Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK TANREND 2011/2012 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak) 1

Tartalomjegyzék 1. félév OOAANT Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia)... 3 OOABI1 Biofizika 1.... 5 OOABMA Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai)... 7 OOAMB1 Molekuláris sejtbiológia 1.... 8 OOAMET Biometria... 13 OOAOET Magatartástudomány 2. (Orvosi etika)... 18 OOAOR1 Orvosi Kémia 1.... 19 2. félév OOAAA1 Általános anatómia 1.... 22 OOAAED Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia)... 24 OOABI2 Biofizika 2.... 26 OOAMB2 Molekuláris sejtbiológia 2.... 28 OOAOKG Az orvosi kommunikáció gyakorlata... 33 OOAOR2 Orvosi kémia 2.... 34 OOASF1 Szövet- és fejlődéstan 1.... 37 3. félév OOAAA2 Általános anatómia 2.... 40 OOABK1 Biokémia 1.... 42 OOAEL1 Élettan 1... 45 OOAHUG A humángenetika alapjai... 53 OOAKET Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan)... 55 OOASF2 Szövet- és fejlődéstan 2.... 56 4. félév OOABK2 Biokémia 2.... 59 OOAEL2 Élettan 2... 62 OOAIMM Az immunológia alapjai... 72 OOANEA Neuroanatómia... 75 OOASZO Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia)... 78 2

OOAANT Tantárgyfelelős: MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA) DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet 1 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 300 fő Előfeltételek: - Tematika Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a biopszicho-szociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán biokulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb bio-kulturális kölcsönhatásokat. A félév elfogadásának feltételei Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az oktatóval megbeszélendő. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás jegyzet (kötelező) Kötelező szakirodalom: Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003. Ajánlott szakirodalom: Buda Béla és Kopp Mária (Szerk): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, 2001. Donald Joralemon, Exploring medical anthropology, 1999, Allyn and Bacon Tony McMichael, Human frontiers, environments and disease, 2001, Cambridge Univ. Press Előadások 1 Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében Dr. Vereczkei Lajos 2 Az antropológia az emberi lényegről Dr. Vereczkei Lajos 3 Antropológia és medicina Dr. Vereczkei Lajos 4 A humán viselkedés komplexitása Dr. Csathó Árpád 5 A gondolkodás szintjei Szolcsányi T ibor 6 A humán intelligencia fejlődéstörténete. Dr. Csathó Árpád 7 A környezeti rendszerek és a humán válasz rendszerek kapcsolata (bevezetés az ökológiába). Dr. Csathó Árpád 8 Főbb adaptációs ágensek I.: Biokulturális adaptáció és fertőző betegségek Dr. Csathó Árpád 9 Főbb adaptációs ágensek II: A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása Dr. Csathó Árpád 10 Főbb adaptációs ágensek III.: Humán klimatikus adaptáció Dr. Csathó Árpád 11 A humán öregedés populációk közötti különbségei Dr. Csathó Árpád 12 A fájdalom észlelés biokulturális variabilitása Dr. Csathó Árpád 3

13 A placebo-nocebo hatás Dr. Csathó Árpád 14 A humán agresszió alapjai és variabilitása Dr. Csathó Árpád Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések www.aok.pte.hu/magtud Közreműködők 4

OOABI1 BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: min. 5 fő Előfeltételek: - DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 Bevezető előadás Dr. Nyitrai Miklós 2 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 3 Az atom szerkezete Dr. Grama László 4 A kvantumszámok értelmezése Dr. Grama László 5 Az elektromágneses spektrum. A fény Dr. Grama László 6 A lézer Dr. Grama László 7 Röntgensugárzás Dr. Grama László 8 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Grama László 9 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Grama László 10 Sugárzások biológiai hatása Dr. Nyitrai Miklós 11 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Lőrinczy Dénes 12 A termodinamika főtételei Dr. Lőrinczy Dénes 13 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Lőrinczy Dénes 14 Diffúzió Dr. Nyitrai Miklós 15 Ozmózis Dr. Nyitrai Miklós 16 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 17 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 5

18 A víz Dr. Hild Gábor 19 Makromolekulák szerkezete Dr. Hild Gábor 20 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Hild Gábor 21 Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 22 Érzékszervi receptorok Dr. Hild Gábor 23 A hallás Dr. Hild Gábor 24 A látás Dr. Hild Gábor 25 A citoszkeletális rendszer Dr. Nyitrai Miklós 26 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Nyitrai Miklós 27 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 28 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Közreműködők Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Szatmári Dávid Zoltán (SZDHAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE) 6

OOABMA Tantárgyfelelős: KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI) 1 kredit félévközi jegy Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő Előfeltételek: - DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet Tematika A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Bemutatja az egészségügyi ellátórendszereket, hogy a hallgatók megismerjék azt a szervezeti rendszert, amelyben később dolgozniuk kell. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltételei: szemináriumokon való részvétel + a félévközi teszten a kérdésekre legalább 60% helyes válasz. Aki elégtelen gyakorlati jegyet szerzett a szorgalmi időszakban, az a vizsgaidőszak első két hetében megadott időpontban javítóvizsgát tehet. Számonkérés jellege: félévközi teszt A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozásorvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I.(szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2007 Előadások 1 Az egészség definíciójának kialakulása. Az egészséget befolyásoló tényezők elemzése Dr. Ember István 2 Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására Dr. Ember István 3 A prevenció szintjei (primer, szekunder, tercier prevenció). Dr. Ember István 4 Egészségvédelem, egészségfejlesztés Dr. Ember István 5 Egészségpolitika Dr. Ember István 6 Az egészségügyi ellátórendszer felépítése, szervezete Dr. Ember István 7 Az egészségügyi ellátórendszer működése, finanszírozása Dr. Ember István Gyakorlatok 1 Anya- és csecsemő-egészségtan 2 Gyermek- és ifjúság-egészségtan 3 Időskor egészségtana 4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 5 Kisebbségek speciális helyzete 6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 7 Bizonyítékokon alapuló orvoslás Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Gombos Katalin (GOKFAAO.PTE), Dr. Gőcze Katalin Réka (GOKFACO.PTE), Dr. Horváth-Sarródi Andrea (HOAFALO.PTE) 7

OOAMB1 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: 6 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 30 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: - DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1 Oktatási célkitűzések 2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3 Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László 4 Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László 5 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok 6 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak 7 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció 8 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás 9 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. 10 Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek 11 Sejtmag Dr. Komáromy László 8

12 Genomorganizáció 13 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György 14 A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György 15 A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György 16 Replikáció prokariota sejtekben 17 Replikáció eukariota sejtekben 18 DNS-repair 19 Transzkripció prokariotákban 20 Eukariota pre-rrns szintézis és érés Dr. Pap Marianna 21 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna 22 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna 23 A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László 24 Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László 25 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői 26 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa 27 Transzláció III: A genetikai kód 28 Génreguláció prokariotákban 29 Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei 30 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok 31 Témazáró előadás 32 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 33 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László 34 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László 35 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 36 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László 37 Mitokondrium I: felépítés és működés 38 Mitokondrium II: genetikai apparátus 39 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László 40 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László 9

41 A sejtmembrán felépítése 42 Záró előadás Gyakorlatok 1 Fénymikroszkópia. Izotópok 2 Fénymikroszkópia. Izotópok 3 Centrifugálás, kromatográfia 4 Centrifugálás, kromatográfia 5 Fehérje-elektroforézis 6 Fehérje-elektroforézis 7 DNS-izolálás 8 DNS-izolálás 9 Plazmidizolálás 10 Plazmidizolálás 11 Restrikciós endonukleáz térképezés 12 Restrikciós endonukleáz térképezés Szemináriumok 1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2 Biológiai makromolekulák 3 Fénymikroszkópia 4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5 Szeparációs módszerek 6 Molekuláris biológiai módszerek I. 7 Molekuláris biológiai módszerek II. 8 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 9 Molekuláris biológiai módszerek III. 10 A sejtmag. Genomorganizáció 11 Kromatin 12 A sejtciklus 13 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) 14 Replikáció 15 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus 16 DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17 Transzkripció 18 RNS-érés 19 A kóros sejtmag 20 Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21 Transzláció 22 Génreguláció I. 23 Génreguláció II 24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25 Sejtvédekezés 26 Mitokondrium I. 27 Mitokondrium II. 28 Félévzáró konzultáció 29 Félévzáró dolgozat 30 Félévzáró dolgozat Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek 10

7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mrns szintjén 19. cdns-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rrns szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mrns szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 42. A transzláció iniciációja 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mrns szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mrns-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 11

52. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek Közreműködők Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Balogh András (BAAFACE.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Dr. Komáromy László (KOLHAGE.PTE), Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE), Dr. Pap Marianna (PAMFAAO.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Szeberényi József (SZJGACO.PTE), Dr. Tarjányi Oktávia (TAOGAAO.PTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Németh Mária (NEMGAAT.PTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE), Varga Judit (VAJfACT.PTE) 12

OOAMET Tantárgyfelelős: BIOMETRIA 2 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: - DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, egyetemi docens Bioanalitikai Intézet Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. A félév elfogadásának feltételei Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat. A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy beugró teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. Mindegyikre legalább elégséges teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön. Távolmaradás pótlásának lehetőségei pótló gyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az Intézet által kiadott anyagok: Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999. Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007. egyéb jegyzetek és munkalapok Könyvek: Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5th Ed., 2010. vagy Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics 5th Ed, 2005, W.H. Freeman és: Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman vagy Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992 Előadások 1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. Dr. Pótó László 2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). Dr. Pótó László 3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. Dr. Pótó László 4 Átlag, szórás. A normális eloszlás. Dr. Pótó László 5 Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Pótó László 6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Pótó László 7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Pótó László 8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Dr. Pótó László 9 A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Pótó László 13

10 A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Pótó László 11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Dr. Pótó László 12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Pótó László 13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Pótó László 14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Dr. Pótó László Gyakorlatok 1 Valószínűség - példák 1. + Számítógéphasználat, Windows, SPSS. 2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 3 A binomiális eloszlás. 4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása. 7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8 A hipotézistesztelés 9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10 A független mintás t próba. Az F próba. 11 A lineáris korreláció és regresszió. 12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. 13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás Szemináriumok Vizsgakérdések Egy beugró teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül: 1. A biometria/biostatisztika fő feladata A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek? Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában. (háttér: főleg az 1., a 3. és a 6-7-8. előadások) 2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál. (háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1, Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a számolható valószínűség (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban. (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2, Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?) (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük) (háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások) 14

6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei. Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani? (háttér: főleg a 3. előadás) 7. A minta és az alapsokaság Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében. (háttér: főleg a 3. a 6-7-8. és a 12. előadások) 8. Folytonos adatok számszerű jellemzése Vonjon párhuzamot az öt szám -os és a három szám -os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó? Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások) 9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások) 10. A normális eloszlás 1. Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban? Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.). Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a normális közelítés módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei? (háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások) 11. A normális eloszlás 2. Hogyan támasztja alá jelentőségét az átlag eloszlása? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során. (háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások) 12. A statisztikai következtetés A statisztikai következtetés mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum). (háttér: főleg az 5.és a 6. előadások) 13. Az átlag megbízhatósági intervalluma A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a 95% CI kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése? (háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás) 14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete Mutassa be az öt lépéses gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az öt lépés egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon. (háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás) 15. Az egymintás és a páros t próba A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni? (háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások) 15

16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján. A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be. (háttér: főleg a 6-7-8 előadás) 17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni? Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az adott kérdés megválaszolásában? (háttér: főleg a 8. és a 9. előadás) 18. A két- (független-) mintás t próba Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével? (Mi a megoldás ára? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?) (háttér: főleg a 9. előadás) 19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok ( egy minta ) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben? Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne. Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer? (háttér: főleg a 10. előadás) 20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a két változó vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni? Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1. Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az egzakt jelző? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2. Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a szenzitivitás, a specificitás valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- ( prediktív- ) ereje? Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél! (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 23. A nem-paraméteres próbák - 1. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás) 24. A nem-paraméteres próbák - 2. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann- Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás) 16

25. Az ANOVA elve Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete. Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján. Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben? (háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás) Közreműködők Borbásné dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Aradi Ferenc (ARFMAAO.PTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE), Őri László (ORLMAAP.PTE) 17

OOAOET Tantárgyfelelős: MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA) 1 kredit félévközi jegy Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 14 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 300 fő Előfeltételek: - DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet Tematika A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban. A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: bioetika területéről szabadon választott témából esszé írása; vagy szóbeli referátum és záróteszt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lásd az egyes foglalkozások tematikájánál. Előadások Gyakorlatok Szemináriumok 1 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 2 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 3 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 4 A társadalmi normák, az erkölcsi normák és a jogi normák általános jellemzése. 5 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. 6 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 7 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. 8 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 9 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 10 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 11 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 12 Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve. 13 Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. 14 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma. Vizsgakérdések Nincs. Közreműködők Dr. Jakab Tibor (JATHAAE.PTE) 18

OOAOR1 ORVOSI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 6 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: - IFJ. DR. GALLYAS FERENC, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika Az orvosi kémia 1. tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 10 rövid dolgozat megírása és legalább 7 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. A félév elfogadásának további feltétele az Orvosi kémia alapjai c. kritérium tárgy felvétele és sikeres teljesítése. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 14 óra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (7. Auflage) Előadások 1 Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Deli József 2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Dr. Deli József 3 Kémiai kötések. A molekulapálya és a vegyérték-kötés elméletek alapjai. Dr. Deli József 4 Másodlagos kölcsönhatások Dr. Deli József 5 A szervetlen kémia alapjai. Az elemek típusai. Periódusos rendszer és az elemek tulajdonságai. Dr. Deli József 6 Az elemek összekapcsolódása. Oxidok, hidroxidok, savak és sók. Dr. Deli József 7 Halmazállapotok, gáztörvények. Dr. Deli József 8 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív tulajdonságai. Dr. Deli József 9 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Deli József 10 Savak és bázisok. Dr. Deli József 19

11 Elektrolitos disszociáció, elektrolitok csoportosítása, disszociációfok, vezetőképesség. Dr. Deli József 12 A víz ionszorzata, ph, poh. Sav-bázis indikátorok. Dr. Deli József 13 A sók hidrolízise. Pufferoldatok, Dr. Deli József 14 Fiziológiás pufferrendszerek. Dr. Deli József 15 Reakciókinetika. Dr. Deli József 16 Komplexek szerkezete és nevezéktana. Dr. Deli József 17 A komplexek geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Kolloidok. Dr. Deli József 18 Termodinamika, termokémia Dr. Nagy Veronika 19 Spontán és nem-spontán végbemenő reakciók. Dr. Nagy Veronika 20 Fotokémia Dr. Deli József 21 elektrokémia I Dr. Nagy Veronika 22 Elektrokémia II. Dr. Nagy Veronika 23 Bevezetés a szerves kémiába. Funkciós csoportok, szerves vegyületcsaládok. Dr. Deli József 24 Reakciótípusok a szerves kémiában. A sztereokémia alapjai, izoméria típusok. Dr. Nagy Veronika 25 Alkánok. Nevezéktan. Dr. Deli József 26 Alkánok és a konformációs izoméria. Dr. Deli József 27 Cikloalkánok és konformációs izoméria típusaik. Dr. Deli József 28 Alkének és a geometriai izoméria. Alkinek. Dr. Deli József 29 Aromás szénhidrogének és származékaik. Dr. Deli József 30 A szénhidrogének halogénszármazékai (anesztetikumok és toxikus vegyületek) Dr. Deli József 31 Optikai izoméria és konfiguráció. Dr. Deli József 32 Alkoholok. Dr. Deli József 33 Fenolok, éterek. Dr. Deli József 34 Szerves kénvegyületek. Dr. Deli József 35 Aldehidek. Dr. Deli József 36 Ketonok, kinonok Dr. Deli József 37 Karbonsavak tulajdonságai. Dr. Lóránd Tamás 38 Biológiailag aktív karbonsavak. Dr. Lóránd Tamás 39 Karbonsav észterek, amidok. Dr. Lóránd Tamás 20

40 Egyéb karbonsav származékok. Dr. Lóránd Tamás 41 Aminok. Dr. Deli József 42 Biogén aminok. Dr. Deli József Gyakorlatok 1 Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás. 2 Szűrés és választótölcsér bemutatása. 3 Fizikai változások, fázisátalakulások. 4 Fizikai változások, fázisátalakulások. 5 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata I. (halogének és oxigén csoport) 6 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata I. (halogének és oxigén csoport) 7 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata II. (nitrogén-csoport) 8 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata II. (nitrogén-csoport) 9 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata III. (szén-csoport) 10 Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata III. (szén-csoport) 11 Biológiailag jelentős fémek vizsgálata I. 12 Biológiailag jelentős fémek vizsgálata I. 13 Biológiailag jelentős fémek vizsgálata II. 14 Biológiailag jelentős fémek vizsgálata II. 15 Kinetikai, termodinamikai és egyensúlyi kísérletek. 16 Kinetikai, termodinamikai és egyensúlyi kísérletek. 17 Elektrokémiai kísérletek 18 Elektrokémiai kísérletek 19 Potenciometrikus ph mérés. Pufferoldatok vizsgálata. 20 Potenciometrikus ph mérés. Pufferoldatok vizsgálata. 21 Betacid oldat készítése és titrálása. 22 Betacid oldat készítése és titrálása. 23 Szerveskémia I. Funkcióscsoportok reakciói I. 24 Szerveskémia I. Funkcióscsoportok reakciói I. 25 Szerveskémia I. Funkcióscsoportok reakciói II. 26 Szerveskémia I. Funkcióscsoportok reakciói II. 27 Szerveskémia. 28 Szerveskémia. Szemináriumok 1 A molekulák alakja. 2 Kémiai kötés. 3 Szervetlen vegyületek nevezéktana. 4 Oldatok koncentrációja. 5 Oldatok koncentrációja. 6 Landolt-féle kísérlet. 7 Termodinamika. 8 Elektrolit-egyensúlyok, sók hidrolízise. 9 Pufferoldatok. 10 Pufferoldatok 11 A titrálás elmélete. 12 Gázállapot. 13 A szerves kémia alapjai. 14 A szerves kémia alapjai. Vizsgakérdések http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=20&nyelv=hun&menu=okt_anyag Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr, Liszt Ferenc (LIFEAA.K.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna, Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE) 21

OOAAA1 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő max. 200 fő Előfeltételek: OOASF1 egyidejű felvétel DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1 Az anatómia tárgya és felosztása Dr. Csernus Valér 2 Általános csonttan és ízülettan Dr. Kovács Magdolna 3 A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. Dr. Tóth Pál 4 Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. Dr. Csernus Valér 5 A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások. Dr. Than Péter 6 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. Dr. Csernus Valér 7 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. Dr. Schmidt Erzsébet 8 A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya Dr. Csernus Valér 9 Az arckoponya és üregei. Dr. Csernus Valér 10 Az alsó végtag és a törzs izmainak klinikai aspektusai. Dr. Than Péter 11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna 13 Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna 14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Kovács Magdolna Gyakorlatok 1 Fő irányok és síkok. 2 A vállöv csontjai. 3 A felkar és az alkar csontjai 1. 4 A felkar és az alkar csontjai 2. 5 A kéz csontjai. 6 A vállöv ízületei. 7 A vállízület. 8 A könyökízület. 9 A kéz ízületei 1. 22

10 A kéz ízületei 2. 11 A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 12 A kismedence. 13 A combcsont. 14 A lábszár csontjai. 15 A csípőízület. 16 A térdízület. 17 A láb csontjai és ízületei 1. 18 A láb csontjai és ízületei 2. 19 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 1. 20 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 2. 21 A felső és alsó végtag ventralis régiói 1 22 A felső és alsó végtag ventralis régiói 2. 23 A felső és alsó végtag ventralis régiói 3. 24 A felső és alsó végtag ventralis régiói 4. 25 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1. 26 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 2. 27 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 3. 28 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 4. 29 A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1. 30 A végtagok és hasfal ventralis régiói 6. Csigolyák, bordák, mellkas 2. 31 A végtagok és hasfal ventralis régiói 7. Csigolyák, bordák, mellkas 3. 32 A végtagok és hasfal ventralis régiói 8. Csigolyák, bordák, mellkas 4. 33 A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1. 34 A végtagok és hasfal ventralis régiói 10. A gerinc és mellkas ízületei 2. 35 A végtagok és hasfal ventralis régiói 11. A gerinc és mellkas ízületei 3. 36 A végtagok és hasfal ventralis régiói 12. A gerinc és mellkas ízületei 4. 37 A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1. 38 A végtagok és hasfal ventralis régiói 14. A koponya 2. 39 A végtagok és hasfal ventralis régiói 15. A koponya 3. 40 A végtagok és hasfal ventralis régiói 16. A koponya 4. 41 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5. 42 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 2. A koponya 6. 43 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 3. A koponya 7. 44 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 4. A koponya 8. 45 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9. 46 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 6. R. nuchae és hátizmok 2. A koponya 10. 47 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 7. R. nuchae és hátizmok 3. A koponya 11. 48 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya 12. 49 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 9. R. nuchae és hátizmok 5. A koponya 13. 50 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 10. R. nuchae és hátizmok 6. A koponya 14. 51 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 11. R. nuchae és hátizmok 7. A koponya 15. 52 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 12. R. nuchae és hátizmok 8. A koponya 16. 53 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1. 54 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 2. 55 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 3. 56 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 4. Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu Közreműködők Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Faluhelyi Nándor (FANFAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Józsa Rita (JORHAAE.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Koppán Miklós (KOMHADE.PTE), Dr. Kovács Magdolna (KOMLAAO.PTE), Dr. Lengvári István (LEIMAAO.PTE), Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Toller Gábor (TOGFACO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Németh Zoltán (NEZHAAT.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE) 23

OOAAED Tantárgyfelelős: KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA) DR. KISS ISTVÁN, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet 2 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 5 fő Előfeltételek: OOAMET teljesített Tematika A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel fennálló kölcsönhatásaival. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon való részvétel kötelező, megengedett hiányzás: 1x2 óra. Vizsga: kollokvium (írásbeli teszt) + félévközi számonkérés a 14. héten (számítógépes program használata az epidemiológiai statisztikában) - ennek sikeres abszolválása a félév elfogadásának feltétele. A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozásorvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Népegészségügyi Orvostan (Szerk.: Ember István, Dialóg Campus Kiadó, 2007.) - IX.1. fejezet: Általános epidemiológia - A VII. (Demográfia) fejezetből az alábbi részek: VII.1.1.1-VII.1.2.5. VII.1.3.1.: a 88. oldalon levő A születések és a termékenység alakulása alcímig VII.1.3.2.: a 98. oldalon levő A halandóság alakulása alcímig VII.1.3.3-ból a Fogalmak és mutatószámok alfejezet Előadások 1 Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása Dr. Kiss István 2 Az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai. Oksági modellek. Dr. Kiss István 3 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai összefüggések mérésének lehetőségei. Dr. Kiss István 4 Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Deskriptív vizsgálatok. Dr. Kiss István 5 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I. Dr. Kiss István 6 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II. Dr. Kiss István 7 Experimentális epidemiológiai vizsgálatok. Klinikai epidemiológia. Dr. Kiss István 8 Hibák, zavaró tényezők és kiküszöbölésük. Dr. Kiss István 9 Alkalmazott epidemiológia: Szűrővizsgálatok alapelvei. Dr. Horváth-Sarródi Andrea 10 Molekuláris epidemiológia. Dr. Kiss István 11 Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete. Dr. Kiss István 12 A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők. Dr. Gombos Katalin 24

13 Magyarország történeti demográfiája. Demográfiai krízis. Dr. Ember István 14 A fejlett és fejlődő országok főbb demográfiai tendenciái. Dr. Gombos Katalin Gyakorlatok 1 Problémamegoldás az epidemiológiában. 2 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk. Epidemiológiai vizsgálatok: hibák csoportjai és kiküszöbölésük. 3 Direkt és indirekt standardizálás. 4 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat. (Epi Info I.) 5 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis. (Epi Info II.) 6 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió. Térinformatika. (Epi Info III.) 7 Epidemiológiai vizsgálat elemzése. Gyakorlati vizsga. Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Bérczi Bálint Dániel (BEBIABT.PTE), Dr. Berényi Károly (BEKFABO.PTE), Dr. Gombos Katalin (GOKFAAO.PTE), Dr. Gőcze Katalin Réka (GOKFACO.PTE), Dr. Horváth Tibor (HOTIAAO.PTE), Dr. Horváth-Sarródi Andrea (HOAFALO.PTE), Dr. Juhász Krisztina (JUKMAAO.PTE), Dr. Kiss István (KIIFAD.A.JPTE), Dr. Szabó István (SZIGABO.PTE), Kiss Zsuzsanna (ORZGAAT.PTE), Varjas Tímea (TOVHABE.PTE) 25

OOABI2 BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős: 3 kredit szigorlat Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 5 fő Előfeltételek: OOABI1 teljesített DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu Előadások 1 Infravörös, Raman és CD spektroszkópia Dr. Hild Gábor 2 Abszorpciós fotometria Dr. Hild Gábor 3 Fluoreszcencia spektroszkópia Dr. Hild Gábor 4 Fluoreszcencia polarizáció. FRAP Dr. Hild Gábor 5 Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoreszcencia kioltás Dr. Hild Gábor 6 Gyors-kinetikai módszerek Dr. Nyitrai Miklós 7 Röntgendiffrakció Dr. Nyitrai Miklós 8 Modern mikroszkópiai módszerek Dr. Nyitrai Miklós 9 Szedimentáció, elektroforézis Dr. Nyitrai Miklós 10 ESR, NMR Dr. Nyitrai Miklós 11 Áramlási citometria Dr. Grama László 12 Ultrahang Dr. Grama László 13 Morfológiai képalkotó eljárások (CT, MRI) Dr. Grama László 14 Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera, SPECT, PET) Dr. Grama László Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 4 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 5 Gamma-abszorpció és spektrometria 26