A magyarországi éghajlatpolitika stratégiai keretrendszere

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyarországi éghajlatpolitika stratégiai keretrendszere"

Zsigmond Horváth
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A magyarországi éghajlatpolitika stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ június 17. Magyar Földtani és Geofizikai intézet Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága Tájékoztató a nemzetközi és a hazai klímapolitika aktuális kérdéseiről (1. napirend)

2 Miért kell stratégia az éghajlatváltozásra? > Kárpát-medencei létalapjaink gazdag vízkészleteink, termőföldjeink, erdeink, változatos élővilágunk tartós megóvása nemzetstratégiai jelentőségű. > Az éghajlatváltozás hatásai olyan komplex problémakört alkotnak, mely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, távlatos koncepciók adhatnak. > A klímavédelem horizontális szempontjai szinte minden gazdaságfejlesztési, regionális fejlesztési programban meg kell jelenjenek > A NÉS cél-és eszközrendszere lehetővé teszi az EU pénzügyi források éghajlatvédelmi célú felhasználásának tervezését, fókuszált megvalósítását és nyomon követését.

> Az éghajlatváltozás hatásai olyan komplex problémakört alkotnak, mely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, távlatos koncepciók adhatnak.

3 I. Társadalmi szükségletek, gazdasági igények

4 Igény-gazdálkodás: integrált megközelítés Alkalmazkodási, felkészülési túlélési stratégiák Élelmiszer biztonság Vízbiztonság Energia biztonság Környezet és egészség biztonság Infrastruktúra biztonság Természeti erőforrások ökoszisztémák termőföld Anyagi inputok, gazdasági rendszerek mezőgazdasági alapanyagok öntözési víz Humán, társadalmi igények élelem, létfenntartás vízkészletek klíma ásványvagyon energiahordozók műtrágya, növényvédelem ivóvíz építőanyagok ipari alapanyagok hő-, vill. energia, üzemanyagok Forrás: Pálvölgyi T. Csete M. (2012) Gazdálkodás 56:(1) hajlék infrastruktúra fogyasztási javak, szolgáltatások mobilitás, közlekedés Szennyezések, kibocsátások hulladék szennyvíz levegőszennyezés

élelem, létfenntartás vízkészletek klíma ásványvagyon energiahordozók műtrágya, növényvédelem ivóvíz építőanyagok ipari alapanyagok hő-, vill.

5 Integrált megközelítés: fenntarthatóság és természeti erőforrások, alkalmazkodás

6 Primerenergia felhasználás tendenciája és jövőképei 1200 PJ TÉNY ADATOK "Ölbe tett kéz" "Közös erőfeszítés" Policy változat"

kéz" "Közös erőfeszítés" 950 900 Policy változat"

7 Import villamosenergia igények átterhelünk? 40% 35% import aránya a villamosenergia felhasználásban 30% 25% 20% 15% 10% hazai lignit aránya a villamosenergia felhasználásban 5% 0%

15% 10% hazai lignit aránya a villamosenergia felhasználásban 5% 0%

8 II. Éghajlatváltozás, sérülékenység, alkalmazkodás

9 Megváltozott a földi légkör összetétele KiotóiJkv. hatályos Döntően az emberi tevékenységnek köszönhetően napjainkig a légköri üvegházhatású gázok sorában: Forrás: NOAA UNFCCC hatályos > a CO2 koncentrációja 37%-kal > a metáné 156%-kal, > a dinitrogén-oxidépedig 19%-kal nőtt az iparosítás előtti időszakhoz képest. Forrás: NOAA

üvegházhatású gázok sorában: Forrás: NOAA UNFCCC hatályos > a CO2 koncentrációja

10 Mi az, amiben biztosak a tudósok? > A megfigyelt éghajlati mutatók, ökoszisztéma indikátorok a Föld számos pontján statisztikailag szignifikáns változást mutatnak. A globális változások mértéke és gyorsasága nagyobb, mint az elmúlt 30ezer évben valaha. > Az éghajlaton az emberi beavatkozás jelei mutatkoznak. A megfigyelt változások nagy valószínűséggel az emberi tevékenység rovására írhatók. Elővigyázatosság: mitigáció Kockázatkezelés: adaptáció

változást mutatnak. A globális változások mértéke és gyorsasága nagyobb, mint az elmúlt 30ezer évben valaha.

11 Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok Villamos- és hőenergia termelés Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása 0% 5% 10% 15% 20% 25% = 36% = 95%

Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás

12 Merre vezet a kibocsátás-csökkentés magyar útja? Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2050-re Forrás: NÉS-HDÚ

13 Az éghajlati sérülékenység vizsgálat háttere, célja > A sérülékenység-vizsgálat célja annak feltárása, hogy az egyes térségek mennyire veszélyeztetettek az éghajlatváltozás hatásaival szemben > E vizsgálatoknak a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) értékelési keretrendszerébe kell illeszkedniük > Az éghajlati sérülékenység területi vizsgálata keretei között a következő specifikus célok tűzhetők ki: > Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerkidolgozása, fenntartása > A területi sérülékenység vizsgálatokat, a helyi alkalmazkodási stratégiákat megalapozó az éghajlatváltozás kiváltó okaival, folyamataival és hatásaival kapcsolatos kutatások támogatása > Az éghajlati sérülékenység vizsgálatokkal kapcsolatos módszertani háttér, indikátorok és adatbázisok fejlesztése

specifikus célok tűzhetők ki: > Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerkidolgozása, fenntartása > A területi sérülékenység vizsgálatokat, a helyi alkalmazkodási stratégiákat megalapozó az

14 Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: városi hőhullámok közegészségügyi kockázatai Azok a térségek a legsérülékenyebbek, ahol: > magas a hőhullám napokszámának növkedése, > rossz a lakosság egészségügyi és szociális helyzete, valamint kedvezőtlen a korszerkezete, > rossz a lakosság jövedelmi helyzete.

magas a hőhullám napokszámának növkedése, > rossz a lakosság egészségügyi és

15 Épületek területi sérülékenysége Tatabánya Tatabánya polgárainak közel 25%-a a legsérülékenyebb épülettípusokban él, vagy dolgozik. Forrás: Horváth, S., Pálvölgyi, T., Csoknyai, T. éstalamona. Generalized residential building typology for urban climate change mitigation and adaptation strategies: The case of Hungary. Energy and Buildings, Volume 62, July 2013,

16 A budapesti nagyobb panelos lakótelepek szél-sérülékenysége Forrás:Hrabovszky-Horváth Sára: Az energiatudatos panelrehabilitáció klímastratégiai aspektusai. BME doktori értekezés

17 A magyarországi turisztikai régiók sérülékenysége Forrás: Csete M.-Pálvölgyi T.- Szendrő G. (2013): Assessment of Climate Change Vulnerability of Tourism in Hungary, Regional Environmental Change 13(1) pp,

(2013): Assessment of Climate Change Vulnerability of

18 III. Válaszok: NÉS-2, települési klímastratégiák

19 A NÉS stratégiai keretei > A Stratégia küldetése Az ágazati tervezést segítő, önálló célrendszert és konkrét cselekvési irányokat kitűző, azonban az ágazati fejlesztési törekvéseket felül nem író tervdokumentum. A klímapolitika, a zöldgazdaság-fejlesztésés az alkalmazkodásátfogó keretrendszere, mely az éghajlatvédelem céljait és cselekvési irányait tükrözi mind ágazati mind területi dimenziókban a szakpolitikai és gazdasági tervezés számára, illetve a társadalom egésze felé. > A NÉS a időszakra(kitekintéssel 2050-re) készül, cselekvési irányai három időtávra kerültek meghatározásra: rövidtáv: a konkrét feladatok Éghajlatváltozási Cselekvési Terv középtáv: stratégiai szintű cselekvési irányok hosszútáv: évet követő, 2050-ig kitekintő időszak beavatkozási lehetőségei > A Stratégia jövőképe Dekarbonizációs jövőkép: átmenet a fenntarthatóság felé a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét és a szegénység elleni küzdelem, az éghajlatvédelem szempontjainak figyelembe vételével. Adaptációs jövőkép: felkészülni az elkerülhetetlenre, megelőzni az elkerülhetőt! az alkalmazkodás és a felkészülés teendői már rövidtávon beépülnek a szakpolitikai tervezésbe és a gazdasági döntéshozatalba.

A klímapolitika, a zöldgazdaság-fejlesztésés az alkalmazkodásátfogó keretrendszere, mely az éghajlatvédelem céljait és cselekvési irányait tükrözi mind ágazati mind területi dimenziókban a

20 A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), a Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) és a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) egyesített célrendszere

21 A települési alkalmazkodási barométer (TAB) > Megalapozó dokumentuma a települési klímastratégiáknak > Képet kapjunk egy település alkalmazkodással, megmaradással, fenntarthatósággal, tűrőképességgel kapcsolatos kilátásaira > Nem helyettesíti a részletes sérülékenység-vizsgálatot > Irányt mutathat egy klímabiztostelepülésfejlesztésfelé > Két részből áll általános kérdések (1.-5.) tematikus kérdéssorok (12 féle, A-L)

22 Útiterv a települési éghajlatvédelem felé Együttműködési keretmegállapodás a Klímabarát Települések Szövetségével Települési környezetvédelmet érintő stratégiák összegyüjtése A stratégiák kiértékelése, adatbázis TAB kérdőív kitöltése, értékelése Összehasonító tanulmány elkészítése Települési Klímastratégia készítési segédlet, módszertan

23 A NAK intézményi háttere > A Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet(MFGI) önálló szervezeti egysége. > Az MFGI fő feladata a földtani és természeti erőforrásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások elvégzése, téradatbázisok felépítése. > A NAK 2012-ben kormányzati döntés alapján jött létre. > Szakpolitikai felügyeletét az NFM szakállamtitkársága látja el. > Más minisztériumokkal, háttér-és tudományos intézetekkel is együttműködik.

24 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Stratégiai döntés-támogató kutatások a Nemzeti Alkalmazkodási Központban

Stratégiai döntés-támogató kutatások a Nemzeti Alkalmazkodási Központban Dr. Pálvölgyi Tamás Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese 2014. október