2015. november 26. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/3. negyedéves jelentése 2015 első felében az európai desztinációk iránti kereslet töretlen növekedése volt megfigyelhető. Meglepő módon a különböző társadalmi és gazdasági problémák, a geopolitikai feszültség, a terrorizmussal kapcsolatos aggodalmak és az orosz kereslet csökkenése sem akadályozta az európai turizmus bővülését: a UNWTO szerint 2015 első felében 5%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az előző év azonos időszakához képest. A legfrissebb adatok szerint a nyári szezon is igen kedvezően alakult az adatszolgáltató országokban. A 2015. január augusztus közötti időszakban az európai célországok többségében mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma növekedett. Azok az országok, amelyekben csökkent a külföldi vendégforgalom, tipikusan téli célterületek (mint például Finnország vagy Észtország), ezért az év további részében a tél közeledtével némi növekedés várható. Az eurózóna országainak népszerűségéhez hozzájárult, hogy az euró tízéves mélypontra esett az amerikai dollárral szemben. A nemzetközi turistaérkezések számát tekintve kiemelkedően teljesített Izland: 2015 első nyolc hónapjában 26,8%-os növekedést regisztráltak. Ugyanebben az időszakban stabil növekedést mértek Romániában (+17,8%) is. 2015 első hónapjaiban Románia volt az egyik azon két ország közül, amelyekben növekedett az orosz vendégek száma, azonban feltehetőleg a két állam közötti megromlott viszony miatt jelenleg már nem ez a helyzet. A 2015. január augusztus közötti időszakban Írország (+12,2%) is jól teljesített. A növekedés feltehetőleg részben az euró angol fonttal szembeni relatív gyengeségének köszönhető, hiszen Írország így vonzóbb desztináció volt az Egyesült Királyságnál. Montenegróban is jelentős mértékben (11,9%-kal) növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma. Románia mellett Montenegró volt a másik olyan desztináció, amelyben növekedett az orosz vendégek száma az év első hónapjaiban, azonban a 2015. január augusztus közötti időszakban már Montenegróban is visszaesett az orosz vendégek száma (9,1%-kal). Szerbiában az orosz kereslet csökkenésével kapcsolatos aggodalmak ellenére az összes külföldi vendég száma 12,7%-kal, az összes külföldi vendégéjszakaszám pedig 15,1%-kal növekedett 2015 első hét hónapjában. A legfrissebb eredmények tovább erősítik Szerbia pozícióját a feltörekvő európai desztinációk között. A svájci utazások euróban kifejezve megdrágultak, ami az ország turizmusának lassulásához vezetett. A IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) adatai szerint a nemzetközi légi forgalom bővülése 2015 harmadik negyedévében is folytatódott köszönhetően az erős dollárnak és az alacsony olajárnak. 1
Az utaskilométer (RPK) mutató 6,7%-kal nőtt a 2015. január augusztus közötti időszakban, és a jelek szerint a közeljövőben sem várható a növekedés lassulása. Európában az év első nyolc hónapjában a légi utasforgalom 5,2%-kal bővült, amihez hozzájárult a gyengébb euró keresletösztönző hatása mind a régión belüli, mind a tengerentúli piacokon (mint például az Egyesült Államokban vagy Kanadában). Az Európai Légitársaságok Szövetségének (AEA) adatai szerint az európai légitársaságok kapacitása 2015 harmadik negyedévében nagyjából hasonlóan alakult, mint az előző év azonos időszakában, a negyedik negyedév elején pedig gyors növekedésnek indult: 10%-kal haladta meg a 2014-es szintet. A légitársaságok az olajár csökkenését követő olajpiaci stabilizálódás ellenére mindeddig nem növelték kapacitásukat. Ennek az a célja, hogy áraikat fenntarthassák. A load factor (PLF) hasonlóan alakult, mint 2013-ban és 2014-ben azzal a kivétellel, hogy 2015 harmadik negyedévében a PLF elérte évtizedes csúcspontját (89,9%). Az Ázsia és Európa közötti légi forgalom növekedési üteme lelassult 2015 elejére, párhuzamosan a kínai fogyasztók kiadásainak csökkenésével. Az STR Global 2015 harmadik negyedévi adatai szerint világszerte minden régióban növekedett a szállodák foglaltsága, de Európa (+2,8%) teljesített a legjobban. A foglaltság mellett a napi átlagár (ADR) 8,2%-kal, a RevPAR (egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj) pedig 11,2%-kal növekedett (euróban kifejezve). Kelet-Európában a napi átlagár 5%-kal csökkent a 2015. január szeptember közötti időszakban, azonban a foglaltság 7%-os növekedése képes volt ellensúlyozni ezt a visszaesést, emellett a RevPAR mutató is növekedett 1,7%-kal. A foglaltsági mutató jelentős mértékben növekedett Bulgáriában, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon úgy, hogy ezzel egy időben nem csökkent a napi átlagár. Észak-Európában növekedett a legnagyobb mértékben a napi átlagár és a RevPAR mutató, de a többi európai régió is jól teljesített. Az előrejelzések szerint 2015-ben az eurózóna legfontosabb piacain növekedni fog a GDP, különösen Németországban, ahol az alacsony inflációnak, a csökkenő munkanélküliségnek és a versenyképesebb exportnak köszönhető a bővülés. Az Egyesült Királyság esetében a gazdaság feléledése várható 2015-ben és 2016-ban. Az alacsonyabb olajárak következtében csökkenő inflációból adódóan előreláthatólag a GDP 2,4%-kal, a fogyasztói költés 2,9%-kal fog növekedni 2015-ben. Az orosz gazdaság 2015-ben jelentős mértékben lassult, és az Oxford Economics legfrissebb előrejelzése szerint további recesszió várható (a GDP 4%-os visszaesését prognosztizálják 2015-re). Az orosz dekonjunktúra részben az orosz rubel leértékelődésének köszönhető, de az olajár csökkenése is befolyásolni fogja a nemzetgazdaság bevételeit és kiadásait. Mindezek mellett az érvényben lévő szankciók is akadályozni fogják az orosz gazdaság növekedését. A távolabbi piacok közül Kína gazdasági bővülése tovább lassult. Az előrejelzések szerint viszonylag erős GDP-növekedés, illetve a fogyasztói költés növekedése továbbra is várható, azonban India gazdasági növekedésénél lassabb ütemben. Az alacsony üzemanyagárak, a folyamatosan csökkenő infláció, valamint a nagyobb üzleti és befektetői bizalom alapján India gazdasági bővülésének gyorsulása prognosztizálható a következő hónapokra. A GDPnövekedés és a fogyasztói költés növekedése lehetővé fogja tenni a kiutazó turizmus bővülését. 2
Az európai desztinációk vendégszámának bővüléséhez jelentős mértékben hozzájárult a régión belüli küldőpiacokról, így például a Németországból érkező turisták számának növekedése. A német turisták száma a legtöbb európai desztinációban növekedett, de a legnépszerűbb úti cél továbbra is Montenegró (+44,7%) volt 2015 első nyolc hónapjában. Figyelemreméltó növekedést regisztráltak Cipruson (+34,8%) és Csehországban (+15,3%) is előbbinél a január augusztusi, utóbbinál a január júniusi időszakban. A német turistaérkezések száma csökkent ugyanakkor Svájcban (-10,1%), Bulgáriában (-8,4%) és az Egyesült Királyságban (-4,0%). A holland turisták száma Cipruson növekedett a legjelentősebb mértékben (41,8%-kal) a 2015. január augusztus közötti időszakban. Lettországban, Litvániában és Szlovákiában is jelentősen növekedett a holland vendégek száma, ami főként a folyamatosan növekvő légi összeköttetéseknek köszönhető. Komolyabb csökkenést mértek Svájcban, Bulgáriában, Görögországban és az Egyesült Királyságban. A francia vendégek száma az európai úti célok többségében határozottan növekedett, így például Görögországban (+94,2%) és Cipruson (+30,6%). A feltörekvő európai desztinációk többségében (Szlovákia, Lettország, Izland, Szerbia, Magyarország, Románia és Montenegró) szintén kétszámjegyű növekedést mértek. Az olasz vendégforgalom (mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma) jelentősen növekedett Litvániában és Montenegróban. Törökországban több fontos küldőpiaccal együtt az Olaszországból érkező vendégek száma is csökkent (21,6%-kal). A brit utazók számára az angol font euróval szembeni erőssége miatt az eurózóna országai még vonzóbbá váltak, így csupán az eurózónán kívüli országokban csökkent a brit vendégek száma. Törökországban viszont annak ellenére csökkent a brit vendégek száma, hogy a font felértékelődött a török lírához képest, tehát a csökkenés kétségkívül a nagyobb biztonsági kockázatnak tudható be. Az orosz vendégek száma az összes, a vendégéjszakák száma Montenegró kivételével szintén az összes adatszolgáltató országban csökkent, köztük olyan desztinációkban is, amelyek általában népszerűek az orosz turisták körében (például a balti országokban). Az orosz turisztikai kereslet jóval a 2014-es szint alatt maradt, ugyanakkor 2016-ban elképzelhető a kereslet feléledése. Az Európán kívüli, távoli küldőpiacok közül az Amerikai Egyesült Államokból érkező vendégek számának gyors növekedése folytatódik az erős amerikai gazdaságnak és a korábban már említett erős dollárnak köszönhetően. Izlandon, Montenegróban és Görögországban jelentős mértékben növekedett az amerikai vendégek száma. Finnország volt az egyetlen, ahol az amerikai vendégek és a vendégéjszakák száma is csökkent. A japán vendégek száma több feltörekvő desztinációban is figyelemreméltóan növekedett: Észtországban, Lettországban és Litvániában 30% felett. Az adatok azt mutatják, hogy a kezdeti aggodalmak ellenére a japán jen relatív gyengesége nem befolyásolta a japánok utazási kedvét. A kínai kiutazások száma folyamatosan növekszik 2015-ben is a vendégek és vendégéjszakák számában kétszámjegyű növekedést mértek az adatszolgáltató desztinációk többségében. Az Európába irányuló kínai utazások száma már ötödik éve folyamatosan növekszik (2014-ben a becslések szerint 17%-kal növekedett), és minden bizonnyal a pozitív tendencia továbbra is folytatódni fog. Az indiai turistaérkezések száma a desztinációk többségében 10% felett növekedett az év első nyolc hónapjában a legnagyobb mértékben Magyarországon (+75,6%) és Horvátországban (+70,5) emelkedett. Ugyan a turistaérkezések száma még mindig kis részét képezi az összes turistaérkezésnek, mégis az indiai piaccal kapcsolatos hosszú távú előrejelzések pozitívak. 3
A kanadai beutazások száma az európai célországok nagy részében biztatóan alakult, ugyanis több desztinációban is kétszámjegyű növekedést mértek. A kanadai dollár euróval szembeni erőssége, illetve az amerikai dollárral szembeni gyengesége következtében az európai célországok ár-érték arányban kedvezőbbek voltak, mint az Egyesült Államok. Montenegróban (+29,9%), Spanyolországban (+24,2%) és Lettországban (+23,8%) kiemelkedően növekedett a kanadai vendégek száma. Az 1. táblázat Európa, ezen belül Közép- és Kelet-Európa 2015. évi becsült forgalmát és részesedését, valamint a 2020-ig várható növekedési ütemeket mutatja be az ETC kiemelt tengerentúli piacain. A főbb tengerentúli piacok kiutazó turizmusa (előrejelzés) 1. táblázat Küldőpiac US AR BR AE IN JP CA CN MX RU * 2015 Kiutazó turisták száma (ezer fő) 96 072 7 667 10 490 3 571 15 011 20 392 34 950 78 725 21 123 26 228 Long haul (Tengeren túli) úti 60,5% 29,3% 73,4% 43,1% 95,2% 65,9% 35,4% 45,3% 13,6% 27,4% célok részesedése Európa részesedése a long 44,3% 40,7% 51,3% 58,6% 17,0% 33,4% 39,3% 30,6% 52,6% - haul turizmusból * A KKE régióba érkező turisták 3 480 91 357 24 778 584 265 3 347 161 8 571 száma (ezer fő) KKE részesedése az európai beutazásokból 13,5% 9,9% 9,0% 2,7% 32,0% 13,0% 5,5% 30,7% 10,6% 45,0% 2015 2020 Az Európába irányuló utazások számának +32,4% +17,8% -4,7% +1,3% +29,6% +10,5% +10,6% +26,1% +9,9% +45,8% növekedése A KKE régióba irányuló utazások számának +46,3% +41,5% +10,4% +33,7% +30,6% +11,1% +13,2% +20,8% +14,8% +55,3% növekedése *Oroszország esetében az Európába történő utazások régión belüli (short haul) utazásnak számítanak. KKE = Közép- és Kelet-Európa, US = Amerikai Egyesült Államok, AR = Argentína, BR = Brazília, AE = Egyesült Arab Emírségek, IN = India, JP = Japán, CA = Kanada, CN = Kína, MX = Mexikó, RU = Oroszország. A Tourism Economics adatai, illetve becslése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2014-ben 2,1%-kal növekedett, 2015-re pedig 4,4%-os növekedést, ezen belül az EU-tagországok esetében 5,4%-os bővülést várnak. A nyugat-európai desztinációk 4,2%-os, az észak-európaiak 4,3%-os, a dél-európaiak pedig 5,9%-os növekedésre számíthatnak 2015-ben a szakértők szerint. Közép- és Kelet-Európa 1 esetében 2,5%-os növekedést valószínűsítenek, míg a közép-európai és balti országok csoportjában 6,2%-os növekedést prognosztizálnak. 1 Közép- és Kelet-Európa (Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) a FÁK országokat is magában foglalja. 4
A Tourism Economics-nak a kiutazások éves növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését az egyes régiók vonatkozásában a 2. táblázatban foglaljuk össze. A kiutazások számának változása * 2014 2015 ** 2016 *** 2017 *** Amerika +7,2% +4,9% +4,8% +4,4% Európa +0,7% +3,3% +4,4% +3,8% EU +3,4% +5,0% +4,8% +3,6% Közép- és Kelet-Európa -4,0% -1,4% +3,7% +5,9% Közép-Európa és Baltikum +8,2% +8,2% +6,0% +5,0% Ázsia és a Csendes-óceáni térség +7,1% +7,3% +6,1% +6,3% Afrika +1,4% +0,7% +4,1% +3,9% Közel-Kelet +11,4% +8,6% +5,3% +5,1% Világ +3,7% +4,7% +4,9% +4,6% * Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2. táblázat Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. Közép-Európa és a Baltikum: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia. 2015 első felében az európai turizmus folytatta gyors növekedését a gazdasági problémák ellenére, így 2015-re a szakértők 5%-os növekedést várnak. A sikeres nyári szezon után a tanulmány szerint folytatni kell a turizmus fejlődésének elősegítését, illetve a távoli és a régión belüli kereslet ösztönzését. Az ágazat sikere úgy érhető el, ha kihasználjuk, hogy Európa képes különböző piacok és keresleti szegmensek szükségleteinek a kielégítésére. A teljes, angol nyelvű jelentés ingyenesen letölthető az ETC honlapjáról: http://www.etccorporate.org/?page=report&report_id=80, valamint az MT Zrt. szakmai oldalairól: http://szakmai.itthon.hu/statisztika. Jelen összefoglaló felhasználásakor kérjük a Magyar Turizmus Zrt.-t is forrásként megjelölni. Háttér: Az ETC Kutatói Munkacsoportjának (Market Intelligence Group, amelyben a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodája is képviselteti magát) megbízásából a Tourism Economics készítette el aktuális elemzését az európai turizmus helyzetéről és kilátásairól. A tanulmány az ETC-tagok adatai mellett számos egyéb forrásra is támaszkodik, így a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), az STR Global, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), az Association of European Airlines (AEA), a Eurostat, illetve a Tourism Economics Tourism Decision Metrics (TDM) adataira. A független elemzés nem szükségszerűen azonos az ETC és tagsága álláspontjaival, várakozásaival. Az európai desztinációk legfrissebb turisztikai adatai megtalálhatók az ingyenesen használható turisztikai adatbázisban, a TourMIS rendszerben (http://www.tourmis.info). További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: 488-8710 Fax.: 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu Internet: szakmai.itthon.hu 5