Jelentés a magyarországi TOP 1500 exportáló feldolgozóipari cég üzleti kilátásairól TOP 1500 2004/1 Budapest, 2004. január
2 A jelentés az 1998 2004 között a TÁRKI keretében folyó ( TOP 1500 helyzete és kilátásai ), a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium által támogatott kutatás adatfelvételeinek eredményeire támaszkodik. Kérdőívszerkesztés: Révész Erika Mintavétel, adatbázis, rögzítés, kitöltéskontroll: Czeglédi Tibor Adatfelvétel: Bognár Adrienn; Fáklya Éva; Urbán Ildikó és mások Az adatfelvételi munkák irányítása: Sági Matild Kutatásszevezés: Várnai Magdolna Az adatfelvétel eredményeinek elemzése: Szabó Andrea Tóth István János A TOP 1500 kutatás vezetője: Tóth, István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTK) email: Internet: tothij@econ.core.hu http://www.ktkie.hu/~tothij
3 Tartalom ÖSSZEFOGLALÓ...4 1. A FELMÉRT CÉGEK FŐBB JELLEMZŐI...7 2. ÜZLETI HELYZET, VÁRAKOZÁSOK ÉS ELŐREJELZÉSEK...11 2.1. BERUHÁZÁSOK ÉS TERVEZÉSI IDŐHORIZONT... 11 2.2. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKAERŐHIÁNY... 17 2.3. RENDELÉSÁLLOMÁNY ÉS KAPACITÁSKIHASZNÁLTSÁG... 20 2.4. FORGALOM, EXPORT ÉS IMPORT... 25 2.5. EREDMÉNY POZÍCIÓ ÉS NYERESÉGESSÉG... 34 2.6. ÁRAK ALAKULÁSA... 37 2.7. A SAJÁT CÉG HELYZETÉRE VONATKOZÓ VÁRAKOZÁSOK... 39 MELLÉKLETEK...43 M1. AZ ADATFELVÉTEL EGYES JELLEMZŐI... 44 M1.1. táblázat: A cégek megoszlása a válaszadó beosztása szerint, %... 44 M2. AZ ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI... 45 M2.1. táblázat: A Khi négyzet próba a cégek ágazatának és exportárbevételének együttes megoszlása alapján. 45
4 Összefoglaló A TOP 1500 konjunktúra mutatói 19982004 között, % Mutatók 1998. Dec. (TOP98/3) 2000. (TOP0 0/1) 2000. (TOP0 0/2) 2001. (TOP01/1) 2001. (TOP01/2) 2002. (TOP02/1) 2002. (TOP02/2) 2003. (TOP03/1) 2003. (TOP03/2) 2004. Jan (TOP04/1) A beruházási aktivitást növelő cégek aránya A létszámot növelő cégek aránya A forgalmat növelő cégek aránya A nyereséges cégek aránya Kapacitások kihasználtsága A kapacitások kihasználtságát javító cégek aránya A rendelésállomány növekedésével számoló cégek aránya A cég termékei belföldi árainak növekedési üteme 1998 1999 2000 2000 2000 2001 2000 2001 2001 2002 2001 2002 2002 2003 2002 2003 2003 2004 56 36 35 (2 39 (3 44 (4 41 (5 29 (4 38 (6 43 (7 31 (8 28 (9 32 (8 30 (10 37 (11 30 (12 30 (13 43 (14 37 (15 48 38 40 39 51 39 33 26 27 21 23 29 83 81 77 75 80 81 78 71 65 66 60 53 46 50 47 59 58 55 82 87 81 82 89 80 84 77 85 75 73 69 75 71 77 77 83 80 8083 7983 7883 7983 7982 7781 7680 7779 7982 86 43 38 38 46 40 33 40 47 40 50 50 (1 59 (1 64 (1 57 (1 60 (1 48 (1 43 (1 40 (1 37 (1 37 (1 Gyorsabb lesz Nem változik Lassabb lesz 8 54 39 16 49 35 17 49 34 17 49 34 21 51 28 34 38 28 36 43 21 35 35 30 41 27 32 39 49 12 A cég gazdasági helyzete jelenleg Jó Közepes Rossz A cég gazdasági helyzetének várható változása a következő fél évben Javul Nem változik Romlik 48 45 7 48 42 10 40 50 11 55 39 6 36 54 10 51 41 8 45 50 5 57 37 7 39 50 11 52 34 14 37 51 12 39 47 14 37 48 15 45 43 12 29 49 22 35 48 17 27 55 18 46 45 8 36 55 9 41 48 11 1: A rendelésállomány várható nagysága a következő hat hónapban, az előző év azonos időszakához képest 2: 2000 első félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 3: 2001 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 4: 2000 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 5: 2001 első félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 6: 2001 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 7: 2002 első félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 8: 2002ben várhatóan a 2001es évhez képest 9: 2002 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 10: 2003 első félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 11: 2003ban várhatóan a 2002es évhez képest 12: 2003 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 13: 2003ban várhatóan a 2002es évhez képest 14: 2003 második félévében, az előző év azonos időszakához képest 15: 2004ben várhatóan a 2003as évhez képest
5 1. A 2004 januári felvételhez a 2002es társasági adóbevallási adatok alapján válogattuk ki az 1500 legnagyobb exporttal rendelkező feldolgozóipari céget. A TÁRKI kérdezőbiztosai összesen 303 céget kérdeztek meg telefonos interjú során. Ezen vállalatok mindegyike exportált 2002ben és 2003ban. A felvétel reprezentatív export árbevétel és ágazat szerint. 2. 2003 második félévben a megkérdezett vállalatok 43%ánál nőtt a beruházások volumene a tavalyi év első feléhez képest. 2004ben a vállalatok 37%a számít a beruházások növelésére az előző év azonos időszakához képest, ami a beruházási aktivitás további növekedésére utal. 3. A cégek tervezési időhorizontjában kismértékű visszaesést tapasztalhatunk az elmúlt félévhez képest, ami feltehetőleg a bizonytalan makrogazdasági helyzettel és a forint árfolyam körüli bizonytalansággal függ össze. Azonban így is jelentősen kisebb a vállalati döntéseket övező bizonytalanság, mint ami a korábbi évekre jellemző volt. A több mint öt évre tervező cégek aránya 47%, miközben elenyésző (1,7%) az egy évnél rövidebb időre tervezni tudó cégeké. 4. 2004ben várhatóan több vállalat kívánja csökkenteni, mint bővíteni a foglalkoztatottainak a létszámát. A cégek 18%a tervezi a létszám csökkentését és 29%uk a bővítését. Az eredmények szerint 2003 II. félévében megfordult az eddigi tendencia: a külföldi kereslet kiszámítható növekedése létszámbővítésre ösztönözte a vállalatokat. 5. 2004 januárjában a cégek 24,1 százaléka számolt be munkaerőhiányról. A magyar cégek tulajdonában lévő vállalkozásoknál jelentette a legnagyobb problémát a munkaerőhiány. Itt a fenti arány 29,6% volt. 6. A cégek rendelésállományában is pozitív változás érzékelhető: nőtt és több mint 50% azon cégek aránya ahol a rendelésállomány várható növekedésével számolnak a következő fél évben. Ezzel véget ért a rendelésállomány csökkenés 2002 januárjától megfigyelhető tendenciája. A rendelésállomány csökkenésével a cégeknek mindössze 13%a számol. 7.A kapacitások kihasználtságának szintjében is növekedés figyelhető meg. A TOP 1500 cég körében 2002 júliusában 7781%os volt, 2003 januárjában 7680%os, júliusában 7780%os a kapacitások kihasználtsága, jelenleg 7982. A Dunántúlon található vállalatoknál az átlagosnál magasabb a termelőkapacitások kihasználtsága (82,3%). 8. A TOP 1500 körében 2003 II. félévében a nőtt a termelési szint, és 2004 első felében ennek a további emelkedése várható. 2004 első félévében várhatóan a vállalatok 46 százaléka fogja növelni a termelését, és 13 százalékuk említette a termelés tervezett csökkentését. 9. A vállalatok 37%a számít 2004 első félévében az exportkereslet növekedésére és 19% a csökkenésre. Mind a rendelésállomány, mind az export értékesítés, mind a termelési szint várható alakulása egyértelműen az élénkülés továbbfolytatódását, erősödését jelzi az exportáló cégek körében. 10. A cégek a korábbiaknál jóval kedvezőbbnek ítélik a nyugateurópai értékesítési lehetőségek alakulását a következő félévben. 39%uk számol javulásra és 9%uk romlásra ami 2002 januárja óta a legkedvezőbb adat. 11. Javulásra számíthatunk a cégek eredménypozíciója terén is. A vállalatok 83%a számít arra, hogy 2004ben nyereséges lesz. A többi felméréshez hasonlóan, 2004 januárjában is alacsony volt (3,4%) a veszteségre számító vállalatok aránya.
6 12. A cégek jelenleg optimistán ítélik meg exportjövedelmezőségüket: ebben sokkal derűlátóbbak mint múlt év júliusában. A vállalatok 41%a számít az export értékesítés jövedelmezőségének javulására, és 32%uk változatlanságra 2004ben az előző évhez képest. 13. Tavaly januárhoz képest a cégvezetők kedvezőbben látják saját cégük üzleti helyzetét, és a helyzet várható alakulását egyaránt. Tavaly júliushoz képest azonban némileg borúlátóbbak a cég üzleti helyzetének várható alakulását illetően ami a vállalatok korábbi félévhez képest bizonytalanabb helyzetmegítélését tükrözi.
7 1. A felmért cégek főbb jellemzői 1.1. Táblázat A legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek megoszlása többségi tulajdonos szerint 19952004, % A minta forrása A felmérés dátuma Többségi tulajdonos típusa Összesen N Külföldi Belföldi cég Magyar magánszemély Egyéb Adóbevallás 1992 Adóbevallás 1996 Adóbevallás 1996 Adóbevallás 1997 Adóbevallás 1997 Adóbevallás 1998 Adóbevallás 1998 Adóbevallás 1999 Adóbevallás 1999 Adóbevallás 2000 Adóbevallás 2000 Adóbevallás 2001 Adóbevallás 2001 Adóbevallás 2002 1995. 31,0 12,2 25,3 31,5 100,0 229 1998. (TOP98/1) 1998. (TOP98/2) 1998. Dec. (TOP98/3) 1999. (TOP99/1) 2000. (TOP00/1) 2000. (TOP00/2) 2001. (TOP01/1) 2001. Jún. (TOP01/2) 2002. (TOP02/2) 2002. (TOP02/2) 2003. (TOP03/1) 2003. (TOP03/2) 2004. (TOP04/1) 38,0 20,0 33,0 9,0 100,0 299 40,3 16,7 36,7 6,3 100,0 300 47,4 12,9 32,8 7,0 100,0 302 43,1 21,1 28,6 6,8 100,0 294 46,6 17,9 30,4 5,1 100,0 313 49,2 14,9 27,8 8,1 100,0 309 49,8 17,8 26,7 5,7 100,0 315 49,4 15,9 27,8 6,9 100,0 320 54,1 17,3 20,3 8,3 100,0 287 53,4 10,7 31,4 4,5 100,0 309 53,8 12,8 28,7 4,6 100,0 327 48,6 22,4 23,0 6,1 100,0 313 54,1 8,9 32,7 4,3 100,0 303
8 A TOP 1500 kutatás keretében 2004 januárjában 303 cég körében végeztünk empirikus vizsgálatot a cégek üzleti helyzetéről és rövid távú várakozásairól. A legnagyobb exportáló cégek között a külföldi tulajdon aránya stabilnak mondható az előző évekkel összehasonlítva (1.1. táblázat). A mintába került vállalatok több mint fele külföldi tulajdonban van, a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozások a felmért cégek 32,7 százalékát teszik ki, miközben a belföldi magáncégek tulajdonában lévő vállalatok aránya 8,9%. A létszám és az ágazat szerinti összehasonlítás során sem találhatunk szignifikáns különbséget a megkérdezett cégek és a TOP 1500 vállalatai között (1.2. táblázat). A felvétel reprezentatív export árbevétel és ágazat szerint is (Ld. az 1. Mellékletet). A mintában a vállalati nagyság alapján legnagyobb arányban a közepes nagyságú vállalatok (50249 fő) szerepelnek (58,1%), export árbevétel alapján pedig az 501500 millió forint export árbevétellel rendelkező vállalatok találhatók (29,4%).
9 1.2. táblázat A sokaság és a lekérdezett minta megoszlása ágazatcsoportok és létszámkategóriák szerint, 2004, % Ágazatok TOP 1500 minta Lekérdezett cégek súlyozatlan Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása 13,9 11,6 Textíliák, ruházati, bőr és szőrme termékek gyártása 13,1 15,2 Fa, papír és nyomdaipar 5,6 4,6 Vegyipar 12,5 12,2 Nemesfém ásványi termékek gyártása 3,4 4,3 Kohászat és fémfeldolgozás 15,8 18,2 Gépipar 31,6 30,0 Egyéb feldolgozóipar, hulladékvisszanyerés 4,1 4,0 100,0 (n=1500) 100,0 (n=303) Összesen Létszám kategóriák (fő, KSH adatai alapján) Nem több mint 19 6,4 5 20 49 14,1 8,6 50 249 49,0 58,1 250 vagy több 30,5 28,4 Összesen Területi megoszlás 100,0 (n=1487) 100,0 (n=303) Központi régió 27,6 25,1 Dunántúl 33,6 34,3 Kelet és Észak Magyarország 38,8 40,6 100,0 (n=1500) 100,0 (n=303) Összesen Export árbevétel kategóriák (millió) 100200 4,7 4,6 200300 18,4 20,5 300500 18,8 19,5 5001500 31,1 29,4 1500 vagy több 26,9 26,1 Összesen 100,0 (n=1500) 100,0 (n=303)
10 1.3. táblázat A felmért cégek súlya a feldolgozóiparon belül nettó árbevétel, export és foglalkoztatottság szerint 2003ban* Felmért cégek N Feldolgozóipar % (1) (2) (3) (4)=(1)/(3) Foglalkoztatottak (ezer fő) 76,628 * 298 734,1 ** 10,4 Nettó árbevétel (Mrd Ft) 988,182 283 12375,451 *** 8,0 Export (Mrd Ft) 542,336 280 7623,819 *** 7,1 *: 2003. December 31i állapot **2003 januárnovemberi adat Forrás: A KSH jelenti 2004. február., www.ksh.hu ***2003 januárdecemberi adatok Forrás: Gyorstájékoztató Ipar, KSH 2004. február., www.ksh.hu A 2004 januári felmérés alkalmával megkérdezett vállalatok összes foglalkoztatottainak száma nem tér el jelentősen az előző felvétel értékeitől. A felmért cégek súlya a feldolgozóiparon belül a nettó árbevétel, és exportbevétel alapján némileg alacsonyabb az elmúlt években készült felmérések hasonló értékeinél. A mintába került 303 vállalat együttes nettó árbevétel és exportbevétel és alapján hozzávetőlegesen a feldolgozóipari vállalatok 78%át képviselik (1.3. táblázat).
11 2. Üzleti helyzet, várakozások és előrejelzések 2.1. Beruházások és tervezési időhorizont Az alábbiakban a beruházási volumen változását és a tervezés időhorizontját vizsgáljuk. 2.1.1. táblázat Beruházási aktivitás érzékelése és a beruházási aktivitásra vonatkozó várakozások, 19972004, % * Beruházási aktivitás változása Év, felvétel neve Nőtt / nőni fog Nem változott / nem változik Csökkent/ csökkenni fog N 1997, TOP97 45.6 28.9 25.6 283 1997, TOP98/1 54.9 25.0 20.1 264 1998, TOP98/1 43.6 35.6 20.8 298 1998, TOP98/2 52.5 20.7 26.8 261 1998, TOP98/3 55.8 19.9 24.3 292 1999, TOP98/2 40.8 38.4 20.8 284 1999, TOP98/3 35.8 35.2 29.0 293 1999, TOP99/1 42.0 23.8 34.2 269 1999, TOP00/1 47.8 24.8 27.3 311 2000, TOP99/1 35.1 41.6 23.3 279 2000, TOP00/1 41.7 28.5 29.8 295 2000, TOP00/2 41.1 28.1 30.9 263 2001, TOP01/1 42.7 34.8 22.5 293 2001, TOP01/2 41.5 25.6 32.9 277 2002, TOP02/1 30.6 37.2 22.2 272 2002, TOP02/2 31.6 35.8 32.6 307 2003, TOP03/1 37.3 42.4 20.3 316 2003, TOP03/2 29.8 46.3 23.9 310 2004, TOP04/1 40.8 39.1 20.1 294 2000 I. félév, TOP00/1 34.9 39.9 25.2 298 2000 I. félév, TOP00/2 30.1 42.5 27.5 306 2000 II. félév TOP00/2 39.5 36.9 23.6 263 2000 II. félév TOP01/1 43.8 36.0 20.2 317 2001 I. félév, TOP01/1 40.8 39.1 20.1 294 2001 I. félév, TOP01/2 29.5 37.6 32.9 319 2001 II. félév, TOP01/2 37.7 39.1 23.2 276 2001 I. félév, TOP02/1 43.2 28.8 28.1 289 2002 II. félév, TOP02/1 27.8 39.9 32.4 273 2001 I. félév, TOP02/2 26.6 34.9 38.5 312 2002 II. félév, TOP02/2 28.0 47.2 24.8 307 2002 II. félév, TOP03/1 33.6 31.2 35.2 327 2003 I. félév, TOP03/1 29.9 52.2 17.9 318 2003 I. félév, TOP03/2 26.6 41.0 32.2 310 2003 II. félév, TOP03/2 30.0 51.9 18.1 310 2003 II. félév, TOP04/1 43.1 30.1 26.8 299 2004 I. félév, TOP04/1 37.0 47.6 15.4 292 * Csak azoknál a cégeknél, amelyeknél volt beruházás.
12 2004 első félévében a megfigyelt cégek körében a beruházási aktivitás növekedésére számíthatunk. Ha az egész évre adott előrejelzéseket tekintjük, akkor a vállalatok 40,8%a tervezi a beruházási volumen növelését, és 20,1%uk a csökkentését. Az előző félévi felméréshez képest 11 százalékponttal nőtt a beruházás növelését tervező vállaltok aránya (2.1.1. táblázat). 2004 első félévében a vállalatok 37%a tervezi a beruházások növelését, és 15,4%uk a csökkentését, amely azt jelzi előre, hogy az első félévben várhatóan több vállalat fogja növelni a beruházásait, mint ahányan azt 2003 első félévében tették. 2003 második félévben a külföldi tulajdonban lévő vállalatok nagyobb arányban (46,9%) növelték a beruházásaikat, mint a magyar tulajdonban lévők, különösen a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő cégekhez képest, ahol ez az arány 33,3% volt. A vállalatok területi elhelyezkedése alapján nem találhatunk jelentős különbségeket. A központi régióban a vállalatok 45,3%a növelte a beruházásokat 2003 második félévében az előző év azonos időszakához képest, KeletMagyarországon a vállalatok 43,8%a, a Dunántúlon ez az arány 40,8% volt. A foglalkoztatás növelését is tervező vállalatok növelték a beruházási volumenüket a legnagyobb arányban 2003 második félévében (47,7%). Azoknál a vállalatoknál, ahol várhatóan nem fog változni a létszám ez az arány 29,6%. Jelentős különbséget figyelhetünk meg az árbevételüket 2003ban bővítő, illetve nem bővítő nagy exportálók esetében. Azoknál a vállalatoknál, ahol nőtt az árbevétel, nagyobb arányban (50,9%) fordultak elő a beruházási aktivitást is növelő cégek, mint az árbevételük változatlanságáról vagy csökkenéséről beszámoló vállalatok körében (32,5%). 2004 első félévében a külföldi vállalatok az egész mintára jellemzőnél (37%) nagyobb arányban terveznek állóeszköz beruházást (40,8%). A belföldi cégek tulajdonában lévő vállalatoknál ez az arány alacsonyabb az átlagosnál, 30,8%. A vállalatok közötti különbségek jelentősen csökkentek ezen a téren az előző felvételhez képest. Az előző felmérésekkel ellentétben számottevő különbséget figyelhetünk meg a vállalatok között a területi elhelyezkedésük alapján: a kelet és északmagyarországi vállalatok az átlagosnál (37%) nagyobb arányban tervezik a beruházások növelését (44,1%). Számottevően eltérő a többségében külföldi és belföldi cégek 2004re vonatkozó beruházási aktivitása. Leginkább a külföldi tulajdonban lévő vállalatok kívánják növelni a beruházásukat (45,6%), a magyar cégek tulajdonában lévő vállalatoknál ez az arány 40,7%, viszont a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatok körében az átlagosnál (40,8%) kisebb mértékben tervezik a beruházások növelését (34,4%). A beruházási aktivitásra és a kapacitásbővülésre vonatkozó kérdésekre adott válaszok is az erősödő fellendülésre utalnak. A beruházások eredményeként 2003ban a mintabeli cégek 53,5 százalékánál nőttek a termelőkapacitások,. Ezt a növekedést a cégvezetők átlagosan 19 százalékosra tették. Az előző évhez képest 12,9 százalékponttal nőtt a termelőkapacitásokat növelő vállalatok
13 aránya, és a bővülés átlagos értéke is nőtt 2,7 százalékponttal. Az árbevételt az előző félévben növelő cégek között az átlagosnál nagyobb arányban (63,7%) találhatók a termelőkapacitásokat is bővítő vállalatok. A 2004. januári felvétel a vállalatok beruházási aktivitásának egyértelmű növekedését jelzi az előző év azonos időszakához képest. A januári felvétel alapján a beruházási volumen további növekedését jelezhetjük előre 2004 első félévére (lásd a 2.1.1. ábrát). 2004 egészét tekintve is kedvezőek a cégek várakozásai a beruházások terén: a számított egyenleg mutató értéke az eddigi legmagasabb értéket veszi fel (lásd a 2.1.2. ábrát). 2.1.1. ábra A beruházási aktivitás várható változása 19972004, % 25 20 20.1 22.8 20.2 20.7 15 11.9 17 10 5 6.8 8.4 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Megjegyzés: Az ábrán a 'növekvő' és a 'csökkenő' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük. (egyenleg statisztika = 'a növekvő'' választ adók mínusz a 'csökkenő' választ adók aránya.) Előretekintő becslés = az adott év elején, illetve az előző év végén adott becslés
14 25 20 2.1.2. ábra A beruházási aktivitás változására vonatkozó várakozások 20002004, % 20.7 15.9 14.5 21.6 15 10 9.7 12 11.9 5 0 5 10 2000. I. 2000. II. 2001. I. 2001. II. 2002.I. 2002.II. 2003. I. 2003.II. 2004.I 4.6 3.2 Megjegyzés: Az ábrán a 'növekvő' és a 'csökkenő' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük. (egyenleg = 'a növekvő'' választ adók mínusz a 'csökkenő' választ adók aránya.) 2.1.2. táblázat A beruházások megvalósítását akadályozó tényezők * 20012004, % TOP01/2 TOP02/1 TOP02/2 TOP03/1 TOP03/2 TOP04/1 % N % N % N % N % N % N Elégtelen kereslet 13,8 318 14,8 292 17,6 313 21,9 324 18,7 311 16,8 303 Túl magas tőkeköltség 26,6 320 30,1 292 23,4 312 27,3 326 35,6 313 42,8 299 Hitelhez jutás nehézségei 25,9 321 22,0 292 23,1 312 22,1 326 25,0 313 24,3 301 Nem elegendő profit 35,4 319 41,4 292 32,6 313 42,0 326 44,8 310 39,2 301 Túlzott eladósodottság 13,7 321 18,3 292 13,4 313 14,4 326 20,3 311 16,6 301 Elégtelen technológiai 4,7 316 13,0 292 8,1 310 5,8 326 10,3 313 10,1 298 tényezők Egyéb 5,3 319 3,5 292 8,6 313 4,3 325 4,8 311 4,1 296 * Megjegyzés: A kérdés a következő volt: Előfordule, hogy a tervezett beruházások megvalósítását akadályozzáke a felsorolt tényezők. A táblázatban az igen válaszok arányát tüntettük fel. A megkérdezett vállalatok legnagyobb része az előző évek tapasztalatával ellentétben a beruházásokat leginkább akadályozó tényezőként a túl magas tőkeköltséget jelölte meg az alacsony profit helyett (42,8%), amely a beruházásokat akadályozó tényezők között második leggyakrabban említett ok volt. Ez minden bizonnyal összefüggésben áll a rendkívűl magas és tartósnak igérkező jegybanki alapkamattal, amely tartósan megemeli a rövid és hosszútávú forint hitelek terheit. Csökkent azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek a beruházásokat a túlzott eladósodottság miatt halasztották el (20,3%ról 16,6%ra). 2004 januárjában tovább csökkent azoknak a
15 vállalatoknak az arány, amelyek az elégtelen keresletet és a hitelhez jutás nehézségeit jelölték meg akadályozó tényezőként (ld. 2.1.2. táblázat). 2.1.3. táblázat A tervezési időhorizont változása, 19942004, % Felvétel éve, neve A cég tervezési időhorizontja Összesen N Nem tervez előre Kevesebb mint egy évre 12 évre / 35 évre Több mint 5 évre 1994 (EXPORT94) 4,8 15,3 41,9 29,3 8,7 100,0 230 1995 (EXPORT95) 0,7 5,3 36,7 32,2 25,1 100,0 196 1997 (TOP98/1) 4,0 7,1 32,0 41,1 15,8 100,0 297 1998 (TOP98/2) 2,3 3,7 26,8 40,8 26,4 100,0 299 1998 (TOP98/3) 1,7 3,1 38,8 39,8 16,7 100,0 294 1999 (TOP99/1) 1,4 6,8 32,7 41,8 17,3 100,0 294 2000 (TOP00/1) 0,6 2,6 37,5 36,2 23,0 100,0 309 2000 (TOP00/2) 1,0 4,3 28,4 34,3 32,0 100,0 303 2001 (TOP01/1) 0,6 3,8 30,5 41,3 23,8 100,0 315 2001 (TOP01/2) 1,3 3,4 28,5 45,6 21,2 100,0 316 2002 (TOP02/1) 0,0 3,9 35,7 41,3 19,1 100,0 285 2002 (TOP02/2) 4,5 5,8 33,4 28,9 27,3 100,0 311 2002 (TOP03/1) 2,5 4,4 24,6 30,6 37,9 100,0 317 2003 (TOP03/2) 1,0 2,7 19,1 21,2 56,0 100,0 304 2004 (TOP04/1) 0,7 1,7 19,1 31,7 46,8 100,0 293 Az elmúlt félévhez képest a cégek tervezési időhorizontjában kismértékű visszaesést tapasztalhatunk, ami minden bizonnyal a bizonytalan makrogazdasági helyzettel és a forint árfolyam körüli bizonytalansággal függ össze. A korábbi évekhez képest azonban így is jelentősen kisebb a vállalati döntéseket övező bizonytalanság (ld. 2.1.3 táblázat és 2.1.3. ábra). Az előző félévhez képest 9,2 százalékponttal csökkent a több mint öt évre tervező vállalatok aránya (46,8%). Ezzel egy időben jelentősen megnőtt a 35 évre előre tervező vállalatok aránya. A nagyon rövid távra tervező, vagy a tervezést nem alkalmazó vállalatok súlya változatlannak mondható. A megkérdezett cégeknek mindössze 0,7 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem terveznek előre, és csak további 1,7 százalékuk vesz figyelembe egy évnél rövidebb időtávot a vállalat jövőjének tervezésekor.
16 A tervezési időhorizont tekintetében jelentős különbséget találhatunk az egyes tulajdonosi csoportba tartozó cégek között. A magyar cégek tulajdonában lévő vállalkozások nagy része, 29,6%a két évnél rövidebb időtávra tervez, míg a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál ugyanez az arány 16,6%. A magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozások között az elmúlt felvételhez képest lényegesen csökkent a két évnél rövidebb időszakra tervezők aránya (36,6%ról 24,8%ra). A vállalatok exportárbevétele alapján nem tapasztalhattunk jelentős különbségeket, azonban a nagyobb vállalatoknak most is hosszabb a tervezési időhorizontja. Az éves exportárbevétel növekedésével csökken a több, mint öt évre előre tervező vállalatok aránya, és ezzel egy időben növekszik a középtávra (35 évre) tervező vállalatok aránya. A 2004 januárjában a tervezési időhorizontban tapasztalható kismértékű csökkenés oka, hogy a legnagyobb (másfél milliárd nettó exportárbevétel felett) vállalatok között 63%ról 41%ra csökkent a több, mint öt évre tervező vállalatok aránya. További különbségek figyelhetők meg a vállalatok területi elhelyezkedése alapján is. A központi régióban található vállalatok az átlagosnál (46,8%) nagyobb (52,1%) arányban terveznek öt évnél hosszabb időtávra. A dunántúli vállalatok esetében ugyanez az arány 43,6%. 2.1.3. ábra A legnagyobb exportálók tervezési időhorizontjának változása, 19942004, % 480 400 320 240 1994 1995 1997. Dec. 1998. 1998. Nov. 1999. 2000. 2000. 2001. 2001. Jún. 2002. 2002. 2003. 2003. 2004. Megjegyzés: A válaszok arányainak súlyozott adatai alapján. Az egyes kategóriákhoz tartozó súlyok a következők: nem tervez előre = 0; kevesebb, mint egy évre = 0,5; 12 évre = 1,5; 35 évre = 4; több mint öt évre = 7. Az y tengelyen feltüntetett skála értéke 0700 között változhat. Nulla lenne akkor, ha a válaszadók közül egy cég sem tudna előre tervezni, 700 pedig akkor, a minden cég több mint öt évre tervezne. A súlyok megválasztásából következően a mutató érzékenyebb a "felső", mint az "alsó" kategóriák között bekövetkezett változásokra.
17 2.2. Foglalkoztatottság és munkaerőhiány Az alábbiakban a létszám várható változását és a a munkaerőhiány előfordulását tekintjük át. A januári felvétel szerint 2004 első félévében a menedzserek 53 százaléka a létszám változatlan szinten tartását tervezi. Ezzel együtt azonban a januári eredmények arra utalnak, hogy megfordult az eddigi tendencia: a vállalatok nagyobb mértékben kívánják bővíteni a foglalkoztatottságukat, mint csökkenteni. A 2004. első félévében a vállalatok 29%a kívánja növelni és 18%a csökkenteni a foglalkoztatottaik számát (lásd a 2.2.1. táblázatot és 2.2.1. ábrát). 2.2.1. táblázat A legnagyobb exportálók megoszlása a létszám várható alakulása szerint, 19962004 A létszám várható alakulása Év, felvétel neve Csökkenni fog Nem változik Nőni fog Összesen N 1996, TOP97 37.0 20.5 42.5 100.0 291 1997, TOP97 13.1 55.1 31.8 100.0 289 1997, TOP98/1 35.6 23.7 40.7 100.0 295 1998, TOP98/1 8.4 53.7 37.8 100.0 296 1998, TOP98/2 25.0 31.3 43.7 100.0 284 1998, TOP98/3 34.1 18.1 47.8 100.0 299 1999, TOP98/3 16.0 45.9 38.1 100.0 257 1999, TOP99/1 32.1 37.2 30.7 100.0 290 1999, TOP00/1 46.4 14.6 39.0 100.0 308 2000, TOP00/1 22.3 37.5 40.2 100.0 301 2000, TOP00/2 21.9 39.1 39.1 100.0 297 2000, TOP01/1 36.2 12.4 51.4 100.0 315 2001, TOP01/1 20.2 40.4 39.4 100.0 317 2001, TOP01/2 18.8 48.4 32.8 100.0 320 2002, TOP02/1 20.0 54.2 25.7 100.0 288 2002, TOP02/2 27.2 44.7 28.1 100.0 313 2003, TOP03/1 24.5 54.5 21.1 100.0 323 2003, TOP03/2 31.8 45.7 22.5 100.0 312 2004, TOP04/1 18.0 53.0 29.0 100.0 300 A létszám alakulásában számottevő különbségeket találhatunk, ha a cégeket a tulajdonosok típusa szerint vizsgáljuk. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok kívánják a leginkább növelni a foglalkoztatottak számát (31,5%), miközben ez az arány a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatok esetében mindössze 23,2%. Az elmúlt felvételhez képest a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok létszámbővítési szándékai is kedvezőbbek.
18 A létszám alakulása továbbra is szoros kapcsolatban van az export árbevétel alakulásával: a létszám bővítése ott valószínűbb, ahol 2003ban nőtt az exportbevétel. Ebben az esetben a vállalatok 43 százaléka tervezi foglalkoztatottak felvételét, míg ez az arány átlagosan csak 29%. Azoknál a vállalatoknál, ahol csökkent az export árbevétel az előző év során, a létszámbővítési szándékra vonatkozó számított egyenlegmutató negatív, és az értéke 8,8 pont. Hasonló különbségeket találunk, ha az elmúlt évi export árbevétel helyett a vállalatok nettó éves árbevételét tekintjük. A vállalatokat ágazatok szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a gépipari és a vegyipari vállalatok továbbra is az átlagosnál (29%) nagyobb mértékben kívánják bővíteni a foglalkoztatottaik létszámát (36,7% és 36,1%). Az átlagosnál kisebb mértékben a textilipari és a kohászati vállalatok (24,4% és 46,2%) kívánják csökkenteni a foglalkoztatottaik számát. Összességében azonban elmondható, hogy a TOP 1500 vállalatainál a létszám egyértelmű növekedése jelezhető előre a következő félévben. 2.2.1. ábra A létszám várható változása, 19972004, % 35 30 25 20 15 10 5 0 5 10 18.7 29.4 22.1 17.9 19.2 14 5.7 0.9 3.4 9.3 11 15 1997 1998 1999 2000 2001. 2001. 2002. 2002. 2003. 2003. 2004. Megjegyzés: Az ábrában a 'felvétel' és az 'elbocsátás' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük. Előretekintő becslés = az adott év, az adott félév elején, illetve az előző év végén adott becslés
19 A 2004 januári felmérés alapján a vállalatok 24,1 százalékánál van munkaerőhiány. Ez az arány 8,9 százalékponttal magasabb az előző felmérés eredményénél. A magyar cégek tulajdonában lévő vállalkozásoknál jelentette a legnagyobb problémát a munkaerőhiány, ahol ez az arány 29,6%. A munkaerőhiányról beszámoló vállalatok között jelentős arányban, 90,3%uknál munkaerőhiány mutatkozik a szakmunkások körében, és 23,6%uknál a szellemi dolgozók körében is. Számottevő különbség található az egyes tulajdonosi típusba sorolható cégek között: a magyar tulajdonban lévő, és munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok mindegyike említette a szakképzett munkaerő hiányát, miközben a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknak csak a 83,8%a. Az előző félévhez képest (30,9%) nagyobb arányban számoltak be a vállalatok arról is, hogy a szakképzett munkaerő hiánya akadályozza a termelés folyamatosságát (35,3%).
20 2.3. Rendelésállomány és kapacitáskihasználtság Az alábbiakban a rendelésállomány alakulásával és a a kapacitások kihasználtságával foglalkozunk. A vállalati várakozások arra mutatnak, hogy 2004 első félévben pozitív változás várható az előző év első félévéhez képest a cégek rendelésállományának alakulásában. A vállalatoknak több mint a fele, 50,7%a számolt be arról, hogy várhatóan nőni fog a rendelésállományuk a következő félévben. A rendelésállomány csökkenésére a vállalatoknak mindössze a 13,5%a számít. Összességében 2004 első félévében a rendelésállomány egyértelmű növekedésére számíthatunk, amelyet az egyenleg statisztika radikális emelkedése (14,8 pontról 37,4 pontra) is jelez. A rendelésállomány csökkenésének 2002 januárjától megfigyelhető tendenciája véget ért, és a számított egyenleg mutató meghaladja az akkori szintet (lásd a 2.3.1. táblát és 2.3.1. ábrát). A külföldi tulajdonban lévő cégek 56,1%ánál fog várhatóan nőni a rendelésállomány 2004 első félévében az előző év azonos időszakához képest, miközben a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozásoknál ez az arány 43,3%. Szignifikáns összefüggés tapasztalható a rendelésállomány és a létszám változása között. A létszámfelvételt tervezők az átlagosnál jóval nagyobb arányban számítanak a rendelésállomány növekedésére (78,6%), és ehhez hasonlóan a foglalkoztatás csökkenését tervező vállalatok körében várhatóan az átlagosnál jóval nagyobb arányban (32,7%) fog csökkenni rendelésállomány is. A forgalom és ezen belül az export alakulására vonatkozó várakozások és a várható rendelésállomány megítélése között is szoros pozitív kapcsolatot láthatunk. Továbbá, a kisebb vállalkozások (19 fő alatt) az átlagosnál nagyobb arányban (64,3%) számítanak a rendelésállomány növekedésére. Az ágazatok között is különbségeket figyelhetünk meg: a faipari és a gépipari vállalatok várakozásai kedvezőbbek.
21 Időhorizont, felvétel neve 2.3.1. táblázat Rendelésállomány változása, 19982004, % Rendelésállomány alakulása N Kisebb lesz Nem változik Nagyobb lesz Összesen 1998 I. féléve 1997 I. félévéhez képest TOP98/1 1998 I. féléve az előző félévhez képest TOP98/1 1998 II. féléve 1997 II. félévéhez képest TOP98/2 1998 II. féléve az előző félévhez képest TOP98/2 1999 I. féléve 1998 I. félévéhez képest TOP98/3 1999 I. féléve az előző félévhez képest TOP98/3 1999 II. féléve 1998 II. félévéhez képest TOP99/1 1999 II. féléve az előző félévhez képest TOP99/1 2000 I. féléve 1999 I. félévéhez képest TOP00/1 2000 I. féléve az előző félévhez képest TOP00/1 2000 II. féléve 1999 II. félévéhez képest TOP00/2 2000 II. féléve az előző félévhez képest TOP00/2 2001 I. féléve 2000 I. félévéhez képest TOP01/1 2001 I. féléve az előző félévhez képest TOP01/1 2001 II. féléve 2000 II. félévéhez képest TOP01/2 2001 II. féléve az előző félévhez képest TOP01/2 2002 I. féléve 2001 I. félévéhez képest TOP02/1 2002 I. féléve az előző félévhez képest TOP02/1 2002 II. féléve 2001 II. félévéhez képest TOP02/2 2003 I. féléve 2002 I. félévéhez képest TOP03/1 2003 II. féléve 2002 II. félévéhez képest TOP03/2 2004 I. féléve 2003 I. félévéhez képest TOP04/1 8,1 33,7 58,2 100,0 285 10,2 33,2 56,5 100,0 283 4,8 29,8 65,4 100,0 292 6,9 36,0 57,1 100,0 292 10,7 39,1 50,2 100,0 281 8,2 37,9 53,9 100,0 282 19,5 31,7 48,8 100,0 287 10,8 29,4 59,8 100,0 286 11,7 28,9 59,4 100,0 308 13,2 33,2 53,6 100,0 304 7,6 28,5 63,9 100,0 302 7,3 31,9 60,8 100,0 301 9,3 33,1 57,6 100,0 311 12,6 35,3 52,1 100,0 309 12,3 24,5 63,2 100,0 318 12,3 27,4 60,4 100,0 318 20,9 36,1 43,0 100.0 289 18,5 33,8 47,7 100,0 289 16,8 40,1 43,1 100,0 304 18,2 43,3 38,6 100,0 319 22,5 40,2 37,3 100,0 302 13,3 36,0 50,7 100,0 286
22 2.3.1. ábra Rendelésállomány várható változása, 19982004, % 70 60 50 50.1 60.6 56.3 47.7 48.3 50.9 40 39.5 37.4 30 20 10 29.3 22.1 26.3 20.4 14.8 1998. I. félév 1998. II. félév 1999. I. félév 1999. II. félév 2000. I. félév 2000 II. félév 2001. I. félév 2001. II. félév 2002. I. félév 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév 2004. I. félév Megjegyzés: Az ábrában a 'nagyobb lesz' és a 'kisebb lesz' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük Az előző év azonos félévéhez viszonyítva. A kapacitások kihasználtságának szintjében is növekedés figyelhető meg az előző félévhez képest. A TOP 1500 cégeinek körében 2002 januárja óta átlagosan 7880 százalék a kapacitások kihasználtsága, a januári felmérés szerint jelenleg ennél magasabb 7982%. Az átlagos érték növekedése ellenére változatlan az a tartomány, amelyben a legnagyobb exportálók körében a kapacitáskihasználtság mértékét becsüljük (lásd a 2.3.2. ábrát). Különbségeket figyelhetünk meg a vállalatok között az export célországuk alapján. Az átlagosnál alacsonyabb a termelőkapacitások kihasználtsága azoknál a vállalatoknál, amelyek exportjának több, mint 50 százaléka a visegrádi országokba (75%), vagy a volt KGST országokba (76%) irányul. A kapacitások kihasználtsága többségében az USAba (85%), illetve az Európai Unióba, különösen Ausztriába (79,8%) vagy Németországba (82,9%) exportáló vállalatoknál a legmagasabb. Régiók szerint nem figyelhetünk meg számottevő eltérést: a legalacsonyabb a kapacitáskihasználtság a központi régió cégeinél, ahol ez az arány 78,3%, a legmagasabb a dunántúli cégek körében, 82,3%. A többségi külföldi tulajdonban és a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatoknál megegyezik a kapacitáskihasználtság átlagos mértéke. Nyilvánvaló
23 különbség tapasztalható azonban a 2004 első félévében elbocsátást és a létszámbővítést tervezők között (77,5% és 81,3%). 2.3.2. ábra A kapacitáskihasználtság becsült arányának alakulása 19972004ben, % 87 86 85 84 83 % 82 81 80 79 78 77 76 75 1996 1997 1998. 1998. Nov. 1999. 2000. 2000. 2001. 2001. 2002. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004 első félévében várhatóan a vállalatok 47,3 százalékánál maradnak még kihasználatlan kapacitások és a cégek 10,5 százaléka számolt be arról, hogy a kelleténél kisebb kapacitásokkal fog rendelkezni (2.3.4. ábra). A 2003 júliusi felméréshez képest csökkent a következő fél évben várhatóan a kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok aránya. A központi régió vállalatai közül az átlagnál kevesebben (42,5%) jeleztek kapacitásfelesleget az első félévre vonatkozóan. Legkevésbé a külföldi (41,3%) és leginkább a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatoknál (58,3%) maradnak kihasználatlan kapacitások a következő félévben. A létszámleépítést tervező vállalatoknál az átlagosnál jóval magasabb kihasználatlan kapacitásokkal rendelkező vállalatok aránya, 60,8%.
24 2.3.2. ábra A következő félévben várhatóan kapacitástartalékkal rendelkező cégek aránya 19992004ben, % 60 55 52.5 54.8 53.1 50 47.5 46.1 48.6 46.4 47.3 45 43.2 43.7 40 1999. 2000. 2000. Jún. 2001. 2001. Jún. 2002. 2002. 2003. 2003. 2004.
25 2.4. Forgalom, export és import A következőkben a termelési szint és export rendelésállomány elmúlt féléves és várható alakulásáról valamint a folyó termelés importigényességéről lesz szó. A TOP 1500 körében 2003 második félévében nőtt a termelési szint 2002 második félévéhez képest (lásd a 2.4.1. ábrát). A vállalatok 51,5 százalékánál nőtt az elmúlt félévben a termelés szintje. 2004 első félévében várhatóan a vállalatok 46,2 százaléka fogja növelni a termelését, és 12,9 százalékuk említette a termelés tervezett csökkentését. A számított egyenlegmutató 26,9 pontról 33,3 pontra növekedett, ami azt jelenti, hogy a termelési szint növekedési ütemének kismértékű javulása figyelhető meg továbbra is a TOP 1500 vállalatai körében. A termelési színvonal jelentős növekedésére azok a vállalatok számítanak, amelyeknél nőtt az exportrendelésállomány. Ezek a vállalatok az átlagosnál közel kétszer nagyobb arányban (65,4%) számoltak be egyidejűleg a termelési szint növekedéséről is. Ehhez hasonló összefüggést figyelhetünk meg, ha az előző évi árbevétel növekedését vizsgáljuk. A termelési szint növekedése az előző évek tapasztalatához hasonlóan 2003 második félévében is a többségi külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokra volt a leginkább jellemző: 57,4 százalékuknál nőtt a termelési szint, szemben a magyar magáncégek tulajdonában lévő vállalkozásokkal, ahol ez az arány mindössze 40,7% volt. Azonban ha a 2004 első félévére adott előrejelzéseket tekintjük, akkor ezzel ellentétes eredményt tapasztalhatunk: legnagyobb arányban a magyar cégek tulajdonában lévő vállalatok kívánják növelni a termelésüket (55,6%), miközben a külföldi tulajdonban lévő vállalatok 50,6%a várja a termelési szintjük növekedését. Az elmúlt félévben a központi régió vállalatainál nőtt a termelés a legnagyobb arányban (52,6%), de számottevő különbségeket nem találhatunk a vállalatok között a területi elhelyezkedésük alapján. Az előző felmérésekkel ellentétben a termelési szint eltérően változott a különböző méretű vállalatoknál. A vállalati méret növekedésével folyamatosan csökken a termelési szint növekedéséről beszámoló vállalatok aránya. A legkisebb (19 fő alatti vállalatok) 60 százalékánál, miközben a 250 fő feletti nagyvállalatoknak mindössze a 43,5 százalékánál nőtt a termelés 2003 második félévében. Hasonló eredményre jutunk, ha a vállalati csoportokat az éves nettó árbevétel alapján képezzük. Az átlagosnál nagyobb mértékben a legkisebb (200 millió forint éves nettó árbevétel alatt) vállalatoknál nőtt a termelési szint az előző félévben (57,1%). A 2004 első félévére vonatkozó előrejelzések tekintetében kevésbé jelentős regionális különbségeket figyelhetünk meg a vállalatok között. A központi régió vállalatainak 48,7% százaléka számít a termelési szint növekedésére, miközben a keletmagyarországi térség vállalatinak a 46,3% százaléka és a dunántúli vállalatok 44,2 százaléka.
26 A TOP 1500 vállalatai körében az export rendelésállomány növekedési üteme nőtt az előző félévhez képest (lásd a 2.4.1. ábrát). A vállalatok 36,7 százaléka számolt be arról, hogy az export rendelésállományuk szintje magasabb az elmúlt év januárjához képest, 19,2 százalékuk pedig arról, hogy alacsonyabb. A vállalatok területi elhelyezkedése alapján nem találhatunk számottevő különbséget az exportállomány változása tekintetében. A központi régió vállalata körében az átlagosnál mindössze 3,9 százalékponttal nagyobb arányban vannak olyan cégek, amelyeknél nőtt az export rendelésállomány szintje a tavalyi évhez képest. Nem tapasztalhatunk jelentősebb különbséget akkor sem, ha a vállalatokat a tulajdonosok típusa alapján vizsgáljuk. A rendelésállomány legkevésbé a legkisebb (200 millió éves árbevétel alatti) vállalatoknál nőtt az elmúlt év januárjához képest (21,4%). A 1,5 milliárd forint éves árbevételt is meghaladó vállalatoknál ez az arány majdnem kétszer nagyobb, 42,1%. A felsorolt indikátorok szoros kapcsolatban állnak a cégekre vonatkozó egyéb forgalom és export adatokkal, valamint a rövid távú üzleti tervekkel. 75 65 55 45 35 25 15 5 5 2.4.1. ábra A termelési szint és az export rendelésállomány változása, 20002004, % 52.9 36.8 32.6 41.6 52.8 40.2 50.9 61.8 46.8 40.5 38.5 52.8 32.3 24.2 14.2 30.3 9.1 8.7 1999 2000. 2000. 2001. 2001. Jún. 2002. 2002. 2003. 2003. 2004. Export rendelésállomány az előző félévben Termelés az előző fél évben Várható termelés a következő félévben 1 23.7 18.4 26.6 16.9 14.7 33.3 29.9 17.5 Megjegyzés: Az ábrában a 'nőtt/nőni fog' és a 'csökkent/csökkenni fog' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük. 2002. júliusától a várható export rendelésállomány helyett a jelenlegi rendelésállományra vonatkozó kérdés szerepel.
27 A fenti eredmények alapján 2004 első félévében a TOP 1500 vállalatainak termelési és értékesítési mutatóinak egyértelmű javulására számíthatunk, és várhatóan tovább fognak csökkenni a vállalatok közötti regionális és a tulajdonosok típusa alapján megfigyelhető különbségek. A termelésre és a rendelésállományra vonatkozó eredmények azt jelzik előre, hogy a 2003 első félévében elkezdődött fellendülés tovább folytatódik, és a mértéke várhatóan meg fogja haladni az elmúlt félévben tapasztalt növekedési ütemet. 2.4.1. táblázat A termelési szint és az export rendelésállomány változása, 20002004, % Év, felvétel neve Növekedni fog / Nőtt Nem fog változni / Nem változott Csökkenni fog / Csökkent Össz. / N Termelés a felvételt megelőző félévben 2001, TOP01/1 71.6 18.6 9.8 100,0 317 2001, TOP01/2 53.8 30.9 15.3 100,0 320 2002, TOP02/1 49.6 24.9 25.4 100,0 292 2002, TOP02/2 34.6 29.8 35.6 100,0 312 2003, TOP03/1 46.6 25.2 28.2 100,0 326 2003, TOP03/2 41.3 34.3 24.4 100,0 313 2004, TOP04/1 51.5 26.9 21.6 100,0 301 Várható termelés a felvételt követő félévben 2001, TOP01/1 58.5 33.9 7.6 100,0 316 2001, TOP01/2 63.4 25.9 10.6 100,0 320 2002, TOP02/1 49.8 32.7 17.5 100,0 292 2002, TOP02/2 46.6 37.1 16.3 100,0 313 2003, TOP03/1 40.4 42.9 16.7 100,0 324 2003, TOP03/2 44.1 38.4 17.5 100,0 312 2004, TOP04/1 46.2 40.9 12.9 100,0 303 Export rendelésállomány a felvételt megelőző félévben 2001, TOP01/1 63.1 20.5 16.3 100,0 312 2001, TOP01/2 57.4 25.7 16.9 100,0 319 2002, TOP02/1 44.5 25.2 30.3 100,0 286 2002, TOP02/2 35.6 37.9 26.5 100,0 306 2003, TOP03/1 30.1 48.4 21.4 100,0 322 2003, TOP03/2 37.2 40.3 22.5 100,0 305 2004, TOP04/1 36.7 44.1 19.2 100,0 286 A megkérdezett cégek 57 százalékánál nőtt 2003ban a devizában számított export árbevétel a 2002es év árbevételéhez képest, és 26,6 százalékuknál csökkent. Ez az eredmény sokkal kedvezőbb, mint amire a vállalatok 2003 júliusában számítottak: akkor a vállalatok 39,3 százaléka jelezte előre az export árbevétel növekedését. A 2004 egészére adott előrejelzések szintén a vállalatok optimista várakozásait tükrözik. A cégek többsége (61,2%) a 2004es devizában
28 számított exportárbevétel növekedésére számít, és mindössze 13,1%uk jelezte az exportárbevétel várható csökkenését. A vállalatvezetők 51,5 százaléka jelezte, hogy várhatóan nőni fog az idei év első felében az előző év azonos időszakához képest a cég termékei iránti összes kereslet, és 50 százalékuk jelezte az export kereslet várható növekedését is. Mindkét eredmény jelentősen kedvezőbb az előző felméréskor tapasztaltaknál: 2003 júliusában a vállalatvezetők 40,8%a jelezte az összes kereslet növekedését és 44,2%uk az export kereslet csökkenését. Az előző félévhez képest jelentősen csökkent az összes kereslet csökkenésére számító vállalatok aránya is. A menedzsereknek mindössze a 9,4%a szerint fog csökkenni a cég termékei iránti összes kereslet 2004 első félévben. Az összes kereslet változása független a vállalatok tulajdonosi típusától. Az exportkeresletre vonatkozó várakozásokat hasonlóan nem befolyásolja a vállalatok tulajdonosi szerkezete: a külföldi tulajdonban lévő vállalatok 50,3 százaléka, és a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatok 49 százaléka számít az exportkereslet növekedésére. A vállalatok mérete alapján szintén nem figyelhetünk meg számottevő különbségeket. A gépipari és az ásványfeldolgozó vállalatoknál az átlagosnál (50%) nagyobb arányban fog nőni várhatóan az export kereslet (62,2% és 69,2%%), és az élelmiszeripari vállalatoknál pedig az átlagosnál jelentősen kevesebben számoltak be az export kereslet várható növekedéséről (38,2%).
29 2.4.2. táblázat Az export forgalom indikátorai 19982004, % Növekedni fog / Nőtt Nem fog változni / Nem változott Csökkenni fog / Csökkent Össz. N Export árbevétel alakulása 1999ben 1998hoz képest Export árbevétel várható alakulása 2000ben 1999hez képest Export árbevétel várható alakulása 2001ben 2000hez képest Export rendelésállomány szintje 1999 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2000 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2000 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2001 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2001 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2002 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2003 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2003 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2004 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2000 I. félévében az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2000 II. félévében az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2001 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2001 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2002 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2002 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2003. I. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2003. II. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2004. I. félévben az előző év azonos időszakához képest 57,8 16,2 26,1 100,0 303 64,8 21,8 12,1 100,0 307 71,2 20,8 8,0 100,0 312 54,2 24,2 21,6 100,0 310 57,2 25,8 17,0 100,0 306 63,1 20,5 16,3 100,0 312 57,4 25,7 16,9 100,0 319 44,5 25,2 30,3 100,0 286 35,6 37,9 26,5 100,0 306 30,1 48,4 21,4 100,0 322 37,2 40,3 22,5 100,0 305 36,7 44,1 19,2 100,0 286 57,4 36,2 6,4 100,0 312 59,3 36,0 4,7 100,0 300 59,4 34,8 5,8 100,0 313 60,1 32,4 7,5 100,0 321 48,1 40,3 11,5 100,0 284 42,5 40,9 16,6 100,0 308 40,1 42,9 17,0 100,0 317 44,2 37,8 18,0 100,0 310 50,0 38,3 11,7 100,0 300
30 A nyugateurópai értékesítési lehetőségek nagymértékű javulására csak a cégek 3,8%a számít, azonban kis mértékű javulást, illetve a helyzet változatlanságát 34,7% és 52,2%uk jelezte előre. Ezek az arányok is javulást jeleznek a 2002. júliusi felmérés óta. A különböző export árbevétellel rendelkező cégek kilátásai megegyeznek e tekintetben. Ezzel ellentétben számottevő különbség figyelhető meg a tulajdonosok típusa szerint. A külföldi tulajdonú vállalatok vezetői az eddigi tapasztalatokkal ellentétben kisebb arányban (36,1%) számítanak a nyugateurópai értékesítési lehetőségek javulására, mint a magyar cégek tulajdonban lévő vállalatok vezetői, ahol ez az arány 50%. Az egyes gazdasági szektorokban tartozó cégek menedzserei is eltérően vélekednek. Az átlagosnál (38,5%) gyakrabban számítanak javulásra a gépipari (46%) cégek, és az átlagosnál kevésbé az élelmiszeripari vállalatok (31,3%). Az előző félévhez képest azonban minden vállalati csoporton belül nőtt a nyugateurópai értékesítési kilátások javulására számító vállalatok aránya. Összességében elmondható, hogy a TOP 1500 vállalatai a nyugateurópai értékesítési lehetőségek és az export kereslet javulására számítanak a következő félévben. 2.4.3. táblázat A NyugatEurópa felé irányuló értékesítési lehetőségek várható változása 1999 2004, % Év, felvétel neve A NyugatEurópa felé irányuló értékesítési lehetőségek várható alakulása Javul Nem változik Romlik Összesen N Egyenleg 1999, TOP98/3 44,5 49,7 5,8 100,0 301 38,7 2000, TOP99/1 43,5 45,2 11,3 100,0 290 32,2 2000, TOP00/1 47,7 46,4 5,9 100,0 311 41,8 2000, TOP00/2 43,9 50,0 6,1 100,0 294 37,8 2001. I. félév, TOP01/1 47,9 44,6 7,5 100,0 307 40,4 2001 II. félév, TOP01/2 41,7 46,8 11,5 100,0 312 30,2 2002 I. félév, TOP02/1 31,5 53,3 15,2 100,0 275 16,3 2002. II. félév, TOP02/2 28,3 55,2 16,5 100,0 290 11,8 2003. I. félév, TOP03/1 28,1 57,5 14,4 100,0 320 13,7 2003. II. félév, TOP03/2 29,0 58,8 12,2 100,0 301 16,8 2004. I. félév, TOP04/1 38,5 52,2 9,2 100,0 291 29,3
31 2.4.3. ábra A várható export kereslet és a NyugatEurópa felé irányuló értékesítési lehetőségek várható alakulása 1998 2004, % 65 55 51 54.6 53.6 52.6 45 % 35 25 15 38.7 32.3 41.8 37.8 40.4 30.2 36.6 16.3 25.9 11.8 23.1 13.7 26.2 16.8 38.3 29.3 5 1998. Dec. 1999. 2000. 2000. 2001. 2000. Jún. 2002. 2002. 2003. 2003. 2004. Várható értékesítés NyugatEurópa felé Várható export kereslet Kérdések: Megítélése szerint, hogyan alakulnak majd xben cégének NyugatEurópa felé irányuló értékesítési lehetőségei? (nagy mértékben javulnak / kis mértékben javulnak / nem változnak / kis mértékben romlanak / nagy mértékben romlanak) Véleménye szerint 2001 első félévében az előző év azonos időszakához képest a cég termékei iránti export kereslet mértéke várhatóan (nőni fog/nem változik/csökkenni fog) Megjegyzés: Az ábrán a javulni/növekedni fog és a romlani/csökkenni fog válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit ábrázoljuk. A folyó termelés importigényességében kismértékű növekedés várható 2004ben a cégek becslései alapján az elmúlt felméréshez képest. A legnagyobb exportálók 6,4 százaléka számít a cég folyó termeléséhez kapcsolódó import arány csökkenésére, 12 százalékuk pedig annak a növekedésére. Ennek megfelelően folyó termelés importigényessége tovább nőtt a TOP 1500 körében : a folyó termelés importtartalma átlagosan 42,3%, amely 5,5 százalékponttal magasabb, mint a tavaly januári felvétel alkalmával. A folyó termelés importtartalma eltérő az ágazatok szerint. Az átlagosnál magasabb a vegyipari (51,2%), a textilipari (57,4%) és a gépipari (47,2%) vállalatok között, és az átlagosnál jelentősen alacsonyabb az élelmiszeripari vállalatoknál (17%). A többségében külföldi kézben lévő vállalkozások folyó termelésének importigényessége számottevően magasabb (52%), mint a magyar magánszemélyek (29,6%) és a magyar cégek (32,9%) tulajdonában lévő vállalatoknál. A folyó termelés importaránya növekszik az éves nettó árbevétel növekedésével: a legalább 1,5 milliárd forint nettó árbevételt elérő cégeknél 49,8% az importarány, miközben a 200 millió forintnál kevesebb éves nettó árbevétellel rendelkező vállalatoknál ez az arány mindössze 32,9%.
32 2.4.3. táblázat A folyó termelés importigényének alakulása és várt alakulása 1998 2004, % Évek Felvételek Nőtt / Nőni fog Nem változott / nem változik Csökkent / Csökkenni fog Összesen (N) 1998 TOP98/3 21,3 69,8 8,9 100,0 (258) 1999 TOP98/3 18,9 71,4 9,7 100,0 (259) TOP99/1 19,8 69,2 11,1 100,0 (253) TOP00/1 24,0 66,3 9,7 100,0 (276) 2000 TOP99/1 16,7 71,6 12,0 100,0 (250) TOP00/1 18,8 73,2 8,0 100,0 (276) TOP00/2 16,7 74,7 8,6 100,0 (269) TOP01/1 21,6 72,3 6,1 100,0 (310) 2001 TOP01/1 18,1 70,5 8,6 100,0 (315) TOP01/2 14,7 74,6 10,7 100,0 (319) TOP02/1 15,0 79,1 5,9 100,0 (289) 2002 TOP02/1 14,6 76,1 9,3 100,0 (288) TOP02/2 12,0 81,9 6,1 100,0 (309) 2003 TOP03/1 11,9 81,8 6,3 100,0 (319) TOP03/2 6,8 86,1 7,1 100,0 (308) 2004 TOP04/1 12,0 81,6 6,4 100,0 (299)