Somogyszob szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Somogyszob szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011 (VI29) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Bujdosó Éva 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Horváth Zoltán 1, Kerékgyártó Tamás 1, Korbély Balázs 3, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Lajtos Sándor 1, Maginecz János 4, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Selmeczi Ildikó 1, Selmeczi Pál 1, Szentpétery Ildikó 1, Szőcs Teodóra 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest, 2016 01 26

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás 2016 01 26 Lektorálta: Bodor Emese 2015 06 08 Dr Koloszár László 2015 06 06 Dr Piros Olga 2016 01 08 A jelentés: 237 oldalt, 63 ábrát, 48 táblázatot, 6 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz 2

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Somogyszob szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (Btv) 9 (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tartalom I Somogyszob vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12 Bevezetés 12 1 A vizsgálati terület jellemzése 13 11 Somogyszob vizsgálati terület földrajzi leírása 13 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza 13 112 Talajtan és természetes növényzet 22 113 A területhasználat térképi bemutatása 27 114 Természetvédelem 28 12 Somogyszob vizsgálati terület földtana 31 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 31 122 A terület földtani viszonyai 43 13 A terület vízföldtani viszonyai 68 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 68 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 72 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 73 134 A terület vízminőségi képe 73 14 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) 78 141 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 78 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 81 143 Határmenti víztestek 94 144 Monitoring 94 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés 97 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések 100 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 101 151 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) 101 15 2 Szénhidrogén-kutatás 101 153 Egyéb nyersanyagok 102 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) 107 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 108 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 108 211 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 108 4

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 212 A Somogyszob terület szénhidrogénvagyona 125 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 131 221 Kutatási módszerek 131 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) 138 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 139 241 Közlekedési viszonyok 139 242 Energiahálózatok 145 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél 149 26 A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása 154 27 A terhelés várható időtartama 156 271 A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk 156 272 A kutatási szakasz időtartama 156 273 A termelési szakasz időtartama 157 274 A termelés felhagyását követő időszak 158 28 A várható legfontosabb bányaveszélyek 160 3 A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 164 31 A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat 164 311 Levegőtisztaság-védelem 164 312 Zajhatás és rezgések 169 313 A talajvízre gyakorolt hatások 169 314 A felszíni vizekre gyakorolt hatások 170 315 Természetvédelem 171 316 Tájvédelem (HOI) 173 317 A termőföld védelme 175 318 Erdőgazdálkodás, vadvédelem 177 319 Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme 178 3110 Társadalmi vonatkozások 182 32 A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása 184 321 Hatások a rezervoárokban 184 322 Hatások a rezervoárok és a felszín között 186 323 Hatások a felszínen 188 324 Országhatáron átnyúló hatások 188 5

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 33 A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) 189 34 A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) 190 Irodalom 194 Internetes hivatkozások 198 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 200 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 202 Függelék 221 Mellékletek 237 Ábrajegyzék 1 ábra Somogyszob vizsgálati terület elhelyezkedése 14 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése 17 3 ábra Somogyszob vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén 20 4 ábra Somogyszob vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) 21 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Somogyszob vizsgálati területen, 2011 (%) 22 6 ábra Talajtípusok a Somogyszob vizsgálati területen (VKGA 2009) 23 7 ábra Somogyszob vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe 24 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek 31 9 ábra A koncesszióra javasolt terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete az 500 m-nél mélyebb, fontosabb fúrások, valamint a 20 21 ábrán látható szelvények nyomvonalának feltüntetésével 44 10 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei a koncesszióra javasolt terület határvonalával 45 11 ábra A Közép-dunántúli (Szávai) szerkezeti egységet felépítő tektono-sztratigráfiai alegységek és a rétegtanilag fontos fúrások (HAAS et al szerk 2004) 46 12 ábra A Közép-dunántúli szerkezeti egység takarós felépítése és érintkezése a Dunántúliközéphegységi egységgel és a Tiszai-főegységgel (HAAS et al szerk 2004) 46 13 ábra A Somogyszob vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények 48 14 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Na 69 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 49 15 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Na 65 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 49 16 ábra Az ÉK DNy-i irányultságú Na 60 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 50 17 ábra Az ÉK DNy-i irányultságú Na 55 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 50 18 ábra A koncesszióra javasolt terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (HAAS et al 2010, kivágat) 51 6

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 19 ábra A pannóniai képződmények lito- és kronosztratigráfiai beosztása 62 20 ábra A Somogyszob koncesszióra javasolt területen átmenő I számú, ÉNy DK irányú földtani szelvény 67 21 ábra A Somogyszob koncesszióra javasolt területen a Jankapuszta Jp 1, Bag 2, Bag 1, Nagyrécse Nr 4 és Pat 3 fúrásokon áthaladó, II számú, DNy ÉK irányú földtani szelvény 67 22 ábra A koncessziós területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid,hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével 74 23 ábra A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével, a nagyobb (5500 18 000 mg/l) TDS-ű kutak adatainak elhagyásával 75 24 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 77 25 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 79 26 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 81 27 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 85 28 ábra Hulladékgazdálkodás a területen 86 29 ábra Szennyezett területek 87 30 ábra Ipari létesítmények, káresemények 88 31 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 89 32 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 90 33 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 92 34 ábra Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai 95 35 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 97 36 ábra Somogyszob vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 103 37 ábra A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése (a sötétkék színnel jelölve) és érettsége (b) a Dunántúl déli részén 111 38 ábra A vizsgálati terület fő szénhidrogén előfordulásai 113 39 ábra A Bajcsa földgáz előfordulás telepei 115 40 ábra A Belezna előfordulás áttekintő rétegsora 117 41 ábra A liszói szerkezet földtani szelvénye 119 42 ábra Az inkei szerkezet földtani szelvénye az alsó- és felső-pannóniai telepekkel 120 43 ábra A Tarany kőolajmező áttekintő rétegsora 123 44 ábra Somogyszob vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 125 45 ábra A várható kitermelhető kőolaj mennyiségének kumulatív eloszlása térfogatgenetikai alapú becslésből 127 46 ábra A várható kitermelhető földgáz mennyiségének kumulatív eloszlása térfogatgenetikai alapú becslésből 128 47 ábra A vizsgálati területen és környezetében már felfedezett hagyományos szénhidrogén előfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben 129 48 ábra Somogyszob vizsgálati terület és környezete előfordulásainak kumulatív kezdeti kitermelhető vagyona 129 49 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései 132 7

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 50 ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 133 51 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia 134 52 ábra Irányított ferde fúrás 135 53 ábra A rétegrepesztés folyamata 136 54 ábra A Somogyszob vizsgálati terület térségének (Somogy és Zala megye) vasút- és közúthálózata (2013) 139 55 ábra A Somogyszob vizsgálati terület térsége (Somogy és Zala megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe 142 56 ábra A vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe 145 57 ábra A vizsgálati terület szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe 148 58 ábra A világ várható energiafogyasztása 2000 2100 között 149 59 ábra A világ bruttó hazai termélése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve három olajár esetben, 1990 2040 között 150 60 ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján 150 61 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) 152 62 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint 152 63 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása 153 64 ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között 155 65 ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) 162 66 ábra A vizsgálati terület térségében található kaposvári légszennyezettségi zóna (a közigazgatási területek határai alapján), valamint a térségben levő manuális mérőhálózat állomásai 166 67 ábra A vizsgálati területen és térségében található földvárak és kunhalmok 182 Táblázatjegyzék 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai 13 2 táblázat A Somogyszob koncesszióra javasolt terület sarokpontjai 14 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok 16 4 táblázat A Somogyszob koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 16 5 táblázat Somogyszob vizsgálati terület tájbeosztása 17 6 táblázat Somogyszob vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 23 7 táblázat Somogyszob vizsgálati terület területhasználatának adatai 27 (CORINE 2009) 27 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére 31 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre 33 10 táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) 35 11 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) 38 12 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások 39 13 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 42 14 táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések 42 8

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 15 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) 42 16 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben 43 17 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai 62 18 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek 78 19 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek 79 20 táblázat A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek 81 21 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből 82 22 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint 82 23 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) 83 24 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében 83 25 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében 84 26 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai 90 27 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak 92 28 táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak 93 29 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) 93 30 táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) 94 31 táblázat Felszíni víz monitoringpontok a területen és 5 km-es körzetében 94 32 táblázat Felszíni védett területek monitoringpontjai 96 33 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása 96 35 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 99 36 táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota 99 37 táblázat A Somogyszob koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási területek 101 38 táblázat A Somogyszob koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek 101 39 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai 103 40 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai 104 41 táblázat Somogyszob vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona 126 42 táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon 160 43 táblázat A vizsgálati területnek (10 az ország többi területe),és Kaposvár és környéke (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002 (X 7) KvVM rendelet 1 melléklete szerint 166 44 táblázat A vizsgálati területnek (10 az ország többi területe) és Kaposvár és környéke valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása 167 a 4/2002 (X 7) KvVM rendelet 1 melléklete szerint 167 45 táblázat A 2012 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) 168 9

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 46 táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) 168 47 táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a vizsgálati területen (I II kategória) 179 48 táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája 180 10

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Függelék 1 függelék Rövidítések 221 2 függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége 223 3 függelék A vizsgálati terület helyi védettségű természeti értékei 225 4 függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények 226 5 függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben 230 6 függelék Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben 234 Mellékletek 1 melléklet Somogyszob Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2 melléklet Somogyszob Területhasznosítás (CORINE) 3 melléklet Somogyszob Prekainozoos aljzat (HAAS et al 2010) 4 melléklet Somogyszob Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5 melléklet Somogyszob Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6 melléklet Somogyszob Szénhidrogén-kutatási felmértség 7 melléklet Somogyszob Szeizmikus felmértség 8 melléklet Somogyszob Fúrási és geofizikai felmértség 11

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés I Somogyszob vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011 (VI 29) kormányrendelet szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembe vevő vizsgálatokat jelenti A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1 mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A rendelet alapján elkészítettük Somogyszob terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg 12

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 Somogyszob vizsgálati terület földrajzi leírása 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza A Somogyszob vizsgálati terület Somogy és Zala megye területén helyezkedik el, kiterjedése 872,21 km 2 (1 ábra, 1 melléklet) A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1 táblázat) A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) 1 482178,63 114300 1 476742,37 134114 2 490000 114300 2 526750 134114 3 490000 117954 3 526750 90000 4 484085 117954 4 476742,37 90000 5 484085 129114 5=1 476742,37 134114 6 501000 129114 7 501000 125100 8 514000 125100 9 514000 123400 10 521750 123400 11 521750 95000 12 515522 95000 13 515522 100000 14 506000 100000 15 506000 108118 16 492000 108118 17 492000 104000 18 485858,39 104000 19=1 482178,63 114300 A terület (1) sarokpontja Murakeresztúrtól Ny-ra, az országhatáron található Innen K felé 7,8 km-re, Belezna és Surd községek között van a (2) pont, majd É felé 3,6 km-re, a Miklósfai-halastavak területén a (3) Nyugat felé 5,9 km-re, Fityeház területén a (4), majd É-i irányban 11,2 km-re, Eszteregnye É-i végében az (5) Innen K-i irányban 16,9 km-re, át a Principális-völgyön, Zalasárszeg és Zalaszentjakab között a (6) pont, ahol D-nek fordul a határ és 4 km-t haladva, Miháldtól Ny-ra eléri a (7) pontot Innen K felé 13 km-re, Nemesdéd és Tapsony között a (8), tovább D felé 1,7 km-re a (9), innen K felé 7,7 km-re, Nemeskisfalud K-i szélén a (10), majd D-re 28,4 km-re, Tarany és Lábod között, a Göröndi-halastavak K-i partján a (11) Innen tovább Ny felé 6,2 km-re, Tarany község területén a (12), ahonnan É felé 5 km-re a (13), majd Ny-i irányban 9,5 km-re, Berzence és Szenta között a (14), itt É felé fordulva 8,1 km-re a (15), Ny-ra 14 km-re, Somogybükkösd D-i határában a (16), D felé 4,1 km-re Zákány és Porrogszentkirály között félúton a (17), majd Ny felé, az országhatárral alkotott metszéspont a (18), ahonnan az országhatáron vezet a vizsgálati terület határa és beköt az (1) pontba (1 ábra) 13

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1 ábra Somogyszob vizsgálati terület elhelyezkedése A koncesszióra javasolt területből a hatályos szénhidrogén bányatelkek területét eltávolítottuk (2 táblázat, 2 ábra) Somogyszob Somogyszob térrész határponti koordinátákkal: 872,21 km 2 Somogyszob koncesszióra javasolt terület: 728,92 km 2 Somogyszob szénhidrogén bányatelkek területe: 143,29 km 2 2 táblázat A Somogyszob koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület 1 484085 117954 2 484085 129114 3 501000 129114 4 501000 125100 5 514000 125100 6 514000 123400 7 521750 123400 8 521750 95000 9 515522 95000 10 515522 100000 11 506000 100000 12 506000 108118 13 492000 108118 14 492000 104000 15 485858,4 104000 országhatár 16 483380,12 106740,83 17 483380,25 106740,97 18 486600 106900 19 486799,95 107951,57 20 488616,84 107951,62 21 488616,81 110500,06 22 489700 111400 14

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Id EOV Y EOV X (m) (m) 23 489700 112500 24 488616,79 112500 25 488616,78 112951,28 26 491600 112951,28 27 491600 115000 28 490000 115000 29 490000 117954 30 485660,38 117954 31 488401,25 119171,55 32 491142,63 120389,31 33 493884,03 121607,08 34 492666,31 124348,45 35 489924,91 123130,69 36 487183,53 121912,93 37 484442,13 120695,16 38 485659,78 117954 39=1 484085 117954 szigetpoligon 40 487637,74 112951,06 41 483617,34 112950,95 42 483617,25 108778,36 43 483103,61 108778,36 44 482178,63 114300 45 488300 114300 46=40 487637,74 112951,06 szigetpoligon 47 503400 120750 48 503900 121900 49 503400 122100 50 502000 121000 51 502400 120400 52=47 503400 120750 szigetpoligon 53 494100 119200 54 493000 119900 55 491400 117900 56 492500 117200 57=53 494100 119200 szigetpoligon 58 502100 117100 59 500600 117700 60 498000 115000 61 500700 113600 62=58 502100 117100 szigetpoligon 63 496800 114500 64 496800 117600 65 494100 117600 66 493100 113400 67 495300 112900 68=63 496800 114500 szigetpoligon 69 514000 113200 70 514000 118000 71 503000 118000 72 503000 113200 73=69 514000 113200 A 3 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet A 4 táblázat a koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg 15

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Belezna Zala Ötvöskónyi Somogy Berzence Somogy Pat Zala Bolhás Somogy Pogányszentpéter Somogy Böhönye Somogy Porrog Somogy Csurgó Somogy Porrogszentpál Somogy Csurgónagymarton Somogy Sand Zala Eszteregnye Zala Segesd Somogy Fityeház Zala Somogybükkösd Somogy Galambok Zala Somogycsicsó Somogy Gyékényes Somogy Somogyszob Somogy Homokkomárom Zala Sormás Zala Iharos Somogy Surd Zala Iharosberény Somogy Szabás Somogy Inke Somogy Szenta Somogy Kaszó Somogy Szenyér Somogy Liszó Zala Szepetnek Zala Miháld Zala Tapsony Somogy Murakeresztúr Zala Tarany Somogy Nagyatád Somogy Varászló Somogy Nagykanizsa Zala Vése Somogy Nagyrécse Zala Zákány Somogy Nemesdéd Somogy Zákányfalu Somogy Nemeskisfalud Somogy Zalakomár Zala Nemespátró Zala Zalasárszeg Zala Őrtilos Somogy Zalaszentjakab Zala 4 táblázat A Somogyszob koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Belezna Zala Őrtilos Somogy Berzence Somogy Ötvöskónyi Somogy Bolhás Somogy Pat Zala Böhönye Somogy Pogányszentpéter Somogy Csurgó Somogy Porrog Somogy Csurgónagymarton Somogy Porrogszentpál Somogy Eszteregnye Zala Sand Zala Fityeház Zala Segesd Somogy Galambok Zala Somogybükkösd Somogy Gyékényes Somogy Somogycsicsó Somogy Homokkomárom Zala Somogyszob Somogy Iharos Somogy Sormás Zala Iharosberény Somogy Surd Zala Inke Somogy Szabás Somogy Kaszó Somogy Szenta Somogy Liszó Zala Szenyér Somogy Miháld Zala Szepetnek Zala Murakeresztúr Zala Tapsony Somogy Nagyatád Somogy Tarany Somogy Nagykanizsa Zala Vése Somogy Nagyrécse Zala Zákány Somogy Nemesdéd Somogy Zákányfalu Somogy Nemeskisfalud Somogy Zalasárszeg Zala Nemespátró Zala Zalaszentjakab Zala 16

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése A sarokpontok számozása a koncesszióra javasolt terület szerinti (2 táblázat) barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete, rózsaszín poligon Somogyszob koncesszióra javasolt terület A terület legnagyobb tengerszint feletti magassága Surdtól DK-re 1 km-re, Somogybükkösd irányában a szőlőhegyen 238 mbf A legmélyebb pont Bajcsától D-re 700 m-re, az egykori Bajcsa forgalmi kitérő vasúti megállóhelytől a vasút mentén DNy felé 640 m-re 134,9 mbf A vizsgált terület MAROSI, SOMOGYI szerk (1990) és DÖVÉNYI szerk (2010) alapján 57,7%-ban a Dunántúli-dombság és 42,3%-ban a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájhoz tartozik (5 táblázat, 3 ábra) 5 táblázat Somogyszob vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj km 2 % Marcali-hát 13,9 1,6 Dunántúli-dombság Belső-Somogy nincs Nyugatmagyarországi peremvidék Nyugat-Belső-Somogy 466,4 53,4 Kelet-Belső-Somogy 13,7 1,6 Közép-Dráva-völgy 9,2 1,1 Zalaidombvidék Zalaapáti-hát 275,6 31,6 Kelet-Zalaidombság Principális-völgy 33,8 3,9 Egerszeg Letenyei-dombság 46,9 5,4 Muravölgyi-sík Mura-balparti-sík 12,7 1,4 Összesen 872,2 100 17

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgálati terület Ny-i felét az Egerszeg Letenyei-dombság és a Zalaapáti-hát, K-i felét Belső-Somogy hordalékkúp síksága alkotja ÉNy-on benyúlik az Egerszeg Letenyei-dombság lépcsős pereme, melyet a komplex genetikájú (szerkezeti preformáció, folyóvízi erózió, defláció és tömegmozgások), meridionális Principális-völgy (itt már széles völgymedence) határol A völgy K-i oldala a Zalaapáti-hát, melynek D felé lépcsőzetesen alacsonyodó térszínét eróziós deráziós völgyek szabdalják; a lejtők és a tetők nagyon erodáltak Az átlagos relatív relief 61 m/km 2, a legnagyobb érték 169 m/km 2 E kistáj D-i határa a Közép-Dráva-völgy, melynek alacsony- és magasártéri szintre tagolódó felszínéhez éles, teraszokra különülő peremmel kapcsolódik A K-i, somogyi területfélben futóhomokformákkal (hosszanti buckák, szélbarázdák, maradékgerincek, garmadák, széllyukak) tagolt, D felé alacsonyodó hordalékkúpsíkság terül el, felszínén kelet felé egyre sűrűbben É D-i tengelyű lapos, széles völgyek, köztük tágas, lapos, többnyire vizenyős mélyedések, hasonlóan É D-i irányban rendeződött buckasorok, lepelhomokkal fedett teraszszerű formák találhatók A relatív relief a buckás részen 12 40 m/km 2, mely K felé 3 20 m/km 2 -re csökken a felszín hullámosságának függvényében A vizsgált terület Ny-i része a mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, középső és keleti része a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlati zónába esik (A következő értéktartományok szélességét a terület nagy horizontális és vertikális kiterjedése indokolja) Az évi napfénytartam 1900 2000 óra, nyáron 760 800, télen 190 200 óra Az évi középhőmérséklet 9,5 10,2 C A napi középhőmérséklet április 1 12-től október 18 20-ig, 188 198 napon át 10 C fölött marad Az utolsó tavaszi fagyok április 8 15-e körül, míg az első őszi fagyok október 20 25-e táján érkeznek, így évente 190 200 fagymentes nap várható A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,0 33,5 C, a téli minimumoké 17 17,5 C A csapadék évi összege a területen 700 750 mm Átlag 32 40 hótakarós nap valószínű évente, a maximális hóvastagság átlaga 22 25 cm Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 0,88 0,98 Az É-i és a D-i szélirány a leggyakoribb és az átlagos szélsebesség 2,5 3 m/s, a magasabb érték a tetőkre jellemző Az éghajlati adottságok a hőigényes, hosszú tenyészidejű szántóföldi, kertészeti kultúráknak (gabonafélék, kapások) és az állattenyésztésnek felelnek meg A magasabb hátakon erdő- és vadgazdálkodás folyik 18

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 19

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3 ábra Somogyszob vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) A vizsgált terület társadalmi gazdasági helyzetét a 2 függelék mutatja be A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 70 fő/km 2 volt, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km 2 ) A vizsgált területen belül alapvetően az aprófalvas 20

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány településszerkezet a jellemző, így általánosan alacsony a népsűrűség, az országos átlagot jelentősebben Nagyatád (156 fő/km 2 ) és Nagykanizsa (330 fő/km 2 ) értékei haladják meg A korszerkezet valamelyest kedvezőtlennek tekinthető, a 65 év felettiek száma lényegében megegyezett a gyermekkorúak számával, az elöregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 101% volt, ugyanakkor ez kismértékben meghaladja az országos átlagot (93%) A leginkább elöregedő népességgel Nemeskisfalud (522%), Kaszó (200%) Sand (195%) és Pat (185%) rendelkezett, a legfiatalosabb korszerkezettel pedig Senyér (22%) Nemesdéd (35%) és Szabás (38%) jellemezhető (Népszámlálás 2011) Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a népesség átlagosan 30%-a rendelkezett általános iskolai végzettséggel Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 22%-a, érettségizett több, mint 25%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 11% volt, így az iskolázottság szintje a térségben elmarad az országos átlagtól Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya a térség egészében az országos átlag (15,5%) alatt maradt (Népszámlálás 2011) 4 ábra Somogyszob vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 45% volt, ami lényegében megegyezik az országos átlaggal (45,4%) A térség foglalkoztatottsági helyzete tehát általánosságban jónak tekinthető, csupán két településen alacsonyabb a foglalkoztatási ráta a 30%-nál (Nemeskisfalud, 8%; Nemesdéd 22%) A munkanélküliségi ráta (4 ábra) átlagosan 13%-volt, ami szintén átlagosnak tekinthető A térségen belül jelentős területi különbségek nem alakultak ki, a települések döntő többségének értéke a térségi átlag körül ingadozik, a Somogy megyei területek értékei azonban kedvezőtlenebbül alakultak A legmagasabb munkanélküliséggel Nemesdéd (34%), Zalasárszeg (33%), Szenyér (33%) és Csurgónagymarton (31%) rendelkezett Érdekesség, hogy Nemeskisfalud településen 2011-ben nem volt 21

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés munkanélküli, azonban ez főként a település alacsony lakosságszámának (124 fő) és az inaktív keresők (90 fő) magas arányának köszönhető A településen a foglalkoztatottak száma mindössze 10 fő volt (Népszámlálás 2011) 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Somogyszob vizsgálati területen, 2011 (%) A lakosság jövedelmi viszonyai összességében kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben 695 243 Ft volt (5 ábra), ezzel szemben az országos átlag ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt, aminél csupán öt településen (Sormás, Nagyrécse, Liszó és Nagykanizsa) volt magasabb az egy főre jutó jövedelem összege Ebben a tekintetben egyértelműen kirajzolódik a nagyobb települések hatása: Nagykanizsa térsége, Nagyatád és valamelyest Csurgó értékei is jelentősen kiemelkednek a térségi átlagból A nagyobb településektől távolabb eső, periférikus helyzetű települések értékei pedig jóval alacsonyabbak voltak Általánosságban megállapítható tehát, hogy a vizsgált térségben a központi funkcióval rendelkező, népesebb településen élők kedvezőbb anyagi helyzetben vannak A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a cigány (4749 fő), a horvát (1342 fő) és a német (955 fő) E nemzetiségek alkotják a vizsgált terület teljes lakosságának több mint 7%-át A cigány kisebbség részaránya számos településen meghaladta a 10%-ot, Iharosberényben és Ötvöskónyiban közel 30%, Szenyéren 50% volt a részarányuk A horvát kisebbség főként Murakeresztúr (488 fő), Nagykanizsa (482 fő) és Fityeház (152 fő) településen él, Murakeresztúron és Fityeházán részarányuk meghaladja a 20%-ot A németek többsége Nagykanizsán (468 fő) és Szepetneken (100 fő) él, de részarányuk egyik településen sem éri el a 10%-ot 1121 Talajtípusok 112 Talajtan és természetes növényzet A terület háromnegyedén agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók (6 táblázat, 6 ábra), melyek zömmel homokos, kisebb részben löszös talajképző üledéken keletkeztek Mechanikai összetételük a talajképző üledék szemcseeloszlásának függvényében homokos 22

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vályog, vályog Vízgazdálkodásuk is a homoktartalomtól függ, minél több a homok, annál kedvezőtlenebb Kémhatásuk a kilúgozottság függvényében erősen vagy gyengén savanyú Zömmel szántók, erdők, szőlők, és gyümölcsöskertek 6 ábra Talajtípusok a Somogyszob vizsgálati területen (VKGA 2009) A pszeudoglejes barna erdőtalajok (a terület közel 20%-án) a Zalaapáti-háton jellemzők, a periglaciális vályog, löszvályog talajképző üledéken alakultak ki Mivel itt a talajszelvényben egy rossz vízvezető réteg van, a vízgazdálkodás kedvezőtlen, de a szőlőkultúrának, illetve az erdőknek éppen megfelel 6 táblázat Somogyszob vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus Terület Talajtípus kódja (km 2 ) % 7 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 632,1 72,5 8 Pszeudoglejes barna erdőtalajok 174,0 19,9 25 Réti talajok 35,2 4,0 26 Réti öntéstalajok 24,3 2,8 27 Lápos réti talajok 6,6 0,8 Összesen 872,2 100,0 A vízhatás alatti talajféleségek közül a réti talajok vályog mechanikai összetételűek, elsősorban szántók A réti öntések termékenysége elsősorban a szerves anyag tartalom függvénye, általában rét- és legelőként hasznosulnak A terület ÉNy-i határán, Nagykanizsa és Sormás közelében található meszes homokpuszták mélyedéseiben egykor üde láprétek voltak, melyek kiszáradtak, és a korlátozott termőrétegű lápos réti talajokon rét legelő található 23

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1122 Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humuszhígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/ omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és kilenc érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk A 7 ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja 7 ábra Somogyszob vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Az egész terület a közepesen veszélyeztetett főcsoportba tartozik Kivétel a Nagykanizsa és Sormás közötti kis, lefolyástalan rész, ahol a lápos réti talaj a biogén oldódásra, a talajvízszint emelkedésére és a tömörödésre nagyon érzékeny, ezért erősen veszélyeztetett besorolású A terület legnagyobb részét borító agyagbemosódásos barna erdőtalajok a savanyodásra és a tömörödésre nagyon érzékenyek Homok talajképző üledékből keletkezett változataik egészen a köves, földes kopárig könnyen erodálódnak Ez a veszély a kevésbé merdek völgyoldalakon és a mélyebb, talajnedves részeken kisebb A nagyobb völgyekben előforduló réti talajok a másodlagos szikesedésre és a talajvízszint emelkedésére különösen érzékenyek A talajvédelem az egész vizsgálati területen kiemelten fontos 24

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1123 A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált területen az erdők és a mezőgazdasági területek uralkodnak Nyugaton inkább gyümölcsösöket és zártkerteket, míg keleten homoki legelőket találunk A völgyekben és a mélyedésekben kaszálórétek, mocsár- és kékperjés rétek és láprétek fordulnak elő Keleten lápi vegetáció, mocsárrétek és gyepek színesítik a növényzeti képet Egerszeg Letenyei-dombság (északnyugat) A dombvidék potenciális erdőterület, természetes gyepek léte valószínűtlen A terület jelentős részén bükkösök jellemzők, de a völgyaljakban gyertyános tölgyesek és égerligetek is kialakultak Jellegzetesek a települések környékén található gyümölcsösök Az inváziós terhelés alacsony, többnyire a zártkertek környékén és a völgyekben találkozhatunk nem őshonos fajokkal A dombság erdei többnyire ma is jó természetességűek, bár az intenzív erdőgazdálkodás és a nem őshonos fafajok előtérbe helyezése átalakította az eredeti erdőtársulásokat A völgyekben a kaszálórétek, a dombokon a zártkertek jellemzőek nagyobb kiterjedésben A völgyalji kaszálóréteket ma többnyire már nem kezelik, beerdősültek vagy erdősítették őket Több esetben másodlagosan a bükkösök helyén mészkerülő jellegű erdők alakultak ki Principális-völgy (nyugat) Klímazonális vegetációtípusát az üde lomberdők jelentik, de az eredeti erdők nagy részét kiirtották A völgyoldalak és a települések környékén akácosokat találunk A lápréteket lecsapolták, a helyükön kialakult nedves réteket többnyire kaszálták, de ma általában már nem kezelik, állományaik jelentősen degradálódtak, özönnövényekkel terheltek Mura-balparti-sík (nyugat) A Mura partjai mentén fűz nyár ligetek, a folyótól távolabb tölgy kőris szil ligetek, míg a folyó zátonyain bokorfüzesek a jellemző természetes élőhelyek A holtágak és a befolyó kisvizek környezetében égerligetek alakultak ki Az aktuális erdei vegetációban kisebb kiterjedésben akác- és nemesnyár-ültetvények vannak jelen A síkság erdeit a szántóföldi művelés érdekében már régen kiirtották, a Mura szabályozásával az erdők és a másodlagos üde, nedves gyepek a hullámtérre szorultak vissza A töltéseken kívüli gyepek maradványait az utóbbi évtizedekben szántották fel A hullámtér nagy részén napjainkra szűnt meg a gyepgazdálkodás, a rétek helyén nagy kiterjedésű aranyvessző-állományokat és faültetvényeket találunk A Mura menti kavicsbányászat során több természetközeli élőhely semmisült meg Közép-Dráva-völgy (kicsi rész délnyugaton) A kistáj nagy része erdőtenyészet számára alkalmas Magyarországon egyedülálló illír bükkösök, gyertyános-tölgyesek alakultak ki Jellemzőek még a nyár- és fűzligetek, valamint a keményfaligetek irtása nyomán kialakult mocsár- és kékperjés rétek A holtágakban gazdag hínárnövényzetet találunk és gyakoriak a magassásosok is Zalaapáti-hát (középen) A kistáj potenciális erdőterület, természetes gyepek Nagykanizsa és Sormás között fordultak elő Klímazonális vegetációtípusát szubmediterrán bükkösök jelentik, melyek az alacsonyabb térszíneken gyertyános-tölgyesekbe mennek át A patakvölgyekben égerligetek alakultak ki A telepített faállományok kiterjedése kicsi, említésre méltóak a Nagykanizsa környéki erdeifenyő- és akácültetvények, ugyancsak ebben a térségben jó természetességű keményfaligeteket találunk A bükkösök többsége még ma is jó természetességű, az irtásrétek 25

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés többsége viszont napjainkra beerdősült A dombtetőkön szórványosan megjelenő cserestölgyesek másodlagosak Régen kiterjedt irtásrétek voltak a települések környékén, ahol legeltettek, majd később gyümölcsösöket, zártkerteket alakítottak ki A homokbuckák mélyedéseiben üde láprétek voltak, melyek kiszáradva kékperjés láprétekké alakultak át, állományaikból több értékes faj kipusztult Nyugat-Belső-Somogy (a terület keleti fele) A kistáj nagy része potenciális erdőterület Természetes erdőtársulásai főként gyertyánostölgyesek, kisebb részben bükkösök A vízfolyások mentén keményfás ligeterdők is vannak és a buckaközi mélyedésekben gyakoriak az égeres láperdők A természetes erdőtársulások helyén ma már sok helyen kultúrerdők: akácosok, erdei- és feketefenyvesek, lucfenyvesek, ill ültetvényszerű égeresek találhatók Aránylag fejlett a lápi vegetáció, több kisebb (főleg zsombékos) láp tarkítja a területet A legszárazabb homokon ezüstperjés gyepek díszlenek, a környékükön pedig homoki legelőket találunk Az üdébb erdők irtása nyomán mocsárrétek alakultak ki Marcali-hát (északkeleten kis terület) A kistáj döntő részben potenciális erdőterület, a természetes erdőtársulások főleg gyertyános-tölgyesek és kultúrerdők, de a vizsgált területre nem esik erdő Egyes szivárgó vizű termőhelyeken fragmentális láprétmaradványok, egyes vízfolyások mentén pedig kaszálással, illetve legeltetéssel fenntartott réti csenkeszes és sédbúzás mocsárrétek vannak Gyakoriak a másodlagos, jellegtelen gyepek Kelet-Belső-Somogy (kis terület délkeleten) A területre a homokon kialakult erdők és a buckaközi mélyedésekben létrejött lápok jellemzők A humuszos homoktalajok jellemző erdőtársulásai a gyertyános kocsányos tölgyesek és kisebb kiterjedésben a keményfaligetek Napjainkra jórészt kultúrtájjá alakult a vidék, rossz termőképességű szántók, akácosok, telepített erdeifenyvesek és más homogén kultúrerdők váltják egymást Erdőirtással tájképileg értékes kaszálók és fás legelők jöttek létre, melyek spontán erdősülnek A felhagyott szántók helyén kialakuló másodlagos gyepek fajszegények Az észak déli lefutású patakvölgyekben számos halastófüzért hoztak létre (gyakran láprétek pusztulását okozva) Erdőterületek A vizsgált területen jelentős az erdők aránya (35,74%) A terület nyugati felében inkább bükkösök a jellemzők, de az alacsonyabb térszíneken gyertyános-tölgyesekbe mennek át, míg keleten főként gyertyános-tölgyesek, kisebb részben bükkösök fordulnak elő A folyók és kisebb vízfolyások mentén fűz nyár ligetek, égerligetek és keményfás ligeterdők tenyésznek Telepített erdőket is találunk a területen, a nyugati részen akác- és nemesnyár-ültetvényeket, helyenként erdeifenyőt, míg a keleti részre jellemző kultúrerdők: akácosok, erdei- és feketefenyvesek, lucfenyvesek, ill ültetvényszerű égeresek Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, csak Surd és Inke környékén fordul elő magántulajdon nagyobb mértékben, míg a vegyes tulajdonú erdők aránya mindenhol kicsi Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, kivéve a kaszói körzetet (Baláta-tó környéke) és a határ mentét, ahol a védelmi kategória nagy kiterjedésű, míg a közjóléti kategória mindenhol csak kisebb foltokban fordul elő Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória jellemző az egész területre, ezt jóval kisebb arányban követi a nagymértékű tűzveszély, de előfordul a közepes kategória is (a bekezdés forrása: http://erdoterkepmgszhgovhu/) 26

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Balaton a Berekkel sekély porózus (Natura 2000), Zalai-dombság Balaton-vízgyűjtő sekély porózus (természetvédelmi terület, Natura 2000), Balaton déli vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000), a Rinya-mentevízgyűjtő sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000), Mura-vidék sekély porózus (tájvédelmi körzet, Natura 2000), Bölcske Bogyiszlói-öblözet sekély porózus (nemzeti park), Drávavölgy Barcs alatt sekély porózus (nemzeti park), Dráva-völgy Barcs felett sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000), Duna Tisza köze Duna-völgy déli rész sekély porózus (nemzeti park), Feketevíz-vízgyűjtő sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000) és Szekszárd bátai- és Kölkedi-öblözet sekély porózus (nemzeti park) A leírás elsősorban DÖVÉNYI szerk (2010) alapján készült 113 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (7 táblázat), térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 7 táblázat Somogyszob vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 30,3 3,50 121 Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat Ipari vagy kereskedelmi területek 5,8 0,70 122 Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek 0,3 0,03 131 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek Nyersanyag kitermelés 0,2 0,03 133 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek Építési munkahelyek 3,0 0,30 141 Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek Városi zöldterületek 1,2 0,10 142 Sport- és szabadidő-létesítmények 1,2 0,10 211 Nem öntözött szántóföldek,4 37,20 221 Állandó növényi kultúrák szőlők 2,1 0,24 222 Gyümölcsösök 5,9 0,70 231 Rét/legelő 35,3 4,03 242 Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 43,1 4,90 243 Elsődlegesen mezőgazdasági területek 15,4 1,80 311 Lomblevelű erdők 282,3 32,40 312 Tűlevelű erdők 9,2 1,040 313 Vegyes erdők 20,4 2,30 Átmeneti erdős cserjés területek 82,8 9,50 411 Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 0,9 0,10 412 Szárazföldi vizenyős területek tőzeglápok 0,7 0,10 511 Kontinentális vizek folyóvizek, vizi utak 0,7 0,10 512 Kontinentális vizek állóvizek 7,9 0,90 Összesen 872,2 100,00 27

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 114 Természetvédelem Az 1996 évi LIII törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A 275/2004 (X 8) kormány rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon A vizsgált területen nemzeti park, tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület is található kis kiterjedésben (1,2%) A Natura 2000-es területek kétharmada a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (18,7%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) 9,9%-ot fed le A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a magterület kategória vezet (16,9%) és ökológiai folyosó is előfordul a terület 13,5%-án (összesen 30,4%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből) Az egyes védett kategóriák átfednek egymással (1 melléklet) 1141 Természetvédelmi területek Duna Dráva Nemzeti Park A vizsgált terület déli részére benyúlik a Duna Dráva Nemzeti Park, melynek szinte teljes területe az egykori ártéren található A nemzeti park Dráva-menti területek elnevezésű részterületének északi része esik a vizsgálati területre A folyó gyors esése miatt, sok hordalékot hoz magával, de az esés a magyar szakaszon fokozatosan csökken, hordalékát lerakja A Dráva jellegzetes képződményei a zátonyszigetek, melyek folyamatosan épülnek és pusztulnak, ezáltal a helyüket is változtatják, és tipikus élőhelyei a pionír növényzetnek A partot ártéri ligeterdők kísérik, a magasabb térszíneken tölgy kőris szil ligeterdők találhatók, míg a hajdani erdőirtások helyén ma másodlagos élőhelyek: nedves rétek és mocsárrétek alakultak ki A Dráva a vízimadarak vonulásában és telelésében meghatározó szerepet tölt be A folyó mentén található kistelepülések lakói elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak Érintett települések: Berzence, Csurgó, Gyékényes, Őrtilos, Zákány Mura-menti Tájvédelmi Körzet Az országhatár és a Zalai-dombvidék délnyugati pereme között elhelyezkedő terület a Mura mente A tájképet a gyors sodrású és szeszélyes Mura folyó időszakos árvizei, zátonyokat, új partszakaszokat, szigeteket, holtágakat építő és romboló tevékenysége határozza meg Az így kialakult értékes élőhelyek viszonylag természetes állapotban maradtak meg, mivel a határsáv közel ötven éven át katonailag elzárt terület volt A folyókanyarulatok lefűződéséből kialakult holtágak a feltöltődési folyamat különböző fokán állnak, különösen fontos élőhelyeket képviselnek A folyó menti zalai viszonylatban kiváló szántóknak, legelőknek és kaszálóknak köszönhetően a mezőgazdaság mindig is jelentős volt e tájon A művelésbe vont területek szinte teljes egésze az egykori ártéri erdők kiirtásával, azok helyén létesült A síkkal érintkező domboldalak déli lejtőin szőlőtermesztés folyik Az erdőállományt a mai napig túlnyomórészt a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajok alkotják A védetté nyilvánítás célja a Mura folyóhoz és árteréhez kapcsolódó élővízi, mocsári és ártéri élőhelyek természeti értékeinek, egyedi életközösségeinek védelme és fenntartása, a jellegzetes tájképi adottságok megőrzése Érintett település: Murakeresztúr 28

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Baláta-tó Természetvédelmi Terület Somogy megye legrégibb természetvédelmi területe, 1942-től már védett Védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja 2008- ban a Baláta-tó Természetvédelmi Terület bekerült a hazai erdőrezervátumok sorába, így további értékes természeti területek kaptak oltalmat A tó ma is lefolyástalan, csapadék és talajvíz táplálja Legnagyobb értéke, hogy a lebegő hínártársulásoktól a láperdőkig számos lápi növénytársulás található itt, továbbá több országosan ritka növény- és állatfaj élőhelye Érintett települések: Kaszó, Szenta 1142 Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007 évi CXXIX törvény 10 (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges Magterület a nemzeti park területe, a Baláta-tó környéke több kilométeres kiterjedésben, Liszótól északnyugatra és Pattól északra a Natura 2000 területek, valamint Pogányszentpétertől északkeletre és Inkétől nyugatra egy nagyobb terület Ökológiai folyosó kategóriába tartozik a Nagykanizsától nyugatra található Natura 2000 terület és a vízfolyások mentén szakaszosan több terület (Szaplányos-patak, Principáliscsatorna, Berki-patak, Bakónaki-patak, Kiskomáromi-csatorna, Máriás-patak, Marót-völgyicsatorna, Babócsai-Rinya), amely néhány helyen jelentősen kiszélesedik (Nagyrécsétől délre, Liszótól északkeletre, Iharostól délre, Inkétől keletre és Vésétől északkeletre) Pufferterület nem található a vizsgált területen Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Csörnyeberek (HUBF20050) elnevezésű terület, a Dél-zalai homokvidék (HUBF20049), a Gyékényesi erdők (HUDD20068), a Jánosházi-erdő és Égett-berek (HUDD20014), a Mura mente (HUBF20043), a Nyugat-Dráva (HUDD20054), az Oltárc (HUBF20046) elnevezésű terület, a Rinyaszentkirályi-erdő (HUDD20060), a Szentai erdő (HUDD20063) és a Zákány őrtilosi dombok (HUDD20055) A különleges madárvédelmi területek (SPA) közé tartoznak a Mórichelyi-halastavak (HUBF10001), a Nyugat-Dráva (HUDD10002) és a Belső-Somogy (HUDD10008) Ramsari terület nem fordul elő Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva 29

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés védett természeti értékek A vizsgált koncessziós területen (1 melléklet) három ex lege védett földvár található (Őrtilos, Iharosberény és Segesd közelében) és lápok is előfordulnak 1142 Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (3 függelék) 30

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1211 Szénhidrogén-kutatás 12 Somogyszob vizsgálati terület földtana 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár) A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit a 8 ábra és a 8 táblázat adja meg 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Iharos-Miháld szénhidrogén 1998 2003 Miháld szénhidrogén 1974 1998 Pat szénhidrogén 1991 Bajcsa 127 szénhidrogén 2002 2014 Liszó-Miklósfa szénhidrogén 1995 1997 Engedélyes MOL Rt KTÁ Hazai Kutatás Üzletág MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban T20683 T19921 Megjegyzés a vizsgálati terület középső része vizsgálati terület középső része MOL Rt T16471 vizsgálati területet lefedi MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt T23004 vizsgálati terület Ny-i része T19929 vizsgálati terület Ny-i része 31

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Oltárc szénhidrogén 1995 2000 Inke szénhidrogén 2009 2014 Inke szénhidrogén 1995 2009 Lenti-Letenye-Csurgó-Barcs szénhidrogén 2003 2011 Pátró szénhidrogén 1976 1997 Belezna szénhidrogén 1998 2003 Csurgó szénhidrogén 1977 1998 Sávoly környéke szénhidrogén 1993-1997 Zalakomár 109 szénhidrogén 1999 2004 Bocska szénhidrogén 1999 2004 Bázakerettye 133 szénhidrogén 2003 2014 Rinyaszentkirály- Homokszentgyörgy szénhidrogén 2000 2006 Tarany-Dél-Rinyaújlak szénhidrogén 1980 1998 Felsőgóla 160 szénhidrogén 2010 2015 Görgeteg 148 szénhidrogén 2007 2014 Vízvár Észak - Tarany 93 szénhidrogén 2002 2014 Letenye-Újfalu-Budafa-Oltárc- Dél szénhidrogén 1977 1997 Ujfalu-Budafa-Oltárc-Dél- Letenye szénhidrogén 1977 1998 Budafa-D-Letenye- Semjénháza szénhidrogén 2010 2014 Engedélyes MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt MOL-RAG West Kft (korábban Toreador Magyarország Kft, RAG Hungary Kft) Blue Star 95 Magyar Amerikai Koncessziós Termelő és Szolgáltató Kft Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban Megjegyzés T19929 vizsgálati terület ÉNy-i része a terület visszaadva, zárójelentés nem készült vizsgálati terület K-i része T22219 vizsgálati terület K-i része Magyar Horizont Energia Kft T22490 vizsgálati terület D-i része MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Rt KTÁ Hazai Kutatás Üzletág MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Rt Hazai Kutatás- Termelés Divízió MOL Rt Hazai Kutatás- Termelés Divízió MOL Rt KTÁ Hazai Kutatás Üzletág MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Magyar Horizont Energia Kft MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft T19924 vizsgálati terület DNy-i része T20682 vizsgálati terület DNy-i része T19915 vizsgálati terület DNy-i része T20119 csatlakozó terület É-on T21123 csatlakozó terület É-on T20862 csatlakozó terület É-on T23147 csatlakozó terület É-on csatlakozó terület DK-en T20101 csatlakozó terület DK-en csatlakozó terület D-en csatlakozó terület D-en T21465 csatlakozó terület D-en csatlakozó terület Ny-on T7903 csatlakozó terület Ny-on csatlakozó terület Ny-on A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem 1212 Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) A fontosabb jelentéseket a 9 táblázat listázza 32

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám T20683 T19921 T16471 T23004 T19929 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Tormássyné Varga Éva, Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné, Váry Miklós, Tóthné Medvei Zsuzsa, Gubucz Eszter, Marton Tibor 2002 Bernáth Zoltánné, Kovács Illés, Dávid Gyula, ApáthynéJuhász Ágnes, Szabó Zsuzsanna, Móriné Németh Ildikó, Szentendrei Endre, Czuczi Gabriella 1997 Apáthyné Juhász Ágnes, Marton Tibor, Császár János, Móriné Németh Ildikó, Sipos Lászlóné 1991 Németh András, Tomcsányi Tibor, Szabó-Horti Anikó, Eszes Illésné, Klemenik Ráhel Boglárka, Krusoczki Tamás György, Gyergyói László, Zsuppán Gyula 2013 Molnár János, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, DávidGyula, Horváth Zsolt, Marton Tibor 1998 T7860 Tormássy István 1979 T19927 Molnár János, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Győrfi Ildikó, Jósvai József, Tóthné Medvei Zsuzsa 1999 T22219 Gyarmati János 2008 T22115 T22490 2011 T19924 T20682 Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán 2009 Bernáth Zoltánné, Nagy Zoltánné, Dávid Gyula, Tormássy István, Pápa Antal, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella 1997 Tormássyné Varga Éva, Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné, Váry Miklós, Tóthné Medvei Zsuzsa, Gubucz Eszter 2002 Iharos Miháld 94 sz terület szénhidrogén kutatási zárójelentése 59 sz Miháld terület kutatási zárójelentése1997 december 12 (Bagola, Bag1, 2, Iharos, Ih1,Iharosberény, Ib2, Nagyrécse, Nr1, 2, 4,Pat3, 5sz fúrások - szénhidrogén) Pat terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése (szénhidrogén) Zárójelentés a 127 Bajcsa kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ Határozat)(+ 1 CD, Belezna-M 1; Belezna-K 2; Őrtilos 1 új fúrások, Belezna 22, 25, 28; Iharos 2; Jankapuszta 1 (Nagykanizsa); 73 sz Liszó-Miklósfa terület kutatási zárójelentése 1999 szeptember (szénhidrogén) A liszói terület felderítő és lehatároló kutatási zárójelentése A 68 sz Oltárc terület kutatási zárójelentése 1999 október (szénhidrogén) Inke koncessziós terület szénhidrogén kutatási zárójelentése (CH fúrások: Blue Topaz-9, Bolhás, Csákány, Görgeteg, Horvátkút, Inke, Igal, Jákó, Kaposfő, Kisberény, Kutas, Lábod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagykorpád, Nikla, Nagyszakácsi, Öreglak, Pam Toreador Magyarország Kft (RAG Hungary Kft) 2009 évi jelentés a bányavállalkozók Szolnok, Tompa és Inke kutatási területeiken elvégzett szénhidrogénkutatási tevékenységéről (+Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület - Tószeg-Szolnok-Hajtótanya) I Fejezet Kutatási zárójelentés a Barcs szénhidrogén kutatási blokkra (Barcs 3D; Istvándi 1, 2, 4, 5; Jánosmajor 2; Fánimajor 1, 6) II Fejezet Kutatási zárójelentés a Lenti szénhidrogénkutatási blokkra (Kógyár 1) III Fejezet Kutatási zárójelentés a Letenye Csurgó szénhidrogén kutatási blokkra (1 CD) 65 sz Pátró terület kutatási zárójeletése1997 december 12 (Pátró 1sz fúrás szénhidrogén) Belezna 92 sz terület szénhidrogén kutatási zárójelentése MOL Rt MOL Rt MOL Rt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Rt OKGT MOL Rt Blue Star'95 Kft Toreador Magyarország Kft, RAG Hungary Kft Magyar Horizont Energia Kft MOL Rt MOL Rt 33

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés MBFH adattári szám Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes T19915 Bernáth Zoltánné, Nagy Zoltánné, Horváth Zsolt, MórinéNémeth Ildikó, Czuczi Gabriella 1997 49 sz Csurgó terület kutatási zárójelentés1997 december 12 (Berzence, Ber1, Igal, I17,Gyékényes, Gyék1, I, Somogyudvarhely, So2, 3,Szenta, Szta2, Porrog, Por1sz fúrások, szénhidrogén) MOL Rt T20119 T21123 T20862 T23147 T20101 T21465 T7832 T8722 T16469 A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Molnár János, Ábele Ferenc, Marton Tibor, Császár János, Tóth A 38 sz Sávoly környéke terület kutatási zárójelentése László, Móriné Németh Ildikó, (Nagybakónak, szénhidrogén) + Hiánypótlás + Rezessy Baksa Beatrix, BokorCsaba, Géza (MGSZ, 2000) kiegészítése és szakvéleménye, Szőts Kovács Illés, Strázsi Sándor, Váry András (MGSZ, 1999) szakvéleménye Miklós et al 1999 Hatalyák Péter, Vargáné Fekete Erzsébet, Szentendrei Endre Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Török Vilmosné, Kuhn Tibor, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Marton Tibor 2004 Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné, Németh András, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula, Marton Tibor, Hatalyák P 2003 Balázs Ernőné, Balázsné Papp Katalin, Eszes Illésné, Krusoczki Tamás György, Németh András, Szabóné LászlóAdrienn, Szentgyörgyi Károlyné 2013 Molnár János, Horváth Zsolt, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella, Nagy Zoltánné, Kovács Illés, Marton Tibor 1998 Gellért Balázs, Horváth Zsolt, Jósvai József, Mészáros Vince Csaba, Kovács Gábor, Vinczéné Tóth Mária, Mauks Donát, Tóth László, Marton Tibor 2006 Mészáros László, Bernáth Zoltánné, Sipos Lászlóné, PaulikDezsô, Marton Tibor, Takács Zsolt 1986 Jászai Sándor, Bernáth Zoltánné, Vágó Lászlóné, Paulik Dezsô, Darabos Anna, Marton Tibor, Takács Zsolt, Ferenczi Zoltánné, Tatár András 1975 Apáthyné Juhász Ćgnes, Tormássyné Varga Éva, Balázs Péter, Marton Tibor, Móriné Németh Ildikó, Szentendrei Endre 1992 T19185 Strázsi Sándor 1995 T18587 Keresztes Csaba, Varga Józsefné, Szórády Pál, Kiss Judit, Bráda Margit, Paulik Dezsô, Marton Tibor, Mácsik József,Tatár András, Bardócz Béla 1975 Zárójelentés a 109 Zalakomár kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről Bocska 110 sz terület szénhidrogén kutatási zárójelentése Zárójelentés a 133 Bázakerettye kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ 1 CD, Barlahida 3D (I II ütem); Lovászi 3D (I II ütem [Lovászi Petisovce]); Budafa 3D; Ortaháza-Ny 6; Vétyem I, I/H; 39 sz Tarany-Dél Rinyaújlak terület kutatási zárójelentése 1998 április (szénhidrogén) Zárójelentés a 93 Vízvár-Észak - Tarany kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről A semjénházi terület felderítő kutatási zárójelentése A Nagyszakácsi-Mesztegnyő kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése Pusztaszentlászló-Kelet terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése 1992 szeptember (szénhidrogén) Zárójelentés a Sávoly-Nyugat területen folyó kutatásról1995 május (Befejező jelentés SávNy 1 5 sz, Sáv 29 sz fúrásokról - szénhidrogén) A nagyrécsei terület felderítő kutatási zárójelentése 1975 január 25 (szénhidrogén) MOL Rt MOL Rt MOL Rt MOL Nyrt MOL Rt MOL Rt OKGT OKGT Magyar Olajés Gázipari Rt (MOL Rt) MOL Rt OKGT 34

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám T20861 T19916 T9376 T7903 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Szentendrei Endre, Tormássyné Varga Éva, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula 2003 Molnár János, Zelei Gábor, Sipos Lászlóné, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella 1997 Mészáros László, Dallos Ernőné, Vágó Lászlóné, Paulik Dezső, Darabos Anna, Marton Tibor, Simán Gyuláné 1979 Mészáros László, Dallos Ernőné, Paulik Dezső, Barabás László, Zácsfalvi Ferenc 1978 Vétyem 99 sz terület szénhidrogén kutatási zárójelentése (Páka) 51 sz Letenye terület kutatási zárójelentése1997 december 12 (szénhidrogén) Zalakaros Sávoly Földtani kutatási zárójelentés a Zalakaros Sávoly környéki felderítő- és lehatároló kutatási tevékenységről 1979 december 31 Budafa oltárci kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése MOL Rt MOL Rt OKGT OKGT A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogén-kutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (5 függelék, 6 függelék) A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt 1213 Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter) Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 168 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10 táblázat, 8 melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 26 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11 táblázat) 10 táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 271602 Nagyatád B 67 520300 100700 126,225 1343,4 1905 280412 Iharos Ih 1 503103,6 112079,9 159,94 3099,5 1991 280538 Bajcsa Bajcsa 29 489833 122340 144 2320 280539 Bajcsa Bajcsa 31 491422 122579 144 2300 280540 Bajcsa Bajcsa I 491085 120487 152 4127 3190 Bajcsa Bj 14/a 487296,2 120559,9 157,32 2250 1969 3191 Bajcsa Bj 15 492154,8 122886,1 164,5 2403 1962 3192 Bajcsa Bj 16 490987,2 120768,6 145,92 2397 1963 3193 Bajcsa Bj 17 488798,6 121028,2 147,21 2266 1964 3194 Bajcsa Bj 18 492674,1 123130,2 159,11 2381 1964 3195 Bajcsa Bj 19 490752,9 121785,6 138,57 2270 1966 3196 Bajcsa Bj 20 487959,9 121464,3 161,91 2263 1967 3197 Bajcsa Bj 21 489081,6 120292,1 141,24 2275 1967 3198 Bajcsa Bj 22 493358,6 121791,8 186,94 2403 1967 3199 Bajcsa Bj 23 485160,8 119375,5 169,05 2350 1968 3201 Bajcsa Bj 25 487092,9 121000,6 162,35 2300 1968 3202 Bajcsa Bj 26 487551,1 122399,5 163,08 2500 1968 3203 Bajcsa Bj 27 489321,5 120990,5 140,98 2225 1968 3204 Bajcsa Bj 28 490176,3 121435,7 139 2236 1967 3205 Bajcsa Bj 29 489819,6 122339,7 140,18 2320 1968 3206 Bajcsa Bj 30 491239,3 121816,6 140,55 2323 1968 3207 Bajcsa Bj 31 491408,9 122579,5 144,02 2300 1968 3208 Bajcsa Bj 32 491478,9 122168,9 144,72 2388 1969 3209 Bajcsa Bj 33 488474,1 120536,9 146,35 2300 1968 35

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 3210 Bajcsa Bj 34 487473,7 120149,9 150,6 2280 1968 3211 Bajcsa Bj 35 486587,5 119688,2 148,35 2300 1969 3213 Bajcsa Bj 37 489803,6 121836 139,21 2115 1973 3214 Bajcsa Bj 38 488945,5 120358,1 144,36 2265 1973 3216 Bajcsa Bj 40 492204 124750,9 159,73 1650 1968 3217 Bajcsa BjN 1 489360,2 120844,5 140,44 3250 1987 8454 Belezna Be 1 488036,1 112826,3 166,14 2956 1963 8455 Belezna Be 2 485830,6 111361 203,41 2425 1964 8456 Belezna Be 3 486677,9 111905,9 185,73 2405,5 1964 8457 Belezna Be 4 486596,4 110316,5 201,7 2423 1964 8458 Belezna Be 5 485793,3 112364,5 180,53 2451 1964 8459 Belezna Be 6 485348,4 111077,1 195,86 2352 1965 8460 Belezna Be 7 487010,6 108808,3 199,6 2450 1965 8461 Belezna Be 8 487242,6 110672,2 191,12 2413 1965 8462 Belezna Be 9 485934,6 109860,5 198,34 2414,5 1965 8463 Belezna Be 10 487635,1 109793,8 207,16 2465,5 1965 8464 Belezna Be 11 486238,5 110832 198,2 2425 1965 8465 Belezna Be 12 486955,5 111305,6 185,68 2360 1965 8466 Belezna Be 13 485664,7 110561,3 203,5 2451 1965 8467 Belezna Be 14 487955,9 111105,2 181,4 2456 1965 8468 Belezna Be 15 486789,6 109822,2 201,57 2453 1966 8469 Belezna Be 16 485199,3 110250,7 194,43 2404 1966 8470 Belezna Be 17 484583,7 110031,7 165,07 2459,5 1966 8471 Belezna Be 18 484623,9 110610,7 190,71 2513 1967 8472 Belezna Be 19 485100,5 109703,9 190,26 2335 1967 8473 Belezna Be 20 483168 109613,4 131,26 2450 1969 8474 Belezna Be 21 483188,6 111617,7 140,29 2803 1969 8475 Belezna Be 22 483825,8 108100 159,79 2260 1970 8477 Belezna Be 24 486459,6 110639,5 199,83 2080 1970 8478 Belezna Be 25 483841 107176,6 131,88 2650 1970 8480 Belezna Be 27 485282,2 105756,1 175,93 2604 1970 8481 Belezna Be 28 485263,7 107603,6 170,74 2622 1971 65530 Inke I 1 505903,3 117441,6 157 2140,5 1936 65531 Inke I 2 512003,9 118155,3 168,51 1919,5 1942 65532 Inke I 3 490207,7 110868,9 166,81 2119,5 1943 65533 Inke I 4 492168,2 110947,8 166,36 1900 1943 65534 Inke I 5 495434,6 114046,8 223,4 1981,5 1944 65535 Inke I 6 493318,5 121475 173,37 2393,5 1944 65536 Inke I 7 507075 118335,4 156,17 1568,5 1947 65537 Inke I 8 492897,9 109998 206,7 1692 1948 65538 Inke I 9 493697,8 110827,7 214,1 1738 1948 65539 Inke I 10 505839,2 115425,1 167,54 2292,5 1951 65540 Inke I 11 505503,4 117441,6 166,25 1455,5 1952 65541 Inke I 12 509335,5 117888,4 147,83 2316 1952 65542 Inke I 12/b 509302,5 117966,4 149,39 1349 1953 65543 Inke I 13 509318,4 115964,8 164,07 2355,5 1953 65544 Inke I 14 509431,3 113959,3 162,71 2114 1954 65545 Inke I 15 507795,6 113593,4 160 2005 1961 65546 Inke I 16 510340,2 115400,9 160,48 1868 1962 65548 Inke I 18 508214,7 116411,8 166,09 1602 1964 65549 Inke I 19 510235,2 116422,7 158,74 1377 1964 65550 Inke I 19/a 510236,2 116570,7 158,18 1500,5 1964 65551 Inke I 20 493846,6 108674,3 202,71 1775,5 1964 65552 Inke I 21 495530,2 108833,1 161,04 1666,5 1964 65553 Inke I 22 508386,6 115332 168,16 1571 1964 65554 Inke I 23 507000 116387,8 149,67 1750,7 1964 65555 Inke I 24 510830 114321,1 160,2 1751 1964 65556 Inke I 25 505265,4 116599,8 166,84 1604 1965 65557 Inke I 26 489911,9 109632,4 189,47 2220 1964 65558 Inke I 26/a 489797,3 110219,1 175,68 2603 1966 65559 Inke I 27 507821,5 111057 160,3 2001 1965 65560 Inke I 28 507603,7 114882,1 156,11 1706 1966 36

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 65561 Inke I 29 498373,7 110823,6 150,23 2000 1967 65562 Inke Inke I 509062,3 115094,3 167,56 5000 1981 93126 Murakeresztúr Mu 1 484059,1 113468,3 141,63 3350 1979 93127 Murakeresztúr Mu 2 486294,8 113768,5 176,8 3300 1983 96150 Nagyatád B 10 520094 99661 127,48 664 1940 96157 Nagyatád B 17 519752 98853 575,6 1934 96173 Nagyatád B 53 519493 98876 130,12 700 1972 96177 Nagyatád B 65 520092,7 99642,79 127,3 742 1981 96222 Nagyatád Nagy 2 521179,9 101599,9 128,2 2803 1965 96224 Nagyatád Nagy 4 518327,5 96507,92 133,84 2802 1966 119813 Pátró Pátró 1 491923 109795,3 188,6 2045 1976 130447 Szenta Szta 1 506505,1 105345,8 154,64 2530,5 1962 152518 Vése Vé 1 514312,3 117578,7 168,11 2174 1964 152519 Vése Vé 2 513456,8 115703,9 166,5 2473,3 1964 156771 Zákány Zák 1 486735,4 106763,4 197,2 2535,5 1963 156772 Zákány Zák 2 487826,1 106116,5 190,67 2915 1966 243303 Belezna BeM 1 484928,6 110406,3 171,18 3297 2003 243309 Murakeresztúr Mu 3 484450 113030 3200 250972 Nagyatád K 67 520377,2 100716,3 126,22 2729 1964 251758 Nagyrécse NrM1F 1 497289,6 123114,5 208,4247 3761 2000 280571 Belezna Belezna 7 487024 108808 203 2450 280572 Belezna Belezna 8 487256 110673 194 2413 280574 Belezna Belezna 13 485678 111561 207 2451 280575 Belezna Belezna 18 484639 110611 194 2513 280500 Pat Pat 6 506056,1 121881,8 139,48 2100 1989 280933 Liszó Liszó 5 494915 117088 237 2212 281010 Murakeresztúr Murakeresztúr 2 486295 113768 182 3300 2720 Bagola Bag 1 497127,4 121080,9 189,98 2860,5 1978 2721 Bagola Bag 2 494340 120236 195,29 3050 1980 3175 Bajcsa Bj I 491098,6 120488,3 152,24 4126,5 1970 3176 Bajcsa Bj 1 486710,4 120314,7 154,76 2929,3 1956 3177 Bajcsa Bj 2 486708,5 119725,7 146,09 3176,2 1957 3178 Bajcsa Bj 3 486700,9 121130,4 159,26 2415,21 1957 3179 Bajcsa Bj 4 489543,8 121652,8 141,24 2912 1959 3180 Bajcsa Bj 5 487605,9 120792,8 158,36 2962,5 1958 3181 Bajcsa Bj 6 490211 122052,8 139,02 2264 1960 3182 Bajcsa Bj 7 489749,5 121108,8 138,4 2293 1960 3183 Bajcsa Bj 8 490897,7 122424,3 139,06 2284 1960 3184 Bajcsa Bj 9 489696,3 122909,2 140,64 2373 1961 3185 Bajcsa Bj 10 488870,3 121788,6 148,67 2276 1961 3186 Bajcsa Bj 11 490632,8 121257,6 139,05 2304 1962 3187 Bajcsa Bj 12 491758,3 122052,7 151,72 2402,5 1961 3188 Bajcsa Bj 13 485899,9 119891,8 155,24 3157 1961 3189 Bajcsa Bj 14 487243,7 120518,5 157,6 3293,5 1963 8482 Belezna Be 29 484142,6 108793,9 212,38 2792 1971 8483 Belezna Be 30 483605,7 110275,3 160,26 2552 1972 8484 Belezna Be 31 484574,9 107653,2 218,03 2729,5 1971 8485 Belezna Be 32 486237,5 110481,2 200,82 2350 1981 11740 Bolhás Bol 1 509973,1 103461,3 158,38 2127 1965 65427 Iharosberény Ib 1 503675,6 116229,2 158,4 1938 1963 65428 Iharosberény Ib 2 502382,3 117028 169,92 2249 1963 65429 Iharosberény Ib 3 503605,3 114579,2 162,97 1386 1966 65431 Iharosberény Ih I 503450,7 116401,9 163,37 2000 1987 86522 Liszó Liszó 1 495286,9 115154,1 215 2538 1976 86523 Liszó Liszó 2 496147,4 114721,4 211,94 2441,5 1977 86524 Liszó Liszó 3 494739,6 116331,3 243,59 2607 1977 86525 Liszó Liszó 4 494755,6 114008,3 196,25 2400 1977 86526 Liszó Liszó 5 494914,7 117088,1 233,58 2212 1978 86527 Liszó Liszó 6 495701,5 116009,3 205,31 2156 1978 86528 Liszó Liszó 7 494332,9 115479,8 206,69 2160 1978 86529 Liszó Liszó 8 496296,2 115827 207,93 2000 1980 86530 Liszó Liszó 9 494789,7 114877,8 183,2 2000 1981 37

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 96212 Nagyatád K 59 519210,7 96029,39 127,77 501 1980 96221 Nagyatád Nagy 1 520377,4 100716,3 126,9 2729 1964 97891 Nagykanizsa K 59 489696,3 122909,2 140,64 2373 1961 97894 Nagykanizsa B 62 492204 124750,9 159,73 1650 1968 100084 Nagyrécse Nr 1 498807,2 123893,9 201 3091 1963 100085 Nagyrécse Nr 2 497827,8 123629,7 214,37 3101 1964 100086 Nagyrécse Nr 3 498138,9 125815,3 166,33 3200 1965 100087 Nagyrécse Nr 4 500312 123312,7 213 3021 1974 113631 Pat Pat 1 507613,6 120864,4 131,9 2111 1961 113632 Pat Pat 2 507826,3 120654,7 133,2 2353,5 1961 113633 Pat Pat 3 504499,6 123035,6 152,36 2702,5 1963 113634 Pat Pat 4 509246,3 119606,3 170,33 2305,3 1963 152520 Vése Vé 3 513474,5 114616,7 161,56 1450 1965 152521 Vése Vé 4 511879,9 115659,2 161,85 1752 1965 251653 Iharos Ih 2 500236,4 115377,7 208,04 2150 1999 251704 Nagykanizsa Jp 1 492910,9 118810,1 158,63 2839 1995 280481 Pat Pat 5 503076,5 121070,2 153,21 2450 1989 280482 Pat Pat 7 508565 120670,2 180,19 2050 1989 280822 Iharosberény Iharosberény I 503428 116415 181 2000 281049 Nagyrécse Nagyrécse 3 498152 125816 170 3200 +Frs-id egyedi fúrásazonosító 11 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 3217 Bajcsa BjN 1 489360,2 120844,5 140,44 3250 1987 65538 Inke I 9 493697,8 110827,7 214,1 1738 1948 65562 Inke Inke I 509062,3 115094,3 167,56 5000 1981 93126 Murakeresztúr Mu 1 484059,1 113468,3 141,63 3350 1979 93127 Murakeresztúr Mu 2 486294,8 113768,5 176,8 3300 1983 119813 Pátró Pátró 1 491923 109795,3 188,6 2045 1976 119820 Páty K 1 506953 124888 212,72 402 1974 130447 Szenta Szta 1 506505,1 105345,8 154,64 2530,5 1962 243303 Belezna BeM 1 484928,6 110406,3 171,18 3297 2003 251758 Nagyrécse NrM1F 1 497289,6 123114,5 208,4247 3761 2000 2720 Bagola Bag 1 497127,4 121080,9 189,98 2860,5 1978 2721 Bagola Bag 2 494340 120236 195,29 3050 1980 3175 Bajcsa Bj I 491098,6 120488,3 152,24 4126,5 1970 3189 Bajcsa Bj 14 487243,7 120518,5 157,6 3293,5 1963 65427 Iharosberény Ib 1 503675,6 116229,2 158,4 1938 1963 65428 Iharosberény Ib 2 502382,3 117028 169,92 2249 1963 65431 Iharosberény Ih I 503450,7 116401,9 163,37 2000 1987 86522 Liszó Liszó 1 495286,9 115154,1 215 2538 1976 86524 Liszó Liszó 3 494739,6 116331,3 243,59 2607 1977 86525 Liszó Liszó 4 494755,6 114008,3 196,25 2400 1977 100087 Nagyrécse Nr 4 500312 123312,7 213 3021 1974 113631 Pat Pat 1 507613,6 120864,4 131,9 2111 1961 113632 Pat Pat 2 507826,3 120654,7 133,2 2353,5 1961 113634 Pat Pat 4 509246,3 119606,3 170,33 2305,3 1963 251704 Nagykanizsa Jp 1 492910,9 118810,1 158,63 2839 1995 280482 Pat Pat 7 508565 120670,2 180,19 2050 1989 +Frs-id egyedi fúrásazonosító Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 150 fúrás esik a vizsgálati területre (12 táblázat, 6 melléklet) Ebből 16 db indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 29 db, 105 db fúrás bányatelekre esik és így nem része a koncesszióra javasolt területnek (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul) 38

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Település Dátum I** azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ Nagykanizsa Bag 1 497128,1 121081,5 189,3 2860,5 1978 1283/3mf K2 SSZ M Nagykanizsa Bag 2 494340,7 120236,6 194,61 3050 1980 1283/4mf K2 SSZ M Nagykanizsa Bj I 491086,1 120488,4 152,56 4126,5 1970 1913/40mf, T17475 K2 BT Szepetnek Bj 1 486710,8 120314,8 154,08 2929,3 1956 1913/1mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 2 486708,9 119725,9 145,41 3176,2 1957 1913/2mf, T1612 K2 BT Szepetnek Bj 3 486701,3 121130,5 158,58 2415,21 1957 1913/3mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 4 489544,2 121653 140,56 2912 1959 1913/4mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 5 487606,3 120792,9 157,68 2962,5 1958 1913/5mf K2 BT Nagykanizsa Bj 6 490211,4 122053 138,34 2264 1960 1913/6mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 7 489749,9 121109 137,72 2293 1960 1913/7mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 8 490898,1 122424,5 138,38 2284 1960 1913/8mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 9 489696,7 122909,3 139,96 2373 1961 1913/9mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 10 488870,7 121788,8 147,99 2276 1961 1913/10mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 11 490633,2 121257,7 138,37 2304 1962 1913/11mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 12 491758,7 122052,9 151,08 2402,5 1961 1913/12mf, T1612 K2 BT Szepetnek Bj 13 485900,3 119892 154,56 3157 1961 1913/13mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 14 487244,1 120518,7 156,92 3293,5 1963 1913/14mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 14/a 487283 120559,7 156,64 2250 1969 1913/41mf BT Nagykanizsa Bj 15 492155,1 122886,2 163,82 2403 1962 1913/15mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 16 490987,6 120768,8 145,24 2397 1963 1913/16mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 17 488799 121028,3 146,53 2266 1964 1913/17mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 18 492674,4 123130,3 158,43 2381 1964 1913/18mf, T1612 K2 BT Nagykanizsa Bj 19 490753,3 121785,8 137,89 2270 1966 1913/19mf K2 BT Nagykanizsa Bj 20 487960,3 121464,5 161,23 2263 1967 1913/20mf K2 BT Nagykanizsa Bj 21 489082 120292,3 140,56 2275 1967 1913/21mf K2 BT Nagykanizsa Bj 22 493359 121791,9 186,26 2403 1967 1913/22mf K2 BT Szepetnek Bj 23 485161,3 119375,7 168,37 2350 1968 1913/23mf K2 BT Nagykanizsa Bj 25 487079,7 121000,5 161,87 2300 1968 1913/25mf K2 BT Nagykanizsa Bj 26 487537,9 122399,6 162,4 2500 1968 1913/26mf K2 SSZ M Nagykanizsa Bj 27 489321,9 120990,7 140,3 2225 1968 1913/27mf K2 BT Nagykanizsa Bj 28 490176,7 121435,9 138,32 2236 1967 1913/28mf K2 BT Nagykanizsa Bj 29 489820 122339,9 139,5 2320 1968 1913/29mf K2 BT Nagykanizsa Bj 30 491239,7 121816,8 139,87 2323 1968 1913/30mf K2 BT Nagykanizsa Bj 31 491409,2 122579,6 143,34 2300 1968 1913/31mf K2 BT Nagykanizsa Bj 32 491466,3 123169,1 144,04 2388 1969 1913/32mf K2 BT Nagykanizsa Bj 33 488461,1 120536,8 145,67 2300 1968 1913/33mf K2 BT Nagykanizsa Bj 34 487460,6 120149,7 149,92 2280 1968 1913/34mf K2 BT Szepetnek Bj 35 486574,3 119687,9 147,67 2300 1969 1913/35mf K2 BT Nagykanizsa Bj 37 489804 121836,2 138,53 2115 1973 1913/37mf K2 BT Nagykanizsa Bj 38 488945,9 120358,3 143,68 2265 1973 1913/38mf K2 BT Nagykanizsa Bj40 492194,3 124751 159,05 1650 1968 1913/39mf, AD van K2 SSZ M Nagykanizsa BjM 1 489361 120845 139,76 3250 1987 K2 BT Belezna Be 1 488037 112826,9 165,46 2956 1963 82/2mf, T1739,1426 K2 BT Belezna Be 2 485831,5 111361,7 202,73 2425 1964 82/3mf, T1739 K2 BT Belezna Be 3 486678,9 111906,6 185,05 2405,5 1964 82/4mf, T1739 K2 BT Belezna Be 4 486597,3 110317,2 201,02 2423 1964 82/5mf, T1612 K2 BT Belezna Be 5 485794,2 112365,2 179,85 2451 1964 82/6mf, T1612,1739 K2 BT Belezna Be 6 485349,5 111078,1 195,18 2352 1965 82/7mf, T1612,1739 K2 BT Őrtilos Be 7 487011,6 108809 198,92 2450 1965 82/8mf, T1739 K2 BT Belezna Be 8 487243,6 110672,9 190,44 2413 1965 82/9mf, T1739 K2 BT Őrtilos Be 9 485935,6 109861,2 197,66 2414,5 1965 82/10mf, T1739 K2 BT Belezna Be 10 487636 109794,5 206,48 2465,5 1965 82/11mf, T1739 K2 BT Belezna Be 11 486239,4 110832,7 197,52 2425 1965 82/12mf, T1739 K2 BT Belezna Be 12 486956,4 111306,2 185 2360 1965 82/13mf, T1739 K2 BT Belezna Be 13 485665,7 110562 202,82 2451 1965 82/14mf, T1739 K2 BT Belezna Be 14 487956,8 111105,9 180,72 2456 1965 82/15mf, T1739 K2 BT Őrtilos Be 15 486790,6 109822,9 200,89 2453 1966 82/16mf, T1739 K2 BT Belezna Be 16 485200,2 110251,4 193,75 2404 1966 82/17mf K2 BT Belezna Be 17 484585,3 110032,4 164,39 2459,5 1966 82/18mf K2 BT Belezna Be 18 484624,9 110611,5 190,03 2513 1967 82/19mf K2 BT Őrtilos Be 19 485101,4 109704,6 189,58 2335 1967 82/20mf K2 BT 39

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ I** Őrtilos Be 20 483169 109614,1 130,58 2450 1969 82/21mf K2 SSZ M Belezna Be 21 483189,6 111618,4 139,61 2803 1969 82/22mf K2 SSZ M Őrtilos Be 22 483826,8 108100,8 159,11 2260 1970 82/23mf K2 BT Belezna Be 24 486460,5 110640,1 199,15 2080 1970 82/25mf K2,K3 BT Őrtilos Be 25 483842 107177,4 131,2 2650 1970 82/26mf K2 BT Őrtilos Be 27 485283,2 105756,8 175,25 2604 1970 82/28mf K2 SSZ I Őrtilos Be 28 485264,7 107604,3 170,06 2622 1971 82/29mf K2,K3 BT Őrtilos Be 29 484143,7 108794,7 211,7 2792 1971 82/30mf K2 BT Őrtilos Be 30 483606,7 110276 159,58 2552 1972 82/31mf K2 SSZ M Őrtilos Be 31 484575,9 107654 217,35 2729,5 1971 82/32mf K2 BT Belezna Be 32 486238,5 110481,9 200,14 2350 1981 82/33mf K2,K3 BT Szenta Bol 1 509973,7 103461,9 157,71 2127 1965 1334/2mf K2 SSZ M Iharosberény Ib 1 503675,6 116229,4 157,72 1938 1963 325/2mf, T1426 BT Iharosberény Ib 2 502382,6 117028,2 169,24 2249 1963 325/3mf,T1426,10285 SSZ M Iharosberény Ib 3 503605,6 114579,4 162,29 1386 1966 325/4mf K2 BT Inke I 1 505950,7 117449,2 156,32 2140,5 1936 332/5mf,Gáz20,T1685 K2 BT Vése I 2 512054,8 118104,5 167,82 1919,5 1942 332/6mf,T1028,22219 K2 SSZ I Surd I 3 490235,4 110864,6 166,12 2119,5 1943 332/1mf, T1028 K2 SSZ M Nemespátró I 4 492122,8 110806,9 163,26 1900 1943 332/2mf, T1028 K2 SSZ I Liszó I 5 495881 113955,7 222,72 1981,5 1944 332/7mf K2 BT Nagykanizsa I 6 493303,6 121441,8 172,7 2393,5 1944 332/8mf, T1028 K2 BT Inke I 7 507148,3 118328,1 155,49 1568,5 1947 332/9mf K2 BT Nemespátró I 8 492861,9 109859,7 203,07 1692 1948 332/10mf K2 SSZ I Nemespátró I 9 493678 110694,8 213,42 1738 1948 332/11mf K2 SSZ M Iharosberény I 10 505924,5 115432,1 166,86 2292,5 1951 332/12mf K2 BT Inke I 11 505556,1 117460 165,57 1455,5 1952 332/13mf K2 BT Inke I 12 509374,2 117961,5 147,15 2316 1952 332/3mf K2 BT Inke I 12/b 509408,5 117883,7 148,71 1349 1953 332/14mf K2 BT Inke I 13 509309,3 115930,7 163,39 2355,5 1953 332/15mf K2 BT Inke I 14 509439,2 113927,7 162,03 2114 1954 332/16mf K2 BT Inke I 15 507796,3 113593,8 159,32 2005 1961 332/17mf K2 BT Inke I 16 510341 115401,9 159,8 1868 1962 332/18mf, T1225 K2,K3 BT Inke I 18 508215,7 116412,6 165,41 1602 1964 332/20mf, T1612 K2 BT Inke I 19 510235,9 116421,9 158,06 1377 1964 332/21mf, T1612 K2 BT Inke I 19/a 510237,4 116571,5 157,5 1500,5 1964 332/22mf K2 BT Porrogszentpál I 20 493847,9 108675,2 202,03 1775,5 1964 332/23mf,T1612,1426 K2 SSZ M Porrog I 21 495531,5 108833,8 160,36 1666,5 1964 332/24mf, T1612 K2 SSZ M Inke I 22 508387 115333,2 167,49 1571 1964 332/25mf, T1612 K2 BT Inke I 23 507000,8 116388,6 149,41 1750,7 1964 332/26mf, T1612 K2 BT Inke I 24 510830,2 114322 159,52 1751 1964 332/27mf, T1612 K2 BT Inke I 25 505266,2 116600,6 166,16 1604 1965 332/28mf K2 BT Surd I 26 489912,4 109632,7 188,79 2220 1964 332/29mf, T1612 K2 SSZ M Surd I 26/a 489797,8 110219,4 175 2603 1966 332/30mf K2 SSZ M Kászó I 27 507822,5 111037,3 159,62 2001 1965 332/31mf K2 SSZ M Inke I 28 507604,6 114882,9 155,43 1706 1966 332/32mf K2 BT Iharos I 29 498374 110823,8 149,55 2000 1967 332/33mf K2 SSZ M Inke I I 509062,5 115094,5 166,88 5000 1981 K2 BT Liszó Liszó 1 495287,3 115154,3 214,32 2538 1976 1990/1mf K2 BT Liszó Liszó 2 496147,8 114721,6 211,26 2441,5 1977 1990/2mf K2 BT Liszó Liszó 3 494740 116331,5 242,91 2607 1977 1990/3mf K2 BT Liszó Liszó 4 494756 114008,5 195,57 2400 1977 1990/4mf K2 BT Liszó Liszó 5 494915,1 117088,3 232,9 2212 1978 1990/5mf K2 BT Liszó Liszó 6 495701,9 116009,5 204,63 2156 1978 1990/6mf K2 BT Liszó Liszó 7 494333,3 115480 206,01 2160 1978 1990/7mf K2 BT Pogányszentpéter Liszó 8 496296,6 115827,2 207,25 2000 1980 1990/8mf K2 BT Liszó Liszó 9 494790,1 114878 182,52 2000 1981 1990/9mf K2 BT Belezna Mu 1 484059,6 113468,6 140,95 3350 1979 2079/1mf K2 SSZ M Belezna Mu 2 486295,3 113768,8 176,12 3300 1983 2079/2mf K2 SSZ M Nagyatád Nagy 1 520377,6 100716,6 126,22 2729 1964 627/10mfT1612,22219 SSZ I Nagyatád Nagy 2 521180,1 101600,2 127,52 2803 1965 627/11mfT1612,22219 SSZ I Nagyatád Nagy 4 518327,7 96508,3 133,16 2802 1966 627/13mf, T22219 K2 BT Nagykanizsa Nr 1 498807,5 123894 200,32 3091 1963 667/2mf, T1739,1426 SSZ M 40

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ I** Nagykanizsa Nr 2 497828,2 123629,8 213,66 3101 1964 667/3mf, T1612,1739 SSZ I Nagyrécse Nr 3 498139,2 125815,5 165,65 3200 1965 667/4mf, T1612,1739 K2 SSZ I Miháld Nr 4 500312,3 123312,8 212,32 3021 1974 667/5mf K2 SSZ M Varászló Pat 1 507613,9 120864,6 131,22 2111 1961 2020/1mf, T22219 K2 BT Varászló Pat 2 507826,5 120654,8 132,52 2353,5 1961 2020/2mfT1225,22219 K2 BT Pat Pat 3 504499,9 123035,7 151,68 2702,5 1963 2020/3mf, T1426 K2 SSZ I Inke Pat 4 509246,5 119606,5 169,65 2305,3 1963 2020/4mfT1426,22219 K2 BT Nemespátró Pátró 1 491923,4 109795,6 187,92 2045 1976 2023/1mf K2 SSZ I Szenta Szta 1 506505,4 105346,1 153,96 2530,5 1962 2005/1mf, T1225 K2 SSZ I Vése Vé 1 514312,7 117579,2 167,43 2174 1964 2036/1mf,T1612,1426 K2 SSZ I Vése Vé 2 513457,3 115704,4 165,82 2473,3 1964 2036/2mf, T1612 K2 BT Vése Vé 3 513475 114617,2 160,88 1450 1965 2036/3mf K2 BT Vése Vé 4 511880,5 115659,7 161,17 1752 1965 2036/4mf K2 BT Őrtilos Zák 1 486736 106763,8 196,52 2535,5 1963 1143/2mf, T1426 SSZ I Őrtilos Zák 2 487826,7 106116,8 189,99 2915 1966 1143/3mf SSZ I Iharosberény Ih 2 500236,8 115378 208,04 2150 1999 T20568(VSP) K3 BT Nagykanizsa Jp 1 492910,9 118810,1 157,95 2893 1995 T20284(VSP) K3 BT Nagyrécse NrM 1F 1 497289,6 123114,5 207,07 3761 2000 T20528(VSP) K3 SSZ M Belezna BeM 1 484928,6 110406,3 171,18 3297,5 2003 T21370(VSP) K3 BT Nagykanizsa (Bagola) NrM 1 497343,2 123091,7 200,87 3040 2000 T20523(VSP) K3 SSZ M Inke Pat 6 506056,1 121881,8 138,76 2100 1989 T22219 K2 BT Iharos Ih 1 503103,6 112079,9 159,26 3099,5 1992 T20238(VSP) K2 SSZ I Sand Pat 5 503076,5 121070,2 153,2 2450 1989 K2 BT Varászló Pat 7 508565 120670,2 179,51 2050 1989 T22219 K2 SSZ I Őrtilos Őrtilos 1 485923,2 108290,3 177,96 2400 2008 T21848(VSP) K3 BT Belezna BeK 2 488893,6 111535,3 205,81 2500 2012 T22673(VSP)+CD K3 BT Belezna BeK 1 489127,4 113848,7 183,63 3 2013 T23155(VSP)+CD K3 BT +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: SSZ Somogyszob koncesszióra javasolt terület, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területnél jelenik meg 1214 Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2013, 2014) lettek leválogatva A geofizikai felmértséget a 7 és 8 melléklet mutatja be, számszerűen a 13 táblázat adja meg 41

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Terület Somogyszob 13 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 872,21 km 2 168 4 * MBFH adatok alapján 500 m- Digitális nél Terület mélyfúrásgeofizika mélyebb fúrás (db) Somogyszob (db/km 2 ) 872,21 km 2 0,1926 0,0046 *MBFH adatok alapján 12 8 0,0138 0,0092 2D szeizmika* 3D szeizmika* (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) VSP * Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m 174 218,03 5136 465 1524 341,29 442 85 54 2D szeizmika* 3D szeizmika* (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0,1995 24,99 5,8885 0,5331 1,7473 39,13 0,5068 0,0975 0,0619 A terület 25%-át fedi 3D szeizmikus mérés (14 táblázat) 14 táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Adatgazda Nagyrécse 1998 MOL MOL Belezna 1998 MOL MOL Nagyrécse-NY 2001 MOL MOL Letenye 2008 MHE Kft MHE Kapcsolódó jelentés adattári száma T20621, T20591 (feldolgozás) T20614, T20590 (feldolgozás) T20648, T20653 (feldolgozás) T22099 (feldolgozás, adatgyűjtés) Megjegyzés D8-112 8mm D8-112 8mm D8-112 8mm 1 CD, 2 HDD, 7 LTO1 174 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait az 4 függelék4 függelék listázza A vizsgálati területre eső össz 2D szelvényhossz 1451,9 km A MÁFGBA 1 - ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 124 db érinti a vizsgálati területet (4 függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés) 4 fúrás mélyfúrás geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (15 táblázat) 15 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log (m) (m) (mbf) (m) szám Dátum Terület+ Somogyszob Somogyszob 515400 109100 155 300 6 1980 1 Nagyatád NA 517700 99600 140 501 10 1979 1 Nagyrécse Nagyrécse Mély 1 497343,2 123091,7 200,87 3800 11 2000 1 Pat (Varászló) Pat 7 508565 120670,2 179,51 2050 11 1989 1 Csurgó Csurgó 499000 100000 120 400 6 1980 2 Szenta Szenta 504000 105000 145 300 6 1981 2 Tarany TAR D 1 516131,1 90666,29 123,87 3300 6 2 Gyékényes GYEK I 493583,3 102476,3 124,3 4679 8 1979 2 Semjénháza Sem 2 481333,5 116848,1 143,4 3508 8 1975 2 Berzence Ber 1 501888,4 99544,71 143,26 2835 2 1965 2 +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben 1 MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 42

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában A vizsgálati területen 12 fúrásban VSP, 8 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 4 VSP, és 10 szeizmokarotázs mérés ismert (16 táblázat) Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi 16 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés EOV Y EOV X Z Adattári Dátum típus* (m) (m) (mbf) azonosító Terület+ Bajcsa 1 BJ 1 SZK 486711,2 120315,2 155 1 Bajcsa 7 BJ 7 SZK 489750,2 121109,4 138 1 Bajcsa M I BJ M I VSP 489360,9 120845 140 1987 1 Belezna M 1 BE M 1 VSP 484928,6 110406,3 171,9 2003 T21370 1 Belezna M 1 BE M 1 VSP 484928,6 110406,3 171,9 2003 T20284 1 Iharos 1 IH 1 VSP 503103,5 112079,8 1991 T20238 1 Iharos 2 IH 2 VSP 500236,8 115378 208,7 1999 T20568 1 Inke 14 I 14 SZK 509439,4 113928 163 1 Inke I I I SZK 509062,8 115094,8 168 1 Jankapuszta 1 JP 1 VSP 492910,9 118810,1 T20284 1 Liszó 1 LISZÓ 1 SZK 495287,6 115154,7 215 1 Nagyrécse 2 NR 2 SZK 497828,4 123630,2 214 1 Nagyrécse 4 NR 4 SZK 500312,6 123313,2 213 1 Nagyrécse M 1 NR M 1 VSP 497343,2 123091,7 201,6 2000 T20523 1 Nagyrécse M 1 NR M 1 VSP 497343,2 123091,7 201,6 2000 T20528 1 Őrtilos 1 Őrtilos1 VSP 485923,2 108290,3 178 2008 T21848 1 Pat 5 PAT 5 VSP 503076,5 121070,1 1989 1 Szenta 1 SZTA 1 SZK 506505,8 105346,4 195 1 Be K2 Be K2 VSP 488893,6 111535,3 205,81 T22673 1 Be K1 Be K1 VSP 489127,4 113848,7 183,63 2013 T23155 1 Berzence 1 BER 1 SZK 501889,2 99545,4 143 2 Berzence 2 BER 2 VSP 498831,7 97242,25 118,5 2004 T21404 2 Csákány 1 CSÁK 1 SZK 513620,6 131404,6 133 2 Görgeteg 3 G 3 SZK 525786,8 96787,8 230,7 2 Gyékényes I GYÉK I SZK 493584,2 102477,1 124 2 Inke 17 I 17 SZK 494385,9 107877,3 146 2 Kivadár 1 KIV 1 VSP 522588,7 93327,3 1992 T20231 2 Kutas 1 KUT 1 SZK 524668,1 112721,5 144 2 Magyarszentmiklós 4 S 4 SZK 488671,6 132894,6 165 2 Nagyatád K 1 NAGY K 1 SZK 525370,2 99046,2 143 2 Nagyszakácsi 1 NSZK 1 SZK 521289,4 130522,9 189 2 Somogyudvarhely 2 SO 2 SZK 498768,4 96790,2 120 2 Tarany M 1 TAR M 1 VSP 513995,4 94512,6 133 1987 2 Vízvár É 3 VIZ É 3 VSP 511657,6 91045,65 145,1 1996 T20267 2 *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben 85 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag feletti (5,888 pont/km 2 ) 54 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al (2002) mutatja be 122 A terület földtani viszonyai A koncesszióra javasolt terület határai, annak 5 km-rel kiterjesztett körzete, továbbá az 500 m-t meghaladó mélységű fúrások a 9 ábrán láthatók A földtani viszonyok bemutatásánál a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük 43

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 9 ábra A koncesszióra javasolt terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete az 500 m-nél mélyebb, fontosabb fúrások, valamint a 20 21 ábrán látható szelvények nyomvonalának feltüntetésével 1221 A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája A koncesszióra javasolt területen HAAS et al (2010) földtani térképe szerint két szerkezeti egység található: a terület nagyobb, É-i és ÉNy-i része a Közép-magyarországi-főegység, azon belül a Közép-dunántúli szerkezeti egység területén helyezkedik el, míg a kisebb, DK-i része a Tiszai-főegység, ezen belül is az északabbi takaróegység, az ún Mecseki-egység területére esik (10 ábra) 44

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 10 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei a koncesszióra javasolt terület határvonalával (HAAS et al 2010 alapján) A Közép-dunántúli-egység egy keskeny nyírási övezet a Periadriai-vonalrendszer folytatását képező Balaton-vonal (mint É-i határzóna) és a Közép-magyarországi-vonal között (HAAS, BUDAI szerk 2014) A Közép-dunántúli-egység preneogén képződményeket magába foglaló takaróegységekből áll (CSÁSZÁR 2012) A Közép-Dunántúl mellett Szlovénia és Horvátország területére is kiterjed (HAAS et al 2000, CSÁSZÁR 2005), és erősen tektonizált E szerkezeti egységben Magyarországon a prekainozoos aljzat kőzetei csak fúrásokból ismertek Az aljzatot tektonikailag erősen igénybevett, Dél-Alpi Dinári fáciesrokonságot mutató képződmények alkotják a több ezer méter vastagságú kainozoos fedő alatt; csak néhány, tektonikailag kiemeltebb szerkezet területén helyezkedik el magasabban az alaphegység (pl Buzsák, Igal, Karád térsége) A fúrási adatok, valamint szlovéniai és horvátországi felszíni előfordulások alapján a Közép-dunántúli (Szávai) szerkezeti egységen belül az alábbi szerkezeti kifejlődési alegységeket (11 ábra és 12 ábra) különítik el: Júliai Savinjai-, Dél-karavankai-, Dél-zalai, illetve az ezzel rokon Medvednicai-, és a legalsóbb helyzetű Kalniki- alegységek (CSÁSZÁR 2012, HAAS et al szerk 2004, HAAS szerk 2012) 45

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 11 ábra A Közép-dunántúli (Szávai) szerkezeti egységet felépítő tektono-sztratigráfiai alegységek és a rétegtanilag fontos fúrások (HAAS et al szerk 2004) 12 ábra A Közép-dunántúli szerkezeti egység takarós felépítése és érintkezése a Dunántúli-középhegységi egységgel és a Tiszai-főegységgel (HAAS et al szerk 2004) 46

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Mecseki-egység a Közép-magyarországi diszlokációs övtől DK-re helyezkedik el; az Európai-lemezről származó Tiszai-főegység legészakibb, szerkezetileg legmélyebb helyzetű egysége, amely ősföldrajzi szempontból az európai kontinenshez legközelebb eshetett (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998, HAAS et al 1999, CSONTOS, VÖRÖS 2004) A Mecsekiegység prekainozoos aljzata a Mecsek területén bukkan a felszínre A mecseki-egységi, közepes fokú metamorf kristályospalákból felépülő aljzatra a Középdunántúli-egység feltehetően kisebb mértékben rátolódhatott (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998) A koncesszióra javasolt területen és környezetében a medencealjzati pászták irányítottsága megközelítőleg DNy ÉK-i, amelyet a gravitációs anomália vonulatok is megerősítenek (TORMÁSSYNÉ VARGA et al 2002b) A terület ÉNy-i részén helyezkedik el a Semjénháza bajcsai magas medencealjzatú vonulat, amely DNy felé átnyúlik a Dráván Ettől É-ra található a tekintélyes mélységű és nagy vastagságú miocén üledékösszlettel kitöltött süllyedék, a Letenye nagykanizsai mélyzóna (röviden Kanizsai mélyzóna) A Semjénháza bajcsai magas medencealjzatú vonulattól DK-re helyezkedik el az Inkei nagyszerkezet, amely Zákánytól Nemespátrón és Iharosberényen át Pat Vése térségéig terjed, és a koncesszióra javasolt terület középső részén DNy ÉK-i irányban húzódik A megnyúlt aljzatkiemelkedés DNy felé (Nemespátró irányában) mélyül A Semjénháza bajcsai magas rögvonulat egy kisebb kiemelkedésként jelentkezik a DK-i irányban, az Inkei nagyszerkezet felé általában emelkedő medencealjzaton (KŐRÖSSY 1989, BERNÁTHNÉ et al 1997b) A bajcsai és az inkei magas medencealjzatú szerkezet között kisebb szeizmikus kiemelkedés a beleznai terület, amelyet É-on egy mélyebb medencerész választ el a bajcsai szerkezettől, D-i oldalán pedig egy kis teknőszerű mélyedés mutatható ki (Zákány Zák 2 fúrás), amely közte és az Inkei nagyszerkezet között alakult ki A beleznai kis szeizmikus kiemelkedés egyébként az inkei szerkezet Ny-i folytatása (KŐRÖSSY 1989) A Belezna Nemespátró Liszó Iharosberény Inke csapású gerincet D-ről a Gyékényesi mélyzóna határolja (TORMÁSSYNÉ VARGA et al 2002a) 1222 A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén kutatásban alapvető A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel-zaj arány és a feldolgozás folyamata Somogyszob vizsgálati területen számos 2D szeizmikus szelvény állt az MFGI rendelkezésére, melyek vizsgálatával átfogóbb képet kaphatunk a terület egészéről Az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben végeztük A szelvények kiválasztásánál befolyásoló tényező volt a feldolgozás minősége, illetve elhelyezkedésük a területen A bemutatott szelvények (Na 55, Na 60, Na 65, Na 69) keresztezik egymást, a vizsgálati terület középső és nyugati feléről adnak információt összevetve számos mélyfúrás rétegsorával A keleten felmért SOjelű szelvények, illetve a rövidebb Na-jelű szelvények minőségük miatt nem kerülnek bemutatásra A szelvényeken a kijelölt vizsgálati terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük az értelmezést (13 ábra) 47

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 13 ábra A Somogyszob vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények feketével jelölve az értelmezett szelvények (Na 55, Na 60, Na 65, Na 69) Az értelmezés során kijelöltük az aljzat felszínét (lila), a miocén felszínét (narancs) és az alsó felső-pannóniai képződmények határát (sárga) A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket szintén pirossal jelöltük A Na 69-es szelvény ÉNy DK-i irányban végig fut a vizsgálati terület középső részén Északon áthalad a nagy mélységű letenye nagykanizsai mélyzónán, ahol az aljzatot már nehezen lehet kijelölni Felette nagy vastagságban miocén üledékösszlet rakódott le DK felé az aljzat folyamatosan emelkedik, a szelvény áthalad az Inkei nagyszerkezeten, de kijelölése továbbra is bizonytalan, a szelvényen nem jelentkezik erős reflexióval Mivel a medencealjzat kialakulásánál az idősebb kőzetek meggyűrődtek, pikkelyeződtek és a kialakult különböző szerkezetek csapásiránya DNy ÉK-i, így az erre merőlegesen elhelyezkedő szelvényeken lehetséges a tektonikát azonosítani A Na 69-es szelvényen az aljzati vetők a miocén felszínéig újultak fel, de a pannóniai fiatalabb képződményekben már nem hatottak (14 táblázat) 48

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Na 69 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A Na 65 jelű szelvény párhuzamosan fut a Na 69-es szelvénnyel és szintén áthalad az inkei vonulaton, az előzőtől DNy-i irányban Miután a mezozoos aljzat észak felől folyamatosan emelkedik, déli végénél hirtelen lezökken és HAAS 2010-es aljzattérképe alapján 4000 m-es mélységet is elérheti A szeizmikán ezt már nagy bizonytalansággal lehet kijelölni A miocén rétegsorok itt is nagy vastagságban vannak jelen, melyet számos fúrás is alá tud támasztani Itt szintén több miocénben felújult aljzati vetőt azonosítottunk A pannóniai rétegek lefutása megközelítőleg megegyezik az idősebb képződményekkel (15 ábra) 15 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Na 65 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 49

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgálati terület déli részén elhelyezkedő Na 60-as szelvény ÉK DNy-i lefutású és keresztezi a Na 65 és Na 69-es szelvényünket is Az aljzat nem jelentkezik erős reflexióval, így csak HAAS et al 2010-es térképére és a keresztező szelvényekre hagyatkozhatunk a kijelölésnél A felette lévő miocén összleten belül előfordulnak erősebb belső reflexiók, de ezeket a szinteket külön nem jelöltük A Na 60-as szelvényen nem jelöltünk ki vetőket, mivel a szelvény nem dőlés, hanem csapásirányban van (16 ábra) 16 ábra Az ÉK DNy-i irányultságú Na 60 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben Az előző szelvényre nagyban hasonlít a Na 55 jelű szelvény, mely keresztezi a Na 69-es szelvényt a vizsgálati terület északi részén Az aljzatot szaggatottan jelöltük, a szelvény mentén végig megközelítőleg azonos mélységben helyezkedik el A fiatal, pannóniai üledékek párhuzamosan rakódtak le az idősebb miocén felszínre, nagy vastagságban A szeizmikus kép alapján szerkezeti mozgások nem érintették a fiatal üledékeket (17 ábra) 50 17 ábra Az ÉK DNy-i irányultságú Na 55 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1223 A prekainozoos medence aljzat képződményei A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények ismertetésénél alapvetően HAAS et al (2010) térképére (18 ábra) és a területre eső kutatási zárójelentésekre, valamint a fúrási rétegsorok adataiból nyert ismeretekre támaszkodunk 12231 A Közép-dunántúli-egység prekainozoos medencealjzata 122311 Ismeretlen medencealjzat A vizsgálati terület É-i, ÉK-i részén és az 5 km-rel kiterjesztett körzetben a Letenye nagykanizsai mélyzóna térségében a medencealjzat nem megfelelően értékelhető vagy értékelhetetlen (18 ábra, 88-as számú képződmények) 18 ábra A koncesszióra javasolt terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (HAAS et al 2010, kivágat) 51

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 122312 Paleozoikum Semjénházai Formáció sep2 3 A vizsgálati terület Ny-i peremén és az 5 km-es körzetben mutatható ki a jelenléte (18 ábra 61 sz képződmény) A Semjénháza Sem 2, Sem 3 fúrásokból ismert Anchimetamorf, olykor epimetamorf, részben karbonátos, részben törmelékes rétegek (karbonátos kovapala, szericitpala, metahomokkő, palás mészkő és dolomit) alkotják, amelyekben epimetamorf anhidrit- és gipszbetelepülések jelennek meg A képződményeket mindkét fúrás 3000 m-nél mélyebben tárta fel A formáció vastagsága a Sem 2 fúrásban legalább 204 m, a Sem 3 fúrásban 624 m (ebben a formációban álltak meg a fúrások) A formáció fekvője nem ismert, fedőjében üledékhézaggal miocén képződmények következnek Lagunáris, sekélyvízi, síkparti és sabkha fáciesű Kora: középső késő-perm A Semjénházai Formációt általában az alább tárgyalt Grödeni Homokkő, illetve részben a Tabi Dolomit heteropikus fáciesének tartják (GYALOG, BUDAI szerk 2004) 122313 Mezozoikum Buzsáki Márga Formáció but1 A koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetének É-i határán mélyült Magyarszentmiklós Mszm I fúrás tárta fel 3853,0 m (4305,5) m között Bár a fúrás már éppen az 5 km-es körzeten kívül esik, a képződmény jelenléte valószínűsíthető a területünkön is Sötétszürke, lilástarka márga, mészmárga, szürke, barnás árnyalatú mészkő, márgás homokos mészkő, ooidos, csigás, echinodermata töredékes mészkő, homokkő, márga és breccsásodott dolomit alkotja Fekvője a területen nem ismert, fedőjében az Igali Formáció található A képződmény zárt, esetenként nyílt vízcirkulációjú lagúna fáciesű Kora: kora-triász, esetenként középső-triász is lehet Vastagsága nem ismert, több száz m feltételezhető (GYALOG, BUDAI szerk 2004) (A 18 ábra ÉK-i szélén 59-es számmal jelölt képződmények sorolhatók ebbe az egységbe) Táskai Mészkő Formáció tst2 A formációt világos, fehéresszürke vékonyréteges mészkő, autigénbreccsás mészkő alkotja, amelyben gyakoriak a dolomit betelepülések A koncesszióra javasolt terület Ny-i részén (Bajcsa és Liszó térségében), valamint az 5 km-es körzet É-i részén (Nagybakónak környéki fúrásokból) ismerjük 2000 m-nél nagyobb mélységből A Bajcsa Bj I fúrás 3267 3428 m között, a Pátrói Formációra rátolódva tárta fel Liszó és Pat térségében a fúrási adatok alapján (Liszó 1, 3, Pat 2) a felszín alatt 2000 m és 2600 m között helyezkedik el Legnagyobb vastagságban a Pat 2 fúrásból ismerjük (323,5 m) Sem a pati sem a liszói fúrások nem érték el a feküjét A nagybakónaki Nab 3 fúrás 2648 (2700) m között tárta fel Fedőjében diszkordánsan mindenhol miocén települ Karbonátos platform fáciesű Ősmaradványegyüttese alapján a kora anisusi A 18 ábra mutatja be az 58 számmal jelölt középső- és felső-triász platform és medence fáciesű karbonátösszletet 52

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Murakeresztúri Tufahomokkő Formáció mut2 A formáció alapvetően tufás homokkőből épül fel, amelyben a kőzet mintegy 70%-át kitevő riolitklasztok mellett kőzettöredék (kvarcit, mészkő és agyagkő) továbbá több cm-es méretet meghaladó radiolariás agyagkőtöredékek találhatók (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 2004, GYALOG, BUDAI szerk 2004) A radiolariás agyagkő betelepülésként is jelen van a rétegsorban Megfigyelhetők még homokos kötőanyagú mészkő- és agyagkőklasztos breccsák és finomkristályos mészkőrétegek is (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 2004) A koncesszióra javasolt területen a Murakeresztúr Mu 1 fúrás tárta fel 3340,0 (3350,0) m között Valószínűleg hasonló triász képződményeket fúrt 3145 (3300) m között a Mu 2 fúrás is, erre vonatkozóan azonban nem rendelkezünk pontosabb litosztratigráfiai adatokkal Feltételezhető, hogy a formációt a Mu 3 fúrás is feltárta, de pontos adataink erről sincsenek A triász fedőt a Murakeresztúr Mu 1 fúrásban az Igali Formáció, a Mu 2 fúrásban az alsómiocén Budafai Formáció alkotja A formáció teljes vastagsága nem ismert Fáciese: vulkanoszediment, lejtő Kora biosztratigráfiai vizsgálatok alapján ladin A 18 ábra mutatja be az 58 számmal jelölt középső- és felső-triász platform és medence fáciesű karbonátösszletet Igali Formáció it3 A formációt (szürkésbarna, világosszürke, néhol ooidos, autigén breccsás mészkő, laminites mészkő alkotja, gyakori dolomit-közbetelepüléssel A koncesszióra javasolt területen belül a Murakeresztúr Mu 1 és Inke I fúrásokból ismert A Mu 1 fúrás 3298,0 3340,0 m között tárta fel A mindössze 42 m vastag rétegsor itt a Murakeresztúri Tufahomokkő Formációra települ, fedőjét pedig alsó-miocén rétegek (Budafai Formáció) képezik Az Inke fúrás 4838 (5000) m között tárta fel, ebben állt meg E fúrásban az Igali Formáció fedőjében diszkordánsan az Inkei Formáció következik A koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetének É-i határán mélyült Magyarszentmiklós Mszm I fúrásban a Buzsáki Formáció fedőjében települ Feltehetően a Mu 2 fúrás 3145,0 3300,0 m közötti szakaszát is a Mu 1-ből ismert triász képződmények alkotják, azonban e fúrás rétegsorának pontosabb litosztratigráfiai besorolása nem áll rendelkezésre Fáciese: karbonátplatform, a Dachsteini Mészkő megfelelője Kora őslénytani vizsgálatok alapján nori rhaeti (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 2004, GYALOG, BUDAI szerk 2004) A 18 ábra mutatja be az 58 számmal jelölt középső- és felső-triász platform és medence fáciesű karbonátösszletet Iharosberényi Mészkő Formáció ibt2 3 Anchimetamorf, drapp, szürke, néha agyagos mészkő, vastagpados és autigénbreccsás szintekkel A vastagabb padokban korallmaradványok és bioturbációs nyomok fordulhatnak elő Az Ib 1 fúrás 1903 (2000) m között tárta fel, és ebben is állt le (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 2004) E rétegsorban tektonikusan a középső késő-jura korú Pátrói Formáció települ rá (HAAS, BUDAI szerk et al 2014) Fáciese: A rétegsor egy mészkőplatform peremén részben a zátonyperemeken és részben a zátonyközi lagúnákban képződött Kora: ladin karni (HAAS, BUDAI szerk et al 2014) A 18 ábra mutatja be az 57 számmal jelölt középső- és felső-triász platform és medence fáciesű karbonátösszletet 53

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Pátrói Formáció ptj2 3 A Pátrói Formációt (18 ábra 57 sz képződmény) anchimetamorf, sötétszürke, barnásszürke kovapala, szericitpala, agyagpala és radiolaritrétegek váltakozása alkotja Mélyebb részén intraklasztit vagy mikrobreccsa jellegű, mély, disztális lejtő fáciesű mészkőbetelepülések (olisztolit?), felső részében vékony, átalakult, kovásodott vulkáni erek gyakoriak Metahomokkő-lencsék is megjelenhetnek (GYALOG, BUDAI szerk 2004, RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 2004, 2012) Feküje csak az Iharosberény Ib 1 fúrásban ismert (Iharosberényi Mészkő Formáció), fedőjében az Bj I fúrástól eltekintve, ahol triász képződmények tolódtak rá jelentős diszkordanciával miocén medenceüledékek települnek A koncesszióra javasolt területen legnagyobb közel 700 m-es vastagságban, 3428,0 (4126,5) m között a Bj I fúrás tárta fel A Bj 14 fúrásban 3174,0 (3293,0) m között ismert Iharos és Nemespátró környékén sekélyebb mélységben, a felszín alatt már kb 1700 m mélységben megjelenik A Pátró 1 fúrás 1692 (2045) m között, 353 m vastagságban tárta fel: legalul polimikt breccsa települ, felette dolomitos mészkő, dolomit, repedezett kvarcit, kovás homokkő, márgapala, 50 -os dőlésű sötétszürke fekete préselt agyagpala és kavernás mészkő alkotja a formációt (TORMÁSSYNÉ VARGA et al 2002a) Az Ib 1 fúrás 1826 1903 m között tárta fel (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 2004, 2012) az Iharosberényi Mészkő Formáció fedőjében A két képződmény érintkezése tektonikus (HAAS, BUDAI szerk et al 2014) A Bj I fúrás kivételével a koncesszióra javasolt területen a fedőjében miocén képződmények találhatók A Pátró 1 fúrás mezozoos rétegei között található vékony diabáz a kora-kréta végi magmás tevékenység bizonyítéka (TORMÁSSYNÉ VARGA et al 2002a) RÁLISCHNÉ FELGENHAUER (2012) szerint a formáció a Bagolasánc Bag 2 fúrásban is megvan Fáciese: Tengeri képződmény, fokozatosan mélyülő, részlegesen elzárt medencében rakódott le Kora radiolariák alapján: középső késő-jura Inkei Formáció ikk2 A formációt nem metamorf, finomtörmelékes kötőanyagú polimikt breccsa, esetleg konglomerátum alkotja A klasztok anyaga dominánsan triász és jura mészkő, kova- és szericitpala, ofiolit A koncesszióra javasolt területen mélyült Inke I fúrás 4838 (5000) m között kevert kőzetasszociációt tárt fel: savanyú és intermedier metavulkanitok és szerpentinit, valamint sekélytengeri karbonátok fekvőjében ladin és karni radiolaria faunát bezáró sötétszürke radiolaritot fúrt (HAAS, BUDAI szerk et al 2014) Az Inke I fúrásban a formáció fekvőjében az Igali Formáció helyezkedik el Az I 9 fúrás is feltárta, 1705 (1738) m között Az Inkei Formációra mindkét rétegsorban diszkordánsan miocén települ Mélytengeri, szubdukciós árok üledéke Kora késő-kréta, esetleg fiatalabb (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 2004, HAAS, BUDAI szerk et al 2014) Ez az összlet (18 ábra 56 sz képződmény, jura kréta melanzs ) ahhoz az üledékes tektonikus melanzskomplexumhoz tartozhat, amely a horvátországi Medvednica, Ivanščica és Kalnik hegységekből ismert ofiolitmelanzs megfelelőjének tekinthető (HAAS et al 2000) Gyékényesi Aleurolit Formáció gyk3 A Gyékényesi Aleurolit Formációba (18 ábra 55 sz képződmény) a középső-triász platform karbonátokra települő szürke, kovás (ritkábban karbonátos) kötőanyagú homokos aleurolitot, márgát soroljuk A képződményben gyakori a főként jura és triász klasztokból álló mészkőtörmelék A képződményt a koncesszióra javasolt területen a Bagolasánc Bag 1 fúrás tárta fel 2570 (2860,5) m között 290,5 m vastagságban A zöldesszürke agyagkő kovás 54

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány durvaszemű homokkő finomhomokos aleurolit agyagmárga rétegsor kora foraminiferákkal bizonyított (MAGYARI, BARDÓCZ 1997) Fedőjében diszkordánsan települ a miocén (Lajtai Mészkő Formáció) Az 5 km-es körzetben a Gyék I fúrás tárta fel 4652,0 (4675,0) m között E fúrásban a képződményre üledékhézaggal a Szászvári Formáció alsó-miocén üledékei települnek Pelágikus kifejlődésű Kora primitív plankton foraminiferák és Chara-maradványok alapján santoni campani (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 1998, 2004, HAAS, BUDAI szerk et al 2014) 12232 A Mecseki-egység prekainozoos medencealjzata 122321 Paleozoikum Babócsai Komplexum BB_Pz A Babócsai Komplexumba (18 ábra 23 sz képződmények) variszkuszi közepes fokú metamorfitokat (gneisz, csillámpala, illetve ezekben kisebb-nagyobb betelepüléseket képező amfibolit képződményeket) sorolunk Kiindulási kőzeteik karbonátmentes, illetve -szegény grauwacke pszammit pelit összlet lehetett, amelybe bázisos láva és tufakőzetek települtek (HAAS, BUDAI szerk et al 2014) A Babócsai Komplexum a koncesszióra javasolt terület DK-i részén mutatható ki Az 5 km-es körzetben Somogyudvarhely, Szenta, Tarany, Nagyatád és Kutas térségében mélyített fúrásokból ismert Valamennyi fúrás e képződményben állt meg, legnagyobb vastagságban a So 2 tárta fel (282,5 m) Fedőjét a Szenta Szta 2 fúrásban mezozoos képződmények, míg a többi fúrásban a kainozoos medenceüledékek képezik (MFGI GeoBank) 122322 Mezozoikum Mezozoos képződmények tagolás nélkül A koncesszióra javasolt terület DK-i részén, Szenta környékén, és az 5 km-es körzetben Csurgó térségében bizonytalan rétegtani helyzetű, feltételesen a mezozoikumba sorolható képződmények ismertek (18 ábra 16 sz képződmények) A Mecseki-egység ÉNy-i határánál a prekainozoos aljzatban kialakult magaslatra telepített fúrások (Szenta Szta 1, 2) andezitet tártak fel, amelynek mezozoos kora nem zárható ki (HAAS, BUDAI szerk et al 2014) 1224 Kainozoos képződmények 12241 Paleogén képződmények A Somogyszob koncesszióra javasolt területen nem ismertek paleogén képződmények Az 5 km-es körzet ÉNy-i részén az Oltárc O 3 fúrás harántolt eocén kőzeteket A miocén Budafai Formáció fekvőjében 3540 3570 m között a Szőci Mészkő, 3570 (3622) m között a Padragi Márga Formáció rétegeit tárta fel A Szőci Mészkő Formációt (se2) világosszürke sárgásszürke mészkő alkotja, amely sokszor nagygumós szerkezetű, és gyakran kőzetalkotó mennyiségben tartalmaz nagyforaminiferákat A sekélytengeri platform és szublitorális régió képződménye Kora: középső-eocén A Padragi Márga Formációt (pe2 3) szürke, zöldesszürke aleuritos márga alkotja, amelyben tufás, bentonitos csíkok és homokkőszakaszok figyelhetők meg Fáciese: sekély pelágikus bathiális Kora: középső késő eocén 55

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 12242 Neogén képződmények 122421 Prepannóniai miocén képződmények Szászvári Formáció szm1 (szme o) A Szászvári Formáció alsó részét a zöldesszürke és tarka aleurit, homok, homokkő, kavics, konglomerátum ciklikus váltakozásából álló folyóvízi ártéri ( terresztrikus ) összlet alkotja, felső részét zöldesszürke színű folyóvízi mocsári kifejlődésű ( limnikus ) összlet képezi, amelyet alapvetően agyag, homok, homokkő rétegei építenek fel, de alárendelten előfordulhatnak szenes agyag betelepülések, a tetején pedig sárga homokos kavicsrétegek is megfigyelhetők (GYALOG szerk 1996) A koncesszióra javasolt területen Inke Pat Iharosberény Iharos térségében, illetve Zákány Gyékényes Porrog térségéből ismert Az Inke I 17 fúrás 1779,0 (2151,0) m között feltárt konglomerátum-, homokkő- és agyagmárgarétegeket soroljuk a formációba A Zákány Zák 2 fúrás a 278 m-t fúrt bele a képződménybe (MFGI GeoBank) Ide tartoznak a 2637,0 2911,0 m között feltárt konglomerátum, durvaszemű, meszes homokkő-, agyagkő-, márga- és aleurolitrétegek, valamint az ezek alatt a 2911,0 (2915,0) m közötti szakaszon található, tektonikusan igénybevett szenes agyag- és agyagkő rétegek Megjegyzendő, hogy TORMÁSSYNÉ VARGA et al (2002a) szerint analógiák alapján, csak a rétegsor 2718,0 2915,0 m közötti részét sorolták a Szászvári Formációba Ezt a szakaszt szenes agyag, márga, aleurolit, meszes homokkő, préselt agyag és konglomerátum építi fel Az Inke I fúrásban a 3465 4537 m között harántolt képződmény rétegsorában mind a terresztrikus összlet (=Szászvári Tagozat), mind a limnikus összlet (Mecseknádasdi Tagozat) képződményei képviseltetik magukat TORMÁSSYNÉ VARGA et al (2002a) szerint a képződmény a gyékényesi mélyzónában is jelen van, illetve jelenléte valószínű A Gyék I fúrásban a felső-kréta képződmények felett, 3430,0 4652,0 m között feltárt szürke homokkő, konglomerátum, sötétszürke márga, agyagkő, aleurolit, mészmárga, tufás homokkő és mikrobreccsa rétegei tartozhatnak e formációba A formáció korára vonatkozóan főleg az eggenburgi és ottnangi valószínűsíthető (GYALOG szerk 1996) A Szászvári Formáció feküje csak néhány fúrásból ismert Az Ib 1 fúrásban a triász aljzatra települ, az Inke I fúrásban a kréta Inkei Formáció, a koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében mélyült Gyék I fúrásban pedig az ugyancsak kréta Gyékényesi Aleurolit Formáció képezi a fekvőt Az Inke I és Iharosberény I 10, valamint a Gyék I fúrásban a Budafai Formáció, az Inke I 7 fúrásban a Tekeresi Slír Formáció települ rá Fedőjében megfigyelhető a jelentős diszkordanciával települő Lajtai Mészkő Formáció (Iharosberény Ib 1, Inke I 17), a Szilágyi Agyagmárga Formáció (Inke I 29), valamint pannóniai képződmények (Inke I 21: Szolnoki Formáció) A Gyék I és Inke I fúrások alapján a Szászvári Formáció maximális vastagsága a koncesszióra javasolt területen és attól D-re meghaladja az 1000 m-t (Inke I: 1072 m, Gyék I: 1222 m) Mecseki Andezit Formáció mm1 (mme o) A koncesszióra javasolt területtől D-re, az 5 km-es körzetben mélyült Szenta Szta 2 és Berzence Ber 1 fúrásokból ismerjük Az Szta 2 fúrásban harántolt, és a kristályos aljzat felett 2117 2682 m között (565 m vastagságban) települő zöldesszürke, mállott, porfiros szövetű biotit-andezitet, és a Ber 1 56

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány fúrásban részlegesen (314 m vastagságban) feltárt, hidrotermális oldatokkal átjárt andezitet BERNÁTHNÉ et al (1997c) a Mecseki Andezit Formációba sorolja A vulkanitok megjelenése szerkezeti elemekhez kötött: a Szta 2 fúrás a Közép-magyarországi szerkezeti vonal közelében mélyült, a Ber 1 fúrás pedig a Berzence nagykorpádi szerkezeti vonal térségében Gyulakeszi Riolittufa Formáció gym1 (gmo) A formációt szürke, vastagpados, biotitos, horzsaköves, a szárazföldi térszínre lerakódott, ignimbritesedett riolit riodácit alkotja Jellemző vastagsága néhányszor tíz m és 100 m között van A koncesszióra javasolt területen két fúrás, az Iharos Ih 2 és a Pat 4 fúrás harántolta A Pat 4 fúrásban a képződmény 2125 m mélységben a triász aljzatra települ Fedőjében a Szászvári Formáció következik A riolittufa vastagsága a Pat 4 fúrásban 261 m Az Ih 2 fúrás mindössze 2 m vastagságban harántolta 1626 1628 m között, a Szászvári Formáció fedőjében A Gyulakeszi Riolittufára ebben a rétegsorban jelentős üledékhézaggal az Endrődi Márga Formáció rétegei települnek Budafai Formáció bdm1 (bdmk) A Budafai Formációt homok, kavics, homokkő, konglomerátum, lagúnafáciesű összefogazódó halpikkelyes agyagmárga, aleurit, finomhomok rétegei építik fel Kavicsanyaga heterogén Fáciese: partszegélyi abráziósparti, síkparti, delta illetve lagunáris (GYALOG szerk 1996) Kora: kárpáti A koncesszióra javasolt területen és 5 km-es körzetében a formáció elterjedt Semjénháza Murakeresztúr Belezna Zákány Gyékényes, Liszó Bagola Iharosberény Inke Pat valamint D-en Nagyatád Tarany Somogyudvarhely térségében, ÉNy-on pedig Oltárc környékén Legnagyobb vastagságát a területen az Inke I fúrásból ismerjük (1745 m) Fekvőjét képezhetik a paleozoos vagy mezozoos aljzat különböző formációi, eocén vagy idősebb miocén képződmények Semjénháza környékén (Sem 1 fúrás) a Közép-dunántúli-egységhez, Somogyudvarhely és Nagyatád környékén (So 1 3, Nagy K 1) a Babócsai Komplexumhoz tartozó paleozoos aljzatképződmények alkotják a feküt Mezozoos (triász) feküje van a Bag 2 fúrásban, Liszó, Murakeresztúr, illetve Pat térségében Eocén feküre települ az Oltárc O 3 fúrásban A Zákány Zák 2 fúrásban TORMÁSSYNÉ VARGA et al (2002a) szerint a 2568 2718 m közötti, 150 m vastag, konglomerátum, homokkő, préselt agyag váltakozásából felépülő rétegsor már biztosan kárpátinak tekinthető (Budafai Formáció) Fedőjében általában a Tekeresi Formáció finomszemű törmelékes rétegsora figyelhető meg üledékfolytonos településben A So 2 fúrásban a Tari Dácittufa fedi Néhány rétegsorban üledékhézaggal fiatalabb képződmények következnek rá, pl a Zák 2 valamint néhány taranyi és beleznai fúrásban a Lajtai Mészkő Formáció települ rá, de ismerünk olyan rétegsorokat, ahol jelentős üledékhézaggal fiatalabb képződmények következnek a Budafai Formációra: pl az Inke I 10 fúrásban a Szilágyi Formáció, a Sem 1, Liszó 4, Tarany Tar 5 és 6, Somogyudvarhely So 3 fúrásban a késő-szarmata kora-pannóniai Endrődi Formáció figyelhető meg a fedőjében Tekeresi Slír Formáció tem1 2 (temk b1) A formációt szürke finomhomokos aleurit, homokos agyag, agyagmárga, csillámos agyagos finomhomok alkotja, amelyre a gazdag mikrofauna jellemző ( stájer főslír ) Képződményei jellegzetes üledékjegyeket (sávos-lemezes, helyenként mikrorétegzettség, iszapmozgási nyomok, alsó részén néhol vihardagály által felszakított agyaggörgetegek, 57

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés áramlási nyomok) mutatnak Közbetelepülésként a középső riolittufa-szórás (Tari Dacittufa Formáció) többnyire bontott termékei figyelhetők meg (Gyék I fúrás) A formáció fáciese: partközeli és parttávoli, nyíltvízi Mélyebb részének kora kárpáti, de képződése áthúzódik a kora-badeni idejére Az alsó-badenibe tartozó részét a tufabetelepülések és a badeni fauna megjelenése jelzi (FODOR et al 2013) A képződmény a koncesszióra javasolt területen és 5 km-es körzetében általánosan elterjedt Kivételt képeznek a medenceterületek egykori tektonikai-paleogeomorfológiai kiemelkedései, illetve azok sekélyebb környezete, amelyeken a lajtamészkő képződése zajlott (pl Liszó 3); itt hiányzik a nyíltabb vízi Tekeresi Slír A Tekeresi Formáció fekvőjében általában a Budafai Formáció figyelhető meg, a kettő helyenként össze is fogazódhat (pl az 5 km-es körzetben a Be 26 fúrás) A Bajcsa Bj I fúrásban diszkordánsan a mezozoos aljzatra (Táskai Formáció) települ A 3105,0 3267,0 m között harántolt, tufacsíkokkal tagolt homokkő, márga, agyagmárga rétegsor fedőjében üledékfolytonossággal a Lajtai Mészkő települ Az egykori sekélyebb területek környezetében a Tekeresi Slír finomszemcséjű sziliciklasztos üledékei gyakran összefogazódnak a Lajtai Mészkő Formációval, így a Semjénháza bajcsai magas rögvonulat térségében (pl Sem 2, Bj 14), a Belezna környéki kisebb kiemelkedés környezetében (pl Be 14, Be 20, Be M 1, Mu 1), illetve a Nemespátró inkei aljzatkiemelkedés környezetében (Bag 2, Pátró 1), továbbá az 5 km-es körzetben a Por 1 fúrásban) A Pátrói mezozoos szerkezeten igen vékony mindössze 38 m vastag a prepannóniai miocén, amelyet a Tekeresi és a Lajtai Mészkő Formáció váltakozása alkot A Tekeresi Slír fedőjében a Lajtai Formáción kívül szarmata vagy felső-miocén rétegek települhetnek Például a Belezna Be 17, 20 fúrásban a fedőt a Kozárdi Formáció képezi, a Be 3 fúrásban a Szolnoki Formáció, az Inke I 26-ban a Peremartoni Főcsoport egységei települnek rá A Tekeresi Slír fedője medencebeli helyzetben a Szilágyi Agyagmárga Formáció Litológiai hasonlóságuk miatt, biosztratigráfiai vizsgálatok hiányában elkülönítésük a rétegsorokban nehézségekbe ütközik A Tekeresi Slír vastagsága a koncesszióra javasolt terület DK-i határa közelében, a Tarany Tar M 1 fúrásban meghaladja az 1000 m-t (pontosan 1015 m) Itt ismert a fekvője, a paleozoos kristályos aljzat is Az inkei nagyszerkezet Ny-i, már mély oldalán mélyített Porrog Por 1 fúrás nem érte el az aljzatot, a Tekeresi Formációban állt meg 2692,5 m-ben A formáció feltárt vastagsága 920,5 m A gyékényesi mélyzónában (Gyék I) a Tekeresi Formáció vastagsága meghaladja a 800 m-t 2365 3199 m között a Tekeresi Formáció rétegei, ez alatt 3212 m-ig a Tari Dácittufa, majd 3212 3226 m között a Tari és a Tekeresi Formáció rétegeinek váltakozása jellemző A feküt a Budafai Formáció képezi Tari Dacittufa Formáció ( középső riolittufa ) tm1-2 (tmk b1) Uralkodóan ártufa kifejlődésű világosszürke, szürkésfehér, biotitos, horzsaköves riodácit-, dácittufa, tufit, agglomerátum Néhol tengeri üledékes közbetelepülések tagolják Képződményei általában jól rétegzettek, pados vagy vastagpados megjelenésűek, gyakran bentonitosodottak Kora: kárpáti kora-badeni A középső-riolittufa-szórással kapcsolatba hozható tufabetelepülések/tufacsíkok különösen a Tekeresi Slírben gyakoriak A koncesszióra javasolt területen és 5 km-es körzetében két térségben tárták fel fúrások: egyik a déli terület, ahol Gyékényes, Somogyudvarhely, Bolhás és Nagyatád térségében mélyült fúrásokból ismert Nagyobb vastagságokról Somogyudvarhely és Bolhás környékéről vannak adataink: a So 4 fúrás 831 m vastagságban fúrt bele, és ebben a képződményben állt le A So 2 fúrás a Budafai Formáció és a Tekeresi Formáció között 394 m vastagságban harántolta A Bol 1 fúrásban az Endrődi Formáció fekvőjét képezi, és 327 m vastagságban, 58

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány részlegesen van feltárva A másik terület az északi, ahol a dácittufát a Pat 3 fúrás harántolta a Tekeresi és Endrődi Formációk között, 2389 2649 m mélységben Mátrai Vulkanit Formációcsoport MM1 2 (MMk s) Az Északi-középhegység területén a több kitörési központú, de egy vulkáni nagyciklust alkotó felső-kárpáti badeni vulkáni-szubvulkáni képződmények tartoznak ebbe a litosztratigráfiai egységbe Litológiailag uralkodóan andezit, és riolit továbbá andezit-dacit, illetve ezek tufái alkotják (Az észak-magyarországi területen több formációt sorolnak ide, pl Hasznosi Andezit, Nagyhársasi Andezit, Gyöngyössolymosi Riolit és a Kékesi Andezit Formációt, illetve a szubvulkáni andezites-dácitos Karancsi Andezit Formációt [Gyalog, Budai szerk 2004]) A koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében Letenye térségében mutathatók ki a formációcsoportba tartozó kőzetek: többnyire szürkészöld, világos kékesszürke, vörösesbarna, helyenként kovás, kvarc- és kalciteres andezittufa A Le 2 fúrás a Mátrai Vulkanit Formációcsoport képződményeiben állt le; a felszín alatt 3415 m mélyen érte el a vulkanitot, és csak 6,5 m-t fúrt bele a képződménybe A Le 2 fúrásban a vulkanitok fedőjében a Kozárdi Formáció található Az 5 km-es körzet É-i és ÉK-i részén, a Csákány Csák 1 és 2, valamint a Nagyszakácsi Nszk 1 fúrás is részlegesen feltárta a képződményt Valamennyi rétegsorban 2000 m-nél mélyebben helyezkedik el A fúrásokban feltárt maximális vastagsága 1255 m (Nszk 1) A koncesszióra javasolt terület 5 km-es határán kívül, annak közelében a letenyei mélyzóna területén a Le I és Le 3 fúrásból ismert a képződmény Utóbbiban 165 m a vastagsága Hidasi Barnakőszén Formáció hm2b (hmb) Többtelepes barnakőszénösszlet, amelyben köztes meddőképződmények (molluszka lumasella, cerithioumos hydrobiás márga) fordulhatnak elő Paralikus brakkvízi kifejlődés A badeni emeletben megjelenő széntelepes valamint mocsári oszcillációs kifejlődéseket soroljuk a formációba A koncesszióra javasolt területen a képződményt egyedül az Inke I 29 fúrás harántolta 1501 1582 m között (MFGI GeoBank) Fekvőjében a Szilágyi Agyagmárga Formáció, fedőjében a Lajtai Mészkő Formáció települ A Hidasi Formációba tartozó képződmények megjelenése a tengerszint időszakos csökkenésére utal Lajtai Mészkő Formáció lm2 (lmb) A formációt helyenként polimikt konglomerátummal kezdődő lithothamniumos foraminiferás molluszkás mészkő, molluszkás homok és mészhomokkő (kalkarenit), kavicsos mészkő továbbá mészmárga márga alkotja, amely normál sótartalmú, zátonyos sekélytengerben, a badeni során képződött A Lajtai Mészkő elterjedése a medenceterületek egykori tektonikai-paleogeomorfológiai kiemelkedéseire, illetve azok sekélyebb környezetére korlátozódik Vastagsága általában néhányszor tíz m A koncesszióra javasolt területen a Liszó 3 fúrásban meghaladja a 100 m-t (113 m) Az 5 km-es körzet É-i határán mélyült Nab 3 fúrásban m, a D-en található Gyék I fúrásban 190 m-es maximum értékek ismertek (MFGI GeoBank) Kimutatható a Semjénháza bajcsai magas rögvonulat területén, ahol a Bj I fúrásban a Tekeresi Slírből fokozatosan fejlődik ki a mészalgás mészkő A Bj 14 fúrásban konglomerátum homokkő agyagos homokkő agyagmárga mészmárga váltakozásával jellemzett rétegsort a Lajtai és Tekeresi Formáció összefogazódásának tekinthetjük A koncesszióra javasolt terület ÉNy-i határa közelében, az 5 km-es körzetben mélyült Sem 2 fúrásban is a Tekeresi Slírrel fogazódik össze: a főként homokos agyagmárgából és homokkőből álló összletben lithothamnium gumós márga és lithothamniumos mészkő betelepülései ismertek A 59

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3059 3067 m közötti lithothamniumos mészkő és márga gazdag badeni tengeri faunát tartalmaz (KŐRÖSSY 1989) Lajtai Mészkő a beleznai kis kiemelkedés területén is ismert (Be 14, 19, 20, 27, 29), valamint a Nemespátró inkei nagyszerkezet térségében (Bag 1 és 2, liszói fúrások, I 17, 29, Pátró 1, Por 1, Zák 2) A Lajtai Mészkő vastagsága a területen általában néhányszor tíz m, maximális vastagsága nem haladja meg a 150 m-t A lajtamészkő települhet diszkordánsan a prekainozoos aljzat erodált felszínére (pl Bag 1), vagy idősebb miocén képződményekre (pl I 17: Szászvári Formáció; Be 29, Liszó 3, Zák 2: Budafai Formáció), vagy üledékfolytonossággal fejlődik ki a Tekeresi Slírből (pl Bj I, Liszó 1) és a Szilágyi Agyagmárgából (pl I 10), amely utóbbiakkal össze is fogazódhat Fedőjében a fent említett Tekeresi Slíren és Szilágyi Agyagmárgán kívül szarmata és felsőmiocén (pannóniai) képződmények találhatók (pl I 10, Zák 2: Kozárdi Formáció; Bj I, Liszó 3, Bag 1: Endrődi Formáció) A koncesszióra javasolt területen és környezetében az alsó-badeni Tekeresi Slírrel összefogazódó Lajtai Mészkő rétegeket a Lajtai Formáció Pécsszabolcsi Tagozatába soroljuk, a fiatalabb, ún felső-lajtamészköveket a Rákosi Tagozatba Ez utóbbiak a Szilágyi Agyagmárga heteropikus fáciesét képezik Szilágyi Agyagmárga Formáció szm2 (szmb2) Szürke foraminiferás agyagmárga, gyakran turritellás corbulás makrofaunával ( turritellás corbulás agyagmárga ) Sekélyneritikus fáciesben képződött Kora: késő-badeni A koncesszióra javasolt területen maximális feltárt vastagsága 278 m az Inke I 2 fúrás adatai alapján Ez fúrás csak részlegesen tárta fel 1641 (1919,5) m között Itt a fedőben üledékhézaggal pannóniai képződmények (Endrődi Formáció) települnek Az Inke I 29 fúrás 193 m vastagságban, 1582 1775 m között harántolta Diszkordánsan települ a Szászvári Formációra, fedőjében pedig a feltehetően üledékfolytonossággal kifejlődő Hidasi Barnakőszén Formáció képződményei találhatók Az Inke I fúrásban az 1270 1400 m között, 130 m vastagságban feltárt Szilágyi Agyagmárga a Tekeresi Slírből fejlődik ki, fedőjét üledékhézaggal települő pannóniai üledékek (Szolnoki Homokkő Formáció) alkotják Az Inke I 10 fúrásban a Szilágyi Agyagmárga diszkordánsan a Budafai Formációra települ 1419 m-ben Fedőjében a belőle folyamatosan kifejlődő Lajtai Mészkő Formáció képződményei helyezkednek el A formáció vastagsága e fúrásban mindössze 28,5 m Ugyancsak csekély vastagságban (38 m) van jelen a Liszó 1 fúrásban, ahol a Lajtai Mészkő fölött, 1990,0 2028,0 m között helyezkedik el Fedőjében az Endrődi Márga Formáció települ A képződmény a koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében az Oltárc O 3 fúrásból is ismert A Szilágyi Agyagmárga valószínűleg nagyobb elterjedésben van meg a területen Pontos biosztratigráfiai vizsgálatok hiányában a Szilágyi Agyagmárga Formáció Tekeresi Formációtól való elkülönítése nehézségekbe ütközik (vö Tekeresi Slír Formáció) Kozárdi Formáció km2 (kms) Uralkodóan pelites képződményekből (szürke, zöldesszürke, barnásszürke lemezes márga, márga, agyagmárga, mészmárga) álló összlet, amelybe csillámos homokkőcsíkok települnek A lemezes márga a CaCO 3 -tartalom változó mennyisége miatt sötétebb agyagos és világosabb, meszes csíkok sűrű váltakozásából épül fel A képződmény helyenként jellegzetes brakkvízi molluszka és foraminifera faunát tartalmaz Csökkent sós vízi, túlnyomórészt sekélytengeri partközeli kifejlődés Kora: szarmata 60

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A koncesszióra javasolt terület számos részén (pl a pátrói szerkezeten Pátró és Porrog térségében, Iharosberény és Nagyrécse környékén) a szarmata üledékek hiányoznak vagy eddig még nem sikerült elkülöníteni őket Pl Bagolasánc térségében elképzelhető a jelenlétük, bár faunisztikailag nem sikerült kimutatni a szarmata rétegeket (KŐRÖSSY 1989) A koncesszióra javasolt területen Belezna térségében több fúrásból is ismert (Be 6, 7, 17, 20, 27), 39 250 m közötti vastagságértékekkel Itt feküjét a badeni tengeri rétegek (Tekeresi Slír és Lajtai Mészkő Formáció) képezi, fedőjében az Endrődi Márga Formáció vagy fiatalabb felső-miocén pliocén üledékek települnek A képződmény inkei fúrások (I 7, 9, 10) is harántolták 35 73 m közötti vastagságban Itt a feküt a Tekeresi Slír vagy Lajtai Mészkő Formáció képezi, a fedőben az I 7 fúrásban valószínűleg üledékfolytonossággal az Endrődi Formáció települ, az I 9 fúrásban a Szolnoki, az I 10 fúrásban az Algyői Formáció van a fedőben A Zákány Zák 2 fúrásban a szarmata molluszkás agyagmárga, alárendelten homok, homokkő, mészmárga, mészhomokkő összlet a Lajtai Mészkőre települ 133 m vastagságban Fedőjében az Endrődi Márgát találjuk A szarmata képződmények jelenléte a Pat 2 fúrásban is lehetséges 1875 1916 m között Az itt települő tufacsíkos agyagmárgából Rotalia beccarii, Ostracoda és bizonytalan Ervilia maradványok kerültek elő KŐRÖSSY (1989, p 39) Az 5 km-es körzetben, a letenyei területen a Le 2 fúrásban fekvőjét miocén vulkanitok (Mátrai Vulkanit Formációcsoport) alkotják A fedőt az Endrődi Márga Formáció képezi A szarmata vastagsága a Le 2 fúrásban 78 m Nyugaton, a semjénházai Sem 2 fúrásban a szarmata rétegsort lemezes márga, homokkő, aprókavicsos homokkő és vulkáni tufás rétegek képviselik (KŐRÖSSY 1989) E fúrásban a Tekeresi és Lajtai Formáció váltakozásából felépülő rétegsor alkotja a feküt A fedőben itt is az Endrődi Formáció települ A szarmata vastagsága a Sem 2 fúrásban 138 m Délen, a somogyudvarhelyi So 4 fúrásban a Kozárdi Formáció 11,5 m vastagságban települ a Tari Dácittufára Fedőjében üledékhézaggal a Szolnoki Formáció rétegei következnek Tinnyei Formáció tm2 (tms) A biogén, néhol ooidos mészkő, mészhomokkő ( szarmata durvamészkő ) kifejlődést a koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetének ÉK-i részén, a Nagyszakácsi Nszk 1 fúrásban különítették el A formációt csupán egy 2 m vastag réteg képviseli a Mátrai Vulkanit Formációcsoport kőzeteinek fedőjében Fölötte pannóniai üledékek (Szolnoki Formáció) települnek 122422 Pannóniai képződmények A késő-miocén képződmények ismertetése előtt a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 17 táblázat és a 19 ábra összefoglalja a jelenleg elfogadott korbeosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát, illetve a hazai korbeosztás korrelációját a nemzetközivel 61

Peremar -toni Fcs Dunántúli Fcs Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 17 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Hagyományos (nem javasolt) korbeosztás kvarter Q Fcs*-baosztás legfelsőpliocén (levantei) Pl3 Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől) Pl Nemzetközi elfogadott korbeosztás pliocén pliocén Pl felső-pliocén (felsőpannóniai) Pl2 pannóniai (s l) felső-pannóniai (Pa2) felső-miocén miocén M alsó-pliocén (alsópannóniai) Pl1 szarmata M3 középsőmiocén tortónai helvét burdigáliai akvitániai *Fcs: formációcsoport M2 M1 alsó-miocén alsó-pannóniai (Pa1) szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) M3 M2 M1 középső-miocén alsó-miocén 19 ábra A pannóniai képződmények lito- és kronosztratigráfiai beosztása (CSÁSZÁR szerk 1997 alapján) 62

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1224221 Peremartoni Főcsoport Endrődi Márga Formáció em2 3 (ems2 Pa1) Korábban a Dunántúlon Nagylengyeli Márga, Beleznai Márga, Zalai Márga Formáció néven volt ismert (JUHÁSZ 1998) A formáció rétegsora általában kemény mészmárgával, márgával indul (Beleznai Mészmárga Tagozat) Felfelé fokozatosan mélyvízi (hemipelágikus) agyagmárgába megy át (Nagylengyeli Agyagmárga Tagozat) Meredek aljzatmorfológia esetén az aljzatból származó kavicsok, kavicszsinórok figyelhetők meg a képződményekben A formáció magasabb részén a turbiditek távoli részének aleurolit homokkőcsíkjai figyelhetők meg, jelezve a fokozatos átmenetet a Szolnoki Formáció felé Fácies: változatos mélységviszonyokkal (15 800 m) jellemezhető nyíltvízi környezet Kor: kisebb része szarmata, túlnyomó része kora-pannóniai Az Endrődi Formáció üledékhézaggal idősebb miocén képződményekre települ, vagy üledékfolytonossággal fejlődik ki a szarmata pelites rétegsorból A szarmata pannóniai határ a medencékben az Endrődi Márga Formáció faunaszegény, rétegsorában húzódik, ezért megállapítása nehézségekbe ütközik A vizsgálati terület egy részén a rétegsorokban kimutatható középső késő-miocén (szarmata pannóniai) üledékfolytonosság A koncesszióra javasolt területen ilyen rétegsorok ismertek a beleznai területen (Be 7, 17, 20 fúrások), a beleznai és inkei kiemelkedő szerkezetek közötti teknőben (Zák 2 fúrás) és az inkei szerkezeten (I 7) Az 5 km-es körzetben a letenyei mélyvonulat területén (Le 2 fúrás) és Semjénháza térségében (Sem 2 fúrás) figyelhető meg az üledékfolytonosság Az Endrődi Formáció fedőjében az üledékfolytonosan kifejlődő Szolnoki Formáció található Az Endrődi Formáció legnagyobb vastagsága a vizsgálati területen kanizsai mélyzónából ismert, ahol 250 m körül van (Nagyrécse NrM1F 1 fúrás: 244 m) Az 5 km-es körzetben a legnagyobb értéket a Sem 2 fúrás rétegsora szolgáltatta (588 m) Szolnoki Homokkő Formáció szm3 (szpa1) Korábban a Dunántúlon Tófeji, Lenti és Lovászi Formáció néven volt ismert (JUHÁSZ 1998) Finomszemcsés homokkő-, aleurolit- és agyagmárga márgarétegek váltakozásából álló rétegsor Karotázsképét felfelé finomodó és durvuló (az SP ellenállás együttes görbén karácsonyfa, illetve tölcsér alakú) sorozatok jellemzik Elkülönítése a fekü és fedő több tíz m vastag pelitektől általában nem okoz gondot A turbiditösszletet nevezetesen az összlet alsó részét képviselő Lovászi Homokkő Tagozatot, és a felső részt alkotó Tófeji Homokkő Tagozatot a Zalai-medencében egy elválasztó márgaréteg különíti el, amelyet Lenti Márga Tagozatnak neveznek A Szolnoki Formáció rétegtani fekvője az Endrődi Formáció, fedőjében az Algyői Formáció települ Fácies: mélyvízi turbiditrendszer a kapcsolódó fáciesekkel (JUHÁSZ 1998) Kor: kora-pannóniai A vizsgálati területen és környezetében a Szolnoki Homokkő általános elterjedésű, Vastagsága több száz m Legnagyobb vastagságát az 5 km-es körzetben, a letenyei teknő - ben mérték: a Le 2 fúrásban 1222 m) A koncessziós területen belül Belezna térségében és a kanizsai mélyzónában ismertek a legnagyobb vastagságértékei (Be 21: 1178 m, Nagyrécse Nr 3: 1062 m, Nr 2: 1002 m) 63

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Algyői Formáció am3 (apa1 2) A korábban Drávai Formáció néven ismert képződményt sötétszürke agyagmárga-összlet alkotja, amelyben gyakoriak a szenesedett növényi maradványok A rétegsorba különböző gravitációs, illetve mederben lerakódott homokkőtestek települhetnek (JUHÁSZ 1998) Rétegtani fekvője a Szolnoki Homokkő Formáció Fedőjében az Újfalui Formáció található Fácies: neritikus (szublitorális), illetve víz alatti lejtő fácies (deltalejtő és medencelejtő) asszociáció (JUHÁSZ 1998) Kor: képződése mind az kora-, mind a késő-pannóniai idején zajlott A vizsgálati területen általános elterjedésű, jellemző vastagsága 300 500 m között van A koncesszióra javasolt területen nagyobb értékek ismertek Porrog térségében, az Inke I 17 fúrásból (711,5 m), Belezna környékén (Be 20: 587 m), valamint Letenyén (Le 1: 526 m) 1224222 Dunántúli Formációcsoport Újfalui Homokkő Formáció úm3 (úpa1 2) Szürke homokkő, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából álló rétegsor alkotja, amelyben a homokkőtestek vastagsága több tíz m is lehet Fekvőjét az Algyői Formáció képezi, fedőjében a koncessziós területen fiatalabb felsőpannóniai üledékek alkotják (Számos rétegsorban a korábban Somlói/Tihanyi Formációként nyilvántartott, jelenleg az Újfalui Formációba tagozatként besorolt litosztratigráfiai egységek képezik a fedőt) Fácies: parti partközeli, deltafront deltasíksági környezet Képződése mind a kora- mind a késő-pannóniai idejére tehető; a vizsgálati terület rétegsoraiban a formáció késő-pannóniaiban lerakódott képződményei dominálnak Maximális vastagsága a koncessziós területen meghaladja a 800 m-t (Liszó 4: 810 m) A koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében a formáció legnagyobb vastagsága a Drávamedencéből, Somogyudvarhely térségéből ismert (So 3 fúrás: 883,4 m) Somlói és Tihanyi Formáció so tm3 (so tpa2) A nehezen elkülöníthető, ezért általában összevontan tárgyalt Somlói Tihanyi Formáció (újabban a Magyar Rétegtani Bizottság Neogén II Munkabizottságának ajánlása alapján az Újfalui Formáció Somlói és Tihanyi Tagozata) deltasíksági környezetben leülepedett összletét hosszan elnyúló, keskeny, egymáshoz csak ritkán kapcsolódó, felfelé finomodó mederhomoktestek jellemzik, melyeket egymástól a csatornaágak közti területen felhalmozódott ártéri agyag, aleurit választ el (FODOR et al 2011) A rétegsorba előfordulhatnak vékony huminitesés szenes agyag-rétegek, esetleg tarkaagyagcsíkok (GYALOG szerk 1996) Zagyvai Formáció zm3 Pl (zpa2) Homok, homokkő, aleurit, agyag és agyagmárga rétegeinek sűrű váltakozásából felépülő képződmény A formáció földes fás barnakőszéncsíkokat is tartalmazhat (GYALOG szerk 1996) Fekvőjében idősebb felső-pannóniai képződmények (Újfalui Formáció Somlói Tihanyi Tagozat) találhatók, fedőjét fiatalabb pannóniai (pliocén) és negyedkori üledékek alkotják Szárazföldi fluviális és tavi eredetű képződmény Kora késő-pannóniai (késő-miocén pliocén) Vastagsága a koncessziós területen néhányszor tíz néhányszor száz m között változik A legnagyobb vastagságérték az Inke I 9 fúrásból (Nemespátró térsége) ismert: 830 m Ez az 64

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány érték a közeli, Porrog térségi I 20 és 21 fúrásban is meghaladja az 500 m-t (az I 21 fúrásban 610 m) A képződmény vastagsága a Bag 1 fúrásban is jelentős: 670 m Hansági Formáció hm3-pl (hpa2) E képződmény csak a vizsgálati terület 5 km-es körzetében mélyült Oltárc O 3 fúrásból ismert A formációt szürke és tarka, meszes, homokos agyag- és homokrétegek váltakozása jellemzi, amelyben helyenként lignitcsíkok, bazalttelérek tufa- és kavicsrétegek is előfordulhatnak Folyóvízi tavi képződmény Kora késő-pannóniai Az O 3 fúrásban a 25 321 m között harántolt kékesszürke, agyagos homokot sorolják a Hansági Formációba Fekvőjében a Zagyvai Formáció lignitcsíkos, homokos agyagos üledékei települnek, fedőjében sárga, agyagos homok (lösz?) található 122423 Felső-pannóniai (pliocén) negyedidőszaki képződmények Tengelici Vörösagyag Formáció tpl Qp2 A terresztrikus vörösagyag, aleurit, homok, tarkaagyag rétegeiből felépülő formációt a koncessziós területen két fúrásból jelzik: a Bajcsa Bj 40 fúrás 130,5 m vastagságban harántolta a Zagyvai Formáció fedőjében Fölötte lösz települ Az Inke I 2 fúrás 76 m vastagságban tárta fel, az Újfalui Formáció Somlói és Tihanyi Tagozatának fedőjében és folyóvízi homok aleuritrétegek fekvőjében A koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében, főként a D-i és K-i területrészeken számos fúrásból ismert (Tarany, Csurgó, Somogyudvarhely, Görgeteg, Nagyatád, Kutas térsége) Általában a Zagyvai Formációra (alárendelten az Újfalui Formációra) települ Fedőjében folyóvízi vagy fluvioelikus képződmények (homok, aleurit) figyelhetők meg Legnagyobb vastagságban a Görgeteg G 1 fúrásból ismert (340 m), de 300 m fölötti vastagság ismert a Tarany 7 és 8 fúrásból is 122424 Negyedidőszaki képződmények A Zalai-dombság területén alapvetően löszös, a Mura Dráva-völgyben inkább durvább szemcséjű, folyóvízi kifejlődésű kvarter összlet mutatható ki A Mura Dráva-süllyedék területén a kavicsos összletre a pannóniai képződményektől csak bizonytalanul elhatárolható, folyóvízi rétegsor (főként homok és aleuritos homok) következik, amelyet a ún Marcali Formációba (maqp1) sorolnak A pleisztocén üledékeket a koncessziós területen alapvetően lösz, barna lösz, homok és (foltokban) kavics képviseli A lösz (Paksi Lösz Formáció, pqp1 2) legnagyobb vastagsága Nagykanizsától DNy-ra a Bajcsa Bj 40 fúrásból ismert, ahol megközelíti az 50 m-t A lösz legfelső szakasza erősen mállott, részben talajosodott kifejlődésű ( barna lösz ) A holocén képződményeket agyagos lejtőüledékek, deluviális kőzettörmelékes aleurit, és homokos-kavicsos folyóvízi üledékek képviselik A negyedkori üledékek vastagsága a térségben megközelítheti a 200 m-t is (az 5 km-es körzetben Somogyudvarhelynél a So 1 fúrásban a Marcali Formáció vastagsága 199,9 m), a koncessziós területen pl a Nagykanizsa B 62 fúrásból 150 m vastag pleisztocén összlet ismert, de ennek vastagsága a Pátró 1 fúrásban is meghaladja a 100 m-t 1225 Tektonika, fejlődéstörténet A medencealjzat képződményeinek elrendeződését, szerkezeti képét alapvetően meghatározó kompressziós pikkelyzónák domináns elemei a kréta időszak közepétől a kainozoikum elejéig tartó tektonikai fázis folyamán jöttek létre A kompressziós szerkezetalakulás 65

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés eredményeként a mezozoos, illetve idősebb kőzetek felgyűrődtek, felpikkelyeződtek, egymásra tolódtak A pászták csapásiránya DNy ÉK-i A szerkezetalakulás hatására a kőzetek összetöredeztek A kompressziós szerkezetalakulás kiemelkedést és lepusztulást eredményezett; a fiatalabb mezozoos képződmények zöme megsemmisült, sőt az erózió a triász egy részét is lepusztította A paleogénben általános térszínemelkedés, és hosszan tartó szárazulati üledékképződés zajlott Az eocén közepén végbement lemezmozgások során kezdődött meg a paleogén medencék felnyílása, és a fokozódó transzgresszió eredményeként a csökkent sós vízi majd tengeri rétegsor lerakódása a Somogyszob vizsgálati terület 5 km-es körzetének ÉNy-i részén Az oligocénben az 5 km-rel kiterjesztett területünk É-i határa közelében a Balaton-zóna mentén intrúziók jöttek létre A tonalitos összetételű kőzettestek nyugat felé a Periadriai-vonal mentén található magmás testekkel hozhatók kapcsolatba Az oligocén kora-miocén idején került egymás mellé az Alcapa és a Tisza Dáciai-blokk: ekkor vette kezdetét a Pannon-medence kialakulása A kora-miocén kezdetén a vizsgálati területen még szárazulati üledékképződés folyt (Szászvári Formáció) A kora-miocén oldalelmozdulási fázis során mind a Balaton-vonal, mind a Közép-magyarországi-vonal mentén jelentős horizontális mozgások mentek végbe Ezek nagyméretű pozitív virágszerkezetek és feltolódások, felpikkelyeződések kialakulását eredményezték Az oldalelmozdulási fázist követően, extenziós feszültségtérben egy NyDNy KÉK irányú medencesor nyílt fel a kárpáti kora-badeni során A medencéket szinrift üledékek töltötték ki A vizsgált területen az első tengeri képződmények a kárpáti korszakban jelentek meg A medenceperemeken durvatörmelékes (a partmenti lagúnákban finomszemű sziliciklasztos) üledékképződés zajlott (Budafai Formáció), a medence belső területein slírösszlet (Tekeresi Slír Formáció) képződését eredményező nyíltvízi üledékképződés folyt A medenceterületeken a kárpáti során zajló nyíltvízi sziliciklasztos üledékképződés (Tekeresi Slír Formáció) a kora-badeniben is folytatódott A kárpáti kora-badeni extenziós időszakot transzpressziós esemény követte Az azt követően képződött Lajtai Mészkő és badeni sziliciklasztos rétegsor (Lajtai Mészkő Formáció, Szilágyi Agyagmárga Formáció) az így kialakult eróziós felszínre települt A szarmatában tovább folytatódott a süllyedés, és feltehetően nagy területen rakódtak le az üledékek, azonban a későbbi lepusztulás miatt a terület nagy részén a szarmata rétegsor nem mutatható ki A prepannóniai miocén során a törésvonalak mentén több ízben vulkáni anyag tört a felszínre A pannóniai elején a medenceterületeken a tektonikus süllyedést felváltotta a termikus süllyedés (posztrift fázis); a süllyedés a pannóniaiban lelassult, amit a medence feltöltődése, a térszín kiegyenlítődése is jelez A késő-pannóniai során a deltarendszerek szinte teljes egészében feltöltötték a Pannonmedencét Kezdetben az üledékképződés a deltaháttéri környezetben zajlott, majd az alluviális síkságok térhódításával egyre nagyobb területeken alakult ki meder, övzátony, morotva, ártéri mocsári fáciesű üledékképződés, amely a terület fokozatos feltöltődéséhez vezetett A pannóniai végén (kb 2,5 Ma) bekövetkezett kompressziós erőhatások egyes területek kiemelkedést és a rétegek kibillenését idézték elő A negyedidőszakban a pannóniai üledékképződést előbb nagy lepusztulás, majd váltakozva lepusztulás és periglaciális szárazföldi folyóvízi szedimentáció váltotta fel A koncesszióra javasolt területen átmenő földtani szelvények a 20 ábra és 21 ábra mutatja A szelvények nyomvonalát a 9 ábra mutatja 66

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20 ábra A Somogyszob koncesszióra javasolt területen átmenő I számú, ÉNy DK irányú földtani szelvény (FODOR et al 2013 alapján) 21 ábra A Somogyszob koncesszióra javasolt területen a Jankapuszta Jp 1, Bag 2, Bag 1, Nagyrécse Nr 4 és Pat 3 fúrásokon áthaladó, II számú, DNy ÉK irányú földtani szelvény (TORMÁSSYNÉ VARGA et al 2002b) 67

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 13 A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015 májusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1311 A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 13111 Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén korú, elsősorban eolikus képződményekben: futóhomokokban, löszös, barna löszös, homokos löszös üledékekben, valamint folyóvízi homokos, kavicsos képződményekben alakultak ki Fentebbi képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén korú folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek A vizsgálati terület nyugati-középső részein, Iharosberény térségében, a fentebbi képződmények mellett a felső-pannóniai Somlói Formáció homokos aleuritos képződményeiben alakult ki a talajvíztartó A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük A talajvízdomborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 7 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli 13112 Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek Az első jelentősebb víztartó összlet, mely vagy közvetlenül a talajvíztartó alatt, vagy a néhány 10 300 méter vastagságú Tengelici Tarkaagyag Formáció finomszemcsés üledékei alatt települ, a késő-pannóniai, alluviális síksági összlet egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegeinek víztartója (Nagyalföldi+Zagyvai és Újfalui Formációk Peremartoni Formációcsoport; medenceperemeken Somlói és Tihanyi Formációk) A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, illetve a kiemelt térszíneken erodáltságuk miatt vastagságuk is csak nehezen adható meg Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen 800 1000 métertől kb 1400 1500 méterig növekszik a vizsgált terület középső részei felől északi, illetve déli irányban A vizsgálati terület középvonalában található kiemelkedés felől az észak és déli irányban mélyülő medencék mélyebb régiói felé A Nagyalföldi, Zagyvai és Újfalui, peremi területeken Tihanyi és Somlói Formációkban határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert Az összlet legalsó, homokosabb delta-front üledékei már 30 C -nál melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltathatnak A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyagtartalma (TDS) a területen széles tartományban változik Mintegy 600 méteres mélységnél sekélyebben jellemzően alacsony (maximum 800 900 mg/l) TDS-ű, leginkább CaMgHCO 3 - os, CaMgNaHCO 3 -os (csak a legmélyebben NaCaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os) kémiai jellegű 68

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vizek vannak jelen Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzívebb áramlások meglétére utalnak a felső-pannóniai összletben Fentebbi mélységnél mélyebben már magasabb oldottanyag-tartalmú vizeket találunk: kb 1100 3250 mg/l közötti TDS és NaHCO 3 -os kémiai jelleg a jellemző Ki kell emelni, hogy Inke Iharosberény Vése térségében a mintegy 800 méternél mélyebben található felsőpannóniai vízadókban a vizek összes oldottanyag-tartalma jelentősen megemelkedik, jellemzően 6000 18 000 mg/l között alakul, melyhez NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os és NaCl-os kémiai jelleg társul E vizek oldottanyag-tartalma nagy valószínűséggel a mélyebb régiókból származó vizek feláramlására utal: a kémiai elemzések az Inkei nagyszerkezet pereme mentén helyezkednek el, mely igazolja megfigyeléseinket Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) egy, a peremek felől ÉNy, DNy, illetve DK felől a terület középső részei, majd onnan ÉK-i irányba forduló regionális áramlás rajzolódik ki Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti A Dunántúli Formációcsoport (felső-pannóniai) rétegeinek nyomásviszonyai a terület ÉNy-i és ÉK-i részein hidrosztatikusnak megfelelőek, míg a középső és déli területrészeken enyhe túlnyomás lehet 13113 Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a késő-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidithomokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén medence fáciesű képződmények homok homokköves rétegeiben A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi és Szolnoki, valamint Algyői Formációk) ÉNy-i, illetve DNy-i irányban kivastagodást mutatnak: a középső területrészeken mintegy 300 500 méteres vastagságban jelennek meg, ugyanakkor az ÉNy-i és DNy-i részeken már 900 1300 méteres vastagságot is elérhetnek A kisebb vastagságban kifejlődött összlet esetén, jelentősebb vastagságú turbidites összlet (Szolnoki Formáció) nem jelenik meg, ugyanakkor a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidithomok rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni A Szolnoki Formáció a mélymedencék területén viszont több száz, akár 600 700 méteres vastagságban is megjelenhet A Peremartoni Formációcsoport bázisán esetlegesen található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat Báziskonglomerátumról a területen pontosabb információik nem állnak rendelkezésre Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport beli (felső-pannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt Vízkémiai elemzés az összletből legnagyobb számban Inke, Belezna és Bajcsa környezetében található Inke és Belezna térségében leginkább NaCl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jellegűek és 5000 37 000 mg/l TDS-ű vizeket találunk, míg Bajcsa, néhány estben Inke környékén megjelennek a NaHCO 3 -os vizek is, melyhez rendszerint 10 000 mg/l-nél alacsonyabb oldottanyag-tartalom párosul Az eltérés abból adódhat, hogy Bajcsa mélyebb medence környezetében található, ahol az összletben található homokkőrétegek jobb kapcsolódása következtében intenzívebb áramlások fordulnak elő, szemben a kisebb vastagságú, kevésbé vastag és elzártabb homokkő rétegekkel jellemezhető kiemeltebb területen (Inke, Belezna térsége) A 35 000 mg/l TDS-ű NaCl-os kémiai jellegű vizek az összletben fosszilis eredetre utalnak Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, kora-pannóniainál idősebb miocén, elsősorban badeni és szarmata üledékekben, illetve az eggenburgi- 69

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ottnangi korú összletben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Kozárdi, Tinnyei, illetve Budafai, Szászvári, Tari Dácittufa Formációk, Mátrai Vulkanit Formációcsoport, Gyulakeszi Riolittufa, illetve a Mecseki Andezit Formáció) A vizsgálati terület különböző részein a miocén képződmények összvastagsága mindenhol meghaladja a 250 300 métert, a mélymedencék területén azonban elérheti a 2000 2500, sőt akár a 3000 méteres összvastagságot is Darvaspuszta Böhönye térségében jelentősebb (mintegy 3000 méter) vastagságú miocén összlet ismert A prepannóniai miocén korú összletből több vízelemzés is rendelkezésre áll a területről és 5 km-es környezetéből E miocén képződmények vizeinek összetétele (CaMgNaHCO 3 -tól a NaCl-ig) és összes oldottanyag-tartalma (leginkább 2000 30 000 mg/l) rendkívül széles tartományban változik, a TDS a mélységgel némiképpen növekedést mutat Az egyes képződményekben tárolt vizek kémiai jellemzői az alábbiak szerint alakulnak: A Kozárdi Formációból származó víz jellemzően 20 000 31 000 mg/l TDS-sel és NaCl-os kémiai jelleggel rendelkezik A Budafai Formációban tárolt vizek 10 500 29 000 mg/l TDSsel és NaCl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel jellemezhetőek A Szászvári Formáció rétegeiben jellemzően 14 000 28 500 mg/l oldottanyag-tartalommal és NaCl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkező vizek fordulnak elő A kémiai jelleg és a jelentős TDS jól tükrözik a víztartók elzárt jellegét A 30 000 35 000 mg/l-es oldottanyag-tartalom fosszilis vizek jelenlétére utal Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: a mezozoos, elsősorban triász karbonátok karsztosodott zónáiban, a metamorf összlet repedezett zónáiban, a prepannóniai miocén korú karbonátos, homokköves, illetve repedezett, mállott vulkáni tufás és agglomerátumos képződményekben, a lithothamniumos mészkőben (Lajtai Mészkő Formáció), a kora-pannóniai rétegsor alsó részein található homokos-homokköves, mészmárgás rétegeiben, valamint a felső-pannóniai rétegsor homokköves rétegeiben A Peremartoni Formációcsoport (alsó-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai általában a hidrosztatikusnak megfelelőek az ÉNy-i és ÉK-i területrészeken, a vizsgálati terület DNy-i, D-i részein azonban számolhatunk enyhe túlnyomással is 13114 Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Lajtai Mészkő Formáció, Kozárdi, Tinnyei Formációk) Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal A Lajtai Mészkőben tárolt vizeket mintegy 1700 3000 méteres mélységközben tártak fel A karbonátos képződményben tárolt vizek jellemzően NaCl-os, illetve NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek, melyhez kb 1700 2300 méteres mélységben mintegy 25 000 33 500 mg/l-es TDS, kb 2300 3000 méteres mélységben pedig hozzávetőleg 10 000 14 000 mg/l TDS társul A fentiek jól jelzik, hogy a területen e mészkövek elzárt, vagy részben elzárt víztartókat képeznek A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni A képződmények nyomásviszonyai a területen a hidrosztatikusnak megfelelőek, esetleg enyhén túlnyomásosak lehetnek a D-i, DNy-i területrészeken 70

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 13115 Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport) és pannóniainál idősebb miocén korú regionális/lokális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony Az Algyői és az Endrődi Márga Formációk képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos szigetelő szerepet játszanak, a peremi területeken egyenként minimum 250 300 méteres, ugyanakkor, a mélymedence területén ennél jóval nagyobb (akár 1000 m- es) vastagságot is elérhetnek A rétegsorok jól nyomozhatóak a területen Regionális, illetve helyenként (az elvékonyodás következtében) lokális vízzáró képződménynek tekinthető a területen még a prepannóniai miocén Szilágyi Agyagmárga és a Tekeresi Slír Formáció utóbbi a gyékényesi mélyzónában meghaladja a 800 m-t A Tekeresi Slír képződményeiben általában magas, mintegy 11 000 35 000 mg/l TDS és NaCl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jellegű víz fordul elő Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek lehetnek 1312 Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységet a területen a Miklósfa Pogányszentpéter Nemespátró vonaltól nyugatra középső-felső triász karbonátok (Igali, Táskai Mészkő, Murakeresztúri Tufahomokkő Formációk képződményei) alkotják rendszerint 2000 mbf-nél nagyobb mélységben Innen keletre és kissé délre triász jura lejtő és medence fáciesű képződmények, illetve az Inkei Formáció jura kréta korú képződményei ismertek A Segesd Csurgó vonaltól délre a Mecseki egység variszkuszi metamorf képződményei alkotják az aljzatot 1500 4500 mbf mélységben A legészakibb területeken az aljzat felépítése a mélység következtében nem ismert Az aljzat mélysége a vizsgálati területen kb 1500 és 5000 mbf mélység között található, DNy-i irányban egyre mélyülő tendenciát mutatva a mélymedencék területén Az aljzatképződményeket a Kelevíz Nagykanizsa Tótszentmárton és a Böhönye Gyékényes vonal mentén találjuk legmélyebb helyzetben A vizsgálati területen az alaphegységi vízföldtani rezervoárokat a Közép-dunántúli-egység középső késő-triász platform és medence fáciesű karbonátos képződményeiben (Táskai Mészkő, Igali Formációk), valamint a törmelékes üledékes képződményeiben (Murakeresztúri Homokkő Formáció) valószínűsítjük ott, ahol azok hosszabb ideig felszíni hatásnak, mállásnak és karsztosodásnak voltak kitéve Mindemellett egyéb kisebb kiterjedésű jura alsó kréta mészkövek is lehetnek rezervoárok, de általában azonban alárendelt szerepűek Az (esetlegesen) az aljzatra települő miocén karbonátok képződményei ott jelentősek, ahol egységes hidraulikai rendszert alkotnak az aljzat karbonátjaival A vizsgálati terület D-i DK-i részein, a Mecseki-egység területén, variszkuszi metamorf képződmények (genisz, csillámpala, amfibolit) alkotják az aljzatot, melyek repedezettségük révén válhatnak tárolóképződményekké Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl geotermikus, szén-dioxid (CO 2 )-tárolási szempontból Másrészt a repedezett metamorf képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és a permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, 71

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoárrészekkel A területen, az aljzatban tárolt vizek kémiai jellege NaCl-os, melyhez nagyrészt 16 500 25 000 mg/l összes oldottanyag-tartalom társul A perm korú Semjénházai Mészkőben tárolt vizek mintegy 34 000 mg/l TDS-sel rendelkeznek A triász képződményekben (Igali, Táskai Mészkő, Murakeresztúri Tufahomokkő Formáció) jellemzően 16 500 24 000 mg/l TDS-sel rendelkező vizeket találunk A jura Pátrói Formációból származó vízminták 20 000 23 000 mg/l közötti TDS-sel rendelkeznek A fentiek a területen az aljzati víztartók elzárt jellegére utalnak Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem feltehetően a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1321 Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb 5 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni 1322 Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, pre-pannóniai miocén, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉNy DK-ies,valamint DNy-ias irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 100 200 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból akár a pannóniaiig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint idősebb miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében, ha azok regionális áramlási rendszert érintenek, akkor szükség lehet a teljes áramlási rendszer modellezésére, értékelésére Ugyancsak fontos a területen a CH-hasznosítások és a potenciális geotermikus hasznosítások várható egymásra-hatásainak értékelése, tisztázása is A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell 72

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1331 A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé) Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni Itt a peremek felől ÉNy, DNy, illetve DK felől a terület középső részei, majd onnan ÉK-i irányba forduló regionális áramlás rajzolódik ki 1332 A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, gyógyászati- (Nagyatád, Csurgó), fürdő-, ipari- és mezőgazdasági célú víztermelés jellemző Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is 1333 Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni 134 A terület vízminőségi képe A Somogyszob vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015 áprilisában a MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a kloridion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl párolgásról) A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot A megcsapolási területek felszínközeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti Ebből az is követ- 73

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kezik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 350 750 mg/l (medián körülbelül 610 mg/l), a klorid-ion tartalom 5 30 mg/l (medián körülbelül 10 mg/l), míg a hidrogén-karbonát-tartalom 200 500 mg/l között változik 400 mg/l körüli medián érték mellett Néhány esetben a nagykanizsai, marcali, csurgói és berzencei vizekben az összes oldottanyag-tartalom elérheti a 2500 mg/l-t, a kalcium 550 mg/l-t, a klorid 1000 mg/l-t, a hidrogén-karbonát 750 mg/l-t, a szulfát akár a 220 mg/l értéket is A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (22 ábra) ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg 22 ábra A koncessziós területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid,hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével A kvarter képződményekben tárolt vizek CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, elvétve CaMgNaHCO 3 -os típusúak A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 500 750 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 70 100 mg/l Ca 2+, 20 40 mg/l Mg 2+ és 350 550 mg/l HCO 3 A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 600 méterig) tárolt vizek jellemzően CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, elvétve NaHCO 3 -os típusúak Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően 250 850 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 1 100 mg/l Na +, 20 140 mg/l Ca 2+, 10 60 mg/l Mg 2+ és 200 600 mg/l HCO 3 A mélyebb vízadókban (felszíntől számított körülbelül 600 1400 méteres mélységköz) tárolt vizek NaHCO 3 -os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően 1100 3200 mg/l összes 74

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány oldottanyag-tartalommal rendelkeznek A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül 100 1000 mg/l Na +, és 350 1850 mg/l HCO 3 Inke környékén az Újfalui Homokkő potenciális CH-tároló kőzet, mely a vízminőségi adatokban is megmutatkozik Az itt tárolt (felszíntől számított körülbelül 800 1100 méteres mélységköz) vizek kémiai jellege jellemzően NaHCO 3 Cl-os, de előfordul NaHCO 3 -os, NaCl-os víztípus is A vizsgált területen lévő felső-pannóniai vizekhez viszonyítva kiugróan magas a nátrium, a hidrogén-karbonát és a klorid vízben oldott mennyisége A hidrogén-karbonát-tartalom szerves anyag (szénhidrogén) előfordulásra, a kloridtartalom elzárt jellegre (csapda) vagy feláramlásra utalhat E vizek összes oldottanyag-tartalma széles intervallumban, körülbelül 6000 18 000 mg/l között, míg a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 1500 6500 mg/l Na +, 500 10 500 mg/l Cl és 700 10 500 mg/l HCO 3 A rendelkezésre álló adatok alapján a felső pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (23 ábra) ábrázoljuk, a nagyobb (5500 18 000 mg/l) TDS-ű kutak adatainak elhagyásával 23 ábra A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével, a nagyobb (5500 18 000 mg/l) TDS-ű kutak adatainak elhagyásával Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek NaHCO 3 - os, NaClHCO 3 -os és NaCl-os kémiai jellegűek attól függően, hogy egy intenzívebb áramlási rendszerből, vagy egy elzártabb rendszerből származnak A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 1000 26 500 mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 500 9500 mg/l Na +, 200 13 000 mg/l Cl és 250 5500 mg/l HCO 3 A potenciális CH-tároló rétegek (Algyői, Szolnoki és Endrődi Formáció) vizeiben a szervesanion-tartalom elérheti akár az 1500 mg/l értéket is Az archív adatok alapján, a homokkőtestek jobb összefüggésével, vagy egy intenzívebb áramlási rendszer meglétével magyarázható kis oldottanyag-tartalmú vizek (és Bajcsa környékén a miocén rétegekben is előforduló) jelenléte továbbkutatás esetén mindenképpen ellenőrzésre szorul 75

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A lokális víztartó és vízzáró egységek alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékeinek víz összetétele széles tartományban változik a koncessziós területen, attól függően, hogy e vizek mennyire vannak kapcsolatban a térrész regionális áramlási rendszerével Az összes oldottanyag-tartalom a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően 2000 28 500 mg/l között változik A vizek kémiai jellege jellemzően NaCl-os, NaClHCO 3 - os, de elvétve előfordulhatnak CaMgNaHCO 3 -os, NaCaClHCO 3 -os vizek is A Kozárdi Formáció vizeire (NaCl-os) nagyobb, körülbelül 20 000 30 000 mg/l, míg a Budafai Formáció vizeire (NaCl-os és NaClHCO 3 -os) körülbelül 10 500 29 000 mg/l összes oldottanyagtartalom jellemző A főbb jellemző alkotók előbbiek esetén körülbelül 4500 11 500 mg/l Na +, 4500 17 500 mg/l Cl, míg a Budafai Formáció vizeiben körülbelül 1000 8500 mg/l Na +, 1500 12 500 mg/l Cl és 1000 7500 mg/l HCO 3 koncentráció tartományban változnak A karbonátos (Lajtai Mészkő Formáció) betelepüléseket megnyitott fúrások vízösszetétele a sekélyebb fúrásokban (felszín alatti 1700 2300 méteres mélységközben) NaCl-os, míg a mélyebbekben (felszín alatt körülbelül 2300 3000 méteres mélységközben) NaCl-os, NaClHCO 3 -os Az előbbiek összes oldottanyag-tartalma 24 500 33 000 mg/l, körülbelül 9000 12 000 mg/l Na +, 8000 16 500 mg/l Cl mellett, míg az utóbbiaké 10 000 14 000 mg/l, körülbelül 3500 5200 mg/l Na +, 3500 8000 mg/l Cl és 500 4000 mg/l HCO 3 tartalom mellett A miocén vulkanitokat szűrőző kutak vizei NaCl, NaCaCl-os jellegűek, körülbelül 5500 8500 mg/l TDS és 1500 2500 mg/l Na +, 300 600 mg/l Ca 2+ és 2500 4000 mg/l Cl tartalom mellett Intenzívebb áramlásra utalhat (lásd megjegyzést az alsó-pannóniai rétegek vízösszetételének leírásánál) a kisebb, körülbelül 7000 mg/l alatti összes oldottanyag-tartalmú, jellemzően 50 2100 mg/l Na +, 10 220 mg/l Ca 2+, 30 3200 mg/l Cl, és 120 680 mg/l HCO 3 tartalmú NaCaClHCO 3, NaClHCO 3 típusú vizek megjelenése A kisebb TDS-ű (körülbelül 1000 2500 mg/l) vízminták megbízhatósága kérdéses, további kutatás során az adatokat érdemes ellenőrizni, a vízösszetételt megvizsgálni A prekainozoos aljzat vizeit a bagolai, bajcsai, inkei, murakeresztúri és pati CH-kutató fúrások tárták fel melyek szerint az itt tárolt vizek NaCl-os kémiai jellegűek, körülbelül 5500 9500 mg/l Na +, 8000 13 000 mg/l Cl és 16 500 25 000 mg/l TDS tartalom mellett A Semjénháza Sem 2 jelű kút vizének összes oldottanyag tartalma 34 000 mg/l körüli, 12 000 mg/l Na + és 20 000 mg/l Cl tartalom mellett A kutak vizeiben mért szerves anion-tartalom elérheti akár a 900 mg/l értéket is, mely CH-előfordulást is jelezhet Az Inke I jelű kút vízösszetételéhez megadott 258 mg/l arzéntartalom nagy valószínűséggel nem rétegeredetű, eredetének vizsgálata további kutatásokat igényel A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO 3 - os, CaMgNaHCO 3 -os víztípustól a NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os víztípuson keresztül a NaCl-os, NaCaCl-os víztípusig A felszíntől számított körülbelül 500 600 méteres mélységközben ugrásszerű növekedés látható (24 ábra) az összes oldottanyag-tartalomban, mely érték az 1100 1200 méteres mélységköz alatt nem mutat számottevő változást 76

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 77

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 14 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009 december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány) Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a koncessziós területen túlra is terjedhet 141 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1411 Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület nagy része a Dráva részvízgyűjtő egységet érinti, északon kisebb mértékben a Balaton egység is érintett Területén összesen 4 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik; a Mura (3 1), a Rinya-mente (3 2), a Zala (4 1), és kismértékben Balaton közvetlen (4 2) Az utóbbi a terület öt kilométeres körzetének északkeleti részét fedi A területre és 5 km-es körzetére 36 dombvidéki és síkvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest esik (18 táblázat) A terület és környezete 5 mesterséges állóvíz víztestet érint; ezek részben halastórendszerek, illetve kavicsbányák Részletes leírást a 19 táblázat tartalmaz A terület számos vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és környezetében, 90 tározó, 17 természetes tó, 18 bányató, 1 holtág és 1 vizes élőhely 18 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Babócsai-Rinya AEP288 dombvidéki, meszes, természetes 3-2 *Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai AEP289 dombvidéki, meszes, természetes 3-2 *Bakónaki-patak és vízrendszere AEP294 dombvidéki, meszes, módosított 3-1 *Barapusztai-patak AEP302 dombvidéki, meszes, természetes 3-2 *Berki-patak (Dráva vízgyűjtő) AEP dombvidéki, meszes, módosított 3-1 Boronkai-patak és mellékvízfolyásai AEP344 dombvidéki, meszes, természetes 4-2 Borsfai-patak AEP345 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Dombó-csatorna felső AEP427 síkvidéki, meszes, módosított 3-2 Dombó-csatorna alsó AEP428 síkvidéki, meszes, módosított 3-2 Dörgő-hídi-árok AEP437 dombvidéki, meszes, természetes 3-2 *Dráva felső AEP439 dombvidéki, meszes, módosított 3-2 Görgetegi-Rinya AEP528 dombvidéki, meszes, módosított 3-2 *Principális-csatorna alsó AEP895 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 *Principális-csatorna felső AEP896 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Kiskomáromi-csatorna AEP687 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 *Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere AEP688 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Kisvadári-határág AEP694 dombvidéki, meszes, természetes 3-2 *Kökényes-patak alsó és Márjás-patak AEP712 dombvidéki, meszes, természetes 3-2 Lábodi-Rinya alsó AEP738 dombvidéki, meszes, módosított 3-2 *Mántai-patak AEP775 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 *Marót-völgyi-csatorna és felső vízgyűjtője AEP786 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 *Mura AEP816 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Rigócz-patak (Somogybükkösdi-patak) AEP924 dombvidéki, meszes, természetes 3-2 Rigyáci- és Újkúti-patakok AEP926 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Sárgáti-árok AEP938 dombvidéki, meszes, természetes 3-2 Sári-csatorna dél AEP941 dombvidéki, meszes, módosított 4-2 *Szaplányos-patak AEP972 dombvidéki, meszes, módosított 3-1 Taranyi-Rinya AEQ034 dombvidéki, meszes, módosított 3-2 *Taranyi-Rinya és mellékvízfolyásai AEQ035 dombvidéki, meszes, módosított 3-2 *Tekeres-berki-patak és mellékvízfolyásai AEQ046 dombvidéki, meszes, módosított 3-2 78

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Visszafolyó-patak AEQ120 dombvidéki, meszes, természetes 3-1 Zala Somogyi-határárok AEQ141 síkvidéki, meszes, mesterséges 4-1 *Zala Somogyi-határárok és felső vízgyűjtője AEQ142 dombvidéki, meszes, módosított 4-1 Zala Somogyi-határárok és vízrendszere AEQ143 dombvidéki, meszes, természetes 4-1 Zsdála-árok alsó AEQ152 síkvidéki, meszes, természetes 3-2 Zsdála-árok felső AEQ153 síkvidéki, meszes, természetes 3-2 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 19 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Kódja Típusa *Simongáti halastavak Taranyi halastórendszer *Varászlói halastó-csoport *Mórichelyi halastó-csoport Vasúti (Velence) kavicsbánya AIH021 AIH030 AIH039 AIQ009 AIQ018 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet mesterséges, síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű mesterséges, síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű mesterséges, síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű mesterséges, síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű mesterséges, síkvidéki, meszes, mély, állandó, nyílt vízfelületű Vízgyűjtő alegység 3-2 3-2 4-1 3-1 3-2 A 25 ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket 25 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 79

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1412 A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területet hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; ezek a Rinya-mente-vízgyűjtő (sp321, p321), a Mura-vidék (sp311, p311), a Dráva-völgy Barcs felett (sp322, p322) és a Zalai-dombság Balaton-vízgyűjtő (sp421, p421) A terület 5 km-es körzetét további 30 C-nál hidegebb vizet adó porózus egységek érintik, ezek, a Balaton déli vízgyűjtő (sp431, p431) és a Kis-Balaton (sp422) sekély porózus és porózus víztestek (26 ábra, 32 ábra) A Kis-Balaton víztest csak csekély mértékben érintett, így részletes ismertetésére nem térünk ki 30 C-nál melegebb érintett porózus vízadó a Délnyugat-Dunántúl (pt31) víztest, amely a terület nagy részén megtalálható (33 ábra) A terület alatt húzódik a meleg vizet adó karsztosodott Közép-dunántúli termálkarszt (kt17) egység (33 ábra) A terület felszín alatti víztesteit a 20 táblázat ismerteti 80

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 20 táblázat A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Típus Víztest azonosító *Mura-vidék sp311 *Rinya-mente sp321 *Dráva-völgy Barcs felett sp322 sekély porózus *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sp421 Balaton déli vízgyűjtő sp431 Kis-Balaton sp422 *Mura-vidék p311 *Dráva-völgy Barcs felett sp322 *Rinya-mente porózus p321 *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő p421 *Balaton déli vízgyűjtő p431 *Délnyugat-Dunántúl porózus termál pt31 *Közép-dunántúli termálkarszt karszt termál kt17 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1421 Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik Egyéb célból (kommunális, ipari, öntözési, halastavi, rekreációs) 18 felszíni vízfolyás víztest vizét hasznosítják (21 táblázat) 81

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 21 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai *Babócsai-Rinya x x x x *Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai x x x x *Bakónaki-patak és vízrendszere x *Berki-patak (Dráva vízgyűjtő) *Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere x *Kökényes-patak-alsó és Márjás-patak x *Marót-völgyi-csatorna és felső vízgyűjtője *Principális-csatorna felső x *Szaplányos-patak x *Taranyi-Rinya és mellékvízfolyásai x *Tekeres-berki-patak és mellékvízfolyásai x x *Zala-Somogyi-határárok és felső vízgyűjtője x Boronkai-patak és mellékvízfolyásai x Dombó-csatorna alsó x Lábodi-Rinya alsó x Rigyáci- és Újkúti-patakok Sári-csatorna dél x Taranyi-Rinya x x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) használt folyóvizek és állóvizek (22 táblázat, 25 ábra) 22 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név Kijelölt fürdőhely Víziturizmus Horgászat Halászat *Mura *Principális-csatorna alsó *Principális-csatorna felső *Babócsai-Rinya *Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai *Dráva felső *Taranyi-Rinya és mellékvízfolyásai *Zala Somogyi-határárok és felső vízgyűjtője Dombó-csatorna alsó Dombó-csatorna felső Taranyi-Rinya Zala Somogyi-határárok Zala Somogyi-határárok és vízrendszere Boronkai-patak és mellékvízfolyásai Sári-csatorna dél *Mórichelyi halastó-csoport *Simongáti halastavak *Varászlói halastó-csoport Taranyi halastórendszer A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet x x x x x x x x x x x x x x x x x x x 82

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 2008 évi nitrátjelentés alapján nagyobb összefüggő foltban a terület északkeleti része tápanyag- és nitrátérzékeny Egyéb helyen foltokban találhatók nitrátérzékeny területek A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Natura SCI és SPA, Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület) (23 táblázat) Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik Védett terület típusa 23 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Natura2000_SCI HUDD20044 Boronka-melléke Védettség jellege vannak FAVÖKO részek (mocsár, láp, és nagy vízigényű erdők) vannak FAVÖKO részek (mocsár, láp, és nagy vízigényű erdők) Natura2000_SCI HUBF20050 Csörnyeberek Natura2000_SCI HUBF20049 Dél-zalai homokvidék Natura2000_SCI HUDD20068 Gyékényesi erdők Natura2000_SCI HUDD20014 Jánosházi-erdő és Égettberek Natura2000_SCI HUBF20043 Mura mente Natura2000_SCI HUDD20062 Nyugat-Dráva-sík mentett oldali holtág, ártér Natura2000_SCI HUDD20054 Nyugat-Dráva Natura2000_SCI HUBF20046 Oltárc Natura2000_SCI HUDD20060 Rinyaszentkirályi-erdő Natura2000_SCI HUDD20063 Szentai-erdő Natura2000_SCI HUBF20045 Szévíz Principális-csatorna Natura2000_SCI HUDD20055 Zákány-Őrtilosi dombok Natura2000_SPA HUDD10008 Belső-Somogy Nemzeti Park 271/NP/96 Duna Dráva NP Tájvédelmi Körzet 242/TK/91 Boronka-melléki TK Tájvédelmi Körzet 308/TK/07 Mura-menti TK Természetvédelmi Terület 6/TT/42 Baláta-tó TT Természetvédelmi Terület 129/TT/76 Zalakomári madárrezervátum TT vannak FAVÖKO részek (mocsár, láp, és nagy vízigényű erdők) lokális FAVÖKO, buckaközi vizes élőhely Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések kis része csatornázott A települések többségénél a települési folyékony hulladékot nem szállítják szennyvíztelepre A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik A bevezetések hatása a befogadó víztestekre 3 esetben jelentős, 10 esetben nem jelentős, 1 esetben fontos, két bevezetés hatása pedig elhanyagolható (27 ábra, 24 táblázat) 24 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Böhönye Böhönye - Szennyvíztisztító Telep Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai nem jelentős Csapi Csapi Ált Isk és Diákotthon Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere nem jelentős Csurgó Csurgó - Szennyvíztisztító Telep Kökényes-patak-alsó és Márjás-patak nem jelentős Molnári Molnári - Szennyvíztisztító Telep Rigyáci- és Újkúti-patakok nem jelentős Murakeresztúr Murakeresztúr - Szennyvíztisztító Telep Mura nem jelentős 83

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Nagyatád Nagyatád - Szennyvíztisztító Telep Babócsai-Rinya jelentős Nagykanizsa Nagykanizsa - Szennyvíztisztító Telep Principális-csatorna felső jelentős Petrivente Petrivente - Szennyvíztisztító Telep Rigyáci- és Újkúti-patakok fontos Somogyszob Somogyszob - Szennyvíztisztító Telep Taranyi-Rinya és mellékvízfolyásai nem jelentős Sormás Sormás - Szennyvíztisztító Telep Mántai-patak nem jelentős Újudvar Újudvar - Szennyvíztisztító Telep Principális-csatorna felső jelentős Zalakomár Zalakomár - Szennyvíztisztító Telep Kiskomáromi-csatorna nem jelentős Segesd Segesd - Szennyvíztisztító Telep Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai nem jelentős Segesd Szociális Otthon Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai elhanyagolható Galambok Szálláshely és fürdő szolgáltatás Kiskomáromi-csatorna nem jelentős Nagykanizsa Települési folyékony hulladék elhelyező sp311 elhanyagolható A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 25 táblázat ismerteti 25 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó neve Hatása a befogadóra Nagyatád Pamut alapanyagú, kézimunka termékeket gyártó üzem Nagykanizsa fényforrásgyár Egyéb feldolgozóipar Egyéb feldolgozóipar Pszichiátriai rehabilitációs Ötvöskónyi Szolgáltatóipar részleg A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet Babócsai Rinya (ABH762) [255] Lazsnak-csatorna (AAA069) [61] Segesdi-Rinya (AAA385) [259] nem ismert lehet, hogy fontos nem ismert 84

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 27 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen A 28 ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~70) bezárásra kerültek 2009-ig Nagyobb szilárd hulladéklerakó Nagykanizsán található Veszélyes hulladéklerakó Nagyatádon, inert Nagykanizsán, szerves pedig Segesden található 85

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 28 ábra Hulladékgazdálkodás a területen A 29 ábra ábrázolja a szennyezett területeket Szénhidrogén-szennyezést Inkén, Nagyatádon és Nagykanizsán, PAH-fenol szennyezést Inkén dokumentáltak 86

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 29 ábra Szennyezett területek Szennyező ágazatok a térségben az ásványipar, a hulladék- és szennyvízkezelés, valamint az állattartás Becsehelyen, Berzencén, Böhönyén, Csurgón, Nagyatádon, Nagykanizsán, Segesden és Zalakomáromban benzinkutak üzemelnek Seveso besorolású üzem Nagykanizsán található A vízfolyásokon halpusztulást és olajszennyezést dokumentáltak A vízfolyásokat e mellett szennyvízbevezetés is érinti Szénhidrogén-bányatelkek Bajcsán, Bánokszentgyörgyön, Beleznán, Berzencén, Inkén, Liszón, Miklósfán, Nagykanizsán, Taranyon és Vízváron; tőzegbányák Szőkedencsen és Zalakomáron találhatók Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 30 ábra mutatja be 87

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 30 ábra Ipari létesítmények, káresemények Az ábra a 2007-es állapotot tükrözi A szénhidrogén bányatelkek jelenleg érvényes állapotát a 6 melleklet mutatja be EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység nagyobb összefüggő területen Nagykanizsa környékén, másutt foltokban jellemző A terhelés mértéke max 150 kgn/ha/év A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 20 50 kgn/ha/év (31 ábra) A területre jellemző diffúz foszforterhelés mértéke általában évi 10 000 g alatt marad 88

Somogyszob I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 31 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 1422 Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben l 28 táblázat) A vizsgálati területet 15 üzemelő, 5 km-es körzetét további 22 üzemelő, 1 nem üzemelő és 2 nem közcélú vízbázis érinti A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik A vizsgálati területen lévő vízbázisok közül 2 sérülékeny, 6 bizonytalan 12 nem sérülékeny állapotú Az 5 km-es körzet vízbázisai között 9 sérülékeny, 7 bizonytalan és 6 nem sérülékeny Diagnosztikával a vizsgálati területen 3, sérülékenynek meghatározott vízbázis rendelkezik Mind a 3 diagnosztika üzemeltetői Az 5 km-es körzetben további 5 vízbázisra készült el az értékelés, 2 diagnosztika üzemeltetői, 2 a sérülékeny vízbázis, 1 pedig a KEOP programban készült el A 26 táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 32 ábra felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be 89

Somogyszob Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 90 32 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen Település 26 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Beleg AID245 Beleg, Beleg vb üzemelő Berzence ALF843 Berzence- Somogyudvarhely vb-ok Rendelkezésre álló diagnosztika Üzemeltetői diagnosztika folyamatban Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) igen 60 üzemelő nem 450 *Böhönye ALF864 Böhönye üzemelő nem 400 Csurgó AID290 Csurgó távlati Befejezett KEOP igen 10000 diagnosztika Csurgó ALF916 Csurgó üzemelő igen 1000 Csurgónagymarton ALF917 Csurgónagymarton üzemelő nem 25 Galambok ALG003 Galambok vízbázis üzemelő bizonytalan Görgeteg ALG025 Görgeteg üzemelő igen 110 Gyékényes ALG031 Gyékényes üzemelő igen 500 Befejezett Iharosberény Körzeti *Iharosberény AID434 üzemelő üzemeltetői igen 876 vízbázis diagnosztika