Biharnagybajom Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-2014 A Képviselő-testület elfogadta a 93/2011. (VI. 30.) számú KT határozatával. 1
Bevezetés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai szerint a gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika célkitűzéseit, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az önkormányzat gazdasági programjában foglaltak megvalósítása az éves költségvetések elfogadásán, illetve végrehajtásán keresztül realizálódik. Az évek költségvetései részletesen tartalmazzák az ellátandó működési feladatokat, a fejlesztési, beruházási célokat, a megvalósításra kerülő fejlesztéseket, mindezek pénzügyi feltételrendszerét a mindenkori pénzügyi szabályozás, illetve a költségvetési lehetőségek függvényében. A Képviselő-testület a gazdasági program elfogadásával tudomásul veszi, hogy az abban meghatározottakat figyelembe kell venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél. A jelen gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához a Képviselő-testületnek biztosítania kell a szükséges anyagi eszközöket, valamint vagyont. Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez azonban nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források (állami támogatások), hanem szükség van a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források nagyobb mértékű, átgondolt kihasználására. A program alapkérdése, hogy egy meglévő adottságok mellett a tervezhető pénzügyi kondíciók figyelembevételével, hogyan lehet megfelelni a Biharnagybajom község létét alapvetően meghatározó feladatoknak. Mindezt figyelembe véve megállapítható, hogy Biharnagybajom Község Önkormányzatának Gazdasági Programja nem takarékossági terv, hanem a község feladatcentrikus működtetésének és fejlesztésének stratégiai terve. Program, melynek célja, hogy Biharnagybajom fejlődésének üteme fenntartható, életének komfortja biztosítható és javítható legyen. A Gazdasági Program a működésre és fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztés-orientált alakítására törekszik. Előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a település fenntartható fejlődését segítik elő, ugyanakkor prioritásnak tekinti a kötelező önkormányzati feladatok teljesítését, a jogkövető magatartást, ezért elsőbbséget biztosít a törvény által előírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak. 2
I. BIHARNAGYBAJOM TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ADATAI Biharnagybajom község Hajdú-Bihar megye délnyugati részében, a Nagy-Sárrét szívében, a megyeszékhelytől 60 kilométerre található. A település mind közúton, mind vasúton megközelíthető: közúton a 42-es főúttól, Püspökladánytól (a 4212. számú másodrendű úton haladva) 16 kilométer, Berettyóújfalutól (a 4213. számú másodrendű úton haladva) 25 kilométer távolságban érhető el. Vasútállomása a Püspökladány-Szeghalom mellékvonalon helyezkedik el. Püspökladánytól vasúti úton 23 kilométerre, Szeghalomtól 24 kilométerre található. területe 6135 ha ebből belterület 275 ha lakosság 2932 fő ingatlanok száma 1210 lakott ingatlanok száma 924 önkormányzati ingatlanok száma 19 vállalkozások száma 130 ebből őstermelők száma 81 működő üzlet 29 db 1. Infrastrukturális ellátottság 1.1. Ivóvíz hálózat Településünk belterületének ivóvíz hálózati lefedettsége 100%-os, a hálózati vízbekötések száma a településen 1031 db. A vízvezeték hálózat hossza 23389 méter. 1.2. Belterületi úthálózat Biharnagybajom belterületén összesen 21647 fm út található, melyből 18,3 km az Önkormányzat kezelésébe tartozik. A burkolatlan utak hossza meghaladja a 4,5 km-t, mely a burkolt utakkal szemben közel 21%-os arányt jelent. 1.3. Gázhálózat Biharnagybajom belterületén a hálózati lefedettség kb. 75%, a bekötések száma pedig kb. 50%-os az összes ingatlant figyelembe véve. 2. Demográfiai adatok Biharnagybajom állandó lakosainak száma 2011. január 1-jén 2932 fő. Az állandó népesség száma 1980 óta folyamatosan 1981 és 2011 között 759 fővel csökken. Várhatóan hosszabb távon a negatív tendenciák fognak érvényesülni. Az állandó népesség 1990. január 1-jén Hajdú-Bihar megyében 564.002 fő, Biharnagybajomban 3206 fő volt. 3
2.1. Lakosságszám alakulása 4
A diagramokon jól megfigyelhető, hogy országunk, megyénk és településünk népesség számának alakulására 1989 óta a folyamatos csökkenés jellemző, a lakosok száma egyre kevesebb. 2.2. Születés és halálozás Az adatok alapján megállapítható, hogy 2002-től kezdve a születések száma folyamatosan csökken a településen. A halálozási számadatok ingadozóak. 5
2.3. Migráció 2.4. Korösszetétel korcsoport 0-19 20-59 60 és feletti nemenkénti megoszlás 1991. 2011. férfi 464 439 nő 464 413 összesen 928 852 férfi 863 797 nő 805 720 összesen 1668 1517 férfi 269 228 nő 370 335 összesen 639 563 3235 2932 A település 1991. és 2011. január 1-jei adataiból azt tudjuk megállapítani, hogy lényegében az eltelt 20 év alatt a lakosság korcsoportos összetételében százalékos arányban változás nem történt. (0-19 éves korosztály 1991-ben 28,6 %, 2011-ben 29 %; 20-59 korosztály 1991-ben 51,6 %, 2011-ben 51,7 %; 60 és e feletti korosztály 1991-ben 19,2 %, 2011-ben 19,7 %) 3. Szociális helyzet A gazdasági-társadalmi háttér tényezői a lakosság szociális helyzetében halmozott hatással jelentkeznek. A lakosság elöregedőben van az alacsony születésszám és a fiatalok elvándorlása következtében. A születő kevés számú gyermek is szociális hátrányokkal küzdő családba érkezik. Az aktív korú lakosság jelentős hányada állás nélkül maradt, a munkahellyel rendelkezők között is számottevő az alacsony keresettel rendelkezők aránya. Ezek miatt a lakosság jelentős rétege szociálisan rászorulónak minősül. 6
4. Munkanélküliség alakulása településünkön Biharnagybajomban a regisztrált álláskeresők száma emelkedést mutat. A településünkre vonatkozó mutatók magasabbak, mind az országos, mind a megyei átlagnál. 5. Kisebbség Településünkön az országban megtalálható kisebbségek közül a cigány kisebbség található meg, Biharnagybajomban a cigány nemzetiségű lakosság becsült száma 600-700 fő között mozog. A 2010. október 3-án megtartott önkormányzati képviselők és kisebbségi önkormányzati képviselők választásán községünkben megválasztásra került a Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A választást megelőzően Biharnagybajomban is létrejött a Magyarországi Nemzeti- Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének helyi szervezete, melynek tagjai közül kerültek megválasztásra a kisebbségi önkormányzat képviselői. A Kisebbségi Önkormányzat és a helyi szervezet segítséget nyújtanak a kisebbséggel kapcsolatos ügyekben, kérdésekben. 7
II. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI HELYZETE 1. Vagyoni helyzet Az Önkormányzat vagyona, tárgyi eszközei a 2010. évi zárómérleg alapján 1.441.475 eft. Biharnagybajom Község Önkormányzatának vagyona (bruttó értékben) eft-ban 2007. 2008. 2009. 2010. forgalomképtelen 1.199.209 1.199.203 1.225.135 1.248.003 korlátozottan forgalomképes 288.476 289.141 309.314 416.466 forgalomképes 79.427 78.600 89.710 105.531 összesen 1.567.112 1.566.944 1.624.159 1.770.000 Az önkormányzati vagyon az elmúlt négy évben növekedést mutat, melynek oka, hogy az Önkormányzat sikeres vagyongazdálkodási politikája segítségével saját erőből, önkormányzati forrásokból fejlesztéseket tudott megvalósítani, valamint sikeres pályázatokon vett részt és azok eredményeképpen nőtt a vagyon. Vagyonelem megnevezés Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető) nettó érték (eft) 2006 2010 1.011.722 975.000 246.981 342.789 9.456 21.746 8
A forgalomképtelen törzsvagyon az alábbiakból tevődött össze 2006-ban: 279 db föld (temető, sportpálya, utak és járdák alatti földek), 8 db épület (ravatalozó+ravatalozónál iroda, sportöltöző + KMB épület + melléképületek), 367 db építmény (utak, járdák, temetői kerítés, csatornák, árkok) 2010-ben: 281 db föld (temető, sportpálya, utak és járdák alatti földek), 4 db épület (ravatalozó+ravatalozónál iroda, sportöltöző + KMB épület + melléképületek), 373 db építmény (utak, járdák, temetői kerítés, csatornák, árkok) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon az alábbiakból tevődött össze 2006-ban: 37 db föld (intézményekhez tartozó udvarok), 34 db épület (intézmények, szolgálati lakások és ezek melléképületei), 32 db építmény (melléképületek, kerítések) 2010-ben: 29 db föld (intézményekhez tartozó udvarok), 29 db épület (intézmények, szolgálati lakások és ezek melléképületei), 25 db építmény (melléképületek, kerítések) A forgalomképes vagyon az alábbiakból tevődött össze 2006-ban: 119 db föld (mocsár, beépítetlen terület, szántó, zártkert), 4 db épület (mozi, mázsaház, Rákóczi út 28.), 4 db építmény (Rákóczi út 28. szám alatti kerítés, melléképület) 2010-ben:114 db föld (mocsár, beépítetlen terület, szántó, zártkert), 4 db épület (mozi, mázsaház, Rákóczi út 28.), 7 db építmény (Rákóczi út 28. szám alatti kerítés, melléképület Összességében megállapítható, hogy a 2006 óta bekövetkezett minimális szerkezetátalakulás ellenére is az ingatlanvagyon vagyonelem szerinti megoszlása továbbra is kedvezőtlen, mert nagyon nagy a forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon aránya. A 2006. évhez viszonyított vagyonnövekedés 71.376 eft. 1.2. Pénzügyi helyzet Az Önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt négy évben az alábbiak jellemezték: Az Önkormányzatnak a működőképessége fenntartásához külön állami támogatást kellett igénybe vennie. Az ÖNHIKI pályázatok eredményei a következők voltak: 2006 2007 2008 2009 2010 ÖNHIKI eft 46.382 40.946 30.156 33.681 28.211 ÖNHIKI egyéb eft - 8.000 3.000 7.000 Működési hitel felvételére nem került sor. Fejlesztési hitel felvételére nem került sor. A pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás biztosítva volt. 9
1.3. A költségvetés főbb szerkezete Az Önkormányzat költségvetési rendeletében a költségvetési főösszeg az elmúlt öt évben 559-668 millió forint között mozgott. 1.3.1. Kiadások A költségvetési kiadások szerkezete az alábbiak szerint alakult (teljesítési oldalon): A kiadások összege 2007-2010 között Megnevezés eft-ban 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. személyi jellegű kiadások 228.440 230.076 244.537 249.131 275.102 munkaadókat terhelő járulékok 72.719 74.100 76.272 69.241 65.819 dologi jellegű kiadások 116.107 127.087 125.811 146.751 132.928 speciális célú támogatások, pénzeszközátadás 68.859 86.083 103.571 95.940 72.574 működési kiadások összesen 486.125 517.346 550.191 561.063 546.423 felhalmozási kiadások összesen 123.308 65.042 8.595 71.642 121.252 kiadások összesen 609.433 582.388 558.786 632.705 667.675 A költségvetési kiadások közül a következő években várható, hogy: A személyi juttatások nagyságát és arányát növeli a kötelező munkabéremelés (minimálbéremelés, kötelező átsorolások),; csökkenti az átgondoltabb személyi juttatás-gazdálkodás miatti megtakarítás, a létszámcsökkentés miatti megtakarítás. A dologi jellegű kiadások nagyságát és arányát növeli az infláció, az áremelkedések; csökkentheti a takarékosabb, gazdaságosabb, megfontoltabb gazdálkodás. A felhalmozási jellegű kiadások mértéke a pályázatokon történő eredményes részvétel határozza meg továbbra is. 1.3.2. Bevételek A költségvetési bevételek szerkezete az alábbiak szerint alakult: A bevételek összege 2007-2010 között Megnevezés eft-ban 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. intézményi működési bevételek 18.399 22.773 19.423 21.214 21.739 önkormányzat sajátos működési bevételei 176.092 244.326 133.593 138.302 138.010 önkormányzat költségvetési támogatása 280.181 269.850 389.201 430.901 413.278 felhalmozási és tőkebevételek 4.788 12.740 7.416 8.635 6.354 átvett pénzeszközök 143.980 56.736 34.702 62.429 52.278 támogatási kölcsön visszatérülés 1..329 899 884 709 565 pénzforgalmi bevétel 624.769 607.324 585.219 662.190 632.224 pénzmaradvány igénybevétele 7.594 8.269 13.131 16.155 41.518 bevételek összesen 632.363 615.593 589.350 678.345 673.742 10
A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások reálértéke csökken és egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati források bevonására lesz szükség. Az elkövetkező időszakban komoly kihatással lehet a bevételeink alakulására az, hogy Kormány a jelenlegi normatíva alapú finanszírozását a feladatalapú finanszírozásra kívánja átalakítani. 1.4. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat a Gazdasági Programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében az alábbi feladatokat rögzíti: A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket. Az Önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a Gazdasági Programban meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. 2. A 2007-2010 évekre vonatkozó gazdasági program végrehajtásának értékelése Objektíven nagyon nehéz megítélni, hogy mi az, ami teljesült és mi az, ami nem, az előző időszak gazdasági programjából, hisz sok esetben a célcsoportok meghatározásánál jelentős számú feladat is meghatározásra került, amelyek közül sok megvalósult, viszont vannak még a mai napig megoldásra váró feladatok. Ezért én úgy gondolom, hogy az előző ciklus gazdasági programjáról megállapítható, hogy a gazdasági program célkitűzései részben teljesültek. A fejlesztési célok közül az alábbiak valósultak meg: autóbuszvárók átépítése főtér rekonstrukció Rákóczi út 17. sz. alatti épület felújítása, Idősek napközi otthonának kialakítása egészségház épületének felújítása rendőrőrs épületének felújítása Kossuth utcai orvosi rendelő akadálymentesítése művelődési ház épület felújítása közintézmények akadálymentesítése (részben) belterületi útépítések: Zalka Máté utca Ady Endre utca 11
A fejlesztési célok közül nem valósultak meg a következők: iskolaépület energiatakarékossági felújítása bennlakásos idősek otthonának létesítése fecske- és krízisház kialakítása szennyvízberuházás közösen Sárrétudvarival és Szereppel önkormányzati szálláshely kialakítás település szintű belvízrendezés kerékpárút építés Ezen fejlesztési célok megvalósítása alapvetően a pályázati lehetőségek elmaradása, illetve egy esetben az eredménytelen pályázás miatt maradt el. Az Önkormányzat pályázati rendszerére elmondható, hogy a benyújtott pályázatok összességében igazodtak a Gazdasági Program céljaihoz. Az előző Gazdasági Programot felölelő időszakban (2007-2010) a következő pályázati tevékenység történt: 2007. Nyertes: ÉAOP-4.1.5-2007-0168 - Biharnagybajom Kossuth utcai rendelő komplex akadálymentesítése Bruttó bekerülés: 5.148.249.- Ft Ebből támogatás: 4.633.425.- Ft Önerő: 514.824.- Ft Nem nyertes: HÖF CÉDE - Rendőrőrs épületének felújítása Bruttó bekerülés: 9.488.136.- Ft Ebből támogatás: 8.539.322.- Ft Önerő: 948.814.- Ft ÉAOP- 4.1.1/2f - Mátyás király úti Óvoda épület-felújítása, tornaszoba kialakítása Bruttó bekerülés: 212.000.000.- Ft Ebből támogatás: 201.400.000.- Ft Önerő: 10.600.000.- Ft 2008. Nyertes: ÉARFT-2008-LEKI - Zalka Máté utca útépítés Bruttó bekerülés: 22.300.000.- Ft Ebből támogatás: 19.930.932.- Ft Önerő: 2.369.068.- Ft ÉARFT-2008-HÖF-TEKI - Tájékoztatást elősegítő információs rendszer fejlesztése Biharnagybajomban Bruttó bekerülés: 4.473.000.- Ft Ebből támogatás: 4.026.240.- Ft Önerő: 446.760.- Ft 12
ÉARFT-2008-LEKI - Biharnagybajomi Egészségház felújítása Bruttó bekerülés:14.901.157.- Ft Ebből támogatás: 13.411.041.- Ft Önerő: 1.490.116.- Ft Nem nyertes: Biharnagybajom bel- és külterületi vízrendezése Bruttó bekerülés: 80.077.500.- Ft Ebből támogatás: 72.697.500.- Ft Önerő: 7.380.000.- Ft Rendőrőrs épületének felújítása Bruttó bekerülés: 21.287.367.- Ft Ebből támogatás: 19.158.630.- Ft Önerő: 2.128.737.- Ft 206/2008 (VIII.26.) Korm. rendelet alapján bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése 1. Iskola rekonstrukció Bruttó bekerülés: 52.622.938.- Ft Ebből támogatás: 49.991.790.- Ft Önerő: 2.631.148.- Ft 2. Óvoda rekonstrukció Bruttó bekerülés: 52.610.086.- Ft Ebből támogatás: 49.979.581.- Ft Önerő: 2.630.505.- Ft HÖF TEKI 2008 Utcabútorok vásárlása Biharnagybajom Községben Bruttó bekerülés: 2.082.600.- Ft Ebből támogatás: 1.874.340.- Ft Önerő: 208.260.- Ft KÖZKINCS-08 Biharnagybajomi Szűcs Sándor Művelődési Ház és Könyvtár megújítása Bruttó bekerülés: 6.000.000.- Ft Ebből támogatás: 5.400.000.- Ft Önerő: 600.000.- Ft 2009. Nyertes: Püspökladányi Kistérség 3 éves szociális felzárkóztató program keretében Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Biharnagybajomi telephelyének felújítása, korszerűsítése Bruttó bekerülés: 34.375.000.- Ft Ebből támogatás: 29.700.000.- Ft Önerő: 4.675.000.- Ft 13
ÉARFT-LEKI-2009 - Ady Endre utca útépítése Biharnagybajom központjában Bruttó bekerülés: 20.397.684.- Ft Ebből támogatás: 18.357.916.- Ft Önerő: 2.039.768.- Ft ÉARFT-CÉDE-2009 - Biharnagybajomi Rendőrőrs felújítása Bruttó bekerülés: 19.157.619.- Ft Ebből támogatás: 17.241.857.- Ft Önerő: 1.915.762.- Ft 8/2009. (II.26.) ÖM rendelet alapján A biharnagybajomi Szűcs Sándor Általános és Művészeti Iskola telephelyének (Biharnagybajom, Rákóczi út 28.) infrastrukturális fejlesztése Bruttó bekerülés: 5.556.000.- Ft Ebből támogatás: 5.000.000.- Ft Önerő: 556.000.- Ft ÉAOP-4.1.5-09-2009-0074 - Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a Polgármesteri Hivatalban Bruttó bekerülés: 15.538.755.- Ft Ebből támogatás: 14.761.817.- Ft Önerő: 776.938.- Ft 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet alapján Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér épület-felújítási munkálatai Biharnagybajomban Bruttó bekerülés: 64.608.601.- Ft Ebből támogatás: 51.686.881.- Ft Önerő: 12.921.720.- Ft A 135/2008. (I.18.) FVM rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból falumegújításra- és fejlesztésre igénybe vehető támogatás (MVH-6.352.01.01) - Biharnagybajom Főterének rekonstrukciója Bruttó bekerülés: 58.187.423.- Ft Ebből támogatás: 46.549.938.- Ft Önerő: 11.637.485.- Ft Nem nyertes: ÉARFT-TEKI-2009 Térfigyelő kamerarendszer kiépítése Biharnagybajom belterületén Bruttó bekerülés: 19.939.159.- Ft Ebből támogatás: 17.945.223.- Ft Önerő: 1.993.936.- Ft ÉARFT- TEKI-2009 A biharnagybajomi Napraforgó Óvoda új telephelyének kialakítása (új óvoda építése) Bruttó bekerülés: 235.617.248.- Ft Ebből támogatás: 200.0000.000.- Ft Önerő: 35.617.248.- Ft 14
ÉAOP-5.1.2/D-2-09 Biharnagybajom belterületi bel- és csapadékvíz-hálózatának felújítása Bruttó bekerülés: 147.699.105.- Ft Ebből támogatás: 132.929.194.- Ft Önerő: 14.769.911.- Ft 2010 Nyertes: Nemzeti Diverzifikációs Program keretében - Biharnagybajom központjának fejlesztése közpark kialakításával (Biharnagybajomból Elszármazottak Baráti Körének Egyesülete közreműködésével) Bruttó bekerülés: 42.865.361.- Ft Ebből támogatás: 42.865.361.- Ft Önerő: 0.- Ft KVM K-36-10-00002R - Fáskerti temetőnél lévő hulladéklerakó rekultivációja Bruttó bekerülés: 6.227.000.- Ft Ebből támogatás: 6.227.000.- Ft Önerő: 0.- Ft Nem nyertes: JESZ 2010/II Defibrillátor beszerzése Bruttó bekerülés: 570.000.- Ft Ebből támogatás: 470.000.- Ft Önerő: 100.000.- Ft 1/2010 (I.19.) ÖM rendelet alapján Közösségi busz beszerzése Bruttó bekerülés: 16.287.812.- Ft Ebből támogatás: 13.030.250.- Ft Önerő: 3.257.562.- Ft 3. Folyamatban lévő beruházások, fejlesztések Az Önkormányzatnál a következő beruházások, fejlesztések vannak folyamatban: Nemzeti Diverzifikációs Program keretében - Biharnagybajom központjának fejlesztése közpark kialakításával (Biharnagybajomból Elszármazottak Baráti Körének Egyesülete közreműködésével) Bruttó bekerülés: 42.865.361.- Ft Ebből támogatás: 42.865.361.- Ft Önerő: 0.- Ft ÉAOP-4.1.1/2/A A becsület és az erény gyökere a jó nevelés kapacitásfejlesztő óvodabővítés Biharnagybajomban Bruttó bekerülés: 107.108.034.- Ft Ebből támogatás: 100.000.000.- Ft Önerő: 7.108.034. - Ft 15
4. A különböző szintű fejlesztési, szolgáltatási és egyéb programokkal kapcsolatos érintettség Az Önkormányzat Gazdasági Programját alapvetően befolyásolják azok a fejlesztési, szolgáltatás megvalósítási és biztosítási, illetve egyéb programok, melyekben területi elhelyezkedése, illetve céljai miatt érintett. Az Önkormányzat az alábbi országos programokban lehet érintett: Új Széchenyi-terv Az Önkormányzatot az alábbi régiós program érinti: Észak-Alföldi OP Az Önkormányzat részt vesz a következő térségi programokban: LEADER Az Önkormányzat a következő társulás által kezdeményezett programokban vesz részt: Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Sárréti Kistérségi Területfejlesztési Tanács Bihari Szilárd Hulladékkezelő- és Hasznosító Társulás III. A GAZDASÁGI PROGRAM 1. Fejlesztési elképzelések Biharnagybajom Községi Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a Képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja. A Képviselő-testület fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek előtérbe: melyek olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak, vagy melyek több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik melyek a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak A településfejlesztés átgondoltságát segíti a jelen gazdasági program, valamint az éves költségvetési tervek, melyek sorrendbe állítják a célokat, illetve részcélokat valósítanak meg a ciklus évei alatt. A településfejlesztés során az alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási célú fejlesztések kivételével figyelembe kell venni a következőket: azokat a fejlesztéseket, programokat kell előtérbe helyezni, melyekhez kapcsolódva gazdasági számítások igazolják azt, hogy a fejlesztés eredményeként az Önkormányzat tartósan (legalább 10 éven keresztül) a korábbi éveknél magasabb bevétellel, illetve alacsonyabb kiadással számolhat, és/vagy 16
melyek hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő melyek munkahelyet teremtenek Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011-2014. évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg. (A konkrét fejlesztési elképzeléseket a Gazdasági Program további részei, az adott témakörökhöz kapcsolódóan tartalmazzák.) 1.1. Ipar, mezőgazdaság A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot. Településünk a Püspökladányi kistérség tagjaként az országos átlag alatti fejlettségű terület. A gyengén fejlett gazdaság a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően mezőgazdaság orientált. A településünkön működő vállalkozásokat az iparűzési adó befizetések nagyságának szemszögéből vizsgálva, megállapítható, hogy jelenleg 4 vállalkozás fizet milliós nagyságrendű adót, míg rajtuk kívül 28 adózó fizet 100 ezer forintot meghaladó méretű iparűzési adót. A jövőben, a mezőgazdaság strukturális átalakítása és versenyképességének növelése, valamint a magasabb hozzáadott értéket és nagyobb foglalkoztatást eredményező ágazatokra épülő termelési szerkezetváltást, a mezőgazdasági termékfeldolgozás kiépítése és a termék piacra kerülésének segítése vezethet egy olyan korszerű mezőgazdasági működéshez, mely az ágazat szerepének kikerülhetetlen csökkenése mellett is a helybéli lakosság fontos tényezője marad. Kiemelt szerep juthat a kertészeti ágazatoknak (pl. zöldség, gyümölcs, gyógy- és dísznövény termesztés stb.). A helyi igények kielégítésére, és munkanélküliség csökkentésére lehet megoldás az is, ha bővül településünkön a szolgáltatói szféra, a szakipari munkások köre. Célok: A rendezési tervben foglaltak figyelembevételével a meglévő szolgáltatási és gazdálkodási területek infrastrukturális adottságainak a javítása, gondolva itt a kül- és belterületi utak állapotának a rendezésére, illetve a csapadékvíz elvezetési problémák megoldására elsősorban. Figyelemmel kell kísérni az ipari- és mezőgazdasági övezetként megjelölt területek hasznosítását. Ezeket a területeket népszerűsíteni és vonzóvá kell tenni. Szorgalmazni kell a vállalkozások megtelepedését a területen. A népszerűsítést elsősorban hirdetéssel, valamint a honlapon kell megvalósítani. A helyi vállalkozások támogatása érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található meg a telephelyük. Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak. Szorgalmazni kell a településen az elfogadói kedvezmények rendszerét. 17
Törekedni kell arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson. A munkahelyteremtés ösztönzését a helyi adópolitikába is be kell építeni. 1.2. Idegenforgalom Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika azért is fontos ágazat, mert munkahelyteremtő és népességmegtartó képessége jelentős lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések: A helyben megtalálható történelmi, kulturális, természeti, épített környezeti vonzerő minél egyszerűbb, nem erőszakos és minden elemében építő jellegű hasznosítási lehetőségeinek felmérése, tudatosítása mind a helyi lakosokban, mind a látogatókban Ösztönözni kell a lakosságot a vendégek fogadásához elengedhetetlen szálláshelyek és étkezési lehetőségek kialakítására. Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek. A kulcsos ház (olcsó önkormányzati szálláshely) intézményét ki kell alakítani, mely célra legmegfelelőbb a Posta 7. szám alatti régi INO épület. Ennél az épületnél még mindig nagy probléma a talajvíz szigetelés szakszerűtlen kialakítása, melyet minél hamarabb meg kell oldani. Keresni kell egyéb ifjúsági szálláshelyek, táborozási lehetőségek kialakításának módjait, például testvér települési kapcsolatok kialakítása révén. Bajom történelmének, történetének további kutatása, a szájhagyomány útján és az elbeszélésekből származó, még fennmaradt legendák ápolása, összefoglalása, majd helytörténeti kiadványba foglalása Turisztikai kiadványt, ajándéktárgyakat kell készíteni. Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, bővíteni a rendezvénynaptárt (várjátékok, falunap, stb.). Biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja megyei lapban megjelenjen, a honlapra felkerüljön. a Szűcs Sándor ház szerepének újragondolása, tágabb rendezvényszervezési lehetőségeket magában foglaló kiaknázása. 1.3. Infrastruktúra Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlődését. Az infrastruktúra-fejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét. 18
Településünk számára az alábbi infrastrukturális fejlesztések a legfontosabbak: ivóvíz vezeték rendszer és ivóvíz minőségjavítás közúthálózat és járdaépítés szennyvízcsatorna rendszer kiépítés E területekre vonatkozó konkrét célokat a Gazdasági Program további részei tartalmazzák. Az informatika terén fenn kell tartani azt, hogy: Az Önkormányzat korszerű honlappal rendelkezzen, melyen az Önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás biztosítható. Az internet-hozzáférés biztosítva legyen a lakosság széles köre számára. A hozzáférést biztosítani kell az IKSZT-ben. 2. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése 2.1. Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliség aránya 18%. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat: a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen hozzájárul ahhoz, hogy az egyéni vállalkozói kedvet élénkítse, a munkanélküliek számára olyan fórumokat szervez, melyen megismerhetik az egyéni, illetve családi vállalkozások lehetőségeit, adópolitikájával segíti ezen vállalkozások megerősödését aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez honlapján hirdetési lehetőséget biztosít a lehetőségekhez képest kedvezményeket biztosít azon helyi vállalkozások számára, akik helyi munkaerőt alkalmaznak rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal 2.2. Közmunkások foglalkoztatása A közmunkaprogram előnyt biztosít az állás nélküli személyeknek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. 19
A közmunkások foglalkoztatásával az Önkormányzat: kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit minden évben közfoglalkoztatási tervet készít, ennek keretében megvizsgálja a közmunkások foglalkoztatásának lehetőségeit, összehangolja a feladatokat és az érintett személyek tudását és tapasztalatát 3. A településfejlesztési politika célkitűzései Biharnagybajom Községi Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a Képviselő-testület ciklusa alatt ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyek fenntartását is vállalni tudja. 3.1. A településfejlesztés széles nyilvánossága Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják. A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések: Folyamatosan aktualizálni kell a település honlapját. A honlapon biztosítani kell a helyet: o a Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak o a vállalkozói térképnek o a turisztikai kiadványnak o a település intézményeinek o a helyi civil szervezeteknek o a településen megrendezett programoknak A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket. 3.2. A településfejlesztés átgondoltsága Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során: meghatározásra kerüljön a településfejlesztés fő iránya csak a fő iránynak megfelelő, abba beleillő településfejlesztésre kerüljön sor a településfejlesztés és működtetés valamennyi területén a konkrét településfejlesztési cél meghatározása során csak azok a célok kerüljenek véglegesen a gazdasági programba, illetve a költségvetési tervekbe, melyek: olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak, több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik, valamint a település fejlesztése szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak 20