3 kredit Alapozó ősszel félévközi jegy

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 1 tantárgyai 2009/2010-es tanév Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar GYÓGYSZERÉSZ SZAK TANREND 2009/2010 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak) 1

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 2 tantárgyai 2009/2010-es tanév Tartalomjegyzék Anatómia, szövettan és fejlődéstan 2....OGAAF2...3 Analitikai kémia 1....OGAAN1...6 Analitikai kémia 2....OGAAN2...11 Általános és szervetlen kémia 1....OGAAT1...15 Általános és szervetlen kémia 2....OGAAS2...18 Biomatematika 1...OGABM1...20 Biomatematika 2...OGABM2...24 Fizika-biofizika 1...OGAFI1...32 Fizika-biofizika 2...OGAFI2...34 Fizikai kémia 1...OGAFZ1...36 Fizikai kémia 2...OGAFZ2...42 Farmakobotanika 1....OGAGN1...46 Farmakobotanika 2....OGAGN2...49 Kolloidika 1....OGAKD1...52 Műszeres analitika...ogaman...54 Szerves kémia 1...OGASV1...57 Szerves kémia 2...OGASK2...61 2

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 3 tantárgyai 2009/2010-es tanév ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. OGAAF2 Tantárgyfelelős: DR. LUBICS ANDREA, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet 3 kredit Alapozó ősszel félévközi jegy Foglalkozás/félév: 28 + 14 + 0 = 42 Előfeltétel: OGAAF1 - teljesített - - Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerészhallgatók számára - 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a félév, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 25%-ról hiányzik. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztekre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2-5-ös érdemjegyekre. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerészhallgatók számára. Pécs, 2007. Donáth Tibor: Anatómiai atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként) Internetes segédanyag gyógyszerészhallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt) Előadások 1. A biológia szabályozás módjai. Az endocrin szabályozás, hypothalamikus magvak. 2. A belsőelválasztású mirigyek-i. Hypophysis. A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri. 3. A belsőelválasztású mirigyek-ii. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rendszer. 4. Női nemiszervek-i. Petefészek, méhkürt, méh. Ovuláció és menstruációs ciklus. 5. Női nemiszervek-ii. Hüvely és a külső nemiszervek. A női nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. 3

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 4 tantárgyai 2009/2010-es tanév 6. Férfi nemiszervek-i. Here, mellékhere, ondózsinór. A prostata és az ondóhólyag. 7. Férfi nemiszervek-ii. Penis, herezacskó, az erekció mechanizmusa. A férfi nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. 8. Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések. 9. A gliaszövet. Az idegrendszer felépítése, fő részei. 10. A központi idegrendszer fejlődésvázlata. 11. A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása. Liquorterek. 12. A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy. 13. A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyidegek, az agyvelő vérellátása. 14. Thalamus és hypothalamus. 15. Törzsdúcok, capsula interna. Hippocampus. 16. Az agyvelő kamrarendszere. A liquor termelése, keringése és elvezetése. Véragy és vér-liquorgát. Liquor-agy határfelület. 17. Az érző rendszerek. 18. A motoros rendszerek. 19. A kisagy szerkezete és összeköttetései. 20. A nagyagykéreg szerkezete. 21. A limbikus rendszer. 22. A bőr szöveti szerkezete. 23. Az autonóm idegrendszer. 24. A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg rendszerei. 25. A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső szemizmok. 26. A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberendezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és pupillareflex. 27. A külső-, közép- és belsőfül. 28. Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rendszer pályái. Gyakorlatok 1. A látó- és hallószerv. 2. Az agytörzs tanulmányozása. 3. Az agykamrák, törzsdúcok, capsula interna. Commissurális pályák. 4. A vese és a húgyutak anatómiája. Rekeszizom. A retroperitoneum tanulmányozása. 5. A kismedence. A női és férfi belső nemiszervek tanulmányozása. 6. A gát, a női és férfi külső nemiszervek tanulmányozása. A gerincvelő. 7. Az agyburkok és dura-sinusok. Az agyvelő felszínének tanulmányozása. Agyidegek. Az agy vérellátása. 4

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 5 tantárgyai 2009/2010-es tanév Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu 5

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 6 tantárgyai 2009/2010-es tanév ANALITIKAI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70 Előfeltétel: - - - OGAAN1 DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerésztudományokhoz elengedhetetlen analitikai szemlélet elsajátítása, a biokémia, gyógyszerészi kémia, gyógyszertechnológia oktatásához szükséges analitikai ismeretek átadása. A hallgatónak el kell sajátítania az analitikai kémia reakciók, eljárások, számítások elméleti alapjait, a legfontosabb kationok és anionok kimutatási reakcióit, szervetlen vegyületek és keverékeik összetevőinek felderítését a tananyagban felsoroltak szerint. Sajátítsa el a kémiai analitika gyakorlatának szabályait. A reakciók, és azok elméleti hátterének ismeretében a hallgató alkalmazza a megtanultakat ismeretlen vegyületekben és ismeretlen vegyületek keverékeiben a kationok és anionok kimutatására. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. 1 hét igazolatlan, 3 hét összes hiányzás még megengedhető. Ennél több hiányzás esetén a félévet nem fogadjuk el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki legalább egy egyszerű (egy kationból és egy anionból álló) és legalább egy összetett ismeretlen ionjainak felderítését sikeresen nem végezte el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyi dolgozatot írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont. A félév végén a hallgatók közös írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredménye (40 pont) és a félévi munkára kapott pontszámok alapján állapítjuk meg a kollokviumi jegyet. Ha az érdemjegy elégtelen, vagy a hallgatónak nem felel meg, írásbeli (utó-, ill. javító-) vizsgát tesz. Az utóvizsgák is írásban történnek. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A gyakorlatok folyamatos pótlására lehetőség van (a félév folyamán minden, addig elvégzett kísérletekhez szükséges vegyszer, eszköz rendelkezésre áll). A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai (Medicina, 1997) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007. P.W. West, M.M. Vieck, A.L. LeRosen: Qualitative Analysis and Analytical Chemical Separations E. Ehlers: Analytik I. (Minőségi analízis) 6

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 7 tantárgyai 2009/2010-es tanév Előadások 1. Az analitikai kémia fogalma, feladata. A gyógyszeranyagok minőségének biztosítása, minőségi szabványok. A minőségi kémiai analízis alapjai. A használható fontosabb reakciók (sztöchiometrikus és nem sztöchiometrikus reakciók). 2. 3. Oldatban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsolatos számítások áttekintése: sav-bázis elméletek, ph számítás, komplexképződés, csapadékképződés, oldhatóság, redoxpotenciál. 4. 5. A kémiai reakciók osztályozása: sav-bázis reakciók, komplexképződésen alapuló reakciók, komplexek térbeli felépítése és izomériájuk. Redoxireakciók, elektródpotenciál (feszültségi sor). Csapadék-képződéssel járó reakciók: csapadékok oldékonysága, oldékonysági szorzat. 6. 7. A kémiai reakciók érzékenysége: határhígítás, határkoncentráció. A minőségi analízis csoportosítása az eszközök és anyagmennyiségek alapján (makro, félmikro stb.) Az analízis előkészítő műveletei: a minta homogenizálása, feloldás, feltárás. 8. 9. A kationok osztályba sorolása. A kationok I. osztálya: szulfidjaik leválasztása (ph 1-2-nél) és oldódásuk, a szulfidok oldódása bázikus reagensekben, az (NH4)2S, a kloridos csoportreakció, az I. osztály kationjainak Lewis sav jellege, hidroxo-komplex képzés, halogeno-komplex képzés. Az ezüst-, ólom, higany(i)- és higany(ii)-, réz-, bizmut-ionok reakciói. 10. 11. A kationok II. osztálya: az osztály jellemzése, tiosavanhidridek, anionképzés, oxidációs-redukciós reakcióik, illékony hidridek képzése. Az arzenit-, arzenát, antimon(iii)-, ón(ii)-ion reakciói. Az I - II osztályú kationok elválasztása. 12. 13. A kationok III. osztálya: általános jellemzésük szulfidjaik stabilitása, hidroxi- és aminkomplex képzés, a ciano-komplexek jelentősége. Szerves ligandumokkal képzett komplexeik. Hajlam a redoxreakciókra (Zn és Al kivételével). Hidroxidjaik színének kihasználása analitikai szempontból. 14. 15. A kobalt-, nikkel-, vas(ii)-, vas(iii)-, króm-, mangán-, alumínium-, cink-ionok reakciói. A III. osztályú kationok elválasztása. 16. 17. A kationok IV. és V. osztálya. Nagy stabilitású, redoxireakciót nem adó ionok. Csapadék képzés fluoridionnal. Halogenidjeik lángfestése. A kálcium-, stroncium-, bárium-ionok reakciói. A magnézium-, lítium-, nátrium-, kálium-, ammónium-ion reakciói. Az IV és V. osztály kationjainak elválasztása. A magnézium elkülönítése az V. osztály többi ionjait tartalmazó oldatból. 7

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 8 tantárgyai 2009/2010-es tanév 18. 19. 19. Az anionok analízise: az anionok csoportosításának lehetőségei. Az anionok I. osztálya. Viselkedésük erős savak hatására, redoxireakcióik. A karbonát-, hidrokarbonát-, szulfit-, tioszulfát-, szulfid- és poliszulfid-, szilikát-, hipoklorition reakciói. 20. 21. Anionok II. osztálya: osztályreakciójuk báriumionnal. A jodát és bromát reakciója ezüstionnal. A szulfát-, foszfát-, borát-, fluorid-, bromát-, és jodát-ion reakciói. 22. 23. Az anionok III. osztálya: az osztály jellemzése, osztályreakciójuk. A klorid-, bromid, jodid-, cianid-, rodanid-ionok reakciói. 24. 25. Az anionok IV. osztálya: A nitrit-, nitrát-, klorát-, perklorát-, acetát-ion reakciói. Az anionok és kationok szisztematikus keresése összetett analízis során. 26. 27. Összefoglalás. Írásbeli vizsga. 28. Gyakorlatok 1. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 2. Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(nh4)2s, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.nacl-ch3coona, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI 3. A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit; 4. A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. O2 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8; 5. Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF 8

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 9 tantárgyai 2009/2010-es tanév 6. A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. cchcl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés 7. Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4; 8. Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2. 9. Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.h2so4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék 10. Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.hcl, 5. cc.h2so4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogén-peroxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4; 11. Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4. 12. Összetett ismeretlenek. 13. Összetett ismeretlenek. 14. Asztalátadás. Szemináriumok 9

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 10 tantárgyai 2009/2010-es tanév Vizsgakérdések 1. A kémiai analízis előkészítő műveletei (mintavétel, az oldódás folyamata, minták oldása, feltárás, elválasztás, álcázás). 2. Sav-bázis reakciók és jelentőségük az analitikában (Arrhenius, Brönsted-Lowry, disszociációs állandó, hidrolízis, tompító oldatok, ph meghatározás). 3. Redox reakciók és jelentőségük az analitikában (elektródpotenciál, redoxpotenciál, az oldószer hatása, a ph hatása, csapadékleválás hatása). 4. Komplexképződés és jelentősége az analitikában (definíció, komplexek elnevezése, a stabilitási állandó, lépcsőzetes komplexképzés, sav-bázis reakciók hatása). 5. Csapadékos reakciók és jelentőségük az analitikában (csapadék leválása, oldhatósági szorzat). 6. Csapadékok feloldódása (csapadékok oldódása sav-bázis-, redox-, komplexképződésireakcióban, oldódás a lecsapószer feleslegében). 7. A reakciók érzékenysége és szelektivitása (az érzékenység fogalma, számszerű jellemzése az érzékenységet befolyásoló tényezők, általános-, csoport-, szelektív-, specifikus-reakciók). 8. A kationok I osztályának jellemzése. 9. A kationok II osztályának jellemzése. 10. A kationok III osztályának jellemzése. 11. A kationok IV osztályának jellemzése. 12. A kationok V osztályának jellemzése. 13. Az anionok I osztályának jellemzése. 14. Az anionok II osztályának jellemzése. 15. Az anionok III osztályának jellemzése. 16. Az anionok IV osztályának jellemzése. 17. Ismeretlen anyag analízisének menete (elővizsgálatok, oldás, egyszerű anyagok azonosítása, összetett anyagok analízise). 10

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 11 tantárgyai 2009/2010-es tanév ANALITIKAI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: OGAAN2 DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet 5 kredit Alapozó tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70 Előfeltétel: OGAAN1 - teljesített OGAAL1 - teljesített - Tematika A Mennyiségi Kémiai Analízis tantárgy a gyógyszerészhallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerészhallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása. A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. 3 hét összes hiányzás még megengedhető. Ennél több hiányzás esetén a félévet nem fogadjuk el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidialkalimetriás, 1 kelatometriás és egy 1 redoximetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont, mely a félévközi munka alapján adható jegy alapja. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott két tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapján adott jegyből kerül megállapításra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs lehetőség A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve (Medicina 2005) Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007. Ajánlott könyvek: D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction, Saunders College Publishing 2000. E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis), Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart 1999. 11

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 12 tantárgyai 2009/2010-es tanév Előadások 1. A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés. 2. 3. A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok). 4. 5. A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás. 6. 7. A neutralizációs analízis: az oldószer, ph számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai. 8. 9. A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakciók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben. 10. 11. Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, végpontjelzési módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása. 12. 13. Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem argentometriás csapadékos titrálások. 14. 15. Redoxreakciókon alapuló meghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok. 16. 17. Redoxreakciókon alapuló meghatározások II.: Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria. 18. 19. Redoxreakciókon alapuló meghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás ph függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint. 20. 21. Redoxreakciókon alapuló meghatározások IV.: Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb reduktometriás eljárások. 12

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 13 tantárgyai 2009/2010-es tanév 22. 23. Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése. 24. 25. Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.: A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása. 26. 27. Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analízis, kinetikus analízis 28. Szemináriumok Gyakorlatok 1. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 2. Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 3. NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 4. Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. és Gyógyszerkönyv szerint, külön leirat) 5. Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 6. Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 7. Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 8. Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); 9. Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 10. Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat). 11. Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása (4.4.4.2) 12. Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 13. Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 14. Asztalátadás 13

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 14 tantárgyai 2009/2010-es tanév Vizsgakérdések 1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszociációs egyensúlyok, redox egyensúlyok). 2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjelzés). 3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe, indikátorok, működésük, indikátorhiba). 4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást eredményező reakciók alkalmazása). 5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton végzett sav-bázis titrálás ismertetése). 6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexometria módszerei, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox titrálások végpontjelzése, oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók,). 9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése). 10. Redox titrálások III. (reduktometria). 11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás ph függése, redukáló anyagok mérése (aldehid-biszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljárások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások). 12. Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékképződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése). 13. Tömeg szerinti analízis II.Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapadék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása). 14. A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két-és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (tr, k, alfa, Rs), az elválasztás hatékonysága (N, H, van Deemter egyenlet). 15. A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés). 16. Termikus analízis 14

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 15 tantárgyai 2009/2010-es tanév ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 42 + 0 = 70 Előfeltétel: - - - OGAAT1 DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy a tanulmányikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének 50 %-on felüli teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás történhet. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003 Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006 Előadások 1. A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. 2. 3. A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák geometriája. 4. 15

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 16 tantárgyai 2009/2010-es tanév 5. Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. 6. 7. A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. 8. 9. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. 10. 11. A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. 12. 13. Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. 14. 15. Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a ph. 16. 17. Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. 18. 19. Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. 20. 21. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. 22. 23. Fotokémia. Redoxifolyamatok egyenletei. Redoxipotenciálok. 24. 25. Elektrokémia. 26. 27. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. 28. Szemináriumok 16

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 17 tantárgyai 2009/2010-es tanév Gyakorlatok 1. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I.: Savak, bázisok, sók. 2. Kémiai rendszer- és nevezéktan II.: Koordinációs vegyületek. Szervetlen anyagok tisztítása I.: Átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I. 3. Számítási alapfogalmak I: Sztöchiometriai számítások, koncentrációszámítás. Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció, szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II., Jód elkülönítése szublimációval. 4. Számítási alapfogalmak II.: Átkristályosítással kapcsolatos számítások. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víztisztítás ioncserével. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. 5. Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból I., Néhány só hidrolízisének megfigyelése. 6. ph-számítás I.: erős és gyenge elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból II., Kalcium-hidrogén-foszfát előállítása I. I. zárthelyi dolgozat. 7. ph-számítás II.: pufferoldatok. Kalcium-hidrogén-foszfát előállítása II. 8. Redoxfolyamatok I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló-és redukálószerek. Néhány redoxreakció megfigyelése. 9. Redoxfolyamatok II.: Elektródok, galváncellák, elektrolízis. Réz(I)-oxid előállítása. 10. Sav-bázis egyensúlyok II.: Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Komplex vegyületek tulajdonságai, előállításuk. Kobalt(II)-[tetrakisz(tiocianáto)-merkurát(II)] előállítása. 11. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. 12. Hőbomlás. Szervetlen vegyületek előállításának további módszerei. Szervetlen vegyületek hőbomlásának megfigyelése. Mohr-só előállítása. 13. Reakciókinetikai alapfogalmak. Oszcilláló reakciók. A Landolt-reakció tanulmányozása. Időben és térben oszcilláló reakciók megfigyelése. 14. Összefoglalás, gyakorlás. Félévi munka értékelése. Leszerelés. Vizsgakérdések Írásbeli vizsga az előadások és a gyakorlatok anyagából. 17

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 18 tantárgyai 2009/2010-es tanév ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 2 kredit Alapozó tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28 Előfeltétel: OGAAL1 - teljesített - - OGAAS2 DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet Tematika A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is. A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének 50 %-on felüli teljesítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003 Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006 Előadások 1. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. 2. 3. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. 4. 5. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. 6. 7. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. 8. 9. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. 10. 18

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 19 tantárgyai 2009/2010-es tanév 11. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. 12. 13. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat. 14. 15. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. 16. 17. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. 18. 19. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. 20. 21. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. 22. 23. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. 24. 25. Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat. 26. 27. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. 28. Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy két félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres minimum-vizsga (MV) megírása a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. Azon hallgatók szigorlatát, akik a minimum vizsgán 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A B és C vizsgákat is MV előzi meg. A B vizsga következményei az A vizsgáéval azonosak. A C vizsgát megelőző MV sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része kettő tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a minimum vizsga, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. 19

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 20 tantárgyai 2009/2010-es tanév BIOMATEMATIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: - - - OGABM1 DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár, Bioanalitikai Intézet Tematika A matematikai analízis és a biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. A tematika rövid leírása: Függvények definíciója, típusai, diszkussziója. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásai. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. Többváltozós függvények értelmezése, parciális deriváltak, szélsőérték keresése, ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével. Differenciálegyenletek megoldásához vezető gyakorlati feladatok. A félév elfogadásának feltételei Félévközi két zárthelyi dolgozat megírása. A zárthelyi dolgozatok eredményének átlaga 30 %-ban beszámít a félévvégi kollokvium eredményébe. Hiányzásokra az általános Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat mérvadó: a gyakorlatokon való részvétel kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egyéni konzultáció. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hajtman Béla: Matematika orvosok és gyógyszerészek részére. Egyetemi segédtankönyv, Medicina Kiadó, Budapest, 1980. Izsák, I., Juhász-Nagy, P., Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. Csernyák, L., Szarka, Z., Szelezsán, J.: Matematika I., LSI, Ligatura Kft - Váci ÁFÉSZ, 1995. Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001. 20

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 21 tantárgyai 2009/2010-es tanév Altman, D.G.: Practical Statistics for Medical Research, Chapman and Hall, London, 1995. Rees, W.G., Essential Statistics, Chapman and Hall, London, 1992. Karsai János: Matematika gyógyszerészhallgatók számára című jegyzet. Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Informatikai Intézet, Szeged, 1996. Belágyi József: Orvosi biometria. PTE Központi Kutatólaboratórium, Pécs, 1999, jegyzet Belágyi József: Matematika gyógyszerészeknek, PTE, Bioanalitikai Intézet, Pécs, 2008, jegyzet Jeges Sára: Biometria, gyakorlati segédanyag, Pécs, 2005. Pótó László: Biometria, munkafüzet. Pécs, 2007. Előadások 1. Halmazelméleti alapfogalmak és alapműveletek. Számhalmazok. A függvények megadási módjai, tulajdonságai, függvénytípusok. Elemi és összetett függvények. Függvény transzformációk. 2. 3. A határérték definíciója: számsorozatok és függvények határértéke. Elemi függvények határértéke, folytonosság. 4. 5. A differencia- és differenciálhányados fogalma, interpretációi (fizikai, geometriai). Alapdifferenciálok. 6. 7. Differenciálási szabályok. 8. 9. A differenciálhányados alkalmazásai. Függvénydiszkusszió. L `Hospital szabály. 10. 11. Függvények közelítése: Taylor polinomok, Taylor sorok. Függvények hatványsorba fejtése. 12. 13. Többváltozós függvények: grafikon, parciális deriváltak, szélsőérték keresése. Ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével. 14. 15. A határozatlan integrál. Alapintegrálok. Egyszerű integrálási szabályok: parciális és helyettesítéses integrálás. 16. 17. Határozott integrál. A határozott integrál mint görbe alatti terület. A határozott integrál becslése. 18. 19. Az integrál alkalmazásai: területszámítási feladatok. Test mozgása. Vonal ívhossza. 20. 21

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 22 tantárgyai 2009/2010-es tanév 21. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása. 22. 23. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása. 24. 25. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (1): kémiai reakciók, katalizátorok és enzimek. 26. 27. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (2): szaporodási folyamatok, bomlási és eliminációs folyamatok, farmakokinetikai vizsgálatok; kompartment modellek. 28. Gyakorlatok 1. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 2. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 3. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 4. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 5. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 6. Zárthelyi dolgozat (2) 7. Feladatmegoldás a félév anyagából. 8. Középiskolai matematikai alapismeretek felelevenítése. 9. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 10. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 11. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 12. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 13. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 14. Zárthelyi dolgozat (1) Szemináriumok 22

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 23 tantárgyai 2009/2010-es tanév Vizsgakérdések - Függvények megadási módjai, osztályozásuk, ábrázolásuk. Alapfüggvények, elemi függvények. - Racionális egész és racionális tört függvény. - Az exponenciális függvények és inverzeik. - Trigonometrikus függvények és inverzeik. - A határérték fogalma, függvény határértéke, függvények folytonossága. - Határérték az értelmezési tartomány végpontjaiban. - Összetett függvények határértékére vonatkozó tételek. - Számsorozatok és végtelen sorok. - A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése. - A differenciálás szabályai, elemi függvények differenciálása. - Összetett függvény differenciálása. - Inverz és implicit függvény differenciálása. - Magasabb rendű és parciális differenciálhányadosok. - Az első differenciálhányados alkalmazása: közelítő számítások. - A második differenciálhányados alkalmazása: szélsőérték. - Taylor sor, függvények közelítő értéke. - Görbe vonalú trapéz területe, a határozott integrál fogalma. - Az integrál elemi tulajdonságai, geometriai jelentése. - Középérték tétel, a számtani közép. - Az integrál felsőhatár szerinti differenciálhányadosa, Newton-Leibnitz formula. - Egyszerű integrálási szabályok. - Parciális integrálás. - Integrálás helyettesítéssel. - Racionális törtfüggvény integrálása. - Bomlás, növekedés, szaporodás differenciálegyenlete. A radioaktív bomlás. - Kémiai reakciók, megfordítható kémiai reakció differenciálegyenlete. - A kompartment modell, gyógyszertani alkalmazás lehetőségei. - Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása. - Másodrendű lineáris differenciálegyenlet megoldása. 23

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 24 tantárgyai 2009/2010-es tanév BIOMATEMATIKA 2. Tantárgyfelelős: 4 kredit Alapozó tavasszal vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: OGABM1 - - - OGABM2 DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár, Bioanalitikai Intézet Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. A félév elfogadásának feltételei Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat Távolmaradás pótlásának lehetőségei pótló gyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az Intézet által kiadott anyagok: Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999. Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007. egyéb jegyzetek és munkalapok Könyvek: Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 3 rd Ed., 2004. vagy Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics 5 th Ed, 2005, W.H. Freeman és: Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman vagy Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992 24

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 25 tantárgyai 2009/2010-es tanév Előadások 1. Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. 2. A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. 3. A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. 4. A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). 5. Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. 6. Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) 7. Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. 8. A lineáris korreláció és regresszió. 9. A független mintás t próba. Az F próba. 10. A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. 11. Az átlag eloszlása, a standard hiba. 12. Átlag, szórás. A normális eloszlás. 13. Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). 14. Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. 15. folytatás 16. folytatás 17. folytatás 18. folytatás 19. folytatás 20. folytatás 21. folytatás 22. folytatás 23. folytatás 24. folytatás 25. folytatás 26. folytatás 27. folytatás 28. folytatás 25

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 26 tantárgyai 2009/2010-es tanév Gyakorlatok 1. Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 2. A varianciaanalízis elve. Összefoglalás 3. Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba.. 4. A független mintás t próba. Az F próba. 5. A lineáris korreláció és regresszió. 6. Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 7. A hipotézistesztelés 8. Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 9. Normalis elosztás. Az átlag eloszlása. 10. Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 11. Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 12. Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 13. A binomiális eloszlás. 14. Valószínűség - példák 1. + Számítógép használat, Windows, SPSS. 15. folytatás 16. folytatás 17. folytatás 18. folytatás 19. folytatás 20. folytatás 21. folytatás 22. folytatás 23. folytatás 24. folytatás 25. folytatás 26. folytatás 27. folytatás 28. folytatás Szemináriumok 26

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 27 tantárgyai 2009/2010-es tanév Vizsgakérdések Egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül: 1. A biometria/biostatisztika fő feladata A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek? Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában. (háttér: főleg az 1., a 3. és a 6-7-8. előadások) 2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál. (háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1, Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a számolható valószínűség (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban. (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2, Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?) (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük) (háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások) 6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei. Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani? (háttér: főleg a 3. előadás) 27

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 28 tantárgyai 2009/2010-es tanév 7. A minta és az alapsokaság Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében. (háttér: főleg a 3. a 6-7-8. és a 12. előadások) 8. Folytonos adatok számszerű jellemzése Vonjon párhuzamot az öt szám -os és a három szám -os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó? Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások) 9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások) 10. A normális eloszlás 1. Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban? Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.). Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a normális közelítés módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei? (háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások) 11. A normális eloszlás 2. Hogyan támasztja alá jelentőségét az átlag eloszlása? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során. (háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások) 12. A statisztikai következtetés A statisztikai következtetés mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható érték-re adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum). (háttér: főleg az 5.és a 6. előadások) 28

PTE ÁOK Gyógyszerész szak az Alapozó modul 29 tantárgyai 2009/2010-es tanév 13. Az átlag megbízhatósági intervalluma A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a 95% CI kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése? (háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás) 14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete Mutassa be az öt lépéses gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az öt lépés egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon. (háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás) 15. Az egymintás és a páros t próba A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi tehető, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni? (háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások) 16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján. A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be. (háttér: főleg a 6-7-8 előadás) 17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni? Mutassa be példákon, hogy milyen kérdésekre válasz a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és milyen kérdésre a teszt ereje? (háttér: főleg a 8. és a 9. előadás) 18. A két- (független-) mintás t próba Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével? (Mi a megoldás ára? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?) (háttér: főleg a 9. előadás) 29