Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából készítette az Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. Sopron

Megvalósíthatósági tanulmány egy határon átnyúló EURES-T partnerség létrehozására Kelet- Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, tehát a Nyugat-Dunántúli régió, Ausztriában Burgenland tartomány illetve Alsó-Ausztria és Stájerország tartományok egyes területei részérıl Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megbízásából készítette az Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. Sopron (Székhely: 9400 Sopron, Verı József út 1. / Tel: +36 99 514 504 / www.empirica.hu) az MKW Wirtschaftsforschung GmbH München együttmőködésével Csizmár Péter Kovácsevics Lívia Andreas Woidich Tina Brockmann Halász Anna Sopron, München 2008. február

2 Tartalomjegyzék Oldal Összefoglaló 4 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke 8 Rövidítések jegyzéke 10 1 Bevezetı 11 2 A partnerség térbeli hatásterülete 13 3 Munkaerıpiac és gazdasági szerkezet 17 3.1 Népesség 17 3.2 Felsıfokú képzés 22 3.3 Foglalkoztatási és gazdasági szerkezet 25 3.4 Jövedelmek 32 3.5 Munkanélküliség 35 3.6 Bejelentett betölthetı állások 42 3.7 Gazdasági teljesítmény 45 3.8 Magyarország és Ausztria kétoldalú külgazdasági kapcsolatai 50 3.9 Tıkeáramlás, vállalkozások határon átnyúló aktivitása 52 4 Ingázók és a szolgáltatások szabad áramlása 55 4.1 A munkaerı szabad áramlása 55 4.2 Ingázók 57 4.3 Szolgáltatások szabad áramlása és a székhelyválasztás szabadsága 60 5 Az EURES határon átnyúló partnerség megalakításának szükségessége 62 5.1 Már létezı határon átnyúló struktúrák 62 5.2 Földrajzi paraméterek 66 5.2.1 Földrajzi paraméterek, közlekedési infrastruktúra 66 5.2.2 Mobilitást akadályozó tényezık 70 5.2.3 Határon átnyúló egymást erısítı hatások 74 5.2.4 Munkaerı-piaci hiányosságok (Képzési deficit és többlet) 75

3 5.2.5 Az osztrák-magyar határmenti terület európai összehasonlításban 76 5.3 Kérdıíves felmérés eredményei 77 5.4 Összefoglaló 80 5.5 Projektötletek a teljes munkaerı-piaci nyitás elıtt 81 6 Gyakorlati megvalósítás 83 6.1 Elvi megfontolások 83 6.2 A résztvevı régiók és partnerszervezetek 83 6.3 A keretegyezmény jelentısége és érvényességének idıtartama 85 6.4 Az EURES-T partnerség szervei 86 6.4.1 Az irányító bizottság 86 6.4.1.1 Az irányító bizottság meghatározása és feladatai 86 6.4.1.2 Az irányító bizottság tagjai 86 6.4.1.3 Az elnök kinevezése és legfontosabb adatai 89 6.4.1.4 Döntési és egyeztetési folyamatok 89 6.4.2 Munkacsoportok 90 6.4.3 Koordináció 90 6.4.4 Költségvetési felelısség 93 6.5 Finanszírozás és költségvetés 94 6.6 Az EURES tanácsadók 96 6.7 Együttmőködés más EURES-T szervezetekkel 97 6.8 Idıterv 98 6.9 Összefoglalás 100 Mellékletek

4 Executive Summary Jelen megvalósíthatósági tanulmány egy Kelet-i EURES-T partnerség létrehozásának adottságait, lehetıségeit és szükségességét tárgyalja. A partnerség térbeli hatásterülete Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket érinti, Ausztriában pedig Burgenland tartomány egészét (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és Jennersdorf munkaügyi körzetekkel), Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzetei közül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg csatlakozik. Az EURES-T partnerség alapításának indokoltsága Az osztrák-magyar határrégió vizsgált területének földrajzi kiterjedését, a már meglévı határon átnyúló gazdasági és szervezeti együttmőködési hálózatokat és az ingázók számát ill. szerkezetét tekintve teljesíti az EURES-T partnerség megalapításának alapfeltételeit. Alapadatok: a vizsgált területen közel 2 millió lakos él, amely megközelítıleg azonos mértékben oszlik el az osztrák illetve a magyar rész között kb. 1-1 millió lakossal. A terület kiterjedése 21.140 km². A vizsgált terület osztrák része egész Ausztria területének 12%-át, a három magyarországi megye összterülete Magyarország területének szintén 12%-át teszi ki. A munkaképes korú lakosság aránya Ausztriában 66,7%, míg Magyarországon 69,7%, a foglalkoztatottak száma összesen meghaladta a 730 ezer fıt, a foglalkoztatási ráta Magyarországon viszont közel 8 százalékponttal alacsonyabb. Kereskedelmi kapcsolatok: a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok hagyományosan igen aktívak és állandó fejlıdı tendenciát mutat. Magyarország Ausztria 7. legfontosabb kereskedelmi partnere, a közép-kelet európai országok között pedig az elsı, közel 25%-os aránnyal, Magyarország pedig külkereskedelmének 5,5 százalékát Ausztriával bonyolítja le. Vállalkozások határon átnyúló aktivitása: A vállalkozások gazdasági aktivitása is igen erıs, viszont egyoldalú. A kelet-európai nyitás után, az 1990-es évek elején már megjelentek a tıkeerıs osztrák vállalkozások, akik fıleg a feldolgozóipar területén fektettek be. Az osztrák vállalkozások azóta közel 5,4 milliárd euró mőködıtıke állománnyal rendelkeznek Magyarországon, ez az érték a magyar oldalról nem éri el a 20 millió eurót Ausztriában. Az osztrák vállalkozások több mint 55 ezer magyar munkavállalónak biztosítanak ezáltal munkát. Így Ausztria méretein és gazdasági potenciálján túlmutató fontosságú befektetıvé vált Magyarországon A Magyarországon nyilvántartott mintegy 26 ezer külföldi érdekeltségő vállalat több mint 20 százaléka osztrák (5200). Egyes becslések szerint ez az érték 2007-re már elérte a 6 ezret, amely valószínőleg tovább fog emelkedni. A vállalkozások nagy része (közel 70%-a) Budapesten, 25%-a pedig a nyugat-dunántúli régióban rendelkezik székhellyel. A magyar vállalkozások száma Ausztriában elhanyagolható, holott korlátozások nélkül létesíthetnek telephelyet bárhol Európában. Ingázók: a szabad munkavállalást korlátozó intézkedések ellenére elmondható, hogy a többi határmenti területtel összehasonlítva igen magas a munkavállalási szándékú ingázók száma. Az ingázói egyezmény keretében kiadható engedélyek számát 2006 végén a két ország munkaügyi szervezetei 2350 fıre emelték, amit a magyar oldal teljes egészében ki is használ. Az engedély nélkül munkát vállalókról ugyan pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de egyes felmérések, tanulmányok és szakértıi vélemények alapján viszonylag pontosan megbecsülhetı, hogy a

5 határmenti területek magyar ingázóinak száma engedéllyel ill. anélkül - ténylegesen 9400-10.100 fı körüli lehet, ami a szezonalitás miatt a tavaszi-ıszi idıszakban ennél magasabb. Ehhez jön még hozzá a szomszédos országban tanulók közel 600 fıs száma. Legtöbben a mezıgazdaságban ill. az idegenforgalom területén (szállodaipar és vendéglátás) találnak munkalehetıséget. Az ausztriai munkavállalás leginkább a fiatal felnıttekre, illetve az 50 59 éves korosztályra jellemzı, s inkább a férfiakra, mint a nıkre. Az ingázók motivációit vizsgálva pedig egyértelmően kiemelkedik a magasabb jövedelem, illetve a kiegészítı jellegő jövedelem megszerzésének célja. Az ingázók elsısorban Gyır-Moson-Sopron (65-70%) ill. Vas megyébıl (20-25%) ingáznak, ami egyértelmően a közlekedési infrastruktúra és az elérhetıséggel áll szoros összefüggésben. Jelenleg Ausztriából zömében a vállalkozások tulajdonosai, és a menedzser réteg jár át Magyarországra dolgozni, számuk 2-300 között ingadozik. Jellemzı, hogy több külföldi tulajdonú vállalat menedzsere, ahelyett, hogy Magyarországra költözzön, inkább Ausztriában él, s onnan naponta jár át a magyarországi telephelyre, bérezése is az anyavállalatnál történik. Közlekedési infrastruktúra: Egy EURES-T partnerség megalakításának alapvetı feltétele, hogy a regionális földrajzi adottságok és különösképpen a közlekedési infrastruktúra lehetıvé tegye a határon átnyúló ingázást a lakó- és munkahely között. Az osztrák-magyar határvidéken különösen nagy földrajzi akadályokról nem beszélhetünk, a közlekedési infrastruktúra kiépítettsége pedig az északi és a déli területeket összehasonlítva nagy eltéréseket mutat. A Bécs-Budapest tengelyen és annak közelében jó minıségő közúti és vasúti infrastruktúrát találunk és a határátkelıhelyek is megfelelı számban rendelkezésre állnak. (2007. december 22.- tıl megszőnt a személyi ellenırzés - többek között - az osztrák-magyar határon is, mivel Magyarország csatlakozott a schengeni övezethez.) A déli területek az ausztriai oldal A3-as déli autópályáját kivéve elérhetısége viszont még nem kielégítı, holott kiemelt európai közlekedési folyosók haladnak itt át. Ennek orvoslására viszont már megkezdıdtek a fejlesztések mindkét oldalon. A munkaerı szabad áramlása: A vizsgált terület jelenleg legjelentısebb mobilitást akadályozó tényezıje a szabad munkaerı-áramlás korlátozása. Az erre vonatkozó átmeneti szabályozásokat legkésıbb 2011.05.01.-i hatállyal megszüntetik, és ténylegesen megvalósulhat a munkaerı szabad áramlása az egész Európai Unió területén Az ausztriai egyéni munkavállalásra két államközi megállapodás alapján van jelenleg lehetıség, mindkettıt 1998-ban kötötte Magyarország és Ausztria. Az egyik egyezmény a "munkavállalók cseréjérıl a szakmai és nyelvi ismeretek bıvítése érdekében", a másik egyezmény a "határmenti térségekben történı foglalkoztatásról" szóló megállapodás. Mindkét egyezmény kontingense évrıl évre emelkedik és várható, hogy Ausztria a hiányszakmákban fokozatosan feloldja a korlátozásokat a 2011-es határidı elıtt. Magyarország az újonnan csatlakozó országokkal szemben nem, vagy csak nagyon kis mértékben korlátoz, Ausztriával szemben viszont a viszonosság elvét gyakorolja. Szolgáltatások nyújtásának szabadsága és a letelepedés szabadsága: Az Európai Unió vállalkozásai a közösség területén belül rendelkeznek a szolgáltatások nyújtásának szabadságával (EK szerzıdés 49. cikke a szolgáltatások szabad áramlásáról). Ezzel a joggal az újonnan csatlakozott tagállamok is rendelkeznek. Hasonlóan, mint a munkaerı szabad áramlásának kérdésében, a csatlakozási folyamat során a régi tagállamok közül Németország és Ausztria aggodalmát fejezte ki, hogy az új tagállamok szolgáltatói veszélyeztetik piacukat, ezért egyes

6 szolgáltatásokat illetıen hasonlóan a munkaerı szabad áramlása esetében átmeneti korlátozást vezettek be: kertészeti szolgáltatások; kımegmunkálás; fémszerkezetek és szerkezeti elemek gyártása; építıipar és kapcsolódó tevékenységei; biztonsági tevékenységek; ipari takarítás, tisztítás; házi betegápolás; szociális ellátás elhelyezés nélkül. Hasonlóan a munkaerı szabad áramlásához, a szolgáltatások esetében szintén legkésıbb 2011. április 30.-ig hosszabbíthatók meg az átmeneti szabályozások. Az érintett ágazatokban a korlátozások feloldásáig magyar székhelyő vállalkozások alkalmazottai csak megbízásokra vonatkozó államközi megegyezések alapján teljesíthet megbízásokat Ausztriában. Ausztria és Magyarország között létezik ilyen egyezmény. Eszerint a magyarországi munkavállalókra vonatkozó kontingens keretében magyarországi vállalkozás munkavállalója munkáltatója és a megbízó ausztriai vállalkozás megbízási szerzıdése alapján meghatározott ideig dolgozhat Ausztriában. Az Európai Unió állampolgárait megilleti továbbá a letelepedés szabadsága, ami azt jelenti, hogy magyar és osztrák állampolgárok korlátozások nélkül alapíthatnak Ausztriában vagy Magyarországon bármilyen tevékenységő vállalkozást, olyan tevékenységgel is, amelyekre még korlátozások vannak érvényben. Információs igény: A határon átnyúló tanácsadás és információnyújtás mind a munkavállalói, mind pedig a munkaadói oldal számára kiemelt jelentıségő, viszont nem kielégítı minıségő a vizsgált területen. Az ingázóknak szóló hivatalos szervezıdések, egyesülések, amelyek kapcsolatrendszerükre támaszkodva információt nyújthatnának a témával kapcsolatban jelenleg még nem mőködnek, eddig csak projektalapon szervezıdı kezdeményezések segítették az eligazodást. Így az információhiány, a munkaerıpiac átláthatóságának hiánya az egyik legnagyobb mobilitást akadályozó tényezı. A jövıre nézve ezen a területen sok a teendı, amelyeket egy EURES-T partnerség a partnerprogramokkal és szervezetekkel együttmőködve - sikeresen le tudna fedni. A gazdaság és munkaerıpiac szerkezete A teljes - magyar és osztrák területeket magában foglaló - vizsgált területen 2004-ben a GDP 34,4 milliárd eurót ért el. A bruttó hazai termék a vizsgált terület ausztriai részén 12,9%-kal, magyarországi részén pedig 45,6%-kal növekedett a 2000 és 2004 közötti idıszakban. Bár a tanulmányban a vizsgált terület osztrák illetve magyar része a területük méretét, a lakosság számát és a foglalkoztatottak számát tekintve igen hasonlóak, a teljes terület bruttó hazai termékének 76%-át az osztrák régió adta, a magyarországi Nyugat- Dunántúli régió 3 megyéje pedig összesen csak a 24%-át. Ez az osztrák területek jelentıs gazdasági fölényét bizonyítja. A primer szektor mindkét országban az országos átlag felett, de összességében egyaránt csekély arányban és mind inkább csökkenı tendenciát mutatva járult hozzá a bruttó hozzáadott érték (BHÉ) elıállításához mindkét országban a vizsgált idıszakban. Az ipar jelentısége a vizsgált területen szintén az országos átlag feletti volt, Burgenland (30,4%), Alsó-Ausztria (35,7%) és Stájerország (35,5%) tartományokban is átlagon felüli arányban teljesített az ipar. Ezalatt az ipar országos összteljesítménye Ausztriában 2000 és 2004 között viszont enyhén visszaesett. Magyarországon a legmagasabb értéket Gyır-Moson-Sopron megye érte el 45,5%-kal, az ipar aránya a vizsgált idıszakban mindhárom megyét tekintve viszont itt is enyhén visszaesett. Ausztriában és Magyarországon is jelentıs mértékben járult hozzá a szolgáltató szektor a bruttó hozzáadott érték növekedéséhez. Ez az érték Ausztriában 2004-ben összesen 68,4%-os, Magyarország pedig 65,2%-os volt. 2000 és 2004 között Ausztria 1,4%-os

7 növekedést, Magyarország pedig 2,6%-os növekedést könyvelhetett el a szolgáltató szektor tekintetében. Az osztrák és magyar munkaügyi központok regisztrált adatai alapján 2006-ban 56.566 regisztrált munkanélküli volt a vizsgált területen, a munkanélküliek száma kb. egyenlı arányban oszlik meg az osztrák és a magyar célterületen. Ez az érték a vizsgált terület összességében 6.6%-os harmonizált értéket mutat (6,5% a magyar és 6,7% az osztrák területeken), viszont mindkét országban magas a munkanélküliségi rátát illetı regionális diszparitás. Az EURES-T partnerség megalakításának folyamata A tanulmányban részletesen bemutatott feltételek teljesülése folytán a szervezet megalakítása indokolt és ésszerő. A lehetséges partnerek a következık: Nemzeti foglalkoztatási szolgálatok (Állami Foglalkoztatási Szolgálat/ÁFSZ; Osztrák Munkaügyi Központ AMS Österreich) Regionális munkaügyi központok: (Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ; Munkaügyi Központ Burgenland; Munkaügyi Központ Alsó-Ausztria; AMS Niederösterreich; Munkaügyi Központ Stájerország; AMS Steiermark) Munkavállalói szervezetek: (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Budapest és Szombathely; Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vagy a "LIGA" Szakszervezet; osztrák oldalról az Osztrák Szakszervezetek Szövetsége Burgenland; ÖGB Burgenland; Ipartestület - Alsó-Ausztria; Arbeiterkammer Niederösterreich és Ipartestület Burgenland; Arbeiterkammer Burgenland) Munkaadói szervezetek: (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége; Agrármunkaadói Szövetség; Magyar Iparszövetség (OKISZ); osztrák oldalról Kereskedelmi és Iparkamara - Alsó-Ausztria; Wirtschaftskammer Niederösterreich ill. Gyáriparosok Szövetsége Burgenland; Industriellenvereinigung Burgenland) A határmenti társulásnak nyitva kell állnia minden további, munkaerı-piaci kérdésben érdekelt szervezet elıtt, különös tekintettel a további munkaadói szervezetekre. A javasolt idıterv szerint a keretegyezmény aláírására még 2008 májusában sort kellene keríteni, ahol egy hivatalos rendezvény keretében minden részt vevı partnerszervezet aláírja az elızetesen részleteiben is egyeztetett keretegyezményt.

8 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke Táblázatok Oldal 1. számú táblázat: A vizsgált terület regionális felosztása 14 2. számú táblázat: A vizsgált terület mérete 15 3. számú táblázat: A vizsgált terület legfontosabb demográfiai és munkaerı-piaci adatai 16 4. számú táblázat: A népesség alakulása a vizsgált területen, 2002-2007 17 5. számú táblázat: A lakosság összetétele a vizsgált területen, 2006 20 6. számú táblázat: A nem magyar állampolgárok számának alakulása, 1994-2006 21 7. számú táblázat: Egyetemek és fıiskolák a vizsgált terület osztrák oldalán a hallgatók és szakok száma szerint, 2006/2007 tanév 23 8. számú táblázat: Egyetemek és fıiskolák a vizsgált terület magyar oldalán a hallgatók és szakok száma szerint, 2006/2007 tanév 24 9. számú táblázat: Foglalkoztatottak számának alakulása a vizsgált területen, 2001-2006 25 10. számú táblázat: Foglalkoztatási ráta (15-64 év) 31 11. számú táblázat: Havi nettó bérek (euróban) Feldolgozóipar (egyedülálló személy, gyermek nélkül, az AW bér 100%-a) 32 12. számú táblázat: A háztartások egy fıre jutó rendelkezésre álló jövedelme a vásárlóerı-paritás (GDP-VEP) tekintetében 32 13. számú táblázat: A foglalkoztatás költségei (euróban) 33 14. számú táblázat: Strukturális munkanélküliség, 2006 39 15. számú táblázat: A havonta bejelentett álláshelyek számának éves átlaga, 2002-2006 42 16. számú táblázat: Bruttó hazai termék (GDP) folyó áron, millió 45 17. számú táblázat: Egy fıre jutó GDP-VEP érték, az EU27-átlag arányában, % (EU27=100) 47 18. számú táblázat: A bruttó hozzáadott érték (BHÉ) eloszlása (árak millió ) a gazdasági ágazatokban, % 48 19. számú táblázat: Az osztrák-magyar külkereskedelmi mérleg 2004 és 2006 között 50 20. számú táblázat: Ausztria 15 legfontosabb kereskedelmi partnere 50 21. számú táblázat: Mőködı tıke-befektetések, 2001-2005 (millió ) 52 22. számú táblázat: Az osztrák mőködıtıke-beruházások által generált munkahelyek száma célterületek szerint (fı) 52 23. számú táblázat: A külföldi mőködıtıke-beruházások által generált munkahelyek száma Ausztriában (fı) 53 24. számú táblázat: Az ingázói egyezmény kontingensének alakulása, 1998-2007 56 25. számú táblázat: Egyes fontosabb városok közötti távolság és utazási idı (személygépkocsi és vasút) 70 26. számú táblázat: Az osztrák-magyar EURES-T partnerség európai összehasonlításban (terület mérete ill. a lakosság száma szerint) 76 27. számú táblázat: Projektjavaslatok az osztrák-magyar EURES-T partnerség számára 81 28. táblázat: A mandátumok megoszlása az Irányító Bizottságban 88 29. számú táblázat: Az EURES-T Pannonia létrehozásának ütemterve 98

9 Ábrák 1. számú ábra: A regisztrált munkanélküliek száma, 2001-2006 éves átlagok 35 2. számú ábra: A munkanélküliség szezonális ingadozása 2005/2006-ban 37 3. számú ábra: A havonta bejelentett álláshelyek számának alakulása 2006 június és 2007 június között 43 4. számú ábra: A havonta bejelentett betölthetı állások száma, 2002-2006 éves átlag 43 5. számú ábra: A bruttó hazai termék regionális eloszlása (folyó áron, millió ), % 46 6. számú ábra: A mobilitást akadályozó tényezık szőrı hatása 71 7. számú ábra: Az EURES-T Pannonia szervezeti alapstruktúrája 87 8. számú ábra: A projektek lebonyolításának eljárási lépései az EURES-T Pannonia keretein belül 95 Térképek 1. számú térkép: A partnerség térbeli hatásterülete 13 2. számú térkép: Népsőrőség a vizsgált területen 18 3. számú térkép: A lakosság számának alakulása a vizsgált területen, 2002-2007 19 4. számú térkép: Egyetemek és fıiskolák a vizsgált területen, 2007 22 5. számú térkép: Foglalkoztatottak számának alakulása a vizsgált területen, 2002-2006 26 6. számú térkép: A foglalkoztatottak száma gazdasági szektorok szerint 2004-2006 27 7. számú térkép: Munkanélküliségi ráta, 2006 éves átlag 36 8. számú térkép: Ausztria keleti határátkelıinek forgalmának vizsgálata célforgalom szerint ingázok, egyéni utazás (fı, 2005) 58 9. számú térkép: Ausztria keleti határátkelıinek forgalmának vizsgálata célforgalom szerint ingázok, tömegközlekedés (fı, 2005) 58 10. számú térkép: A vizsgált terület közlekedési infrastruktúrája (út- és vasúthálózat) 68 11. számú térkép: Az osztrák határrégió (osztrák-magyar) elérhetısége 90 percen belül 69

10 Rövidítések jegyzéke ÁFA Általános Forgalmi Adó ÁFSZ Állami Foglalkoztatási Szolgálat AMS Arbeitsmarktservice AT Austria BHÉ Bruttó hozzáadott érték EK Európai Közösség EU Európai Unió EURES European Employment Services EURESco EURES Coordination Office EUROSTAT The Statistical Office of the European Communities GDP Gross Domestic Product GKM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium HVB Hauptverband der österreichischen Sozialversicherungsträger HU Hungary IGR Interregionaaler Gewerkschaftsrat KSH Központi Statisztikai Hivatal MNB Magyar Nemzeti Bank NUTS Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques PPP Purchasing Power Parity PR Public Relations SZJA Személyi jövedelemadó

11 1 Bevezetı Magyarország 2004. május 1.-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Annak ellenére, hogy egy legfeljebb hétéves átmeneti idıszakot (2+3+2) követıen kell lehetıvé tenni a munkaerı szabad áramlását a régi és az új tagállamok között, már most új lehetıségek nyílnak hivatalos és szervezett határon átnyúló munkaerı-piaci együttmőködések felépítésére Magyarország és Ausztria között. Ezek a lehetıségek, és az újonnan kialakult helyzet arra ösztönözte az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, hogy osztrák partnerszervezeteivel kivitelezett hosszabb elıkészítési fázis után megvalósíthatósági tanulmányt készíttessen egy EURES-T határmenti partnerség létrehozását illetıen az osztrák-magyar határmenti régióban. A megbízást a soproni székhelyő Empirica Kft és a müncheni MKW GmbH nyerte el. A tanulmány két modulból tevıdik össze: Modul 1 A határmenti régió társadalmi és gazdasági jellemzıi és a határmenti ingázás jellemzıinek felmérése. Az EURES-T partnerség megalakítása, a megalakítás szükségességének értékelése: - A már meglévı határon átnyúló együttmőködési struktúrák. - A fennálló mobilitást gátló tényezık elemzése, az EURES lehetıségeinek felmérése, mennyiben járulhat hozzá ezek leépítéséhez. A partnerség optimális földrajzi méretének definiálása, az ingázók tényleges számának és szerkezetének megfelelıen. Az 1. modullal párhuzamosan kerül kidolgozásra a 2. Modul Javaslatok az EURES-T partnerség felépítéséhez szükséges szervezési és technikai struktúrák kialakítására címmel. Modul 2 A partnerszervezetek optimális összetétele a partnerség keretén belül. Javaslatok kidolgozása a partnerség szervezeti felépítésére. Az elsıdleges intézkedések, projekttevékenységek javaslatainak kidolgozása. Szerzıdéstervezet kidolgozása. A megvalósíthatósági tanulmány e két modul alapján került felépítésre. A 2.-tól az 5. fejezetig tartó rész tartalmazza az 1. modul eredményeit, a 6. fejezet pedig a 2. modul eredményeit mutatja be. A tanulmány összeállítása során a legnagyobb problémát a magyarországi és ausztriai statisztikai adatok elérhetısége, minısége és összehasonlíthatósága jelentette. Míg a gazdaságot és foglalkoztatást érintı alapvetı adatok elérhetıek és javarészt összehasonlíthatóak voltak, addig az ingázókra vonatkozó adatok hozzáférhetısége, megbízhatósága, átfogó jellege kifejezetten hiányos volt, ami igen megnehezítette az átfogó

12 elemezést. A tanulmány készítıinek mégis sikerült különbözı számításokkal, más területekrıl átvett tanulmányok elemzésével, szakértıi vélemények bevonásával, és a már meglévı tapasztalatokra támaszkodva összehasonlítani és elemezni az adatokat.

13 2 A partnerség térbeli hatásterülete A partnerség térbeli hatásterülete ahogy azt az 1. sz. térkép és 1. sz. táblázat is mutatja Magyarországon Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket érinti, Ausztriában Burgenland tartomány egészét (Eisenstadt, Mattersburg, Neusiedl, Oberpullendorf, Oberwart, Stegersbach és Jennersdorf munkaügyi körzetekkel), Alsó-Ausztria déli munkaügyi körzetei közül Baden, Berndorf, Bruck a. d. Leitha, Mödling, Neunkirchen, Schwechat, Wiener Neustadt érintett, Stájerország munkaügyi körzetei közül pedig Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg csatlakozik. 1. számú térkép: A partnerség térbeli hatásterülete Forrás: Saját térkép Az osztrák munkaügyi körzetek általában megfelelnek az osztrák politikai közigazgatási egységeknek (politikai körzetek). A burgenlandi, güssingi közigazgatási terület a munkaügyi központ által Stegersbach elnevezés alatt szerepel. Az eisenstadti munkaügyi körzetet Eisenstadt, Rust és Eisenstadt vonzáskörzete képezik. Ezen kívül Bécs vonzáskörzetének jelölt közigazgatási egységnek (munkaügyi körzet Schwechat) csak a délkeleti területe tartozik az osztrák-magyar határmenti területhez és válik ezáltal a vizsgált terület részévé.

14 Baden közigazgatási egysége a badeni és berndorfi munkaügyi körzetekre tagolódik, Bécsújhely városa és Bécsújhely politikai körzetei pedig együttesen alkotják a bécsújhelyi munkaügyi körzetet. A NUTS 3 1 -as besorolású kelet-stájerországi régióból Feldbach, Fürstenfeld és Hartberg tartoznak a vizsgált területhez, Radkersburg és Weiz körzetek viszont már nem részei a vizsgált területnek. Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék alkotják Magyarországon a Nyugat-Dunántúli Régiót. Gyır-Moson-Sopron megye Csorna, Gyõr, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Sopron-Fertõd és Tét kistérségekbıl, Vas megye Celldömölk, Csepreg, Kõszeg, Körmend, Szentgotthárd, Szombathely, Sárvár, Vasvár és İriszentpéter kistérségekbıl, Zala megye pedig Keszthely-Hévíz, Lenti, Letenye, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Zalaszentgrót kistérségekbıl áll. 1. számú táblázat: A vizsgált terület regionális felosztása Munkaügyi körzetek / NUTS 2 NUTS 3 Kistérségek Burgenland Közép-Burgenland Oberpullendorf Észak-Burgenland Eisenstadt Mattersburg Neusiedl Dél-Burgenland Oberwart Stegersbach Jennersdorf Alsó-Ausztria Dél-Alsó-Ausztria Berndorf Bécsújhely Bécs vonzáskörzete dél Neunkrichen Baden Bruck/Leitha Mödling Schwechat Stájerország Kelet-Stájeroszág Feldbach Fürstenfeld Hartberg 1 A NUTS az Európai Unió területi egységeinek egyértelmő meghatározására és klasszifikációjára kialakított hierarchikus rendszer. Az EUROSTAT által meghatározott területi szintek az ötfokozatú Területi Statisztikai Régiók (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - NUTS) szintjén (A beosztás terület és a lakosság számának arányában történik, EUROSTAT 2007): a) NUTS I. makrorégió (tartomány) b) NUTS II. régió c) NUTS III. mikrorégió (megye) d) NUTS IV. kistérségek e) NUTS V. önkormányzatok

15 NUTS 2 NUTS 3 Munkaügyi körzetek / Kistérségek Nyugat-Dunántúl Gyõr-Moson-Sopron Csorna Gyır Kapuvár Mosonmagyaróvár Pannonhalma Sopron-Fertıd Tét Vas Celldömölk Csepreg Kıszeg Körmend Szentgotthárd Szombathely Sárvár Vasvár İriszentpéter Zala Keszthely-Hévíz Lent Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Forrás: KSH és Statistik Austria 2007 A vizsgált terület több mint 21.000 km² területével az osztrák-magyar határmenti terület teljes egészét lefedi. A vizsgált terület osztrák része egész Ausztria területének 12%-át teszi ki, ezen belül az alsó-ausztriai terület Alsó-Ausztria tartomány területének 20%-át, a stájerországi terület pedig Stájerország területének 12%-át fedi le. Burgenland tartomány egésze a vizsgált terület részét képezi, összesen 3.965 km² területtel. A három magyarországi megye 11.326 km²-es összterülettel Magyarország területének 12%-át jelenti. 2. számú táblázat: A vizsgált terület mérete Terület Terület (km²) Burgenland 3.965 Dél-Alsó-Ausztria 3.902 Stájerország területei 1.947 Gyõr-Moson-Sopron 4.206 Vas 3.336 Zala 3.784 Osztrák rész 9.814 Magyar rész 11.326 Teljes terület 21.140 Forrás: KSH 2007, Statistik Austria 2007

16 A vizsgált terület legnagyobb és legjelentısebb városai Ausztriában (zárójelben a lakosok száma): - Bécsújhely (39.652), Baden (25.212), Mödling (20.695), Schwechat (15.990), Perchtoldsdorf (14.398), Eisenstadt (12.190) és Neunkirchen (12.020) Magyarországon: - Gyır (126.322), Szombathely (79.640), Zalaegerszeg (60.088) Sopron (56.206), Nagykanizsa (51.546) és Mosonmagyaróvár (31.322). A következı, 3. számú táblázat áttekintıt nyújt a vizsgált terület legfontosabb demográfiai és munkaerı-piaci adatairól. 3. számú táblázat: A vizsgált terület legfontosabb demográfiai és munkaerı-piaci adatai Osztrák rész Magyar rész Összesen Lakosság száma 2007 986.101 999.361 1.985.462 Terület (km²) 9.814 11.326 21.140 Népsőrőség 100 88 94 Foglalkoztatottak száma 2006 305.889 425.586 731.475 Munkaképes korú lakosság (15-64) 2006, % 66,7 69,7 - Foglalkoztatási ráta, % 70,5 62,8 - Regisztrált munkanélküliek száma 2006 27.276 27.369 54.645 Ingázók száma 2005 300 9.500 9.800 Forrás: Statistik Austria, KSH, HVB, EUROSTAT, Osztrák és magyar munkaügyi központok 2007, Planungsgemeinschaft Ost 2005

17 3 Munkaerıpiac és gazdasági szerkezet 3.1 Népesség A vizsgált határmenti régió lakossága 2007. januárjában közel 2 millió fı volt, amely megközelítıleg azonos mértékben oszlik el az osztrák illetve a magyar rész között kb. 1-1 millió lakossal. A vizsgált terület közel egynegyede (533.713) él az alsó-ausztriai (Industrieviertel) területeken, 280.257 fı Burgenlandban és 158.131 fı a stájerországi területeken. Ugyanebben az idıszakban a lakosok száma a magyarországi Gyır-Moson-Sopron megyében 442.667 fı, Vas megyében 263.251 fı, Zala megyében pedig 293.443 fı volt. (lsd. 4. számú táblázat). 4. számú táblázat: A népesség alakulása a vizsgált területen, 2002-2007 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Változás 02-07 in % Eisenstadt 52.256 52.356 52.546 53.125 53.574 53.861 3,1 Mattersburg 37.423 37.440 37.606 37.902 38.129 38.358 2,5 Neusiedl 51.547 51.613 51.805 52.169 52.618 53.037 2,9 Oberpullendorf 37.728 37.577 37.474 37.505 37.402 37.473-0,7 Oberwart 53.111 52.959 52.853 53.158 53.278 53.269 0,3 Stegersbach 26.946 26.705 26.610 26.604 26.534 26.541-1,5 Jennersdorf 17.929 17.883 17.746 17.752 17.782 17.718-1,2 Burgenland 276.940 276.533 276.640 278.215 279.317 280.257 1,2 Bécsújhely 109.982 110.449 111.272 112.155 113.179 113.789 3,5 Neunkrichen 85.858 85.867 85.952 86.408 86.723 86.697 1,0 Baden* 126.701 127.686 129.192 130.670 132.425 133.741 5,6 Bruck 40.155 40.300 40.509 41.028 41.447 41.760 4,0 Mödling 106.567 107.310 108.120 109.762 110.812 111.726 4,8 Bécs vonzáskörzet** 101.755 102.576 103.689 105.476 107.222 108.749 6,9 Alsó-Ausztria területei 515.263 517.612 521.045 526.023 530.586 533.713 3,6 Feldbach 67.498 67.489 67.515 67.556 67.656 67.626 0,2 Fürstenfeld 23.007 22.966 23.013 23.037 23.092 23.027 0,1 Hartberg 67.835 67.655 67.835 67.704 67.750 67.478-0,5 Stájerország területei 158.340 158.110 158.363 158.297 158.498 158.131-0,1 Osztrák rész 950.543 952.255 956.048 962.535 968.401 972.101 2,3 Gyõr-Moson-Sopron 439.240 439.046 440.138 439.922 441.606 442.667 0,8 Vas 268.591 267.429 266.342 265.229 264.361 263.251-2,0 Zala 299.112 297.853 296.705 295.197 294.175 293.443-1,9 Nyugat-Dunántúl 1.002.959 1.004.328 1.003.185 1.000.348 1.000.142 999.361-0,4 Összesen 1.953.502 1.956.583 1.959.233 1.962.883 1.968.543 1.971.462 0,9 * A berndorfi munkaügyi körzet része a badeni politikai körzetnek. ** A schwechati munkaügyi körzet lakosságának a száma a munkaügyi központ adatai szerint 2006-ban 46.428 fı, 2001-ben 43.818 fı volt. A vizsgált terület ausztriai részének népsőrősége átlagosan 100 fı/km². Ez az érték közel azonos Ausztria átlagos népsőrőségével. Burgenland (70 fı/km²) és a stájerországi rész (81

18 fı/ km²) egyértelmően ritkábban lakott, mint az alsó-ausztriai Industrieviertel 130 fı/km²-es átlaggal. 2. számú térkép: Népsőrőség a vizsgált területen, 2007 Forrás: Saját térkép a KSH, Landesstatistik Burgenland, Steiermark, Niederösterreich és Statistik Austria adatai alapján, 2007 Burgenland tartományon belül Mattersburg (160) és Eisenstadt (104) körzetek és egyben városok a legsőrőbben lakott területek. Ritkábban lakottak Neusiedl, Oberpullendorf és Stegersbach körzetek kb. 50 fı/km²-es népsőrőséggel. A stájerországi területek népsőrőségi mutatója 81 fı/km², ami valamivel a 72 fı/km²-es tartományi mutató felett van. Feldbach (93) és Fürstenfeld (88) valamivel sőrőbben lakottak, mint Hartberg (71).

19 Az Industrieviertel, azaz a déli alsó-ausztriai területek és Bécs déli vonzáskörzete országos összehasonlításban gazdaságilag a legerısebb és legsőrőbben lakott régió Ausztriában. Különösen sőrőn lakott körzetek Mödling (400), Bécs vonzáskörzete (221) és Baden (176). Ezek a körzetek Bécs vonzáskörzetébe tartoznak, jelentıs számú ingázóval. A magyarországi határmenti régió átlagosan 88 fı/km²-es mutatóval egyértelmően ritkábban lakott, mint a magyarországi országos átlag (108 fı/km²). Gyır-Moson-Sopron megye 105 fı/km²-rel majdnem eléri a magyarországi átlagot, míg Vas és Zala megyék 79 fı/km²-es értékkel lényegesen ritkábban lakott területek. Sőrőn lakott körzeteket képeznek Gyır (237), Sopron (109), Szombathely (176) és Zalaegerszeg (107) városok és vonzáskörzeteik. A 3. számú térkép a lakosság számának alakulását mutatja a régióban 2002 és 2007 között. 3. számú térkép: A lakosság számának alakulása a vizsgált területen, 2002-2007 Forrás: Saját térkép a KSH, Landesstatistiken Burgenland, Steiermark, Niederösterreich és Statistik Austria adatai alapján, 2007

20 Különösen szembetőnı a lakosság nagyarányú növekedése a Bécstıl délre esı körzetekben, mint pl. Schwechat (6,9%), Baden (5,6%), Mödling (4,8%) és Bruck (4,0%), ami elsısorban a jó gazdasági helyzetnek és a jelentıs munkaerı-szükségletnek köszönhetı (lsd. 3.3 Foglalkoztatási és gazdasági szerkezet). Ausztriában elsısorban Stájerország vonatkozó körzeteiben Feldbach (0,2%), Fürstenfeld (0,1%) és Hartberg (-0,5%) és Burgenland déli részén Stegersbach (-1,5%) és Jennersdorf (-1,2%) jellemzı a lakosság számának stagnálása illetve csökkenése. Magyarország vonatkozó területein összességében az elvándorlás jellemzı. Kivételt képeznek ez alól a regionális központok, mint Gyır (1,7%) és Sopron (1,6%), valamint a határhoz közeli városok, mint Mosonmagyaróvár (1,3%) és Kıszeg (1,7%), valamint a Balatonnal határos keszthely-hévízi térség (0,9%). A lakosság számának jelentıs csökkenését kellett elkönyvelniük elsısorban a régió déli, gazdaságilag gyengébb területeinek, mint Letenye (-6,2%), Õriszentpéter (-6,2%), Vasvár (-5,4%) és Lenti (-5,1%). Az 5. számú táblázat a lakosság korösszetételét vázolja fel ill. bemutatja a külföldiek arányát. 5. számú táblázat: A lakosság összetétele a vizsgált területen, 2006 Külföldiek 2006 0-14 15-64 65+ száma Külföldiek aránya, % Eisenstadt 53.574 14,5 66,7 18,8 3.073 5,7 Mattersburg 38.129 15,2 66,5 18,3 2.286 6,0 Neusiedl 52.618 13,9 66,6 19,5 2.418 4,6 Oberpullendorf 37.402 13,4 64,9 21,6 1.353 3,6 Oberwart 53.278 14,3 66,5 19,3 2.208 4,1 Stegersbach 26.534 12,5 65,9 21,6 1.117 4,2 Jennersdorf 17.782 13,2 66,1 20,7 561 3,2 Burgenland 279.317 14,0 66,3 19,7 13.016 4,7 Bécsújhely 113.179 16,0 67,0 17,0 9.057 8,0 Neunkrichen 86.723 15,2 65,6 19,2 5.665 6,5 Baden 132.425 16,1 67,4 16,5 14.783 11,2 Bruck 41.447 15,0 66,7 18,3 3.244 7,8 Mödling 110.812 15,7 66,9 17,4 9.746 8,8 Bécs vonzáskörzete 107.222 15,7 67,0 17,3 9.688 9,0 Alsó-Ausztria területei 544.586 15,7 66,9 17,4 52.183 9,6 Hartberg 67.656 15,9 67,4 16,7 1.726 2,6 Fürstenfeld 23.092 15,9 66,3 17,8 794 3,4 Feldbach 67.750 15,4 66,5 18,1 1.851 2,7 Stájerország területei 158.498 15,8 66,8 17,4 4.371 2,8 Gyõr-Moson-Sopron 441.606 14,9 70,1 15,1 - - Vas 264.361 14,6 69,5 15,8 - - Zala 294.175 13,9 69,3 16,8 - - Nyugat-Dunántúl 1.000.142 14,5 69,7 15,8 - - Forrás: KSH, Landesstatistiken Burgenland, Steiermark, Niederösterreich és Statistik Austria, 2007