Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Szaknyelvi Kommunikáció Alprogram Doktori (PhD) értekezés Baranyai Tamás A diplomáciai kommunikáció szemantikai és pragmatikai aspektusai (vizsgálat angol, magyar és francia nyelv! korpusz alapján) Témavezet: dr. Mihalovics Árpád Veszprém 2011. október
A DIPLOMÁCIAI KOMMUNIKÁCIÓ SZEMANTIKAI ÉS PRAGMATIKAI ASPEKTUSAI (vizsgálat angol, magyar és francia nyelv! korpusz alapján) Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Baranyai Tamás Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának szaknyelvi kommunikáció: társadalom, gazdaság, politika, kultúra alprogramja keretében Témavezet: Dr. Mihalovics Árpád Elfogadásra javaslom (igen / nem).. (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton...%-ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:...... igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem ***Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás). (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...%-ot ért el. Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minsítése... Az EDHT elnöke
Édesapám, Baranyai Sándor emlékének Köszönetnyilvánítás Köszönöm témavezetmnek, dr. Mihalovics Árpádnak, hogy tartotta bennem a lelkesedést és a tudományos munka iránti elkötelezettséget az elmúlt években. Hálámat fejezem ki iránymutató segítségéért, szakmai tanácsaiért és türelméért is, amelyek nélkül ez a munka nem jöhetett volna létre. Édesanyám, Baranyai Sándorné Rácz Ilona szakadatlan ösztönzése, megért hozzáállása, segítkészsége szintén ezer köszönetet érdemel, hiszen neki is elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy jelen munka elkészült. Szeretném Testvéremnek, Baranyai Andornak is kifejezni hálámat, hogy az elmúlt évek nehéz helyzeteiben is mindig bizton számíthattam megértésére és hathatós segítségére. Köszönet illeti továbbá oktatóimat, diáktársaimat és barátaimat ez utóbbiak közül külön kiemelném David Huang nevét, hogy egy-egy szelettel hozzájárultak e disszertációhoz.
TARTALOMJEGYZÉK Magyar nyelv! kivonat..........4 Angol nyelv! kivonat........6 Német nyelv! kivonat.... 6 1. Bevezetés...7 1.1. A disszertáció célja és keletkezésének háttere......7 1.2. A vizsgálatok tárgya....8 1.3. A feldolgozott téma aktualitása.......10 1.4. Vizsgálatunk korpusza..11 1.5. Hipotézisek........16 1.6. A vizsgálatok módszere.... 16 1.7. A disszertáció felépítése, formai megjelenése......19 2. A vizsgálatokhoz szükséges nyelvészeti ismeretek..23 2.1. Szemantika szövegszemantika...... 23 2.1.1. A szemantika fogalma, kutatásának f irányzatai.....23 2.1.2. Szövegszemantikai alapok.....25 2.1.3. A szövegkohézió megteremtésének eszközei....26 2.1.3.1. A globális kohézió eszközei...28 2.1.3.2. A lineáris kohéziót megteremt eszközök......31 2.1.4. A szemantika és a pragmatika viszonya.......36 2.2. Pragmatika - szövegpragmatika....... 39 2.2.1. A nyelvészeti pragmatika története... 39 2.2.2. A nyelvészeti pragmatika osztályzása a vizsgált jelenségek területei szerint...43 2.2.3. A pragmatikai kutatások bizonyos konkrét kérdései...45 2.2.3.1. A diskurzus koherenciája....45 2.2.3.2. Diskurzusbeli funkciók... 50 2.2.3.3. Implicit diskurzus 53 2.2.3.4. A diskurzus szociális és interperszonális elemei..55 2.2.4. A pragmatika összefoglaló irodalma..... 61 2.2.5. A pragmatika magyarországi kutatása 61 3. A diplomáciai nyelvhasználat...63 3.1. A diplomáciai nyelv. 64!
3.2. Diplomáciai szövegtípusok.. 70 3.2.1. Bels használatra szánt diplomáciai szövegtípusok.. 71 3.2.2. A diplomáciai kommunikáció általános szövegtípusai. 72 3.2.3. A diplomácia és a külvilág találkozásának szövegtípusai. 75 4. A vizsgálatok eredményei. 80 4.1. A szemantikai vizsgálatok eredményei 80 4.1.1. A vizsgált korpusz elemeinek litterális és átvitt jelentése 80 4.1.2. Implicit tartalmak a diplomáciai szövegekben.87 4.1.3. A téma változatlanságának fenntartása és a témaváltás eszközei 91 4.1.4. A preszuppozíció jelensége a diplomáciai jelleg! szövegekben...107 4.1.5. Makroszerkezeti szövegkohéziós eszközök a korpusz tükrében...112 4.1.5.1. Izotópia.113 4.1.5.2. Cím, alcím 115 4.1.5.3. Tételmondat, indító és zárómondat, kulcsszó..117 4.1.5.4. Szemantikai progresszió...121 4.1.5.5. Hely- és idstruktúra 131 4.1.6. Mikroszerkezeti kohéziós elemek..133 4.1.6.1. Ismétlés.133 4.1.6.2. Azonosítás 135 4.1.6.3. Szinonímia 138 4.1.6.4. Értelmezés és körülírás.140 4.1.6.5. Egyéb mikroszerkezeti kohéziós eszközök..143 4.2. A pragmatikai vizsgálatok eredményei..149 4.2.1. Deixisek a diplomáciai szövegekben.149 4.2.1.1. Spatiális deixisek..149 4.2.1.2. Temporális deixisek.152 4.2.1.3. Perszonális deixisek.158 4.2.1.4. Kontextuális deixisek...162 4.2.1.5. Szociális deixisek megszólítás..166 4.2.2. Személyes tartalmak megjelenése a korpusz elemeiben 171 4.2.3. Az Együttm!ködési alapelv négy maximája..177 4.2.3.1. Mennyiségi maxima.178 4.2.3.2. A minségi maximája...180 #
4.2.3.3. A reláció maximája..184 4.2.3.4. A mód maximája..186 4.2.4. A maximák tudatos megsértése irónia a diplomáciában.188 4.2.5. Beszédaktusok a diplomáciai szövegekben...192 4.2.5.1. Asszertívumok.194 4.2.5.2. Direktívumok 195 4.2.5.3. Komisszívumok 196 4.2.5.4. Expresszívumok...197 4.2.5.5. Deklaratívumok 198 4.2.5.6. Performatívumok implicit kifejezése...199 4.2.6. Implicit diskurzus...202 4.2.7. A fordítás/tolmácsolás szerepe a diplomáciai kommunikációban.205 4.2.8. Az udvariasság, mint pragmatikai jelenség 212 4.2.9. A diplomáciai szövegeket kísér nyelven kívüli eszközök...221 5. Konklúzió 232 5.1. A kutatás eredménye, haszna, új és újszer! megállapítások 232 5.2. A hipotézisek igazolása 232 5.3. A kutatás új tudományos eredményei (Tézispontok)...235 Bibliográfia...237 Szemantika 237 Pragmatika...241 Diplomáciai nyelvhasználat..252 Utalások a világhálón található forrásokra...258 FÜGGELÉKEK $
Magyar nyelv! kivonat Jelen disszertáció célja azon vizsgálat bemutatása, amely a korpuszt alkotó három különböz nyelven megfogalmazott diplomáciai jelentség! szövegek nyelvészeti szemantikai, illetve pragmatikai elemzését t!zte ki feladatául. A korpusz autentikus angol, magyar és francia szövegei bár nem tesznek lehetvé egy teljes kör! reprezentációt, de szélesebb rálátást kívánnak nyújtani a diplomáciai kommunikációban a nyelvi jelek közvetítésére leggyakrabban felhasznált szövegtípusokról. A hagyományosan a diplomáciai szövegeknek tekinthet szövegtípusok (pl. diplomáciai jegyzékek, jelentések) mellett e csoportba emeltük a diplomáciai jelentséggel bíró személyek azon megnyilvánulásait tartalmazó szövegek bizonyos típusait is, amelyek lexikai elemeikben, tartalmi mondanivalójukban, a szituáció révén, és különösen a közl személye által alkalmasak lehetnek (lehettek volna) a mindenkori diplomáciai kapcsolatok befolyásolására (pl. államfk, kormányfk, magas diplomáciai ranggal bíró személyiségek beszédei, velük készített interjúk). A korpusz részét képezték továbbá a nemzetközi jogi dokumentumok bizonyos válfajai (pl. nemzetközi szerzdések, megállapodások), a külügyminisztériumok hagyományos közleményei, valamint a nyilatkozatok különböz fajtái is. A korpuszt olyan jegyzkönyvekkel is kiegészítettük, amelyek bizonyos diplomáciai tárgyalásokon elhangzott szövegek szó szerinti rögzítésére szolgáltak. A vizsgálat, amelyet e korpuszon elvégeztünk, a szemantika és a pragmatika eltér jelenségeinek feltárása a szövegekben abból a célból, hogy közös jellemzik révén igazoljuk ezen egymástól célban, funkcióban, formalitásban, terjedelemben és a szerkesztettség mértékében is gyökeresen különböz szövegtípusok egy csoporthoz tartozását. Tekintettel e célra, valamint a szemantikát és pragmatikát jellemz irányzatok sokféleségére, a kutatásokat szövegnyelvészeti alapokra helyezve folytattuk. Megállapításaink szerint a diplomáciai nyelvhasználat szakmai felhasználói által alkotott, más (azonos szakmabeli) szakmai felhasználók részére megfogalmazott különböz szövegtípusai eltér módon és mértékben tartalmazzák a szakmai nyelvhasználat megnyilvánulását jelent szakma-specifikus nyelvi elemeket, és az eltér szövegtípusok regiszterei között is jelents különbségek léteznek. A diplomáciai nyelvhasználat vizsgálatának lehetségét legalább három vetületben találtuk %
indokoltnak: az írott szövegekben megjelen hivatalos államközi diplomáciai kommunikáció szintjén, a diplomáciai szakmai nyelvhasználók bels (írott vagy szóbeli) kommunikációjának a szintjén, valamint a diplomáciai kommunikációt jelent szóbeli dialógusok (ritkábban monológok) szintjén. Meglátásunk szerint csupán komplementáris területet képezhet a nemzetközi jogi aktusok nyelvezete, e szövegtípusnak a diplomáciai nyelvhasználatot jellemz egyéb szövegtípusokkal való integrálását indokolatlannak ítéltük meg. A disszertáció eredményei a napjainkban egyre szélesebb körben elterjed diplomáciai képzéshez nyújthatnak kiegészít tananyagként segítséget, illetve a téma további kutatására való ösztönzéssel segíthetik el mind a nyelvészet, mind a diplomácia szakterületének oktatását. &
Angol nyelv! kivonat The aim of present dissertation is to introduce the results achieved by the linguistic semantic and pragmatic analysis of a corpus composed by various text types that are characterized by diplomatic significance. The components of the corpus represent both types of written means and transcripts of oral types of diplomatic communication. The analysis of the corpus whose elements were chosen from the English, Hungarian and French language was based on text semantic and text pragmatic approach and resulted in defining the three major types of diplomatic texts which in our view should be considered for any further similar research as the starting point. These are as follows: 1) the official written text types which are used for international diplomatic communication; 2) the technical terms used by the professional language users for internal communication; further 3) the oral text types representing diplomatic communication. Német nyelv! kivonat Das Ziel der vorliegenden Arbeit ist es, die Ergebnisse der linguistischen semantischen und pragmatischen Analyse eines Korpus, das von verschiedenen Textsorten von diplomatischer Bedeutung gekennzeichnet wird, einzuführen. Die Komponenten des Korpus repräsentieren sowohl geschriebene Texte als auch Transkriptionen mündlicher Arten der diplomatischen Kommunikation. Das Korpus, dessen Elemente aus der englischen, ungarischen und französischen Sprachen gewählt wurden, wurde von textsemantischem und textpragmatischem Standpunkt analysiert, und die Forschung führte zu der Festlegung, dass in unserer Meinung die folgenden drei verschiedenen Textsorten als Ausgangspunkt der weiteren ähnlichen Analyse diplomatischer Texten berücksichtigt werden sollen: 1) die offiziellen schriftlichen Textsorten, die für internationale diplomatische Kommunikation verwendet werden; 2) der Terminus technicus der Fachsprachenbenutzer, die ihn zur internen Kommunikation benutzen; 3) die mündlichen Textsorten der diplomatischen Kommunikation. '
1. Bevezetés 1.1. A disszertáció célja és keletkezésének háttere Jelen disszertáció feladata, hogy a diplomáciai szaknyelvi használatot tükröz szövegtípusok eltér változataiból összeállított korpusz elemeit a nyelvészeti szemantika és pragmatika jelenségein keresztül azzal a céllal vizsgálja, hogy megállapítsa a fent említett terület szakma-specifikus nyelvhasználatának jellegzetes ismertetjegyeit, illetve azokat a vizsgált nyelvészeti területek által képviselt nyelvi specifikumokat, amelyek mentén a diplomáciai nyelvhasználat elkülöníthet más területek nyelvi sajátosságaitól. Témaválasztásunkra inspirálóan hatott számos tényez, melyek között érdekfeszít olvasmányok mellett szerepelnek korábbi munkahelyek és tanulmányok is, amelyek felváltva hol a nyelvészet, hol pedig a diplomácia irányába orientálták érdekldésünket. Évekkel korábban megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy mivel mindkét érdekldési terület egyaránt fontos a számunkra, olyan közös platformot kell találnunk a mélyebb megismerés érdekében, amely összeköti, illetve ötvözi a nyelvtudományt és a diplomácia világát. Ezen az úton jutottunk el ahhoz az elhatározáshoz, hogy diplomáciai szövegeket azok nyelvhasználatának tükrében kezdjünk el vizsgálni. Mivel akkoriban még nem állt semmilyen információ a rendelkezésünkre e témával kapcsolatban, els lépésként természetesen arra kerestük a választ, hogy egyáltalán eszébe jutott-e már valakinek korábban nyelvészeti szempontból diplomáciai szövegeket vizsgálni. A szakirodalom feltérképezése során jutottunk el a veszprémi Pannon Egyetem, és az annak keretén belül m!köd Nyelvtudományi Doktori Iskola professzorához, dr. Mihalovics Árpádhoz, aki a diplomáciai szövegek hazai kutatásának legjelentsebb m!veli közé tartozik. Mihalovics professzor úr útmutatása, bölcs tanácsai, lelkesítése és hathatós segítsége biztosította számunkra azt a szükséges erforrást, amely mind szakmai ismereteink megszerzésében, mind pedig a kutatómunka iránti elkötelezettségünk szinten tartásában szignifikáns szerepet játszott. (
1.2. A vizsgálatok tárgya Kutatásaink els megfogalmazásában a diplomáciai nyelv volt a vizsgálandó egység, azonban azt kellett tapasztalnunk, hogy még a szakemberek között is sokan kételkednek abban, hogy a diplomáciai szaknyelvnek, mint egy esetleges nyelvészeti kutatás tárgyának volna-e egyáltalán létjogosultsága. Az elzetes vizsgálatok során megkérdeztünk számos a témakör hazai kibontakoztatásában és elterjesztésében aktív szerepet játszó egyetemi oktatót, valamint több a diplomácia területén tevékenyked szakembert a diplomáciai nyelv mibenlétérl, és egymással szöges ellentétben álló válaszokat kaptunk. Volt, aki úgy vélekedett, hogy amit néhányan diplomáciai nyelvnek neveznek, az a szakdiplomáciák összességének a közös nyelvhasználata, amely ez által a legkülönbözbb szakterületek nyelvi készleteit magában foglaló, rendkívül sokrét! egyveleg, amelyet éppen összetettségénél fogva nem lehet egyetlen szakterület alá besorolni. Akadt olyan a diplomáciai szaknyelvet egyetemi szinten oktató egyén is, aki szinte csupán a jogi szaknyelv egy bizonyos részére, a szerzdések nyelvi jellegzetességeire egyszer!sítette le a diplomáciai nyelv értelmezését. Mihalovics professzor úr értelmezésében ugyanakkor a diplomáciai nyelv nem más, mint a politikai nyelv egyik rétege, annak legemelkedettebb szegmense. E felfogás amellett, hogy egyértelm!en állást foglal a diplomáciai nyelv létezése mellett, el is helyezi azt egy nagyobb egységen belül. Magával a diplomáciai nyelvvel a késbbiek folyamán még részletesen foglalkozunk, ezért e bevezetésben nem fejtjük ki pontosan, hogy a szakirodalomban milyen értelmezések terjedtek el ezt illeten. Mindazonáltal elre kell bocsátanunk, hogy tekintettel arra az összetettségre és terminológiai z!rzavarra, amely a diplomáciai nyelvre a mai napig nem tudott egyetlen általánosan elfogadott definícióval szolgálni, valamint arra a tényre, hogy a diplomáciai nyelvhasználat számos olyan laikus, nem a diplomáciában tevékenyked szakember számára készül szövegtípusban is megjelenik, amely bizonyos elemeiben tükrözi a szakma-specifikus nyelvhasználatot, a vizsgálatunk tárgyát képez alapfogalom újragondolását tartottuk szükségesnek. A diplomáciai nyelv helyett kezdetben diplomáciai szövegek vizsgálatában határoztuk meg kutatásunk tárgyát, majd ebben az irányban koncepciónkat továbbfejlesztve eljutottunk a diplomáciai jelentség! szövegek megfogalmazásához. )
A diplomáciai jelentség! szövegek alatt ugyanis nem csupán a kifejezetten a diplomáciai kapcsolatok létesítését, fenntartását, ápolását, azok bizonyos aspektusait témaként felvet szóbeli vagy írásbeli hivatalos megnyilvánulásokat értjük. A mi megfogalmazásunkban diplomáciai jelentség! megnyilvánulás lehet minden olyan személy megnyilatkozása legyen az szándékos vagy akaratlan, hivatalos vagy magánjelleg!, aki hivatali tisztségénél fogva, az általa betöltött pozíció révén államát minden tekintetben képviseli, és akinek megnyilatkozásai emiatt minden esetben képesek az államok közötti kapcsolatok befolyásolására. Gondolunk itt elssorban az állam- és kormányfkre, miniszterekre, diplomatákra stb. Az megnyilvánulásaik még abban az esetben is hatást gyakorolhatnak a diplomáciai kapcsolatokra, amikor privát beszélgetéseik, beszédeik, megnyilvánulásaik során ejtenek el olyan szavakat, amelyek nyilvánosságra kerülve nem kívánt diplomáciai hatást érhetnek el. Az megnyilvánulásaikra a többi ország külügyi szervei minden esetben az általuk képviselt állam hivatalos álláspontjaként tekintenek. Ezek a megnyilvánulások pedig legyenek akár magánjelleg!ek is, az írott és audiovizuális média megnövekedett jelenléte folytán gyakran nem kerülhetik el a nyilvánosságot. A fent említettek figyelembe vételével olyan szövegtípusokat is bevontunk a vizsgálatainkba, amelyek a laikusok szemszögébl irrelevánsnak t!nhetnek a diplomáciai szaknyelvi sajátosságok vizsgálata szempontjából. Miután a vizsgálat eredetileg meghatározott tárgya ( diplomáciai nyelv ) és véglegesen kialakult korpusza ( diplomáciai jelentség! szövegek ) részben átfedést mutat, szükségesnek tartjuk pontosítani, hogy kutatásaink tárgyát azok a szemantikai és pragmatikai (és különösen szövegszemantikai és szövegpragmatikai) nyelvi (ill. a nyelvhasználaton kívül es) jelenségek képezték, amelyek a korpuszként szolgáló diplomáciai jelentség! szövegeket jellemzik. Nem vállalkozhattunk természetesen a diplomáciai szaknyelvi elemek teljes kör!, tételes felsorolására és gyakorlati példákkal való szemléltetésére, hiszen ez lehetetlen feladat elé állítaná a kutatót mind a diplomáciai nyelvhasználat él, organikus, állandóan változó jellegénél fogva, mind pedig ezen írásm! terjedelmi sz!kösségére való tekintettel. Kiemeljük azonban, hogy a szövegszemantikai és szövegpragmatikai irány mellett abból a megfontolásból döntöttünk, mert a vizsgált szövegtípusoknak a diplomáciai szakmai nyelvhasználatot tükröz lexiko-szemantikai ismertetjegyei jól ismertek, azonban átfogó szövegtani megközelítés! vizsgálatokra mindezidáig nem sokan tettek kísérletet. *
A jelen disszertáció által bemutatott vizsgálatok a korpuszt alkotó jelenkori, illetve a közelmúlt eseményeit tükröz diplomáciai történések szöveges reprezentációinak tanúsága szerint szinkronikus szinten folytak, ettl csak ritka esetben inkább diplomáciatörténeti érdekességek szemléltetése céljából tértünk el diakronikus irányban. 1.3. A feldolgozott téma aktualitása Az általunk választott téma kutatásának aktualitását a diplomáciai szövegek vizsgálatának fellendülése, divatossá válása, a hazai és nemzetközi egyetemeken való diplomáciai képzés fokozatos elterjedése és népszer!vé válása adja. Bár a diplomácia nyelvhasználatának vizsgálata viszonylag új kutatási terület, már számos nyelvész vizsgálata terjedt ki rá, akik között sok gyakorló vagy egykori diplomata is akadt. E kutatók egy csoportja hozta létre Máltán az ún. DiploFoundation-t, amely konferenciákat, szemináriumokat, egyetemi és posztgraduális szint! oktatást szervez évek óta a diplomácia eszköztárának és nyelvhasználatának vizsgálatára, valamint könyveket és egyéb kiadványokat publikál e szakterület megismertetésére. A DiploFoundation nem az egyetlen intézmény, amely a diplomáciai nyelvhasználat vizsgálatát kutatásai tárgyává tette. Többek között a franciaországi Perpignan és az olaszországi Trieszt egyeteme is e kutatások fellegvárai közé számítanak, és ma már hazánkban is több egyetemen indítanak kurzusokat a diplomáciai nyelvhasználat oktatása és kutatása céljából. Hiányzik azonban mindezidáig egy a releváns ismereteket rendszerez alapm!. Munkánk újdonságértékét az szolgáltatja, hogy jelenlegi ismereteink szerint eddig egyetlen hasonló jelleg!, ennyi szövegfajtára kiterjed szemantikai és pragmatikai jelleg! vizsgálat sem készült diplomáciai jelleg! szövegeket tartalmazó korpuszon. Belátjuk mindazonáltal, hogy jelen vizsgálatok csupán részét képezhetik egy nagyobb, átfogóbb jelleg!, részleteiben mélyebb kutatásnak, amelyhez e disszertáció nem titkolt szándékunk szerint inspirációt szeretne adni.!+
1.4. Vizsgálataink korpusza Korpuszunkat három egymástól könnyen elkülöníthet csoport alkotja, amennyiben a rendelkezésre álló vizsgált szövegtípusok angol, francia, illetve magyar nyelv! jellegét vesszük alapul. Szövegeink többsége a 20. század második felébl és a 21. század els évtizedébl származik, mindazonáltal néhány esetben korábbi dokumentumokra is utalás történik fleg annak szemléltetése céljából, hogy mennyire változik, illetve mennyiben konstans a diplomáciai nyelvhasználat. A szövegek egyaránt reprezentálják a bilaterális és a multilaterális diplomáciai kommunikáció nyelvi jellegzetességeit, valamint bemutatják mind a bels egy-egy ország külügyi csúcsszerve, ill. annak külképviseletei között zajló, mind pedig a küls, államközi kapcsolatokat jellemz kommunikáció szövegtípusait. Kutatásainkban a bels használatra létrehozott diplomáciai szövegeket reprezentáló autentikus angol nyelv! forrásanyagot részben Henry Kissinger, az Egyesült Államok egykori nemzetbiztonsági tanácsadója és külügyminisztere kínai és szovjetunió-béli tárgyalásainak a titkosítás alól id közben feloldott és publikált jegyzkönyvei, részben pedig a napjaink egyik diplomáciatörténeti szenzációját szolgáltató WikiLeaks szervezet által kiszivárogtatott bizalmas amerikai diplomáciai jelentések képezik. Bár ez utóbbi diplomáciai szövegek felhasználása etikai jelleg! kérdéseket vonhat maga után, szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a fent említett szövegek kizárólag a szövegnyelvészeti megközelítés kutatási korpuszaként szolgálnak, és jelen dolgozat nem kíván sem szenzációhajhászás, sem egyéb más célból mások számára ártalmas szövegrészleteket a nagynyilvánossággal megosztani. Ennek okából nem a szigorúan titkos jelentéseket vettük alapul, hanem a titkosítás egy alacsonyabb fokozatán álló bizalmas (confidential) dokumentumok némelyikét. Vizsgálataink több mint száz ilyen jelleg! jelentésre terjedtek ki, amelyek különböz európai államok külképviseletein tevékenyked magas rangú diplomatáktól származnak, így véleményünk szerint relevánsan tükrözik a dokumentumtípus (amerikai diplomáciai jelentések, amelyeket a külképviseletek vezeti küldenek az anyaintézménynek) nyelvi és megjelenésbeli jellegzetességeit. A jelentések formai megjelenése ugyan nem teljesen homogén, de sok azonos ismertetjegy található bennük. Mivel az eredeti dokumentumok közvetítés útján,!!
külss segítk begépelése és digitalizálása útján kerültek fel a világhálóra és ezt követen kerültek megjelenésre a nyomtatott sajtóban is, így ugyan a dokumentumok hitelessége, tartalma, megszövegezése és bizonyos formai jegyei iránt nem férhet kétség, mindazonáltal némi fenntartással kell kezelni a dokumentumokban elforduló esetleges szókihagyásokat, bet!tévesztéseket. A Kissinger tárgyalásait rögzít jegyzkönyvek, memcon-ok (memorandum of conversation) két, egymástól eltér szövegtípust is képviselnek. A tárgyalások egy része ugyanis párbeszédes formában került rögzítésre bizonyos szupraszegmentális, aszegmentális és nonverbális elemre és körülményre is felhívva a figyelmet, míg más részük monologikus jelleggel idézi fel a tárgyalásokon elhangzottakat. Habár e szövegtípusok ugyanazt a m!fajt képviselik, és azonos funkciót töltenek be, nyelvi megformáltságuk szignifikánsan különbözik. Csak egyetlen példát említve ezekre az eltérésekre, míg a párbeszédes formában rögzített emlékeztetk híven tükrözi az élbeszéd olyan sajátosságait, mint pl. a szövegek megformáltságának tökéletlenségét, addig a monologikus formában megfogalmazott jegyzkönyvek elssorban az elhangzottak tartalmi oldalára koncentrálnak, és szövegnyelvészeti szempontból sz!kebb vizsgálati metszetet nyújtanak az elzekben említett szövegtípusoknál. A két szövegtípus vizsgálati korpusza sajnos nem kiegyensúlyozott, míg csupán öt monologikus formában íródott jegyzkönyv állt rendelkezésre, harmincnégy párbeszédes emlékeztet nyelvi jelenségeit elemezhettük. Ellensúlyozza ezt a tényt azonban, hogy a WikiLeaks által kiszivárogtatott jelentések mindegyike a monologikus formájú szövegtípust képviseli. A vizsgált angol nyelv! korpusz részét alkották továbbá állam- és kormányfk, külügyminiszterek, valamint vezet beosztású diplomaták beszédei, nyilatkozatai, sajtótájékoztatói, a velük készített interjúk, a külügyminisztériumok tájékoztatói, illetve olyan nemzetközi jogi dokumentumtípusok, amelyek a diplomáciai kapcsolatok realizálódásának írásbeli megnyilvánulásainak tekinthetk. Korpuszunknak e része túlnyomó részben az angolt hivatalos és államnyelvként beszél országokból származó hivatalos szövegekbl tevdik össze annak érdekében, hogy a nyelvhasználatot ne bármiféle fordítást követen vizsgálhassuk, hanem annak eredeti, autentikus formájában. A korpusz elemeinek forrását sok esetben a hivatalos külügyi szerveknek (külügyminisztériumoknak, nagykövetségeknek, konzulátusoknak, diplomáciai jogosítványokkal rendelkez nemzetközi szervezeteknek stb.) a világhálón megtalálható!#
honlapjai biztosították, amelyek a szövegeket azok eredeti formájában, változtatás nélkül, gyakran az eredeti szöveg beszkennelése útján adják közre. A francia nyelv tekintetében sem korlátoztuk forrásainkat csupán a Franciaországot érint diplomáciai szövegek vizsgálatára, hanem figyelembe vettük a franciát hivatalos államnyelvként alkalmazó egyéb országok (pl. Belgium, Svájc, Algéria, Haiti) diplomáciai nyelvhasználatát is. A szövegek forrása hasonlóan az angol nyelv! dokumentumokéhoz gyakran a világhálón található általunk megbízhatónak feltételezett hivatalos külügyi szervek honlapja. A francia (és a magyar) korpuszrész tekintetében sajnos némi féloldalasság figyelhet meg a kutatás vonulatában, ugyanis ezeken a nyelveken nem áll rendelkezésünkre sem megfelel számú bels diplomáciai jelentés, sem a kissingeri tárgyalások jegyzkönyveihez hasonló részletesség! tárgyalási jegyzkönyv, amelyre kiterjesztve vizsgálatainkat megbízható következtetéseket vonhattunk volna le. Ennek tudható be, hogy a disszertáció során nem vagy ritkán történik utalás ilyen típusú szövegekre. Ez természetesen nem jelenti az imént felsorolt szövegtípus teljes hiányát, hiszen korpuszunk elemei között található francia nyelven mind tárgyalási jegyzkönyv, mind diplomáciai jelentés, csupán azoknak a többi szövegtípushoz mért aránya nem teszi lehetvé számunkra a megfontolt és jól megalapozott eredményekre való utalást. A korpusz francia nyelv! részét képez többi szövegtípus megegyezik az angol és magyar nyelv! elemekkel, interjúk, nyilatkozatok, beszédek, diplomáciai jegyzékek, és közlemények egyaránt találhatók benne. A vizsgált szövegek szövegtípusonként mennyiségileg némileg eltér számban álltak rendelkezésre, de közel azonos nagyságrendet képviselnek a korpuszban: egy-egy nyelven megjelen szövegtípusból 30-50 szöveg vizsgálatára vállalkoztunk, amely mennyiséget elégségesnek ítéltünk meg ahhoz, hogy nyelvi jellegzetességeik vizsgálata alapján általunk megbízhatónak tartott következtetéseket vonhassunk le bellük. A magyar nyelv! forrásanyag elssorban a Magyar Külügyi Évkönyv évente megjelen, a magyar külpolitikai eseményeket, dokumentumokat, beszédeket hitelesen rögzít köteteibl származik, valamint korpuszunk magyar nyelvi részét az angolhoz és a franciához hasonlóan ez esetben is a Külügyminisztériumnak a világhálón található honlapján megjelenített, a hivatalos magyar álláspontot tükröz szövegek, közlemények, interjúk, nyilatkozatok szolgáltatták. Ez utóbbira azokban az esetekben volt szükség, amikor a közelmúlt (és napjaink) olyan eseményeirl tanúskodó szövegek!$
elemzését t!ztük ki célul, amelyek a már említett Magyar Külügyi Évkönyvben értelemszer!en még nem jelenhettek meg. Mint ahogy arról a vizsgálatok tárgyának kifejtése során szó esett, vizsgálataink korpuszának összeállítása során olyan jelleg! szövegek is helyet kaptak a korpuszban, amelyeket sokan oda nem illnek vélhetnek. Az interjúkat hagyományosan nem szokás a szaknyelvi szövegek között megemlíteni hacsak nem a zsurnalisztika szakterületérl esik szó. Mindazonáltal, mint ahogy azt már említettük, e szövegtípusnak az általunk diplomáciai jelentség! szövegeknek nevezett csoportba való besorolását a szövegeket jellemz nyelvi szakszavak elfordulásának gyakorisága mellett az a tény is indokolja, hogy az adott beszélgetések interjúalanyainak ilyen jelleg! megnyilvánulásai a diplomáciai kapcsolatok alakulására mindenkor hatást gyakorolhatnak, ha az interjúalany az adott állam külpolitikai álláspontját megnyilatkozásaiban akár csak konvencionálisan is hivatalosan képviseli. Meg kell továbbá említenünk a tárgyilagosság és a hitelesség kedvéért, hogy a jelen disszertáció által rögzített kutatásoknak nem képezték tárgyát a diplomácia gyakorlatában elterjedt, bizonyos speciális szövegfajták (pl. meghívó, névjegy, megbízólevél, agrément, exequatur). Az alábbi táblázatban (1. sz. táblázat) a korpuszt alkotó szövegfajták arányát szemléltetjük szövegtípusonként, illetve a vizsgált nyelvek tekintetében.!%
Angol Francia Magyar Nemzetközi +++ +++ +++ szerzdések Diplomáciai +++ + + tárgyalások szó szerinti jegyzkönyvei Közlemények, +++ +++ +++ nyilatkozatok Diplomáciai jelentések +++ + + Diplomáciai jegyzékek +++ +++ +++ Diplomáciai +++ +++ +++ jelentség! beszédek Interjúk a +++ +++ +++ külkapcsolatok szempontjából jelents személyekkel 1. sz. táblázat! Mint arra fentebb utalás történt, az angol nyelv! források két szövegfajtát illeten dominánsan jelennek meg a korpuszban. Ezt a tényt ugyan nem ellensúlyozza, de enyhíti némileg, hogy a Függelékben szemléltetés gyanánt közétett szövegeket szándékosan nem a korpusz angol nyelv! elemei közül választottuk ki.! Az 1. sz. táblázat a korpuszt alkotó szövegtípusoknak a korpuszban való megjelenésének arányát hivatott reprezentálni. +++ jelet használtunk egy adott szövegtípusból 30< mennyiségben rendelkezésre álló szöveg aránya esetén, + pedig ugyane tekintetben a <10 mennyiséget jelzi. (A szerz)!&
1.5. Hipotézisek Jelen disszertáció megkísérli igazolni vagy cáfolni az alábbi hipotéziseket: Hipotézis 1. Jelen vizsgálatok eredménye megbízhatóan igazolja a vizsgálat korpuszát alkotó szövegtípusok relevanciáját a diplomáciai szaknyelv-használatot illeten. Hipotézis 2. A hivatalos államközi diplomáciai érintkezés írott szövegtípusait képvisel jegyzékek formális természetük következtében minden esetben kizárják a szövegalkotó személyiségének megjelenését a szövegalkotásban. Hipotézis 3. A nemzetközi tárgyalások során a diplomácia magasan képzett szakemberei nem minden esetben kerülik az udvariatlan viselkedésformákat. 1.6. A vizsgálatok módszere Miután a kutatandó témakör diplomáciai szövegek nyelvészeti elemzése nagyvonalakban a már korábban említett tényezk hatására évekkel ezeltt körvonalazódott számunkra, a tervezés fázisának els lépése értelemszer!en ennek a témakörnek a lesz!kítésével kezddött. Elssorban azt a kérdéskört találtuk érdekfeszítnek, hogy a diplomácia szakma-specifikus nyelvhasználatát milyen ismertetjegyek alapján tudjuk meghatározni, ill. elkülöníteni más szakterületek nyelvhasználati sajátosságaitól. Elssorban a nyelvészeti pragmatika síkján gondoltuk a vizsgálatokat végrehajtani, azonban a kutatások során számos olyan jelenségre lettünk figyelmesek, amelyek mind a pragmatika, mind annak határterülete, a szemantika szempontjából is vizsgálható. Ennek hatására született meg a döntés, hogy vizsgálatainkat kiterjesszük mindkét területre. Ezt követen megfogalmaztuk hipotéziseinket, amelyek beigazolódását vizsgálataink eredményeitl vártuk. A témakör lesz!kítését követen megkezdtük a szakirodalom feltérképezését, illetve azzal párhuzamosan a vizsgált területen kulcsszerepet betölt szavak és kifejezések szisztematikus összegy!jtését, hogy ezzel is gyorsítsuk a releváns!'