T Á J É K O Z TA T Ó Borsod Abaúj Zemplén Megye MEZŐGAZDASÁGÁRÓL
1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdasági termelésére vonatkozó adatok: Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe 7247 km 2, a lakosainak száma 674 999 fő, népsűrűség 93 fő/ km 2, az országos átlag alatti. A 358 településnek mintegy 2/3-a gazdasági, társadalmi és infrastrukturális adatok alapján hátrányos helyzetű. A megye agrárökológiai adottságai is kedvezőtlenek, az összes terület átlagos aranykorona értéke 10,2 AK/ha, a szántóterületé 17,5 AK/ha. A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, megtalálható a kiváló adottságokkal rendelkező Dél-borsodi mezőség és a gyenge adottságú Észak-borsodi területek. B.-A.-Z. megye földterülete műveléságankénti megoszlása Művelési ág ha % Szántó: 247.781 34,2 Kert: 3.105 0,4 Gyümölcsös: 11.129 1,5 Szőlő: 12.519 1,7 Gyep: 126.733 17,5 Mezőgazdasági terület összesen: 401.267 55,3 Erdő: 209.228 28,9 Nádas: 1.468 0,2 Halastó: 658 0,1 Termőterület összesen: 612.621 84,5 Művelés alól kivett terület 112.121 15,5 Összes terület: 724.742 100,0 A megye földterületének 55,3 %-án mezőgazdasági termelés folyik. Az összes terület 84,5 %- a termőterület. A 28,9 %-os erdősültségi arány, amely az országos átlagot meghaladja. A mezőgazdaságban alkalmazott munkaerő a megyei alkalmazottak arányában 3,1 %. A bruttó havi átlagkereset 175.000 Ft, amely 92 % az összes megyei alkalmazott átlagkeresetének. A megye területén 759 társas vállalkozás és szövetkezet, 1.075 egyéni vállalkozó tevékenykedik az agrárgazdasági szektorban. A tárgyévben kiadott őstermelői igazolványok száma 12.398 db, hasonló a korábbi időszakhoz képest. A családi gazdaságok száma 778, az általuk megművelt terület: 81.077 ha, számukban kismérvű növekedés tapasztalható. Az agrárágazat főbb termelési tendenciáit elemezve megállapítható, hogy a növénytermesztési termékek termékkibocsátásából származó bevétel meghaladja a 65%-ot, a kívánatos 50 50 %- os növénytermesztési és állattenyésztési aránnyal szemben. 1
2. Mezőgazdasági ágazatok helyzete: 2/1. Szántóföldi növénytermesztés: A megye összes termőterületéből 247.781 ha a szántó művelési ágba tartozik a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17,5 AK, mely jóval az országos szint alatt van. Megyénk a szántóföldi növénytermesztés szempontjából viszonylag kedvezőtlen helyzetben van. A domborzati-, talaj- és éghajlati adottságok a legtöbb növénykultúra esetében rosszabbak, mint az országban általában, de megyén belül is számottevő különbségek vannak. Ezt jól tükrözi, hogy a termőterület 2/3 része eróziótól sújtott dombvidék, hasonló nagyságrendet tesz ki a savanyú kémhatású talajok aránya, 50 ezer hektárt meghaladó a belvizesedésre hajlamos területek részesedése. A kárpótlás és a részarány-tulajdonú földek kiadásával elaprózódott birtokszerkezet jött létre. A földrészletek legnagyobb részben osztatlan közös tulajdonban vannak. A földtulajdon és a földhasználat sok esetben elkülönül egymástól, az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek jelentős részét bérbeadással hasznosítják. A földhasználat mértéke az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek vonatkozásában nagy eltérést mutat. Az egyéni gazdaságok 53,5 %-a 100 ha alatti területen gazdálkodik, a 100 és 1000 ha közötti részesedés 46,5 %, 1000 ha feletti birtoknagyság egyéni gazdaságok művelésében nincs. A gazdasági szervezetek birtokhasználata pont fordított képet mutat; 100 ha alatt 5,1 % a birtokhasználat, 100 ha és 1000 ha között 39,7 %, még 1000 ha felett 55,2% a földhasználat. Az elmúlt évtizedben a termelésszerkezetben meghatározóvá vált a kalászosok (őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, zab) és az ipari növények (káposztarepce, napraforgó) aránya. A takarmánynövények (kukorica) vetésterülete hosszú idő óta változatlan, a szántóföldi zöldségfélék termesztése minimálisra csökkent. A termésátlagok összességében csaknem minden növényféleségnél 10-13%-al alacsonyabbak, mint az országos átlag, mely a termőhelyi adottságokból, valamint a kedvezőtlen időjárásból is adódik. A 2015. évben elvetett őszi kalászosok kedvező időjárási viszonyok hatására és a megfelelő agrotechnikai fegyelem betartása miatt kiváló állománysűrűséggel, fejlettséggel mentek be a télbe, de ugyanígy megemlítendő az őszi káposzta repce esetében is, ami rendkívül igényes a hőmérséklet, csapadék, tápanyag és agrotechnikai viszonyokra. A 2015. év aszályos volt, de a 2015-2016-os tél csapadékos időjárása következtében a talajok víztelítettsége magas. A 2016- os tavasz bizony megyei szinten a védekezések szakszerűsége mellett is 9 300,0 ha belvízborítást okozott, késleltetve a tavaszi munkákat 2
Az őszi vetésű növények terület és termésátlag bemutatása: 2015.évi betakarítás Növényfaj Termésátlag (kg/ha) Betakarított terület (ha) Őszi árpa 5 910 5 610 Őszi búza 4 820 64 350 Rozs 2 910 1 120 Triticale 4 910 5 360 Tavaszi árpa 3 510 8 502 Zab 3 100 4 760 Repce 2 730 14 633 Magborsó 2 860 3 920 3
Tavaszi vetésű növények termelési eredményei: 2015. évi betakarítás. Növényfaj Összes terület (ha) Termésátlag (kg/ha) Napraforgó 43 700 Szója 5 460 Kukorica 42 340 Burgonya 295 Cukorrépa 0 2 780 1 400 5 990 16 400 0 2/2. Kertészet: Megyénkben a szőlő művelési ágba 12.519 ha terület tartozik. A termő szőlő terület a Tokaji borvidéken 5.500 ha, a Bükki borvidéken 1.150 ha. A fennmaradó 5.869 ha területét a borvidéki szőlőkataszteri besorolással rendelkező, de jelen pillanatban nem szőlőtermesztéssel hasznosított földrészletek, valamint a 2 borvidéken kívül található szórvány ültetvények adják. A tengerszint feletti 150-300 méteres magassági zónában főként a két történelmi borvidéken (Bükki, Tokaji) termesztenek szőlőt és készítenek belőle kiváló minőségű bort. A Tokaji borvidék, mint kultúrtáj a világörökség része, a világon egyedülálló természetes csemegeborai méltán világhírűek. A jövedelmezőség javítása és a nemzetközi borpiacokon történő fokozottabb megjelenés érdekében a minőségi szőlő és bortermelés érdekében a Tokaji borvidék termékleírásának módosítása folyamatban van. A borászati technológia korszerűsítése érdekében a Tokaj Kereskedőház Zrt. nagyarányú beruházást valósít meg a borvidék szőlőtermelőinek termelésbiztonsága és ezzel egyidejűleg a minőségi bortermelés megvalósítása érdekében. A 2015. év aszályra hajló időjárása a szőlőtermés mennyisége a sokévi átlagtól lényegesen alacsonyabb szintet ért el, a minősége sem volt kiemelkedő. 4
Megyénkben a gyümölcstermesztésnek (11.129 ha) évszázadokra visszamenően tradíciója van, és az agrárgazdaságban meghatározó jelleggel bír. A mezőgazdasági terület 3 %-án található gyümölcsültetvény. A területhez képest talán kevésnek tűnik, de a gyümölcsültetvények munkaerő szükséglete és fajlagos hozama nagyságrendekkel meghaladja a szántóföldi kultúrákét. A termesztésben főként alma (Cserehát), körte (Bodrogköz), kajszi (Gönc), őszibarack, meggy (Dél-borsodi mezőség) és a cseresznye (Szomolya) található. Jelentős területtel bír az alma (2.458 ha), kajszibarack (1.180 ha), a körte (672 ha), a szilva (555 ha) és a meggy (507 ha). A többi területeken főként csonthéjasokat (cseresznye, őszibarack, nektarin), bogyós gyümölcsöket (ribizli, málna, szeder, bodza) és héjasokat (dió, mogyoró) termelnek. Jelentős a régi művelésmódú vegyes fajszerkezetű szórvány gyümölcsösök aránya is. A 2015. év kedvezőtlen időjárása a gyümölcstermesztésben is éreztette hatását. Az enyhe tél nem gyérítette kellőképpen a kártevőket és a kórokozókat, ennek következtében a tenyészidőszak alatt a többlet növényvédelmi munkák a termelési költségeket jelentősen megnövelte. A termés mennyisége alatta maradt a sokévi átlagnak, az import dömping áruk a felvásárlási árakat alacsony tartották. A megemelkedett termelési költség és az alacsony felvásárlási ár sok esetben veszélyeztette a termelés jövedelmezőségét. A zöldségtermesztés a frissáru tároló helyek és a feldolgozó kapacitások hiányában az utóbbi években minimálisra csökkent, pedig a folyóvölgyek jó vízgazdálkodású öntéstalajai kiváló termőhelyül szolgálnak az ágazat tevékenységéhez. A termelési kedv elvesztésében közrejátszott a piac és ezzel összefüggésben a jövedelmezőség beszűkülése (multinacionális kereskedelmi cégek dömping áras termékei). 2/3. Állattenyésztés: A megye állattenyésztését, évtizedekre visszamenőleg a természeti adottságokból eredően az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozta meg. Az itt található, mintegy 120 ezer hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztéséhez. Napjainkban valamennyi állatfajra jellemző, hogy mindegyikük létszáma jelentősen alatta marad a terület állattartó képességének. A megye állattartással foglalkozó gazdasági szervezetek száma 87 db. A szarvasmarha tenyésztésben több évtizede kialakult kettős hasznosítás ma már nem meghatározó, helyét a speciális szakosodott fajtahasználat vette át (tej, hús). A húshasznú szarvasmarha tenyésztésben csak az extenzív, gyepre alapozott állattartásnak van jövője. A sertéstenyésztés a jelenlegi kormányzati intézkedések a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtenek az állatállomány ismételt növekedésének (ÁFA csökkentés). A feldolgozóipar a minőségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek bevezetésével a termelőktől is megköveteli az alapanyag előállítás dokumentált nyomon követhetőségét. Napjainkban 5 szakosított sertéstelep működik megyénkben, melyek közül 2 tekinthető megfelelő technológiai színvonalúnak. 5
A juh állomány létszáma a támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években stabilizálódott. Az állatállományban jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe, hiszen az egyéni és családi gazdaságokban található az állomány 90%-a, s ez a tendencia még tovább folytatódik. A juhágazaton belül a tejelő típusú állományok létszáma nem számottevő, mivel a feldolgozóipari háttér megszűnt, de a kistermelői gomolya, juhtúró, sajt gyártása a törvényi szabályozás és a jobb jövedelmezőség reménye okán terjedőben van. Az ágazatra jellemző, hogy kimondottan export orientált, az élő vágóállatok több mint 90%-ban külföldre kerülnek. A juhtenyésztés jövedelmezősége javult, részben az agrár-környezetgazdálkodási, illetve egyéb közösségi támogatásoknak köszönhetően. Megyénk mintegy ezer méhészetében 75 ezer méhcsalád található. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, hogy megyénkben működik az ország egyik legnagyobb méhész szövetkezete több mint 300 taggal, mely államilag elismert termelői csoportként a beszerzés és értékesítés területén integrálja a termelőket. A 2015-2016-os tél kedvezőtlen időjárása miatt az őszi vetésű növények az alábbi táblázat szerint fejlettségüket tekintve elmaradnak a kívánatosnál. 2015. őszi vetésű növények jelenlegi állapota/2016.04.hó/: Növény A vetésterület minőségi megoszlása jó közepes gyenge hektár % hektár % hektár % 1 7 8 9 10 11 12 ŐSZI BÚZA (tisztán vetett) összesen 48 800 76 6 220 10 9 000 14 ROZS (tisztán vetett) 1 200 100 - - - - ŐSZI ÁRPA (tisztán vetett) 4 960 100 - - 0 - TRITICALE 5 140 100 - - - - ŐSZI KÁPOSZTAREPCE 13 560 82 - - 3 057 18 6
2016-os év várható tavaszi vetési előirányzata/2016.04.15./: Növényfaj Vetési szándék ha-ban Elvégzett munka ha-ban Tavaszi árpa 3760 5 500 Magborsó 3 900 3 700 Zöldborsó 0 0 Zab 7 400 6400 Szója 5 100 0 Cukorrépa 0 0 Burgonya 610 0 Napraforgó 44 500 9500 Kukorica (szemes) 44 000 0 Kukorica (siló) 4 500 0 Kukorica (vetőmag) 250 0 Egyéb tavaszi vetések 29 400 0 A táblázatból kitűnik, hogy a gazdálkodók az elmúlt év piaci viszonyait, a keresletet figyelembe véve terveznek és a megpályázott Agrárkörnyezeti és Ökológiai pályázatok követelményeit figyelemmel kisérve alakítják a vetésforgót. A mezőgazdaságot a 2015-2020 közötti időszakban jelentősen és jellemzően meghatározza a meghirdetett és meghirdetésre előkészített Vidékfejlesztési Program. A várható támogatások minden ágazat részére kiváló fejlődési lehetőséget nyújtanak a korszerű, energiatakarékos, nyereséges, megszokott és különleges kiváló növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, szőlészeti, élelmiszergyártói tevékenység kialakítására, fejlesztésére úgy hogy a pályázók a munkanélküli munkaerő foglalkoztatására, kollektív együttműködésre késztetve vannak és saját meghatározott elképzeléseiket, terveiket megtudják valósítani. Miskolc.2016.04.15. Taskó József sk. 7
8