A kulturális turizmus jellemzői a hazai történelmi városokban

Az előadás felépítése JAVASLATOK Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség Térségi turizmusirányítás Marketingkommunikáció Veszprémi esettanulmány A hazai történelmi városok A kulturális turizmus Európában

A kutatás módszertana Másodlagos Szakirodalom Statisztikai adatok, térinformatikai adatbázisok feldolgozása Turisztikai termékkel, országimázzsal kapcsolatos kutatások Releváns ágazati és területi politikák, koncepciók Elsődleges Kvalitatív Mélyinterjú Fókuszcsoportos megkérdezés Kvantitatív Omnibusz kutatások Telefonos kérdőíves felmérés Kérdőíves megkérdezések

Alapvető fogalmak A kulturális turizmus fogalma A turistaváros funkcionális terei Történelmi városok Magyarországon Ismertség és imázs a hely szelleme

A kulturális turizmus fogalma

A turistaváros funkcionális területei

Történelmi városok Magyarországon Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Esztergom, Gödöllő, Győr, Gyula, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Miskolc, Mohács, Mór, Mosonmagyaróvár, Pápa, Pécs, Sárospatak, Sárvár, Siklós, Sopron, Sümeg, Szarvas, Szécsény, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szigetvár, Szombathely, Tapolca, Tata, Tokaj, Vác, Vasvár, Veszprém, Visegrád, Zirc

Imázs: szín, ember, kiváltott érzések

Eredmények I. A kulturális turizmus európai kitekintésben

A kulturális turizmus európai vizsgálata A kulturális turizmus tipikusan mint másodlagos motiváció jelenik meg. A kulturális kínálat hely-specifikus (városok). Éleződő verseny: a kínálat gyorsabban nő, mint a kereslet. Kiemelt szerep: megközelíthetőség, imázs, a hely szelleme, az átélhető élmény, a történet. A szegmentáció felértékelődik. Információ = internet és ajánlás.

A történelmi városok kínálatának jellemzői európai kitekintésben TURIZMUS INFRASTRUKTÚRA ÉLMÉNY Szállás Parkok és utak A hely szelleme Étkezés Konkrét látnivalók Üzletek Parkolás Tájékozódás Nyilvános illemhely Általános elégedettség A város ajánlása Különleges élmény Tourinform Zsúfoltság és biztonság Visszatetsző dolgok

Középtávra prognosztizálható tendenciák A kultúra fogalma folyamatosan tágul tömegfogyasztás / elit kultúra Populáris szórakozás elemei a kulturális termékekben Szabadidő-ipar: fenntarthatóság, versenyképesség Élmény, minőség, ár-érték arány Tanulás és szórakozás kombinációja Globalizáció és lokalizáció Kulturális kompetencia, gazdasági eszközök, diszkrecionális jövedelem térbeli eloszlása Speciális igények és motivációk A kulturális javak fogyasztásának növekedése divat, társadalmi státusz, szimbolikus fogyasztás

Eredmények II. A kulturális turizmus Magyarországon A hazai történelmi városok turisztikai jelentősége, kulturális turizmussal kapcsolatos elképzelései

A kulturális turizmus Magyarországon Budapest Világörökség helyszínek Történelmi (kis)városok Kiemelt fesztivál- és konferencia helyszínek Kulturális látványosságok Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Magyar Kulturális Stratégia Térségi fejlesztési stratégiák

A történelmi városok lehatárolási lehetőségei - Veszprém versenytársai Eger 717 Visegrád Esztergom 650 637 Sopron 541 Kőszeg 364 Veszprém Székesfehérvár 326 308 Győr 237 Szombathely Pápa 107 145 0 100 200 300 400 500 600 700 800 N=975 említések száma

A történelmi városok lehatárolási lehetőségei vonzerő alapján

A hazai történelmi városok turisztikai jelentősége: Szokott Ön belföldön utazni kifejezetten városlátogatás, kulturális rendezvényeken való részvétel céljából? Település típusa nagyváros város község átlag feletti átlagos átlag alatti felsőfokú érettségi szakmunkásképző 8 általános nincs 8 általánosa 54 46 48 52 37 63 Jövedelmi helyzet 63 37 47 53 30 70 Iskolai végzettség 70 30 55 45 38 62 29 71 14 86 Átlagosan 46 54 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% részt vett nem vett részt

A hazai történelmi városok turisztikai jelentősége A rendezvényeken, fesztiválokon való részvételre jellemzői: népszerű úti célnak számítanak kifejezetten e célból általában a lakóhelyhez viszonylag közeli programokra utaznak el, ott csak néhány órát, esetleg egy napot töltenek, sok esetben a nyaralás, utazás során keresnek fel egy-egy helyszínt, vagy ha útba esik megállnak egy rövid ideig, több napra kifejezetten e célból kevesen kelnek útra, a többség évente egy-egy helyszínt keres fel.

Demográfiai és foglalkoztatottsági jellemzők (szolgáltató szektor/szállás-vendéglátás) Eger Sopron Pécs Veszprém 40% 33% 39% 42% 4% 5% 3% 2%

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma 1990-2005

A kereskedelmi szálláshelyek megoszlása

Eredmények III. A veszprémi esettanulmány és a belőle levonható következtetések, javaslatok

Legutolsó veszprémi látogatása során mennyi időt töltött a városban? magán célból magán és üzleti célból egyaránt üzleti célból 8 34 33 16 9 14 34 31 14 7 18 12 40 12 18 átlag 9 33 34 15 9 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1-2 órát fél napot egy napot két napot három vagy annál több napot

Veszprémi utazás megítélése összességében (Átlag: 4,41) 60 50 40 54 44 % 30 20 10 0 0 2 0 egyáltalán nem inkább nem elégedett elégedett is meg nem elégedett is inkább elégedett teljesen elégedett osztályzat

Két legnépszerűbb vonzerő szegmentálása Nevezetesség Nevezetességet felkeresők aránya Különösen kedvelt Kevésbé kedvelt Vár 54% 41-50 éves korosztály, egyedül élők, 25-30 éves korosztály, szakmunkások, átlagos jövedelműek férfiak, átlag alatti jövedelműek Állatkert 51% 18-24 éves korosztály, 31-40 éves korosztály, szakmunkások, 41-50 éves korosztály, felsőfokú végzettségűek, 3 fős háztartások, egyedül élők átlag alatti jövedelműek

Kulturális rendezvények ismertsége Veszprémi Ünnepi Játékok Veszprémi Nyári Fesztivál Veszprém Rallye Gizella Napok Utcazene Fesztivál A Tánc Fesztiválja Virágos Veszprém díjkiosztó és gála Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál Kabóciádé 21 34 45 17 28 55 13 26 61 14 17 69 10 17 73 9 13 78 5 10 85 4 8 88 3 4 93 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% spontán említés rákérdezésre említés nem hallott róla

Versenytárs Említések száma Hasonlóság Különbség vár (25), híresebb (3), Eger 59 történelmi város, történelmi múlt (14), sok történelmi nevezetesség, sok sok jó borpince (3), strand léte (2), műemlék (10), borvidék (2) sok látnivaló (7) Pécs 51 történelmi város, történelmi múlt (17), sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (15), sok látnivaló (8), történelmi belváros hangulata (7), nagyság (2), ismertség (2), vonzóbb úti cél (2), intenzívebb fejlődés (2) csodálatos természeti adottságok(7) sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (15), Budapesthez közelsége (9), Székesfehérvár 50 történelmi város, történelmi múlt (13), egyházi múlt, egyházi kötödés (8), sok látnivaló (7), koronázási város (5), gazdasági fejlettség (3) a két város közelség (7)

SWOT analízis Erősségek Veszprémi várnegyed Állatkert Fesztiválok, rendezvények Egyetemi város, sok fiatal Kedvező fekvés (Bakony, Balaton) Kisvárosi jelleg Történelmi múlt, gazdag kulturális örökség Gyengeségek Városhoz kapcsolódó propaganda hiánya Városon belüli közlekedés, parkolás Kevés szórakozási lehetőség, hétvégi programok hiánya A hely szelleme kiaknázatlan Fürdők, termálvíz hiánya Vendéglátóhelyek hétvégi nyitva tartása Térségi kapcsolatok

Javaslatok a városközpontú kulturális turizmus fejlesztésére Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség fejlesztése Szervezeti struktúra: térségi szintű turizmusirányítási rendszer kiépítése (TDM) Marketingkommunikációs stratégia és eszközrendszer

1. Vonzerőfejlesztés Térségi projektek: közlekedés, megközelíthetőség, szálláshely Együttműködés, partnerség: tematikus utak, hálózatok, marketing Turisztikai fogadóképesség: látogatóközpont, információs rendszer, Termékfejlesztés és szegmentáció: aktív turizmus, fiatalok Történelmi városmag: közösségi terek, funkcióváltás

Veszprém mint multifunkcionális turistaváros térbeli lehatárolása

A kereskedelmi szálláshely-fejlesztés nagyságrendje és területei a Balatonrégióban 2008-2012 között

2. Térségi szintű turizmusirányítási rendszer kiépítése

3. Marketingkommunikáció Legfontosabb feladat: elérni, hogy a Balaton és a Bakony vonatkozásában tényleges turisztikai központtá nője ki magát. Veszprém több mint félnap üzenet. Célcsoportok szegmentálása sokszínű Veszprém elsődleges kutatások alapján. Új turisztikai attrakciók, a környező településekkel közös programcsomagok kiajánlása. Internet alapú marketing erősítése, monitoring.

Pályázati források és támogatott fejlesztési irányok 2007-2013 között 300 milliárd Ft uniós fejlesztési forrás a turizmusban (ROP), 400 projekt Az ágazat súlya az ÚMFT alapján: 4,6% Preferált területek: Új vonzerők fejlesztése: világörökség helyszínek, történelmi és kulturális helyszínek Szálláshelyek fejlesztése TDM szervezetek létrehozása

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Lőrincz Katalin Tourinform Veszprém www.veszpreminfo.hu veszprem@tourinform.hu, iroda@veszpreminfo.hu