3 kredit Alapozó tavasszal vizsga

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar FOGORVOS SZAK TANREND 2009/2010 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak) 1

2 Tartalomjegyzék Általános anatómia 1....OFAAT1...3 Általános anatómia 2....OFAAA2...6 Fogászati anyagismeret...ofaany...9 Biofizika 1....OFABI Biofizika 2....OFABI Biokémia 1...OFABA Biokémia 2...OFABK Élettan 1...OFAET Élettan 2...OFAET Fogászati klinikai informatika 1....OFAFI Az immunológia alapjai...ofaimm...47 Molekuláris sejtbiológia 1....OFAMB Molekuláris sejtbiológia 2....OFAMB Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan...ofanan...62 Orvosi kémia 1...OFAOC Orvosi kémia 2...OFAOK Orális biológia...ofaorb...72 Preventív fogászat 1...OFAPF Preventív fogászat 2...OFAPF Szövet- és fejlődéstan 1....OFASF Szövet- és fejlődéstan 2....OFASF

3 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős: 3 kredit Alapozó tavasszal vizsga Foglalkozás/félév: = 42 Előfeltétel: OFASF1 - egyidejű felvétel OFAAT1 DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 6 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 2. Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 3. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 4. A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 5. Képalkotó eljárások a csontok és ízületek vizsgálatában. 6. Az arckoponya és üregei. 7. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya 8. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. 9. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. 10. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. 11. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével 12. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. 13. Általános csonttan és ízülettan 14. Az anatómia tárgya és felosztása

4 Gyakorlatok 1. Csigolyák, bordák, mellkas. 2. Csigolyák, bordák, mellkas. 3. A koponya. 4. A koponya. 5. A koponya. 6. A koponya. 7. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 8. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 9. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 10. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 11. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 12. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 13. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. 14. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. 15. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). 16. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). 17. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). 18. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). 19. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció). 20. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció). 21. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei. 22. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 23. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 24. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. 25. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. 26. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. 27. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. 28. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei. 4

5 Szemináriumok Vizsgakérdések 5

6 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OFAAT1 - teljesített OFASF2 - egyidejű felvétel - OFAAA2 DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével és topográfiájával ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 10 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. 2. Légzőrendszer. Gége, hangképzés. 3. Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. 4. A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. 5. Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. 6. Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. 7. Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. 8. Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. 9. Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. 10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. 11. A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. 12. A medencefenék izomzata. Perineum. 13. A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. 14. Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége. 6

7 Gyakorlatok 1. Ismétlés Ismétlés Ismétlés Ismétlés Férfi és női felezett medence Férfi és női felezett medence Gát, külső genitáliák Gát, külső genitáliák Kismedencei situs. 10. A. iliaca interna. Plexus sacralis. 11. Férfi és női nemi szervek Férfi és női nemi szervek Retroperitonealis topográfia. 14. A hasi aorta páros ágai. 15. Plexus lumbalis. 16. A diaphragma. 17. A vese topográfiája. 18. A vese metszlapja. 19. A belek eltávolítása A belek eltávolítása A pancreas topográfiája és vérellátása A pancreas topográfiája és vérellátása A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése Truncus coeliacus. 26. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 27. A duodenum és a lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 28. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. 29. A hasfal szerkezete (ismétlés). 30. A hasüreg régiói. A hasüregi szervek vetülete. 31. Lig. hepatoduodenale Lig. hepatoduodenale Mediastinum posterius Mediastinum posterius Mediastinum posterius Szájüreg, fogak Szájüreg, fogak Orrüreg 1. 7

8 39. Orrüreg Garat, garatkörüli rések Garat, garatkörüli rések Gége Gége A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek A mellkasi szervek vetülete és topográfiája A mellkasi szervek vetülete és topográfiája A mediastinum fogalma, felosztása. 49. Mediastinum anterius A szív üregei, billentyűi és erei Mediastinum posterius A szív üregei, billentyűi és erei A tüdő és a bronchusok A tüdő és a bronchusok Mediastinum anterius A szív topográfiája és RTG-képe. Szemináriumok Vizsgakérdések 8

9 FOGÁSZATI ANYAGISMERET Tantárgyfelelős: 2 kredit Alapozó tavasszal vizsga Foglalkozás/félév: = 28 Előfeltétel: OFAET1 - teljesített OFABI2 - teljesített OFABA1 - teljesített OFAANY DR. SZABÓ GYULA, egyetemi tanár Fogászati és Szájsebészeti Klinika Tematika A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a fogászatban alkalmazott anyagok főbb csoportjait. Ezen belül elsajátítják az egyes anyagok felhasználásának ismereteit A félév elfogadásának feltételei Előadásokon való részvétel a TVSz szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőssel történt egyeztetés szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Könyv: Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan, Semmelweis, 1990 Robert G. Craig: Restorative Dental Materials, Mosby, 1993 Bánóczy: Cariológia és endodontia, Medicina, 1993 Előadások 1. Általános bevezető, fogászatban fontos felületek tulajdonságai 2. Fogpótlástanban használatos anyagok csoportosítása a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságok. Szabványok és anyagvizsgálati tesztek 3. Cementek: I. rész: Cink-foszfát cementek, polikarbonát cementek 4. Viaszok 5. Cementek: II. rész: Kálcium-hidroxid cementek, Cink-oxid-eugenol cementek 6. Fogászati gipszek, modell és mintaanyagok 7. Cementek III. rész: üvegionomer cementek 8. Reverzibilis és irreverzibilis hidrokolloidok 9. Fogászati amalgámok csoportosítása, kötési reakciók 10. Szilikon és non-szilikon lenyomatanyagok 11. Amalgámok fiziko-mechanikai tulajdonságai 12. Cink-oxyd-eugenol lenyomatanyagok 13. Amalgám toxikológiai vonatkozásai 14. Fogászati akrilátok általános tulajdonságai és a feldolgozás lehetőségei 15. Polimerizáció, műgyanták, kompozit bondok 16. Műfog és alaplemez anyagok műanyag vonatkozásai 17. Kompozíciós tömőanyagok 9

10 18. Fogászati fémek és ötvözetek általános tulajdonságai. Aranyötvözetek 19. Kompomerek, ormocerek 20. Kobalt-króm és nikkel-króm tartalmú ötvözetek 21. Guttapercha 22. Ezüst-palladium és titanium tartalmú ötvözetek 23. Sealer-ek 24. Rozsdamentes acél ötvözetek 25. Ideiglenes tömőanyagok 26. Fogászati kerámia fejlődése, a feldolgozás irányelvei 27. Parapulpális (retenciós) csapok anyagai, intrapulpális csapok 28. Beágyazóanyagok. Konzultáció Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések 1. Kálciumhidroxid-cementek 2. Cinkoxid-eugenol cementek 3. Cink-foszfát cementek 4. Polikarboxilát cementek 5. Üvegionomer cementek 1-3 generáció 6. Üvegionomer cementek 4. generáció 7. Zománc és dentin bondok, különböző generációk tulajdonságai 8. Bis-GMA, kötőfázis a kompozitoknál, kompozit mátrix anyagok 9. Töltőanyagok a kompozíciós tömésekhez. 10. Kompozíciós tömőanyagok mechanikai és termikus tulajdonságai 11. Kompozitok polimerizációs zsugorodása, vízfelvétele és oldékonysága, fluoridleadás 12. Kompozitok kötési ideje, fényáteresztő képessége, kötődése a fogszövetekhez 13. Akcelerátorok, inhibítorok, katalizátorok (kompozitok) 14. Amalgámok osztályozása, az ötvözet előállítása 15. Magas réztartalmú amalgámok 16. Amalgámok keverése, amalgámok toxicitása 17. Amalgámok plaszticitása, tömöríthetősége, kidolgozhatósága 18. Amalgamálódás, az amalgámok kötési reakciói 19. Amalgámok mechanikai és fizikai tulajdonságai 20. A guttaperchák tipusai, guttaperchák kiszerelése 21. A sealer-ek: fő csoportok, alkalmazás, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok 22. Az ideiglenes tömőanyagok fajtái és tulajdonságai 23. Parapulpális csapok 24. Intrapulpalis csapok 10

11 25. Kompomerek, ormocerek 26. A fogászati gipsz, csonkminta anyagok 27. Reverzibilis hidrokolloidok 28. Szilikonbázisú lenyomatanyagok általános tulajdonságai 29. Termoplasztikus lenyomatanyagok 30. Cinkoxid-eugenol paszta 31. A fogászati viaszok 32. A szabványok a fogászati anyagok vizsgálatában 33. A szintetikus elasztomerek általános tulajdonságai 34. A fogpótlástanban használatos anyagcsoportok jellemzői, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságok 35. Poliéter és poliszulfid lenyomatanyagok 36. A fogpótlástanban használatos fémek (Au, Ag, Ti )szerkezeti felépítése, felhasználásuk főbb irányai 37. Fogászati ötvözetek általános tulajdonságai, az ötvözetek szövetszerkezete 38. Fogászati kerámiák tulajdonságai és felhasználása 39. Műanyagok általános tulajdonságai 40. Fogpótlásokban használt műanyagok tulajdonságai és a feldolgozás formája 41. Beágyazóanyagok 42. Fogászati aranyötvözetek, fémkerámia ötvözetek 43. Ezüst-palládium ötvözetek 44. Ni-Cr ötvözetek, fémkerámia ötvözetek 45. Co-Cr ötvözetek 46. A fémek szájállósága. 47. Korona és híd alapanyagok (akrilátok) jellemzői 48. Fogászati fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai 49. Rozsdamentes acél ötvözetek 50. Irreverzibilis hidrokolloidok 51. Csiszoló és fényezőanyagok 52. Fémkerámia ötvözetek és fém-kerámia kötés elméleti alapjai 53. Szilikonbázisú lenyomatanyagok feldolgozása 54. Kondenzációs szilikonok 55. Addiciós szilikonok 11

12 BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 56 Előfeltétel: OFABI1 DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.:) Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján ( Előadások 1. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai 2. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája 3. A citoszkeletális rendszer 4. A látás 5. A hallás 6. Érzékszervi receptorok 7. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés 8. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál 9. A víz 10. Makromolekulák szerkezete 11. Vérkeringés. A szív munkája 12. Motorfehérjék, sejtmozgás 13. Folyadékáramlás

13 14. A lézer 15. Ozmózis 16. Diffúzió 17. Termodinamikai potenciálfüggvények 18. A termodinamika főtételei 19. Termodinamikai alapfogalmak 20. Sugárzások biológiai hatása 21. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal 22. Röntgensugárzás 23. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás 24. Az elektromágneses spektrum. A fény 25. A kvantumszámok értelmezése 26. Az atom szerkezete 27. A kvantumfizika alapjai 28. Bevezető előadás Gyakorlatok 1. Centrifugálás 2. Váltóáramú mérések 3. Váltóáramú mérések 4. Színképvizsgálat 5. Világítástechnikai alapmérés 6. Felületi feszültség 7. Elektroforézis 8. Fajlagos felület, duzzadás 9. Folyadékok viszkozitásának mérése 10. Optikai alapmérések 11. Refraktometria 12. Vezetőképesség mérése 13. Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( 13

14 BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős: 14 OFABI2 DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet 3 kredit Alapozó tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 42 Előfeltétel: OFABI1 - teljesített - - Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.:) Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján ( Előadások 1. Ultrahang 2. Infravörös, Raman és CD spektroszkópia 3. Abszorpciós fotometria 4. Fluoreszcencia spektroszkópia 5. Fluoreszcencia polarizáció. FRAP 6. Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoreszcencia kioltás 7. Gyors-kinetikai módszerek 8. Áramlási citometria 9. Röntgendiffrakció 10. ESR, NMR 11. Szedimentáció, elektroforézis 12. Atomerőmikroszkópia, egyedi-molekula erőspektroszkópia 13. Morfológiai képalkotó eljárások (CT, MRI) 14. Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera, SPECT, PET)

15 Gyakorlatok 1. Mérések Geiger-Müller számlálóval 2. Felezési idő mérése 3. Gamma-abszorpció és spektrometria 4. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése 5. Szcintigráfia 6. Audiometria 7. Sav-bázis disszociációs állandó spektrofotometriás meghatározása 8. Vérnyomásmérés 9. Elektrokardiográfia (EKG) 10. Ultrahang 11. Hőmérsékletmérés termoelemmel és termisztorral 12. Polarimetria Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( 15

16 BIOKÉMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OFABI2 - teljesített OFAOK2 - teljesített OFAMB2 - teljesített OFABA1 IFJ. DR. GALLYAS FERENC, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő; kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Max. 3 hiányzás a gyakorlatokról. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Vezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger-David L.Nelson-Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publichers, Inc Ádám Veronika (szerk.:) Orvosi Biokémia, Semmelweis kiadó, Sümegi Balázs (szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, Fourth Edition, E.H.Freeman & Company, New York Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations, Second Edition, John Wiley & Sons, New York Előadások 1. Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek 2. Folding, chaperonok 3. Energetika 4. Enzimműködés alapjai 5. Enzimműködés szabályozása, izoenzimek 6. Hemoglobin, oxigénszállítás 16

17 7. Az immunrendszer fehérjéi 8. Glikolízis I. 9. Glikolízis II. 10. Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak 11. Lipidek csoportosítása, biológiai membránok 12. Zsírsav oxidáció 13. Piruvát Dehidrogenáz Komplex 14. Citrátkör reakciói 15. Citrátkör szabályozása 16. Légzési lánc 17. ATP szintézis 18. Mitokondriális transzport, ingák 19. Enzimek szupramolekuláris szerveződése 20. Reaktív oxigén gyökök 21. Fotoszintézis 22. Glukóz szintézis növényi sejtben 23. Glukoneogenezis állati sejtben 24. Pentóz foszfát út 25. Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok. 26. Glikogén szintézis és lebontás 27. Glikogén szintézis és lebontás szabályozása 28. Zsírsav szintézis 29. Zsírsav elongáció, deszaturáció 30. Komplex lipidek szintézise 31. Koleszterin és ketontest szintézis 32. Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek 33. Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek 34. Aminosav lebontás; az amino csoport útja 35. Karbamid ciklus 36. Aminosav lebontás; a szénváz sorsa 37. Nem esszenciális aminosavak szintézise 38. Aminosav anyagcsere; enzimopátiák 39. Biológiailag aktív vegyületek szintézise 40. Purin, pirimidin váz szintézise 41. Purin, pirimidin váz lebontása 42. Metabolikus folyamatok áttekintése 17

18 Gyakorlatok 1. Pufferoldatok készítése 2. Fehérjék tulajdonságai 3. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 4. Biokémiai alaptechnikák 5. PAGE, Western-blotting 6. Sejtkultúrás módszerek 7. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 8. Szívperfúziós vizsgálatok 9. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 10. Vércukor meghatározása 11. Anyagcserebetegségek 12. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 13. Konzultáció 14. Pufferoldatok készítése 15. Fehérjék tulajdonságai 16. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 17. Biokémiai alaptechnikák 18. PAGE, Western-blotting 19. Sejtkultúrás módszerek 20. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 21. Szívperfúziós vizsgálatok 22. Enzimkinetika és gátlások 23. Enzimkinetika és gátlások 24. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 25. Vércukor meghatározása 26. Anyagcserebetegségek 27. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 28. Konzultáció Szemináriumok 18

19 Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez. I. Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módszerei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból. II. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja. III. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt. A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során. IV. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-coa molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei. 19

20 V. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktúrája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. VI. Átfogó metabolizmus. Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben. Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? VII. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége. VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései. A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek. 20

21 IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői. A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. A palmitinsav-szintézisének lépései. A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk. X. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek 21

22 BIOKÉMIA 2. Tantárgyfelelős: 5 kredit Alapozó tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 70 Előfeltétel: OFABA1 - teljesített - - OFABK2 IFJ. DR. GALLYAS FERENC, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust A félév elfogadásának feltételei Max. 3 hiányzás a gyakorlatokról Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publishers, Inc., Ádám Veronika (szerk.): Orvosi Biokémia, Semmelweis kiadó, Sümegi Balázs (szerk.): Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, Fourth Edition, E.H.Freeman & Company, New York, Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations, Second Edition, John Wiley & Sons, New York Előadások 1. Gének és kromoszómák 2. DNS replikáció 3. DNS javítás 4. RNS metabolizmus I. 22

23 5. RNS metabolizmus II. 6. Retrovírusok 7. Fehérje szintézis I. 8. Fehérje szintézis II. 9. Posztranszlációs módosítások 10. Fehérje targeting és transzport 11. Génexpressziók szabályozása I. 12. Génexpressziók szabályozása II. 13. Mitokondriális génkifejeződés, betegségei 14. Rekombináns DNS technológiák 15. Sejtciklus és szabályozása 16. Hormonok I. 17. Hormonok II. 18. Hormonok III. PPAR 19. Jelátviteli rendszerek, CO, NO 20. Oxidativ stressz indukálta jelátviteli folyamatok 21. Szeptikus sokk biokémiája 22. Onkogének, onkogenezis 23. Tumor szupresszorok és a rák 24. Extracelluláris mátrix 25. Jelátvitel; kinázok 26. Hemoglobin kóros genetikája 27. Vas anyagcsere szabályozása, betegségek 28. Emésztés biokémiája; makronutriensek 29. Emésztés biokémiája; mikronutriensek 30. Máj funkciói 31. Szérum lipoproteinek 32. Táplált és éhező állapotok 33. Immunrendszer biokémiája 34. Vízoldható vitaminok 35. Zsíroldható vitaminok 36. Érzékelés biokémiája 37. Idegrendszer I. 38. Idegrendszer II. 39. Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai 40. Genomika, proteomika, metabolomika 41. Jelen esélyek a géntechnológiára 42. Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról 23

24 Gyakorlatok 1. Enzimek szöveti megoszlása 2. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 3. Membránfehérje izolálása 4. Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 5. Membránfehérje specifikus aktivitásának meghatározása 6. DNS-array, Genomika 7. Vér-koleszterin meghatározása 8. Proteomika 9. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 10. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 11. Géndeléció kimutatása PCR-ral 12. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 13. Kolinészteráz vizsgálata 14. Konzultáció 15. Enzimek szöveti megoszlása 16. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 17. Membránfehérje izolálása 18. Molekuláris biológiai módszerek a biokémiai gyakorlatban 19. Membránfehérje specifikus aktivitásának meghatározása 20. DNS-array, Genomika 21. Vér-koleszterin meghatározása 22. Proteomika 23. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 24. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 25. Géndeléció kimutatása PCR-ral 26. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 27. Kolinészteráz vizsgálata 28. Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések 24

25 ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: 8 kredit Alapozó ősszel vizsga Foglalkozás/félév: = 112 Előfeltétel: OFAMB2 - teljesített OFAOK2 - teljesített OFABI2 - teljesített 25 OFAET1 DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és arról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Hiányzás: a PTE ÁOK Tanulmányi-és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított Élettani gyakorlatok című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

26 Előadások 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. 2. Folyadékterek. A vér. 3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. 4. Haemoglobin. Vasforgalom. 5. Véralvadás. 6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I. 7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. 8. Vércsoportrendszerek I. 9. Vércsoportrendszerek II. 10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. 11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 12. Electrocardiogram I. 13. Electrocardiogram II. 14. Szívhangok. 15. Perctérfogat. A szív munkája. 16. Haemodinamikai alapfogalmak. 17. Vérnyomás, pulzus. 18. Kapilláris keringés. 19. Vénás keringés. 20. Nyirokkeringés. 21. Kisvérköri keringés. Agyi keringés. 22. A máj, bőr és az izom keringése. 23. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. 24. A szív és keringésrendszeri homeostasis. 25. A légzés mechanikája. 26. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. 27. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 28. A légzés kémiai szabályozása. 29. O2 és CO2 transzport, ph reguláció. 30. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. 31. Akklimatizáció. 32. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. 33. A gyomor emésztési folyamatai. 34. Duodenum és epehólyag. 35. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. 36. A vastagbél szerepe. Székletképződés. 37. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. 26

27 38. Tápanyagok sorsa a szervezetben. 39. Vitaminok. 40. A májműködés élettana I. 41. A májműködés élettana II. 42. A glomerulus működése. A clearance fogalma. 43. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. 44. Vesekeringés. 45. Renin-angiotensin rendszer. 46. Tubularis folyamatok. 47. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. 48. Volumenreguláció. 49. A vizeletürítés mechanizmusa. 50. A szervezet ph szabályozása I. 51. A szervezet ph szabályozása II. 52. Energiaforgalom. Metabolizmus. 53. A helyes táplálkozás alapelvei. 54. Testhőmérséklet. Láz. 55. A testhőmérséklet perifériás szabályozása. 56. A testhőmérséklet központi szabályozása. 57. A hypothalamo- hypophysealis rendszer. 58. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. 59. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. 60. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. 61. A női nemi működés szabályozása. 62. Terhesség. 63. Laktáció. 64. Férfi nemi működések. 65. Erectio, ejaculatio, coitus. 66. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. 67. Pubertas, climacterium. 68. Pajzsmirigy I. 69. Pajzsmirigy II. 70. A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Gyakorlatok 1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2. A vér vizsgálata I. 3. A vér vizsgálata I. 4. A vér vizsgálata II. 27

28 5. A vér vizsgálata II. 6. A vér vizsgálata II. 7. A vér vizsgálata III. 8. A vér vizsgálata III. 9. A vér vizsgálata III. 10. A vér vizsgálata IV. 11. A vér vizsgálata IV. 12. A vér vizsgálata IV. 13. Szeminárium: A vér élettana. 14. Szeminárium: A vér élettana. 15. A vér élettana. Beszámoló. 16. Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 17. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 18. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 19. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 20. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 21. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 22. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 23. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 24. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 25. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 26. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 27. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 28. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 29. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. 30. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 31. A légzés vizsgálata. 32. A légzés vizsgálata. 33. A légzés vizsgálata. 34. Az emésztés vizsgálata. 35. Az emésztés vizsgálata. 36. Az emésztés vizsgálata. 37. Vizeletvizsgálat. 38. Vizeletvizsgálat. 39. Vizeletvizsgálat. 40. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 41. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 42. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 28

29 Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér ph szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 29

30 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 30

31 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: camp, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. Gyakorlatos vizsgakérdések. 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 31

32 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 17. Elektrocardiographia (EKG). 18. A szívhangok vizsgálata (PKG). 19. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 20. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 21. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 22. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 23. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 24. Vérnyomás mérése emberen. 25. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 26. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 27. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 28. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 29. Müller és Valsalva kísérlet. 30. A nyál vizsgálata. 31. A gyomornedv vizsgálata. 32. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 33. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 34. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 35. A széklet vizsgálata. 36. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 37. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 38. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 39. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 40. A vizeletüledék vizsgálata. 41. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 32

33 ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: 8 kredit Alapozó tavasszal szigorlat Foglalkozás/félév: = 112 Előfeltétel: OFAET1 - teljesített OFAAA2 - teljesített - 33 OFAET2 DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi-és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és arról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított Élettani gyakorlatok című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest Ádám György és Fehér Ottó (szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

34 Előadások 1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. 2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. 3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. 4. A mellékvesevelő működése. Stress 5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása 6. A pancreas belső szekréciós működése 7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. 8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. 9. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései 10. Az öregedés élettana 11. Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál 12. Akciós potenciál és terjedése 13. A neuromusculáris junctio működése 14. A szinapszisok elektrofizilógiája 15. A szinapszisok neurokémiája 16. Gerincvelői reflexek 17. A gerincvelő integratív funkciói 18. A motoros egység működésének szabályozása 19. Receptorműködések sajátságai 20. Szomesztéziás mechanizmusok 21. Szomatotopiák 22. A thalamus és az érzőkéreg élettana 23. A fájdalom élettana 24. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa 25. Az izomműködés mechanikája 26. Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése 27. Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás 28. A simaizom működése 29. A spinális shock 30. Decerebrációs rigiditás 31. Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció 32. Az extrapyramidalis rendszer I 33. Az extrapyramidalis rendszer II 34. A labyrinthus működése 35. A kisagy működése I 36. A kisagy működése II 37. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer 38. Optika. A szem törőközegeinek hibái 34

35 39. Retinalis mechanizmusok 40. Látópályák, középagyi mechanizmusok 41. A látás centrális mechanizmusai 42. Szemmozgások. 43. A hallószerv élettana I 44. A hallószerv élettana II 45. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai 46. Kémiai ingermodalitások I. Szaglás 47. Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. 48. A vegatatív idegrendszer működése I 49. A vegatatív idegrendszer működése II 50. Electroencephalographia I. 51. Electroencephalographia II. 52. Az alvás - ébrenlét szabályozása 53. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége 54. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban 55. Motivációs mechanizmusok 56. Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. 57. Biológiai ritmusok szabályozása. 58. A limbikus rendszer I. 59. A limbikus rendszer II. 60. A monoamin rendszerek jelentősége 61. Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai 62. A tanulás mechanizmusai I. 63. A tanulás mechanizmusai II. 64. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. 65. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. 66. Plaszticitás az idegrendszerben 67. A frontális kéreg működése 68. A parieto-temporalis kéreg működése 69. Féltekei dominancia 70. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok 35

36 Gyakorlatok 1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 4. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 5. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 6. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 7. Endokrinológia szeminárium 8. Endokrinológia szeminárium 9. Endokrinológia. Beszámoló. 10. Izomgyakorlatok békán. 11. Izomgyakorlatok békán. 12. Izomgyakorlatok békán. 13. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 14. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 15. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 16. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 17. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 18. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 19. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 20. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 21. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 22. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium 23. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium 24. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 25. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 26. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 27. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 28. Sztereotaxikus agyműtét 29. Sztereotaxikus agyműtét 30. Sztereotaxikus agyműtét 31. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 32. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 33. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 34. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 35. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 36. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 37. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 36