Kommunális szilárd hulladékok égetése Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja a CEWEP (Confederation of European Waste-to-Energy Plants) Elnökségének tagja Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt Hulladékhasznosító Mű Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Szakmai konferencia Gödöllő, 2012. június 13-14
Az 1960-as évekig HULLADÉKSORS RÉGEN ÉS MA A 70-es és 80-as években mindenütt a lerakás dominált az égetésben látták az egyetemes megoldást Napjainkra kialakult egy integrált, hierarchikus hulladékkezelési rendszer (2008/98/EK) A prioritások érvényesülése, az egyes hulladékkezelési eljárások alkalmazása a gyakorlatban országonként igen különböző!
Települési szilárd hulladékok kezelése (2010. évi EUROSTAT adatok szerint) EU 27 tagállam átlaga Magyarország komposztálás újrahasznosítás energetikai hasznosítás lerakás
Az anyagában törtt rténő és s energetikai hulladékhasznos khasznosítás s a fejlett európai országokban kéz z a kézbenk zben jár A hulladékhasznosítás terén élen járó európai országok a következők (2010. évi adatok): Ország Anyagában történő hasznosítás (beleértve a komposztálást) Energetikai hasznosítás [%] Lerakás [%] Németország [%] 62 38 0 Svájc 50 50 0 Hollandia 61 39 0 Svédország 50 49 1 Ausztria 69 30 1 Belgium 62 37 1 Dánia 43 54 3 Norvégia 43 51 6 Összehasonlításképpen a hazai helyzet: Magyarország 21 10 69
Következtetés: A HULLADÉKOK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA SA ALAPVETŐEN EN A LERAKÁS S ALTERNATÍVÁJA ÉS NEM CSÖKKENTI A SZELEKTÍV V GYŰJT JTÉS, ILLETVE AZ ANYAGÁBAN TÖRTT RTÉNŐ HASZNOSÍTÁS S HATÉKONYS KONYSÁGÁT!
Energiatermelőhulladékégetőművek Európában (2009. évi adatok) Ország Hulladéktüzelésűerőművek Hasznosított hulladékmennyiség száma (millió t/év) Franciaország 130 13,7 Németország 70 19,1 Olaszország 49 4,5 Svédország 31 4,7 Dánia 31 3,5 Svájc 28 3,6 Egyesült Királyság 23 3,4 Norvégia 20 1,0 Belgium 16 2,8 Ausztria 14 2,2 Hollandia 12 6,3 Spanyolország 10 2,2 Portugália 3 1,0 Cseh Köztársaság 3 0,4 Finnország 3 0,3 Szlovákia 2 0,2 Magyarország 1 0,4 Luxemburg 1 0,1 Lengyelország 1 0,04 Szlovénia 1 0,01 Összesen: 449 70 millió t/év
Tervezett kommunális hulladéktüzelésű erőművek Lengyelországban Város Kapacitás t/év Finanszírozás Konin Kraków Bydgoszcz Szczecin Bialystok Poznan 120 000 220 000 180 000 150 000 100 000 210 000 (+ 30 000 szennyvíziszap) EU támogatás EU támogatás EU támogatás EU támogatás EU támogatás PPP Az EU támogatott projekteket 2015. december 31-ig be kell fejezni.
Miért előny nyös s a nagyvárosok számára a hulladékt ktüzelésű erőművek üzemeltetése? A hulladékégető művekben előállított villamos energia és távhő jelentős szerepet kap a városok energiaellátásában A kommunális hulladékok tüzelésénél keletkező CO 2 50-60 %-a klímasemleges, azaz nem fosszilis eredetű karbonból származik és így nem növeli az üvegházhatást A hulladékból termelt energia más erőműben is fosszilis tüzelőanyagot vált ki és ezzel tovább csökkenti a CO 2 emissziót A korszerű technológia kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat (a kibocsátási határértékek a hulladéktüzelésnél szigorúbbak, mint a fosszilis tüzelésű vagy a biomassza erőműveknél) Az égetéskor keletkező széndioxid 21-szer kisebb mértékben növeli az üvegházhatást, mint a hulladéklerakókban keletkező metán
Miért nevezhető az égetőkben termelt energia jelentős hányadban zöldnek, z azaz megújul julónak? A megújuló energiaforrásokat támogató 2009/28/EK irányelvben a biomassza fogalom tartalmazza az ipari és települési hulladékok biológiailag lebonthatóhányadát! Európa legtöbb országában és Magyarországon is az energiahasznosító hulladékégető művekben termelt energia 50 %-a megújuló energiának számít! Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve az irányelvben kitűzött 13 %-os célszámot meghaladó 14,65 %-os célt tartalmaz. Ezen cél eléréséhez hozzájárul a hulladéktüzeléssel termelt energia megújulóhányada is.
. Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Budapesten működik. A létesítményt 1982. május 28-án helyezték ünnepélyesen üzembe, tehát a Mű immár 30 éve szolgálja Budapest hulladékgazdálkodását és hozzájárul a főváros villamos energiával és távhővel való ellátásához.
A Hulladékhasznos khasznosító Mű1982-ben
A Hulladékhasznosító Mű korszerűsítésére 2003-2005. között került sor Ennek során: - új korszerű füstgáztisztító rendszer létesült, - a kazánok átépítésével jelentősen javult az energetikai hatékonyság, - az üzembiztonság emelésével növekedett a Mű hulladékégetési teljesítménye. A rekonstrukció eredményeképpen ma a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Európa közel 450 működő kommunális égetőműve között a legkorszerűbbek közé tartozik.
Hulladékhasznos khasznosító Mű a rekonstrukció után
Főbb jellemzők k a korszerűsítés s előtt és s után Égetési teljesítmény t/év Kazánok száma Égetési teljesítmény kazánonként t/h Gőzteljesítmény kazánonként t/h Tüzelőberendezés Gőzparaméterek bar/ o C Kazánkonstrukció Kazán hatásfok % Füstgáztisztítás Füstgázhőmérséklet kémény előtt o C Turbina-generátor teljesítmény MW Korszerűsítés előtt 350.000 4 15 40 hengerrostély 40/400 háromhuzamú 73 elektrofilter 270 24 Korszerűsítés után 420.000 4 15 40 hengerrostély (legújabb konstrukció) 40/400 négyhuzamú 83 félszáraz eljárás 140 24
A központi k vezényl nylő
Ciklon és s abszorber
Abszorber teteje a porlasztókkal
Abszorber mésztejporlasztm sztejporlasztó
Porzsákok a zsákos szűrőben
Zsákos szűrő teteje
A korszerűsített HulladékhasznosítóMűa Fővárosban keletkezőtelepülési szilárd hulladékok közel 60%-ának jóhatásfokúenergetikai hasznosítása révén mintegy 54.000 háztartás éves villamos energia fogyasztását és 13.000 lakás távhőigényét tudja fedezni.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű az üzembe helyezésétől napjainkig mintegy 9 millió tonna kommunális hulladékot tüzelt el és hasznosított energiatermelésre. A hulladék tömeg nagyságát jól érzékelteti, hogy ha ezt a mennyiséget a Margit szigeten helyezték volna el, úgy ma a szigetet 30 méter magasságban borítaná be a hulladék.
A Hulladékhasznos khasznosító Műhozzájárul rulása a klímav mavédelemhez A Hulladékhasznosító Mű energiatermelése révén 2011. évben 405.000 t hulladék eltüzelésével globális szinten kb. 55.000 tonnával csökkenta klíma releváns, azaz üvegház hatást növelőco 2 kibocsátás! Ez a globális lis CO 2 emisszió csökkent kkentés s megfelel mintegy 25.000 személyg lygépkocsi egy éves CO 2 kibocsátásának (15.000 km/év és s 150 g CO 2 /km mellett).
Hulladékt ktüzelés és s távft vfűtés Néhány nagyvárosi példa a hulladéktüzelésből villamos energiával kapcsoltan előállított hőenergiának a részarányára a távhőszolgáltatásban: Malmö 60 % Párizs 50 % Oslo 50 % Koppenhága 30 % Stockholm 30 % Bécs 25 % Hamburg 20 % Budapest 4 %
Szelektíven gyűjtött hulladék Nagyvárosok integrált hulladékkezelési rendszere Vegyes kommunális hulladék Biohulladék Zöld hulladék utóválogatás száraz fermentálás égetés biogáz Anyagában történő hasznosítás Energia értékesítés Energia értékesítés komposztálás lerakás komposzt
Egy lehetséges jövőbeli alternatíva Budapest hulladékgazdálkodása számára oa települési szilárd hulladékok anyagában és biológiai úton történő hasznosításának növelése a házhoz menő szelektív gyűjtés kiterjesztése révén. oa lerakásra kerülő hulladék mennyiség minimalizálása egy második hulladéktüzelésű erőmű létesítésével. Ezen célszerűen Dél-Budapesten létesülő fűtőerőmű távfűtésbe való bekapcsolásával a távfűtés hulladék tüzelésből származó (tehát részben megújuló) aránya Budapesten legalább 15 %-ra lenne növelhető a hőtermelés költségeinek egyidejű csökkentése mellett.
Köszönöm m megtisztelő figyelmüket!