Pedagógiai Program. Kőbányai Gesztenye Óvoda

1 Ikt.sz.: I/578/2015. Pedagógiai Program Kőbányai Gesztenye Óvoda 1106 Budapest, Maglódi út 8. Készítette: Fenyvesiné Huller Tímea intézményvezető Budapest, 2015

2 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése, címe: Kőbányai Gesztenye Óvoda 1106. Budapest, Maglódi út 8. OM azonosító: 034420 PIR szám: 679659 Tel.:261-89-63 e-mail: gesztenyeovi8@gmail.com Az óvoda fenntartójának neve, székhelye: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 1102 Budapest, Szent László tér 29. Az alapító okirat száma: K /5982/5/2015/II Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Fenyvesiné Huller Tímea intézményvezető Helye, ideje: Budapest, 2015.12.10 2

3 Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíteném abban, hogy önmaga lehessen. (Janus Korczak)

4 A PROGRAM JOGSZABÁLYI GARANCIÁI: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény A Kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi C LXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1997.. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 4/2010. (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Az Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja a 2013-2018 időtartamra A program belső garanciái: Az óvoda alapító okirata Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat Gyermekvédelmi feladatterv Stabil, alkotó kész, innovatív nevelőtestület 4

5 TARTALOMJEGYZÉK A PROGRAM JOGSZABÁLYI GARANCIÁI:...4 1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA...7 1. 1. GYERMEKKÉP...7 1. 2. ÓVODÁNK ADOTTSÁGAI, SZOCIOKULTURÁLIS KÖRNYEZETE...7 1. 3. ÓVODÁNK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA...8 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA...9 2. 1. AZ ÓVODA FUNKCIÓI...9 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI...9 3. 1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA...9 ALAPELVÜNK: A GYERMEKNEK JOGA VAN AHHOZ, HOGY MEGKAPJA A NEKI MEGFELELŐ GONDOSKODÁST ÉS NEVELÉST. OLYAN NYITOTT ÉS RUGALMAS RENDSZERBEN FEJLŐDHESSEN, MELY IGAZODIK EGYÉNI SZÜKSÉGLETEIHEZ, ÉLETKORI ÉS EGYÉNI SAJÁTOSSÁGAIHOZ, FEJLŐDÉSI ÜTEMÉHEZ....9 3. 2. AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS...14 3. 3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA...16 4. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK...20 4. 1. A BESZOKTATÁS, BEFOGADÁS RENDSZERE...23 5. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI. 25 5. 1. JÁTÉK...25 5. 2. VERSELÉS, MESÉLÉS...28 5. 3 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC...29 5. 4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA...32 5. 5. MOZGÁS...33 5. 6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE...35 5. 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK...37 5. 8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS...39 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK...40 INKLUZÍV NEVELÉS, INTEGRÁCIÓ, DIFFERENCIÁLÁS...40 6.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK...42 6.2. TEHETSÉGGONDOZÁS...52 6.3. FEJLESZTŐPEDAGÓGIA - A FEJLESZTŐPEDAGÓGUS HELYE ÉS FELADATA AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN...55 6.4. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJA...58 6. 5. A MIGRÁNS GYERMEKEK TÁMOGATÓ NEVELÉSE INTERKULTURÁLIS NEVELÉS...60 7. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK FELTÉTELRENDSZERE...63 7. 1. TÁRGYI FELTÉTELEK...63 7. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK...64 8. GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE...65 9. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁNKBAN...66 10. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEKKEL...75 FELHASZNÁLT IRODALOM...78 IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...79

6 Napjaink rohanó világában az állandó társadalmi és gazdasági változások korát éljük. Mindezek szükségszerűen magukkal hozták a közoktatás reformját, figyelembe véve a mai kor társadalmának igényét, miszerint, alkotóképes, fogékony, kreatív felnőttek nevelésére van szükség a jövőben. Újfajta nézetek, pedagógiai módszerek, irányzatok áramlanak az iskolákba, óvodákba. Óriási lehetőség, szabadság, de egyben nagy felelősség is ez számunkra, pedagógusok számára. Meg kell keresnünk és meg kell fogalmaznunk azt az irányvonalat, amely mindenki számára elfogadott. Olyan új programmódosításra törekszünk, amely figyelembe veszi helyi adottságainkat, a gyermekek szociokulturális környezetét, a család igényeit. Tudatában vagyunk, hogy óvodásaink egészséges testi és lelki fejlődése azt kívánja, hogy óvodánk a boldog gyermekkor színtere kell, hogy legyen. A megfelelő nyugodt, biztonságos légkör megteremtése, stabil személyi-tárgyi környezet megteremtése a mi feladatunk, kötelességünk az óvodában. A gyermeket mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepeket töltenek be. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásainak megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Célunknak és feladatunknak tekintjük az óvodás gyermek anyanyelvi kultúrájának teljesebbé tételét, környezetének megismertetését, tiszteletben tartását és védelmét. 6

7 1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA 1. 1. Gyermekkép Az életben legnagyobb kincs az ember és azon belül is legdrágább érték a kisgyermek.,,a szeretettel nevelt gyermek, még ha a szeme sarkában nehéz kérdések gomolyognak is, jókedvű és vidám. Igenli az életet, kíváncsi mindenre, nyitott a játékra, az új dolgokra, a kacagásra. Minden gyermek egyedi, önálló személyiség, akire maradéktalanul figyelnünk kell, megtalálni a gyermekben rejlő képességeket, azokat fejlesszük, illetve a hátrányokat lehetőség szerint pótoljuk. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Nevelésünk célja az, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Valljuk, hogy a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ezen keresztül szerez tapasztalatokat, ismereteket. A gyermek fejlődésének kulcstevékenysége, így a nevelés leghatékonyabb eszköze. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek érdeklődésére, előzetes tapasztalataira és élményeire építsünk. Minél több lehetőséget biztosítsunk a tapasztalatszerzésre, felfedezésre a kreativitás fejlesztésére. Az óvodánkban felnövő gyermek legyen tisztában saját képességeivel, belső értékeivel, mert csakis így tud segíteni önmagán és másokon. Fontos, hogy jól érezze magát az őt körülvevő világban, melynek kincseit, értékeit már óvodás korában megismerte, megszerette. A gyermek legyen érdeklődő, mindenre kíváncsi, gondolatait, ötleteit bátran fogalmazza meg. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítéletek kibontakozásának. 1. 2. Óvodánk adottságai, szociokulturális környezete Óvodánk, a Kőbányai Gesztenye Óvoda 1896-ban épült. Írásos dokumentumok bizonyítják, hogy az ódon épület több mint 119 éve fogadja az óvodáskorú gyermekeket. Szakmailag teljesen önálló intézmény. Az óvodánkba járó gyermekek szociális környezete nagyon változatos képet mutat.

8 Többnyire középfokú vagy alacsonyabb iskolázottsági szülők gyermekei járnak az intézménybe, de megtalálható az értelmiségi, diplomás szülő is. Jelenleg a halmozottan hátrányos gyermekek száma csekély. Az ingyenes étkezésben részesülő családok száma jelentős mértékű. A több gyermeket nevelő családok mellett az ép családban nevekedő, az elvált szülők és az élettársi kapcsolatban élők is jelen vannak az intézményben. A családok életkörülményei sokszínű képet mutatnak. Az utóbbi években egyre nagyobb számban jelentek meg a jobb anyagi körülményekkel rendelkező szülők gyermekei is. Ennek ellenére tapasztaljuk, hogy családjaink egy része egzisztenciális problémával terhelt, egyesek az anyagi biztonság hiányával küzdenek. A családok életében kevesebb idő és figyelem jut a gyerekek nevelésére, közös élmények szerzésére. Az óvodába lépéskor gyermekeink ismeretanyaga eltérő. Azoknál a gyermekeknél, akiknél az ismeretanyag hiányos, beszédfejlettségük elmaradott célunk, hogy differenciált, lelkiismeretes fejlesztésünk során a beiskolázás idejére ezek a különbségek eltűnjenek. A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő gyermekek integrációjának érdekében folyamatosan kutatjuk az új módszereket, szakmai segítségnyújtás céljából felvesszük a kapcsolatot szakmai szervezetekkel. Programunk a helyi adottságok, a gyermekek szociális környezete, a családok igényeinek figyelembevételével készült. Munkánk során fontos szerepet tölt be az óvodán belüli információk átadása a gyermek védelmébe érdekében, melyeket bizalmasan kezelünk. Előtérbe kerül a hivatali titoktartás és a pedagógiai tapintat. Szükség esetén speciális szakemberek segítségét is igénybe vesszük. 1. 3. Óvodánk szerkezetének bemutatása Az Alapító Okirat legutóbbi módosítása értelmében óvodánk 5 csoporttal, az abban megjelölt engedélyezett 120 fő férőhellyel rendelkezik. A csoportjaink átlagos létszáma optimális. Az intézmény felújítása, az emeleti szint teljes körű átalakítása lehetővé teszi, hogy a megújult környezetben fogadjuk a gyermekeket. Speciális, korszerű, pedagógiai és integrációs munkát segítő szakmai anyagokkal, tárgyi és speciális fejlesztő eszközökkel bővítettük az óvoda felszereltségét. Az épület helyi adottságából adódóan 4 csoport világos, nagy alapterületű szobákban a földszinten üzemel. Az emelet helyiségeiben tornaszoba, fejlesztőszoba, nevelő szoba, terápiás helyiség található. A fenti csoportszobában kis létszámú, autizmussal élő gyermekek befogadására alkalmas újonnan kialakított csoportszoba funkcionál. Nevelőtestületünk stabil, sokan évtizedek óta az intézmény dolgozói. Az új csoport beindításával alkalmazotti közösségünk száma bővült, megújult. Az újonnan érkező kollégák a fiatal generáció tagjai. Több fiatal pályakezdő pedagógus kezdte meg munkáját intézményünkben. 8

9 A nevelőmunkát segítő kollégák jelen vannak a csoport mindennapi életében, az óvodapedagógusokkal harmonikusan együttműködve a gondozási feladatok ellátásában. Külső munkatársként heti 2 alkalommal szakképzett logopédus foglalkozik gyermekeink anyanyelvi fejlesztésével, beszédhibáik korrigálásával. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását utazó gyógypedagógusok látják el a szakértői véleményben meghatározott óraszámban. 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Óvodai nevelésünk célja, a családi nevelést kiegészítve az óvodáskorú gyermek teljes személyiségének kibontakoztatása harmonikus és életkorának megfelelő fejlődésének biztosítása és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése. Az egészséges életmód alakítását elsődleges feladatunknak tekintjük. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása nélkülözhetetlen feladata munkánknak. A gyermekek anyanyelvi-, értelmi fejlesztése, a hátránykompenzáció kiemelt szerepet kap munkánk folyamán, különös tekintettel az anyanyelvi nevelésre. 2. 1. Az óvoda funkciói óvó-védő szociális nevelő-személyiségfejlesztő 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az egészséges életmód alakítása. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés. Az anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása. 3. 1. Egészséges életmód alakítása Alapelvünk: A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. Pedagógiai programunkban hangsúlyosan jelenik meg az egészséges életmódra nevelés. Már ebben az életkorban kiemelt jelentőségűnek tekintjük az egészségtudatos magatartás kialakítását. Elsődleges feladatunknak tekintjük a prevenciót és az egyéni adottságok figyelembevételét. A családok és óvodánk dolgozóinak együttműködése, a gyermekek testi szükségleteinek kielégítése, az egészség megőrzésére és az egészséges életmód alapvető

10 szokásainak megalapozására irányul. Egymásra épülő nevelési feladatokkal olyan készségeket, képességeket alakítunk ki, melyek lehetővé teszik, elősegítik az egészségvédő szabályok kialakulását. Hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és a korszerű egészségkultúra kialakításához. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó. A környezeti hatások közül jelentősnek tartjuk a család szerepét. A szülők egészségkulturáltsága, valamint az óvodai egészségvédelemmel való kapcsolatuk jelentős az egészségpedagógiai óvodai programban. Óvodába lépéskor külön figyelmet fordítunk arra, hogy az anamnézis lapon szerepeljenek a gyermekek betegségei, illetve betegségre való hajlamai. A sikeres egészségnevelés feltétele az intenzív együttműködés az óvodapedagógusok-, dajkák-, szülők és gyermekek között. A tárgyi környezet egészségvédő és egészségfejlesztő hatásának kiemelt jelentősége van a gyermek egészsége érdekében. Óvjuk a csoportszoba rendjét, tisztaságát. A gyerekeket megismertetjük a csoportszoba valamennyi felszerelésével, azok funkciójával és használatával. Bevonjuk a gyerekeket a szoba takarításába, a rendrakásba, a játékszerek összegyűjtésébe, elpakolásába. A közegészségügyi előírás megköveteli, hogy az udvar tiszta, hulladékmentes, balesetmentes legyen. A homokozó állapotát is naponta ellenőrizzük. Az udvaron is fokozottan figyelünk arra, hogy a gyermekek megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszanak. A fenntartható fejlődés érdekében óvodánkban hangsúlyos szerepet kap a külső világ tevékeny megismerésére nevelés. Ezért intézkedéseket teszünk az óvodai környezet tisztaságának megóvására, szépítésére. Kapcsolatot tartunk fenn a Magyar Gyula Kertészeti szakiskola tanáraival, diákjaival, akik segítséget nyújtanak az udvar gondozásában. A gyermek egészségvédő és fejlesztő feladatát képezik a szülők számára rendezett közös szülői programok, higiénés és sport rendezvények, valamint az intézményi szintű Egészségnap program évenkénti megszervezése. Az egészség nevelés során figyelemmel kísérjük azokat a negatív tényezőket is, amelyek a gyermekek egészségét károsan befolyásolhatják. Egészségnevelő munkánkat szakemberek bevonásával, egészségügyi szűrővizsgálatokkal, mint gerinc-, lúdtalp-, hallás-, és látás vizsgálat tesszük teljessé. 10

11 Ezen kívül az óvodapedagógusok rendszeresen figyelik az egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, lehetőségeket. Feladataink: A gyermek alapvető fizikai és érzelmi szükségleteinek kielégítése. Fokozottan figyelni a gyermek megfelelő testi gondozottságára, ápoltságára. Megteremteni a gyermek számára az egészséges óvodai környezetet, kialakítani a nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkört. A rugalmas napirend biztosítása a gyermek megfelelő életritmusának kialakítása érdekében. Az egészséges életmód alakítása Egészséges táplálkozás: Az étkezés megszervezése, kulturált lebonyolítása fontos egészségpedagógiai feladat az óvodapedagógus számára. A terítéshez szükséges eszközök esztétikusak, megfelelnek a gyermekek méreteinek. Étkezésnél a gyerekek is részt vesznek a terítésben, életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően. A gyermekek egész napi folyadékszükségletét folyamatosan biztosítjuk, módunkban áll szűrt vizet is felkínálni számukra. Fontosnak tartjuk a rendszeres vitamin bevitelt, megismertetjük gyerekeinket új ízekkel. Állandóan fogyasztunk gyümölcsöket, zöldségeket. Ennek érdekében a gyermekek részére közös tevékenységeket kínálunk fel, több alkalommal részt vehetnek 1-1 gyümölcs vagy zöldségsaláta, egészséges sütemény elkészítésében. Testápolás, egészségmegőrzés: Arra törekszünk, hogy a gyermekek belső igényévé váljon a környezetük és saját személyi higiéniájuk iránti igény. Az önálló tisztálkodást mintaadással segítjük elő. Egyéni képességeikhez mérten segítséget nyújtunk az önálló kézmosás begyakorlására. Kiemelten odafigyelünk a víztakarékos kéz-, illetve fogmosásra. Fogápolás: Fogápolást és a száj higiéniára nevelést, azért emeljük ki a nevelési feladatok közül, mert az óvodáskorú gyermekek fogazata elhanyagolt állapotban van, igen magas a fogszuvasodás előfordulási aránya. Ennek megelőzése érdekében már kis gyermekkorban igyekszünk bennük kialakítani azt az igényt, hogy életükben természetessé váljon a fogmosás fontossága. Ezért hangsúlyos szerepet tulajdonítunk az óvodában a közös fogmosásnak. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék a szájápolásra használt eszközöket, elsajátítsák azoknak használatát, megtanulják a helyes fogmosás technikáját, s begyakorolják azt. A prevenció fontossága miatt, időszakonként játékos dentálhigiénés tevékenységeket

12 biztosítunk meghívott szakemberek segítségével. Gyermekeink évente csoportos fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt. Öltözködés: Óvodapedagógusi modell szerepünkből adódóan öltözködésünk, személyi higiéniánk példával szolgál. Fontosnak tartjuk, hogy az óvódás gyermek ruházata megfeleljen a hőmérsékletnek (időjárásnak), a gyermekmozgásos tevékenységének (szabad mozgásának), óvja meg a sérülésektől. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek megfelelő cipőt viseljenek az óvodában, amely biztosan tartja a bokát, nem szűk, megelőzve ezzel a későbbi bokasüllyedés, lúdtalp kialakulását. Időszakonként, az intézményen belül ortopédiai szűrővizsgálatot biztosítunk a gyermekek számára. Mozgás, testedzés: A gyerekek mozgásigényének kielégítése és a szabad levegőn való tartózkodás - minden évszakban - hozzájárul a gyerekek edzettségének kialakulásához, egészségük megőrzéséhez. Fontosnak tartjuk a gyermekek egyéni mozgásigényének kielégítését. Egészségük és testi fejlődésük érdekében törekszünk arra, hogy minél több időt töltsenek az udvaron, szabad levegőn. Jó idő esetén a mozgásos tevékenységeket az udvaron valósítjuk meg. A szabad levegőn tartózkodás télen sem marad el. Minden nap kezdeményezünk mozgásos játékokat, melynek középpontjában különböző mozgásformát kipróbáló, megvalósító tevékenységek állnak a gyermekek rendelkezésére. Ezen kívül sokat sétálunk, helyszíni megfigyeléseket szervezünk a gyermekek részére. Nagycsoportosaink minden évben - szinte már hagyományként - részt vesznek különböző kerületi szintű játékos sporteseményeken, rendezvényeken. Ahol gyermekeink megmérettetnek erőnlétükben, ügyességükben, kondicionális képességükben, közben fejlesztve ezzel az egészséges versenyszellem kialakítását és a továbbiakban megalapozva, hogy életük része legyen az aktív sportolás iránti igény. A mindennapi mozgás részét képezi a lábtorna, ami elősegíti a lábboltozat fejlődését. Elsődleges célja a lúdtalpasság kialakításának megelőzése, illetve a játékos gyakorlatok megismerése, alkalmazása, bevezetése a napi gyakorlatba, minden csoportban. Az óvoda pedagógusok tudatosan alkalmazzák a speciális lábboltozat erősítő gyakorlatokat. Ezzel is elősegítve a mozgásfejlesztés változatosabbá tételét. Lehetőségünk van heti 1 alkalommal szervezett úszásoktatásra vinni gyermekeket, ezen kívül délutáni program keretében heti 1-1 alkalommal labdás készségfejlesztés és zenés torna áll rendelkezésre az érdeklődőknek. Óvónőink egyik legfontosabb feladata a gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermekbalesetek megelőzése, a mozgásfejlesztő eszközök helyes és biztonságos használatára. Ugyanakkor nevelésünkkel a gyermekben is igyekszünk kialakítani saját testi épsége megőrzését, társai testi épségének védelmét. 12

13 Pihenés, alvás: A gyermek nyugodt pihenésének feltételeit a tiszta, rendezett környezettel, meséléssel, halk zenével teremtjük meg. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni igényeit, alvási szokásait. A betegségek megelőzése céljából kiemelt figyelmet fordítunk a rendszeres szellőztetésre, az aromaterápiás párologtató használatára. Feladataink: Rugalmas napirend kialakítása. Megteremteni a gyermek számára az egészséges óvodai környezetet. Kialakítani a nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkört. Figyelemmel kísérni a gyermek megfelelő testi gondozottságát, ápoltságát. A gyermek alapvető fizikai és érzelmi szükségleteinek kielégítése. Differenciált segítségnyújtás biztosítása: a gyermekek egyéni, eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot a kancsóból. Esztétikusán terítenek, higiénikusán étkeznek. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusán, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. A tárgyi környezet egészségvédő és egészségfejlesztő hatásának kiemelt jelentősége van a gyermek egészsége érdekében. Az óvoda tárgyi környezetébe a csoportszobák, a tornaterem, a használati és játékeszközök, az udvar, a mosdók, a konyha, a fejlesztő és logopédia szoba, valamint az elkülönítő és a folyosó tartozik. Óvjuk a csoportszoba rendjét, tisztaságát. A gyerekeket megismertetjük a csoportszoba valamennyi felszerelésével, azok funkciójával és használatával. Bevonjuk a gyerekeket a szoba takarításába a rendrakásba, a játékszerek összegyűjtésébe, elpakolásába. A közegészségügyi előírás megköveteli, hogy az udvar tiszta, hulladékmentes, balesetmentes legyen. A balesetveszélyes helyzeteket az óvónők felmérik és jelzik az óvodavezetőnek, aki megteszi a szükséges óvintézkedést. A homokozó állapotát naponta ellenőrizzük, hogy a nap fertőtlenítő hatása minél nagyobb felületen érvényesüljön.

14 Az óvónők sok eszközt használnak fel a mozgásigény sokrétű kielégítésére. Intézkedéseket teszünk az óvoda tisztaságának megóvásra, szépítésére, a csoportszobák otthonossá tételére. Esélyegyenlőség biztosítása A fogyatékossággal élő gyermekek életmódja, teljesítőképessége, érzelmi beállítottsága, érzékenysége egyéni jellegű, ezért minden gyermek egyéni bánásmódra tart igényt. Az óvodapedagógus alapfeladata e kérdésben a másság elfogadtatása a gyermekközösséggel. Az óvodai nevelésben egyre szélesebb körben valósul meg az együttnevelés (integráló nevelés) társadalmi igénye. Külön csoportot képeznek a szociális hátrányú gyermekek, akiknél a családi, társadalmi, kulturális anyagi háttér kedvezőtlen hatása az óvodai nevelést is érinti a roma gyermekek óvodai integrációja. Az együttnevelést olykor az akadályok halmozódása tovább hátráltatja. 3. 2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Legfontosabb számunkra, hogy szeretettelje, családias légkört teremtsünk. Az érzelmi biztonság alapja a következetes szokásrendszer fenntartása. Arra törekszünk, hogy gyermekink örömmel, szívesen vegyenek részt a közös tevékenységekben. Kiemelt feladatként kezeljük a különböző népcsoportokhoz tartozó gyermekek egészséggel, higiéniával kapcsolatos teendőit, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális integrációjának megvalósítását. Alapelveink: Az kiemelt figyelmet igénylő kisgyermekeknek a hagyományok, ünnepek fejlesszék a közösséghez tartozás érzését, erősödjék önbizalmuk. Az önként vállalt szereplési lehetőség segítse elő a gyermek önmaga fontosságának átélését, így az kiemelt figyelmet igénylő gyerekeket a többiek egyenlő társnak tekintsék. Feladataink: Az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások biztosítása. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Segíteni a gyermek szociális érzékenységének és én tudatának alakulását. Olyan gyermekek nevelése, akik elfogadják, megértik, hogy az emberek különböznek egymástól. Különös jelentőséget tulajdonítani a közös élményeken alapuló közös tevékenységek gyakorlására. Segíteni a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás és normarendszerének megalapozása. Feladatunk a gyermek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógus attitűd elősegítése. 14

15 A fakultatív hitoktatás az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül -, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető. A gyermek személyiségfejlődésének alakulásában elengedhetetlen a modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között. Az óvoda valamennyi alkalmazottja modell értékű szerepet tölt be. Az óvónőknek és az óvoda valamennyi dolgozójának magatartása legyen barátságos, határozott, következetes, szeretetteljes és őszinte. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Sajátos nevelési feladatot jelent a beszédhibás és nem beszélő gyermekek fejlesztő nevelése. Ennek korrekcióját óvodánkban logopédus végzi. Különös bánásmódot igényel az autista gyermek. Ezeknél a gyermekeknél fejlesztésünk alapja a társkapcsolati és kommunikációs készség (ismétlés, gyakorlás útján történő) fejlesztése. Különleges gondozást igényelnek a rossz családi körülmények között nevelkedő gyermekek. Egészségnevelésük fontos feladat, melyhez segítséget kérünk (szükség esetén) a gyermekvédelmi megbízótól és a védőnőtől. Kiemelt figyelmet fordítunk a roma származású gyermekek integrált óvodai nevelésére. Segítjük a családból az óvodai közösségbe való átmenetet, az óvodai szokásrend elfogadását, az egészséges életvitel szabályainak gyakorlását, az egészséges táplálkozási szokások alakítását, a közösségi viselkedéskultúrának a többségi társadalomhoz illesztését, az egészséget támogató családi életvitel kialakítását. Az óvodai erkölcsi nevelés alapja: A szokásrend kialakítása és az azokhoz való alkalmazkodás. Az egyes értékek, szabályok felnőtt általi megítélése azonos kell, hogy legyen. Az igazán hatékony dicséret a megelégedés, az öröm és soha sem a tárgyi jutalom. Ebben az életkorban elegendő, ha az erkölcsiség: o az egymásra figyelésben o az együttműködésben o segítségadásban o néhány együttélési szabály betartásában (pl. köszönés, játékeszközök helyrerakása, stb.) nyilvánul meg A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben,

16 o szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A viselkedés és helyes cselekvés szokás szabályainak betartása a gyermek igényévé válik Segítenek egymásnak a felnőtt kérése nélkül is, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktus helyzetben társaikkal egyezkednek, egymást megkérik a szabályok betartására. Érdeklődnek társaik barátaik iránt. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósan érdeklődésüket. Türelmesen meghallgatja társait és a felnőtteket A közös tevékenységekben aktívan részt vesz, a tevékenység által megkívánt magatartási formákat elfogadja 3. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, az óvodai nevelő tevékenységünk egészében kiemelt jelentőségű. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben, a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a kérdés feltevések támogatására és a válaszok - életkornak megfelelő mélységű - adására kellő figyelmet fordítunk. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, más részt az értelmi képességek érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztése. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása óvodai nevelő tevékenységünk egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatására, a gyermekei kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. Értelmi nevelésünk további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képes Anyanyelvi nevelésünk Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. Az anyanyelv használata 16

17 szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A nyelvben, beszédben, cselekvésben és magatartásban rögzített emberi és társadalmi tapasztalatok átadására az anyanyelv kiapadhatatlan és mindig kéznél levő eszköz. A beszédkedv hozzásegít új tapasztalatok szerzéséhez és ezen alapul az a képesség, hogy gondolkozzunk, valamint az, hogy gondolatainkat másokkal közöljük és azt meg is értsék. A pozitív érzelmi kapcsolat hozzásegíti a gyermeket, hogy elfogadja a számára még ismeretlen élethelyzetet, társait az őt körülvevő felnőtteket s ebben az új szituációban megszólaljon. Nyugodt beszélőkörnyezetet biztosítunk a nap folyamán. Fontos szerepet kap az egyéni bánásmód, az elfogadó, bátorító nevelés alkalmazása. A gyakorlatban és programunkban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek is lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata. Ezt komolyan vesszük, beépítjük fejlesztési elképzeléseinkbe. A fejlesztés és a mindennapok során mindig szem előtt tartjuk, hogy minden gyermekre széles figyelmet fordítsunk, bátran elmondhassa, ami őt bántja foglalkoztatja. A spontán megnyilvánuláshoz társak és a felnőttek felé is türelemre, empatikus differenciálásra van szükség az óvónő részéről. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a beszédkapcsolat kialakítását, a beszédkedv fenntartását a gyermek meghallgatását, a gyermeki kérdések megválaszolását. Közlésvágyuknak tág teret biztosítunk. Az óvodai anyanyelvi nevelésünk az egész napi nevelőmunkát áthatja, ezért kiemelt hangsúlyt kell kapnia az óvónő modell szerepének, azonban nem hagyható figyelmen kívül a családi nevelés sem. Az óvodáskorú gyermek beszédnevelésének egyik fontos lehetősége a játék, amely helyzetben a kisgyermeknek beszélnie kell. A nap folyamán több lehetőséget biztosítunk anyanyelvi játékok játszására. Az anyanyelvi nevelés szempontjából hasznosnak bizonyulnak a nyelvi játékok, amelyek mindegyik korcsoportban intenzív hatásúak lehetnek. Először a helyes légzéssel kell foglalkoznunk, hogy megteremtsük a jó hangadás feltételeit. Ehhez direkt és indirekt játékos gyakorlatokat alkalmazunk. Feladataink: A beszédkapcsolat kialakításában, fenntartásában kiemelt figyelemmel használja ki a páros játékok, lovagoltatók, ringatók, höcögtetők, ölbéli játékok kínálta lehetőségeket. Az otthonról hozott nyelvhasználatra építve fejleszteni a gyermeknyelvi kultúráját, gazdagítsa szókincsét. Családlátogatás keretében tájékozódni a család nyelvi kultúrájáról s a tapasztalatok alapján megtervezni az adott gyermek egyénre szabott anyanyelvi fejlesztését. Tegye lehetővé a gyermek számára anyanyelvünk minél többrétegű megismerését, fejlessze a gyermek beszédmegértését. Kérdéseivel fejlessze a gyermekek gondolkodását és ösztönözze, hogy érzelmeit, gondolatait beszéddel fejezze ki.

18 Az óvónő személyes példájával, kommunikációs helyzetek megteremtésével, ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, adjon lehetőséget metakommunikációs ismereteik bővítésére. Nyílt, érdeklődő magatartásával segítse elő a gyermek spontán megnyilatkozásait. A bábozás, dramatizálás közbeni anonimitás lehetőségét kihasználni, hogy a gyermek élményeit, sérelmeit, szorongásait megfogalmazhassa. Szem előtt tartani a gyermek egyéni beszédkészségét, beszédének fejlettségét, fejlődésének eltérő ütemét. Gondot fordítani a gyermek egyéni fejlesztésére, s ha kell felzárkóztatására is. A kommunikációs kapcsolatok zavarának kompenzálására törekedni, felismerni a gyermek beszédhibáját, szükség esetén logopédus segítségét kérni, illetve tanácsát (pöszeség, torzítás, felcserélés, kihagyás). Az új hangképzés mechanizmusát előtérbe helyezve javítani a hibásan képzett hangokat. A gyermek beszédhibájának feltérképezése, különösen a beiskolázás előtt fontos. Tudatosan kell törekedni a dislexia, disgrafia megelőzésére. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermek helyesen, folyamatosan, összefüggő mondatokban fejezi ki gondolatait. Egyszerűbb történeteket, elbeszéléseket képes elmondani. Rendelkezik azzal a szókinccsel, amely elősegíti környezetében a biztonságos tájékozódást. A köznyelvben használt nyelvi formákat megfelelően tudja alkalmazni. Hagyományaink, népszokások A hagyományaink és ünnepeink a legjobb lehetőséget nyújtják az óvodánkban az egyéni arculatunk megteremtésére és megmutatására. Ezeken keresztül az óvodánk és az itt dolgozó óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, nevelőmunkát segítők és egyéb alkalmazottak munkájáról hű képet alkothatnak a szülők és más érdeklődők. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek. Az ünnepek és hagyományaink ápolása szempontjából is rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen kultúránk megismerésére adnak lehetőséget. Az előkészület a csoporton belül közösségi érzések alakítására igen kitűnő alkalmat teremt és természetesen tág teret nyújt a gyermekek közötti együttműködésnek: a kooperációnak és a kommunikációnak gyakorlásához. Egyik legjobb közösségalakító tevékenység, amikor a gyerekek együtt élik át az ünnepi előkészületet, együtt örülnek annak, amit létrehoztak, alkottak. A születés és névnapok óvodai megünneplése leggyakoribb mindennapi életünkben, mert személyes jellegű. A várakozás, a közös köszöntés mélyíti a közösségi érzést. Óvodai életünkben a hosszabb, távolabbi időpontra kitűzött távlatok is fontos szerepet töltenek be. Hagyománnyá vált a bölcsődések fogadása, a nagycsoportosok közös ballagása, búcsúztatása. 18

19 Óvodánk életébe kiemelt szerepet töltenek be a népszokások, néphagyományok. Néphagyományőrzés a népi hagyományok éltetésével valósul meg. Fontosnak tartjuk, hogy a programok átélése során gyermekeink ismerete gyarapodjon, örömteli pillanatokat éljenek át. Tökös hét - október vége A fényünnep, a halloween legfontosabb kelléke a tök lápmás. Óvodánkban hagyománnyá vált, hogy ezen a héten töklámpást készítünk. Márton nap - november 11. Egy héten keresztül a liba áll a tevékenységek központjában, beszélgetünk a Márton legendáról, Szent Márton nevéhez kötő népszokásokról, hiedelmekről. Mikulás - december 6. A Mikulás várva várt ünnep óvodásaink számára. Ilyenkor a Mikulás ellátogat az óvodába és megajándékozza a gyerekeket, akik dallal és verssel köszöntik. Karácsony Karácsony előtt kézműves délutánt szervezünk, ahol a szülők gyermekeikkel együtt készítenek karácsonyi díszeket, ajándékokat. Az ünnep napján már reggel a feldíszített fenyőfa várja a gyerekeket. Az ajándékozásra a délelőtt folyamán kerül sor, melyet dalolás, verselés kísér. Farsang - február eleje Farsang napján jelmezben érkeznek a gyermekek a csoportba. Ez a nap a vígalommal telik. Táncolunk, versenyjátékokat játszunk, tombolázunk. Kiszebáb égetés - február közepe A téltemetés népszokását elevenítjük fel a gyermekekkel. Az óvodában szalmabábot készítünk, az udvaron kiszebáb égetésre is sor kerül dalokkal, mondókákkal kísérve. Húsvét Húsvét közeledtével bevonjuk a gyermekeket az ünnepi készülődésbe a szülőkkel együtt. Saját készítésű húsvéti ajándékokat készítenek. Nagyon fontos számunkra a környezet és a természet védelme. Célunk az ember egészségének biztosítása a megfelelő életkörülmények kialakítása és védelme a környezet fejlesztése révén. A zöld jeles napokra projekt tervet készítünk: Állatok világnapja - október 5. Az állatok szeretetéről, védelméről, gondozásáról beszélgetünk. Lehetőség szerint meglátogatjuk őket élőhelyükön (pl. Állatkert, Vadaspark). Víz világnapja - március 22. A víz mint az egyik legfontosabb elem, jelen van mindannyiunk életében. A víz világnapja alkalmából 1 héten át sokféle tevékenységet szervezünk, ahol a gyerekek játékosan ismerkedhetnek, kísérletezhetnek a vízzel. Beszélünk a víz fontosságáról, védelméről. Sétákat, kirándulásokat szervezünk

20 vízparti helyekre. (pl. Margit-sziget) Föld világnapja - április 22. A Föld napja környezetvédelmi ünnep. Célja figyelemfelhívás földünk megóvására. Természetet szerető és védő ember személyiségének kialakítását már az óvodás korban el kell kezdenünk. Fák, madarak napja - május 19. A fák, madarak védelmére, és gondozására az óvodánk udvarán is sort tudunk keríteni, valamint a közeli parkokban. Egészségnap - április A program célja az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása. Célunk, hogy vidám élmény teli napot biztosítsunk a gyermekeknek, megismertessük őket egészséges ételekkel, italokkal, a rendszeres mozgás fontosságával. Gesztenye nap - június első hete Az óvodánkban ez egy új program, melyet a gyermeknappal kötünk egybe. Az egész napot magába foglaló rendezvény keretén belül sokféle játékos, és ügyességi feladatokat szervezünk, melyen szintén részt vehetnek a szülők gyermekeikkel együtt. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőket, a családot az ünnepi előkészületbe is hatékonyan bevonjuk. Fokozottan figyelünk arra, hogy ne csak az előkészületek, hanem magának az ünnepnek külső megnyilvánulásai is hangsúlyt kapjanak. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez feltétlen szükségesnek tartjuk az esztétikus terem, környezet díszítése mellett a gyermekek és óvodapedagógusok ünnepnek megfelelő öltözködését. Az ünnepek csak a szülők együttműködő támogatásával érhetik el megfelelő hatásukat. Ilyen alkalmaknál (Mikulás, Karácsony, Farsang, Gyermeknap, munkadélután, játszódélután) figyelembe vesszük a gyermekcsoport életkori sajátosságait, a Szülők igényeit illetve ügyelünk a családi ünnepek tiszteletben tartására. Az ünnepeket mindig a közös ajándékkészítés öröme előzi meg. Az ünnepi hangulat fokozásához a nevelőtestület közös programokkal járul hozzá, ilyenek: dramatizálás, bábelőadás. 4. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK A pedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket: sok élmény, tapasztalat, cselekvés, önkéntes, játékos tanulás során. Az ismeretek, a tudás elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Az egyes gyermek életkori, egyéni sajátosságaiból indul ki, a gyermek szükségleteihez, fejlődési üteméhez igazodik. 20

21 A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, egyedi tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel. A komplex nevelést hangsúlyozva, cél az aktivitás, motiváltság, kíváncsiság, kreativitás előtérbe helyezése, a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A játék a legfontosabb eszköze a fejlődésnek és a fejlesztésnek A gyermek fejlődésének alapja a stabil, biztonságos, szeretetteljes környezet: személyes kapcsolat minden gyermekkel, differenciált bánásmód. Befogadó környezet megteremtése, inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazása a gyakorlatban. A pedagógiai környezet azt sugallja, hogy a másság, az elfogadás, a tolerancia, a segítőkészség természetes. A családdal való szoros és kölcsönös együttműködés a gyermek fejlesztésének alapja. Minden gyermek más Minden gyermek más, ezért e szemlélet és gyakorlat alapja a differenciálás, amely egyes esetekben részben az óvodapedagógus, részben más speciális szakember által nyújtott speciális bánásmóddal egészül ki. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja is hangsúlyozza a differenciált nevelés fontosságát. Az egyéni különbségek okai: Sajátos, veleszületett genetikai adottságok, képességek (fiziológiai, testi tulajdonságok). Pszichikus tényezők, környezeti feltételek (a család egyéni hagyományokkal, szokásokkal, nevelési módszerekkel építi ki a személyiséget). A fejlődés általános pszichikus törvényei. Azonos életkorú gyerekek között is nagy különbségek vannak. A differenciálás érvényesül a célokban, a feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában. Differenciálásból adódó feladataink: Egyénre tervezett pedagógiai gyakorlatot igényel, folyamatos visszacsatolást, nyomon követést. A tudatos pedagógiai munkában részt kell venni a szülőknek is a családdal való kapcsolattartás nem formális, hanem a gyerekről szólva tartalommal telített legyen. A tanulás során (a szociális tanulás esetében is) mindig az előzetes ismeretekre építünk, amelyben benne van az egyén előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, teljes személyisége. A játékról, mint alaptevékenységről kell szót ejtenünk. Ha a játék szabad, ha nem csak fejlesztő játékokat engedünk (ami nagyon fontos, de nem kizárólagos), ha a tanulás is

22 játékba integrált, ha a fejlesztő foglalkozások egy része (ami nem igényel szakembert) a csoportban zajlik az óvónő által, a játék keretei között, akkor semmiféle kiemelés vagy direktebb foglalkozás nem diszkriminál, hanem egyszerre fejleszti a szociális képességeket, a motorikus készségeket és az értelmet. A játék megfigyelése tehát segítheti a pedagógust a már említett minden szintű differenciált tervezésben, konkrét célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeretek, munkaformák meghatározásában. A pedagógiai integrációnak alapvetően két változata különböztethető meg: Az egyik a hátrányos helyzetűek (szociális, illetve etnikai kisebbségekhez tartozók) integrációja. A másik pedig a sajátos szükséglettel, segítséggel élők integrációja. Kompetenciák: Az átlagos fejlődésű gyermek Óvodapedagógus Az átlagtól eltérő fejlődésű gyermek Hátrányos helyzetű gyermek A sajátos nevelési igényű gyermek Átmeneti zavar óvodapedagógus Tartós zavar speciális szakember, óvodapedagógus Óvodapedagógus és/vagy speciális szakember Óvodapedagógus, gyógypedagógus és speciális szakember Integráció feltételeink megteremtése az óvodában: Objektív tényezők: Az intézmény alapító okiratában, pedagógiai programjában megjelent az integrált nevelés, mely a Fenntartó által jóváhagyott. Az óvoda megközelítése, akadálymentesítése megtörtént. (rámpa, korlát) Speciális szerek beszerzése, speciális játékszerek megléte, beszerzése folyamatos. (fejlesztőeszközök, mozgásos, értelemfejlesztő tárgyak, játékok) A magas csoportlétszám megnehezíti a differenciálást és egyéni képességfejlesztést, ezért nélkülözhetetlen a fejlesztőpedagógus jelenléte és szakmai segítsége. A csoportszoba kialakítása, azaz átalakítása is feladat, attól függően, hogy milyen segítséggel élő gyereket nevelünk. Szubjektív tényezők: Megállapítja a szakember az érintett kisgyerekről, illetve állapotáról az integrációra 22

23 való alkalmasságát. Pedagógus részéről kulcsa és egyik alappillére az együttnevelésnek, hogy milyen az attitűdje, módszerei, felkészültsége. Az óvónő felkészülése sok tényezőből áll. Egyrészt érzelmileg szükséges azonosulni az integrációval, és elvileg is elfogadni, természetesnek tartani. Másrészt az adott sérülés típusáról is fontos tájékozódni. Nem keverendő össze a gyerek pedagógusa a szakemberrel, gyógypedagógussal, fejlesztőkkel, gyógytornásszal, logopédussal stb. Az óvodapedagógustól nem várható el, hogy a szakember kompetenciájával fejlesszen. De az igen, hogy értse az állapot lényegét, és a hozzá vezető utat. Elvárható az is, pontosabban elsősorban az, hogy a gyerekközösség és az érintett gyerek kapcsolatát, magát az együttélést alakítsa, szervezze, irányítsa. A pedagógus feladata a dajkák bevonása, az ő előkészítésük. A szülők előkészítése is lényeges tényező, és itt hangsúlyozni kell, hogy mindkét szülőréteget érinti a felkészülés, lehetőség szerint együtt, egy időben. A gyermek szüleinek szerepe kiemelkedő az integrációs folyamatban. Ők azok, akik folyamatos segítségükkel, a gyermekkel eltöltött napi együttlét során annak egyenletes fejlesztését és a tanulási nehézségeik csökkentését biztosítják. Gyógypedagógus jelenléte: o fogyatékosságnak megfelelő típusú képesítés o együttműködik a fogadó pedagógussal A gyermek személyisége is fontos körülmény az integráció összetett folyamatában, meghatározza integrálhatóságát. Vannak olyan tulajdonságok, melyek segítik az együttnevelést. (érdeklődő, szorgalmas) Csoporttársak viszonyulása, a másságra adott reakciójuk, személyiségük. A gyerekközösségre tudunk-e úgy hatni, hogy ne a sajnálat, hanem a tényleges elfogadás és az igény szerinti segítségadás legyen a döntő. Az integráció megvalósulási formája az óvodánkban: Teljes integráció: a gyerekek egész napjukat együtt töltik el, szakfejlesztés a házon belül valósul meg, állandó szakemberek segítségével. A sajátos nevelési igényű gyermek a befogadó óvodai csoport vagy iskolai osztály állandó tagja. A nevelési-oktatási folyamatban együtt vesznek részt. Az inklúzió éppen azt jelenti, hogy a minden gyerek más elve érvényesül. Ez a pedagógia önmagában nem igényel semmi más változtatást, mint a szemléletváltást és a fokozott differenciálást. Az integráció az inkluzív pedagógiai gyakorlat azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő egyének elfogadását és a többséggel történő együttélését oktatási intézményben együttnevelését jelenti. 4. 1. A Beszoktatás, befogadás rendszere Átmenet a bölcsödéből az óvodába: Az óvodai nevelőmunka a nevelés színtereinek-család, bölcsőde, iskola szoros

24 együttműködésével lehet csak eredményes. A családból vagy a bölcsődéből érkező gyermek számára az új környezet, a felnőttek személye, az óvodai életritmus is szokatlan. A beilleszkedés, az alkalmazkodás nehézségeit megkönnyíti a jó társ kapcsolat fenntartása, mely óvodánkban már hagyományként működik. Az egészséges személyiség fejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat, ennek megteremtése érdekében látogatásokat szervezünk a közeli bölcsődében, ismerkedünk a gyermekekkel. A nyár folyamán lehetőséget adunk a szülőknek, hogy belátogassanak óvodánkba, így az új gyermekek számára az óvodapedagógus személye már ismertté válik, amennyiben megoldható otthonukban is meglátogatjuk leendő óvodásainkat. A beszoktatási időszak óvodánkban szeptember és október hónapjában zajlik. Fontosnak tartjuk: a szülőkkel való jó kapcsolat megalapozását, a szeretetteljes, nyugodt légkör kialakítását. A gyermekcsoportok tevékenységének megszervezése A gyermek szükségleteinek megfelelően, célirányosan alakítjuk ki az optimális életrendet, melyet stabil és rugalmas tevékenységek alkotnak. Kétféle napirendet tervezünk: évközit és nyárit, melyekben a tevékenységek időtartama eltérő. Nyári időszakban kiemelt szerepet kap a szabad levegőn való tartózkodás, amennyiben lehetséges sokfajta tevékenységet az udvaron folytatunk, (foglalkozások, étkezés) Heti rendünk kialakításában a rugalmasság elve dominál. Napirend az életkori összetételtől függően Időkeret 6. 00 órától 12. 00 óráig Tevékenységek 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6 évesek 6-7 évesek SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy (kötelező vagy kezdeményezett), kezdeményezett), - Felajánlott, - Felajánlott, választható választható tevékenységek tevékenységek - Folyamatos vagy - Folyamatos vagy kötött reggeli kötött reggeli JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Választható vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött reggeli JÁTÉK A SZABADBAN SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött reggeli JÁTÉK A SZABADBAN 12. 00 Ebéd (kötött Ebéd (kötött Ebéd (kötött Ebéd (kötött 24

25 órától 15. 00 óráig 15. 00 órától 18. 00 óráig formában, előtte testápolás) PIHENÉS Folyamatos Uzsonna SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek) JÁTÉK A SZABADBAN formában, előtte testápolás) PIHENÉS Folyamatos Uzsonna SZABAD JÁTÉK (választható, felajánlott tevékenységek) JÁTÉK A SZABADBAN formában előtte testápolás) PIHENÉS és (vagy) felajánlott tevékenység Folyamatos uzsonna SZABAD JÁTÉK JÁTÉK A SZABADBAN formában előtte testápolás) PIHENÉS és (vagy) felajánlott tevékenység a nagyoknak Folyamatos uzsonna SZABAD JÁTÉK JÁTÉK A SZABADBAN Az időkeretet az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. Az óvodai élet megszervezésében tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre és az azonos korosztály egyéni igényeire is. A napirend helyes életritmust biztosító stabil pontjain túl, a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. Az eltérő fiziológiai szükségleteket figyelembe vesszük (alvás, evés-ivás, mozgásigény). Szokás-szabályrendszer A 3-6-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. Mindezek figyelembevételével az óvodapedagógusok a tanév elején határozzák meg a csoport szokás- szabályrendszerét. A nyugodt élettempó érdekében a gyermekek óvodában töltött idejét ésszerűen és a szükségleteiknek megfelelően kell beosztani az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével a helyes napi-, heti rend kialakításával. 5. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 5. 1. Játék A játék a gyermeki személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség-, és