Munkakör-tervezés és elemzés 1
Az előadás vázlata, témakörei Funkciók, célok, eszközök ök összefüggése a gazdálkodás folyamatában A személyügyi tevékenység egyedisége egyedisége, feladatai A személyügy gazdálkodási szerepek A munkavállalókra orientált személyügyi politika A munkakör kialakítás kérdései A munkakör fogalma és alapfogalmai FEOR Munkakörtervezés fogalma Munkakörelemzés, felhasználási területei, az elemzés folyamata 2
Funkciók, célok és eszközök összefüggése a gazdálkodás folyamatában Funkció anyagi termelés anyagi szolgáltatás nem anyagi szolgáltatás Cél Eszköz munkaerő anyag eszköz közvetlen profitnövelés közvetett fennmaradás, fejlődés fogyasztói szükségletek kielégítése } szervezet Külső környezet 3
A személyügyi tevékenység egyedisége Földrajzilag: a társadalmi-, gazdasági-, és kulturális különbségek következményeként, Régiónként: a helyi munkaerő-piaci ő i viszonyok sajátosságainak függvényében, Mikro szinten: a vállalatok l méretétől, a profiltól, az alkalmazott technológiától, a technikai fejlettségtől, a technikai fejlődés jellegétől és ütemétől, a munkaerő-állomány összetételétől, a munkaerő-piaci pozíciótól, a szervezetfejlődés stádiumától, a vezetési és szervezeti kultúrától függően. 4
A személyügyi tevékenység feladatai a munkaadói és a munkavállalói lói stratégiák té összehangolása, a belső munkaerőpiac működési mechanizmusainak kiépítése, kézbentartása, kezelése a szervezeti célok megvalósítása a munkatársak karrierigényeinek teljesítése érdekében, a szervezeti humán kapcsolatok és a konfliktusok kezelése, terelése és megoldása a szervezeti célok követelménye szerint, a szervezeten belüli interperszonális kommunikációs csatorna működtetése. 5
A személyügy gazdálkodási szerepek végrehajtó: teljesíti a vonalbeli vezetők kéréseit (toborzási igény, képzési igény), szolgáltató, kiszolgáló: előkészíti a felső szintű döntéseket, információkkal látja el a vezetőket és beosztottakat, tanácsadó: a funkcionális és operatív vezetők személyügyi tevékenységének szakszerűségét biztosítja, közvetítő: hidat képez a szervezet különböző részlegei, a vezetők és az alkalmazottak, a vezetők és a szakszervezet között személyügyi kérdésekben, koordináló: összehangolja a szervezet különböző részlegeinek a személyügyi tevékenységét, szakértő: rendszereket hoz létre és működtet. 6
A személyügyi politika A gazdálkodószervezet, intézmény vagy üzletág politikájának szerves része, ez utóbbit pedig a gazdaságpolitikával összefüggésben kell vizsgálni. Ugyanakkor a társadalompolitika részeként is kell vizsgálni. A cégre orientált személyügyi politika versenyhelyzetet teremt a munkaerőpiacon. Az ilyen személyügyi politika célja a szervezet versenyképességének biztosítása ill. javítása. Ez azt mutatja, hogy a cégeknél él az egyéni teljesítmények javulását át a szervezet finanszírozza. Általában a nyugat-európai vállalkozásokban rugalmas munkafeltételeket, rugalmas munkaidőt és rugalmas ösztönzési rendszert hoznak létre, sőt üzemen kívüli munkahelyet is, azaz az adott tevékenységet megfelelő műszaki segédeszközökkel otthon is el lehet végezni- távmunka. 7
A munkavállalókra orientált személyügyi politika Három célt kell szem előtt tartani: A munkavállalók teljesítményéből - változatlan költségteher mellett - magasabb individuális haszonnak kell származnia. A munkahelyek külső imázsát, vonzerejét növelni kell. A szervezetben foglalkoztatott munkavállalók össz-díjazásának nagyságrendjét és struktúráját változtatni kell. 8
A munkakör kialakítás kérdései KI? iskolai i végzettség, é szakirányú végzettség, é a szervezetben milyen céllal kell tevékenykednie, gyakorlat, munkatapasztalat, életkor, nyelvismeret MIT? milyen jellegű munkavégzéssel látjuk el HOL? konkrét cím, illetve hol helyezkedik el a szervezetben MIKOR? teljes munkaidő, kötetlen munkaidő HOGYAN? munkafeltételek l k (iroda, titkárnő, ő számítógép stb.) MIÉRT? hogyan járul hozzá a szervezet működéséhez, fő feladatai 9
A munkakör fogalma A szervezeten belül egy-egy folyamat, tevékenység alapegysége, amely a munkamegosztás alapján elkülönül és meghatározza egy munkavállaló elvégzendő feladatait. A munkakör meghatározott munkafeladatok és felelősség alapján az azonos munkaposztok csoportja. (Kővári György) Meghatározza ki mikor mit köteles tenni milyen felelősséggel. 10
A munkakör alapfogalmai A munkakörök kialakítása alulról történő építkeze: Elsőként a munkaművelet megállapítására kerül sor: a munkakör elemi részecskéje. Például gépelés, szerkesztés, nyomtató tó beállítás. Egy vagy több munkaműveletből áll össze a munkafeladat. Ezt követi a munkaposzt kialakítása, azon munkafeladatok összessége, amelyet a munkavállalónak el kell látnia. Például a gazdasági igazgató titkárnőjének feladatai, hatásköre, jogköre. Negyedik lépésként jutunk el a munkakör meghatározásáig. A munkakörök meghatározott csoportjai - hasonló szakképzettség, erőfeszítés, felelősség -alkotja a foglalkozásokat. 11
FEOR Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere A KSH decimális rendszerű ű besorolása 9029/1993. (SK 1994. 1.) KSH közlemény Foglalkozásuk jellege szerint a statisztika megkülönbözteti a szellemi és a fizikai jellegű munkát végzőket. Szellemi jellegű foglalkozásnak az 1 4. főcsoportokba tartozó foglalkozásokat, fizikai jellegűeknek pedig az 5 9. főcsoportokba tartozó foglalkozásokat tekinti. 4 számjegyű Államháztartással szembeni bejelentésekben ezt kötelező használni, pl. OEP 12
FEOR- példa 25 GAZDASÁGI, JOGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOGLALKOZÁSOK 251-252 Gazdasági foglalkozások 2511 Közgazdász 2512 Adószakértő, szaktanácsadó 2513 Pénz- és hitelgazdasági szervező 2514 Könyvvizsgáló, könyvszakértő ké 2515 Üzemgazdász, ügyvitelszervező 2516 Statisztikus 2517 Kereskedelmi szervező 2518 Revizor 2521 Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet g végző 13
MUNKAKÖRTERVEZÉS A munkakör kialakítás folyamata: törekedni kell a teljes körűségre részletesen meg kell fogalmazni a feladatokat t fel kell mérni az információs kapcsolatokat ato at vizsgálni kell a javaslatokat, amelyek gazdaságosabbá tehetik a munkavégzést. ést 14
Munkakör vizsgálat Elemezni kell: szükséges kapcsolatok megléte az egyes munkakörök kö ök közöttött feleslegesen ismétlődő feladatok döntési hatáskörök megfelelő szinten történő munkavégzés megfelelő szinten történő döntés ellenőrzési folyamat kialakítása eredmények mérése 15
MUNKAKÖRELEMZÉS A különböző munkakörök tartalmának, feltárásának szisztematikus vizsgálatával megállapíthatóak és értékelhetőek legyenek a munkakört betöltőre ható terhelések, a vele szemben támasztott követelmények. 16
A MUNKAKÖR-ELEMZÉS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI Az eredményeképpen elkészíthető tő munkaköri kö leírás, illetve kiegészítéseképpen a munkakör részletesebb jellemzése a sajátos munkaköri követelményprofil felrajzolása. A emberi erőforrás tervezés, amelyhez információt kapunk k arra vonatkozóan, hogy milyen átfedések vannak, mely feladatok feleslegesek, illetve hiányoznak a szervezetből e etbő és összességében milyen humán erőforrásokkal mely munkakörökben hány munkaposzttal működik a szervezet. 17
A MUNKAKÖR-ELEMZÉS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI Az emberi erőforrás beszerzésnél a toborzási, kiválasztási kritériumok felállításához szükség van a munkaköri kötelezettségek alapján a munkakört betöltővel szembeni követelmények meghatározására. A követelmények ismeretében felvázolhatjuk az ideális jelölt tulajdonságait. A teljesítmény értékelésénél az értékeléshez szükséges szempontokat a munkakör sajátosságai alapján kell meghatározni. A munkaköri kö követelmények k felsorolása lá alapul l szolgál a személyzetfejlesztési programok konkrét tartalmának megtervezéséhez. A munkakör gazdagítási program végső ő soron arra ösztönzi a dolgozót, hogy munkája iránti felelősség elkötelezettség révén ér el nagyobb termelékenységet és jobb minőséget. ő 18
A MUNKAKÖR-ELEMZÉS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI A munkakör-váltás (rotáció) és a munkakör gazdagítás változatosabbá teszi a munkát, újabb és újabb kihívást jelent a dolgozók számára, jobban mozgósítja képességeiket, ösztönzi szakmai ismereteik gyarapítását. A javadalmazási politika (bérezés, ösztönzés) kidolgozásánál is ismernünk kell a munkakörök sajátosságait. Elengedhetetlen ha munkakör értékelésen alapuló bérezést vezetünk be. 19
A munkakörelemzés folyamata függ: A szervezet nagysága Szervezet típusa Tulajdonformája Ágazat jellege Szervezeti felépítése 20
I. Előkészület A munkakörelemzés folyamatának lépései II. Információgyűjtés III. Az információk elemzése 21
I. Előkészület 1. A munkakörelemzés kö céljainak meghatározása á Ez lehet egy stratégiai cél elérésének megalapozása vagy egy éppen felmerülő probléma megoldása, sőt több cél együttes kitűzése. 2. Az elemzésre kijelölt munkakörök meghatározása (költség- és idővonzat) Az elemzendő munkakörök kiválasztása: reprezentatív kritikus pontok figyelembevételével, gyakoriságot tükrözően történhet. 3. Az elemzést végző team összeállítása. 4. Az érintettek tájékoztatása. Tudatosítanunk fontos az elemzés célját, módszereit, várható eseményeket és azt, hogy kik fogják végezni az elemzést. 22
II. Információgyűjtés A módszere kiválasztásának á k szempontjai: - a lehető legkisebb költség, a lehető legtöbb információ ió - könnyen megérthető és elsajátítható legyen - a feltárt információ utólagos feldolgozását könnyítse meg - ne legyen érdeke az információ adónak a valóság eltorzítása - lehető legkevésbé akadályozza a normál munkamenetet 23
Az információgyűjtés módszerei Dokumentum elemzés: munkaköri leírás, eljárási rend, teljesítmény-adatokra, törvények, igazgatói utasítás, különleges események jegyzőkönyve, etalon munkakör ezek mennyisége és fajtája jelzésértékű. Megfigyeléses módszer: munkanap fényképezés, ennek eszközös változata videokamera. Megkérdezéses technikák: kérdőív, interjú 24
III. Az információk elemzése I. rész: A munkatükör, a munkavégzés eredményének összefoglaló leírása különböző szempontok szerinti bontásban. Meghatározza: A munka eredményének jellegzetességét: tárgy, szolgáltatás, végtermék, félkésztermék, stb. A feladatellátás jellemzőit az eljárási rendet, a munkavégzéshez szükséges eszközöket, információkat, a munkavégzés időbeli sajátosságait. A munkakör szervezeti struktúrába történő beilleszkedését, úgymint a munkafeladatok elosztását, munkafolyamatok szervezettségét, ét az irányítási, i ellenőrzési ő viszonyokat, a munkakörhöz tartozó hatáskört, jogkört, felelősségi kört. Ösztönzés módját. A munkatársi kapcsolatok k lehetőségét, ét az ismeret- és készségfejlesztés jellemzőit. 25
II. rész: Az elemző ő rész, amely a terheléseket h k t lebontja: - fizikai - pszichikai - szellemi szintre és meghatározza a munkakört betöltővel szemben támasztott - egészségügyi - ismereti - tapasztalati - képességbeli követelményeket. 26
Köszönöm a figyelmet: e-mail: matiscsakne@ektf.hu tel.: 06-30-418-25-49 49 27