Tartalomjegyzék. OFABI1...Biofizika OFAMB1...Molekuláris sejtbiológia OFAOM1...Orvosi kémia OFAPV1...Preventív fogászat 1...

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar FOGORVOS SZAK TANREND 2010/2011 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak) 1

2 Tartalomjegyzék OFABI1...Biofizika OFAMB1...Molekuláris sejtbiológia OFAOM1...Orvosi kémia OFAPV1...Preventív fogászat OFAAT1...Általános anatómia OFABI2...Biofizika OFAMB2...Molekuláris sejtbiológia OFAOK2...Orvosi kémia OFAPF2...Preventív fogászat OFASF1...Szövet- és fejlődéstan OFABA1...Biokémia OFAET1...Élettan OFAORB...Orális biológia...39 OFASF2...Szövet- és fejlődéstan OFAANY...Fogászati anyagismeret...43 OFABK2...Biokémia OFAET2...Élettan OFAFI1...Fogászati klinikai informatika OFAIMM...Az immunológia alapjai...58 OFANAN...Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan

3 OFABI1 BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: 5 fő 0 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: Előadások 1. Bevezető előadás 2. A kvantumfizika alapjai 3. Az atom szerkezete 4. A kvantumszámok értelmezése 5. Az elektromágneses spektrum. A fény 6. A lézer 7. Röntgensugárzás 8. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás 9. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal 10. Sugárzások biológiai hatása 11. Termodinamikai alapfogalmak 12. A termodinamika főtételei 13. Termodinamikai potenciálfüggvények 14. Diffúzió 15. Ozmózis 16. Folyadékáramlás 17. Vérkeringés. A szív munkája 18. A víz 19. Makromolekulák szerkezete 20. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés 21. Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál 22. Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál 23. A látás 24. A hallás 25. A citoszkeletális rendszer 26. Motorfehérjék, sejtmozgás 27. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája 28. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Gyakorlatok 1. terem 1-2 Bevezetés 3-4 Egyenáramú mérések 3

4 5-6 Váltóáramú mérések Elektromos vezetőképesség 7-8 Refraktometria 9-10 Színképvizsgálat Polarimetria Pótmérés, konzultáció Folyadékok viszkozitása Felületi feszültség Fajlagos felület, duzzadás Centrifugálás Elektroforézis Pótmérés, konzultáció Pótmérés, dolgozatok megbeszélése, konzultáció 2. terem 1-2 Bevezetés Mérések Geiger-Müller számlálóval 3-4 Radioaktív felezési idő I. 5-6 Gamma-abszorpció és spektrometria Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése 7-8 Radioaktív felezési idő II Szcintigráfia Optika Világítástechnika Pótmérés, konzultáció Abszorpciós fotometria Vérnyomásmérés Elektrokardiográfia (EKG) Ultrahang Hőmérsékletmérés Audiometria Pótmérés, konzultáció Pótmérés, dolgozatok megbeszélése, konzultáció Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( 4

5 OFAMB1 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: 6 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 30 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: 1 fő 0 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet Tematika A két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1. Oktatási célkitűzések 2. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3. Modern morfológiai módszerek I. 4. Modern morfológiai módszerek II. 5. Molekuláris biológiai módszerek I. 6. Molekuláris biológiai módszerek II. 7. Molekuláris biológiai módszerek III. 8. Molekuláris biológiai módszerek IV. 9. Molekuláris biológiai módszerek V. 10. Sejtmag 11. Genomorganizáció 12. A kromatin kémiai összetétele 13. A sejtciklus I. 14. A sejtciklus II. 15. Replikáció I. 16. Replikáció II. 17. Repair 18. Transzkripció prokariotákban 19. rrns-szintézis eukariotákban 20. hnrns-szintézis eukariotákban 21. hnrns-érés 22. A sejtmag pathológiája 5

6 23. Témazáró előadás 24. Citoplazmatikus organellumok 25. Transzláció I. 26. Transzláció II. 27. Transzláció III. 28. Génreguláció prokariotákban 29. Génreguláció eukariotákban I. 30. Génreguláció eukariotákban II. 31. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. 32. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és -szortírozás 33. Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa 34. A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) 35. A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás) 36. Mitokondrium I. 37. Mitokondrium II. 38. Citoszkeleton I. 39. Citoszkeleton II. 40. Sejtmembrán 41. Passzív transzport folyamatok 42. Záró előadás Gyakorlatok 1. Fénymikroszkópia 2. Fénymikroszkópia 3. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 4. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 5. Szeparációs módszerek (elektroforézis) 6. Szeparációs módszerek (elektroforézis) 7. DNS-RNS izolálás 8. DNS-RNS izolálás 9. Plazmid-izolálás 10. Plazmid-izolálás 11. Restrikciós térképezés 12. Restrikciós térképezés Szemináriumok 1. A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2. Biológiai makromolekulák 3. Fénymikroszkópia 4. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5. Szeparációs módszerek 6. Molekuláris biológiai módszerek I. 7. Molekuláris biológiai módszerek II. 8. Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása. Szeparációs módszerek 9. Molekuláris biológiai módszerek III. 10. A sejtmag. Genomorganizáció. 11. Kromatin 12. A sejtciklus. Replikáció 13. Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia. (demonstráció) 14. Sejtmag (demonstráció) 15. Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus. Replikáció 16. Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése 17. Transzkripció 18. RNS-érés. 19. A kóros sejtmag. 20. Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21. Transzláció 22. Génreguláció I. 23. Génreguláció II. 24. GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 6

7 25. Sejtvédekezés 26. Mitokondrium I. 27. Mitokondrium II. 28. Félévzáró dolgozat 29. Félévzáró dolgozat 30. Félévzáró dolgozat Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cdns-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rrns szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mrns szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 7

8 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 8

9 OFAOM1 ORVOSI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 6 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 84 óra Létszámkorlát: 1 fő 0 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika Az orvosi kémia 1. tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából röpdolgozatot iratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 10 röpdolgozat megírása és legalább 7 dolgozat pozitívra értékelése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 12 óra. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2010 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (5. Auflage) Előadások 1. A kémia története, tárgya, kapcsolata az orvostudománnyal. 2. A periódusos rendszer. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, és a molekulapálya elmélet alapjai. 3. Másodlagos kötések. 4. A szervetlen kémia alapjai I. 5. A szervetlen kémia alapjai II. 6. A szervetlen kémia alapjai III. 7. Halmazállapotok, gáztörvények. A víz és a vizes oldatok 8. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Híg oldatok törvényei. 9. Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. 10. Savak és bázisok elméletei. Savszármazékok, sók, tiovegyületek. Aktivitás, ionerősség. 11. Elektrolitos disszociáció, elektrolitok csoportosítása, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. 12. A víz ionszorzata, ph, poh. Sav-bázis indikátorok. 13. A sók hidrolízise. Pufferoldatok, 14. Fiziológiás pufferrendszerek. Reakciókinetika I. 15. Reakciókinetika II. 16. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. 17. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. 18. Kolloidok 19. Termokémia, termodinamika I. 20. Termokémia, termodinamika II. 21. Fotokémia 22. Elektrokémia I. 9

10 23. Elektrokémia II. 24. Bevezetés a szerves kémiába, a szénvegyületek szerkezete, a szén hibridizációja. 25. Elektroneltolódási jelenségek. Funkciós csoportok, vegyületcsaládok. 26. Reakciótípusok a szerves kémiában. 27. A sztereokémia alapjai, az izoméria típusai. 28. Alkánok, cikloalkánok és a konformációs izoméria. 29. Alkének és a geometriai izoméria. 30. Alkinek. Diének, poliének 31. Aromás szénhidrogének és származékaik I. 32. Aromás szénhidrogének és származékaik II. 33. A szénhidrogének halogénszármazékai 34. Optikai izoméria és az abszolút konfiguráció I. 35. Optikai izoméria és az abszolút konfiguráció II. 36. Alkoholok, fenolok. 37. Éterek. Szerves kénvegyületek. 38. Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok I 39. Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok II 40. Karbonsavak és származékaik 41. Karbonsavak és származékaik 42. Karbonsavak és származékaik Gyakorlatok 1. Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás. 2. Szűrés és választótölcsér bemutatása. 3. Fizikai változások, fázisátalakulások. 4. Fizikai változások, fázisátalakulások. 5. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata I. (halogének, oxigén, kén) 6. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata I. (halogének, oxigén, kén) 7. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata II. (kén, nitrogén-csoport) 8. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata II. (kén, nitrogén-csoport) 9. BBiológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata III. (szén-csoport) 10. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik vizsgálata III. (szén-csoport) 11. Biológiailag jelentős fémek és vegyületeik vizsgálata I. (s-mező, alumínium) 12. Biológiailag jelentős fémek és vegyületeik vizsgálata I. (s-mező, alumínium) 13. Biológiailag jelentős fémek és vegyületeik vizsgálata II. (d-mező fémei). Híg oldatok. Kolloidok. 14. Biológiailag jelentős fémek és vegyületeik vizsgálata II. (d-mező fémei). Híg oldatok. Kolloidok. 15. Kinetikai, termodinamikai és egyensúlyi kísérletek. 16. Kinetikai, termodinamikai és egyensúlyi kísérletek. 17. Elektrokémiai kísérletek 18. Elektrokémiai kísérletek 19. Bevezetés a kvantitatív analízisbe. Sósav titrálása Tejsav titrálása 20. Bevezetés a kvantitatív analízisbe. Sósav titrálása Tejsav titrálása 21. Oldatkészítés. Potenciometriás titrálás. Foszforsav titrálása. 22. Oldatkészítés. Potenciometriás titrálás. Foszforsav titrálása. 23. Kísérletek pufferoldatokkal. 24. Kísérletek pufferoldatokkal. 25. Permanganometria 26. Permanganometria 27. Asztalátadás 28. Konzultáció Szemináriumok 1. Oxidációs szám. Redoxi- és analitikai egyenletek. 2. Koncentrációszámítások II. 3. Számolások (gyakorlás). 4. Elektrolit-egyensúlyok, ph-számítás. 5. Alapfogalmak. Egyenletírás. Sztöchiometriai számítások 6. Koncentrációszámítások I. 7. Koncentrációszámítások III. Híg oldatok törvényei. B: Ozmometria 8. Landolt-kísérlet bemutatása. Zárthelyi I. 10

11 9. Elektrolit-egyensúlyok, sók hidrolízise, ph-számítás. 10. Pufferoldatok. 11. Pufferoldatok. 12. Heterogén egyensúlyok, oldhatósági szorzat. 13. Szerves kémia. Zárthelyi II. 14. Szerves kémia. Vizsgakérdések 11

12 OFAPV1 PREVENTÍV FOGÁSZAT 1. Tantárgyfelelős: 3 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: 5 fő 50 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, klinikai szakorvos Fogászati és Szájsebészeti Klinika Tematika A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése. A félév elfogadásának feltételei Sikeres szemeszter teszt a 7. oktatási héten, a gyakorlati feladatok minőségi kivitelezése, ezen belül 2 db viaszfog kifaragása, 1 db fluoridáló sín elkészítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásjegyzet. Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat Előadások 1. Bevezetés az elemi preventív fogászatba 2. A rágószerv anatómiája 3. Alapvető viselkedési szabályok a fogorvosi rendelőben, a fogászati alapműszerek 4. A dentális plakk, a calculus és más fogakon képződő depozitumok kialakulása és szerkezete 5. A dentális plakk szerepe a periodontális betegségek etiológiájában és progressziójában 6. Fogkefék és fogmosási technikák 7. Fogkrémek, szájöblítők, rágógumik 8. A fogmosás kiegészítői 9. Depurálás 10. A carieses lézió kialakulása 11. A fluoridok szerepe a caries megelőzésében, a hatásmechanizmusa, toxikológiai kérdések 12. A lokális fluoridprevenció 13. A szisztémás fluoridprevenció 14. De- és remineralizációs folyamatok Gyakorlatok 1. Prevenciós sín készítése: 2. Prevenciós sín készítése: 3. A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása 4. Prevenciós sín készítése: 5. Tájékozódás a szájüregben 6. Tükör, szonda használata 7. Fogászati viasz használata, a fogformák tanulmányozása 8. Fogfaragás 9. Egyéni szájhigiéne eszközei /az eszközök bemutatása/ 10. Fogmosás sorrendje 11. A fogselyem használata kézzel és csipesszel /gyakorlat a mulázson/ 12. A supra- és subgingivális fogkő jellemzői 13. A kézi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson 14. A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása 15. Prevenciós sín készítése: 16. Prevenciós sín készítése: 17. Prevenciós sín készítése: 18. Teszt 19. A kézi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson 20. Tájékozódás a szájüregben 21. Tükör, szonda használata 12

13 22. Fogászati viasz használata, a fogformák tanulmányozása 23. Fogfaragás 24. Egyéni szájhigiéne eszközei /az eszközök bemutatása/ 25. Fogmosás sorrendje 26. A fogselyem használata kézzel és csipesszel /gyakorlat a mulázson/ 27. A supra- és subgingivális fogkő jellemzői 28. Teszt Vizsgakérdések Az előadásokon bemutatott képek alapján 13

14 OFAAT1 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős: 3 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: 5 fő 100 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 6 óra (6x45 perc = pl. 3 gyakorlat, vagy 2 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 2. Az alsó végtag és a törzs izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 3. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 4. A felső végtag izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 5. Az alsó végtag és a törzs izmainak klinikai aspektusai. 6. Az arckoponya és üregei. 7. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya 8. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. 9. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. 10. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások. 11. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. 12. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. 13. Általános csonttan és izülettan 14. Az anatómia tárgya és felosztása Gyakorlatok 1. Csigolyák, bordák, mellkas. 2. Csigolyák, bordák, mellkas. 3. A koponya. 4. A koponya. 5. A koponya. 6. A koponya. 7. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 8. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 9. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 10. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 11. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 12. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 13. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. 14. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. 15. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok(demonstráció). 16. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok(demonstráció). 17. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok(demonstráció). 18. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok(demonstráció). 19. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció). 20. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció). 14

15 21. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei. 22. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 23. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 24. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. 25. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. 26. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. 27. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. 28. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei. Vizsgakérdések 15

16 OFABI2 BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős: 3 kredit szigorlat Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: 5 fő 0 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: Előadások 1. Abszorpciós fotometria 2. Fluoreszcencia spektroszkópia 3. Fluoreszcencia polarizáció. FRAP 4. FRET. Fluoreszcencia kioltás 5. Röntgendiffrakció 6. Gyors-kinetikai módszerek 7. Modern mikroszkópiai módszerek 8. Szedimentáció, elektroforézis 9. Infravörös, Raman és CD spektroszkópia 10. ESR, NMR 11. Áramlási citometria 12. Ultrahang 13. CT, MRI 14. Gamma-kamera, SPECT, PET Gyakorlatok 1. terem 1-2 Bevezetés 3-4 Egyenáramú mérések 5-6 Váltóáramú mérések Elektromos vezetőképesség 7-8 Refraktometria 9-10 Színképvizsgálat Polarimetria Pótmérés, konzultáció Folyadékok viszkozitása Felületi feszültség Fajlagos felület, duzzadás Centrifugálás 16

17 23-24 Elektroforézis Pótmérés, konzultáció Pótmérés, dolgozatok megbeszélése, konzultáció 2. terem 1-2 Bevezetés Mérések Geiger-Müller számlálóval 3-4 Radioaktív felezési idő I. 5-6 Gamma-abszorpció és spektrometria Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése 7-8 Radioaktív felezési idő II Szcintigráfia Optika Világítástechnika Pótmérés, konzultáció Abszorpciós fotometria Vérnyomásmérés Elektrokardiográfia (EKG) Ultrahang Hőmérsékletmérés Audiometria Pótmérés, konzultáció Pótmérés, dolgozatok megbeszélése, konzultáció Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( 17

18 OFAMB2 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős: 4 kredit szigorlat Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: 2 fő 0 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet Tematika A két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. a tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A részletes tematikát az első órán minden csoport rendelkezésére bocsátjuk. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1. Nyitó előadás 2. Aktív transzport folyamatok 3. Extracelluláris mátrix 4. Jelátviteli mechanizmusok I. 5. Jelátviteli mechanizmusok II. 6. Jelátviteli mechanizmusok III. 7. Jelátviteli mechanizmusok IV. 8. Jelátviteli mechanizmusok V. 9. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 10. Apoptózis 11. A tumor sejt 12. DNS tumor vírusok 13. RNS tumor vírusok 14. Retrovirális onkogének 15. Celluláris onkogének I. 16. Celluláris onkogének II. 17. Celluláris onkogének III. 18. Tumor szuppresszor gének I. 19. Tumor szuppresszor gének II. 20. Onkogének szerepe a sejtciklusban 21. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 18

19 22. Témazáró előadás 23. Citogenetika I. 24. Citogenetika II. 25. Átöröklési típusok 26. Molekuláris diagnosztika 27. Génterápia 28. Záróelőadás Gyakorlatok 1. Nukleinsav hisztokémia 2. Nukleinsav hisztokémia 3. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 4. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 5. A citoplazma hisztokémiája 6. A citoplazma hisztokémiája 7. Permeabilitás és membránstruktúra 8. Permeabilitás és membránstruktúra 9. Jelátvitel. A tumor sejt 10. Jelátvitel. A tumor sejt 11. Bevezetés a klinikai genetikába 12. Bevezetés a klinikai genetikába Szemináriumok 1. Citoszkeleton 2. Membrán 3. Transzport. Extracelluláris mátrix. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. camp-út. 4. Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán. Transzport. Extracelluláris mátrix. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. campút. 5. Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel. 6. Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel. 7. Dolgozat: Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin, stressz, integrin jelátvitel. A jelátvitel általános jellemzői. 8. Fejlődésbiológia. Apoptózis. Tumor sejt. 9. Tumor vírusok 10. Retrovirális és celluláris onkogének 11. Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. Tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének 12. Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus 13. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa. Citogenetika 14. Átöröklési típusok. Molekuláris medicina 15. Félévzáró teszt 16. Félévzáró teszt Vizsgakérdések ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK (A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.) 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 19

20 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cdns-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rrns szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mrns szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció. 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció. 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum. 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció. 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 58. Mikrotubulusok 20

21 59. Mikrofilamentumok 60. Intermedier filamentumok 61. A sejtmembrán 62. Sejt-sejt kapcsolatok 63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok 65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 66. Sejt-mátrix kapcsolatok 67. A kémiai jelátvitel típusai 68. camp által közvetített jelátvitel 69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 70. A növekedési faktorok jelátvitele 71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában 72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel 73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői 74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 76. Az apoptózis mechanizmusa 77. A tumorsejt általános jellemzői 78. Onkogén DNS vírusok 79. Retrovírusok 80. Retrovirális onkogének 81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 87. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 88. A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa 89. Meiózis 90. Autoszomális kromoszóma aberrációk 91. Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk 92. Autoszomálisan öröklődő betegségek. 93. Nemhez kötötten öröklődő betegségek 94. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 95. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 96. A géntranszfer módszerei 97. A humán génterápia lehetőségei GYAKORLATI VIZSGATÉTELEK Elméleti kérdések 1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra 3. Radioaktív izotópok a biológiában 21

22 4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás 5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás 6. Gélfiltráció 7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia 8. Fehérje elektroforézis 9. Nukleinsav elektroforézis 10. DNS-izolálás 11. RNS-izolálás 12. Plazmidok, plazmidizolálás 13. Nukleinsav hisztokémia 14. Citoplazma hisztokémia 15. Fáziskontraszt mikroszkóp 16. Polarizációs mikroszkóp 17. Enzimhisztokémia és immunhisztokémia 18. Plazmolízis és hemolízis 19. A citogenetika módszerei 20. Az elektronmikroszkóp működése Végrehajtandó gyakorlatok 1. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata 2. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal 3. Keményítő és Cl- gélfiltrációs elválasztásának értékelése 4. A fotométer használata, RNS és DNS koncentráció mérés 5. Fehérje elektroforézis és Western blot értékelése 6. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése (PAS, savas foszfatáz, Szudán B) 7. Sejtmag alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 8. Plazmid elektroforézis és restrikciós endonukleáz térkép értékelése 9. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése 10. Polarizációs mikroszkóp használata 11. Fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata 12. Citoplazma alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 13. Normál és Burkitt-limfomás nyirokcsomó felismerése, mitotikus alakok azonosítása 14. Fénymikroszkópos autoradiográfiás preparátum vizsgálata 15. Normál és kóros sejtek azonosítása PAP-kenetben 16. Öröklődési típusok azonosítása családfán 17. Kromoszóma-vizsgálat 18. Immunhisztokémiai preparátumok vizsgálata 19. Differenciált, naiv és apoptotikus PC12 sejtek azonosítása 20. Kromoszóma-preparátum vizsgálata 22

23 OFAOK2 ORVOSI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 4 kredit szigorlat Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: 1 fő 0 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika Az orvosi kémia 2 tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. Rövid összefoglalást ad a bioszervetlen kémia főbb fejezeteiből. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg. Az előadások, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 8 óra. A félév elfogadásának feltételei 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából röpdolgozatot iratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 10 röpdolgozat megírása és legalább 7 dolgozat pozitívra értékelése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2010 Ajánlott Irodalom: McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (5. Auflage) Előadások 1. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 2. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3. Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik 4. Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik 5. A fehérjeépítő aminosavak, peptidek 6. A fehérjék szerkezete, osztályozása 7. Szénhidrátok szerkezete, sztereokémiájuk. 8. Oligoszacharidok. 9. Poliszacharidok. 10. A lipidek csoportosítása. Trigliceridek. 11. Foszfolipidek. 12. A sejtmembrán szerkezete 13. Terpének 14. Karotinoidok 15. Prosztaglandinok. Szteroidok, szterinek. Epesavak, 16. Nemi és mellékvesekéreg-hormonok, szívre ható glikozidok, 17. Pirimidin- és purinbázisok. Nukleozidok, 18. Nukleotidok. Nukleotid koenzimek 19. A nukleinsavak kémiája. Primer és szekunder struktúra 20. Vitaminok 21. Alkaloidok 22. Szénsavszármazékok, gyógyhatású vegyületek 23

24 23. Bevezetés a bioszervetlen kémiába. Létfontosságú elemek. 24. A bioelemek evolúciója. Elemek beépülése a biológiai rendszerekbe. 25. Alkáli- és alkáliföldfémek biológiai jelentősége 26. A nehézfémek bioszervetlen kémiája 27. Az alumínium, szilícium, nitrogén, foszfor bioszervetlenkémiája 28. Az oxigén, szelén és a halogének bioszervetlen kémiája Gyakorlatok 1. Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás 2. Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás 3. Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; Acetanilid átkristályosítása 4. Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; Acetanilid átkristályosítása 5. Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából 6. Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából 7. Másodlagos kölcsönhatások megnyilvánulása fizikai tulajdonságokban. Szerves vegyületek analízise. 8. Funkciós csoportok reakciói I. 9. Funkciós csoportok reakciói II. 10. Funkciós csoportok reakciói II. 11. Funkciós csoportok reakciói III. 12. Funkciós csoportok reakciói III. 13. Zárthelyi I. 14. Üvegtechnikai munkák. Kromatográfia I. 15. Kromatográfia II., B: Ioncsere. 16. Kromatográfia II., B: Ioncsere. 17. Kromatográfia III. B: HPLC, MS 18. Kromatográfia III. B: HPLC, MS 19. A bioorganikus vegyületek reakciói I. 20. A bioorganikus vegyületek reakciói I. 21. A bioorganikus vegyületek reakciói II. 22. A bioorganikus vegyületek reakciói II. 23. Komplexek, komplexometria I. 24. Komplexek, komplexometria I. 25. Zárthelyi II 26. Komplexek, komplexometria II. 27. Szeminárium 28. Szeminárium Vizsgakérdések 24

25 OFAPF2 PREVENTÍV FOGÁSZAT 2. Tantárgyfelelős: 3 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: 5 fő 50 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, klinikai szakorvos Fogászati és Szájsebészeti Klinika Tematika A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése. A félév elfogadásának feltételei 2 db házi dolgozat készítése a szemeszter során, okklúziós felszín modell készítése. Távolmaradás pótlásának lehetőségei: nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadásjegyzet. Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat Előadások 1. A fogorvosi rendelő felépítése, alapvető higiénés szabályok a fogorvosi rendelőben 2. Barázdazárás - módszerek, anyagok, eszközök 3. A prevenció fogalma, módszerei, mérési lehetőségei, a DMF-t/s értékek, a caries prevalencia és intenzitás fogalma 4. Carieses rizikócsoportok, caries aktivitási tesztek 5. Fogászati egészségnevelő programok 6. A gyermekfogászati komplex prevenció lehetőségei 7. Az interdentális tér tisztítása 8. A táplálkozás szerepe a caries prevencióban 9. Cukrok, cukorpótló anyagok 10. A prevenció lehetőségei veszélyeztetett egyéneknél 11. Időskori prevenció 12. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - gyermekfogászat, fogszabályozás 13. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - szájsebészet, parodontológia, protetika 14. A preventív szemléletre nevelés, irányelvek, összefoglalás Gyakorlatok 1. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése 2. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók/ 3. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon 4. Kiterjesztett barázda zárás 5. Az interdentális tér tisztítása 6. Alginát lenyomatvétel és gipszminta készítés fantomról 7. Diétás alapelvek 1. házi dolgozat 8. Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés 9. Iskolai gyakorlat 10. Iskolai gyakorlat 11. Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások 12. Időskorú páciensek szájegészsége 13. Konzultáció 14. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése 15. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók 16. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon 17. Kiterjesztett barázda zárás 18. Az interdentális tér tisztítása 19. Alginát lenyomatvétel és gipszminta készítés fantomról 20. Diétás alapelvek 1. házi dolgozat 21. Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés 22. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás 23. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás 25

26 24. Időskorú páciensek szájegészsége 25. Betegbemutatás szájsebészeti páciens 26. Betegbemutatás szájsebészeti páciens 27. Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások 28. konzultáció Vizsgakérdések 1. A rágószerv anatomiája 2. Hely és iránymegjelölések a fogíven. Fogfelszínek. 3. A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban. A prevenció elemei. 4. Fogászati alapműszerezettség 5. A fogászati rendelő berendezése 6. A fogászati kezelőszemélyzet interperszonális kapcsolatai 7. Felület és eszközfertőtlenítés. Hygiéniai szabályok a fogorvosi kezeléskor. 8. A fogakon képződő depozitumok. 9. Mechanikus plakk kontroll eszközei 10. Kémiai plakk kontroll anyagai 11. Fogkefék tulajdonságai 12. Fogkrémek összetétele, hatóanyagai 13. Szájöblítők összetétele, hatóanyagai 14. Fogmosási technikák. Kiegészítő fogtisztító eszközök. 15. Fogpótlást viselő páciensek szájhygiénéje. 16. A depurálás módszerei 17. A depurálás eszközei 18. A dentális plakk szerepe a fogágybetegségekben 19. A carieses lézió kialakulása 20. A fluoridok hatásmechanizmusa 21. A fluoridok toxicitása 22. Lokális fluoridálás módszerei 23. Szisztémás fluoridálás módszerei 24. Barázdazárás technikája 25. DMF index, caries prevalencia, caries incidencia, caries intenzitás, caries epidemiologia fogalma 26. Caries aktivitási tesztek 27. Caries protektív diéta 28. Az approximális felszínek tisztítása, eszközei. 29. Cukrok szerepe a caries kialakulásában 30. Cukorpótlók csoportosítása, használata 31. Fogászati egészségnevelési program a 2-5 éves korosztályban 32. Fogászati egészségnevelési program a 6-12 éves korosztályban 33. Fogászati egészségnevelési program a éves korosztályban 34. Gyermekfogászati komplex prevenció 35. Fogszabályozási prevenció 36. Szájsebészeti és trauma prevenció 37. Veszélyeztetett betegek caries prevenciója 38. Prevenciós tevékenység időskorú páciens esetén 39. Prevenciós tevékenység terhesség idején 40. Tumor prevenció 26

27 OFASF1 SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Létszámkorlát: 5 fő 100 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőköny megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = pl. 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség. 2. A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. 3. Magzatburkok, decidua, placentáció. 4. Az embryo lefűződése, a köldökzsínór. 5. A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése. 6. Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. 7. Blastocysta, implantáció. 8. Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének. 9. Progenesis I. 10. Progenesis II. 11. Szövettani összefoglaló. 12. Idegszövet Idegszövet Az erek szövettana. 15. Haemopoesis. 16. A vér alakos elemei. 17. Izomszövetek Izomszövetek Chondrogen csontosodás. 20. Csontszövetek, desmogen csontosodás. 21. Porcszövet. 22. A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. 23. Kötőszöveti rostok és alapállomány. 24. A kötőszövet sejtjei. 25. Mirigyhámok. 26. Fedőhámok. 27. Hámszövetek. 28. Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. Gyakorlatok 1. Fejlődéstani szeminárium. 2. Fejlődéstani szeminárium. 3. Az erek szövettana. 4. Vér és vérképződés. 5. Az erek szövettana. 27

28 6. Idegszövet. 7. Vér és vérképződés. 8. Izomszövet. 9. Idegszövet. 10. Csontosodás. 11. Izomszövet. 12. Porc- és csontszövet. 13. Csontosodás. 14. A kötőszövet típusai. 15. Porc- és csontszövet. 16. A kötőszövet típusai. 17. Kötőszöveti sejtek és rostok. 18. Mirigyhám. 19. Kötőszöveti sejtek és rostok. 20. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám. 21. Mirigyhám. 22. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám. 23. Hengerhámok. 24. Hengerhámok. 25. Egyrétegű hámok. 26. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika. 27. Egyrétegű hámok. 28. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika. Vizsgakérdések 28

29 OFAAA2 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: 5 fő 100 fő Előfeltételek: lásd az ajánlott mintatantervekben! DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével és topográfiájával ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 10 óra (10x45 perc = pl. 5 gyakorlat, vagy 4 gyakorlat és 2 előadás, stb.). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. 2. Légzőrendszer. Gége, hangképzés. 3. Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. 4. A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. 5. Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. 6. Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. 7. Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. 8. Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. 9. Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. 10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. 11. A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. 12. A medencefenék izomzata. Perineum. 13. A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. 14. Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. Gyakorlatok 1. Ismétlés Ismétlés Ismétlés Ismétlés Férfi és női felezett medence Férfi és női felezett medence Gát, külső genitáliák Gát, külső genitáliák Kismedencei situs. 10. A. iliaca interna. Plexus sacralis. 11. Férfi és női nemi szervek Férfi és női nemi szervek Retroperitonealis topográfia. 14. A hasi aorta páros ágai. 15. Plexus lumbalis. 16. A diaphragma. 17. A vese topográfiája. 18. A vese metszlapja. 19. A belek eltávolítása A belek eltávolítása A pancreas topográfiája és vérellátása 1. 29

30 22. A pancreas topográfiája és vérellátása A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése Truncus coeliacus. 26. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 27. A duodenum és a lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 28. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. 29. A hasfal szerkezete (ismétlés). 30. A hasüreg régiói. A hasüregi szervek vetülete. 31. Lig. hepatoduodenale Lig. hepatoduodenale Mediastinum posterius Mediastinum posterius Mediastinum posterius Szájüreg, fogak Szájüreg, fogak Orrüreg Orrüreg Garat, garatkörüli rések Garat, garatkörüli rések Gége Gége A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek A mellkasi szervek vetülete és topográfiája A mellkasi szervek vetülete és topográfiája A mediastinum fogalma, felosztása. 49. Mediastinum anterius A szív üregei, billentyűi és erei Mediastinum posterius A szív üregei, billentyűi és erei A tüdő és a bronchusok A tüdő és a bronchusok Mediastinum anterius A szív topográfiája és RTG-képe. Vizsgakérdések 30