Baja város (gazdasági) fejlesztésének elméleti lehetôségei Baja város az 1990. évi választások utáni közel négy év alatt legalább olyan rossz gazdasági helyzetbe került, mint az ország. Az 1994. évi helyi választások közeledtével kezdjünk el együtt egy közös gondolkodást majd cselekvést arról is, hogy mit tehetnénk Baja várossal, mint gazdasági tényezôvel, lehetôséggel. Készüljünk már most az új Önkormányzat tevékenységének segítésére A jelenlegi helyzet, a valóság annyira súlyos, hogy szinte minden, akár szélôséges lehetôséget, megoldást számba kell vennünk, hogy a lehetséges, értelmes, de kockázatos megoldásokkal is számolhassunk. Konkretizáljunk néhány gondolatot anélkül, hogy rangsorolnánk, anélkül, hogy nagyon pontosak lennénk, melyet bárki kiegészíthet módosíthat és újat is adhat. Legyen ez egy városi ötletbörze, amibôl kikerekedhetnek a valóságos és szükséges tennivalók. 1./ Az Önkormányzat gazdasági lehetôségeit, mozgásterét meg kell határozni a mindenkor érvényben levô jogszabályok alapján. Remélhetô, hogy a Kormány, a Parlament megváltoztatja az Önkormányzatok gazdaság lehetôségeit jelenleg jelentôsen korlátozó jogszabályokat. 2./ A város költségvetését gazdaság és gazdálkodás orientáltan aprólékosan fel kell boncolni és a szükséges módosításokat végrehajtani, különös tekintettel az értelmes költségcsökkentésekre illetve költségátcsoportosításokra. 3./ Felül kell vizsgálni az Önkormányzat vagyonfelmérésének szempontjait és a reális felmérést a lehetô legrövidebb idôn belül befejezni. Ezt azzal a céllal, hogy a város bevételeit hosszútávon is tervezni lehessen, beleértve a hiteleinktôl való megszabadulás lehetôségeinek vizsgálatát is. A teljes vagyonból meg kell határozni a vállalkozói vagyonrészt, mellyel a bevételt jelentô hasznosítás tervezhetô. 4./ Az új Önkormányzat Gazdasági Bizottsága több olyan Albizottságot vagy egyszerűen csak Szakértôi Bizottságot szervezzen, mellyel lehetôsége lesz mindazon bajai szakembereket bevonni, akik erre vállalkoznak és alkalmasak.ilyenek lehetnek, ilyen lehet például a Vállalkozói (Al)Bizottság. 5./ Fel kell mérni az Önkormányzatok gazdálkodását fékezô jogszabályokat és kezdeményezni kell ezek módosítását a helyi országgyűlési képviselôkön, a minisztériumokon, az önkormányzatok érdekképviseleti szövetségein, stb keresztül is. 6./ A város vagyonának, különös tekintettel un. vállalkozói vagyonának kezelését szakértô szervezetre kell bízni, megfelelô ellenôrzés mellett. 7./ A helyi érdekegyeztetô fórumot haladéktalanul létre kell hozni és rendszeresen, érdemben működtetni (munkavállalók, munkaadók, önkormányzat). 8./ Minden elismert gazdasági szervezôdésnek, érdekszövetségnek lehetôséget kell biztosítani a rendszeres és kölcsönös véleménycserére (Kamarák, Ipartestület, KISOSZ, VOSZ és mindenki más ). 9./ Az idôsebb és fiatalabb korosztályok bevonására szervezett formában Senior(60 év felett vagy a nyugdijjasok) és Junior(30 év alatt vagy a tanulók) Bizottság létrehozása is megfontolandó. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a 23 fôbôl álló képviselôtestület a világ, legalábbis Baja város eszének higyje magát, mivel tudjuk, hogy ez nem
2 volt és nem is lesz igaz a pártpolitikai orientációjú választások miatt sem. Továbbá azt sem engedhetjük meg magunknak, hogy véleményt nyilvánító, tenni akaró értelmes nyugdíjasaink vagy éppen fiataljaink kallódjanak. Társadalmasítsuk a véleménykérést, a tájékoztatást, mert több fejjel többre mehetünk. Ugyanez vonatkozik természetesen a városban élô, dolgozó, aktív korosztályú gazdasági szakemberekre is. 10./ Rendszeresen szervezzünk díjazott pályázatokat, ötletbörzéket a lakosság, a szakemberek számára a város gazdasági fellendítésére, fejlesztésére. 11./ Tekintsük át, mérjük fel a város ipari, mezôgazdasági, kereskedelmi és más szolgáltatási egységeit, tevékenységét, majd engedjük, legalábbis ne akadályozzuk, segítsük a piac által orientáltan, liberálisan mindazt fejlôdni, amire kereslet és kínálat is van.
3 2- A mezôgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás, a kereskedelem, az építôipar, az idegenforgalom, az egyéb szolgáltatások, az ipar életképes hagyományaira alapozni kell. 12./ Elemezzük Baja város gazdálkodó szervezeteinek, vállalkozó személyeinek gazdasági helyzetét, erejét és úgy segítsük ôket hogy a következô években erôsödjenek, gyarapodjanak, vonzzák ide a tôkét, minél több embernek adjanak munkát és a helyi adók 3-5 év alatti fokozatos növekedésével segítsék a város gyarapodását is. Kérdezzük meg rendszeresen gazdálkodó vállalkozó egységeinket, hogy mivel segíthetnénk megerôsödésüket. Biztosítsunk ennek állandó fórumot. A helyi, az állami megrendeléseknél a bajai gazdálkodó egységeket, vállalkozásokat részesitsük elônyben. 13./ A város fejlesztési tervét, a város gazdasági lehetôségeinek és érdekeinek megfelelôen kell felülvizsgálni és helyretenni a lehetô legrövidebb idô alatt. Új városfejlesztési stratégiát kell meghatározni. 14./ Az 1990. utáni önkormányzati döntéseket, határozatokat a lehetô legrövidebb idôn belül át kell tekinteni és szükség szerint, az új gazdasági érdekeknek megfelelôen módosítani. 15./ Minden elemzésünkbe, gondolkodásunkba, ténykedésünkbe, dôntésünkbe vonjuk be a Baja vonzáskörzetébe tartozó települések Önkormányzatait is, mivel kölcsönös függôségünk, összetartozásunk egyértelmû. Bizottsági és/vagy képviselôtestületi üléseken való részvételük feltétlenül biztositandó. 16./ Nemzetközi kapcsolataink éltetésével, fejlesztésével illetve bárki segítségével külföldi befektetôket ( ipar, mezôgazdaság, kereskedelem, idegenforgalom, sport, oktatás, egészségügy,stb ) kell keresnünk a magyar befektetôk mellett, minden a város fejlôdését biztosító területre. Ebben a Gazdasági Bizottságot egy Nemzetközi Bizottság vagy Albizottság nagyban segithetné. 17./ A Polgármesteri Hivatalon belül és/vagy kívül szervezeti elhatárolással kell biztosítani a város gazdasági, vállalkozási jelenével és jövôjével való foglalkozást: pályázatok, üzleti tervek gazdasági - vállalkozói tanácsadás
3- városi információs ( üzleti ) központ hitel lehetôségek inkubátorház ezen anyagban foglalt feladatok egy része egyebek Ezt szoros együttmûködésben kellene szervezni más, országos vagy regionális vállalkozásfejlesztési szervezetekkel, mint például a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal és az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Irodával. 4 18./ Elôzetes gazdasági megfontolás alapján vállalkozói park és esetleg több (tiz)négyzetkilóméteres vámszabad terület létesítése, mely bérbe adható kereskedelmi és / vagy ipari tevékenységhez. 19./ Tudatosan készülnünk kell a jugoszláv helyzet bármilyen fokú enyhülése, rendezése utáni fellendülésre, újjáépítésre, kapcsolatépítésre, melynek gazdasági lehetôségei nagyok lehetnek a földrajzi közelség miatt is, vállalkozóink számára. Erre kiválóan alkalmas lenne a 18 pontban már érintett különleges gazdasági övezet létesitése, mint például Szabolcs megyében, Záhony térségében kezdeményezett és az Ipari-Kereskedelmi Minisztérium által támogatott tervek. 20./ Emellet az ukrán, a román, a horvát és a szlovén lehetôségek hasznosítását is vizsgálnunk kell. A Gazdasági Bizottságot segitô Nemzetközi Bizottságának lehet szerb, ukrán, román, horvát, szlovén, stb (Al)Bizottsága,Tagozata is. 21./ A Polgármesteri Hivatal és kapcsolodó intézményei szakembereit meg kell erôsíteni a felsorolt gondolatokban jártasabb szakemberekkel is ( közgazdászok, mérnökök, pénzügyi szakemberek, vállalkozásokban jártasak, stb. ). 22./ A Polgármesteri Hivatal informatikai, számítógépes központját ki kell egészíteni hazai és nemzetközi ( gazdasági ) adatbázisokkal való közvetlen kapcsolatra, információcserére, üzleti ajánlatok közvetítésének mûszaki megoldására (IPOSZ, Kamarák, VOSZ, MAGYOSZ, Teletext, Videotext, MVA, OKFI, Minisztériumok, stb.). A Baja térségi vállalkozók közvetlen számítógépes kapcsolódásának lehetôségét biztosítani kell. A Polgármesteri Hivatal és kapcsolódó intézményei számviteli és ügyviteli ügyeit közös információs adatbázisra kell építeni. Ezzel is biztosítva a városi célok, feladatok programozott lebontását a munkatársakra,
5 4- így biztosítható a névreszóló feladatok határidôs követhetôsége, a gyors informálódás lehetôsége, az esetleges beavatkozási pontok kiválasztása. 23./ A város alsó-, közép- és felsôfokú oktatási intéznyeire, oktatóira, lehetôségeire alapozva erôteljesen növelni kellene Baja szellemi potenciálját. A várost a térség megerôsített szellemi központjává kellene fejleszteni, mely jó hatással lehetne a gazdaságra is, a szakemberek idecsalogatásával és megtartásával. Vissza kellene csábítani Bajára néhány neves, bajai származású szakembert. Az iskoláink továbbtanuló, jó képességû diákjaival ösztöndíjas szerzôdéseket kellene kötnünk, hogy a tudatos utánpótlás biztosítás miatt is visszajöjjenek Bajára. 24./ A várossal és környékével, mint idegenforgalmi és sport (vizisport) lehetôséggel kiemelten kell foglalkozni üzleti alapon (koncessziók, bérbeadások, stb) 25./ Ki kell használni minden olyan államilag biztosított lehetôséget, pályázatot, mellyel vissza nem térítendô támogatásokat, kedvezményes hiteleket lehet kapni ( Foglalkoztatási Alap, Befektetés Ösztönzési Alap, Mezôgazdasági Alap, Kereskedelemfejlesztési Alap, Idegenforgalmi Alap, Környezetvédelmi Alap, stb. ).A pályázatokkal a Gazdaság, a Városfejlesztés, az Oktatás, az Egészségügy, a Sport, a Kultúra, a Mûvészetek, stb terén egy külön ezzel megbízott kis csapatnak feladatokat kell adni. Ezzel nem csak az Önkormányzat részére közvetlenül, hanem a térség vállalkozói számára is lehetôséget keresni és hozzásegitve Ôket, biztosítani. 26./ A város közintézményei is alkalmasak lehetnek költségvetési gondjaink enyhítésére. Például meg kellene vizsgálni az Egészségbiztosítás ( volt TB ) által támogatott kezeléseket és ezeket szükség esetén külsô befektetôkkel a bajai kórházban megvalósítani. Lehet olyan un. TB támogatott kezelés, mint a dialízis, melyet egy kis túlzással nem lehet veszteségesen csinálni csak nyereségesen. Ide sorolom az epekô zúzást, oldást is vagy szemészeti hírnevünket esetleg a plasztikai sebészetet. Természetesen egészségügyi szakemberek bevonásával még ennél jóval többre is van lehetôség, ha segitjük Ôket.
6 5- Ugyanígy a város oktatási, sport, kultúrális, mûvészeti, stb. intézményei területén is kerestetni kell ilyen lehetôségeket. 27./ A város gazdálkodó egységeinek, vállalkozóinak támogatását érdekvédelmét is biztosítanunk kellene a helyi hatóságokkal együttmûködve: APEH, a TB utódszervezetei, illeték, vám ügyek, Bíróságok, Rendôrség, stb. Ugyanígy a helyi bankokkal, biztosítókkal növelni kellene a helyiek lehetôségeit. Például hitelgarancia, fedezet, kezesség vállalása. Hogy mindezt miért? Egyszerûen azért, mert, ha valaki tenni tud és akar valamit ( pl. vállalkozni ), akkor azt egy ésszerû feltétel vizsgálattal segítsünk és hagyjunk, mert befektet, foglalkoztat, piacot, gazdaságot élénk t ( keresletet-kínálatot gerjeszt ), árleszorító, (mert versenyez), tôkét vonz, az elsô néhány év utén helyi adóval is segíti a várost és még egyéb haszon is származhat belôle. A ésszerû kockázatokat természetesen mérlegelni kell. 28./ A munkanélküliek folyamatosan növekvô számával való törôdés egyrészt közvetlen, másrészt közvetett lehet. Közvetetten ezt szolgálja minden elôzô pont, mely a gazdaságélénkítéssel növeli a foglalkoztatási lehetôségeket. Ezen anyag kapcsán ezt tekintem a hosszútávú megoldásnak. Közvetlenül a közmunka, az átképzés, a segélyek biztosíthatják a közel sem kielégítô megoldásokat. 29./ A helyi médiákban ( újságok, helyi rádió, helyi TV, stb. ) folyamatosan, rendszeresen és tudatosan, de liberálisan kell fórumot biztosítani minden szervezett és spontán, csoportos és egyéni kezdeményezésnek, gondolatnak, mely a helyi gazdaságélénkítést szolgálja. Természetesen a kritikus hangoknak is adjunk helyet. 30./ A város hitelállományának kezelése külön kiemelt feladat. Sajátossága, hogy kamatterhei vannak és egyszer vissza kell fizetni. A hitel kezeléshez többek között figyelembe kell venni : ne aggódjunk nagyon, mert ettôl a hitel még hitel marad milyen lehetôség lenne olcsóbb hitellel kiváltani ( esetleg külföldivel )
7 6- mit adhatunk el a városból, amivel akár részlegesen törleszthetnénk mit adhatunk koncesszióba, bérletbe, ami a törlesztéshez jelentôsebben hozzájárulna, olyan koncessziós, vagy bérleti díjak mellett, melyek elviselhetôek, kitermelhetôk, relative alacsonyak, de hosszútávon biztosak. a város vállalkozói vagyona mire ad lehetôséget még (felmérés, gazdasági elemzés után), melynek hasznosítása valamilyen osztalékkal, nyereséggel járhatna. 31./ Tapasztalatcserére fel kell keresni azon városi Önkormányzatokat, melyek anyagi helyzete megfelelô és megismerkedni azzal, hogy ezt hogyan érték el. 32./ Csak olyan döntési mechanizmusoknak van értelme az új Önkormányzatban, minden területen mely gyors és nem lehetetleníti el a döntések tárgyát, a kezdeményezéseket. 33./ Természetesen Baja várost nemcsak, mint gazdasági tényezôt lehet és kell kezelni, de egyrészt a többi területre az azokhoz jobban értôknek kell gondolniok, másrészt, ha a gazdasági környezet fejlôdik az magával vonzza a többi területet. A felsorolás, az ötletbörze nyitott és biztos, hogy lehet még sokkal jobb és több gondolat is. Írja le és kapcsolódjon be mindenki, aki a jövôben jobban bizik az új önkormányzati választások után, de gyüjtsük össze a város minden gondolkodó, seg tô emberének gondolatát és majd utána rangsoroljunk, szelektáljunk. Meggyôzôdésem, hogy az új önkormányzati képviselôk nem szakadnak el a lakosságtól, az ötletes kezdeményezésektôl, csak Önök is igényeljék ezt. Vitatkozzunk is, de ne egymás ellen, hanem valamiért és lehetôleg úgy, hogy a vitából a város gazdasága, fejlôdése kerüljön ki gyôztesen. Készüljünk a következô négy év lehetôségeire és ne mondjunk le semmirôl, mert kell, hogy legyen jövônk. Végezetül milyen alapon és jogon kezdeményezünk, készülünk, írunk, vitatkozunk az elôzôekrôl. Azon a jogon, hogy egyenrangúak vagyunk, szólásszabadság van és tenni akarunk valamit Baja város értelmesebb jövôjéért. Baja,1994. 10.30. az MSZP, helyi képviselô- jelöltségre pályázó, egyik tagja Várhalmi Miklós