PREAMBULUM 1 PREAMBULUM A Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium tagintézményeként működik az alapító okiratában rögzítettek szerint. A tagintézmény címe: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. telephelye: 2800 Tatabánya, Semmelweis u. 4. alapítója: Tatabánya Városi Tanács VB. az alapítás éve: 1963 OM azonosítója: 201298 főigazgatója: Pallos János Az intézmény tevékenységei: - gazdasági illetve humán szakterülethez tartozó 4 évfolyamos szakközépiskolai oktatás - nyelvi előkészítő képzésben részt vevő diákok 5 évfolyamos szakközépiskolai oktatása - OKJ szerinti középfokú szakképzés nappali, levelező illletve esti tagozaton a 13., 14., 15. évfolyamon. A gazdasági szakterülethez tartozó szakmacsoportok esetén az érettségi vizsgát követően a 13. illetve 14. szakképzési évfolyamon megszerezhető középfokú szakképesítéseket a mindenkori munkaerő-piaci igényekhez igazítjuk. A levelező tagozaton folyó szakképzés az egészségügy és a szociális ellátás területén dolgozóknak biztosítja az első szakmaszerzés, illetve a szakma és a munkakör által előírt továbbképzések, átképzések lehetőségét. Az esti tagozaton pedig pénzügyi-számviteli ügyintézők képzésére van módja intézményünknek. Az iskola beiskolázási körzete elsősorban Komárom-Esztergom megye, de igény szerint fogadunk e körzeten kívülről is jelentkezőket. Tanulóink zöme Tatabányáról és a vonzáskörzetébe tartozó településekről érkezik. 1
PREAMBULUM Iskolánk 1991 decembere óta működtet egy alapítvány, melynek neve: Tehetséggondozás a közgazdasági és humán szakképzésben. Céljai: elősegíteni a közgazdasági és humán szakképzés folyamatos tartalmi korszerűsítését, az iskolai nyelvoktatás feltételeinek javítását, elősegíteni a hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalok tanulmányi, művelődési és sportolási tevékenységének szervezését, finanszírozását, növelni az oktatásban résztvevő pedagógusok és tanulók érdekeltségét a teljesítményhez igazodó juttatási és ösztönző rendszer alkalmazásával. 2
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER 2 MISSZIÓ Tantestületünk nevelési filozófiáját leginkább Kemény Zsigmond alábbi gondolata fejezi ki: "Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk, hasznos emberré a fáradságos évek tesznek." Oktató-nevelő munkánk értékeként a sokoldalúan képzett és folyamatos önművelésre képes, az egyetemes és különösen a nemzeti értékeket ismerő, magáénak valló és ezek szerint cselekvő, kulturált magatartású fiatalok kibocsátását fogalmazzuk meg. Korszerű középiskolaként széles alapműveltséget biztosítunk, s egyenrangúan kezeljük a közismereti, a szakmai előkészítő és a speciális szakmai képzést. Sokszínű tájékozódást biztosítunk tanulóink számára, szilárd értékrendet közvetítünk feléjük. A jövőben arra törekszünk, hogy megőrizzük a városban és környékén megszerzett jó hírnevünket a szakközépiskolai oktatás és a szakmai képzés területén egyaránt, az egészségügyi területen a környék egyedüli képzőjeként növeljük a szakképzettek számát, a gazdasági területen vonzó képzések színvonalas oktatásával megtartsuk keresettségünket, a városban a felnőttképzést folytató intézmények között meghatározóvá váljunk. 3
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER 3 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Iskolánk 1963-ban kezdte meg önálló intézményként működését Közgazdasági Technikum és Szakközépiskola névvel. A technikumi képzés 1968-ra megszűnt, ettől kezdve már csak szakközépiskolai osztályok indultak. A tanulók évfolyamonként két osztályban, általános ipari és kereskedelmi illetve gyors- és gépírói ügyviteli ágazaton szerezhettek szakképesítést. A nappali tagozat mellett esti és levelező tagozat is működött, aminek következtében a 60-as és a 70-es évek fordulóján a 15 fős tantestület 300-330 diák oktatását látta el. A 70-es évek elején az iskolánk iránti érdeklődés az oroszlányi gimnáziumba kihelyezett számviteli gazdálkodási ágazat indítását tette szükségessé. 1978-ban intézményünk megkapta az Árpád Gimnázium volt épületét, ahol az 1978-79-es tanévet a kihelyezett ágazattal egyesülve 12 osztállyal, 373 nappali tagozatos tanulóval kezdtük meg pénzügyi, számviteli gazdálkodási és igazgatási ügyviteli ágazatokon. A 22 fős tantestület számára óriási túlterhelést jelentett a nappali, esti és levelező tagozat párhuzamos működtetése. A Dolgozók Önálló Szakközépiskolájának különválása miatt 4 év alatt fokozatosan megszűnt iskolánkban az esti és levelező tagozatos oktatás. Az 1987-88-as tanévben az iskola alapításának 25. évében a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola nevet vettük fel. A hagyományos, négy éves szakközépiskolai oktatásban igyekeztünk a közgazdasági képzéssel szemben támasztott igényeknek megfelelni, ezért a kevésbé korszerű, igazgatási ügyviteli ágazatot felmenő rendszerben megszüntettük, helyette külkereskedelmi ügyintézői illetve gép- gyorsíró idegen nyelvi ágazatokat indítottuk. A rendszerváltást követően érzékenyen figyelve a munkaerőpiac alakulását és a változó gazdasági élet elvárásait az 1994-95-ös tanévben új képzési struktúrát és irányokat vezettünk be egy osztállyal indulva, felmenő rendszerben. A 2+3-as úgynevezett gazdasági szakközépiskolai a képzést a 2000/2001-es tanévre a szakközépiskola érettségi előtti, és az iskolarendszerű szakképzés 4+1-es szerkezete váltotta fel. 4
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Az egészségügyi szakképzés városunkban a megyei tanács által fenntartott Megyei Egészségügyi Szakiskolában indult el 1952-ben. Elsősorban csecsemő- és gyermekápolónőket, gondozónőket és általános ápolónőket képeztek. Az egészségügyi szakközépiskolai rendszer bevezetése az egészségügyi képzés teljes átalakítását, korszerűsítését eredményezte. 1965 szeptemberétől az Árpád Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola keretei között folytatódott az egészségügyi szakképzés. 1972 szeptemberében vált az Egészségügyi Szakközépiskola önálló intézménnyé. 1977-ben a Megyei Egészségügyi Szakiskolát az egészségügyi szakközépiskolához csatolták, annak munka melletti tagozataként működött tovább és működik ma is. Az alapozó képzések mellett a klinikai szakmáknak megfelelő szakápolói képzések indultak. 1989-ben vette fel az iskola Vas László nevét. Az 1990-es évek közepétől az egyre nehezebb helyzetben lévő egészségügyi szakma képző intézménye válságos helyzetbe jutott, és Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. augusztus 1-jétől jogutóddal megszüntette a Vas László Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnáziumot, és jogutódként a mi iskolánkat jelölte meg. A közös intézmény Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Középiskola néven kezdte munkáját. Új iskolaszerkezet jött létre, az addig csak gazdasági területen képző intézmény profilja jelentősen bővült, és majdnem duplájára növekedett a tantestület létszáma is. A 2011/12. tanévben a 2011. augusztus 1-én alakult Óvárosi Középiskola és Szakiskola tagintézményeként működtünk, majd 2012. augusztus 30-án váltunk a frissen alapított Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium részévé. 5
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER 4 PEDAGÓGIAI LAPAELVEK, CÉLOK, FELADATOK Pedagógiai alapelveinket meghatározza a tantestület nevelési filozófiája. Arra törekszünk, hogy tanulóink kiegyensúlyozott, boldogságra képes felnőttekké váljanak. Meggyőződésünk azonban, hogy mindez csak diákjaink erőfeszítései nyomán alakulhat ki. Olyan légkör kialakításán dolgozunk, amelyben az értelmes rend, az értelmes fegyelem, a következetes és emberséges értékelés biztosítja a tanulóknak munkájuk eredményeként a sikert. Bízunk abban, hogy ezáltal fiataljaink megismerik önmagunkat, felfedezik tehetségüket, de megismerik korlátaikat is, és reális önértékeléssel biztosan találják meg helyüket a munkavállalók világában. Pedagógiai munkánk egyik legfontosabb alapelve a tanulók személyiségi jogait és érdekeit, életkori és egyéni adottságait messzemenően figyelembe vevő következetes tevékenység folytatása. Ez tervszerű, rövid és hosszú távú célorientált munkát feltételez, a családi szocializáció pozitívumaira építő és épülő iskolai tevékenységet igényel. Hiszünk a nevelő hatás egységének elvében, ezért csapatmunkára építve közösen vállalható célokat állít a nevelőtestület maga elé. Alapvető célunknak tartjuk, hogy tanítványainkban kialakítsuk a tanulás, a gyakorlás és gondolkodás, az önálló problémamegoldó munkavégzés készségeit, elültessük bennük az új iránti fogékonyságot, az ismeretek fejlesztésének, az önművelésnek az igényét. A mindennapi tanulás, a jól szervezett tanítási órák rendszeres munkára szoktatják a diákokat. Tanterveink összeállításakor, a tanórák vezetése illetve a rendszeres számonkérés során arra törekszünk, hogy tanítványaink tudásukat alkalmazni tudják, ne szolgai módon reprodukálják a ismereteiket, hanem az ok-okozati összefüggéseket kutatva, a folyamatokat, történéseket elemezve oldják meg feladataikat. A napjainkban tapasztalható információrobbanás arra kényszerít bennünket, hogy tanulóinkat hozzászoktassuk tudásuk aktualizálásához: meg kell tanítanunk őket arra, hogyan kísérjék figyelemmel, építsék be a tananyagba, dolgozzák fel a televízió, rádió, sajtó híranyagát, hogyan használják ismereteik bővítésére az információszerzés különböző formáit, a könyvtár használatától az internet által kínált lehetőségekig. 6
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER El kell érnünk, hogy érettségiző diákjaink az általános műveltség birtokosai legyenek, szakmai vizsgát tett hallgatóink biztos szakmai tudással rendelkezzenek. A gazdasági szakterületen a képzés során tanulóink elsajátítsák a piacorientált szemléletet, ismerjék a gazdasági-gazdálkodási folyamatok, eljárások elvi és szervezeti változatait, lehetőségeit, szakmai elméleti tudásukat megtöltsék gyakorlati tapasztalatokkal. A humán szakterületen elsajátítsák az emberekkel foglalkozó pályákhoz szükséges alapismereteket, készségeket, amelyek akkor is értékként gazdagítják személyiségüket, ha nem ilyen élethivatást választanak. Képzési rendszerünk két részből áll. Az érettségire való felkészítés szakaszában az alapfokú oktatást továbbfejlesztő, a szakmai műveltséget megalapozó tanítás folyik. Fontosnak tartjuk, hogy érettségiző diákjaink írásban és szóban érthetően, világos stílusban, kifogástalan nyelvhelyességgel fogalmazzanak, logikusan gondolkozzanak, egy idegen nyelven tudjanak kommunikálni, és biztosan ismerjék a régmúlt és közelmúlt történelmi eseményeit. Ezért a szabadon tervezhető órakeretet ezen közismereti tárgyak tanítására fordítjuk, és nem kötelező tanórai foglalkozásokat is beépítünk tanterveinkbe. Érdeklődő és tehetséges illetve emelt szintű érettségire készülő tanítványainknak délutáni foglalkozásokat szervezünk. A szakmai orientáció segíti felkelteni tanulóink érdeklődését gazdasági, politikai illetve egészségügyi, szociális kérdések iránt. Szakmacsoportos alapozó oktatásunk célja: a) a gazdasági szakterületen az, hogy tanulóink ismerjék a piacgazdaság működését, a mikroés makrogazdasági folyamatok lényegét, problémáit, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, találjanak magyarázatot a gazdaságban tapasztalható kedvező, kedvezőtlen vagy éppen ellentmondásos eseményekre, felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai programokat, gazdasági döntéseket, legyenek tisztában alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokkal. b) a humán szakterületen az, hogy a tanulók megismerjék az emberi test felépítését, működését, a lélek jelenségeit, a pszichikum fejlődésének törvényszerűségeit, jellegzetességeit, a humán szakterületen leggyakrabban előforduló szociálpszichológiai jelenségeket, a természettudományos tárgyakban elsajátított ismereteiket felhasználva fejleszthető környezetvédelmi szemlélettel rendelkezzenek, legyenek tisztában a szükséges ismeretekkel az adekvát emberi kapcsolatok tudatos alakításához. 7
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER A demokratizmusra nevelés fontos része az iskolai életnek. Végzős tanulóinknak az alkalmazás szintjén kell ismerniük az ítéletalkotás folyamatát. Fontos, hogy eligazodjanak a társadalmi, politikai kérdésekben; megfelelő ismeretek birtokában helyes döntéseket tudjanak hozni. A demokratizmusra nevelés alapját az iskolában a DÖK aktív működése jelenti. Az osztályok diákbizottságai és a DÖK vezetése saját szervezeti és működési szabályzata alapján tevékenykedik. Véleményezési és egyetértési jogaikat a megfelelő fórumokon gyakorolják. Diákjaink tudatos állampolgárrá fejlődését számos rendszeres tevékenység segíti. Például a Kossuth-diák Díj, illetve a Kossuth-osztály megtisztelő cím odaítélésének feltétele, hogy ezekre a diákság javaslatot tegyen, majd titkos szavazáson támogassa a jelölte(ke)t. Kiemelt feladatunknak tekintjük a hazaszeretet, a nemzettudat kialakítását. Arra törekszünk, hogy az ország tájainak, történelmének, hazánk nagyjainak megismerése diákjaink életének részévé váljon. Tanterveink (magyar, történelem, földrajz) tartalmazzák azokat az alapvető ismereteket, melyek nélkülözhetetlenek minden magyar ember számára. A tanulmányi kirándulásokat úgy szervezik az osztályfőnökök, hogy az évek során az ország legkülönbözőbb területeit ismerjék meg tanulóink. 9. évfolyamos diákjainkat arra ösztönözzük, hogy a kirándulás egyik állomásaként tekintsék meg a Parlamentben a koronázási ékszereket. A mindenkori 10. évfolyam tanulói számára a tantestület ajánlása: a kirándulás céljául Monokot, névadónknak, Kossuth Lajosnak szülőhelyét válasszák. Diákjaink felkészülten mennek a kirándulásokra, megismerkednek a vidék jellegzetességeivel, történelmi nevezetességeivel. Az iskolai ünnepségek, melyeket lehetőség szerint a Jászai Mari Színház Népház színháztermében tartunk, nemcsak tanulságos visszaemlékezések, hanem érzelmileg is ráhangolják a nemzeti ünneppel való azonosulásra a diákokat. A tavaszi ünnepekhez kapcsolódó Kossuthnapi programjaink egy része kirándulás Pákozdra, beszélgetés meghívott előadókkal illetve névadónk születésnapjához kapcsolódó bensőséges megemlékezés szintén a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének fontos színtere. 8
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Iskolai közösségünk lényeges feladatnak tartja a tatabányai bányászhagyományok ápolását. Úgy véljük, tanítványaink egyre kevesebbet tudnak arról, milyen szerepet játszott városunk létrejöttében, alakulásában a szénbányászat, nincsenek tisztában az e tevékenységgel összefüggő várostörténeti eseményekkel, és a hozzá kapcsolódó hagyományok is mindinkább feledésbe merülnek. Fokozottan igaz ez azokra a diákjainkra, akik nem a városban élnek, hanem a környező településekről érkeznek hozzánk, hiszen ők korábbi tanulmányaik ideje alatt feltehetően kevesebbet hallottak a bányász-tradíció egyes elemeiről. Ezért szorgalmazzuk, hogy 9. évfolyamos diákjaink látogassanak el a bányászati hagyományokat bemutató Ipari Skanzenba: tekintsék meg a solniházat, a gépházat, a szabadtéri gépparkot és földalatti bányatérséget, az egykori üzemiroda és bányamérnökség épületeit, ismerkedjenek meg a régi bányászlakóházaknak illetve a második bányász kolóniaház különböző műhelyeinek berendezési anyagával, az ének tantárgy tanításának első félévében tanulják meg/elevenítsék fel tanulóink a Magyar Bányász Himnuszt, a történelem tantárgy keretein belül ismerkedjenek meg a város történetével, a társadalomismeret tantárgy keretein belül térjenek ki a bányásznapi emlékezés okának tudatosítására, emlékezzenek meg az 1919-es bányász sortűz áldozatairól, minden évben megemlékezzünk a Szent Borbála napról. 9
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Az egészséges életmód kialakítását úgy kell megoldanunk, hogy az valóban jellemezze fiataljaink életét az iskolából történő távozás után is. A rendszeres testmozgásra, változatos, egészséges táplálkozásra ösztönzés mellett a szervezetet károsító szenvedélyektől való távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe. Céljaink elérése érdekében külön programot dolgoztunk ki e területre, mely az egészségnevelési program című fejezetben olvasható. Tanulmányaik elvégzése után munkába álló végzőseinktől a munkaadók elvárják, és mi is fontos feladatunknak tartjuk, hogy kommunikációs ismereteiket gyakorlati tartalommal töltsék meg, kulturált viselkedés jellemezze mindennapjaikat. A pedagógiai munka e területén hatalmas szerepet kap a személyes példamutatás, a folyamatos, rendszeres nevelés. Tanítványainkat igyekszünk arra szoktatni, hogy külső megjelenésüket a rendezettség, ápoltság, az általános társadalmi konvencióknak megfelelő öltözködés jellemezze. Szakmai orientációs óráink egy részét a szóbeli és írásbeli érintkezéshez szükséges illem, protokollszabályok megismerése tölti ki; szituációs gyakorlatok segítségével pedig ezek alkalmazását tudatosítjuk. A szakmai gyakorlatok során felkészítjük tanítványainkat arra is, hogy célszerűen és kulturáltan használják a telekommunikációs eszközöket: a telefont, az internetet. A művészetek szeretete az érzelmi nevelés szempontjából döntő fontosságú. A harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott belső világ, az egészséges lelki élet. Ennek formálásában nagy szerepe van a művészeti alkotásoknak, illetve a tanulók művészeti tevékenységének. A művészetek szeretetére nevelés, a műalkotások megismertetése szintén a tanítási gyakorlatban kezdődik, alapjainak lerakása a tanítási órákon történik. (magyar, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra) A művészetet kedvelő, értő, sőt művelő diákok tehetségének kibontakoztatását segítő lehetőségeink: versenyekre (vers- és prózamondó, novellaíró, stb.) való felkészítés, színjátszó-diákkör, énekkar. 10
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Kiállítások, hangversenyek, színházi előadások látogatása minden osztály tervezett programjában szerepel. Örömteli tény, hogy évek óta tanítványaink kb. negyede rendszeres színházlátogató: évente 5-6 alkalommal tekintenek meg bérletes előadásokat Budapesten. Az Ilyenek vagyunk mi előadói estéink nagy népszerűsége jelzi, hogy széles palettán van lehetőség a művészeti nevelésre. Ezeket az esteket a tehetségnevelés mellett a sikerélmény szempontjából is kiemelkedő fontosságúnak tartjuk, mivel itt olyan diákok is megmutatják ügyességüket, felkészültségüket, tehetségüket, akik a tanulásban esetleg nem jeleskednek. A másság természetes elfogadása is beépül az iskolai élet mindennapjaiba. Testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) fogyatékos tanulóink segítése rendszeresen meggyőz bennünket arról, hogy diákjaink észreveszik a segítségnyújtás szükségességét, támogatják a rászorulókat vagy képesek megszervezni azt. Az idegen nyelvek tanításához kapcsolódó külföldi csereprogramok alkalmával diákjaink közvetlen kapcsolatba kerülhetnek különböző nemzetiségű fiatalokkal. (Partneriskoláink: Handelsskolen i Ishoj Dánia, Berufliche Schulen Gelnhausen és Realschule Aalen Németország, Obchochie Csehország) Ekkor nemcsak a nyelvgyakorlás és a hely megismerése lehetséges, hanem az adott országra jellemző társadalmi szokásokkal, a különböző kultúrákkal, az emberek egymás mellett élésének, a mindennapokban adódó feladatok, gondok megoldásának lehetőségeivel is szembekerülnek tanulóink. Kiemelt feladatunknak tartjuk a természet és az épített környezet védelmére, a természet szeretetére, megóvására történő nevelést. A környezeti nevelés programját szintén külön fejezetben fogalmaztuk meg. Tantermeink esztétikus díszítésére nagy gondot fordítunk, az osztályokban lévő növények gondozása mindennapi feladat. Az iskolánkhoz kapcsolódó udvar kihalt fáinak pótlása jelenleg is folyamatban van. Az önállóságra és a felelősségvállalásra nevelés az évek során az életkori sajátosságok figyelembe vételével folyamatos feladat. Már alsóbb évfolyamos diákjaink is nagyfokú önállósággal végzik az iskola mindennapi életével, és a rendezvényekkel kapcsolatos feladataikat. Felelősségvállalásuk fontossága azonban igazán a 10. évfolyam végén, a pályaorientáció kapcsán tudatosul bennük először. Ekkor el- 11
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELDATOK. AZ ALKALMAZOTT ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER engedhetetlen a diák, az osztályfőnök, a szaktanárok és a szülők együttműködése. Még jelentősebb ez az együttműködés a továbbtanulás és a munkavállalás kapcsán. Ha célunknak megfelelően sikerül erre az időre tanítványainkban megerősíteni az egészséges sikerorientáltságot, a céltudatosságot, a felelősségvállalás fontosságát, akkor reális önértékeléssel biztosan megtalálják helyüket a felsőoktatási intézményekben vagy a munkavállalók között. Nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha tanulóink legalább 90%-a sikeres érettségi vizsgát tesz, a szakmai vizsga követelményeinek diákjaink legalább 70%-a megfelel, végzőseink rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására vagy megbízható munkavállalásra, tanulóink ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. 12
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK 5 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A középiskolás korú fiatalok személyiségének fejlesztése nagy szakértelmet, sok tapintatot, hatalmas empátiát igénylő, bonyolult, összetett pedagógiai folyamat. A 14-15 éves ifjak az őket ért korábbi környezeti hatások, a bennük kialakult szokásrendszerek, személyiségvonások különbözősége miatt rendkívül eltérő módon reagálnak ugyanarra a nevelői hatásra. Ezért fontos, hogy egyénekre szabottan a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt a mindennapi nevelőmunka kiemelt részének tekintsük tanulóink személyiségének fejlesztését, képességeinek mind teljesebb kibontakoztatását. A személyiségfejlesztés célja a társadalmi életre történő felkészítés. Ennek érdekében szükséges a helyes magatartási, viselkedési szabályok elsajátíttatása, a reális önismeret, az egészséges önbizalom kialakítása, a becsületesség, őszinteség, jellemesség fontosságának felismertetése, a társadalmi normák tiszteletben tartására, az értéktiszteletre, mások megbecsülésére való felkészítés, az alkalmazkodóképesség erősítése, a kommunikációs készség, a konfliktusok megoldására való törekvés fejlesztése, az akaraterő edzése (szorgalom, kitartás fejlesztése), az önképzés, a képességek mind teljesebb kibontakoztatására való igény felkeltése, a kreativitás, a vállalkozói készség fejlesztése. A tanórai foglalkozásokon, a mindennapos teendők végzése közben rendkívül sok alkalom nyílik tanulóink személyiségének formálására. A rendszeres, precíz, kitartó tanulás, a következetes tanári számonkérés a felnőttkorban igényesen végzendő munka alapjait is lerakja. Személyes példamutatással, a nem megfelelő magatartásformák következetes javításával apró lépéseket tehetünk tanítványaink jólneveltsége érdekében. Fontos, hogy diákjaink az alá- és fölérendeltségi viszonyokat tiszteletben tartva merjék és tudják véleményüket nyilvánosságra hozni; ehhez kapjanak megfelelő 13
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK lehetőséget is (szükség esetén tanórán kívül is, pl. a diákönkormányzaton keresztül). Erkölcsi, etikai kérdések megvitatásának egyik legfontosabb színtere az osztályfőnöki óra, de a közismereti tantárgyak tananyagának elsajátítása közben is sok alkalom adódik a tudatos erkölcsiség formálására (pl. pozitív eszményképek kialakításával; a megfelelő és elitélendő életvitel felismertetésével, a tetteink iránti felelősség tudatosításával, stb.) A tanórán kívüli foglalkozások a különböző (az előző fejezetben részletezett) iskolai programok, a diákönkormányzati munka, a kirándulások, táborozások meghatározó jelentőségűek lehetnek diákjaink személyiségének fejlődésében. Az új osztályba történő beilleszkedés, később a közösségben vállalt feladatok elvégzése, az osztály hierarchiájában kiharcolt hely illetve annak változása a reális önismeret kialakulása szempontjából rendkívül fontos. Az egészséges önbizalom kialakításához, illetve sérülésének elkerüléséhez azonban nagy szükség van főleg az osztályfőnökök segítségére, támogató figyelmességére. A kezdeményezőkészség, a kreativitás, a vállalkozói készség kialakítására és fejlesztésére rengeteg lehetőség kínálkozik az iskolai tevékenységek során: a hetesi feladatok ellátása, az iskola környékének, udvarának rendbetétele, az osztálytermek díszítése, az osztályközösséget érintő feladatok ellátása (osztálytitkári, könyvtár,- tankönyv,- menzafelelősi, stb. megbízatások teljesítése), a sportversenyeken való részvétel, az iskolai rendezvények szervezésében vállalt feladatok ellátása (meghívók készítése, műsorszervezés, termek, helyiségek előkészítése, vendégek fogadása, iskolai diszkó esetén teaház, játszóház szervezése, ruhatári feladatok ellátása, segítés a rend fenntartásában, stb.), az iskolai emlékműsorokban, bemutatkozó előadásokon ( Ilyenek vagyunk mi ) való szereplés, az iskola nemzetközi kapcsolatainak fenntartásába való bekapcsolódás (levelezés, csereutazás), a tanulmányi kirándulások szervezésében végzett munka, stb. széles területen adnak módot arra, hogy a diákok kipróbálhassák ötleteik megvalósíthatóságát, szervezőkészségüket, fejlesszék kreativitásukat. Az osztálykirándulások, táborok (sporttáborok, diákszínjátszó tábor, stb.) szervezése a diákok személyiségének fejlesztése szempontjából is rendkívüli jelentőségű. A megszokottól eltérő körülmények, az egymásrautaltság, az esti beszélgetések 14
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK erős kötődést eredményeznek a társakhoz és az iskolához egyaránt. Kialakítják illetve növelik a toleranciakészséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, így pozitívan hatnak vissza az iskolai életben való viselkedésre is. Tanítványaink tudatos, kötelességtudó, jogaikat gyakorló állampolgárrá nevelését fontos feladatunknak tartjuk. E téren a személyiség fejlődését azáltal segítjük, hogy - rászoktatjuk őket az iskola életében való tájékozódásra (iskolarádió, faliújság, DÖK, diákközgyűlés, beszámolók iskolai rendezvényeken), - véleményüket, ötleteiket, javaslataikat meghallgatjuk, megfontoljuk, döntéseiket figyelembe vesszük és nem feledkezünk meg a visszajelzésről, - olyan lehetőségeket teremtünk, ahol súlya van szavazatiknak (Kossuthdiák, Kossuth-osztály cím odaítélése). Tanulóink személyiségfejlesztése szülői segítség nélkül elképzelhetetlen. A feladat végrehajtása csak az iskola és a család együttműködésével lehet teljes. A kapcsolattartás lehetőségei: szülői értekezlet (osztályfőnökök szülők) fogadóóra (tanárok-szülők) SZM megbeszélések (iskola vezetése szülők) egyéni beszélgetések (szülő tanár diák szükség esetén igazgató és/vagy helyettese, szülő diák ifjúságvédelmi felelős, szülő diák pszichológus, stb.) tanulmányi kirándulás szülői kísérettel, közös színházlátogatás (szülő diák tanár). 15
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 6 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A közösségi élet színterei az iskolában az osztályközösség, a különböző osztályokból, esetleg különböző évfolyamokról szerveződő szakkörök, érdeklődési körök (pl. énekkar, színjátszás, kerékpározók, stb.) az iskola közössége. Az osztályfőnöki munkaközösség programjának fontos része a közösségi nevelés. Az osztályközösség felelős vezetője az osztályfőnök, akinek kiválasztását sok töprengés előzi meg. A tanulók személyiségét egyénileg és a közösséget együtt fejleszteni tudó kollégákat igyekszik megnyerni az iskola vezetése ezen sokrétű, nagy energiát igénylő, néha kilátástalannak tűnő, aprólékos, folyamatos munkát kívánó feladatra. Az osztályfőnök közösségfejlesztő tevékenysége osztálya iskolába lépésének első napjától a szakmai vizsgák befejezéséig tart. Összetartó, egymás munkáját, tevékenységét segítő, támogató közösség kialakításához, egymás megismeréséhez minél több közös programra van szükség. Az elsős avató bemutatkozó műsorára történő felkészülés és az avatás előtti játékos feladatok megoldása általában közelíti egymáshoz a diákokat; ekkor szerzik első tanórán kívüli tapasztalataikat egymásról. A közös esetleg utazáshoz kötött színházlátogatások, a tanulmányi kirándulások és ezek szervezése, valamint az osztály mindennapi teendői során egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy az osztály mely tagjára hogyan számíthat a közösség. Ezen együttlétek kapcsán válik lehetővé a konfliktusok kezelésének megtanulása, a különböző ügyek megfelelő elintézési módjának megismerése, a problémák megoldásának irányába mutató kommunikáció elsajátítása. A kétévente megrendezendő Ilyenek vagyunk mi bemutatkozó műsor programjába sok osztályközösség is bekapcsolódik (zenei-, színjátszó-, tánc- produkcióval). A sok próba és a siker elősegíti az osztályközösség összekovácsolódását. 10., 11. illetve 12. osztályaink közösségének alakulására jó hatással van, ha az osztályközösség benevez a Kossuth-osztály címért folytatandó versenybe. A kampány időszakában egyrészt rádöbbennek a tanulók, hogy a tanulmányi pontversenyben értékes előnyhöz lehet jutni, ha egymást segítve jobb eredményeket érnek el, másrészt az egy hétig tartó kampány szervezése közös élményekhez juttatja őket. A 12. évfolyam rendezvényei szalagavató, zöldnap, szerenád, bankett megerősíthetik az összetartozás érzését, az iskolához való kötődést. 16
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A különböző osztályokból, esetleg különböző évfolyamokról szerveződő szakkörök, érdeklődési körök tagjai viszonylag könnyen, gyorsan közösséggé formálódnak. A közös érdeklődési terület, a közösen végzett tevékenység, az elért eredmények olyan sikerélményekhez juttatják a tanulókat, melyek hatására erősödik az együvé tartozás érzése. Diákszínjátszó csoportunkhoz, kosárlabda-, foci-, röplabdacsapatunkhoz, énekkarhoz valamennyi évfolyamról tartoznak tanulók. Az utánpótlás szervezésében, az újaknak a csapatba történő beilleszkedésében sokat segítenek a felsőbb évfolyamosok. Az ilyen közösségek szerveződésének pedagógiai jelentősége többrétű: a különböző korosztályok megismerik egymást, az alsóbb évfolyamosok bizalommal fordulnak a nagyobbakhoz, a felsősök pedig megtanulják elfogadni illetve elismerni a kisebbek teljesítményét. Szoros kötődések kialakulását jelzi, hogy végzett kossuthos diákok is gyakran vesznek részt ezen csoportjaink munkájában, tevékenységében rendszeresen vagy alkalmanként. Az iskolai közösség szervezésében fontos feladat jut a DÖK-nak, melynek az SZMSZ-ben megfogalmazott célja egyrészt a tanulók képviselete, érdekeinek védelme, másrészt diákjaink számára szabadidős programok szervezése. A DÖK legfontosabb fóruma a közgyűlés, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílik az iskolával kapcsolatos kérdéseik, problémáik, ötleteik felvetésére illetve tájékozódásra. A rendszeres DÖK ülések, melyen minden osztály 2 tanulóval képviselteti magát, a folyamatos demokratikus párbeszéd színhelyei. A DÖK a munkáját segítő tanárral, esetenként a tantestület több tagjával közösen szervezi programjai döntő részét. Viszonylag önálló az iskolarádió működése. A tanítás megkezdése előtt és a tanórák közötti szünetekben közérdekű információkkal segíti a diákság tájékozódását, zenével pedig kikapcsolódását. A DÖK kedves figyelmessége a tanévnyitó ünnepségen az elsősök fogadása 1 szál virággal. Az elsős avató szervezése a végzős osztályok diákjainak feladata, a programon viszont az iskola valamennyi tanulója részt vehet. Így a rendezvény közvetlenné teszi a kapcsolatteremtést a különböző évfolyamok tanulói között. Az iskola valamennyi tanulóját megmozgató játékos vetélkedők, a Kossuth-napokhoz kötődő közös kirándulások, színház- és mozi látogatások, bulik kötetlen, fesztelen hangulata nagy hatással van napokig az iskola atmoszférájára. 17
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Az iskolai élethez fűződő rendezvényeken való részvétel, a tanulók viselkedése, magatartása alapján bátran állíthatjuk, hogy intézményünk diákközössége kulturált és jól szervezett közösség. 18
BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 7 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az iskolánk iránt érdeklődő tanulók és szüleik számára még 8. évfolyamos korukban tájékoztató előadást szervezünk: megismertetjük velük iskolánk oktatási, nevelési céljait, lehetőségeit, az SZMSZ és a házirend legfontosabb elemeit. A beiratkozásokat lehetőleg a leendő osztályfőnökök végzik, ekkor ismerkedhetnek meg velük a tanulók. A 9. évfolyam osztályfőnöki tanmenetében, tevékenységében kiemelt fontosságúak az egymással, az iskolával, a várossal való ismerkedést célzó programok illetve a tanulási módszertant kialakító beszélgetések. A DÖK tagjai feltérképezik a 9. évfolyamos tanulók korábbi közösségi munkáját, fokozatosan bevonják őket az iskolai DÖK munkájába. Az első szülői értekezleten az iskola vezetése tájékoztatja a szülőket az iskola életét meghatározó dokumentumok tartalmáról, az iskola és a szülők kapcsolattartási lehetőségeiről, a középiskolás évek várható nehézségeiről, a közös prevenciós tevékenységekről. Ekkor tájékoztatjuk a szülőket arról is, hogy a tanulók lelki, érzelmi problémáinak megoldása érdekében iskolánkban heti rendszerességgel pszichológusi fogadóórát tartunk. Az iskolánkba érkező 9. évfolyamos diákokra fokozottan figyel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Állandó kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal; legalább 2 havonta ellenőrzi tanulmányi munkájuk eredményét. Szükség esetén beszélgetést kezdeményez a tanulóval és szüleivel illetve az iskola pszichológusához irányítja a diákot. Kirívó magatartási problémák csak elvétve fordultak elő intézményünkben, emiatt állandó fegyelmi bizottságunk nincs. Az SZMSZ és a házirend előírásainak tudatos betartatásával, prevenciós tevékenységgel igyekszünk elejét venni súlyosabb magatartási problémák kialakulásának. Tudatosan különböztetjük meg a büntetést a fegyelmezéstől, mert az utóbbitól eredményként hosszú távú viselkedésváltozást, míg az előzőtől legfeljebb pillanatnyi csendet várhatunk. 19
A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK 8 A TANULÓK SAJÁTOS NEVELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉGEK Intézményünk a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához az érvényben lévő jogszabályok értelmében rendelkezésre álló időkeretet részben a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához, részben csoportbontáshoz veszi igénybe. A csoportbontásban oktatott tárgyakat illetve az iskolai alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozásokat az adott évfolyam óraterve, helyi tanterve tartalmazza. Nem osztályszinten illetve nem a helyi tantervben rögzített órakereten belül szervezett tevékenységi formák: szakkörök, emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások, korrepetálás, énekkari foglalkozások, diákkörök, tömegsportköri órák, sportköri foglalkozások, házi versenyek, kulturális tevékenység, (pl. iskolai ünnepélyekre, városi szintű kulturális rendezvényre való felkészítés) A tanórán kívüli foglalkozások szervezésénél elsőséget élveznek a tömegsportköri órák, a tanulók felzárkóztatásához szükséges korrepetálások és az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások. 8.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A tehetséges tanulók felismerésében, a fejlesztés irányainak meghatározásában, valamint az adekvát segítségnyújtás módszereinek meghatározásában kiemelt szerep jut a szaktanároknak és az osztályfőnököknek. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a jó képességű tanulók továbbtanulási törekvéseit segítsük, úgy készítsük fel őket, hogy az emelt szintű érettségin, majd főiskolai, egyetemi tanulmányaik során eredményesen vehessék fel a versenyt a gimnáziumi tanulókkal. Ennek érdekében első osztálytól kezdve lehetőséget biztosítunk diákjainknak arra, hogy a tanórán elsajátítandó anyagon túl további ismeretekhez jussanak, problémamegoldó 20