TÁMOGATÁSOK BÉKÉS MEGYÉBEN KELLE VERONIKA TAKÁCS ISTVÁN dr. Kulcsszavak: agrárfinanszírozás, nemzeti és európai uniós ok, bruttó hazai termék. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Békés megye agrárjellege a gazdasági fejlettséget is determinálja. A megye agrárszektorában megtermelt bruttó hozzáadott érték jelentősen meghaladja az országos átlagot, de a megye gazdasági teljesítményének növekedése elmarad az országosétól, az egy főre jutó GDP értékében nő a rés. A térség lemaradása azonban megfelelő aktivitással és pályázati szakszerűséggel megállítható. A megye pályázati forrásokból való részesedése és az egy pályázaton elnyert e növekedett. A megye pályázati aktivitása magas, a megyék felső harmadában van. A ok odaítélésében a bírálók a nagyobb bekerülési ű (komplexebb) pályázatokat részesítették előnyben. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az egy projektre jutó e, az -ból finanszírozott fejlesztések esetén alacsonyabb, mint az országos, ami kisebb volumenű egyedi fejlesztéseket jelez. A pályázatok jelzik, hogy a megye felkészült az uniós pályázatokon való eredményes részvételre, ami a 2007-2013-as időszakában meghozhatja a hasznát: segíti a megye gazdasági felzárkózását, benne az agrártermelés és az arra ráépülő feldolgozóipar, illetve szolgáltató ágazatok fejlődését. BEVEZETÉS Tanulmányunkban az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatai alapján (TeIR) vizsgáltuk a nemzeti, illetve az európai uniós ok igénybevételének intenzitását Békés megyében, különös tekintettel a gazdasági élet fejlődését, foglalkoztatást ösztönző beruházásokra és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programra. A TeIR-be integrált adatok egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal áltat gyűjtött adatokra épülnek, másrészt az ágazati adatgyűjtésekből származtatott adatok írják le a környezet, ezen belül a természet állapotát és térségi nézőpontból jellemző elemeit, azok lényeges adataival együtt. Az APEH-tól átvett adatokból képzett mutatók reprezentálják egy-egy terület lakóinak jövedelmi viszonyait. Az adatbázisból gyakorlatilag korlátlan számú mutató, grafikon és kartogram generálható dinamikusan. Az információs rendszerben a területfejlesztéshez és -rendezéshez kapcsolódó számos szöveges dokumentum, tájékoztató tekinthető meg. Az adatokat általános és speciális elemzési módszerekkel vizsgáltuk 1999-2006. években. Az adatbázisokban rendelkezésre álló adatok esetenként ennél rövidebb időszakra álltak rendelkezésre. AZ ELEMZÉSEK EREDMÉNYEI Békés megye gazdaságában a mezőgazdaság szerepe közismerten jelentős, az országban előállított mezőgazdasági GDP
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 177 mintegy 6-7%-át a megyében termelik meg, ami csökkenő tendenciát mutat. Ez a folyamat annyiban kedvező, hogy a megye agrárjellegének csökkenését jelzi. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás azzal a reménnyel kecsegtet, hogy az előzőekben kimutatott regionális különbségek csökkennek, illetve csökkenthetők annak a i rendszernek a révén, ami azonban a pályázói aktivitáson, illetve a pályázati szakszerűségen is múlik. A pályázati aktivitás a megyében természetes módon a források átalakulása következtében a nemzeti i pályázatoktól az európai uniós ok irányába tevődött át. A támogatott pályázatok összességében csökkentek, elsődlegesen a nemzeti források radikális csökkenése következtében, ugyanakkor az uniós forrásokra készülő pályázatok dinamikus növekedést mutattak. Ez a növekedés ugyan 2006-ban megtört, de az egy pályázatra jutó i és a projektek bekerülési jelentősen, átlag mintegy négyszeresére nőtt. Ez a vállalkozások gazdasági növekedését, erősödését is indikálja (4. táblázat). Békés megye az egy főre jutó i mutatóban a 4-5. helyet foglalja el a megyék rangsorában a TeIR adatai szerint. A különböző fejlesztési célok közül a gazdaságfejlesztés eredményessége emelhető ki a közel 1500 pályázatszámmal. Az átlagos i érték 5,5 M Ft volt, 35%-os átlagos i szint mellett (5. táblázat). Támogatási arány tekintetében az infrastruktúra-fejlesztés és a humánerőforrás-fejlesztés kiemelkedő (60-65%). 1. táblázat Bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (millió Ft) Év Országos GDP a mezőgazdaságbagazdaságbaaránya az országosból Megyei GDP a mező- Békés megye mg-i GDP rész- 2001 561 182 40 175 7,2 2002 536 567 34 010 6,3 2003 521 388 33 547 6,4 2004 676 643 41 060 6,1 2005* 707 092 42 908 6,1 2006* 735 376 44 624 6,1 *: Becsült k 2. táblázat Az GDP eltérése a regionális és országos átlagtól (E Ft/fő) Év Megyei GDP Országos Megyei és országos Különbség változása GDP GDP különbsége (előző év = 100%) 1999 750 1113-363 2000 856 1300-444 122,31 2001 954 1471-517 116,44 2002 1034 1665-631 122,05 2003 1120 1841-721 114,26 2004 1235 2021-786 109,02 2005* 1291 2112-821 104,45 2006* 1342 2196-854 104,02 *: Becsült k
178 KELLE TAKÁCS: Támogatások Békés megyében Év bruttó hozzáadott érték (BHÉ) a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban, eltérése a regionális és az országos átlagtól megyei mg BHÉ országos BHÉ Megyei aránya országoshoz Különbség országostól 3. táblázat Különbség változása 2001 99 958 55 016 181,69 +43 991 2002 85 225 52 735 161,61 +36 148 82,17 2003 84 687 51 407 164,74 +34 130-99,06 2004 104 520 66 883 156,27 +43 313 126,91 2005* 109 223 69 893 156,27 +45 262-98,96 2006* 113 592 72 689 156,27 +47 073 104,00 *: Becsült k Év A nemzeti és uniós ok Békés megyében 2002-2006. években Nemzeti Nemzeti Átlagos i (M Ft/projekt) EU-s EU-s (M Ft) Átlagos i (M Ft/projekt) Összesen Összesen 4. táblázat Átlagos i (M Ft/projekt) 2002 668 9 563 14,3 12 346 28,8 680 9 909 14,6 2003 784 8 555 10,9 12 974 81,2 796 9 529 12,0 2004 654 5 787 8,8 38 5 451 143,4 692 11 238 16,2 2005 172 5 076 29,5 314 16 441 52,4 486 21 517 44,3 2006 148 4 766 32,2 223 19 153 85,9 371 23 919 64,5 Összesen 2 426 33 747 13,9 599 42 365 70,7 3 025 76 112 25,2 5. táblázat Nemzeti ok Békés megyében 2002-2005. években (célok szerint) Célkategória Projektek Átlagos Átlagos Támogatás aránya Támogatás Projektek bekerülési projekt érték költsége (M Ft/projekt) (M Ft/projekt) Műszaki infrastruktúra 423 16 446 25 208 38,9 59,6 65,2 Gazdaságfejlesztés 1 460 8 093 22 964 5,5 15,7 35,2 Tervezés 118 1 925 4 740 16,3 40,2 40,6 Egyéb, nem besorolható 48 1 826 3 606 38,0 75,1 50,6 Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra 75 1 824 11 621 24,3 154,9 15,7 Emberi erőforrások fejlesztése 112 1 759 2 932 15,7 26,2 60,0 Humán infrastruktúra 99 1 079 2 436 10,9 24,6 44,3 Települési életminőség 66 705 3 135 10,7 47,5 22,5 Kulturális örökség védelme 25 89 204 3,6 8,2 43,6 Összesen 2 426 33 746 76 846 13,9 31,7 43,9
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 179 Az uniós csatlakozást követő i rendszer az operatív programokon keresztül biztosította a fejlesztési forrásokat. Két és fél év alatt 605 projekt közül az és a GVOP forrásokra programonként 200-nál több pályázat kapott t. Ugyanakkor az átlagos i érték 16, illetve 24 M Ft volt. A megye fejlesztése tekintetében viszont a legjelentősebb szerepet a KIOP és ROP programok keretében megvalósuló projektek eredményezték (6. táblázat). A nemzeti források felhasználása lecsökkent (7. táblázat). Az Európai Uniós okon belül kifejezetten az agrár- és a vidék fejlesztését szolgáló alakulását mutatja be 2002-től 2007-ig a 8. táblázat. A táblázat adatait megvizsgálva megállapítható, hogy a gazdálkodók 2005-től jutottak hoz, az egy projektre jutó átlagos i több mint 24 millió Ft volt, ami az összes EU-s átlagos i ének 35%-a. Az értékét tekintve Békés megyében 2005-ről 2006-ra jelentős visszaesés figyelhető meg, a 2006-os érték kevesebb mint a fele a 2005-ös értéknek, míg az összes EU-s esetében ez az érték kis mértékű növekedést mutatott. A békés megyei gazdálkodók 2005-ben nyújtották be az pályázatok több mint 70%-át, ami az összes értékének 70%- át is meghaladta. 6. táblázat Uniós ok Békés megyében 2002-2006. években (programok szerint) Operatív program Projektek Támogatás Átlagos (M Ft/projekt) Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP 7 16 444 2349,1 Regionális Fejlesztés OP 25 8 069 322,8 Agrár és Vidékfejlesztés OP 243 5 940 24,4 Humán Erőforrás Fejlesztés OP 62 4 322 69,7 Phare program 42 4 083 97,2 Gazdasági Versenyképesség OP 226 3 608 16,0 Összesen 605 42 466 70,2 7. táblázat ÉV projektek Nemzeti ok alakulása Békés megyében Összes nemzeti Összes nemzeti Átlagos i Átlagos i öszszes nemzeti összes nemzeti 2002 451 668 3 183 9 563 7,0576 14,3159 7976,22 23 963,75 2003 550 784 1 778 8 555 3,2327 10,9120 4488,41 21 596,39 2004 561 654 172 5 787 0,3066 8,8486 437,83 14 731,00 2005 0 172 0 5 076 0,0000 29,5116 0,00 13 029,08 2006 0 148 0 4 766 0,0000 32,2027 0,00 12 352,05 Össz: 1 562 2 426 5 132 33 747 3,2855 13,9106 - -
180 KELLE TAKÁCS: Támogatások Békés megyében 8. táblázat ÉV projektek Európai uniós ok alakulása Békés megyében Összes EU-s projekt Összes EU-s Átlagos i Átlagos i Összes EU-s összes EU-s 2002 0 12 0 346 0 28,8 0 867,0 2003 0 12 0 974 0 81,2 0 2 458,8 2004 0 38 0 5 451 0 143,4 0 13 875,7 2005 180 314 4 188 16 441 23,3 52,4 10749,8 42 200,8 2006 57 223 1 652 19 153 29,0 85,9 4281,5 49 638,9 2007 6 6 99 99 16,5 16,5 - - Össz: 243 605 5 940 42 465 24,4 70,2 A 2002 és 2006 között igényelt pályázatok számát tekintve elmondható, hogy az országos ból Békés megye összesen 3%-ban részesült, a i et nézve több mint 5%-ban. Az egy pályázatra jutó t vizsgálva megállapítható, hogy Békés megyében átlagosan másfélszer nagyobb i öszszeg jutott egy-egy pályázatra, mint országos szinten, ami a megye pályázati aktivitását mutatja (9. táblázat). A 2004-től igényelt európai uniós pályázatok eredményességét tekintve megállapítható, hogy Békés megye eredményességi mutatója mind a i, mind a projektek esetében magasabb volt a régiós, illetve az országos mutatónál, ami az egy pályázatra jutó eredményességi mutatónál is elmondható. Az sikerességét illetően mindkét eredményességi mutató szintén meghaladta a régiós és az országos adatot, egy projektre vetítve viszont kevesebb volt (10. táblázat). 9. táblázat 1 pályázatra jutó nemzeti és EU-s Nemzeti és EU-s 2002-2006-ig Békés Megyei aránya Országos megye országoshoz Nemzeti 2 426 76 923 3,2 Nemzeti 33 747 683 549 4,9 EU-s 599 16 197 3,7 EU-s 42 365 708 136 6,0 Összesen 3 025 93 120 3,2 Összesen 76 112 1 391 685 5,5 1 pályázatra jutó nemzeti i 13,9 8,9 156,5 1 pályázatra jutó EU-s i 70,7 43,7 161,8 1 pályázatra jutó összes i 25,2 14,9 168,4
Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 181 EU-s ok és az eredményességi mutatói 10. táblázat 2004-2007 Országos EU-s Országos Régiós EU-s Régiós Megyei EU-s Megyei Igényelt pályázat Igényelt pályázati Szerződött pályázat Szerződött pályázati Eredményességi mutató tám. re Eredményességi mutató db-ra 1 projektre jutó igényelt 1 projektre jutó szerződött 1 projektre jutó eredményességi mutató 40 558 1 576 388 15 624 670 852 42,6 38,5 38,867 42,937 110,5 11 019 197 133 4 059 105 489 53,5 36,8 17,890 25,989 145,3 5 950 222 281 2 444 97 702 44,0 41,1 37,358 39,976 107,0 2 082 40 748 858 22 442 55,1 41,2 19,572 26,156 133,6 1 358 70 334 563 38 382 54,6 41,5 51,792 68,174 131,6 533 10 463 243 5 940 56,8 45,6 19,630 24,444 124,5 FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Guba M. Harza L. (2006): A mezőgazdasági üzemek adósságkonszolidációs programjai és hatásuk (2000-2004). Gazdálkodás, 5. sz., 1-17. pp. (2) Kelle V. (2004): Békés megye mezőgazdaságának alakulása. IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok. Versenyképesség és jövedelmezőség a többfunkciós mezőgazdaságban. Gyöngyös, 2004. március 25-26. Konferencia CD: 1. Agrárközgazd/6/Kelle, Veronika.doc (3) Kelle V. (2006): Az állami szerepvállalás hatása a mezőgazdasági vállalkozások likviditására, jövedelmezőségére Békés megyében. Kitekintés, 11. sz., 111-123. pp. (4) Lengyel L. (2006): Az pályázatok vizsgálatának néhány tapasztalata. Gazdálkodás, 3. sz. 1-12. pp. (5) Pusztainé K. J. Németh A. Nagy Z. (2005): A jelenleg Magyarországon érvényben lévő mezőgazdasági i rendszer áttekintése. Gazdálkodás, 12. különkiadás