A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A jelen kihívások
Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség.
Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség A gazdaság globalizálódása Új szükségletek megjelenése
Különös hasonlóság a XIX. századdal Forradalmak, amelyek új társadalmi kapcsolatokat tettek lehetővé. A gazdasági rend háttérbe szorítja és behatárolja a demokratikus jelleget. Érvénytelenné kellett tenni az önszerveződés formáit a kapitalista modell erősítéséhez. Az utóbbi évtizedekben ugyanezt a folyamatot éljük. A szabadságért való küzdelem eltolódása a szegénység elleni harc felé
1791 1848 A népi csoportosulások ipari kapitalizmusnak való ellenállása.
1850 1900 Szövetkezetek és kölcsönös segélypénztárak a kapitalista gazdaság munkafelosztásával szemben
1901 1945 A gazdasági szektorok menedzselése a kapitalizmussal való szembeszegülés helyett
1945 1975 A fordista fejlődés mint kiegészítő ösztönző rendszer
1975 2010 Válságok (gazdasági és értékválságok) A jóléti állam megkérdőjelezése Elismerés
Definíciók Jogállását tekintve: A szociális és szolidáris gazdaság a kölcsönös segélypénztárak, a szövetkezetek és az egyesületek egészét képviseli. Európai viszonylatban ehhez hozzátesszük még az alapítványokat. De ez egy bekorlátozó meghatározás
Definíciók E vállalkozásokat nem lehet csak a gazdasági teljesítmény alapján mérni - amely ugyanakkor szükséges a kölcsönösség és szolidaritás a elvéhez kapcsolódó céljaik megvalósításához -, hanem főképpen a szolidaritás, a társadalmi kohézió és területi kapcsolatok alapján kell értékelni őket.
E vállalkozásokat megkülönböztethetjük a klasszikus vállalkozásoktól: Az egyén és a szociális célkitűzés elsőbbsége a tőkével szemben. Önkéntes és nyílt csatlakozás. A tagok általi demokratikus ellenőrzés (kivéve az az alapítványok esetében). A tagok / felhasználók érdekei és/vagy a közérdek kettőssége. A szolidaritás és a felelősség elvének megvédése és alkalmazása. Önálló irányítás és függetlenség az hatóságokkal szemben. A többlet felhasználása (Fel nem osztható tartalék, közös tulajdon).
A szolidáris gazdaság Új megközelítések
A gazdasági jellemzők A források keresztezése A piaci pólus A non-profit pólus A nem monetáris pólus.
A politikai jellemzők A kölcsönösségre és a nyilvános terek létrehozására épül, amely lehetővé teszi az érdekelt felek közötti vitát az elérendő célkitűzésekről.
A szociális vállalkozás
A gazdasági oldal 4 kritérium: Javak és/vagy szolgáltatások folyamatos termelése illetve nyújtása Magasfokú önállóság. Jelentős gazdasági kockázatvállalás. Legalább 1 fizetett alkalmazott.
A szociális jellemzők 5 indikátor: A közösségnek nyújtott szolgáltatásra tett, világosan megfogalmazott célkitűzés. Állampolgári csoporttól induló kezdeményezés. Nem a tőketulajdonon alapuló döntési folyamat. Részvételi jelleg, amely magában foglalja a tevékenységben érintett különböző feleket (Multi stake holders) A nyereség korlátozott szétosztása.
Fejlődésben lévő szektor A szociális gazdaságba illeszkedik, a szövetkezet és az egyesület egyfajta keveréke. Európában egymástól nagyon eltérő kezdeményezéseket találunk. 2002, Nagy-Britanniában, social enterprises. Franciaországban és Spanyolországban, Portugáliában, Belgiumban.
Európa 2020 3, egymást kiegészítő prioritás Intelligens fejlődés: a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása; Fenntartható növekedés: erőforráshatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése.
Egy szándék «az Európai Unió részéről arra, hogy a szociális innováció útján új vállalkozási formák létrejöttét ösztönözze, melyek jobban igazodnak a jelenlegi szükségletekhez.».
A szociális vállalkozás fejlesztése A Bizottság három nagy pontra épülő cselekvési tervet javasol: A finanszírozás hozzáférhetőségének javítása A szociális vállalkozás átláthatóságának növelése A jogi környezet fejlesztése