AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter
Környezeti igazságosság Tágabb keret, Szemléletmód Környezeti erőforrásokhoz való hozzáférés igazságos megoszlása Ha a környezetből való előnyök és hátrányok megoszlása egyenlőtlen (Vörösiszap) Magyarországon: környezeti közszolgáltatásokhoz való hozzáférést jelenti inkább.
Mi az energiaszegénység?
Energiaszegénység ENERGIASZEGÉNYSÉG MAGYARORSZÁGON: Első Értékelés Sergio Tirado Herrero - Diana Ürge-Vorsatz Center for Climate Change and Sustainable Energy Policy (3CSEP), Central European University (CEU) VÉDEGYLET Protect the Future, Környezeti igazságosság munkacsoport Források: KSH, ODYSSE, EUROSTAT, nem véletlen mintavétel esettanulmányok
Energiaszegénység Globális probléma: Energiaszolgáltatásokhoz való nem megfelelő hozzáférés (megfizethetőség, affordability), vagy a hozzáférés teljes hiánya (access) KKE magas energiafogyasztás, nehézségek az energiaszolgáltatás költségeiből. Magyarország Mo: A háztartás megfelelő energiaellátásának megfizetésére való képesség hiánya
Energiaszegénység jellemzői 1 Hasonló a természete a szegénységhez, de különbözik más javaktól, és szolgáltatásoktól: Beszerzés nem választás kérdése Fűtés bizonyos minimális szintje mindenképpen szükséges Kockázat: nem megfelelő beltéri hőmérséklet betegségekhez, vagy többlet téli halálozáshoz vezethet, súlyosabban érintve a sérülékenyebb rétegeket
Energiaszegénység jellemzői 2 Energiafogyasztás nem igazodik rugalmasan a bevételekhez: alacsonyabb jövedelmű háztartások aránytalanul magasabb fűtési költségeket viselnek. (Brophy et.al, 1999) Nem minden alacsony jövedelmű háztartás energiaszegény, és nem minden energiaszegény háztartás alacsony jövedelmű
Az energiaszegénység mérése Energiakiadások: a jövedelem 10%-ánál többet költ energiaszámláira (Boardman, 1991) Önbevallás: aki úgy nyilatkozik, hogy nem képes kielégítő szintre fűteni a lakását Közvetett indikátorok: közüzemi számlatartozások, rossz lakásviszonyok, téli többlethalálozás.
Kiadási megközelítés Háztartás energiafogyasztására fordított kiadása a bevételekhez viszonyítva Kritika: nem érzékeny 1 lakásban élők száma, lakásnagyság, etc. (Healy, 2004) A családok energiakiadásának középértéke 10% körül volt 2000 és 2007 között (KSH)- az átlagos magyar háztartás energiaszegény? Legveszélyeztetebbek alacsony jövedelműek, 65 év, vagy a feletti, vidéki, roma
Energiakiadások a jövedelem százalékában Magyarországon
Önbevallás A teljes magyar lakosságnak átlagosan 14,7%-a nem engedhette meg magának hogy megfelelően melegen tartsa az otthonát. 2005 és 2007 között 19%-ról 11%-ra csökkent az energiaszegények aránya a megkérdezetteken belül. Ez az EU 27 átlagának felel meg, a KKE-i országok átlaga alatt van. Minden háztartástípusban csökkenés tapasztalható, jóllehet vannak különbségek: az egyfős háztartások mintegy (2007)., ( medián jövedelem 60%-a alatti ) minden 3. személy energiaszegény Önbevallásos mérés kockázata: igényszint, szubjektív
Közvetett indikátorok Közüzemi számlatartozások Rossz lakásviszonyok Téli többlethalálozás
Közüzemi számlatartozások 2005-2007 növekvő arány, 2007-ben az EU ban a legmagasabb arány, a háztartások 18% a. Nagy különbség a gyermekes és gyermektelen háztartások között: az előbbiek 23%-a tartozik ide., 65 év és a felettiek csak 4,3%
Rossz lakásviszonyok között él a lakosság 20%-a, az arány csökkenő tendenciát mutat EU átlaghoz képest. (EUROSTAT) <->ODEX: Lakásállomány 2000 és 2007 között romló energetikai teljesítmény Nem található szignifikáns különbség a gyermekes és a gyermektelen háztartások között, de önbevallásnál van!
Téli többlethalálozás önmagában nem az energiaszegénység indikátora az energiaszegénység miatt: 1400-2400 haláleset évente.(25-44) (KSH) 40 évesnél idősebbeket, főként a 60-nál idősebbeket érinti
Az energiaszegénység legfontosabb okai Alacsony jövedelmek Magas energiaárak. A lakások rossz energiahatékonysági mutatója.
Magas energiaárak A hazai gázárak vásárlóerő-paritáson számolva a közepesnél magasabbnak számítanak (EU 27), míg az elektromos áram ára a legmagasabb az EU-ban (2007/2008). Az EU-ban Magyarországon nőttek a legdinamikusabban az energiaárak az elmúlt években.
Magas energiaárak
A lakások rossz energiahatékonysági mutatója A magyar lakások egy négyzetméterre jutó fajlagos energiafogyasztása a harmadik legmagasabb az Európai Unióban! Ráadásul ez a mutató nem javult az elmúlt tíz évben.
A lakások energiahatékonysági mutatójának (ODEX) változása
Esettanulmányok Nem véletlen mintavétel Interjúk készítése bizonyos veszélyeztetett csoportokkal: Romák, mélyszegénységben élők Idősek Távfűtés
Roma közösségek
Roma közösségek gyakran nem képesek a hálózathoz való csatlakozáshoz a vidéki háztartások Rosszabb minőségű lakások Energiaszegénységre reakció: közüzemi tartozások, illegális megoldások, egyéb egészséget károsító megoldások, átcsoportosítás, nyomor Családi és nem közösségi megoldások (Sajószentpéter)
Pilot projektek a probléma megoldására
Pilot projektek a probléma megoldására Fa árának csökkentése: megállapodás az erdőbirtokossal, Bódvalenke ESSRG: szalmabálás szigetelés, Mezőcsát Energia hatékony technológiák tanítása Gépi megoldások. Vörös Kereszt- Energia Klub, Védegylet, ESSRG- működőképes, de nem elég
Veszélyeztetett csoport: idősek Különösen veszélyeztetett csoport, alacsony kihasználtságú épületekben laknak, különösen érzékenyek a beltéri hőmérsékletre Számlák pontos befizetése, a nélkülözéstől függetlenül Egyéb reakciók: fűtés csökkentése, csak egy szoba befűtése, egyéb tüzelőanyagok
Távfűtés Százalékos arány visszaesése 1990-2006 között 16%-ról 15%-ra Alacsony hőhatékonyság, felújításra szoruló épületek Magas költségek, télen akár 60% is Probléma: nincsenek egyéni fogyasztásmérők, épületen belül egyenlőtlen költségmegoszlás
Összefoglalás További kutatások szükségesek a koncepció meghatározása és mérése érdekében. Az energiaszegénység legalább egy-másfélmillió embert érint hazánkban, úgy, hogy még mindig magas volt az energia ártámogatás mértéke. Ez az energiához kapcsolódó ártámogatások és egyéb támogatások (Lft.) átgondolását sugallja. Ugyanakkor a probléma nem csupán szociál-, hanem energiapolitikai kérdés is, tekintettel az energiahatékonyság elhanyagolt ügyére.
Köszönöm a figyelmet! Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
További információ: www.vedegylet.hu www.kornyezetiigazsagossag.hu Kovách Eszter: eszter@vedegylet.hu