A Cashflow kezelése GR: A stúdióban Horváth Zoltán Cashflow Mérnök, és ha már ennek a szakértője a Cashflow kezelés lesz a mai téma. Ha egy vállalkozás sikeres szeretne lenni pénzügyi működés terén is, és nem csak úgymond a termelés területén, akkor a működésében milyen szempontokat kell legfőképpen érvényesítenie, mire kell vigyáznia? HZ: Múltkori alkalommal érintettük ugye a fizetőképesség és a hitelképesség témájában, hogy van itt azért egy kulcs alapelv, amit jó, hogy ha betart a vállalkozó. Ez pedig az, hogy a bevételek alatt maradjanak a kiadások. És hogy ha ezt folyamatosan hétről-hétre, hónapról-hónapra fent tudja tartani, akkor gyakorlatilag egy kumulálódó (összeadódó) pénzösszeg lesz a számláján, ami, tartalékként tud viselkedni, és bármilyen módon ugye a gazdálkodás során bekövetkezik valami megcsúszás pénzügyi szempontból, akkor ez a tartalék elegendő lesz arra, hogy áthidalja ezt a nehezebb időszakot. Nem kell azonnal bankhoz rohanni további hitelfelvételével. GR: Indirekt és direkt cashflow-t is meg szoktak különböztetni, mi a különbség? HZ: Igen, az indirekt cashflow a számviteli adatokból, tehát mérleg adatokból, eredménykimutatás adatokból számolja azt, hogy gyakorlatilag mi történt a múltban a cég pénzügyeivel. Nehézkesebb egy kicsit egy vállalkozó számára, tehát nem annyira gyakorlatias, számolható így is. Viszont én ezt általában számviteli emberekre szoktam bízni. Sokkal gyakorlatiasabb, sokkal egyszerűbb a direkt cashflow, ami egy táblázat, ahol vízszintesen vannak a hónapok, függőlegesen pedig fölül a bevételek, alatta hogy milyen kiadásaink voltak. Nem megkülönböztetve, hogy melyik költség. És egyszerűen a bejövő és a kimenő pénzeknek az összegeit jegyezzük föl, és akkor így visszafele nézve az időben, tehát hátrafelé nézve tényadatokat láthatunk, hogy pontosan hogy áramlott a készpénz a cégben. Előre fele viszont kiválóan tudunk vele tervezni, mondjuk a múltbeli adatok alapján.
G.Z.: Ha már itt a tervezésről van szó, általában egy ilyen furcsa tükörfordítással a cashflow-t pénzáramlásnak szokták idehaza fordítani. Mire kell vigyázni ennél a pénzáramlásnál? Nyilván itt a bevételek, kiadások szerepelnek elsősorban, de ha adott esetben mondjuk nyilván ebben az évben mindenképpen előfordulhat az, hogy megcsúsznak a partnerek, csőd is előfordulhat, és hiába szállítottunk ki valakinek hónapokig, félévig akár, hiába próbálta úgymond jóhiszeműen menedzselni a másik partner a saját cégét, tényleg nem tud fizetni, nem igazán maradt valami, ami végrehajtható és ami alapján hozzá tudunk jutni a pénzünkhöz. Ilyenkor mi lehet a megoldás, akár biztosítások kötése, akár más jellegű pénzügyi bebiztosítási tranzakciók, tehát mire lehet vajon, vagy hogyan lehet megtervezni azt, hogy azért valamelyest mederben maradjon a mi cashflow-nk, a mi pénzáramunk? HZ: Válság során rendkívül érzékeny a rendszer, nagyon könnyen előfordulhat az, hogy valaki nem fizet, nagyon könnyen előfordulhat, hogy egy szállítónk hirtelen elkezdi követelni a pénzt, mert mondjuk neki van valamilyen pénzügyi problémája. És emiatt különös figyelmet igényel most a céges cashflow kezelése. Én azt gondolom, hogy a legkézenfekvőbb megoldások mindig a cégen belül vannak. Lehet biztosítást kötni vagy más eszközökhöz folyamodni az ilyen esetekre, de én azt gondolom, hogy ha korábban, mondjuk egy normál gazdasági körülmények között a cég nem tervezett cashflow-val vagy tervezett, de úgy általában úgy tervezte, hogy mondjuk a 95%-a be is folyik a bevételemnek vagy a 99%-a, hát most olyan tervet kell készíteni, ami azt mondja, hogy 85% vagy csak 80 fog csak befolyni. Ami ezen fölött, ezen százalék fölött befolyik, az mondjuk legyen egy talált pénz. De a terveinket, a költségeinket, kiadásainkat jobb, hogy ha egy alacsonyabb bevételhez tervezzük meg. És egyszerűen muszáj vastag piros filcet használni, és levagdosni a fölösleges kiadásokat. GR: Mi számít vajon fölösleges kiadásnak? Ha már itt tartunk, itt általában azt szokták mondani, hogy a magyar cégvezetők, nyilván húsz év nem olyan nagy idő még, még mindig tanulják valamelyest a szakmát. De hogy rögtön a létszámleépítéshez szoktak nyúlni, ami nem biztos, hogy úgymond, ha már ezt a szót használtuk, hogy felesleges költség kategóriába tartozik.
Mert nyilván, hogy ha elbocsátok egy kevésbé termelékeny időszakban egy bizonyos dolgozói létszámot, és utána megint felfutna a termelésem, mert több a megrendelésem, akkor adott esetben bizonyos területeken, ahol azért képzett dolgozókat alkalmaznak nehezebb lehet jó munkaerőt, hasznos munkaerőt találni. Mi lehet ilyenkor a megoldás? HZ: Nézzük először, hogy mi felesleges költség. Én a felesleges költségeknek vagy kiadásoknak, maradjunk ennél a kifejezésnél. Azokat tartom, azokat a tételeket, ahol kiadom a pénz, de nem kapok érte többletbevételt vagy valamiféle piaci előnyt. Mondok egy példát. Fekszik a készlet a raktárban, nem mozdul 2 éve. Szerintem ez egy fölösleges tétel. De ugyanígy, hogy nem vizsgálom meg eléggé a vevőnek mondjuk úgy a hitelképességét, és szállítok neki árut, soha nem fog fizetni. Én azt gondolom, hogy ez is egy fölösleges kiadás volt. Cégen belül lehet az, hogy mondjuk van egy takarító cég, dolgozik mondjuk ezer emberrel, és elveszít egy plázát mondjuk, nem tud takarítani. Hát az ottani létszámot azt valószínűleg kénytelen lesz leépíteni, mert különben hova helyezze el őket, ha nem tud hirtelen más helyet találni ahova elhelyezi ezeket az embereket, akkor sajnos most muszáj neki leépíteni rövid távon. Nyilván egy software fejlesztő cégre másképp értelmezzük itt a létszámleépítést, hiszen ott magasan kvalifikált emberek vannak, akiket nehéz összevadászni adott esetben. Velük én inkább azt szoktam mondani, hogy talán érdemes megegyezni, hogy húzzuk meg közösen a nadrágszíjat, és vészeljük át valahogy ezt az időszakot, de utána akkor együtt tovább fogunk terjeszkedni. GR: Ez négynapos munkahetet jelent 8 óra helyett 4 órát, és aztán később többet? Milyen megoldások lehetnek erre? HZ: Én azt gondolom, hogy ez is egy jó megoldás, ugye erről beszéltünk az első interjúban is. Például jó megoldás lehet még az is, hogy valahogy a bevételhez kötjük az összes jövedelmet. Tehát azt mondjuk, hogy fiúk, hogy ha 100 egység a bevétel, akkor mindenki megkapja a 100 egységnyi bérét mondjuk, viszont hogy ha ez 80 egységre esik, akkor egyezzük meg, hogy akkor mindenki arányosan kevesebbet kap.
Például így is lehet ezt kezelni. Nyilván ehhez magasan kvalifikált és magas tudatosságú munkatársak kellenek. GR: Ezt nem egyszerű lenyomni egy munkavállaló torkán. HZ: Bizony, ez nem egy szerencsés helyzet. De én szoktam mondani, hogy a cég éljen túl, ez a fontos. Mert most egy-egy ember utcára kerül vagy nem, ez kisebb probléma. Nem a szociális érzéketlenségemet akarom itt kifejezni, hanem egyszerűen csak lássunk tisztán. Hogyha a cég túlél, akkor lesz hova visszajönni dolgozni, ha a cég nem él túl, akkor meg megette a fene. GR: A cashflow hogyan segíthet a válság leküzdésében, itt említettünk már jó néhány példát, de gondolom azért az elmúlt hetek-hónapok akár hozhattak is tapasztalatot ebben? Meg tudom én vajon úgy tervezni a cashflow-mat, hogy nem érint engem az, hogy az ország rossz pénzügyi helyzetben van, vagy iszonyatosan vagyok ehhez kötve? HZ: Kötve vagyunk hozzá, ez egyértelmű. Ugyanakkor ennek a hatását azt azért tudjuk jelentősen tompítani. Mondjuk van egy vállalkozás, eddig 500 milliós éves árbevétellel működött, minden ment szépen. Majd most hirtelen ugye a válság hatására 350 millióra esik vissza. 350 milliós szinten is lehet tartalékot képezni, ezen a szinten is lehet nyereségesnek lenni. Nehéz visszavágni a kiadásokat, ezt aláírom, de meg lehet tenni, és meg is kell tenni ahhoz, hogy túléljünk. Lényeg az, hogy piac maradt, tehát nem szűnt meg 100%-ban a piac. Egyszerűen be kell igazítanunk magunkat a körülményekhez, és nyilván mindent megteszünk azért, hogy minél több üzletet szerezzünk és határidőre fizessenek a vevőink. De a mi házi feladatunkat is el kell végezni a cégen belül. Hozzá kell igazítani a csökkenő árbevételhez a kiadásokat. Magyarul ezt is le kell csökkenteni. A cél mindig az, hogy kisebb legyen a kiadás, mint amennyi a bevétel.
GR: Sokszor szokták azt is alkalmazni, hogy hát akkor most nem hirdetünk, akkor most reklámból kevesebb, és akkor nem jelenünk meg adott konferencián, adott fórumon. Jó ötlet-e ez? HZ: Kifejezetten nem. Nagyon nem javaslom. Növelni kell a piaci jelenlétet. Nem azt mondom, hogy most költsünk 100 milliókat olyan újsághirdetésekre vagy tévéhirdetésekre, amik nem hoznak egy fillért se nekünk, hanem meg kell találni azokat a csatornákat, amik már korábban sikeresek voltak. És oda nagy erőkkel kell csoportosulnunk, és egyszerűen ki kell használni minden, minden, minden lehetőséget, hogy újabb és újabb üzleteket tudjunk szerezni. Növelni kell a piaci munkát, nem visszahúzódni. GR: Horváth Zoltán Cashflow Mérnököt hallották. Köszönöm szépen, hogy itt volt a stúdióban, és folytatjuk még ezt a sorozatot. HZ: Köszönöm szépen.