Stratégiai döntés-támogató kutatások a Nemzeti Alkalmazkodási Központban

Átírás

1 Stratégiai döntés-támogató kutatások a Nemzeti Alkalmazkodási Központban Dr. Pálvölgyi Tamás Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese október 17. Innováció és klímatudatosság szekció Innotrends Hungary Nemzetköz i konferencia és kiállítás

2 NAK-ról dióhéjban..

3 Klímapolitikai háttér műhely: NAK A Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) önálló szervezeti egysége. Az MFGI fő feladata a földtani és természeti erőforrásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások elvégzése, téradatbázisok felépítése. A NAK 2012 áprilisában kormányzati döntés alapján jött létre. Szakpolitikai felügyeletét az NFM szakállamtitkársága látja el. Más minisztériumokkal és háttér- és tudományos intézetekkel, szakmai szervezetekkel is együttműködik.

4 Alkalmazkodást segítő párbeszéd- csomópont

5 A NAK tudományos és kommunikációs feladatai Kutatásaink a klímaváltozásra, az erőforrás szűkösségre, az azokat kiváltó folyamatokra és hatásokra, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátás-csökkentésének lehetőségeire, a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodásra irányulnak. Célja hogy a létrejött tudást megismertesse, alkalmazásának létjogosultságát a döntéshozókban és a közvéleményben megerősítse.

6 Stratégiai tervezés a NAK-ban Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata Klímadialógus internetes véleménycsere platform NÉS-2 Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia Éghajlati szemléletformálási terv

7 Döntéstámogató kutatások I.: ÉGHAJLATI SÉRÜLÉKENYSÉG VIZSGÁLAT

8 Várható éghajlatváltozás Magyarországon összefoglaló értékelés Az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk. Fagyos napok száma 30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma különösen az ország középső és délkeleti térségeiben több, mint 30 nappal gyarapodhat. Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre, de az eredmények nem szignifikánsak. Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig különösen a Dunától keletre 15-25%-kal növekedhet. Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni. A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti, és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet.

9 Az éghajlatváltozás hatáslánca változás az éghajlati paraméterekben: DT DP Dw D... komplex természeti következmények: aszály hőhullám bio-degradáció... árvíz erózió erdőtűz lev.minőség természeti, társadalmi gazdasági hatások ökoszisztémák makrogazdaság emberi egészség mikro szint AGRO NATUR INFRA RÉGIÓ Vállalat?

10 A sérülékenység vizsgálat elméleti háttere

11 Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: aszály- és szárazodás mezőgazdasági kockázatai A Dunántúlt alacsonyabb, a Dunától keletre eső területeket magasabb sérülékenység jellemzi Különösen kedvezőtlenül érintett a Kiskunság, ahol a talajok aszályérzékenysége és az éghajlati kitettség is igen jelentős.

12 Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: erdőtűz veszély Fokozott figyelmet azok a járások érdemelnek, ahol: magas az erdősültség, jelentős a védett területek aránya, földrajzi adottságuk miatt nehezen megközelíthetőek, a faállomány összetétele miatti érzékenységük is számottevő.

13 Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: városi hőhullámok közegészségügyi kockázatai Azok a térségek a legsérülékenyebbek, ahol: magas a hőhullám napok számának növkedése, rossz a lakosság egészségügyi és szociális helyzete, valamint kedvezőtlen a korszerkezete, rossz a lakosság jövedelmi helyzete.

14 Épületek területi sérülékenysége Tatabánya Tatabánya polgárainak közel 25%-a a legsérülékenyebb épülettípusokban él, vagy dolgozik. Forrás: Horváth, S., Pálvölgyi, T., Csoknyai, T. és Talamon A. Generalized residential building typology for urban climate change mitigation and adaptation strategies: The case of Hungary. Energy and Buildings, Volume 62, July 2013,

15 KONKLÚZIÓ: Az éghajlati sérülékenység területi különbségei Magyarországon különböző természetű, és eltérő okokra visszavezethető területi egyenlőtlenségek (pl. a nyugat keleti, a városias-vidékies térségek egyenlőtlenségei) figyelhetők meg. Az éghajlatváltozás során bekövetkező hatásokra tovább mélyülhetnek a területi különbségek, ugyanis az egyes térségek más-más módon és mértékben sérülékenyek a változásokkal szemben. A sérülékenység mértékét az éghajlati paraméterek, a természeti környezet jellemzői és a társadalmi-gazdasági mutatók összessége határozza meg.

16 Döntéstámogató kutatások II.: DEKARBONIZÁCIÓ

17 ÜHG kibocsátások hosszú távú alakulása Magyarország kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta 40 százalékkal csökkent. Ennek elsődleges oka a szocialista nehézipar összeomlása volt, melynek következtében munkahelyek százezreit veszítettük el. Másodlagos oka a szén földgázzal történő felváltása volt, mely súlyos függőséget keletkeztetett ben a kibocsátások legnagyobb része (71,2%) az energiaszektor számlájára írható, ezt követi a mezőgazdaság 13,1%-os, az ipari folyamatok további 10,0%-os, majd végül a hulladékszektor 5,2%-os részesedéssel. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása 1990 és 2011 között, üvegházgázok szerinti bontásban, valamint ágazatonként Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

18 Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok Villamos- és hőenergia termelés = 36% Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások = 95% Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása 0% 5% 10% 15% 20% 25%

19 Hazai Dekarbonizációs Útiterv küldetése A HDÚ küldetése olyan tervezési mechanizmus elindítása, amely lehetővé teszi, hogy a versenyképesség, a jólét, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó kibocsátáscsökkentési úton járuljunk hozzá a hazai zöldgazdaság fejlesztéséhez és a nemzetközi dekarbonizációs terhek megosztásához. Hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak elérése: fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, megújuló energiaforrások elterjedése.

20 Az átmenet lehetőségei egy alacsony karbontartalmú gazdaság felé: szektorális minimum ÜHG-kibocsátási pályák nemzetgazdasági összesítése Főbb következtetéseink: A minimum pályák összegzése alapján elvi szinten(!) 2050-re egy közel 70%-os dekarbonizációs szint is elérhető lehet. A közlekedés, az épületszektor és a hulladékgazdálkodás kibocsátása jelentősen csökken, ennek mértéke elsősorban a pénzügyi és szemléletformálási ösztönzők függvénye. A gazdasági növekedés két hajtóereje, az ipar és a mezőgazdaság, nem tud jelentősen hozzájárulni a dekarbonizációs törekvésekhez a nem megfelelő irányba ösztönzött termelési szerkezet kialakítása miatt. A szektorális minimum ÜHG-kibocsátási pályák nemzetgazdasági összesítése (2010=100%)

21 Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2030-ra Az egyes ágazatokban és évekre maximálisan elérhető dekarbonizáció technológiai összetétele Főbb következtetéseink: A villamosenergia-termelés ÜHGkibocsátásának szempontjából a megújuló energiaforrások 2030-re 5%-kal, 2050-re közel 10%-kal tudnak hozzájárulni a dekarbonizációhoz, míg az atomenergia fokozott alkalmazása 2030-ra több, mint 10%-os illetve 2050-ben 9%-os csökkentési potenciált jelent. A legjelentősebb dekarbonizációs potenciállal az energiahatékonyság javítása jár, mivel ez minden szektor esetében megvalósítható. A teljes dekarbonizáció közel fele energiahatékonyság javítással érhető el. Az épületek fogyasztásában meghatározóak a demográfiai folyamatok, ugyanis 2050-re jelentősen csökken a magyar háztartások száma Egyes szektorok dekarbonizációs potenciálja és azok összetétele 2050-re 2050

22 Döntéstámogató kutatások III.: NEMZETI ALKALMAZKODÁSI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER (NATéR)

23 A kutatás célkitűzései Általános célok Olyan multifunkciós térinformatikai rendszer kifejlesztése, mely jelentősen elősegíti a klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó törvényhozást, stratégiaépítést, döntéshozást és a szükséges alkalmazkodási intézkedéseket Magyarországon. Konkrét célok Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntések támogatása egy multifunkcionális geoinformációs rendszer létrehozásával és működtetésével. Az éghajlatváltozás hatáselemzését és az ehhez kapcsolódó adaptációs módszereket szolgáló adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés és klímamodellezés módszertanának továbbfejlesztése. Internetes alapú mindent egy helyen üzlet : információs csomópont minden érdeklődő érintett számára, ahol megbízható, objektív információhoz lehet hozzájutni, továbbá származtatott és feldolgozott adatokhoz az éghajlatváltozásról és más kapcsolódó szakpolitikai területekről.

24 Kik használhatják majd a NATéR-t? Elemzők és szakértők központi és területi közigazgatás, a minisztériumok, központi kormányhivatalok, állami non-profit szervezetek, önkormányzatok és közjog által felügyelt kutatóintézetek szabad hozzáférés. Hatóságok mint döntéshozók Ezek az érintettek felelősek nemzeti, regionális és helyi döntésekért a természeti erőforrások hosszú távú használata kapcsán stb. szabad hozzáférés. Tudományos kutatói közösség A NATéR keretében kidolgozott adatbázisok alapul szolgálhatnak az alkalmazott tudomány ágazatának szabad hozzáférés. Nyilvánosság, nagyközönség Civil szervezetek, üzleti szféra (gazdasági résztvevők), média és minden érdeklődő ez a csoport jelenti a NATéR felhasználók szélesebb csoportját korlátozott hozzáférés.

25 Egy példa: talajvízszint numerikus modellezéssel előállított térképe Tóth Gy. 2014

26 Köszönöm a figyelmet!