A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia hátterének bemutatása Hizó Ferenc Helyettes Államtitkár Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, CEU Auditorium, 2013. november 06.
Átfogó stratégiák Klíma és energiacsomag (2008) 20-20-20 célok CÉLOK Éghajlatváltozás elleni küzdelem EU energiabiztonság növelés Versenyképesség Nagy energiahatékonyság Alacsony CO 2 kibocsátás ESZKÖZÖK ETS módosítása ESD bevezetés Megújuló energia CCS Közlekedési CO 2 VÁLLALÁSOK Energiafogyasztás 20% ÜHG kibocsátás Megújuló energia 2
Átfogó stratégiák A Nemzeti Energiastratégia, mint a 20-20-20 célok keretrendszere Az Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság megújuló energia a lehető legmagasabb arányban 3
Megújuló energia Megújuló energia I. EU-s teljesítés A megújuló energia terén ágazati szinten és összességében végbement növekedés az EUban (Eurostat) 4
Megújuló energia 2010 Bio üzemanyagok ; 12,7% Megújuló energia II. Hazai teljesítés az NCsT tükrében Vízerőmű; 1,2% Szélerőmű; 3,0% Geotermikus energia; 6,6% Bio üzemanyagok; 6,2% Biogáz; 3,4% Vízerőmű; 0,8% 2012 Szélerőmű; 3,0% Biogáz; 1,2% Geotermikus energia; 4,7% Napenergia (napkollektor +fotovillamos) ; 0,3% Napenergia (napkollektor+foto villamos); 0,3% Biomassza; 75,0% 2012: 9,3% Tüzifa és biomassza 81,5 % Geotermia 5 % Bioüzemanyagok 6 % A maradék 8 % Hazai céljaink változatlanok: 2020: 14,65% 2030: 20% primer energia arány (Energiastratégia) Biomassza; 81,5% 5
Megújuló energia Megújuló energia III. Geotermikus energia hasznosítási lehetősége a magyar távhőellátásban Nagy hőigénysűrűség ÉS kedvező fúrási költségek ÉS van kiépített távhőrendszer 6
Klímapolitika Klímapolitika I. Dokumentumok IPCC (1988) Nemzetközi Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) (1992) Kiotói jegyzőkönyv (2008-2012) EU-s EU ETS I-II-III (2005-2020) Klíma és energia csomag (2008) EU ESD (2013) Dekarbonizációs Útiterv (2011) Hazai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) 7
Klímapolitika Klímapolitika II. Hazai végrehajtás HU: - 43% ÜHG ZFR Intelligens hálózat Backloading Derogáció HU-SK földgázvezeték 8
Energiahatékonyság Energiahatékonyság I. EU-s keretrendszer 2010/31/EU irányelv (=Épületenergetikai Irányelv ) 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 9
Energiahatékonyság Energiahatékonyság II. 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról Főbb rendelkezések Az épületek felújítása (Stratégia) A közintézmények példamutató szerepe (3%) Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (1,5%) Energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek A fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítása 10
Energiahatékonyság Energiahatékonyság III. Hazai végrehajtás Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra Az energiahatékonyság a nemzeti energiapolitikák kiemelt ügye A főbb szektorok aránya az épületek primerenergia-felhasználásán belül 2011-ben 2008-2016: 9% energia-megtakarítás Lakossági programok Energiafelhasználás csökkenés célértéke Épületenergetikai Stratégia kidolgozása 11
Energiahatékonyság Energiahatékonyság IV. Megújuló Energiáról és Energiahatékonyságról szóló törvény (MET) Új jogszabályi keretrendszer készül Energiahatékonyság szabályozása Az új Energiahatékonysági Irányelv (2012/27/EU) átültetése Megújuló energia szabályozás Egységes törvényi struktúra 12
Épületenergetika Épületenergetika I. Nemzetközi kitekintés Az EU-ban az épületek energiafelhasználása a primerenergia-felhasználás meghatározó része EU 2020 Stratégia (konkrét célok és tagállami feladatok a foglalkoztatás, az oktatás, az energiafelhasználás és az innováció területén) Nemzeti Épületenergetikai Stratégia csak néhány tagállam esetében készült, vagy készítése folyamatban van A hasonló adottságokkal rendelkező környező országokkal azonos módon, Magyarország az energia megtakarítási célkitűzéseinek nagyobb részét épületenergetikai intézkedésekkel kívánja elérni Az épületek primerenergia-felhasználása közelítően 40%-os részarányt jelent, mely megfelel a hasonló természeti adottságú Európai Uniós tagországok adatainak. 13
Épületenergetika Épületenergetika II. NÉeS főbb céljai és szakpolitikai háttere 1. Átfogó stratégiai célok 2. Specifikus célkitűzések 3. Intézkedések 4. Az energiahatékonysági irányelvnek történő megfelelés 14
Épületenergetika 1. Projekt előkészítése NFM és szakértők bevonásával (2012.09.) 2. Adatgyűjtés 3. Típusépületek meghatározása: lakóépületek és középület (önkormányzati és állami) típusok 4. Lakóépületek felmérése és állapotfelmérés épülettípusonként 5. Épületmodellek felállítása 6. Műszaki felújítási csomagok meghatározása 7. Költségszámítások a felújítási csomagokhoz 8. Épületenergetikai adatbázis kialakítása, webes felület elkészítése (NÉeR) 9. Nemzetközi tapasztalatok, stratégiák elemzése 10. Lakossági szociológiai felmérés, kérdőíves kutatás a lakásfelújítások iránti igényről és tapasztalatokról 11. Finanszírozási háttér feltérképezése 12. Épületenergetikai forgatókönyvek elkészítése 13. Makrogazdasági hatások elemzése 14. Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat 15. Társadalmi és közigazgatási egyeztetés Épületenergetika III. NÉeS elkészítése 15 15
Épületenergetika Épületenergetika IV. A következő lépés NEMZETI ÉPÜLETENERGETIKAI CSELEKVÉSI TERV megalkotása A NÉeS céljainak elérést elősegítő intézkedések -tartalmának -várható eredményeinek -eszközeinek -ráfordításainak meghatározása 16
Lakossági energiahatékonysági programok eredményei Megvalósult korszerűsítések (lakás darabszám) Energia-megtakarítás (KWh/év) Összes beruházási költség (mrd Ft) Összes támogatás (mrd Ft) 406 946 571 445 223 226,08 76,27 Energia-megtakarítás százalékos megoszlása A kifizetett támogatások és összberuházási költségek 250,00 családi ház 200,00 1% 7% 92% nem panel társasházi lakás panel társasházi lakás 150,00 100,00 50,00 0,00 családi ház nem panel társasházi lakás panel társasházi lakás Összes beruházási költség (md Ft) Összes támogatás (md Ft) 17
Köszönöm a figyelmet! Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár 18