önerbl egyenként valósulna meg, nagyobb költségekkel kellene számolni, s az állami támogatás mértéke sem volna ilyen kedvez. Ez abban az esetben nyilván az ott lakóknak is na-

gyobb anyagi terhet jelentene. Ha ez a beruházás elkészül, amelynek várható ideje 2003. június 30., akkor az ottani infrastruktúra jelents javulását eredményezi. A további fejlesztések érdekében pedig ez jelents elrelépésnek számít. - Ez a beruházás 5-6 milliárd forintra tehet, amelyre a közbeszerzési eljárás érvényes. Voltak-e nehézségek a pályázat során, a többi pályázó elfogadta azt a tényt, hogy k kiszorultak ebbl a munkából? - Nem volt ez olyan egyszer, nagyon fel kellett készülnünk. A közbeszerzési törvény, az eljárás nagyon szigorú feltételeket szab meg. Ahhoz, hogy mindennek megfeleljünk, idben, elminsítéssel kezdtünk kivitelezket keresni. Ennek során volt olyan cég, amely megtámadta a kiírásunkat azért, mert szerinte túl szigorúak voltak a feltételek. Újbóli kiírás következett, melynek eredményeképpen több céget is felkértünk arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Az önkormányzatok döntése alapján e nagy volumen munka fvállalkozója a DÉLVIÉP konzorcium lett. Ezt követen ismét megtámadták az önkormányzatok által hozott döntést, amelyet Közbeszerzési Döntbizottság tárgyalt és elutasította az abban foglaltakat. Egyben kimondta azt is, hogy kezddhet a beruházás. Ez történt meg július 17-én. A vezeték megépítésén túl, - ami közel 260 km hosszú gravitációs és nyomócsatornát jelent - meg kell építeni egy 3000 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepet is. Ezzel 2003. június 30-ig kell elkészülni, amely a próbaüzemmel együtt értend. Ehhez természetesen a fvállalkozó mellé több alvállalkozót is be kell vonni, olyanokat, akik garantálják a jó minséget. - A munkaterület átadás-átvétele megtörtént, illetve folyamatban van, az eddigi tapasztalatok szerint a munka jó minségben és ütemben folyik, amellyel elégedettek a térség polgármesterei is. Reméljük a térségben lakók is ugyanígy fogják értékelni, hiszen ez a mi munkánkat is nagymértékben minsíti. A határid betartása fontos szempont, ennek érdekében munkatársaink sokat tesznek. Elssorban a DRV Rt. Beruházási Osztályának, és a Somogy megyei Igazgatóság illetékes munkatársairól van szó, akik hatékony közremködésükkel kívánják biztosítani a kivitelezés folyamatosságát, valamint a beruházó önkormányzatokkal való kapcsolattartást. Ehhez a szakmai feltételek mellett a technikai háttér is biztosított. A Vízkirály végleg elköszönt Cserép József Badacsonyi üzemvezet emlékére Berlinger Ágnes Végtelen szomorúsággal kell tudomásul vennünk a tényt, hogy a vállalat alapjait lerakó Kék kerítéses generációból egy régi öreg szaki örökre itt hagyott bennünket. Most amikor a rég kiadott könyvbl próbálom felidézni az általa akkor elmondottakat, szemem újra, és újra a fényképérl sugárzó lényére téved. Mosolya mögött, bölcsesség, der, az akkori jelen érezhet, de valahol ott bujkál a végtelennek tn jöv is. A képen maga az élet! Mi a történelmi távlatból figyelk persze mondhatnánk azt is, hogy nem volt nehéz, hiszen az generációjuk megélhette azt a boldog idszakot mikor mindenki számára úgy tnhetett, hogy a vizet ajándékba kapja. Ma már tudjuk, nem volt ez ajándék, mert legféltettebb természeti kincsünk fo-

gyasztóinkhoz való juttatása emberek sok - sok munkájába és erfeszítésébe került. A hskorban, 1965 május 1-én, került az akkori DRVV Nyugat-balatoni Üzemfmérnökségéhez, Badacsonyba. Akár Egry Józsefet, a festt, t is egy szerelem hozta az Alföldrl erre az egyik legcsodálatosabb Pannon tájra, igaz egy másfajta vonzalom. Így mesélt errl a Kék kerítések mögött cím könyvben: Hát nem mondom, ugyancsak tetszett a hely, a Balaton, a hegy, meg az a fiatal lány is a ligetben Érte maradt, pedig élete egy másik nagy szerelmét, a repülést kellett otthagynia. Így lett a repülgép szerelmhely parancsnokából boldog badacsonyi házas ember, és kis kitérvel vizes. Akkori tervében egy Nyugdíjas állás szerepelt, de ahogy lenni szokott a sors átírta az elképzeléseit is. Az addig csendes, de hirtelen óriási fejldésnek indult környéken, a kezdetektl vehette ki a részét a vezetékes vízellátás, és csatornázás kiépítésében. A Révfülöp és Balatonederics között elterül területen sokszor akadt néhány igen kényes, nagy emberekkel kapcsolatos feladata. Mindig megoldást keres egyénisége azonban itt is segített, ment a munka. Létszámukhoz viszonyítva a legtöbb pénzt k tették le a vállalat asztalára. Ezek után az sem véletlen, hogy a hetvenes évek elején kiharcolta, hogy megépüljön az új üzemviteli épület, irodákkal, szociális létesítményekkel együtt. 1987 novemberében, hatvanadik születésnapján megérdemelten és emelt fvel mehetett nyugdíjba. Sikerült azt is elérnie, ami csak keveseknek adódik meg: kollegái, barátai emlékezetében örökre megmaradjon annak a képen látható jó kedély, barátságos embernek, akit dolgozói és a fnökei egyaránt szintén szerettek. Valószínleg jól gondolom, hogy számára is azok a levelek lehettek a leginkább szívmelenget emlékek, amelyeket a fogyasztóktól kapott Cserép József vízkirálynak címzéssel. Bennük a következ tartalommal: Köszönjük, hogy mint Szent László vizet fakasztott öreg napjainkra, vagy éppenséggel az újszülött jöttére, szebbé, kényelmesebbé tette életünket. - Ilyet kapni még a repülésnél is nagyobb boldogságot jelent. - válaszolta valamikor a régi írás lezárásaként. Bízva abban, hogy a jók elnyerik jutalmukat, szeretnénk azt remélni, hogy Te már odafönt a mennyben repülsz Vízkirály, és ha a magasból néha lenézel, láthatod a sok kék vizet. Így legyen, Cserép József, Badacsonyi Vízkirály! Isten veled! Sz.G. Igazgatói és jogász értekezlet Fontos programokról - elzetesen Két vizes konferencia helyszíne Siófok A DRV Rt. szervezésében 2001. szeptember 25 26-án Siófokon, a Hotel Aranyhídban kerül megrendezésre a Víz és Csatornamvek Országos Szakmai Szövetségének Országos Igazgatói és Jogász Értekezlete.

Szeptember 25-én kedden, a rendezvény megnyitójának keretében Tóth István vezérigazgató mutatja be a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-t, majd Dr. Varga Miklós (Országos Vízügyi Figazgatóság) tart eladást Stratégiai gondolatok a vízközm szolgáltatásról címmel. A délután folyamán a résztvevk Kalmárné Diósy Ildikó (Közbeszerzések Tanácsa) eladásából megtudhatják, hogyan alkalmazható a közbeszerzésrl szóló törvény a vízközm beruházásoknál. Ezt követen kerül sor a szövetségi projekt beszámolókra. Szántó Imre az Árképzés, díjképlet, díjkontroll, Dr. Szke Ferenc a Kapacitás kihasználás, költségcsökkentés témakörben tájékoztatja a jelenlévket. A tervek szerint Dr. Abonyi István (Eötvös József Fiskola, Baja) eladása zárja az els napot a szakképzési hozzájárulásról. Szeptember 26-án szerdán tartja közgylését a Szakmai Szövetség, majd Dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, illetve Dr. Hajós Béla KöViM helyettes államtitkár részvételével fórumot tartanak az idszer vízgazdálkodás politikai kérdésekrl. A témák között szerepel a vízgazdálkodás hosszú távú koncepciója 2000 2015 között, a 38/1995 (IV.5.) Kormányrendelet módosítása, a csatornabírságról és a felszíni vizek minsége védelmérl szóló kormányrendeletek, valamint más fontos jogszabály-elkészítések és idszer kérdések. Nemzetközi tanácskozás 2001. október 4 6 között Siófokon, a Pannonia Hotel Hungáriában, rendezi meg soron következ konferenciáját az IAWD (Internationale Arbeitsgemeinschaft der Wasserwerke im Donaueinzugsgebiet - a Duna vízgyjt területéhez tartozó vízmvek nemzetközi szövetsége). A rendezvény megnyitására Társaságunk vezérigazgatóját, Tóth Istvánt kérte fel a bécsi székhely szervezet. Az IAWD 1994. január 1-én kezdte meg tevékenységét. A szervezet az ivóvíz területén a nemzetközi szervezetekkel és egyesületekkel való együttmködés alapját képezi. Jelenleg az IAWD olyan vízszolgáltató cégeket tömörít, melyek a Duna vízgyjt területén az ivóvízszükséglet 30%-át fedezik. Az IAWD elsdleges, legfontosabb célkitzése, hogy támogassa mindazon törekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy megelzzenek és megszüntessenek minden vízellátással kapcsolatos veszélyt, melyek szennyezésbl, vagy a Duna és mellékfolyóinak, valamint a kapcsolódó felszín alatti vízforrásoknak egyéb károsodásából erednek. A konferencia témája a Duna vízgyjt területéhez tartozó felszíni és felszín alatti vizek minsége. Az összejövetelen az ivóvíztermeléssel kapcsolatos témákról hallhatnak eladásokat a résztvevk, magyar és külföldi szakemberek közremködésével. Az érintett témakörök többek között a következk: - Vízminség és -védelem - A folyók és felszín alatti vizek minsége az ivóvíztermelés tekintetében - Ivóvíz-kezelési technikák - Minségbiztosítás a vízvizsgálat során Külön megtiszteltetés a DRV Rt. számára, hogy Varga Gyula István, Társaságunk ftechnológusa eladást tart a konferencián Magas alga, phyto- és zooplankton tartalmú felszíni vizek kezelési lehetségei az ivóvíztermelés céljából címmel. A rendezvény résztvevi fakultatív program keretében október 6-án felkeresik a DRV Rt. Balatonfkajári Szennyvíztelepét, mely az európai normáknak megfelelen mködik, és ISO 14001 minségbiztosítási tanúsítással rendelkezik.

Vége van a nyárnak... Csaknem húsz helyszínen zajlott az üdültetés Vége van a nyárnak, hvös szelek járnak mottója is lehet a vállalati üdültetésnek. A nyári idszak végén összegezzük 2001. üdültetési tapasztalatait Pintér Lajossal, az üdültetéseket koordináló szociálpolitikai csoport vezetjével. - Ilyenkor szeptember közepén már fellélegezhetünk, az üdültetési szezon elvileg véget ért, saját üdülink közül is már csak a hévízi üzemel. Munkatársaink számára 19 helyszínen több mint 400 lehetség nyílott nyári szabadságuk - általunk biztosított - eltöltésére, munkavégz képességük regenerálódására. Változatos igénybevételi lehetségeket állítottunk össze, volt balatoni és tengerparti, melegvizes és strandfürds, hegyvidéki és alföldi, gyermek és családos üdültetés, de a kirándulást, horgászatot kedvelk is találhattak maguknak lehetséget. Az utóbbi évek tendenciája folytatódott, az igények az idén is meghaladták a lehetségeket. Az üdülk kihasználtsága magas volt, a csere és bérelt üdülké szinte I00%-os, a saját üdülké 90% feletti. A statisztikát a sóstói üdül kihasználtsága rontja azért, mert ott el-és utószezont is terveztünk. (A fszezonban a kihasználtság itt is magas volt.) A nyári üdültetési idszakban 332 család 975 tagjának biztosítottunk lehetséget, emellett 91 gyermek üdültetésére is sor került. Az üdültetési idszak fszezonja véget ért ugyan, ám az üdültetés tapasztalatainak elemzése még hátravan. A visszajelzések ismeretében elfordulhat a csereüdültetésben helyszínváltás, magasabb komfortfokozatra törekvés; ami a lehetségek számát nem csökkenti, csak eltolódást jelent a saját és csereüdültetés között. Pintér Lajos Novemberben: Üzemi Tanács választás Az 1998-ban megválasztott üzemi tanácsok mandátuma novemberben lejár, így a Társaságnál üzemi tanács választásra kerül sor. A Központi Üzemi Tanács a Társaságnál képviselettel rendelkez szakszervezetek egyetértésével Választási Szabályzatot fogadott el, melynek lényeges tudnivalóiról Pintér Lajos, a Központi Üzemi Tanács elnöke tájékoztat:

A Munka Törvénykönyve a munkavállalók participációs (részvételi) jogait is szabályozza. E szabályok lényege az, hogy még a döntés meghozatalát megelzen biztosítja a dolgozók részvételét a munkáltató stratégiai döntéseinek meghozatalában. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint a társaság munkavállalói a felügyel bizottság útján vesznek részt a cég mködésének ellenrzésében. A munkavállalói képviselket a Felügyel Bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából. Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerzdésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jelleg intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Az üzemi tanács leglényegesebb és legtágabb jogosultsági köre a véleményezési jog. A munkáltató köteles döntése eltt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: - a munkavállalók nagyobb csoportját érint munkáltatói intézkedés tervezetét; - a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartó adatok körére, a törvény 77 -ában meghatározott, a munkaviszony létesítésekor alkalmazható elképzeléseit; - a személyügyi tervet; - a munkavállalók képzésével összefügg terveket; - a foglalkoztatást elsegít támogatások igénybevételére, a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket; - a megváltozott munkaképesség dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét; - az éves szabadságolási tervet; - az új munkaszervezési módszerek bevezetését; - a teljesítménykövetelmények megállapítását; - a munkavállalók lényeges érdekeit érint bels szabályzatok tervezetét; - a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot. Érvénytelen a munkáltató intézkedése, ha nem veszi figyelembe az üzemi tanács jogosítványait, és intézkedését ezek mellzésével hozza meg. A törvény a munkáltató számára tájékoztatási kötelezettséget is elír. A munkáltató köteles az üzemi tanácsot tájékoztatni:

- legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érint alapvet kérdésekrl; - a munkáltató tevékenységi körének jelents módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelents döntés tervezetérl, - legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefügg likviditásról; - a foglalkoztatási jellemzkrl; - a munkaid felhasználásáról, - a munkafeltételek jellemzirl. Ezen túlmenen az üzemi tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefügg gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. Lényeges szabály, hogy a munkáltató ezt a tájékoztatást nem tagadhatja meg. Üzemi Tanácsot a munkavállalók létszámától, illetve az adott egység vezetjének munkáltatói jogaitól függen kell választani. Erre figyelemmel a társaságnál üzemi tanács választására kerül sor az igazgatóságokon, és az Rt. központjában. A 8 üzemi tanács delegálással hozza létre a Központi Üzemi Tanácsot. Az üzemi tanácsok mandátuma három évre szól. Üzemi tanácstag csak cselekvképes munkavállaló lehet; további feltétel, hogy a munkavállaló legalább hat hónapja az Rt.-vel munkaviszonyban álljon. Nem lehet üzemi tanácstag az, aki munkáltatói jogokat gyakorol, továbbá az sem, aki a munkáltató vezetjének közeli hozzátartozója, vagy a választási bizottság tagja. A választási jogosultság valamennyi munkavállalót megilleti, aki a Társasággal munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak kell összeállítani és azt a választási bizottság rendelkezésére bocsátani. A választási bizottság gondoskodik a jelölés és választás törvényes rendjének megrzésérl. Választási bizottságot az üzemi tanács választására jogosult munkavállalók közül kell megalakítani, a meghatározott választási szinteken. A választási bizottságot a helyi üzemi tanács alakítja ki; a bizottság tevékenységében részt vehet az egységnél képviselettel rendelkez valamennyi szakszervezet. Az üzemi tanács tagjára vonatkozó jelöltállítási joggal a munkavállalók 10%-a, vagy legalább 50 választásra jogosult munkavállaló rendelkezik. A jelölést támogató munkavállalók nevük olvasható kiírásával és aláírásukkal foglalják írásba szándékukat, és ezt a dokumentumot kell eljuttatniuk a választási bizottsághoz. Az egységnél képviselettel rendelkez szakszervezet, tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. Az üzemi tanácsba választható jelöltek listáját az igazgatósági központok egyéb esetben értelemszeren az egység központi helyen elhelyezett hirdettábláján kell közzétenni. A választási bizottság a jelölés alapján, a jelöllistáknak megfelelen elkészíti a szavazólapokat. Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják meg. Az üzemi tanács választás alapján az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezték. Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20%-át szerezte meg. A választás érvényességi feltétele az, hogy a választáson a választásra jogosultak több mint a fele részt vegyen.