Városi utak A városi utak rendeltetése A városi úthálózat (belterületi közutak) a város jellegével és szerkezetével szoros összefüggésben alakul ki, annak alakítója és formálója. Kialakítását befolyásolja: a város nagysága; a szállítási és utazási igények; a városépítési koncepció; a kulturális, gazdasági igények; a topográfiai adottságok; az építéstechnikai tényezők. A városi utak tervezésének célja olyan úthálózat kialakítása, amely összhangban van a városszerkezettel, és a különböző célú és jellegű igényeket a lehető legjobban kielégíti. Biztosítani kell ezen kívül a városi utak (belterületi közutak) és a külterületi közutak megfelelő kapcsolatát A városi főúthálózat jellegzetes alakjai lehetnek: sugárirányú és körirányú utak (gyűrűk); a városközpontot érintő, közel átmérőirányú utak; az előbbi két eset kombinációjaként épült utak. A városi (belterületi) autópályákra vonatkozó követelmények megegyeznek a külterületi autópályákéval, a műszaki paraméterek azonban eltérőek. A városi autópálya építhető a térszínen (beépített területen a megfeleld környezetvédelmi előírásokat betartva), süllyesztve (bevágásban, alagútban) vagy magas vezetéssel (hídszerkezeten), ill. mindhárom építési mód kombinációjával. A városi (belterületi) autóutak feladata azonos az autópályákéval, azzal a különbséggel, hogy kisebb forgalmat bonyolítanak le, kisebb sebességgel. Kizárólag gépjármű-közlekedésre szolgálnak. Szintbeli vasúti keresztezés nincs. Legalább 2x2 forgalmi sáv, elválasztó-sávval, lehetőleg kétoldali leállósávval. A gyalogosok részére külön szintű átkelőhelyek szükségesek. A belterületi 1. rendű főutak (főforgalmi utak) az egyes városrészek egymás közötti forgalmát bonyolítják le, valamint a városi forgalmi igényeken kívül a távolsági forgalomra is használt külterületi közutak belterületi folytatásai. 2x2 sáv, elválasztó-sávval vagy dupla záróvonallal. Közúti csomópontok jelzőlámpás forgalomirányítással, szintben is kialakíthatók. A belterületi II. rendű főutak (forgalmi utak) a kisebb jelentőségű alközpontok egymás közötti kapcsolatát biztosítják, jelentős forgalmat viselnek. Legalább két forgalmi sáv, közúti keresztezések egyszintűek, gyalogos átkelés kijelölt helyen. A mellékutak feladata kisebb városépítési egységek forgalmának biztosítása, átmenő forgalmat nem bonyolítanak le. A gyűjtő utak közé tartoznak a lakó-, ipari, kereskedelmi és üzlet negyedek kiszolgálóútjai, amelyek ezt a forgalmat kivezetik a település főúthálózatára, ill. a főutakról elosztják az előbbi területekre. A kiszolgáló utak kialakítása olyan legyen, hogy az átmenő forgalom ne használhassa, keresztmetszetük lehetőleg kétirányú forgalom lebonyolítására alkalmas legyen. Idetartoznak:
a lakó utak, az ipartelepi utak, a szerviz utak és az egyéb kiszolgáló utak. Párhuzamos kiszolgáló utakat (szerviz utakat) olyan helyen létesítenek, ahol a főúthálózat melletti épületek járművel egyéb módon nem közelíthetők meg. A kerékpárutak főutak mentén önállóan vagy egyéb úthoz csatlakozva (kerékpársáv) a kerékpárosok biztonságos közlekedését teszik lehetővé, a többi járműtől elkülönítve. A gyalogutak a meglévő utakkal párhuzamosan (gyalogjárdák) vagy önállóan épülhetnek. Feladatuk a lakóépületek, közintézmények, üzemek, tömegközlekedési eszközök megállóhelyeinek és a bevásárlóközpontok megközelítése. A gyalog- és kerékpárutak a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére alkalmas önálló utak. A belterületi közutak tervezése A belterületi közutak keresztmetszeti kialakítása Belterületen a keresztszelvény a közterület közlekedési területéből áll. A közlekedési terület belterületen járművek és gyalogosok közlekedésére, várakozására használt területből, az ezekhez csatlakozó biztonsági és elválasztó sávokból áll. Esetenként padka, rézsű, támfal és a felszíni vizet elvezető árok is részét képezheti. A városi utak keresztmetszeti kialakítását az igénybe vehető szélesség szabja meg, amelyet a szabályozási és az építési határ határoz meg. A szabályozási vonal a távlatban közterületi célokra felhasználható, és az egyéb rendeltetésű területeket határolja el. Értékét az építésügyi hatóság állapítja meg, megváltoztatásához engedély szükséges. Csak közterületen helyezhetők el: a városi utak; a csomópontok; a közúti villamosvasutak; a közművezetékek; a közvilágítás és berendezései. Az építési vonal az építési telek közterület felőli beépítési vonala, amely a beépíthetőség határát, az épületek külső falsíkját jelöli. Az építési vonal általában egybeesik a szabályozási vonallal, kivéve az előkertes beépítés esetén. Itt az építési szélesség az előkert méretével nagyobb a szabályozási szélességnél. A közterület szélessége csak kisajátítással (az előkertek igénybevételével) növelhető. Zárt sorú beépítés esetén a közterület csak árkádosítással vagy szanálással növelhető. Árkádosítással a járda új helye biztosítható, így az addigi járdaszélesség legnagyobb része átadható a járműforgalom számára.
Belterületi űrszelvény: : a forgalom számára szabadon hagyandó keresztmetszeti méret. A vezetőoszlopokkal, vezetőkorláttal kiemelt járdaszegéllyel határolt területbe semmiféle melléklétesítmény, tárgy, vagy anyag nem nyúlhat be. A rakszelvény: : az érvényes űrszelvényen belül a járművekkel és a rakománnyal elfoglalható térnek, a pályára merőleges metszete. A rakszelvény a jármű rakománya által körülhatárolt legnagyobb tér, amelyből semmiféle rakomány, vagy alkatrész nem nyúlhat ki. (a rakszelvény által meghatározott határvonalig nyúlhat ki)
Belterületi elsőrendű főút mintakeresztszelvénye: 4 forgalmi sávos út esetén A közlekedési terület elemei: forgalmi sávok, egy forgalmi sáv minimális szélessége 3,0 m; kiválási és becsatlakozási sávok (városi autópályák és autóutak esetén); leállósávok (városi autópályák és autóutak esetén); várakozási sávok (parkolásra); közúti villamosvasút pályája; kapaszkodósáv (csak városi autópályán); szélső sáv; biztonsági sáv a felfestett vezetősávval; elválasztó sáv (városi autópályán kötelező); terelősziget; járda; járdasziget; kiemelt vagy süllyesztett szegélyek. A közlekedési területen kívüli létesítmények: padkák; rézsűk; tám- és bélésfalak; árkok és folyókák; úttartozékok; zöldsávok és zöldterületek.
A belterületi közutak vonalvezetése Az utak vízszintes és magassági vonalvezetésének elemei és szempontjai értelemszerűen alkalmazhatók a városi utak vonalvezetésénél is. A beépített területen haladó utak vonalvezetése természetesen lényegesen kötöttebb, mint a külterületen haladó utaké. A lehetőségek mértéke erősen függ a beépítés kötöttségeitől. A környezeti körülmények szerinti osztályozás: a beépítetlen vagy 50...100%-osan szanált terület (A környezet) lehetőséget biztosít a műszaki, forgalombiztonsági és esztétikai követelmények maradéktalan kielégítésére; a meglévő laza (telkes) beépítés vagy dombvidéki jellegű terep (B környezet) esetén az előbbi követelmények mértéke bizonyos határokig csökkenthető; a meglévő (és megtartandó) többszintes zárt sorú vagy nagy értékű ű ipari beépítés, vagy hegyvidéki jellegű terep (C környezet) esetén az előbbi követelmények kielégítésének mértéke - szükség esetén - a megadott minimális értékig csökkenthető. A vezetés biztonságát szolgáló létesítmények Vezetősávot: a kiemelt szegély nélküli szakaszon festik fel. Az útpálya szélső forgalmi sávjának külső széléhez csatlakozik, szélessége a forgalmi sáv méretébe nem számít be. Elválasztó-sáv: autópályán kötelező. Szélessége min. 3,0 m. Terelősziget: : forgalmi csomópontokban készül. Útburkolati jelek: : Záróvonal, terelővonal Szegélyek: Kiemelt szegély: az útburkolat szerkezeti lezárására és a járművek egyéb sávoktól való távoltartására szolgál. (biztonsági feladat) Ferde szegélykő készül a parkolás elősegítésére, kialakításuk különleges profilt igényel.
Süllyesztett szegély: a vízelvezetés padkán keresztül árkokba Árkok: : csak kivételes esetben, helyette burkolt folyóka. Úttartozékok: - vezetőoszlop, vezető- és lánckorlát - a pálya melletti akadály jelzése - jelzőtáblák - forgalomirányító és szabályozó berendezések - forgalomterelő oszlop - az útpályát megvilágító berendezések Városi utak vonalvezetése Utcakép szempontjából előnyös, ha az út tengelye a szabályozási építési szélesség középvonalában helyezkedik el. Esztétikai követelmény: az utca lehetőleg leg részarányosan legyen felosztva, a kétoldali előkertek, járdák szélessége azonos legyen. Az útpálya mindkét oldalán zöld sáv legyen, fasorok szegélyezzék. Egyenes szakaszokat ívek kötik össze. A járdaszegélyek lekerekítése elő-ívekkel készülnek, a kanyarodás megkönnyebbítésére. Csuklós autóbusz esetén R 12 m Nehéz tehergépkocsi esetén R 10 m Személygépkocsi esetén R 8 m Az elő-ív sugara 2R A belterületi közutak víztelenítése Az út burkolatát, a járdát és az esetleges elválasztó sávot olyan esésviszonyokkal kell megtervezni és megépíteni, hogy az összegyűlő vizek tócsaképződés nélkül, a lehető legrövidebb úton jussanak el a víznyelőkbe. Ezt az útpálya hossz- és keresztirányú esése teszi lehetővé. Csatornázott településen a víz a víznyelő aknákon át, csatornázatlan területen a domborzati orzati és beépítési viszonyoktól függően nyílt vízelvezetéssel (árok- és folyókarendszer) vagy szikkasztással vezethető el. Kiemelt szegély esetén a megfelelő oldalesés biztosításán kívül a vízelvezetés érdekében a kiemelt szegély mellett megfelelő hosszesés is szükséges. Ha ez az esés nem biztosítható, a
szegély mellett összegyűlő csapadékvizeket a burkolatszélek 0,3%-os, hosszirányú ellenesésével kell elvezetni. Meredek útszakasznál a víznyelők környezeténél lévő 1 m-es sávot vízszintesen vagy kis elleneséssel alakítják ki, hogy a víz ne ugorjon át a víznyelők felett. A víznyelők távolsága 25...40 m, a szükséges víznyelők számát az elvezetendő vízmennyiség ismeretében határozzák meg. A víznyelő aknákat általában egymással szemben helyezik el. Az egyoldali esésű vagy túlemelt pályán csak az alacsonyabban fekvő oldalon. A víznyelő aknák rácsait a burkolat szintjétől 1...1,5 cm-rel alacsonyabbra helyezik. A víznyelő aknákat a tisztítóaknáknál bekötik a közcsatornába, az úttengelyre merőlegesen, min. 20 cm belső átmérőjű tokos betoncsővel. A közművezetékek elhelyezése Általános érvényű előírás, hogy a közművezetékeket közterületen kell elhelyezni, lehetőleg a járműforgalom által nem használt területeken. A városi utak szabályozási szélességét úgy kell megállapítani, hogy az útkeresztmetszet elemein kívül az ott elhelyezésre kerülő közművezetékek számára szükséges, a vonatkozó szabványban előírt sávszélességek és fektetési távolságok biztosítva legyenek. Az útpálya burkolata alatt csak olyan közművezetékek helyezhetők el, amelyek feltárására és javítására ritkábban van szükség (csatornák, vízvezetékek, gázvezetékek). Az útpálya alatt elhelyezett vezetékek és szerelvények az útburkolat teherbírását nem csökkenthetik. A gyakori javítást, cserét, feltárást igénylő közművezetékek (kábelek, elosztóvezetékek) csak az erre kijelölt közműsávban vagy járdák alatt helyezhetők el. Az út üzemeltetéséhez szükséges közművezetékeket (víztelenítés, közvilágítás, jelzőlámpák üzemi vezetékei, zöldterület esetén locsolóvezetékek) az úttal együtt kell megtervezni. A tervezésnél a meglévő vezetékeket is figyelembe kell venni. Ezek adatait az illetékes üzemeltető nyilvántartásából, ennek hiányában műszeres vagy nyílt feltárással kell megtudni. Városi autópályák és autóutak alatt hosszirányú közművezetékek nem helyezhetők el. A keresztező vezetékeket védőcsőben vagy közműalagútban kell átvezetni. A közműalagút olyan építmény, amely személyek által járható, közterületen térszínt alatt, vagy lakóházak alsó szintjén (közműfolyosó) helyezkedik el, és közművezetékek elhelyezésére szolgál. Kialakítása biztosítja a benne elhelyezett vezetékek zavartalan üzemét, hosszabb élettartamát és szükség szerinti ellenőrzését, karbantartását, javítását. Nagy előnye, hogy ezek a munkák a forgalom zavarása nélkül elvégezhetők, kisebb költséggel és munkával. A közműalagút kialakítható előregyártott elemekből és monolit szerkezetekből.
Az egyes vezetékek mélységi elrendezését műszaki tulajdonságaik, felszíni behatások (fagyveszély, dinamikus terhelés) és az üzemi követelmények (leágazás, keresztezés) határozzák meg. A térszínt feletti közművezetékek esetén még a városképi és esztétikai szempontokat is figyelembe kell venni. Az útpálya vagy járda alatt elhelyezhető, térszínt alatti közművezetékek egymástól mért legkisebb távolságát és az épületek külső falától, ill. azok alapjaitól való távolságukat szabványokban adott táblázatok határozzák meg. E erősáramú kábel, P távközlő kábel, G gázvezeték, V víz Közcsatornát általában az útpálya tengelyében, osztott pálya esetén az elválasztó sáv alatt helyezik el. A víznyelők és aknáik az út szegélye mentén találhatók. Vízvezetéket az út naposabb oldalára építik a fagyveszély elkerülése miatt, a szegélytől 1,0...1,5 m távolságra. Gázvezetéket az útpálya vízcsővel vel ellentétes oldalán, szintén 1,0...1,5 m-re a szegélytől helyezik el. A távhőellátás vezetékei a járda alatt vagy az útpálya alatt, a közcsatorna és a gázcső közötti területen helyezhetők el. Villamos kábelek a járda alatt, az épületektől l 0,30 m távolságra kezdődő sávban helyezhetők el. Távközlőkábelek, postacsőhálózatok és tömbcsatornák a járdák alatt, az épületektől 2,0 m-re kezdődő sávban helyezhetők el.
A térszint feletti közművezetékek és tartozékaik elhelyezésénél a közúti, ill. villamosvasúti űrszelvényt, valamint az előírt szabad látótávolságot mindig biztosítani kell. Közműalagutak: Az emberi közlekedésre, karbantartásra, ellenőrzésre és a hibák elhárítására maradéktalanul alkalmasak a közműalagutak. Ezek közös jellemzője a magas színtű integrált közműelhelyezés. A közműcsatornák a távhőellátás széleskörű alkalmazásával terjedtek el. A közműcsatornának ott van létjogosultsága, ahol a lakóépületek szerelőszintjein a kisebb keresztmetszetű ellátó vezetékek beépítésének nincs akadálya. A rendszer alkalmazása feltételezi továbbá, hogy két szomszédos épület közötti távolság egyszerű közműcsatorna esetében 20 m-t nem haladja meg. A közműalagutak létesítése mellett a következő érvek szólnak: - a korszerű útburkolatok közművek miatti gyakori felbontása és helyreállítása nem meg engedhető (a gyakorlatból közismert, hogy a helyreállított útalap- és burkolatszerkezetek - a helyreállítás forgalomzavaró hatása és az időtényező miatt - még jó minőségű munka esetén sem egyenértékűek az eredeti burkolattal), - a közmű alagutakban a hálózatok karbantartása, cseréje, bővítése és új csővezeték beépítése könnyen megvalósítható, - az új bekötések elkészítése is megoldható, ha az alagúthoz a csatlakozás feltételei adottak, - az integráltan elhelyezett közművezetékek állandó ellenőrzése megoldott, a jelzőberendezések segítségével a meghibásodások gyorsan behatárolhatók, megszüntethetők, - az alagútban levő vezetékek élettartama a korróziós veszélyek jelentős csökkentésével, esetleg megszüntetésével és az állandó karbantartás lehetőségének biztosításával lényegesen megnövelhető, - megfelelően szabályozható szellőzéssel a hőmérséklet és a páratartalom állandó szinten tartható, - a közműhálózatok üzemi feltételei és ezen keresztül a szolgáltatások biztonságosabbá válnak, - nagyszámú, különböző rendeltetésű közművezeték helyezhető el, viszonylag szűk területen, és így a földalatti területekkel jobban lehet gazdálkodni, - a közművesítés munkái idényjellegűek (téli időszakban a hálózatépítés korlátozott, a téliesített munkaterület csak igen jelentős többletköltségekkel valósítható meg), - az előregyártott vasbeton szerkezetű közműalagutak építése és a csőszerelés nincs idényjelleghez kötve. Az előzőekben felsorolt előnyök mellett vizsgálni kell a hátrányokat is. Ezek a következők: - a közműalagutak egyszeri beruházási költségei magasabbak, - egy vezeték meghibásodásakor fennáll annak a lehetősége, hogy más közművek is károsodnak, - a nem kellő gondossággal kialakított vezetékelrendezésnél a különböző rendeltetésű közművek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak egymásra.
Városi utak világítása A világítás feladata, hogy a járművezetők éjjel is gyorsan és biztosan felismerjék az úton levő tárgyakat, embereket. a felismerés annál gyorsabb, minél nagyobb a kontraszt. Vagy a sötét tárgyak emelkednek ki a megvilágított útfelületből, vagy a megvilágított tárgyak a sötét alapból. KRESZ járművet ki kell világítani korlátozott látási viszonyok között. Láthatóság! Külterületen nincs világítás, (a bevezető szakaszokon van) a jármű világítja meg az utat, esetleg fényszórókkal is. Lakott területen nem használhatják a fényszórókat, ezért közvilágításról kell gondoskodni. A városi utak világítása olyan helyhez kötött fényforrások elhelyezése és üzemeltetése, amelynek a nappali világosság hiánya esetén a biztonságos közlekedéshez szükséges megvilágítást biztosítják. Megvilágítás E = éá á áí ü egysége a lux. A fényáram egysége a lumen. A fényerősség egysége a kandela A világítás kialakításánál arra kell törekedni, hogy megfelelő szintű és egyenletes legyen, illetve ne kápráztassa a gépjárművezetőt. Kereszteződésekben, veszélyes helyeken erősebb (+50%) és más színű világítás célszerű. A világítási szintet, a min. lux értéket, az előírások az út jellegétől és a burkolat felület világos vagy sötét tónusától függően írják elő. Az egyenletességet a E min / arányában. E min : a területen előforduló legkisebb megvilágítási szint E max : a területen előforduló legnagyobb megvilágítási szint Világítótestek elhelyezése: - falikaron, oszlopkaron: - oszlopokon: - átfeszítésen A világítótestek elhelyezhetők: - az út közepe felett egy sorban - egyoldalas elhelyezés tartóoszlopon - kétoldalas elhelyezés, hosszirányban eltolva tartóoszlopon - kétoldalas elhelyezés, egymással szemben tartóoszlopon A lámpák egy sorban legyenek, kövessék az íveket. Egyoldalas elrendezés esetén, a külső oldalon helyezik el e világítótesteket. Alagutaknál, aluljáróknál nappal is világítanak. Űrszelvényen kívül legyenek