Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) soros ülése 2008. december 10. 10.00-14.00 FSZH, Szeszgyár u. III. em. tárgyaló ELŐTERJESZTÉSEK

Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) soros ülése 2008. december 10. 10.00-14.00 FSZH, Szeszgyár u. III. em. tárgyaló ELŐTERJESZTÉSEK 22/2008 sz. előterjesztés Bemutatkoznak az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalainak delegáltjai, az NPT ügyrendjének módosítása Előterjesztő: az NPT titkára 23/2008 sz. előterjesztés Az EU-OECD kompetencia rendszerekkel harmonizált magyar tanácsadó képzések rendszerezésének bemutatása (2. verzió) Előterjesztő: Dr. Szilágyi Klára 24/2008 sz. előterjesztés Magyar nyelvű pályaorientációs szakirodalmi bibliográfia szerkesztett változata 1989- től Előterjesztő Dr. Szilágyi Klára (OPKM munkája alapján) 25/2008 sz. előterjesztés Az 15/2008 NSZFT teljesített szerződés szakmai tartalmának bemutatása - A TÁMOP 222 előkészítése a) www.epalya.hu kiegészítések bemutató (10 percben/ PPT formában) b) Felsőoktatási karrier irodák tanulmány (írásban) c ÁFSZ belső és kiszerződött pályaorientációs kapacitás felmérés összegzése (írásban) d) Akkreditált tananyag a TÁMOP 2.2.2. KP 2000 fős célcsoportjai számára (írásban) e) LLG rendszer kiépítéséhez szükséges adatmodell és adattérkép kialakítása (írásban) Előterjesztő Borbély- Pecze Tibor Bors 26/2008 sz. előterjesztés TÁMOP 222 program helyzetértékelés, új LLG állásfoglalás bemutatása (Állásfoglalás: A pályaorientáció fokozottabb belefoglalása az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiákba ) Előterjesztő Borbély- Pecze Tibor Bors 27/2008 sz. előterjesztés Az ELGPN 2009-2010-es munkatervével harmonizált NPT munkaterv 2009-2010 (az új LLG Határozat: Oktatási Miniszterek Tanácsa) és az NPT 2008-as feladatának elszámolása (9/2008 NSZFT szerződés értelmében) Előterjesztő az NPT Titkára

22/2008 sz. előterjesztés Bemutatkoznak az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalainak delegáltjai, az NPT ügyrendjének módosítása 1.) A Tanács a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) döntése nyomán 2008. június 18.-ai ülésén módosította a nevét. (10/2008 sz. NPT előterjesztés). A tanácstagok egységesen a Nemzeti Pályaorientációs Tanács (rövidítve NPT) angol átiratban (LLG) használata mellett döntöttek a korábbi Magyar Élethosszig Tartó Pályaorientációs Tanács név használata helyett. A döntés összhangban van az EU Oktatási Miniszterek Tanácsának 2008. novemberében elfogadott második LLG határozatával, amelynek az OKM és az SZMM által is véleményezett magyar fordítása az ELGPN (European Lifelong Guidance Policy Network) magyar fordításaként hivatalosan az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (EPSZH) elnevezést fogadta el. A lifelong guidance (LLG) magyar megfelelőjére továbbra sincsen egységes szakmai és nyelvhasználati álláspont. Egyaránt elterjedt az életpálya-fejlesztés, pályaorientáció és a karrier tanácsadás fogalma is. Az NPT az egész életutat, szakmai pályafutást támogató pályaorientáció/ karrier tanácsadás és fejlesztés elnevezéseket javasolta. 2.) A Tanács tagjainak száma 13 főre nőtt 2008. második felétől. Az új tanácstagokat az OÉT munkaadói és munkavállalói (1-1 fő) delegáltak. A két tag név szerint: Dr. Benkő István, OÉT munkavállalói oldal delegáltja Zsoldosné Csaposs Noémi, OÉT munkaadói oldal delegáltja 3.) Az NPT alapító ügyrendjébe bekerül a regionális/ térségi együttműködés feladatköre, amennyiben az NSZFT a Tanács ilyen irányú feladatát 2009-2010-re is támogatja és jóváhagyja. A 2008. december 11.-ei NSZFT ülés eredményeinek függvényében a Tanács fenti módosítások átvezetését a Tanács ügyrendjén támogatja.

23/2008 sz. előterjesztés Az EU-OECD kompetencia rendszerekkel harmonizált magyar tanácsadó képzések rendszerezésének bemutatása (2. verzió) A magyar tanácsadóképzés a pszichológia, a pedagógia és az andragógia tudományterületén történik a felsőoktatásban. A pedagógia területén második szakként vehető fel tanácsadó tanár, így a végzettségben a tanári kompetenciák a dominánsak és csak ismeretszinten jelennek meg a pálya-, munka-, tanulás-, tanácsadás specifikumai. Az európai harmonizációra a tanári képesítéseket nyújtó képzések nem alkalmasak. A szakirányú tanártovábbképzések harmonizációja folyamatosan történik. Itt az EU-s irányelvek 2010-ig beépítésre kerülhetnek. A pszichológia tudományterületén a pszichológia Ba kimenet a harmonizáció elemzésére nem alkalmas, azonban a pszichológia Ma szak harmonizációja tartalmilag megfelelőnek minősíthető, amely jól kitűnik az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzési szak és a pszichológia mesterképzési szak kompetenciakövetelményeinek összehasonlításából. (Lásd 1. sz. melléklet) Az andragógia tudományterületén a munkavállalási tanácsadó szakirányon végzettek európai uniós harmonizációja megfelelő, azonban nem tükrözi az egész életen át tartó tanulás szemléletét, kevésbé képzésorientált tartalmú. Ezek az ismeretek a bolognai folyamat felülvizsgálata kapcsán beépíthetőek a képesítési követelményekbe és ezzel egy jobb színvonalú harmonizáció biztosítható. (Lásd 2. sz. melléklet.) Az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzési szak követelményeinek harmonizációjában jelentős eltéréseket találunk. (Lásd 3. sz. melléklet.) A magyar kompetenciakövetelmények a tanácsadás, a szakmai gyakorlat területén tágabb és bővebb kompetenciaszinteket tartalmaznak, mint az EU szintek. Ennek az az oka, hogy az alapszakon már kialakult a harmonizáció. Ezért ráépülő és a holisztikus tanácsadási személetet megalapozó a magyar kompetenciaszint. Nem történt előrelépés az Ma képzésben sem ebben az 1. sz. kompetenciatartalom vonatkozásában. Az egész életen át tartó tanulás szemléletének közvetítése csak áttételesen jelenik meg az értékek folyamatos hangsúlyozása révén. Tanácsadó képzés mindkét szintjének hiánya a projektvezetéshez szükséges adminisztratív költségvetési ismereteinek oktatása, illetve a követelményszintekbe való megjelenítése. Az andragógia területéről elvégeztük az andragógia alap és mesterszak összehasonlítását is, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a tanácsadói tevékenységhez tartozó magyar (európai) kompetenciakövetelmények differenciált kidolgozására van szükség, hiszen elméletileg az andragógus Ma végzettség a felnőttképzésben feljogosít a tanácsadói tevékenységre. Emellett a munkaügyi szervezet kiajánlott szolgáltatásait befolyásoló kormányrendelt igen tágan határozza meg azon szakmai végzettségeket, amely lehetővé teszi a tanácsadási tevékenység, mint szolgáltatás nyújtását. A tanácsadó magyar kompetenciatartalmak meghatározására még azért is szükség van, mert az akkreditált felnőttképzési programokban (6. sz. melléklet) és a szakirányú továbbképzésekben is megjelennek a tanácsadói tevékenységek. (5. sz. melléklet)

1. sz. melléklet Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési és a Pszichológia Mesterképzési Szak kompetenciakövetelményeinek összehasonlítása Az egyes szakokhoz kapcsolódó kompetenciakövetelmények lefektetik a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül fontos ismereteket, képességeket, beállítottságokat melyek alkalmassá teszik a szakma gyakorlóját arra, hogy speciális feladatokat lásson el és/vagy egy adott speciális populációval dolgozzon. Az adott szakmához kapcsolódó kompetencia keret segítségével feltérképezhető és fejleszthető egy adott szakember ismeretanyaga, képességei és a szakterülethez kapcsolódó gyakorlata. Ezen lefektetett kompetenciák segíthetik a képző intézményeket a szakmai ismeretanyaguk összeállításában és segítséget nyújthatnak a munkáltatóknak, hogy milyen megfelelő ismeretekkel, képességekkel és személyiségtulajdonságokkal rendelkező szakembert alkalmazzanak. Az alábbi összehasonlításban az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési és a Pszichológia Mesterképzési Szak kompetenciakövetelményeinek összehasonlítása a következő kompetencia területek mentén történik: Az adott szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek Az adott szakterület szakmai környezete Szakmai tevékenység gyakorlása egyénekkel és csoportokban Információ és erőforrás menedzsment Magas szintű szakmai gyakorlat Hasonlóságok és különbségek a két mester szak kompetenciakövetelményeiben 1. Az adott mesterszakhoz, illetve mesterszakon belüli szakirányokhoz kapcsolódó legalapvetőbb elméleti és gyakorlati/ szakmódszertani ismeretekkel kapcsolatos kompetenciák. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében A mester szakon végzettek ismerik az andragógia elméletének rendszerébe illeszkedő pszichológiai megalapozottságú szociálpszichológiai összefüggéseket. A mester szakon végzettek ismerik a tanácsadási és pályatervezési tevékenységet megalapozó alkalmazott pszichológiai, andragógiai ismereteket, azok gyakorlati alkalmazását, a tervező munka stratégiáit, az önellenőrzés módszereit. A mester szakon végzettek alkalmasak a nemzetközi tapasztalatok, jó példák (gazdasági, szociálpszichológiai) hazai követelményeknek megfelelő adaptálására.

A Pszichológia Mesterképzési Szak esetében A mester szakon végzettek ismerik a pszichológiatudomány történetét és meghatározó elméleti nézőpontjait. A mester szakon végzettek ismerik az alkalmazott pszichológiai területek és a társtudományok alapismereteit. A mester szakon végzettek ismerik a pszichológiatudomány módszereit, az adatok feldolgozásának, kezelésének szakmai-etikai szabályait. A mester szakon végzettek ismerik a választott szakirány speciális ismereteit és módszertanát. Ezen belül az egyes szakirányokon munka- és szervezetpszichológia szakirány A szakirányon végzettek ismerik a munkapszichológiai elméleteket, a munkaalkalmasság, kiválasztás, munkahelyi szocializáció, munkahelyi képességfejlesztés módszereit. A szakirányon végzettek ismerik a szervezetpszichológiai kutatásokat, a szervezetfejlesztést, a vezetéspszichológiát, a szervezeti kultúra meghatározóit. tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány A szakirányon végzettek ismerik a tanácsadás különféle elméleti irányzatait, az életvezetési, pálya és munkatanácsadás elméleteit, a krízis-elméleteket, A szakirányon végzettek ismerik a tanácsadás és az iskolapszichológia különböző területein használt diagnosztikai eljárásokat, Ezen kompetenciaterületen mindkét szak követelményei általánosan jelennek meg: a végzettek ismerik a leendő munkájukat megalapozó ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását. Ez meglehetősen tág keretet biztosít a képzők számára a szakokhoz kötődő ismeretanyag összeállításában. A Pszichológia Mesterképzési szak adott kompetenciaterülethez kötődő kompetenciái sokkal inkább az elméleti háttérismeretek meglétére koncentrálnak, mint azok gyakorlatban való alkalmazására. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzés Szak kompetencia követelményei között nem jelenik meg a szakmához kötődő etikai követelmények ismeretére vonatkozó előírás. Ugyanakkor a szak kompetenciakövetelményei között megjelennek a hazai és nemzetközi tapasztalatok ismerete és saját gyakorlatba való átültetése. 2. Az adott szakterület szakmai környezetének megjelenése a kompetenciakövetelményekben. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében A mesterképzési szakon végzettek ismerik a munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatokat, a munkatudományokat, a pályák osztályozási rendszereit, a képzés és a munkavállalás jogi szabályrendszerét. A mesterképzési szakon végzettek ismerik a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket. A szakképzettség gyakorlásához szükséges az értékalapú megközelítés, amelynek középpontjában a munka, a pálya, mint alkotó és kreatív tevékenység jelenik meg,

A szakképzettség gyakorlásához szükséges az elkötelezettség az interkulturális kapcsolatok építésére, törekvés a munka-magatartás tradícióinak megismerésére. A Pszichológia Mesterképzési Szak esetében A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a szakmájuk interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére, a természettudományi és társadalomtudományi partnertudományok új eredményeinek követésére. Ezen belül az egyes szakirányokon munka- és szervezetpszichológia szakirány A szakirányon végzettek ismerik az ergonómia és a munkahelytervezés eredményeit. A szakirányon végzettek ismerik a közgazdaságtan, a munkajog, a szociológia és a közvéleménykutatás munka és szervezetpszichológiában hasznosítható eredményeit. tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány A szakirányon végzettek ismerik az iskolapszichológia elméleti irányzatait, feladatát és munkamódszereit, az oktató-nevelő intézmények szervezeti sajátosságait, a pedagógia, a gyermekvédelem, a gyermek és serdülő pszichiátria tanácsadásban és iskolapszichológiában hasznosítható eredményeit. Mindkét szak kompetencia követelményei részletesen kitérnek a szakmát meghatározó szektorokkal és társtudományokkal kapcsolatos megfelelő ismeretek szükségességére, megjelenik az interdiszciplináris szemlélet. Ugyanakkor az Emberi Erőforrás Szak esetében a felsorolt kompetenciák elsősorban a foglalkoztatáspolitika és a munkaerőpiac területére korlátozódnak de nem térnek ki a képzési és oktatási rendszerre. Ugyanakkor fontos szerepet kap a szakemberek motiválása a szakmát meghatározó döntéshozatali mechanizmusokban való részvételre. A Pszichológia Mesterszak esetében az egyes szakirányokra hatással lévő társtudományok, szektorok külön- külön is megjelennek. A Pszichológia Mesterszak esetében a kompetenciák között csak a hazai eredmények saját gyakorlatba való beültetése hangsúlyos és nem jelenik meg a nemzetközi kitekintés. A Pszichológia, Tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon belüli kompetencia itt egyértelműen csak az iskolapszichológiára koncentrál, nem jelenik meg a tanácsadói környezet ismeretének követelménye. 3. Egyéni és csoportos szakmai tevékenység gyakorlásával kapcsolatos kompetenciakövetelmények. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében A mesterképzési szakon végzettek ismerik a szervezeti, intézményi humánpolitika céljaival összefüggésben tervező, fejlesztő és támogató tevékenységeket a munkavállalók képzettségi szintje és karrierigénye vonatkozásában. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak hiteles írásbeli és szóbeli kommunikációra.

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak váratlan helyzetek megoldására. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak önálló és felelősségteljes munkára a hozzájuk fordulók individuális céljainak megvalósításáért, egyéni tervezési készségük fejlődésének támogatása érdekében. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak interperszonális kapcsolatokban az érdekek és az értékek összhangjának megteremtésére az aktuális foglalkoztatáspolitikai lehetőségek figyelembevételével. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a különböző szintű és tartalmú konfliktusok megoldásához való hozzájárulásra. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a jó kapcsolatteremtési együttműködési és konfliktusmegoldási képességek. A szakképzettség gyakorlásához szükséges megfelelő nyitottság a különböző kultúrák iránt. A szakképzettség gyakorlásához szükséges az előítélet-mentesség. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a szociális érzékenység. A szakképzettség gyakorlásához szükséges az egyéni és a társadalmi érdekek összeegyeztetésének igénye, A szakképzettség gyakorlásához szükséges a társszakma képviselőivel való együttműködés képessége. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a csapatmunka fontosságának elfogadása. A Pszichológia Mesterképzési Szak esetében A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a pszichológusi tevékenység gyakorlására megfelelő szakmai szupervízió mellett olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol szakirányuknak megfelelő munka folyik. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak az alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a magas szintű szakmai motiváltság, elkötelezettség, felelősségtudat és etikai érzék, fejlett elemző képesség a magatartás és a pszichés működés különböző területein, A szakképzettség gyakorlásához szükséges a nyitottságra, együttműködésre törekvés, tolerancia. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a reális önismeret, kreativitás és kezdeményezőkészség az emberi kapcsolatokban, A szakképzettség gyakorlásához szükséges az érzések és gondolatok világos kifejezésének képessége. Ezen belül az egyes szakirányokon munka- és szervezetpszichológia szakirány A szakirányon végzettek alkalmasak a munkatevékenység pszichológiai vonatkozásait egységes integrált formában alkalmazni a munka- és szervezetpszichológiai feladatok megoldásakor.

A szakirányon végzettek alkalmasak a munka világában felmerülő különböző pszichológiai problémák (személyzetkiválasztás, kompetenciaelemzés és - fejlesztés, karriertervezés, ösztönzés és értékelés, emberierőforrás-fejlesztés, kockázatkezelés, munkahelyi egészségfejlesztés, stb.) szakszerű megoldására. tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány A szakirányon végzettek alkalmasak a diagnosztikai és tanácsadási módszerek alkalmazására a gyakorlatban, a különböző életkorú kliensekkel való foglalkozás keretében, A szakirányon végzettek alkalmasak az egyéni-, csoport - és családi tanácsadásra, a fejlődés és a változás elősegítésére. A szakirányon végzettek alkalmasak a prevenció különböző szintjein pszichológiai ellátás nyújtására. Az egyéni és csoportos tevékenységek gyakorlására vonatkozó kompetenciák közül mindkét szaknál fontos szerepet kap a magas szintű kommunikáció, az önálló problémamegoldás, konfliktuskezelés, kapcsolatteremtő képesség. Az Emberi Erőforrás Szak esetében hangsúlyos a munkatársakkal és a társszakma képviselőivel való kapcsolattartás, míg a Pszichológia Mesterszak kompetenciái között ez nem jelenik meg. A Pszichológia Mesterszak kompetencia követelményei sokkal inkább a leendő szakember egyéni tevékenységeiben való jártasságaira fókuszálnak. A szak kompetenciakövetelményeiben nem különülnek el az egyéni és csoportos tevékenységekhez szükséges kompetenciák. Az Emberi Erőforrás Szak kompetenciáiban nem jelenik meg az egyéni tevékenységet támogató, segítő és kontrolláló szupervízió. Továbbá az Emberi Erőforrás Szak kompetenciakövetelményei nem térnek ki az eltérő korcsoportoknak nyújtott szakmai segítségben mutatkozó eltérésekre és az ezekhez kapcsolódó kompetenciákra. Ily módon a kompetencia követelmények között nem jelenik meg az élethosszig tartó tanácsadás szemlélete sem. A szak kompetenciakövetelményeiben nem jelennek meg az egyéni és csoportos tanácsadói tevékenységekhez szükséges kompetenciák. Mindkét szakon megjelenik azonban az eltérő kulturális háttérrel rendelkező csoportokkal való együttműködési képesség fontossága, a multikulturális szemlélet. 4. Információ és erőforrás menedzsment Az információs és erőforrás menedzsment a következő kompetencia területekre koncentrál: Adatok megfelelő gyűjtésének és elemzésének módszerei, Adatok magyarázata és elemzése, Feljegyzések készítése tárolása, karbantartása Adatgyűjtéssel ás adatfeldolgozással kapcsolatos szabályozások ismerete, Adatrögzítési és adatkezelési eszközök és technológiák Naprakész technológiai ismeretek, Tervezési, idő és projekt menedzsment képességek, stb. Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében A mesterképzési szakon végzettek ismerik a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket.

A Pszichológia Mesterszak esetében A Pszichológia Mesterszak esetében nem találhatunk az információ és erőforrás menedzsment területére vonatkozó kompetenciakövetelményeket. Az Emberi Erőforrás Szakon találhatunk ezen kompetenciaterülethez kapcsolódó követelményt, de ez leginkább az információszerzésre fókuszál, de nem jelennek meg az adott informatikai eszközök tanácsadásban való alkalmazásának kompetenciái, sem pedig a szakhoz kapcsolódó adatrögzítési, adatgondozási technikák ismerete. A Pszichológia Mesterszak leírásában nincs információ és erőforrás menedzsment kompetenciaterületre vonatkozó kompetencia követelmény. Általánosságban, az egyes szakok kompetenciakövetelményei rögzítik a szakhoz kapcsolódó szakmai ismeretanyagokat, viszont nem térnek ki arra, hogy ezen ismereteket milyen módszerekkel és eszközökkel, milyen forrásokból és milyen technológiai ismeretek birtokában használhatják és tarthatják naprakészen a leendő szakemberek. 5. Magas szintű szakmai gyakorlat Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak esetében A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak folyamatos önképzésre, a hosszú távú stratégiák jelentőségének felismerésére, ennek érvényesítésére támogató jelleggel az egyéni, illetve csoportos tanácsadási tevékenységben. A szakképzettség gyakorlásához szükséges az öndefiníciós képesség, melynek alapján képesek szakmai tevékenységüket és személyes karrier esélyeiket folyamatosan értékelni, elemezni és fejleszteni. A szakma gyakorlásához szükséges a szakma érdekeinek képviselete hazai és nemzetközi szervezetekben. A Pszichológia Mesterképzési Szak esetében A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak szakterületükön kutató-fejlesztő munka végzésére. A szakképzettség gyakorlásához szükséges az önreflexió a szakmai tevékenységek során, és a folyamatos szakmai megújulás képessége. A magas szintű szakmai gyakorlatra vonatkozó kompetenciaterületen belül az emberi Erőforrás Szak elsősorban a szakmai öndefinícióra, a saját szakmai tevékenység értékelésére, elemzésére és folyamatos fejlesztésére koncentrál. Az Emberi Erőforrás Szak szakembereitől leginkább az aktuális hazai és nemzetközi kutatási eredmények szakmai gyakorlatba való beültetése elvárás. A Pszichológia Mesterszakon mind a szakmai önelemzés, önfejlesztés mind pedig a szakmaterület fejlesztésében, kutatási tevékenységekben való részvétel megjelenik. A szak kompetenciakövetelményeiben nem jelenik meg a nemzetközi kitekintés, nemzetközi tapasztalatcsere, viszont hangsúlyosan tetten érhető a szakmai kutatásokban való aktív részvétel is fontossága.

2. sz. melléklet Andragógia - Munkavállalási tanácsadó szakirány alapszak kompetenciakövetelményeinek Európai Uniós tanácsadói kompetenciaterületekkel való harmonizációja Az Európai Unió kompetencia kerete pályatanácsadó szakemberek számára 5 kompetenciaterületet határoz meg: 1. Egész életen át tartó képzési-, pálya- és személyes/szociális tanácsadás elmélete és gyakorlata. 2. Munkaerőpiac, oktatás és képzés 3. Tanácsadás 4. Információ és erőforrás menedzsment 5. Szakmai gyakorlat 1. Egész életen át tartó képzési-, pálya- és személyes/szociális tanácsadás elmélete és gyakorlata. a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit, a tanácsadással kapcsolatos jogszabályokat; a pályaorientáció és a pályaválasztás interdiszciplináris összefüggéseit, elméleti és gyakorlati alapjait; A képesítési követelményekből nem tűnik ki az Európai Uniós kompetenciák által igényelt egész életen át tartó tanulás és képzés. A pályaválasztás és munkavállalás külön kompetenciaként való meghatározása azonban mutatja a folyamat személetet a képzésben. 2. Munkaerőpiac, oktatás és képzés a gazdálkodás makro- és mikrokörnyezetére ható leglényegesebb közgazdasági tényezőket; az alapvető gazdálkodási struktúrákat; a hazai és az Európai Unió munkaerő-piacának főbb jellemzőit, alapvető struktúráit és változási tendenciáit; A munkaerőpiaci ismeretek dominanciája a magyar kompetenciakövetelményekben kimagasló, kevésbé hangsúlyos a képzési folyamatok naprakész követése. Az andragógia alapszakon a felnőttképzési szakirány elkülönült a tanácsadó szakiránytól és ezért kevésbé hangsúlyos a felnőttképzési vonatkozása a tanácsadásnak. 3. Tanácsadás a tanácsadás elméleti és módszertani alapjait, a tanácsadás intézményes rendszerét, helyszíneit és fórumait; a tanácsadás egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát; a tanácsadásra jelentkezők öndefiníciójának kialakításában segítséget nyújtani, a munkavállalási lehetőségekről tájékoztatni; az individuális igények támogatására,

A tanácsadás területén erős a kapcsolódás az európai irányelvekhez és megfelelőnek ítélhető a harmonizáció. A holisztikus tanácsadás szemlélete kevésbé hangsúlyozott a magyar kompetenciákban, viszont a tanácsadási kompetencia teljes harmonizációt mutat. 4. Információ és erőforrás menedzsment a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit, a tanácsadással kapcsolatos jogszabályokat; egyéni és csoportos formában történő fejlesztő tevékenységek vezetésére, komplex munkaerő-piaci programok szervezésére a tanácsadás egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát; Az információ és erőforrás menedzsment éppen a naprakész információk megszerzésének módszereit, eszközeit és forrásait takarja. Olyan kompetenciák tartoznak ide, melyek segítségével a szakember információhoz jut, adatok birtokába kerül, melyeket aztán megfelelően tud értelmezni, feldolgozni és beépíteni mindennapi munkájába. Ide tartozik még a tanácsadáshoz kapcsolódó információs eszközök használata és technológiák ismerete, adatok rögzítésének és naprakészen tartásának menete valamint a tervezési, idő és projekt menedzsment képességek. A magyar kompetenciarendszer jogi és munkaerőpiaci vonatkozásai megfelelnek az irányelveknek. 5. Szakmai gyakorlat A szakhoz kapcsolódó külső terepgyakorlatok óraszáma lehet a biztosíték a harmonizációra, hiány a projekt és költségvetés menedzsmentre való felkészítés.

3. sz. melléklet Az Emberi Erőforrás Tanácsadó Mesterképzési Szak kompetenciakövetelményeinek Európai Uniós tanácsadói kompetenciaterületekkel való harmonizációja Az Európai Unió kompetencia kerete pályatanácsadó szakemberek számára 5 kompetenciaterületet határoz meg: 1. Egész életen át tartó képzési-, pálya- és személyes/szociális tanácsadás elmélete és gyakorlata. 2. Munkaerőpiac, oktatás és képzés 3. Tanácsadás 4. Információ és erőforrás menedzsment 5. Szakmai gyakorlat 1. Egész életen át tartó képzési-, pálya- és személyes/szociális tanácsadás elmélete és gyakorlata. A szakon végzettek ismerik az andragógia elméletének rendszerébe illeszkedő pszichológiai megalapozottságú szociálpszichológiai összefüggéseket. A szakon végzettek ismerik a tanácsadási és pályatervezési tevékenységet megalapozó alkalmazott pszichológiai, andragógiai ismereteket, azok gyakorlati alkalmazását, a tervező munka stratégiáit, az önellenőrzés módszereit. A szakon végzettek ismerik a szervezeti, intézményi humánpolitika céljaival összefüggésben tervező, fejlesztő és támogató tevékenységeket a munkavállalók képzettségi szintje és karrierigénye vonatkozásában. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a nemzetközi tapasztalatok, jó példák (gazdasági, szociálpszichológiai) hazai követelményeknek megfelelő adaptálására, Az adott kompetencia területen az európai uniós kompetenciák 3 különböző részre oszthatók: képzési, pálya és személyes/ szociális tanácsadás. Az uniós tanácsadói kompetenciák között markánsan tetten érhető az élethosszig tartó tanulás és élethosszig tartó tanácsadás szemlélete, míg a magyar követelményrendszerben egyáltalán nem jelenik meg. Az uniós kompetenciák kitérnek a tanácsadás elméletének és gyakorlatának konkrét elemeire, módszereire és eszközeire (tanácsadási módszerek, döntési mechanizmusok, tranzíciók segítése, kompetenciahatárok, a szakma etikai követelményrendszere), míg a hazai kompetenciakeret sokkal inkább ismereteket tartalmaz, így nagy mozgásteret biztosítva a képzők számára képzés tartalmának összeállításában. Mind az uniós mind pedig a hazai kompetenciák között megjelenik a hazai és nemzetközi tapasztalatok ismerete és saját gyakorlatba való beépítése. 2. Munkaerőpiac, oktatás és képzés A szakon végzettek ismerik a munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatokat, a munkatudományokat, a pályák osztályozási rendszereit, a képzés és a munkavállalás jogi szabályrendszerét. A szakon végzettek ismerik a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket.

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak interperszonális kapcsolatokban az érdekek és az értékek összhangjának megteremtésére az aktuális foglalkoztatáspolitikai lehetőségek figyelembevételével. A szakképzettség gyakorlásához szükséges értékalapú megközelítés, amelynek középpontjában a munka, a pálya, mint alkotó és kreatív tevékenység jelenik meg. A munkaerőpiac, oktatás, képzés területén a szak kompetenciakövetelménye, elsősorban a főbb munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai trendekre, felállított rendszerekre (pályák osztályozási rendszere, munka érték) koncentrál. Ezzel szemben az uniós kompetencia leírásban az azonosságok mellett az adott kompetenciaterülethez kapcsolódó tevékenységekhez szükséges képességek, ismeretek jelennek meg: Egyéni Képzési Terv kialakítása, rendszeres áttekintése; munka- élet egyensúly megteremtése;kapcsolattartás az érdekeltekkel, együttműködőkkel; csoportos tevékenységek szervezése, vezetése. A hazai kompetenciák sokkal inkább az elméleti háttér megalapozására irányulnak, míg az uniós irányelvek az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati tevékenységekben való jártasságot is hangsúlyozzák. 3. Tanácsadás A szakon végzettek alkalmasak hiteles írásbeli és szóbeli kommunikációra, A szakon végzettek alkalmasak váratlan helyzetek megoldására. A szakon végzettek alkalmasak önálló és felelősségteljes munkára a hozzájuk fordulók individuális céljainak megvalósításáért, egyéni tervezési készségük fejlődésének támogatása érdekében. A szakon végzettek alkalmasak lesznek a különböző szintű és tartalmú konfliktusok megoldásához való hozzájárulásra, A szakképzettség gyakorlásához szükséges jó kapcsolatteremtési, együttműködési és konfliktusmegoldási képességek. A szakképzettség gyakorlásához szükséges előítélet-mentesség. A szakképzettség gyakorlásához szükséges szociális érzékenység, A szakképzettség gyakorlásához szükséges az egyéni és a társadalmi érdekek összeegyeztetésének igénye. A szakképzettség gyakorlásához szükséges megfelelő nyitottság a különböző kultúrák iránt. A szakképzettség gyakorlásához szükséges elkötelezettség az interkulturális kapcsolatok építésére, törekvés a munka-magatartás tradícióinak megismerésére. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a társszakma képviselőivel való együttműködés képessége. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a csapatmunka fontosságának elfogadása. A tanácsadási gyakorlat területén a szak kompetenciái között a személyes készségeket találhatunk: kommunikáció, alkalmazkodóképesség, rugalmasság, kapcsolatteremtési képesség, szociális érzékenység, előítélet mentesség, nyitottság, tolerancia. Ehhez képest az európai irányelvek leginkább a tevékenységekhez kötött szakmai kompetenciákat hangsúlyozzák: tanácsadási technikák, csoport szervezés, csoporttartás, csoportdinamika, szakmai háló kialakítása, fenntartása. Az európai gyakorlat a tanácsadást sokkal inkább holisztikusan kezeli nem csupán képzési és pályatanácsadásként. Az uniós gyakorlatban megjelenik a személyes tanácsadás, kulturális hatások vizsgálata, egészségügyi kérdések, párkapcsolati problémák, különböző élethelyzetek közötti átmenet segítése, munka és

magánélet összeegyeztetése. Amennyiben indokolt ezen esetekben az ügyfél megfelelő szakemberhez való átutalása történik. 4. Információ és erőforrás menedzsment A mesterképzési szakon végzettek ismerik a pálya-munka világához kapcsolódó rétegspecifikus, regionális, térségi összefüggéseket, illetve az ezekhez kapcsolódó támogató informatikai rendszereket. Az információ és erőforrás menedzsment éppen a naprakész információk megszerzésének módszereit, eszközeit és forrásait takarja. Olyan kompetenciák tartoznak ide, melyek segítségével a szakember információhoz jut, adatok birtokába kerül, melyeket aztán megfelelően tud értelmezni, feldolgozni és beépíteni mindennapi munkájába. Ide tartozik még a tanácsadáshoz kapcsolódó információs eszközök használata és technológiák ismerete, adatok rögzítésének és naprakészen tartásának menete valamint a tervezési, idő és projekt menedzsment képességek. Ezek közül a szak kompetenciakövetelményei között nem jelenek meg a menedzsment képességek. 5. Szakmai gyakorlat A szakon végzettek alkalmasak folyamatos önképzésre, a hosszú távú stratégiák jelentőségének felismerésére, ennek érvényesítésére támogató jelleggel az egyéni, illetve csoportos tanácsadási tevékenységben. A szakképzettség gyakorlásához szükséges öndefiníciós képesség, melynek alapján képesek szakmai tevékenységüket és személyes karrier esélyeiket folyamatosan értékelni, elemezni és fejleszteni. A szakképzettség gyakorlásához szükséges a szakma érdekeinek képviselete hazai és nemzetközi szervezetekben. A szakmai gyakorlat kompetenciaterületen a szak kompetenciakövetelményei elsősorban a szakember folyamatos önképzésére, önértékelésére, elemzésére és fejlesztésére helyezik a hangsúlyt összhangban az uniós irányelvekkel. Ezen felül az uniós irányelvek kitérnek még a szakma etikai irányelveinek ismeretére, szakmai kutatásokban való aktív részvételre (kutatások kezdeményezésére) valamint projekt és költségvetés menedzsmentre.

4. sz. melléklet ANDRAGÓGIA ALAP SZAK A szak képzési céljai túl általánosak, nem pontosan definiáltak. A szakon végzettektől elvárják, hogy szakirányú felkészültségének megfelelően, kellő mélységű elméleti ismeretanyag birtokában lássák el feladataikat, de nem részletezik, hogy pontosan mit jelent ez. A kompetenciakövetelmények elsősorban a felnőttképzésben betöltött szerepet hangsúlyozzák, ugyanakkor nem térnek ki az eltérő igényű és összetételű célcsoportok (bevándorlók, tartósan munkanélküliek, fogyatékosok, tanulási vagy magatartási problémákkal küzdők) problémáinak differenciált kezelésére. A szakleírás elsősorban alapvető ismeretek meglétére és a módszerek alapszintű alkalmazására fókuszál. Ugyanakkor bizonyos területeken magasabb szintű képességek meglétét írja elő, mint a mester szak. Ilyenek például: Gazdasági-társadalmi folyamatok és a kultúra jelenségvilága közötti összefüggések differenciált és rendszerszemléletű értelmezése, Idegen nyelven való hatékony kommunikáció, Információk elemzések mások számára történő prezentálása. Ugyanakkor bizonyos kompetenciakövetelmények nem épülnek konzekvensen egymásra, hiszen míg csak az oktatási rendszer és a szervezet-irányítás, kommunikáció és konfliktuskezelés csupán elemi szintű ismeretét írja elő, egy másik kompetenciakövetelményben a különböző felnőttképzési színtereken elvárásként jelenik meg hogy szakon végzettek alkalmasak tervezői, szervezői és irányítási feladatok ellátására. A követelmények kitérnek nem csak a megfelelő információk, ismeretek meglétére de azok megszerzésének módszerére, a telekommunikációs eszköztár használatára is. Szintén megjelenik az ügyfelekhez való etikus viszonyulás, bár nem kapcsolódik jól definiált, lefektetett etikai szabályokhoz. Nem jelenik meg továbbá a szakembereket segítő támogató szupervízió fontossága sem az alap sem a mesterszak esetében. A követelményekben tetten érhető a hazai és nemzetközi kitekintés, a hazai és nemzetközi tapasztalatok adaptálása. A munkavállalási tanácsadó szak alkalmassági követelményei a szakirányon végzett szakembert nem tanácsadóként, csupán információ nyújtóként definiálják. ANDRAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK A kompetenciakövetelmények alapján a szak magasabb szintű tevékenységek végzésére készít fel, az elméleti háttér biztosítása mellett az elmélet gyakorlati hasznosítására is figyelmet fordít. A megfelelő tudásháttér biztosítása alapján orientáló, támogató és tervezési tevékenységeket vár el a végzettektől. A kompetenciakövetelményekben fontos szerepet kap a problémamegoldás, irányítás és önálló munkavégzésre való képesség. Bár hangsúlyosan megjelenik az elméleti ismeretekre építő gyakorlati alkalmazásban való jártasság, a követelmények nem részletezik hogy milyen konkrét tevékenységekben, módszerekben való gyakorlottságot várnak el. A mester szak, hasonlóan az alap szakhoz, fontos figyelmet fordít a nemzetközi tapasztalatok beépítésére.

A kompetenciakövetelmények konzekvensen épülnek egymásra, a magas szintű elméleti tudásháttér alapján, önálló, magas szintű munkavégzést várnak el a szakon végzettektől. Eltérően az alap szaktól, hangsúlyt fektetnek a szakemberek folyamatos önképzésre is. Elvárják, hogy a szakemberek folyamatosan értékelni, elemezni és fejleszteni tudják saját szakmai működésüket. A követelményekben megjelenik a multikulturalizmus, ami fontos európai uniós alapelv. Továbbá megfogalmazódik a munkatársakkal és a társzakmák képviselőivel való együttműködés képessége, amit az alapszak követelményrendszerében nem találhatunk meg. A szakmai érdekképviseletben való részvétel, mint elvárás, egyértelműen magasabb szintű szakmai tevékenységre utal.

5. sz. melléklet Képzés neve Szakcsoport Képzés kódja Követelményeket meghatározó jogszabály/határozat Első indítás tanéve Képzési idő Megszerzendő kreditek száma Utolsó indítás tanéve Megszüntető jogszabály/ határozat RÉGI addiktológiai konzulens szakirányú továbbképzési szak tanácsadás-pszichológia szakirányú továbbképzési szak diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak tanulási és pályatanácsadás szakirányú továbbképzési szak társadalmi integrációs tanácsadó szakirányú továbbképzési szak pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak ÚJ tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzési szak társadalmi integrációs tanácsadó szakirányú továbbképzési szak diáktanácsadás szakirányú továbbképzési szak orvos- és egészségtudomány képzési terület bölcsészettudományi képzési terület bölcsészettudományi képzési terület bölcsészettudományi képzési terület társadalomtudományi képzési terület pedagógusképzés képzési terület bölcsészettudományi képzési terület bölcsészettudományi képzési terület bölcsészettudományi képzési terület S09002 S02013 S02010 14/1997. (II. 18.) MKM rendelet 5/1998. (IX. 29.) OM rendelet 39/2001. (X. 24.) OM rendelet S02008 3/1999. (II. 1.) OM rendelet S03004 S10009 15/2005. (V. 26.) OM rendelet 19/1999. (IV. 21.) OM rendelet 1996/97 1998/99 4 120 2008/2009 5 150 2008/2009 2001/2002 4 120 2008/2009 1998/99 4 120 2008/2009 2005/2006 4 120 2008/2009 1999/2000 5 90 2008/2009 T02006 OH-FRKP/1587-10/2007 2007/2008 4 120 T02001 OH-FRKP/1587-11/2007 4 120 T02007 OH-FRKP/17522-5/2007 2007/2008 4 120

6. sz. melléklet Példák a tanácsadáshoz kapcsolódó nem felsőoktatási képzésekre Lajst. Program neve Intézmény neve Város Utca Szám Irszám Az akkreditáció érvényessége PL- 0899 PL- 1047 PL- 1187 PL- 1188 PL- 1190 PL- 1193 PL- 1194 PL- 2756 Coach képzés - Bevezetés a megoldás orientált tanácsadásba Pszicho-szociális, mentális támogató tanácsadás Életvezetési és karriertanácsadás - Konfliktuskezelési tréning Életvezetési és karriertanácsadás - Önismereti tréning Életvezetési és karriertanácsadás - Kommunikációs készségek fejlesztése Életvezetési és karriertanácsadás - Motivációs tréning Életvezetési és karriertanácsadás - Stresszkezelési tréning Egészségügyi képesítések (Életmódtanácsadás) Magyar Coaching Intézet Tanácsadó és Oktatási Kft. ConAction Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Fürkész Integrációs Holding Kereskedelmi és Ingatlanforgalmazó Kft. Pécs Új fasor u. 40. 7634 2008. november 16. Gödöllő Klapka Gy. u. Budapest Szentkirályi u. Budapest Szentkirályi u. Budapest Szentkirályi u. Budapest Szentkirályi u. Budapest Szentkirályi u. Budapest Pap Károly u. 68. 2100 2009. június 7. 28-30. 28-30. 28-30. 28-30. 28-30. 1088 2009. október 11. 1088 2009. október 11. 1088 2009. október 11. 1088 2009. október 11. 1088 2009. október 11. 22/D 1139 2012. szeptember 24 Forrás: www.nszfi.hu Lajst. Program neve Intézmény neve Város Utca Szám Irszám Az akkreditáció érvényessége PL- 1068 Munkára felkészítés, pályaorientáció fogyatékossággal élők számára Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Budapest Október 6. u. 22. 1051 2010. július 5. PL- 1260 Pályaorientációs tréning Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szombathely Kőszegi u. 2. 9700 2009. december 13. PL- 1952 Pályaorientációs konzulens Kontakt Alapítvány Budapest Váradi S. u. 17. 8/48. 1035 2012. december Forrás: www.nszfi.hu

24/2008 sz. előterjesztés Magyar nyelvű pályaorientációs szakirodalmi bibliográfia szerkesztett változata 1989-től Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás Folyóiratcikkek bibliográfiája 1988-tól napjainkig az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szakirodalmi adatbázisa alapján Adonyi Ágnes Pedagógusok a fiatalok munkaerő-piaci esélyeiért... In: Szakoktatás, 47. 2. 1997. - 15-16.p. Alasztics Ildikó: Szakképzés a modernizáció küszöbén. In: Hogyan tovább, 5. 2005. - 5.p. Albert Józsefné: Pályaválasztási tanácsadás a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézetben. In: Megyei pedagógiai körkép, 27. 1. 1997. - 38-41.p. Andor Mihály: Az iskolákon át vezető út. In: Új pedagógiai szemle, 49. 10. 1999. - 3-18.p. Angeli Judit: Szándékok és lehetőségek. In: Megyei pedagógiai körkép, 32. 4. 2002. - 25-27.p. Arany Erzsébet: A cigány gyermekek pályaképe és életesélyei. In: Módszertani közlemények, 49. 2. 1999. - 65-72.p. Az ácsot, nem ácsnak hívjuk : beszélgetés Pesovár Annával, az torontói Ursula Franklin Akadémia pályaválasztási tanácsadójával ; [riporter] W. Barna Erika Viktória In: Szakoktatás, 57. 4. 2008. - 1-6.p. Bajka Györgyi: Pályaorientáció Európában : Egy nemzetközi konferencia gondolatai. In: Felnőttképzés, 1. 1. 2003. - 56-57.p. Bajka Györgyi: Pályatanácsadás harminchat ország tükrében : A gazdasági fejlődés, az élethosszon át tartó tanulás, a munkaerő-piaci hatékonyság és szociális kohézió erősítésének eszköze. In: Felnőttképzés, 2. 1. 2004. - 40-44.p. Bálint István: Pályaorientáció a munkaügyi szervezetben. In: Munkaügyi szemle, 48. 6. 2004. 38-41. p. Baló András: Pályaválasztást másként. In: Szakoktatás, 50. 5. 2000. - 21-26.p.

Balogh László, Tóth László: A tanár szakos egyetemi hallgatók személyiségjellemzői napjainkban. In: Pedagógiai műhely, 23. 2. 1998. - 55-65.p. Baracs Nóra, Magasi András: Továbbképzés az életpálya-építésről. In: Szakoktatás, 58. 6. 2008. - 31-36.p. Barkó Endre, Gál József: Pályaválasztás Vas megyében. In: Vasi szemle, 54. 3. 2000. 435-436. p. Barna Erika Viktória,W.:Segíthet-e az íráselemzés a pályaválasztásban? In: Szakoktatás, 57. 5. 2007. - 14-18.p. Barna Erika Viktória,W., Demeter Anikó: Pályaválasztási tanácsadás a grafológia segítségével. In: Szakképzési szemle, 24. 1. 2008. - 85-99.p. Barta Tamás: Meditáció a pályaválasztásról. In: Felnőttképzés, 2. 1. 2004. 1. p. Báthory Ildikó: Szemléletváltás a mobilitás jegyében [riporter] Tóth Etelka In: Szakoktatás, 54. 1. 2004. - 1-6.p. Bencéné Tímár Irén: Pedagógiai, pszichológiai ismeretek és a pályaválasztás kapcsolata : az önismeret fejlesztése, kialakítása. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 16-18.p. Berde Éva - Petró Katalin: Pályaorientáció az érettségit adó középiskolákban. In: Munkaügyi szemle, 43. 6. 2003. 22-27. p. Bere István, Gál József: Pályaválasztási motivációk és képzési lehetőségek a NAT tükrében. In: Szakoktatás, 48. 4. 1998. - 29-30.p. Bíró Zsuzsanna: Tanárok a 2002/2003-as tanévben. In: Educatio, 11. 2. 2002. - 293-301.p. Bodzsár Erika: Pályaválasztás a hivatások legjellemzőbb tulajdonságai alapján. In: Nevelés, 1992. 38.évf. No.2. 7-8. p. Bognár Mária, Gordos Gyuláné: A nyolcadik osztályos roma tanulók pályaválasztási szándékai. In: Új Pedagógiai Szemle, 1995. 45.évf. No.6. 3-20.p. Borbély Tibor Bors: Áció, ráció, pályaorientáció. In: Munkaügyi szemle, 48. 9. 2004. 41-43. p. Buda András: Mérnöktanár hallgatók pályaválasztása. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 611-614.p.

Buda András: Mérnöktanár szakos hallgatók pályaválasztási motívumainak vizsgálata. In: Szakképzési szemle, 17. 3. 2001. - 320-327.p. Csákó Mihály:...és a doktor úr gyereke? : adalékok egyes értelmiségi kategóriák gyerekeinek felsőfokú továbbtanulásához. In: Educatio, 11. 2. 2002. - 211-226.p. Csákó Mihály: Hányan, hogyan, hová? : a szakmunkástanulók pályaválasztásáról. In: Iskolakultúra, 7. 6-7. 1997. - 17-25.p. Csákó Mihály: Szakirányú továbbtanulás. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 470-486.p. Csehné Papp Imola: A pályaorientáció és a munkaerőpiac összefüggései. In: Munkaügyi szemle, 49. 11. 19-23. p. Csehné Papp Imola: A pályaorientáció, a szakképzés és a munkaerőpiac kapcsolata. In: Szakoktatás, 56. 4. 2006. - 18-24.p. Csikós Beáta: Pályakép - pályamotiváció kutatás a Nyíregyházi Főiskola művelődésszervező képzésén. In: Kultúra és közösség, 5-6. 4. 2001., 1. 2002. - 163-171.p. Csikósné Sipkei Irén: Kétnapos álláskeresési és pályaorientációs tréning gondoskodó létszámleépítés keretében. In: Humánpolitikai szemle, 11. 12. 2000. 40-49. p. Dési János: Garancia nélkül. In: Szakképzési Szemle, 1989. 5.évf. No.1. 81-83. p. Domokos Sándor : "Tied (lehet) a pálya!" : új esélyek az alapiskolai végzettség nélküli fiataloknak. In: Mentor, 9. 12. 2007. - 18-21.p. Educatio 2008 : a jövő iskolája és a karriertanácsadás In: Mentor, 10. 1. 2008. - 20.p. Fábián Imre: Ahol tanácsot adnak. In: Hogyan tovább, 4. 1996. - 10.p. Farkas Éva: A felnőttképzés fejlesztésének tartalma és igényei. In: Szín, 11. 5. 2006. - 21-24.p. Farkas László: Életpálya-építés. In: Szakoktatás, 57. 5. 2007. - 1-5.p.

Fehér Ildikó: Állás nélküli pályakezdők : 2. In: Szakoktatás, 54. 2. 2004. - 1-7.p. Fehér Katalin: A kistérségek lehetősége, szerepe a pályaválasztásban. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 24-25.p. Fehérvári Anikó: A speciális szakiskolai tanulók esélyei. In: Educatio, 5. 1. 1996. - 60-70.p. Foglalkozási Információs Tanácsadó : beszélgetés Horváth Imre igazgatóval. Riporter Paróczayné Korányi Margit. In: Szakképzési szemle, 12. 2. 1996. - 84-86.p. Foglalkoztatási tanácsadás, termelőiskola, pályaorientáció : beszélgetés Hídvégi Péterrel, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatójával [riporter] Reichmesz Ádám In: Köznevelés, 56. 10. 2000. - 9.p. Fónagy Erzsébet, V.: A középfokú beiskolázás tapasztalatai a fővárosban. In: Új Pedagógiai Szemle, 1995. 45.évf. No.2. 109-111.p. Fónagy Erzsébet, V.: Szakmai támasz belvárosi tanároknak [riporter] Novák Gábor In: Köznevelés, 53. 12. 1997. - 4.p. Fónai Mihály, Hajdu Sándor, Estők Gábor: Szakképző iskolák tanulóinak rekrutációja a és motivációi. In: Új pedagógiai szemle, 57. 9. 2007. - 92-127.p. Fónai Mihály, Nagy Gyula, Veressné Gönczi Ibolya: Szakképző iskolák és fenntartók véleménye és elvárásai a szakképzésről. In: Szakképzési szemle, 24. 1. 2008. - 37-67.p. Fővárosi Pályaválasztási Intézet + Fővárosi Munkavállalási Tanácsadó = Fővárosi Pályaválasztási és Munkavállalási Tanácsadó. Riporter Dudás János. In: Pedagógiai Szemle, 1989. 39.évf. No.9. 845-849. p. Frigy Szabolcs: Hivatásgondozás az iskolai nevelésben. In: Közoktatás, 18. 11. 2007. - 10-11.p. Frigy Szabolcs: Pályaorientáció és életúttervezés. In: Közoktatás, 18. 1. 2007. - 9, 12.p..p. Fűrész István: Iskolaszerkezet és pályaorientáció. In: Köznevelés, 54. 9. 1998. - 19.p. Fűrész István: A játék mint módszer és minőség. In: Szakoktatás, 52. 2. 2002. - 19-21.p.

Fűrész István: Új, grafikus eszközök a tanácsadói munkához. In: Szakoktatás, 55. 2. 2005. - 29-32.p. Gál József: Adalékok Vas megyei 8. osztályos diákok pályaválasztásához : egy vizsgálat tanulságai. In: Vasi szemle, 1995. 49.évf. No.3. 390-400.p. Gál József : Az érettségi utáni munkába állásra való fölkészítés a gimnáziumban. In: Vasi szemle, 54. 3. 2000. - 406-427.p. Gál József: Kudarcra ítélve? In: Szakoktatás, 1994. 14.évf. No.5. 24-28.p. Gál József: Menedzselt szakképzés, a sikeres pályaválasztás hasznos segítője. In: Szakoktatás, 51. 1. 2001. - 12-15.p. Gál József: Szülők és pályaválasztás. In: Szakoktatás, 1994. 44.évf. No.3. 13-17.p. Gál József, Janowszky Sándor: A kerámiaipari szakképzés néhány tapasztalata egy felmérés tükrében. In: Módszertani közlemények, 46. 1. 2006. - 9-14.p. Galambos Katalin: A humán szakmacsoport pályaorientációs programja : 1. rész. In: Szakképzési szemle, 12. 3. 1996. - 56-74.p. Galambos Katalin: A humán szakmacsoport pályaorientációs programja : 2. In: Szakképzési szemle, 13. 3. 1997. - 39-56.p. Galambos Mária: A foglalkoztatás és a pályaválasztás összhangja. In: Szakképzési szemle, 17. 4. 2001. - 414-417.p. Galicza János: Közvetít, vagy két tűz között van a pályaválasztási tanácsadás? In: Pedagógiai Szemle, 1989. 39.évf. No.12. 1236-1237. p. Garami Erika: Munkerőpiaci pozíciók Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. In: Educatio, 6. 1. 1997. - 149-157.p. Garami Erika: A területi különbségek megjelenése az általános és középiskola utáni pálya alakulásában. In: Iskolakultúra, 13. 1. 2003. - 83-89.p. Gebauer Ferenc: Pályaválasztási szándékok. In: Educatio, 7. 3. 1998. - 487-499.p.

Geist Gábor: Egy pályaorientációs program értékelése. In: Család, gyermek, ifjúság, 9. 5. 2000. - 23-26.p. Gillemotné Tóth Mária: A pályaválasztási érettség vizsgálata. In: Köznevelés, 54. 7. 1998. - 16.p. Gulyás Lóránt, Sarlós Katalin: Hogyan tovább? In: Pedagógiai Szemle, 1989. 39.évf. No.6. 541-548. p. Gyaraki Jenőné: Diáktanácsadás időszerűsége a középiskolákban. In: Pest megyei pedagógiai műhely, 2. 2. 1999. - 74-85.p. Gyifkó Mária: Pályaválasztásról pedagógusoknak. In: Pedagógus-Világ, 1991. 1.évf. No.2. 4-6. p. Győrffy Virág,N.: Önismereti kérdőív : feldolgozási lehetőségek. In: Hogyan tovább, ksz. 2008. - 19-23.p. Györgyi Zoltán: A pályaválasztás nehézségei és a karrier-tanácsadás. In: Szakképzési szemle, 16. 1. 2000. - 37-62.p. Győri György: Pályaválasztási útvesztő. In: Köznevelés, 1993. 49.évf. No.9. 6. p. Hargitai Ilona: Az MPI pályaválasztást segítő szolgáltatásai. In: Pedagógiai Műhely, 1993. 19.évf. No.3. 46-49.p. Harkai Anna: Pályaválasztásra készülünk - kiscsoportos személyiségfejlesztő program adaptációja vakok számára. In: Gyógypedagógiai Szemle, 1988. 16.évf. No.3. 219-225. p. Harkányi Adrienne: Pályaorientációs tanórák és foglalkozások. In: Szakoktatás, 57. 8. 2007. 29-36. p. Hatházi Andrea: "Szelet a vitorlába" (Pályaválasztási kiállítás 2003). In: Munkaügyi szemle, 47. 12. 2003. 43. p. Hidvégi Péter: Az élethosszig tartó tanulás alapozása a pályaorientációs munkában. In: Szakoktatás, 56. 9. 2006. 16-19. p. Hidvégi Péter: Életpálya-építés a felnőttképzésben. In: Felnőttképzés, 5. 3. 2007. - 11-14.p. Hidvégi Péter: Az életpálya-építés jelentősége, főbb tartalmi elemei. In: Szakoktatás, 57. 4. 2007. - 17-20.p.