Szerves és bioorganikus kémia
|
|
- Eszter Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gergely Pál - Penke Botond - Tóth Gyula Szerves és bioorganikus kémia egyetemi tankönyv harmadik, átdolgozott kiadás Semmelweis Kiadó Budapest, 2000
2 ti A Részletes tartalom Az O lv asó h o z...13 Szénvegyületek kémiája: szerves kémia...15 Szén-szén k ö té s A szén módosulatai...16 Szén-heteroatom kötés...17 A szerves vegyületek csoportosítása Elektroneltolódások a szerves m olekulákban A szerves kémiai reakciók áttekintése S ztereokém ia Királis m o lek u lák...26 Az enantiomerek térszerkezete...27 Az enantiomerek tulajdonságai...28 Az optikai aktivitás...28 A relatív és az abszolút konfiguráció...30 A D/L rendszer: relatív konfiguráció Az R/S rendszer: a konfiguráció általános je lö lé s e...32 Molekulák több kiralitáscentrummal...33 Molekuláris diszim m etria Királis vegyületek szintézise Racém elegyek elválasztása Szénhidrogének Telített szénhidrogének: alkánok (paraffinok) Az alkánok konformációja...40 Az alkánok szerkezeti izom ériája Az alkánok elnevezése Alkilcsoportok elnevezése...45 Az alkánok fizikai tulajdonságai Kőolaj és szárm azékai Telített gyűrűs szénhidrogének: cikloalkánok A ciklohexán szék- és kádkonformációja Szubsztituált ciklohexánszármazékok: axiális és ekvatoriális kötésirányok...48 Diszubsztituált származékok: cisz-transz (geometriai) izom éria...50 Többgyűrűs telített szénhidrogének...51 Telített szénhidrogének kémiai reakciói...52 Az alkánok égése (oxidációja)...52 Az alkánok halogénezése A halogénezés mechanizmusa: gyökös szubsztitúció...53 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinek...; 54 Az alkének szerkezete Az alkének cisz-transz (geometriai) izomériája...56 Butadién: a kettős kötések delokalizációja... 56
3 8 Részletes tartalom Konjugált kettős kötésű vegyületek stabilitása és fényabszorpciójuk Szén-szén kettős kötés re a k c ió i Izoprénvázas vegyületek: terpének, karotinoidok A lk in e k Az acetilén elektronszerkezete...73 Aromás v e g y ü le te k A benzolmolekula szerkezete...75 A benzol szerkezete Kekulé a la p já n A benzolmolekula elektronszerkezete...76 Az aromás vegyületek stabilitása...78 Az aromás szénhidrogének izomériája Az aromás szénhidrogénekből levezethető csoportok Az aromás szénhidrogének áttekintése A benzol és homológjai Kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének...83 Aromás heterociklusos vegyületek...84 Öttagú heterociklusos vegyületek aromás je lle g e Hattagú heterociklusos vegyületek aromás jellege Aromás vegyületek kémiai re a k c ió i...87 Elektrofil szubsztitúció Szubsztituensek irányító hatása Többgyűrűs aromás szénhidrogének és aromás heterociklusok reakcióképessége Halogéntartamú szerves vegyületek...95 Halogénvegyületek előállítása és kémiai re a k c ió ik...95 Nukleofil szubsztitúció Eliminációs reak ció k Fontosabb halogénszármazékok...98 Alkoholok, fenolok Alkoholok és fenolok csoportosítása Alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai Hidrogénkötések kialakulása Alkoholok és fenolok előállítása Alkoholok és fenolok kémiai tulajdonságai Sav-bázis jelleg Éterképződés D ehidratálódás Észterképződés Oxidáció Alkoholok és fenolok jellemző képviselői Alkoholok és fenolok származékai Éterek Éterek előállítása Éterek tulajdonságai Fontosabb é te r e k Szerves vegyületek Tiolok (merkaptánok) T io éterek Oxo vegyületek Aldehidek és ketonok elnevezése Oxovegyületek fizikai tulajdonságai Oxovegyületek elő á llítá sa...123
4 Részletes tartalom 9 A karbonilcsoport kémiai reakciói Nukleofil addíciós reak c ió k Kondenzációs reakciók Oxidációs és redukciós átalakulások Oxo-enol tautom éria A ldoladdíció Fontosabb aldehidek és ketonok K in o n o k Kinoidális szerkezetek a biokémiában Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Aminok Az aminok fizikai tulajdonságai Aminok előállítása Az aminok kémiai tulajdonságai Az aminok bázikus j ellege Az aminok nukleofil re a k c ió i Az aminok biológiai jelentősége Alifás aminok Neurotranszmitter am in o k Pirimidin- és purinbázisok A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos szárm azékai Öttagú heterociklusos vegyületek Hattagú heterociklusos vegyületek Kondenzált heterociklusos vegyületek Színezékek Szulfonamidok: a kemoterápia k e z d e te A lkaloidok K arbonsavak Karbonsavak elnevezése Karbonsavak fizikai tulajdonságai Karbonsavak előállítása Karbonsavak kémiai tulajdonságai Savi e rő s s é g Sóképzés D ekarboxileződés Oxidáció az élő szervezetben Fontosabb mono- és dikarbonsavak Zsírsavak D etergensek Prosztaglandinok A természetben előforduló hidroxikarbonsavak Fontosabb hidroxikarbonsavak Oxokarbonsavak (ketokarbonsavak) Ketontestek A trikarbonsav-ciklus A trikarbonsav-ciklus részfolyam atai Karbonsavak származékai Karbonsavészterek Észterek előállítása Észterek hidrolízise: elszappanosítás Egyszerű é s z te re k Tioészterek Savanhidridek Savhalogenidek
5 10 Részletes tartalom S avam idok Szénsavszármazékok A m in o sav ak Az aminosavak szerkezete A fehérjéket felépítő aminosavak csoportosítása Természetben előforduló ritka am inosavak Az aminosavak optikai sajátságai Az aminosavak sav-bázis jellege Az aminosavak kémiai reakciói Az aminocsoport reakciói A karboxilcsoport reak ció i Aminosavelegy ek analízise Aminosavak elektroforézise Ioncserélő kromatográfia Nagy feloldású foly adékkromatográfia Peptidek és fehérjék A peptidkötés térszerkezete Peptidek és fehérjék aminosavszekvenciájának meghatározása Amino- és karboxi-terminális aminosavak azonosítása A polipeptidlánc részleges hidrolízise: fragm entációja Edman-féle le b o n tá s Aminosavsorrend megállapítása átfedő peptidek segítségével Peptidek szintézise Természetben előforduló peptidek A fehérjék általános jellemzése A fehérjék csoportosítása A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai Fehérjék tisztítása Fehérjék térszerkezete Másodlagos szerkezet Harmadlagos szerkezet A fehérjeszerkezet típusai Negyedleges szerk ezet Szénhidrátok Monoszacharidok A monoszacharidok sztereoizomériája A monoszacharidok gyűrűs szerkezete A monoszacharidok kémiai sajátságai, cukorszárm azékok A monoszacharidok jelentősebb k ép v iselő i A monoszacharidok származékai A glikolízis: a cukor-foszfátok szerepe az intermedier anyagcserében Diszacharidok Nem redukáló diszacharidok Redukáló diszacharidok Oligoszacharidok Oligoszacharidok a fehérjékben: glikoproteinek Poliszacharidok Tartaléktápanyagok V ázszénhidrátok Mukopoliszacharidok A baktériumok se jtfa la
6 Részletes tartalom 11 Lipidek Foszfogliceridek Szfingolipidek S zteroidok Koleszterol Szteroidok változó funkcióval D -vitam inok E pesavak Szteroidhormonok Szteroidglikozidok A biológiai membránok szerkezete és tulajdonságai Lipid kettósréteg Folyadék-mozaik membrán: fehérjék a lipid kettősrétegben A lipid kettősréteg aszimmetrikus összetétele Nukleotidok, nukleinsavak N ukleotidok Pirimidin- és purinbázisok N ukleozidok N ukleotidok Nukleotid koenzimek Polinukleotidok A dezoxiribonukleinsav (DNS) kémiai szerk ezete A DNS kettős hélix A DNS szerkezetváltozásai A cirkuláris DNS és DNS-fehérje komplexek A DNS bázissorrendj ének meghatározása A ribonukleinsav (RNS) kémiai szerkezete Az RNS másodlagos és harmadlagos szerk ezete Az RNS biológiai sz e re p e T á rg y m u ta tó
BSc záróvizsga tételek Szerves kémia
BSc záróvizsga tételek Szerves kémia A) tételsor 1. Gyökös mechanizmusú szubsztitúciós és addíciós reakciók. A telített szénhidrogének halogénezése. Allil-helyzetű szubsztitúciós halogénezés. A hidrogén-bromid
A szerves kémia törzstárgya oktatása három félévben történik
SZERVES KÉMIA A szerves kémia törzstárgya oktatása három félévben történik 2. félév: Szerves kémia 1. Tantárgy neve Szerves kémia 1. Tantárgy kódja KEB1301 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám
ORVOSI KÉMIA VIZSGA TÉTELSORA
ORVOSI KÉMIA VIZSGA TÉTELSORA ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Az atomok felépítése. Tömegszám, rendszám. Kémiai elemek, vegyületek. Izotópok. Radioaktivitás. Avogadro-állandó. A mol fogalma. Az elektronhéj felépítése,
Szerves kémia II. kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS LEVELEZİ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS LEVELEZİ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı,
1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
Szerves Kémia I. TKBE0311 4 kr. Elıfeltétel: TKBE0101 Általános kémia. Elıadás: 2 óra/hét
Szerves Kémia I. TKBE0311 4 kr Elıfeltétel: TKBE0101 Általános kémia. Elıadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az
Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
Szerves kémia kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS LEVELEZİ OKTATÁS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS LEVELEZİ OKTATÁS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı,
Tartalomjegyzék 7 1. A biokémia tárgya 13 2. A biokémia kialakulásának és fejlődésének főbb mérföldkövei 14
Tartalomjegyzék Előszó 5 Tartalomjegyzék 7 1. A biokémia tárgya 13 2. A biokémia kialakulásának és fejlődésének főbb mérföldkövei 14 2.1. A biokémia magyarországi kialakulásának rövid története 18 3. Az
SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B
SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2013/14. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):
Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák
hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 1 Élelmiszer-kémia
hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 1 Élelmiszer-kémia hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 2 hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord
KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga
10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga
TANMENET KÉMIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET KÉMIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 KÉSZÍTETTE: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA I. Bevezetés a szerves kémiába (6 óra) 1. A szerves kémia kialakulása, tárgya 2. A szénatom különleges
Részletes tematika: 1 hét (3 óra)
Részletes tematika: 1 hét (3 óra) Telített Heterociklusos Vegyületek Előállítás. Konformációs Viszonyok. Reaktivitás Fontosabb N-, O- és S-Telített Heterociklusok. Penicillinek Nevezéktan, triviális név,
KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok
KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással
SZERVES KÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Szerves kémia (SMKKB481XBN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Biotechnológus MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások való részvétel ajánlott! Az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzottak
SZERVES KÉMIA. MKK 2005/2006. tanév, I.évfolyam, 1.félév
MKK 2005/2006. tanév, I.évfolyam, 1.félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Elôadás Az elôadások látogatását a Tanszék nem ellenôrzi - de mindenki számára ajánlott!!!!!!!!
KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)
KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül
SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc LEVELEZŐ TÖRZSANYAG MAKKEM229BL
SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc LEVELEZŐ TÖRZSANYAG MAKKEM229BL TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2013/14. II. félév Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL
SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2011/12. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1.
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti
A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
Szénhidrátok I. (Carbohydrates)
sztályozás: Szénhidrátok I. (arbohydrates) Polihidroxi-aldehidek (aldózok) vagy polihidroxi-ketonok (ketózok) és származékaik. általános képlet: ( ) n / n ( ) m ; n, m 3 (egész számok) monoszacharidok:
ő ő ę ü ę í ü Í ź ő ő ö ü ę ę í ő ő ö ő í ę ü ö ö ü É ü ŕ ü ű Í ő ź ű ť ú ő ő ő ö ü ö ö í ő ő Í ź í ę ő ź ź ź í í ő ő ő ý ę ö ö ü ü ő ú ź ú ę í ő ę í í ő ę ü ü ö ź ź ü ő ü í ő í ü ü ő ü ę ü ö ć ő ő ö ű
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)
IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és
A berendezkedés programja
DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1
Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...
Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat
5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)
Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. negyedév Tananyag:
Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. A harasztok, a nyitvatermők, a zárvatermők jellemzői (rendszer, felépítés, szaporodás) A növényi sejtek és szövetek, a gyökér : felépítése,
2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.
2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid
ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ő ű Á ű ű Á ű Á ű ű ű Ő ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Á ű ű Ő ű ű ű ű ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű
A tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége
A tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége (Tanári záróvizsga témakörök szakmódszertanból) 1. A tanár szerepe a hatékony kémiatanításban. Kémia szakkörök, fakultációs foglalkozások vezetésének
1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
SZERVES VEGYTANI INTÉZET
SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR SZERVES VEGYTANI INTÉZET 1092 Budapest, Hőgyes E. u. 7. Tel./Fax.: 217-0851 http://semmelweis.hu/orgchem/hu/ Igazgató: Mátyus Péter, PhD, DSc egyetemi tanár
KÉMIA 9 10. évfolyam 698
KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 10-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE Célok és feladatok A gimnázium 9-10/11. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
2000 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA
2001/28/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 343 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Élelmiszer-ipari szakmacsoportos
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
I. A szerves kémia tárgya, a szerves vegyületek csoportosítása, a szénvegyületek nagy száma (Tankönyv: 10-18. oldal)
I. A szerves kémia tárgya, a szerves vegyületek csoportosítása, a szénvegyületek nagy száma (Tankönyv: 10-18. oldal) 1. Hogyan alakult ki a szerves kémia, mint tudományág? Megállapították a XVIII. században,
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
Karbonsavak. Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek COOH funkciós csoportot tartalmaznak.
Szerves kémia Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek COOH funkciós csoportot tartalmaznak. Ecetsav Funkciós csoport: Karboxil- Számos biológiailag aktív vegyület karbonsav jellegű vegyület.
É Á Á ű ű É ű ű Á ű Ó Ő Á Á Á Ő Á ű Á Í É Ö ű ű É Ö Ö Á Á Ö Á ű É Ö É Á Ö Á É É Á ű Ö É Í Á Á ű Á ű ű É Á Á Á ű ű É Ü Ő Á Á Á ű Á ű Á ű Ö ű ű Á Á Ö Ö Á ű Ö ű ű Í ű Á Á ű Á É Í Á Á Ó ű ű Á ű Á Á Á Á É Á
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
ÁBTL- 4.2-109 - 47/3-1973 /1. BM. I. FŐCSOPORTFŐNÖKSÉG K özpo nti E llá tó P ara n c sn o k sá g
BM. I. FŐCSOPORTFŐNÖKSÉG K özpo nti E llá tó P ara n c sn o k sá g Szám: 109-47 / 3-1973. T árg y : Ü g y in té z ő i g é p já r mkűvekkel a p c s o la to s e l j á r á s. BM. I V /I I. CSOPORTFŐNÖKSÉG
Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid
Szénhidrátok Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Általános képletük: ( 2 ) n ahol n 3 Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid ligoszacharid: 2 10 monoszacharid glikozidkötéssel
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö