Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOKEA213) Közúti közlekedés emberi tényezői Dr. Juhász János egyetemi docens
A közúti közlekedés emberi tényezői Cselekvési folyamat Észlelelés Magatartás Alkalmasság vizsgálatok 2
Cselekvési folyamat jellemzői Látvány meghatározás Stratégia kialakítás Döntés végrehajtás 3
Látás, észlelés Az információ gyűjtés legnagyobb arányban vizuális módon történik. A látás, észlelés nem hasonlítható egy kamera kép leképezéséhez Pl. megfordított képet az agy visszaforgatja A várakozások, előzetes tudás szerepe az észlelésben 4
Látás, észlelés Az észlelés, érzékelés sajátosságai: Hermann rács: a négyzetek között szürke foltokat látunk Mach csíkok: a határoló vonalak mentén világosabbnak, illetve sötétebbnek érzékeljük a csíkokat Formák: Rubin serleg Rejtett arc - megfejtés 5
Látás, észlelés Az indirekt és direkt észlelés: Kétértelmű inger Dór dilemma Vasúti sín illúzió Stroop feladat 6
Látás, észlelés Alakfelismerés, mozgásérzékelés Geon (geometric ion): tárgyak azonosítása Mozgás érzékelés: mindig valamihez képest A nagyobb tárgyak mozgását kisebbnek becsüljük Spirál utóhatás 7
Látás, észlelés Szemmozgások 8
Reakció idő A reakció idő definíciója A reakció időt befolyásoló fő tényezők: Életkor Fáradtság Ittasság Párhuzamos cselekvés figyelem megosztás tevékenység 9
Alkoholos befolyásoltság Véralkohol Légalkohol Klinikai tünetek szint ( ) szint (mg/l) 0 0,2 0 0,4 mg/l Az alkoholfogyasztás nem bizonyítható. Ennyi alkoholtól enyhén beszédesebb lesz a fogyasztó. 0,21-0,50 0,4 1,0 mg/l Ivott, de alkoholosan nem befolyásolt. Kezdődő tünetek: a látómező beszűkül, romló távolságbecslés, a figyelem lankad. 0,51-0,80 1,0 1,7 mg/l Igen enyhe alkoholos befolyásoltság. A reakcióképesség határozottan romlik, a kockázatvállalási hajlandóság növekszik. 0,81-1,50 1,7 3,2 mg/l Enyhe alkoholos befolyásoltság. Megjelennek az első egyensúlyzavarok, a látómező beszűkül, csőlátás alakul ki. A gátlások jelentősen csökkennek és beszédzavarok lépnek fel. Tovább növekszik a kockázatvállalási hajlandóság és az agresszivitás. 1,51-2,50 3,2 5,3 mg/l Közepes alkoholos befolyásoltság. Erős koordinációs és egyensúlyzavarok. Hebegő beszéd. 2,51-3,50 5,3 7,4 mg/l Súlyos alkoholos befolyásoltság. Az öntudat beszűkülése, bénulási tünetek, kettőslátás és emlékezetvesztés. 3,51 felett 7,4 mg/l felett Igen súlyos alkoholos befolyásoltság. Életveszélyes tünetek. Fenyegető légzésbénulás, ami kómához majd halálhoz vezethet. 5 -tõl majdnem minden esetben beáll a halál. 10
Kockázat Kockázat összetevők KOCKÁZATVÁLLALÁS KOCKÁZAT ÉRZÉKELÉS idő KOCKÁZAT MEGJELENÉS KOCKÁZAT KIALAKULÁS SZEMÉLYES OKOK KÖRNYEZETI OKOK Forrás: Assally, J.P. 11
Kockázat Kockázat homeosztázis Az emberek egy bizonyos kockázati szintet elfogadnak és úgy cselekszenek, hogy ezt a szintet folyamatosan megtartsák. Ha valamilyen okból az általuk észlelt kockázat nagysága megváltozik, akkor a viselkedésüket ennek megfelelően úgy módosítják, hogy visszaálljon az eredeti szintre. [Wilde] 12
Magatartás Közlekedési szabályok döntési tartomány Forgalom szituáció Egyéni kívánság 13
Magatartás Kockázat vállalás Szabálykövetés 14
Pályaalkalmassági vizsgálat 2. (1) A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gépjárművezető a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez, b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel, c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket. 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet 15
Pályaalkalmassági vizsgálat 3. (1) Előzetes pályaalkalmassági vizsgálaton szerzett alkalmas minősítés szükséges a) a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez, b) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző gépjármű vezetéséhez, c) a (4) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz vezetéséhez, d) a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetéséhez, e) a külön jogszabályban meghatározott veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetéséhez, f) ha azt a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során - a külön jogszabályban foglaltak szerint - elrendelték. 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet 16
Pályaalkalmassági vizsgálat (2) Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges: a) a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsga letételéhez, b) a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdeményezésére, c) a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos, illetőleg orvosi bizottság megkeresésére, d) a gépjárművezető munkáltatójának kezdeményezésére, e) a gépjárművezető kezdeményezésére. 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet 17
Pályaalkalmassági vizsgálat (4) A pályaalkalmassági vizsgálaton megállapított minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat: a) I. alkalmassági kategória: a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése, b) II. alkalmassági kategória: a közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi, a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van, a veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetése, c) III. alkalmassági kategória: a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény, a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetése, d) IV. alkalmassági kategória: az a)-c) pontban nem említett gépjármű vezetése. 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet 18
Pályaalkalmassági vizsgálat A pályaalkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie - a reakciókészség (reakcióidő, a döntésreakció pontossága, terhelhetőség), - a figyelmi funkciók, - a közlekedési áttekintési képesség, - a monotónia-tűrés, - a perifériás észlelés-nyomonkövetés, - a szenzomotoros képesség, - a sebesség- és távolságbecslés, - a vizuális emlékezet, - az intelligencia, - a közlekedési magatartást befolyásoló fokozott baleseti veszélyeztetettségre utaló személyiségvonások, - a viselkedési beállítódások vizsgálatára. 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet 19
Pályaalkalmassági vizsgálat A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok 1. Elégtelen észlelési teljesítmény. 2. A közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya vagy nem kielégítő szintje. 3. A jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya vagy nem kielégítő szintje. 4. A figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje. 5. Az észlelési, a döntési és a mozgási tevékenység összerendezettségének hiánya. 6. Az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati gépjárművezetői tevékenységben való megnyilvánulása. 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet 20
Pályaalkalmassági vizsgálat A pályaalkalmasságot korlátozó vagy kizáró okok (folytatás) 7. A közlekedési magatartást befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak. 8. A gépjárművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása, terhelés, fáradság vagy monotónia hatására. 9. A jármű vezetéséhez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség. 10. A pszichés kifáradás. 11. Foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép. 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet 21
Alkalmasság vizsgálatok Vienna Test System Idő- és mozgás becslése teszt (Time/Movement Anticipation - ZBA), Determinációs teszt (Determination Test - DT), Kockázatvállalás közlekedési helyzetben teszt (Vienna Risk-Taking Test Traffic - WRBTV) Adaptív közlekedési észlelési, memória és tanulási teszt (Adaptive Tachistoscopic Traffic Perception Test - ATAVT) 22