- PDF Ingyenes letöltés

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Barnabás Pataki
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK

2 Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az eltelt idő nagysága, adott szerkezeti elem létrejötte óta az idő vasfoga régmúlt események hatása

3 Kérdésfeltevések Miben különbözik történelmi és nem történelmi város? Milyen történeti determinációk hatnak a települések fizikai környezetében, társadalmában, gazdaságában?

4 Mi a történelmi város? Múltja van, híres történelme? Épületállományának X%-a épült 1800, 1945 előtt? Rendelkezik olyan épségben megmaradt városrésszel, amely döntően régmúlt korok városépítészetét, városképét tükrözi? Rendelkezik kellő számú műemlékkel?

Rendelkezik olyan épségben megmaradt városrésszel, amely

5 A történelmi városok körének leszűkülése Organikus városfejlődés az 1930-as évekig Minden építészeti stílus az előző tagadására jön létre Településújjáéledés a török hódoltság után Korai városépítészeti beavatkozások a 19. században Gyenge modern mozgalom az es években 1945 után: útkeresés, szocialista realizmus Városképi és műemléki vizsgálatok 70 városban A A modern városépítészet térnyerése és elterjedése Műemlékvédelmi helyreállítások; a műemlékvédelem táguló körei

században Gyenge modern mozgalom az 1930-40-es években 1945 után: útkeresés, szocialista realizmus Városképi és műemléki

6 A történelmi városok körének leszűkülése Műemlékvédelem és szocialista modern városépítés konfliktusa, a lakásmodernizáció eltérő irányai Granasztói Pál (1963): Műemléki városok: Pécs, Eger, Esztergom, Győr, Kőszeg, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém Történeti jellegű városok: Debrecen, Miskolc, Szeged, Gyöngyös, Gyula, Kalocsa, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Pápa, Szekszárd, Szentendre, Tata Műemléki jelentőségű területek kijelölése (1967): Eger, Esztergom, Győr, Kőszeg, Mosonmagyaróvár Pápa, Pécs, Sopron, Szentendre, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém

Debrecen, Miskolc, Szeged, Gyöngyös, Gyula, Kalocsa, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Pápa, Szekszárd, Szentendre, Tata Műemléki

7 A településhálózat differenciálódása 1945 előtt épült lakóházak aránya, előtt épült lakások aránya, Budapest 06. ker. 97,3 97,4 2. Budapest 07. ker. 98,7 96,3 3. Budapest 05. ker. 98,0 92,4 4. Budapest 08. ker. 96,0 84,2 5. Budapest 01. ker. 82,9 67,6 6. Budapest 09. ker. 94,0 62,4 19. Budapest 04. ker. 84,1 20,7 20. Budapest 18. ker. 82,1 19,2 21. Budapest 17. ker. 86,7 17,1 22. Budapest 03. ker. 86,9 14,6 23. Budapest 21. ker. 74,1 12,0

Budapest 01. ker. 82,9 67,6 6. Budapest 09. ker. 94,0 62,4 19. Budapest 04. ker. 84,1 20,7 20. Budapest 18. ker. 82,1 19,2 21.

8 A településhálózat differenciálódása Regionális és megyei központok 1945 előtt épült lakóházak aránya, előtt épült lakások aránya, Sopron 92,6 32,9 2. Békéscsaba 88,8 22,1 3. Szombathely 86,7 19,3 4. Pécs 82,4 19,0 5. Szeged 88,0 18,6 6. Salgótarján 77,8 17,6 15. Székesfehérvár 78,8 9,6 16. Veszprém 80,4 8,3 17. Szolnok 73,7 8,3 18. Tatabánya 71,4 8,2 19. Zalaegerszeg 74,3 6,1

Szombathely 86,7 19,3 4. Pécs 82,4 19,0 5. Szeged 88,0 18,6 6. Salgótarján 77,8 17,6 15.

9 A településhálózat differenciálódása Középvárosok 1. Makó 96,0 43,6 2. Orosháza 91,4 36,5 3. Szentes 94,4 35,2 4. Hódmezővásárhely n. a. 33,6 5. Cegléd 87,0 28,7 6. Pápa 86,4 28,4 7. Baja 89,6 27,3 20. Nagykanizsa 85,0 17,7 21. Gödöllő n. a. 13,8 22. Szentendre 82,7 11,7 23. Siófok n. a. 8,7 24. Dunaújváros 47,2 1,4

Cegléd 87,0 28,7 6. Pápa 86,4 28,4 7. Baja 89,6 27,3 20.

10 A településhálózat differenciálódása Kisvárosok 1. Battonya n. a. 52,4 2. Csongrád 93,1 42,7 3. Nagykőrös 93,3 39,7 4. Kunszentmárton n. a. 39,5 5. Szarvas n. a. 38,1 6. Sátoraljaújhely 93,4 38,1 7. Kőszeg 93,1 35,5 79. Fehérgyarmat n. a. 3,6 80. Oroszlány 33,7 2,7 81. Kazincbarcika 37,6 2,7 82. Százhalombatta n. a. 1,8 83. Tiszaújváros n. a. 1,2

Sátoraljaújhely 93,4 38,1 7. Kőszeg 93,1 35,5 79. Fehérgyarmat n. a. 3,6 80.

11 A történelmi város megkülönböztetése: lakókör lakókör-nyezeti adottságok, társadalmi, gazdasági szerep A lakásminőséget (lakóterület, komfortosság) tekintve a történelmi városrészek modernizációs hátrányban vannak A történelmi városok jelentőségtöbblete korántsem általános érvényű, bár városi szerepköreik általában a legkorábban kialakultak, azonban fejlődési pályájuk később különböző irányokat vehetett. A történeti épületállomány funkcionális szerepe A történelmi városok gazdasági jelentősége: a turizmus

jelentőségtöbblete korántsem általános érvényű, bár városi szerepköreik általában a legkorábban kialakultak, azonban fejlődési

12 A történelmi város megkülönböztetése: lakókör lakókör-nyezeti adottságok, társadalmi, gazdasági szerep Vendégéjszakák Vendégéjszakák száma száma kereskedelmi kereskedelmi szálláshelyeken, szálláshelyeken, Siófok Hévíz Hajdúszoboszló Balatonfüred Sopron Debrecen Pécs Eger Győr Keszthely Szeged Gyula Gyöngyös Mosonmagyaróvár Kecskemét Szombathely Székesfehérvár Veszprém Esztergom Kőszeg Baja Sárospatak Szentendre Pápa

Siófok Hévíz Hajdúszoboszló Balatonfüred Sopron Debrecen Pécs Eger Győr Keszthely Szeged Gyula 877 109 22. 832 959 23. 659 563 24. 553 441 25. 385 023 26. 355 422 29.

13 A történelmi város megkülönböztetése: társadalmi, gazdasági szerep, lakókörnyezeti adottságok Történelmi városrészek (n=28) néhány korrelációs adata Gyermekkorúak, % Időskorúak, % Felsőfokú végzettségűek, 15-x, % Vezető, értelmiségi foglalkoztatottak, % 1990 óta jelenlegi lakhelyükön lakók, % Születésük óta jelenlegi lakhelyükön élők, % Nem lakott lakások, % 4-x szobás lakások, % 40m2 alatti lakások, % Félkomfortos és rosszabb lakások, % között 1990 után 1945 előtt épült épült épületek, épült épületek, épületek, % % % 0,095-0,264 0,245-0,231-0,185 0,400-0,175 0,071 0,254-0,072-0,101 0,325 0,460-0,622 0,074 0,537-0,503-0,291 0,511-0,131 0,608-0,472-0,116-0,402-0,288 0,476-0,614 0,432-0,489-0,092

lakások, % 4-x szobás lakások, % 40m2 alatti lakások, % Félkomfortos és rosszabb lakások, % 1945-90 között 1990 után 1945 előtt épült épült épületek, épült épületek, épületek, %

14 Történelmi determinációk a települések szerkezetében Utcahálózat és telekszerkezet hatása A gazdaság települési szerkezetének meghatározása; a városközpont, a piac helyének vándorlása Az ipar telephelyeinek történelmi meghatározottsága a közlekedési módok, ill. hálózatok fejlődésével kapcsolatban

városközpont, a piac helyének vándorlása Az ipar telephelyeinek történelmi

15 Történelmi determinációk a települések szerkezetében A társadalmi szerkezet történelmi meghatározottsága A filtrációs modell általános válasza Duális társadalomszerkezet a történelmi időkben: belváros és a külvárosok A 19. században a belváros státuszát a (történelmi) villanegyed veszi át Történelmi külvárosok: a városok permanens szegénynegyedei? A kedvező fekvés vagy a városfelújítás lehetősége

Az identitástól a lakóhelyi identitásig Az identitás az emlékezet kockáiból épül fel, a megélt világ kognitív leképezésének mozaikjaiból Számtalan összetevője van: személyes és közösségi Etnikai,

16 Az identitástól a lakóhelyi identitásig Az identitás az emlékezet kockáiból épül fel, a megélt világ kognitív leképezésének mozaikjaiból Számtalan összetevője van: személyes és közösségi Etnikai, vallási, ideológiai, történelmi, földrajzi stb. A (lakóhelyi) identitás fogalma felértékelődik a globalizáció korában Számtalan tudomány foglalkozik e témákkal: a földrajz, pszichológia, szociológia, urbanisztika, környezettudomány, antropológia

17 A lakóhelyi identitás A lakóhelyi identitás kulcsfogalma: a hely értelmezése sense of place Nem összetévesztendő a hely imázsa (place( image), és a hely szelleme (the( spirit of the place, genius loci) fogalmakkal A hely értelmezésének összetevői: kötődés (place( attachment) önazonosítás (place( identity) helyfüggőség (place( dependecy)

spirit of the place, genius loci) fogalmakkal A hely értelmezésének összetevői:

A lakóhelyi identitás A lakóhelyi identitás kialakulása tehát több lépcsős folyamat. A hely identifikációját megelőzi a táj és a település identifikációja.

18 A lakóhelyi identitás A lakóhelyi identitás kialakulása tehát több lépcsős folyamat. A hely identifikációját megelőzi a táj és a település identifikációja. Benne nagy szerepet kap a személyes történelem, illetve a közösségi szintű történelem: A történelmi események interpretációja A közösen megélt történelem A konstruált történelem Mások vélekedése, képalkotása

Benne nagy szerepet kap a személyes történelem, illetve a közösségi szintű történelem: A

19 A lakóhelyi identitás A történelem itt elsősorban, mint események sora jelenik meg. A történelem anyagi és nem anyagi szférákban, ill. keresztül egyaránt hat Azaz jellegzetes hordozó eleme a fizikai (épített és természeti) környezet Az írásbeliség és a szóbeliség A történelem és így az identitás is manipulálható!

keresztül egyaránt hat Azaz jellegzetes hordozó eleme a fizikai (épített és

20 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,