Zalaszentgróti Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - bölcsőde 8790 Zalaszentgrót, Batthyány u. 28. Tel/Fax: 06 83 / 360-169, E-mail: grotovi@zalaszentgrot.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM Környezet- Anyanyelv- Hagyomány ZALASZENTGRÓTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA és EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSÖDE OM 037364 Készült: 2015.
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1.1 Köszöntő 1.2 A Pedagógiai Program jogszabályi háttere 2. ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS ALAPELVEI 2.1 Óvodai programunk általános elvei, nevelési felfogásunk 2.2 Gyermekkép, óvodakép 2.3 Óvodánk arculata, szerkezete 3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS FELADATAI 3.1 Általános feladatok 3.1.1. Egészséges életmód alakítása, az óvoda egészségvédő programjai 3.1.2. Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés 3.1.3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés, a tevékenységekben megvalósuló tanulás 4. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI 4.1 Játék 4.2 Művészeti nevelés Vers mese Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének-zene, énekes játék, gyermek tánc 4.3 Mozgás 4.4 A külső világ tevékeny megismerése matematikai tapasztalatokkal 4.5 Munka jellegű tevékenységek 5. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 5.1 Az óvoda jellemző adatai 5.2 Személyi feltételek 5.3 Tárgyi feltételek 5.4 Az óvodai élet megszervezése 5.5 Az óvoda kapcsolatai 6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 6.1 Az óvodapedagógus mérési-értékelési feladatai 7. AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATAI 8. MELLÉKLETEK 1. sz Egységes Óvoda- Bölcsőde Csoport bölcsődésekre vonatkozó Pedagógiai nevelési és szakmai programja 2. sz Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve- 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 3.sz Éves tématerv havi-heti bontásban 3
I. BEVEZETŐ Baráth Józsefné, Németh Marianna 1956. 12. 28-án született Zalaszentgróton. 1975. augusztus 1 óta dolgozott az óvodában közalkalmazottként. 1978-ban a soproni Benedek Elek Óvónőképző Főiskola óvónő szakján szerzett oklevelet. 1989. 11. 01.-től 1990. 09. 01.-től megbízott vezetője volt az Ady úti óvodának. 1990. 09. 01. 1995. 07. 31. ig általános vezető-helyettesi munkakört látott el integrált szervezeti keretek között. 1995. 08. 01.-től három ciklus alatt vezette a Zalaszentgróti Napközi Otthonos Óvodát és Egységes Óvoda bölcsődét. Az óvoda első Pedagógiai programjának megalkotása, létrehozása is az ő nevéhez fűződik. 1956-2014 Helyi Nevelési Programunk az óvodai nevelőmunkánk alapdokumentuma, ami már első megalkotása után elismerést váltott ki szakértői körökben, de további átdolgozásai során is igyekeztünk olyan elvgyűjteménnyé formálni, amelyet a nevelőtestület közösen vállal a hozzánk járó gyermekek személyiségének fejlesztéséért. Intézményünk nagy múltra tekint vissza, hisz városunkban az első óvoda 1896. szeptember 1- én nyitotta meg kapuit. Az elmúlt évek hagyományai, magas színvonalú óvodai ellátása kötelez bennünket. A kor igényeihez igazodó szellemben, szakmai ismeretünk folyamatos megújulása mellett igyekszünk nap, mint nap nevelni-, oktatni a nálunk nevelkedő kisgyermekeket, a külső világ tevékeny megismerése és az anyanyelvi nevelés prioritása mellett, a családi és az óvodai nevelés összhangjának megteremtésével. ( Baráth Józsefné) Remélem, hogy a jelenlegi átdolgozás, melyet a vezetőváltás és törvényi változások tettek szükségessé, méltó folytatása lesz a megkezdett munkának. A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. (Goethe) 4
1.1 Köszöntő Ajánljuk a programunkat mindennapi használatra magunknak és másoknak, akiknek fontos, hogy gyermekeink egészséges személyiségfejlődése játékon belül valósuljon meg. Az óvoda helyi Pedagógiai Programját az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján az óvoda nevelőtestülete készítette el. Óvodai nevelő-fejlesztő munkánk kulcskompetenciái: Anyanyelvi-kommunikációs nevelés, külső világ megismerésére nevelés, hagyományok megismerésére és megőrzésére. Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. Fontos, hogy meg tudjunk érteni másokat, illetve meg tudjuk értetni magunkat másokkal, el tudjuk fogatatni magunkat és nem utolsó sorban, hogy érvényesülni tudjunk. A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedés-szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A kommunikáció mellett tudatosan ráirányítjuk a figyelmet az anyanyelv szépségeire. Sajátosságunk, hogy a Zalai dombság egyik legszebb helyén, a Zala folyó völgyében helyezkedik el, e dimbes-dombos táj és a hozzá kapcsolódó hagyományok tálcán kínálják az ún. természet közeli nevelést, amit hosszú évtizedek óta beépítettünk óvodai nevelésünkbe. A program környezeti nevelésének szerves része, hogy lehetőleg mindent a természetben, természetes közegében ismertessünk meg, valamint az ún. zöld napok, amelyek a csoportok életébe nap, mint nap beleépülnek, s ünnepi alkalmakat is jelentenek a gyermekek számára. Mindkét óvodánk rendelkezik Zöld óvoda címmel minisztérium által elismerve ezzel a nálunk folyó környezeti nevelés színvonalát. Nevelőtestületünk hitvallása e téren: Tiszteld, szeresd a természetet, hogy sokáig a miénk maradhasson! E szemlélet kialakítása óvodás korban nem csak a növények, állatok tiszteletére, megbecsülésére korlátozódik, hanem az itt élő emberek és a még élő hagyományok megismerésére és megőrzésére is. A nevelés fontos feladata a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, melyet mi a népszokások felelevenítésével és megismerésével igyekszünk elérni. Meggyőződésünk, hogy az óvodás korú gyereknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, és ez által hiteles, követendő mintákat kapjon. A gyerek, családtagjaival, társaival olyan külsőségekben, tartalmukban visszatérő élményeket él át, amelyek otthonához, szülőföldjéhez kötik, életre szóló útravalót kap. 1.2 A Pedagógiai Program jogszabályi háttere A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CLXXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlősségének biztosításáról Az óvoda hatályos Alapító okirata 5
2. ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS ALAPELVEI 2.1 Óvodai programunk általános elvei, nevelési felfogásunk 1. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, egyenlő hozzáférés biztosítása mellett. 2. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. 3. Óvodai nevelésünk arra törekszik, hogy összhangban legyen a családi neveléssel, arra épüljön. Szokásaikat, belső ügyeiket tiszteletben és titokban tartjuk. 4. Az óvodapedagógus modell szerepe kiemelkedő fontosságú, mintát jelent a gyermek számára. Óvodáskorban, de a későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelői erők egyike. 2.2 Gyermekkép, óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, mindig szem előtt tarjuk, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető egyéniség és egyben közösségi lény. Egyenlő bánásmód elvének betartásával, diszkrimináció tilalmának megfelelő személyiségi jogok illetik meg, hogy testileg, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag egészségesen tudjon fejlődni. A gyermeki személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Egyénenként, életkoronként életkori szakaszonként változó testi és lelki szükségletei vannak, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele (különösen a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében). A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A személyiség szabad kibontakoztatásában fontos figyelembe vennünk a gyermeki másság elfogadását. Személyisége harmonikus kibontakoztatásához a gyermeknek szeretetre és megértésre van szüksége, ezt elsősorban a családnak, majd az óvodának kell biztosítania. Intézményünk gyermekközpontú, a mai kor igényeinek megfelelően rugalmas, tapasztalati úton az életre nevel. Ezt szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtésével éri el, biztosítva a gyermekek számára a fejlődéshez és neveléshez szükséges optimális feltételeket. Az óvoda helységei, berendezései, udvara segítsék elő a környezetbarát szemléletmód, valamint az egészséges életmód megalapozását. 6
A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Különös tekintettel vagyunk a játékra, a szabad játékra, mint semmivel nem helyettesíthető tevékenységi formára! A játék a gyerek legkomolyabb tevékenysége, ezzel a gondolattal azonosulunk. Ezt valljuk és megteremtjük a gyereket éltető szabad játék sajátos feltételrendszerét. 2.3 Óvodánk arculata, szerkezete Óvodánk és az egységes óvoda bölcsődei csoportunk az első közösségi nevelést nyújtó intézmény városunkban. Érzelmi nevelés fontosságát hangsúlyozó, környezettudatos magatartás, egészséges életmód kialakítására törekvés a célunk, a helyi adottságoknak, hagyományainknak megfelelően. Nevelőmunkánk során felhasználjuk az óvodai nevelés több évtizedes, jól működő hagyományait, átélt tapasztalatainkat, tudásunkat és pedagógiai műveltségünket, rugalmasan alkalmazkodva a korunk pedagógiájában zajló innovatív folyamatokhoz. Óvodánk csoportjaiban végzett sokszínű fejlesztő munkánk során, a helyi adottságainkból adódóan, előtérbe helyezzük az anyanyelvi-kommunikációs képességek, készségek fejlesztését és a környező világ megismerésére nevelést. Az óvodai nevelésünket a néphagyomány-ápolás érzelemre ható eszközrendszerével gazdagítjuk. Ez hat a gyerekre, alakítja a családok szemléletmódját, egy emberléptékű kapcsolatrendszerben működik. Törekszünk a gyermekek differenciált fejlesztésére, egyéni ütemüknek megfelelő fejlődést biztosítunk számukra. Integráció keretében olyan gyermek befogadását vállalhatjuk fel, akiknek fejlesztéséhez a megfelelő szakembert biztosítani tudjuk. E területen nyitottak vagyunk, ha az általunk nyújtott ellátás a gyermek fejlődését szolgálja. Kiemelten kezeljük a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek minél korábbi óvodáztatását, felzárkóztatásuk, esélyegyenlőségük biztosítása elengedhetetlen feltétele további boldogulásuknak. További törekvésünk, hogy a közös cselekedetek folyamatában a gyerekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk szerkezete: Intézményünk a város szakmailag és gazdaságilag önálló nevelési egysége. Integrált vezetés alá tartozó, többcélú intézmény, jelenleg 8 (7 óvodai + 1 egységes óvoda-bölcsődei) működő csoporttal. Szervezeti egységeink: Batthyány úti óvoda székhely 4 csoportos /100 férőhelyes / Ady úti óvoda telephely 4 csoportos /100 férőhelyes / A köznevelési törvény szerint a gyermeklétszám csoportonként maximum 25 fő, az egységes óvoda-bölcsőde csoportban az 5 fő bölcsődés korú kisgyermek 10 főnek számít. A csoportok szervezése: az óvónők pedagógiai szabadságát, a helyi adottságokat és a szülők igényeit tiszteletben tartva homogén és heterogén formában történik, az egységes óvodabölcsődei csoportunk az Ady úti telephely kijelölt csoportja. 7
3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS FELADATAI 3.1 Általános feladatok- cél és értékrendszer Óvodai nevelésünk célja: Pedagógiai Program OM 037364 A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. Alapvető feltétel a családdal való kölcsönös bizalmon alapuló, segítő szándékú együttműködés. A 2-6 7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése. Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben a testi, szociális és értelmi képességek fejlesztése, hátrányok csökkentése. A gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. A közös cselekedetek folyamatában a gyerekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodai nevelésünk alapfeladata: Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítását érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelését anyanyelvi -, értelmi fejlesztést és nevelést 3.2.1. Egészséges életmód alakítása, az óvoda egészségvédő programjai A fejlődést befolyásoló fontosabb tényezők: a veleszületett adottságok, a biológiai érés sajátosságai, a környezet hatásai (emberi, földrajzi). A gyermek érésének alapja a családban megszerzett biztonságérzet, amely majd az óvodában szerzett biztonságérzettel bővül. A gyermek gondozásának alapvető feltétele az óvónő-gyermek, dajka-gyermek közötti meghitt, megértő kapcsolat, a természetes testközelség megléte, célja a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, aki hiteles, őszinte figyelemmel fordul feléjük, tapintatot, elfogadást sugároz. A kiegyensúlyozott, derűs gyerek, aki biztonságban érzi magát, és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek, harmonikusan fejlődik. Az egészséges életmódra nevelés célja: - A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során, a gyermekben alapozódjanak azok az egészség- és test-kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek. - A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása az egészséges nemzedék felnevelése érdekében. - Az életmód formálás egyik lényeges célja a megelőzés fontosságának felismertetése. E téren feladataink: A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermekek testi képességek fejlődésének segítése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. 8
A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A környezet védelméhez, fejlesztéséhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A szülők szemléletének tudatos formálása. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészségfejlesztés területei: Egészséges táplálkozás Mindennapos testnevelés, testmozgás Személyi higiéné Testi és lelki egészség fejlesztése A bántalmazás, erőszak megelőzése Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás: Az egészségfejlesztési program a gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkezés otthoni kiegészítését szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban minden igyekezet ellenére sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. Ez azonban nem csak anyagiakon (élelmezési norma), de szemléleten (étrend-összeállításon, óvónői leleményességen, egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A hetente visszatérő zöldség- és gyümölcsfeldolgozó tevékenységek, a közös csemegézés, formálják a gyerekek szemléletét, a szülők figyelme is ráirányul a nyers zöldségés gyümölcs-fogyasztás, a rágás fontosságára. Jó, ha a feldolgozáshoz szükséges eszközöknek a csoportszobában megfelelő tárlóhelye van. Az óvoda és a pedagógusok feladatai a helyzet javításáért: Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálva (várakozási időt kerülni) folyik az étkezés. Igyekezzünk megkedveltetni az ízeket, intenzív rágásra ösztönözzük őket, biztosítsunk számukra folyamatosan folyadékot. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően használják a kanalat, villát és a kést. Szervezzenek az óvónők a szülők támogatásával legalább hetente egy-két gyümölcsnapot, de jó, ha mindennap kapnak gyümölcsöt. Adjanak tanácsot a szülőknek, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Kerüljék a családi étkezések során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendszerükből a cukrozott szörpöket, kólaféléket, a chipseket. Óvodai napirend keretében ismertessük meg a gyermekeket új ízekkel, kirándulások alkalmával egészséges ételek, italok fogyasztására ösztönözzük őket. Tegyük az étkezést örömtelivé, teremtsünk jó hangulatot az ételek elfogyasztásához. Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében továbbra is, minden évben rendezzünk, ún. Egészség hetet, mely játékos alkalmakat teremt az egészségfejlesztő programok megvalósítására, az egészséges életmódra nevelési témákon felül 9
33(találkozás fogorvossal, gyermekorvossal, tartásjavító tornák stb.), a gyermekek maguk is részesei lesznek ekkor saláták, gyümölcstálak, gyümölcsszobrok stb. elkészítésében, lehetőség szerint a szülőkkel közösen. Évközben többször szervezzünk a gyermekeknek, főleg A környező világ tevékeny megismerése témakörben táplálkozást népszerűsítő foglalkozást, ismerjék meg a gyermekek az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásait (látogassák a gyermekek az őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket, gondozzák saját veteményes kertünket). Ismerkedjenek a gyümölcsökkel, zöldségfélékkel, e közben minden érzékszervüket mozgassuk meg a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve tegyük vonzóvá a gyermekek számára, hogy szívesen megkóstolják. Tudatosítsuk a gyermekben és a szülők körében is a tejtermékek fogyasztásának szükségességét ebben a korban. Ismerjék meg miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. Az óvodapedagógusok ismerjék ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására Mindennapos testnevelés, testmozgás A mozgás belső igény, élmény a gyerek számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végez. A gyerek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégítését a változatos tevékenységek szolgálják. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, hogy naponta edzési lehetőséget biztosítunk számukra. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap (évszaktól függetlenül) - ha lehet tartózkodjanak a szabadban. Az edzés folyamatában a gyerek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják, ehhez igyekezzünk sokféle mozgásfejlesztő eszközt biztosítani. Emellett, a mindennapos, néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A rövid ideig tartó, szervezett csoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A mozgásfejlődésük biztosításának legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek sok időt tölthetnek kint. Az udvar legyen árnyékos és napos, füves, homokos, betonos része is, Az esztétikai szépségét a sok szép zöld terület, virág, ízléseses gondozott sziklakertek, veteményeskert adja. Törekedni kell továbbra is az óvodaudvar folyamatos fejlesztésére, hogy a mozgásfejlesztő eszközeink még szélesebb típusú mozgásformákhoz nyújtsanak lehetőséget. ( Lásd Mozgás c. fejezet) Az óvodapedagógusok feladatai e téren: Minél több lehetőséget biztosítson a gyermekek változatos mozgásfejlődéséhez. Minden nap biztosítsa a szabadban tartózkodásukat. Naponta szervezzen szervezett mozgásos tevékenységet, különösen figyelve a prevenciós fejlesztő tornagyakorlatok beiktatására. Használja ki a téli időszakban a szánkózás, csúszkálás edző hatását. A gyermekek egészséges életmódjának kialakítása érdekében minél többet kiránduljon csoportjával! 10
A gyermekek testnevelés foglalkozásának megszervezésekor maximálisan használja ki a tornaterem által nyújtott lehetőséget, és az ottani eszközöket. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végeztesse a gyermekekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezelje, szükség esetén kezdeményezze javítását, cseréjét. Különösen az udvari játékoknál, séták alkalmával hívja fel a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira. Személyi higiéné A testápolás szolgálja a gyerek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyerek közötti meghitt kapcsolat segíti. Testápolás közben a gyerek utánzási hajlama lerövidíti a szokás tanulás folyamatát (mosakodás, kéztörlés, fogmosás, fésülködés, WC használat). Az óvodai és a családi szokások összehangolása segít, az azonos elvek betartásában. Fontos a felnőtt állandó segítőkész jelenléte. Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza. A gyerek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel és levehető legyen. Egészségügyi szempontból szükséges a gyereknek benti játszóruha, cserecipő, és a kirándulásokhoz gumicsizma, esőkabát. A jó cipő nemcsak erősíti, védi a lábat, hanem megakadályozza a lúdtalp kialakulását is. Az alábbi szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk: Csapok elzárása Folyékony szappan használata Levegő minősége a csoportszobában Közvetlen környezetünk tisztántartása (Csoportszoba, mosdó, udvar) Minél kevesebb vegyszer használta Az óvodapedagógusok feladatai e téren: A gyerek testi fejlesztése érdekében fontos, hogy ismerje a gyerek otthoni életritmusát, étkezési és egyéb egészségügyi szokásait. Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítani az öltözködésbe, fokozatosan kialakítani a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tenni (réteges öltözködés, megfelelő mennyiségű váltóruha, lábboltozatot és lábfejet védő cipők, réteges öltözködés stb.) A ruházat praktikus elhelyezésér a saját polcon ötletek adása (saját zsák, kis kosár). Testi és lelki egészség fejlesztése A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése érdekében óvodáink részt vesznek az Dohányzás Fókuszpont Óvodai Dohányzás Megelőzési Programban (ÓDMP) A szakemberek véleménye szerint attól az életkortól lehet és kell szervezett és hatásos dohányzás prevenciós tevékenységet végezni, amikor a dohányzásra ösztönző, negatív hatások már érik a gyermeket, befolyásolják akkori és későbbi egészségmagatartását. Ez az egyedülálló program speciális prevenciós nevelési feladatot vállal fel a korai életszakaszban. Fő célkitűzése az óvodáskorú gyermekek egészségének védelme. 11
Elemei illetve módszerei a dohányzás és passzív dohányzás megelőzésére, a káros szenvedély kialakulása ellen irányulnak. A pihenés, az alvás az óvodás gyerek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. Elalvás előtt a mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altatás hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermek tevékenységéhez igazodó hangnemet használ. Például: A lefekvéshez készülődve már halk, megnyugtató hangja is jelzi a tevékenység másságát. Az enyhe sötétítéssel, dúdolással, halk énekléssel teremti meg a pihenéshez, alváshoz szükséges feltételeket. A csendes hangvétel, a kedvenc alvójáték, az otthonhoz kapcsolódó tárgy erősítik a gyerek biztonságérzetét. A nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése minden óvodai dolgozó feladata: a szoba levegőjének cseréje és a külső zavaró ingerek megszüntetése A gyermekek nyugodt pihenéséhez hozzátartozik a megfelelő méretű és minőségű fektetők használata. Ennek érdekében került sor a TÁMOP 3.1.11-12/2 Óvodafejlesztés Zalaszentgróton pályázat keretében az óvodai fektetők teljes cseréjére. Az óvodapedagógusok feladatai e téren: Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően biztosítsa a nyugodt pihenés feltételeit (ellenőrizze a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését). Alkalmazzon a gyermekek elalvását segítő biztonságot adó szokásrendszert (mindennapi mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, simogatással). Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítsa. Figyeljen az ágyneműk havi cseréjére. Az ágyneműk tisztításáról a szülők gondoskodnak. Figyelemmel kíséri a gyerek egyéni adottságait és egészségi állapotát. (táplálkozási és egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli, nyári érzékenység, stb.). Együttműködik a szülővel, az egészségügyi szakemberekkel, elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából. A bántalmazás, erőszak megelőzése A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi bánásmód minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek, a családrendelkezésre álló erőforrásai tekintetében. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. 12
A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha gyermek sérelmére elkövetett cselekményt bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, közlekedési baleset stb.), amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolandó a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek értelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl.: a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességeihez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az óvodapedagógusok feladatai e téren: A fenti esetek tükrében az óvodapedagógus bármilyen jelet észlel, azonnal beszélje meg tapintatosan a szülővel. Ha bántalmazást, elhanyagolást észlel, vagy gyanúja felvetődik, azonnal jelezze az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős felé, hogy a szükséges lépéseket meg lehessen tenni. Tegyünk meg mindent, hogy a gyermek számára minél gyorsabban és lehetőleg véglegesen megoldódjon a probléma. A gyerekek szüleit minden nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan érzékeny. Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutális, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Az óvodák SZMSZ-ében határoztuk meg azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, szülőknek és alkalmazottaknak az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 3.2.2. Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés A kisgyermek az érzelmi biztonságát elsősorban a családi közegben, az édesanyjától kapja. Ez meghatározza későbbi érzelemvilágát, melyet az óvodának erősítenie kell. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, amire óvodai nevelésünket építjük. Érzelmi nevelés csakis érzelmi biztonságban történhet. Ennek legfőbb forrása a felnőtt, aki beszédével, viselkedésével, kiegyensúlyozottságával biztonságot nyújt, családias légkört teremt. A gyermekek élettere legyen környezetbarát, otthonos, derűt, harmóniát árasztó. A nyugodt feltételek alakítása már a gyermek közösségbe történő beilleszkedésekor kezdődik. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván a 2-3-4 éves gyermekek fokozatos beszoktatása. 13
Az óvodás gyermek ismerete érzelmein keresztül épül be. Csak az olyan ismeret lesz tartós, ami belső érdeklődésből fakad. A gyermekeknek legyen lehetőségük érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Figyeljünk fel az érdektelen gyermekre, keressük érdektelenségének okát, s mindent tegyünk meg érdeklődésének felkeltésére. A gyermek érzelmi alapon szerez mély benyomást a természetről, az élet jelenségeiről. Az alkalmazott módszerektől függetlenül az élmény, érzelem és szeretet fejleszti a kisgyermek értelmét. A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Ennek alakításában kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója, s egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, amit a gyermek a családban és az óvodában egyaránt kapjon meg. Ehhez elengedhetetlen a jó kapcsolat a szülőkkel, mely kellő bizalom esetén sikeres együttnevelést eredményez. A szülőknek érezniük kell, hogy nem bírálójuk, hanem társuk szeretnénk lenni gyermekük nevelésében! Az érzelmi, az erkölcsi nevelés célja: - A gyermek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése. - A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása - Az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira. - A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése. Az óvodapedagógus feladatai érzelmi nevelés terén: - Óvodába lépés előtt biztosítjuk, hogy a gyermek és szülője megismerkedhessen az intézménnyel. - Az óvodapedagógus az óvodai élet során minden gyermeknek biztosítson személyes perceket a minél mélyebb kapcsolat kialakítása céljából. - A gyermeket körülvevő felnőttek példája (elsősorban óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, gondozónő, dajka, de valamennyi intézményi dolgozó) pozitív attitűddel fejlessze a gyermekek viselkedéskultúráját. - Tilalom helyett adjunk választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. - Használjuk ki a humort, mint jó segédeszközt a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, segítségével oldjuk fel a nehézségeket, törekedjünk a gátlások oldására. - Az ünnepek érzelmi töltése, az együttlét, a készülődés folyamata is jelentse a gyermekek érzelmi nevelését. (Pl. karácsony, anyák napja, születésnap stb.). Fontos, hogy az ajándékozás örömét is éljék át. Tanulják meg, hogy nemcsak kapni, de adni is ugyanolyan öröm. - Teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit. A nálunk nevelkedő gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. - Igény esetén nyújtsunk segítséget a szülőknek, munkánkkal nevelési értékeket közvetítsünk. - A gyermekekért vállalt felelősségérzetünk is legyen példa értékű a külvilág számára! - Tudatosan alakítja a gyerek erkölcsi érzelmeit: szeretet, barátság, tisztelet. Formálja erkölcsi tulajdonságait, mint például a tettrekészség, együttérzés bátorság a segítőkészség, 14
az önzetlenség, a figyelmesség. Az óvónő a gyerek intellektuális érzelmeit, - a kíváncsiságot, a rácsodálkozást, a felfedezést, a sikert, az aktivitást - a néphagyományőrzés és természetszeretet hatásrendszerével tudatosan ébren tartja, fejleszti. Közösségi nevelés A közösségi nevelés az óvodai nevelési folyamat alapvető, gyakorlati módszere, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösségi nevelés által biztosíthatók azok a tevékenységi formák és társas kapcsolatok, amelyek a gyermekek szociális fejlődéséhez szükségesek. Mivel a társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik, korán rá kell szoktatni gyermekeinket a konfliktusok helyes kezelésére és megoldására, ki kell bennük alakítani a másokkal szembeni toleranciát. A szocializálódás alakulásának színterei: 1. A beszoktatás időszaka 2. Együttlét a mindennapokban 3. Óvodai ünnepnapok 1. A beszoktatás időszaka Az óvodakezdés első benyomásai óvodai életre szóló élményeket adnak, meghatározzák a gyereknek, szülőnek egyaránt az óvodához való viszonyát és a létrejövő kapcsolat minőségét. A program a beszoktatási időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiindulópontjának. Figyelembe kell vennünk, hogy a szociális tanulás már a gyermek születésekor megkezdődik, abban a környezetben, amelyben születik. Mindez akár negatív, akár pozitív irányban is befolyásolhatja személyiségfejlődését, szocializációját. Az óvodai közösségi nevelés tovább segíti, szélesíti a szocializációt, melyet a családtól hozott pozitív értékekre épít. E folyamat sarkalatos pontja azaz időpont, amikor a gyermek először lépi át az óvoda kapuját, s a megszokottól eltérő környezettel találkozik. Kilépése a családi házból egy tágabb társas közösségbe nehéz feladat elé állítja a szülőket, óvodapedagógusokat, de az elszakadás legjobban a gyermeket viseli meg. Ezt a helyzetet végtelen türelemmel, szeretettel, a fokozatos átmenet biztosításával tehetjük könnyebbé, a beszoktatási időt a gyermek egyéni igényéhez igazítva A beszoktatás célja, hogy a gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását. Az óvodapedagógus feladatai a beszoktatás terén: - A gyermek óvodába lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal, és az óvodába kerülő gyerekkel nyílt nap keretében. - Fontos a kölcsönös megegyezés a fokozatos beszoktatás kezdési időpontjában és menetében, a szülő kérésének figyelembe vétele, az anyával együtt beszoktatás lehetőségének megteremtése. - A nevelési év kezdetén óvónő a csoportban lévő gyerekeket az új társ (társak) elfogadására hangolja. Fontos, hogy a gyerekek biztonságérzetük tudatában várják, és nyílt odafordulásukkal segítsék az érkező gyermeket. - Az óvodába lépéshez barátságos, melegséget árasztó környezetet alakít ki, kuckókkal, tevékenységre késztető eszközökkel. 15
2. Együttlét a mindennapokban A beszoktatás időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermeket a szociális tanulás folyamatában. Intézményünkben fontos feladat a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok, a közös tevékenységek minél sokszínűbb kibontakoztatására törekvés, szem előtt tartva, hogy a jó közösséget mindig egyéniségek alkotják. A gyermek a közösség keretein belül képes legyen egyéni akaratát, vágyait, ambícióját megvalósítani, hisz az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlása révén a gyermekek maguk is alakítják közösségi szokásaikat, fokozódik aktivitásuk, önállóságuk, egyéni fejlődési ütemük tempójában eljutnak az én tudattól a mi tudatig. Fontos, hogy megtanuljon bizonyos korlátok között élni, hisz az élet is ilyen. Tudnia kell alkalmazkodni másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzá. Lényeges, hogy e korlátok világosak, érthetőek, következetesek legyenek. A nyitott, demokratikus, szeretetteljes légkör tág teret biztosít a gyermeki önállóság, tenni akarás és döntési képesség kibontakoztatására, a szabadság érzetét kelti. Csoportjainkban az élet változásaihoz alkalmazkodó, de stabil alapokon nyugvó normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Tág napirendi keretek biztosítják csoportjaink gyermekközösséggé formálódását. Egyegy csoport szokásai tegyék lehetővé, hogy az oda járó gyermekek mindent kipróbálhassanak, ami nem veszélyezteti testi és szellemi épségüket, egész nap változatosan, sokszínűen tevékenykedhessenek személyiségfejlődésük érdekében. Zavartalan tevékenységet, az ehhez szükséges változatos eszközöket biztosítsunk. Nem fegyelmezéssel, hanem az elmélyült tevékenységhez szükséges feltételek biztosításával kell a gyermekeket nagyobb önállóságra és demokratikus partnerviszony kialakítására szoktatni. 3. Óvodai ünnepnapok Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A programban hagyománya van a gyerekek születésnapi köszöntésének, számukra ez várva-várt esemény. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt ünneplik. A szülőkkel közösen elfogadott köszöntési mód, a vidám ünneplés az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja. A gyerekek számára fontos ünnep az Édesanyák ünnepnapja. Az anya köszöntésére a gyerek érzelem teli aktivitással készül. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza. Óvodánk ünnepnapjait három csoportra osztjuk: 1. gyermekek ünnepei 2. Természet ünnepei, természetóvó jeles napok 3. óvodánk sajátos, hagyományos napjai 1. Gyermekek ünnepei: - Születésnap - Mikulás - Karácsony - Farsang - Húsvét 16
2. Természet ünnepei, természetóvó jeles napok: A gyerek érzelmein át ismerkedik az élővilággal, a madarak, a fák, a föld számára, társ. Természetes, a folyamatos gondozáson, törődésen túl az ünneplésük. - Állatok Napja (október első vasárnapja) - Vizes élőhelyek Világnapja (február 2.) - Kiszézés - télűző (óvoda szinten) - Víz Világnapja (március 22.) - Föld napja (április 22.) - Madarak és Fák Napja (május 10.) 3. Óvodánk sajátos hagyományos napjai: - Egészség hét (szeptember) - Idősek köszöntése - Mindenki karácsonya városi rendezvényen való részvétel - Zenei Világnap - Mesemondó verseny - Gyermeknap - OVITÁRLAT - év végi hagyományos rajz- és kézimunka kiállítás - Óvodai jótékonysági bál - Szakmai nap - Anyák Napja, Évzáró ünnepségek - A mindennapi nevelőmunka, óvodai élet tevékenységformáinak témáit a népszokásőrző jeles napokhoz igazítottuk. Nagyon fontos, hogy az óvónő ebből mennyit vesz át, amivel a gyermek érzelmein át a közösséghez tartozás életérzését kívánja alapozni. Ebben a folyamatban a lényeg: mindennek eljön az ideje, amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. Az újra átélés vágya motivál, cselekvésre késztet, a nagyobbak már a készülődés során felidézik emlékeiket, tudják, mire készülnek, várnak. A kisebbek megérzik növekedésük távlatát: ha nagy leszek én is.... Erősödik a nagyobb társak tisztelete a kisebbek megerősítése. Az évről évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerekek életében, erősödik a valahova tartozás érzése. (E jeles napok felsorolását lásd az Éves tématerv heti lebontásba c. részben). 3.1.3.Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés, a tevékenységekben megvalósuló tanulás Az anyanyelv a legfontosabb eszköz az óvodai nevelés egész folyamatában, a szociális kapcsolatok kiépítésében és az emberek közötti kommunikációban. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat! Az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása során a gyermek tisztábban és jobban fog beszélni, gondolkodása fejlődik. A beszéd által gazdagodnak ismeretei, növekszik tájékozottsága, erősödik a biztonságérzete és elősegíti a gyermek iskolai képességeinek megalapozását. A gyermek beszédét elsősorban az otthoni nyelvi környezet határozza meg, ezért a fejlesztési feladatoknak a család és a környezet megismeréséből kell kiindulnia, a gyermek egyéni képességeit figyelembe véve kell hatást kifejteni. A beszédkapcsolatok kiindulásának alapja az óvónő és a gyermekek közötti szeretetteljes viszony. A biztonságot nyújtó, derűs csoportlégkörben a gyermek megnyílik, kialakul a beszédkedve. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd - és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására fordítsunk szükséges időt és figyelmet. 17
A nap folyamán bármikor lehetőség adódhat a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon és a hosszabb szünetek után erre külön időt fordítani, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát, szabálykövetést nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Fontos, hogy mi, óvodapedagógusok és gyermeket körülvevő felnőttek ügyeljünk beszédünk stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszédünk legyen érthető, egyszerű és világos. A gyermekek lehetőleg kapjanak választ kérdéseikre. Ne vegyük el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérjük és biztassuk a bátortalanabb gyermekeket, serkentsük őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérjük figyelemmel. A beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdő gyermekeket az óvodában dolgozó logopédus hallgatja meg és foglalkozik velük. Az anyanyelvi nevelés célja: A gyerek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyerek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. Az óvodapedagógus feladatai a az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: - Beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkör kialakítása. - Teremtsünk lehetőséget a gyermekek számára a meghallgatásra, a folyamatos beszéd gyakorlására. - Szoktassuk arra a gyermekeket, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. - Fejlesszük beszédmegértésüket. - Tartsuk szem előtt a helyes beszédtechnika fejlesztését és a helyes kiejtést. - Folyamatos, az óvodáskort végigkísérő feladat a beszédszínvonal emelése. - A gyermeki beszélőkedv fenntartása és megőrzése érdekében ösztönözzük e gyermekeket kérdések feltevésére és megválaszolására. - Az óvodapedagógus rendszeresen alkalmazzon célzott beszédfejlesztő feladatokat. A gyermekek fejlettségének jellemzői az óvodáskor végére: - Tisztán és érthetően beszéljen - Életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezzen - Értse a hozzá intézett közlést - Nyugodtan, figyelmesen hallgassa végig az óvónőt, s ha párbeszédben vesz részt, többnyire a társakat is - Képes legyen a beszédhangok megkülönböztetésére Értelmi fejlesztés és nevelés, a tevékenységekben megvalósuló tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban, elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a 18
gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődése szempontjából. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Az értelmi nevelés célja: A gyerek értelmi képességeinek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) alapozása, fejlesztése. A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Nem mindegy, milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már óvodáskorban kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység kapcsán is azt szeretnénk elérni, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatról van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. Külön figyelmet fordítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekre, de a tehetséges gyermekek gondozására is. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos, cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: - Megteremti a gyerek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. - Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) - A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése. - Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömét. - A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. 19