Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011 (VI29) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Bujdosó Éva 1, Danyik Tibor 3, Demény Krisztina 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Jánossy László 3, Kerékgyártó Tamás 1, Korbély Balázs 3, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Maginecz János 4, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Nádor Annamária 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Selmeczi Ildikó 1, Selmeczi Pál 1, Szentpétery Ildikó 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás Lektorálta: Bodor Emese Dr Koloszár László A jelentés: 214 oldalt, 72 ábrát, 51 táblázatot, 7 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz 2

3 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (Btv) 9 (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés tervezet II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

4 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tartalom I Őrség vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11 Bevezetés 11 1 A vizsgálati terület jellemzése Őrség vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Az Őrség vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások Határ menti víztestek Monitoring Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) 96 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők Az Őrség terület szénhidrogén vagyona 111 4

5 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Kutatási módszerek A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat 151 Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása 176 5

6 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 34 A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) 176 Irodalom 178 Internetes hivatkozások 183 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 185 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Környezet-, táj- és természetvédelem Vízgazdálkodás és vízvédelem Kulturális örökségvédelem Termőföldvédelem Közegészségügy és egészségvédelem Nemzetvédelem Településrendezés Közlekedés Ásványvagyon-gazdálkodás 202 Függelék 203 Mellékletek 214 Ábrajegyzék 1 ábra Az Őrség vizsgálati terület elhelyezkedése 12 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése 15 3 ábra Őrség vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén 17 4 ábra Őrség vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) 19 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Őrség vizsgálati területen, 2011 (%) 20 6 ábra Talajtípusok Őrség vizsgálati területen (VKGA 2009) 21 7 ábra Őrség vizsgálati terület vizsgálati tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe 22 8 ábra Az Őrség vizsgálati terület erdőborítottsága 25 9 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ábra A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése ábra A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al 2010 alapján) a vizsgálati terület határvonalával ábra Őrség vizsgálati terület É-i része és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, sárgával jelölve az értelmezett szelvények ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Va 32 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra A Ny K-i irányultságú Va 27 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 40 6

7 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 15 ábra Az É-D-i irányultságú D 1 H időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra Az DNy ÉK-i irányultságú Sa 25 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf ábra A vizsgálati terület és környezete prekainozoos földtani-szerkezetföldtani térképe ábra A vizsgálati terület és környezet aljzat mélység térképe ábra A pannóniai képződmények talpfelület térképe ábra A Szolnoki Formáció alsó szakasza (turbiditek) talpmélysége ábra A Szolnoki Formáció alsó szakasza (turbiditek) tetőtérképe ábra A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) talpmélysége ábra A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) tetőmélysége ábra Az Őrség vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala ábra Az 1 sz földtani szelvény ábra A 2 sz földtani szelvény ábra A 3 sz földtani szelvény ábra A 4 sz földtani szelvény ábra az 5 sz földtani szelvény ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja ábra A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben ábra A felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra Hulladékgazdálkodás ábra Szennyezett területek ábra Ipari létesítmények, káresemények ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen88 45 ábra Az Őrség vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra A koncesszióra javasolt Őrség területen található szénhidrogén előfordulások ábra Anyakőzetek és tárolókőzetek az Őrség terület és a tágabb térség rétegsorában ábra A pusztaapáti szerkezet földtani szelvénye ábra A szilvágyi szerkezet földtani szelvénye ábra A Lovászi előfordulás áttekintő rétegsora ábra Őrség vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 112 7

8 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 52 ábra A vizsgálati területen és környezetében már felfedezett szénhidrogén előfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben ábra A vizsgálati területen belül a már felfedezett szénhidrogén előfordulások összegzett kitermelhető vagyona a lemélyített kutatófúrások számának növekedésével ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra Irányított ferde fúrás ábra A rétegrepesztés folyamata ábra Az Őrség vizsgálati terület térségének (Vas- és Zala-megye) közúthálózata (2009) ábra Az Őrség vizsgálati terület térségének (Vas- és Zala-megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra Az Őrség vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra Az Őrség vizsgálati terület szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe ábra A világ várható energiafogyasztása között ábra A világ bruttó hazai termelése OECD és nem-oecd országok szerint ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ábra Az Őrség vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások,valamint Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónája ábra Az Őrség vizsgálati területen és környékén található földvárak 168 Táblázatjegyzék 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai 12 2 táblázat Az Őrség koncesszióra javasolt terület sarokpontjai 13 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok 13 4 táblázat Az Őrség koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 14 5 táblázat Őrség vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 21 6 táblázat Az Őrség vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) 26 7 táblázat Helyi védettségű természeti értékek Őrség vizsgálati területen 28 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére 30 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések 34 8

9 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 15 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben táblázat A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre59 18 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat Az Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási (koncessziós) terület táblázat A Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek táblázat Az Őrség vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat Az Őrség vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat A koncesszióra javasolt Őrség területen és környezetében elhelyezkedő szénhidrogén-felhalmozódási övezetek táblázat Őrség vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése az Őrség területre táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon táblázat Az Őrség vizsgálati területnek (10 az ország többi területe) valamint Zalaegerszeg (11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat Az Őrség vizsgálati területnek (10 az ország többi területe) valamint Zalaegerszeg (11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint 154 9

10 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 47 táblázat A 2012 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat A 2014 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok az Őrség vizsgálati területen táblázat Az Őrség vizsgálati területen található műemlékek részleges listája 167 Függelék 1 függelék A HAAS et al 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa függelék Rövidítések függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék A Zala Megyei Kormányhivatal hatáskörébe eső termőföldek megoszlása minőségi osztályok szerint függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben 212 Mellékletek 1 melléklet Őrség Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2 melléklet Őrség Területhasznosítás (CORINE) 3 melléklet Őrség Prekainozoos aljzat (HAAS et al 2010) 4 melléklet Őrség Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5 melléklet Őrség Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6 melléklet Őrség Szénhidrogén-kutatási felmértség 7 melléklet Őrség Szeizmikus felmértség 8 melléklet Őrség Fúrási és geofizikai felmértség 10

11 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I Őrség vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011 (VI 29) kormányrendelet szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1 mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A rendelet alapján elkészítettük Őrség terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg 11

12 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 Őrség vizsgálati terület földrajzi leírása 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 668,31 km 2 kiterjedésű, Vas és Zala megyék területén helyezkedik el (1 ábra, 1 melléklet) A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1 táblázat) A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is 1 ábra Az Őrség vizsgálati terület elhelyezkedése 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) , , , , , , , = , , ,3401 országhatár 7= ,19 12

13 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A koncesszióra javasolt területből a hatályos szénhidrogén bányatelkek területét eltávolítottuk (2 táblázat, 2 ábra) Őrség Őrség térrész határponti koordinátákkal: 668,31 km 2 Őrség koncesszióra javasolt terület: 619,45 km 2 Őrség szénhidrogén bányatelkek területe: 48,86 km 2 2 táblázat Az Őrség koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület , ,34 országhatár 7= ,19 szigetpoligon = szigetpoligon = A 3 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet A 4 táblázat a koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Alsószenterzsébet Zala Magyarlak Vas Alsószölnök Vas Magyarszombatfa Vas Apátistvánfalva Vas Márokföld Zala Baglad Zala Nádasd Vas Bajánsenye Vas Nagyrákos Vas Belsősárd Zala Nemesmedves Vas Bödeháza Zala Nemesnép Zala Csesztreg Zala Orfalu Vas Csörötnek Vas Őrimagyarósd Vas 13

14 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település Megye Település Megye Daraboshegy Vas Őriszentpéter Vas Felsőjánosfa Vas Pankasz Vas Felsőmarác Vas Rábagyarmat Vas Felsőszenterzsébet Zala Ramocsa Zala Felsőszölnök Vas Rátót Vas Gáborjánháza Zala Rédics Zala Gasztony Vas Resznek Zala Hegyhátszentjakab Vas Rönök Vas Hegyhátszentmárton Vas Szaknyér Vas Ispánk Vas Szakonyfalu Vas Ivánc Vas Szalafő Vas Kercaszomor Vas Szatta Vas Kerkafalva Zala Szentgotthárd Vas Kerkakutas Zala Szentgyörgyvölgy Zala Kerkáskápolna Vas Szijártóháza Zala Kétvölgy Vas Szőce Vas Kisrákos Vas Vasszentmihály Vas Kondorfa Vas Velemér Vas Külsősárd Zala Viszák Vas Lendvadedes Zala Zalalövő Zala Lendvajakabfa Zala Zalaszombatfa Zala Magyarföld Zala 4 táblázat Az Őrség koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Alsószenterzsébet Zala Magyarlak Vas Alsószölnök Vas Magyarszombatfa Vas Apátistvánfalva Vas Márokföld Zala Baglad Zala Nádasd Vas Bajánsenye Vas Nagyrákos Vas Belsősárd Zala Nemesmedves Vas Bödeháza Zala Nemesnép Zala Csesztreg Zala Orfalu Vas Csörötnek Vas Őrimagyarósd Vas Daraboshegy Vas Őriszentpéter Vas Felsőjánosfa Vas Pankasz Vas Felsőmarác Vas Rábagyarmat Vas Felsőszenterzsébet Zala Ramocsa Zala Felsőszölnök Vas Rátót Vas Gáborjánháza Zala Rédics Zala Gasztony Vas Resznek Zala Hegyhátszentjakab Vas Rönök Vas Hegyhátszentmárton Vas Szaknyér Vas Ispánk Vas Szakonyfalu Vas Ivánc Vas Szalafő Vas Kercaszomor Vas Szatta Vas Kerkafalva Zala Szentgotthárd Vas Kerkakutas Zala Szentgyörgyvölgy Zala Kerkáskápolna Vas Szijártóháza Zala Kétvölgy Vas Szőce Vas Kisrákos Vas Vasszentmihály Vas Kondorfa Vas Velemér Vas Külsősárd Zala Viszák Vas Lendvadedes Zala Zalalövő Zala Lendvajakabfa Zala Zalaszombatfa Zala Magyarföld Zala 14

15 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése A pontszámozás a 2 táblázat szerinti barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete rózsaszín poligon Őrség koncesszióra javasolt terület A vizsgált terület északi része az Alpokaljához tartozik A Felső-Őrség közepesen tagolt (átlagos relatív relief 48 m/km 2 ), teraszos, eróziós deráziós dombság Konzekvens völgyekkel sűrűn osztott, így keskeny, magas völgyközi hátak (néhol kavicstakarós eróziós tanúhegyek, dombtetők) és pusztuló, szoliflukciós lejtők jellemzik A Vasi-hegyhát aprólékosan felszabdalt, teraszos dombság, melynek a Rábára futó konzekvens völgyei DNy ÉK-i tengelyűek, köztük erősen aszimmetrikus, kavicstakarós völgyközi hátak vannak, meredek, teraszos lejtőkkel A relatív relief 55 m/km 2 A hozzá kelet felé kapcsolódó Felső-Kemeneshát fiatal szerkezeti mozgások által kiemelt fennsíkja aszimmetrikus, az átlagos relatív relief 34 m/km 2 A Zala-völgyre tekintő D-ies kitettségű lejtői hosszú, lankás formák, a Rábavölgyre néző É-ias lejtők nagyon meredekek, helyenként deráziós völgyekkel, fülkékkel, csuszamlásokkal aprólékosan tagoltak A felszín ÉK felé fokozatosan alacsonyodik, a rácsszerű szerkezeti vonalak által preformált völgyhálózat zegzugos lefutású, köztük lapos tetejű völgyközi hátak és kiálló platórészletek maradtak a fennsíkból 15

16 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Rába- és a Felső-Zala-völgy szerkezeti vonalakat követő árkos süllyedékek rendszeréből kialakult aszimmetrikus eróziós völgy Jobb partjuk meredek, alámosott, a bal part lankás A völgytalp széles, jelentős esésű A hajdani meandereket és a mikroformákban gazdag felszínt ártéri erdő nőtte be A Kerka-vidék az országhatár és a Kerka teraszos völgye közötti terület, a Nyugat-Zalaidombvidék legkevésbé tagolt eróziós dombsága Az É-i rész tagoltabb (az átlagos relatív relief 26 m/km 2 ), a dombtetőket a folyóvizi kavicstakaró eróziós roncsai borítják A vizsgált terület D-i részén helyezkedik el a Lenti-medence fiatal süllyedéke, amelynek felszínéből tanúhegyekként magasodnak a kavicssapkás rögök 16

17 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3 ábra Őrség vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) Az éghajlat szubalpin jellegű, mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves (a Vasi-hegyhát és a Felső-Zala-völgy a nedves határához közel) Az évi napfénytartam (a Kerkavidéken 1900) óra, ebből nyárra , télre óra esik Az évi középhőmérséklet 9,1 9,5 C A napi középhőmérséklet április től napon át (október ig, a Kerka-vidéken október ig) 10 C fölött marad Az utolsó tavaszi fagyok április e körül, míg az első őszi fagyok október e körül várhatók, így évente átlag fagymentes napra lehet számítani (Ny-on kevesebb a 10 C fölötti napok száma és későbbi a tavaszi határnap) A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 32 32,5 C, míg a téli minimumoké 16,0 17 C (a Kerka-vidéken 18 C) A csapadék évi összege kb mm Évente átlag (dél és kelet felé csökkenő számú) hóborította nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga cm (a magasabb részeken a több) Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 0,85 0,9 A szélirány eloszlása egyenletes, a Ny-i és az É-i kicsit jellemzőbb, a Kemenesháton É-i és D-i, a Kerka-vidéken egyformán gyakori az ÉK-i, DK-i és a Ny-i szél Az átlagos szélsebesség 3 m/s alatt marad (az Alpok szélárnyékoló hatása a terület É-i részén erősen érvényesül) Az éghajlati adottságok az erdőgazdálkodás, turisztika, valamint a kevésbé hőigényes, vízigényesebb mezőgazdasági kultúrák számára felelnek meg 17

18 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a vizsgált területen a népsűrűség mindössze 33 fő/km 2 volt, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km 2 ) A terület egészére az aprófalvas településszerkezet jellemző, az egyes települések népsűrűsége igen alacsony Egyedül Szentgotthárd rendelkezett az országos átlagot kismértékben meghaladó népsűrűséggel (128 fő/km 2 ), számos településen ugyanakkor rendkívül alacsony 10 fő/km 2 alatti a népsűrűség A korszerkezet kedvezőtlennek tekinthető, a 65 év felettiek száma meghaladta a gyermekkorúak számát, az elöregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 122% volt, ez kismértékben meghaladja az országos átlagot (93%) Az egyes települések közt jelentős különbség tapasztalható, számos településen többszörösen meghaladja az időskorúak száma a fiatalkorúakét, a leginkább elöregedő településeken (Baglad és Szijártóháza) az öregedési index értéke 800% (Népszámlálás 2011) Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a 7 éves és idősebb népesség átlagosan 30%-a végezte el az általános iskola 8 évfolyamát Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 26%-a, érettségizett 24%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig mindössze 8% volt, így az iskolázottság szintje a térségben elmarad az országos átlagtól Az országos átlagot meghaladó iskolázottsági szinttel három település, (Ispánk, Felsőszenterzsébet és Szatta) rendelkezett a térségben, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek a településeknek a népessége egyaránt igen alacsony, a 100 főt sem éri el (Népszámlálás 2011) A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 44% volt, ami közel megegyezik az országos átlaggal (45,4%), ugyanakkor a térség egyes települései között igen jelentős különbségek figyelhetők meg, ami jórészt a térség aprófalvas jellegéből fakad A legmagasabb értékkel Szatta (57,7%), Belsősárd (54,7%) és Viszák (51,2 %) rendelkeztek, de a nagyobb települések közül említésre méltó még Nádasd (48,4%), Őriszentpéter (48,0%) és Zalalövő (46,4%) is Több település is van a térségben ugyanakkor, ahol nincs gazdaságilag aktív lakosság A munkanélküliségi ráta (4 ábra) átlagosan 8%-volt, ami jóval kedvezőbb mint az országos átlag (12,6%) A térségen belül jelentős területi különbségek vannak, a nagyobb, központi elhelyezkedésű településeken (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Zalalövő, Csesztreg) kedvezőbb, míg a periférikus településeken kedvezőtlenebb a munkanélküliségi helyzet Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a térségben 12 olyan település van, ahol a munkanélküliségi ráta 0%, azaz ezeken a jellemzően 100 fő alatti lakosságszámú településeken nincsen regisztrált munkanélküli Az e településeken élők gazdasági aktivitása ugyanakkor igen alacsony, mivel ezek zömében erősen elöregedő települések (Népszámlálás 2011) 18

19 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4 ábra Őrség vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) A lakosság jövedelmi viszonyai összességében kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben majd Ft volt (5 ábra), az országos átlag viszont ebben az időszakban közel Ft volt A jövedelem tekintetében a munkanélküliséghez hasonló területi különbségek figyelhetők meg, a lakosság jövedelmi helyzete a nagyobb, központi elhelezkedésű településeken és azok környékén (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Zalalövő, Csesztreg) kedvezőbb, míg a periférikus helyzetű, erősen elöregedő, alacsony lélekszámú településeken kedvezőtlenebb Ki kell ugyanakkor emelni, hogy az Őrség és a Vend-vidék egyes településein (Magyarföld, Külsősárd, Velemér, Vizák, Ispánk) országos összehasonlításban is kiemelkedő jövedelmi viszonyok rajzolódnak ki, ami részben a turizmusnak, részben pedig annak köszönhető, hogy e térségek igen népszerűek a vidékre költözni vágyó, magasan kvalifikált városi lakosság számára (NAV Személyi jövedelemadó statisztika) 19

20 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Őrség vizsgálati területen, 2011 (%) A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a szlovén (1670 fő), a német (811 fő) és a cigány (495 fő) E nemzetiségek a vizsgált terület teljes lakosságának valamivel több mint 10%-át adták A szlovén kisebbség döntően a Vend-vidék településein él, Felsőszölnökön (72,9%), Kétvölgyön (71,4%) és Apátistvánfalván (64,8%) abszolút többségben vannak de Orfalun (47,5%), Szakonyfalun (41,6%) és Alsószölnökön (17,6%) is magas arányban élnek A legnagyobb számban azonban nem ezeken a településeken, hanem Szentgotthárdon élnek (639 fő, 7,4%) A német kisebbség legnagyobb része a Rába-völgyben él (Szentgotthárd 375 fő, Alsószölnök 99 fő és Vasszentmihály 40 fő) A cigány népesség részaránya Csörötneken (22,1%), Bagladon (8,3%) és Szakonyfaluban (4,9%) a legmagasabb 20

21 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1121 Talajtípusok 112 Talajtan és természetes növényzet A vizsgált területen a felszín több, mint háromnegyed részét pszeudoglejes barna erdőtalajok borítják (5 táblázat, 6 ábra) A periglaciális üledéken képződött, uralkodóan vályog mechanikai összetételű, kedvezőtlen vizgazdálkodású, erősen savanyú talajféleség termékenysége gyenge Általában erdővel borított területek, kevés a szőlő és gyümölcsös Mezőgazdasági felhasználhatósága bakhátas műveléssel, drénezéssel javítható A völgyekben réti öntéstalajok találhatók Mechanikai összetételük az agyag és vályog közötti tartományban van, vízgazdálkodásuk és termékenységük az altalaj rétegzettségétől és az agyagtartalomtól függ Ártéri erdők, rétek, szántók lehetnek 5 táblázat Őrség vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 8 Pszeudoglejes barna erdőtalajok 523,1 78,3 26 Réti öntéstalajok 96,3 14,4 7 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 47,2 7,0 1 Köves és földes kopárok 1,7 0,3 Összesen 668,3 100,0 A Felső-Kemenesháton agyagbemosódásos barna erdőtalaj alakult ki, melyen szántók és erdők vannak, a gyümölcsös, szőlő alárendelt, a rétek mennyisége néhány százalék A Kerkavidéken Belsősárdnál egy földes kopár folt teljesen terméketlen 6 ábra Talajtípusok Őrség vizsgálati területen (VKGA 2009) 21

22 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1122 Talajérzékenység A bányászati vizsgálati munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk A 7 ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja 7 ábra Őrség vizsgálati terület vizsgálati tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) A vizsgált terület a talajérzékenység szempontjából közepesen veszélyeztetett térségek közé tartozik (7 ábra) A pszeudoglejes barna erdőtalajok a savanyodásra és a tömörödésre különösen érzékenyek, a réti talajoknál a talajvízszint emelkedése és a másodlagos szikesedés 22

23 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány jelenti a legnagyobb veszélyt Az agyabemosódásos erdei talajoknál a savasodás és a tömörödés veszélyes, a többi vizsgált hatást könnyebben elviselik A területen, elsősorban az É-i részen az É-ias kitettségű, nagyon meredek lejtők tűnékeny egyensúlyának bármilyen megbontása a szoliflukciós folyamatok felerősödését okozhatja A talajvédelemre az egész vizsgált területen fokozott figyelmet kell fordítani 1123 A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület északi és középső részén az erdők jellemzők, míg a folyóvölgyekben és a déli részeken a szántóföldi gazdálkodás terjedt el Északon jellemzők még a mocsár- és kaszáló rétek, a Kerka mentén nedves kaszálóréteket és kékperjés lápréteket találunk, míg a Felső-Zala-völgyében a gyepek térfoglalása jelentős Felső-Őrség (É) Alacsony dombvidék jellege ellenére vegetációja számos hegyvidéki vonással bír A kistáj erdei mára jelentős mértékben átalakultak, elszegényedtek Magas a telepített fenyvesmonokultúrák aránya, az utóbb 10 évben kialakított vadaskertek szintén nagy területen vezetnek erős terheléshez A rétgazdálkodás néhány nagyobb völgy (Nemesmedves és Rönök térségében) kivételével megszűnt, a fajgazdag irtásgyepek helyén ma már majdnem mindenhol erdő áll A flóra kimondottan gazdag montán elemekben Ezek részben a bükkösökhöz, részben égerligetekhez kötődnek, de számos faj él réteken és magassásosokban is Rába-völgy (É) A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű A Rába partjai mentén fűz-nyár ligetek, a folyótól távolabb tölgy-kőris-szil ligetek, míg a folyó zátonyain bokorfüzesek a jellemző természetes élőhelyek A holtágak és a befolyó kisvizek környezetében égerligetek alakultak ki Az aktuális erdei vegetációban jelen vannak az akác és a nemesnyár ültetvényszerű állományai, melyek a gátakkal védett hullámtéren nagy kiterjedésűek A folyószabályozás miatt, a Sárvár feletti szakasz természetes élőhelyei a hullámtérre szorultak vissza Az erdők jelentős részét kaszálórétekké és legelőkké alakították át, majd később helyükön szántóföldi gazdálkodást folytattak A növekvő szántóterületek ellenére még napjainkra is jelentős mocsár- és kaszáló rétek maradtak fenn A területre jellemzők a holtágak és a kavicsbányatavak, melyek néhol jó természetességű hínár- és mocsári vegetációnak adnak otthont Vasi-hegyhát (ÉNy) A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű Napjainkban jelentős kiterjedésűek a fenyőelegyes tölgyesek A jellegzetes szórvány települések környékén az erdőirtások nyomán hegyi szárazrétek alakultak ki A források környéki tőzegmohás lápok tovább hangsúlyozzák a kistáj montán karakterét A kultúrállományok ma is csekély kiterjedésűek Az acidofil erdők másodlagosan nagy területeket foglalnak el, nagy részük a rétek és szántók beerdősülésével jött létre Felső-Kemeneshát (ÉK) Az évszázados emberi hatások miatt a kistáj erdeiben alig találkozunk természetszerű állományokkal A nagy kiterjedésű fenyőelegyes tölgyesek mind másodlagosan alakultak ki Az erdei legeltetés során az erdőállományok kiligetesedtek A legeltetés felhagyásával napjainkban a gyertyános-tölgyes elemek lassú beszivárgása figyelhető meg A nyílt legelőket később erdeifenyővel és akáccal telepítették be Bár a fenyőfajoknak őshonosan csekély térfoglalása volt, a telepített fenyvesek ma az erdőterület több mint 60%-át borítják 23

24 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Akácültetvények leginkább a kistáj szárazabb keleti területein találhatók, így ezek a vizsgált területre nem jellemzőek Az inváziós terhelés közepes Felső-Zala-völgy (középen) A kistáj potenciális erdőterület, bár ma a völgyben viszonylag kevés erdő található (főleg ligeterdő-származékok) A lankásabb alsó szakaszon volt jelentősebb antropogén hatás, itt a ligeterdők kivágásával kaszálókat, majd szántókat alakítottak ki Ennek ellenére a gyepek térfoglalása még itt is jelentős, de igazán nagy kaszálóréteket a középső és a felső szakaszon találhatunk Az erdei flórában hangsúlyos szerepük van a nyugat-dunántúli elemeknek Kerkavidék (Hetés) (a terület D-i fele) A kistáj potenciális erdőterület, kis kiterjedésű természetes gyepek léte sem valószínű A növényzet jelentős mértékben átalakított, főleg a központi, sík területeken Az erdőket nagyrészt kiirtották, helyükön szántók találhatók A Kerka mentén nedves kaszálóréteket és kékperjés lápréteket találhatunk, felhagyásukkal egyes özönnövények és magaskórós fajok elszaporodtak A bükkösökben hangsúlyosak a nyugat-dunántúli elemek, míg a fenyőelegyestölgyesekben az acidofil fajok jellemzők Az erdőterületek jellemzése A vizsgált terület több mint felét erdő borítja (50,9%), ami leginkább a nemzeti park területéhez köthető (8 ábra) Gyakoriak a telepített fenyves-monokultúrák, illetve a fenyőelegyes tölgyesek, amik szintén másodlagosan alakultak ki A Rába-völgyben a különféle ligeterdők a hullámtérre szorultak vissza Tulajdonforma tekintetében északon az állami tulajdon a legnagyobb arányú, a nemzeti park területén domináns a magántulajdonú erdők aránya (észak és kelet), de sok helyen hasonló a magán- és az állami tulajdon aránya Dél felé kis területen megjelennek vegyes tulajdonú erdők is Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület északi része a gazdasági kategóriába esik, a nemzeti park területe (ami a legtöbb erdőt magába foglalja) a védelmi kategóriába tartozik, aztán dél felé ismét megnő a gazdasági kategória jelenléte Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória a legnagyobb arányú, de a legdélebbi területek kivételével ezt az arányt megközelíti a nagymértékű tűzveszély kategória is, míg a közepes tűzveszély kategória a legritkább (a bekezdés forrása: FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Mura-vidék sekély porózus (Natura 2000), Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000, nemzeti park, Ramsari), Zala-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000, nemzeti park) és Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője sekély porózus (Natura 2000, Ramsari) 24

25 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 8 ábra Az Őrség vizsgálati terület erdőborítottsága 25

26 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 113 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (6 táblázat), térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 6 táblázat Az Őrség vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 18,400 2, Ipari, kereskedelmi területek 1,200 0, Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek 0,200 0, Nyersanyag kitermelés 0,700 0, Sport- és szabadidő-létesítmények 0,400 0, Nem öntözött szántóföldek 198,100 29, Állandó növényi kultúrák szőlők 0,006 0, Gyümölcsösök 0,013 0, Rét/legelő 32,000 4, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 24,900 3, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 25,300 3,8000 Lomblevelű erdők 78,800 11, Tűlevelű erdők 96,400 14,4000 szerkezet 313 Vegyes erdők 165,300 24, Természetes gyepek, természet közeli rétek 2,500 0,4000 Átmeneti erdős cserjés területek 22,900 3, Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 0,500 0, Kontinentális vizek állóvizek 0,700 0,1000 ÖSSZESEN 668, , Természetvédelem Az 1996 évi LIII törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A 275/2004 (X 8) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel a természet védelme társadalmi közérdek az Alkotmány szerint A vizsgált terület északi és középső részén nemzeti park és természetvédelmi terület található (58,5%) Ramsari terület északon fordul elő egy keskeny sávban (1,7 %) A Natura 2000-es területek nagyobb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (63,8%), de ezt megközelíti a különleges madárvédelmi terület (SPA) lefedettsége (58,9%) A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a magterület kategória a legjelentősebb (66,4 %), előfordul még ökológiai folyosó is (8,2%), de pufferterület alig található (0,2%) (összesen 74,8%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből) Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 26

27 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1141 Természetvédelmi területek Őrségi Nemzeti Park A vizsgált terület északi és középső részéhez tartozik a nemzeti park csaknem egésze A védelem célja alapvetően az Őrség, a Vendvidék és a Vasi-hegyhát táji és természeti értékeinek védelme A nemzeti park az ország legnyugatibb részén található, patakokkal szabdalt, erdőkkel és rétekkel borított dombvidéki terület Növénytani értékei három nagy élőhely csoportba sorolhatók: nagyságukat tekintve az erdők a legszembetűnőbbek, vannak még a dombtetőkön kaszálórétek és a völgyekben láprétek, apró mocsarak és lápok Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont A nemzeti park állatvilága változatos A hűvös, csapadékos éghajlat miatt elsősorban a tiszta, szabályozatlan vízfolyásokhoz, erdei- és lucfenyves erdőkhöz, láprétekhez kötődő fajok fordulnak elő A tiszta vizű patakok és a Zala jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák A lepkék és a szitakötők közül több olyan faj él az Őrségben és a Vendvidéken, amelynek védelmét nemzetközi egyezmények írják elő A vidék egyetlen, fokozottan védett emlőse a vidra Érintett települések: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Csörötnek, Daraboshegy, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Felsőszenterzsébet, Felsőszölnök, Gasztony, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kétvölgy, Kisrákos, Kondorfa, Magyarföld, Magyarlak, Magyarszombatfa, Nádasd, Nagyrákos, Orfalu, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Rábagyarmat, Rátót, Szaknyér, Szakonyfalu, Szalafő, Szatta, Szentgotthárd, Szentgyörgyvölgy, Szőce, Vasszentmihály, Velemér, Viszák Nemesmedves történelmi emlékhely természetvédelmi terület A védettség indoka és célja a történelmi emlékhelyhez méltó természeti környezet fenntartása A település illetve, közvetlen környéke volt az a hely, ahol a II világháború végén a német csapatok elhagyták hazánkat A felszabadulás emlékére 1985-ben történelmi emlékhelyet alakítottak ki Érintett település: Nemesmedves 1142 Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007 évi CXXIX törvény 10 (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges Magterület a nemzeti park területe, északon a Vörös-pataktól északra lévő sáv, délkeletre a Kerka mente Kerkáskápolnától délkeletre és a legdélebbi területek Lendvadedestől nyugatra Az ökológiai folyosó kategóriába Bajánsenyétől délre tartoznak nagyobb összefüggő foltok, részben a nemzeti parkhoz kapcsolódva, részben vízfolyások mentén (Kerka, Szentgyörgy-völgyi-patak), továbbá Szentgyörgyvölgytől délre a határ mentén, Rédicsen túlnyúlva 27

28 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Pufferterület csak Bödeházától keletre található, egy kisebb foltban Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Kebele elnevezésű terület (HUBF20048), a Kerka mente (HUBF20044), Nyugat-Göcsej (HUBF20039), az Őrség (HUON20018) és a Rába és Csörnöc-völgy (HUON20008) Különleges madárvédelmi terület (SPA) az Őrség (HUON10001) Ramsari terület a Rába-völgy, a nemzeti park északi határsávja Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek A vizsgált vizsgálati területen belül kettő ex lege védett földvár található a keleti határon (Kercaszomor és Szentgyörgyvölgy közelében) és egy pedig kívül északkeleten, de nagyon közel a határhoz, Hegyhátszentmárton közelében Védett lápok és források is vannak a területen, de pontos elhelyezkedésükről nincsenek információink 1142 Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (7 táblázat) Név Fekete gólya fészkelőhelye 7 táblázat Helyi védettségű természeti értékek Őrség vizsgálati területen Törzs-könyvi szám 19/28/TT/76 Megye Zala Település Felsőszenterzsébet Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve TT Felsőszenterzsébeti kocsányos tölgyek 19/144/TE/07 Zala Felsőszenterzsébet TE Felsőszölnökitemplomkert 17/67/TT/02 Vas Felsőszölnök TT 0, Fás legelő 19/25/TT/76 Zala Kerkafalva TT 16, Fenyves 19/50/TT/81 Zala Kerkakutas TT 11, Feketególya fészkelőhelye 19/27/TT/76 Zala Nemesnép TT 38, Deák-tölgyek 17/31/TT/83 Vas Rátót TE Kastélypark 17/32/TT/83 Vas Rátót TT 1, Kolostorpark 17/33/TT/83 Vas Szentgotthárd TT 4,

29 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1211 Szénhidrogén-kutatás 12 Az Őrség vizsgálati terület földtana 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár) A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8 táblázat és a 9 táblázat adja meg (9 ábra) 9 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem 1212 Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) A fontosabb jelentéseket a 9 táblázat listázza 29

30 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Őrség szénhidrogén Őrség szénhidrogén Lenti-Letenye-Csurgó-Barcs - szénhidrogén Nagylengyel Nyugat - szénhidrogén Nagylengyel Nyugat - szénhidrogén Gellénháza szénhidrogén Kálócfa - szénhidrogén Kerkabarabás szénhidrogén Milejszeg - szénhidrogén Zalabaksa szénhidrogén Bázakerettye szénhidrogén Vétyem - szénhidrogén Nagylengyel-Pacsa - szénhidrogén MBFH adattári szám T19912 T Engedélyes MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban Megjegyzés T19912 a vizsgálati terület É-i része nem készült jelentés a vizsgálati terület É-i része Magyar Horizont Energia Kft T22490 a vizsgálati terület D-i része NaWest Vizsgálati Kft folyamatban csatlakozó terület ÉK-en Blue Star Corporation T21362 csatlakozó terület ÉK-en MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Rt KTÁ Hazai Kutatás Üzletág MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Rt KTÁ Hazai Kutatás Üzletág MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt T22633 csatlakozó terület K-en T19926 csatlakozó terület K-en T22476 csatlakozó terület K-en T21167 csatlakozó terület K-en T20160 csatlakozó terület DK-en T23147 csatlakozó terület D-en T20861 csatlakozó terület D-en T km környezet K-i részén 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Bernáth Zoltánné, Nagy Zoltánné, Apáthyné Juhász Ágnes, Móriné Németh Ildikó, Cuczi Gabriella sz Őrség terület kutatási zárójelentése1997 december 12 (Őriszentpéter - szénhidrogén) I Fejezet Kutatási zárójelentés a Barcs szénhidrogén kutatási blokkra (Barcs 3D; Istvándi-1, -2, -4, - 5;Jánosmajor-2; Fánimajor-1, -6) II Fejezet Kutatási zárójelentés a Lenti szénhidrogén kutatási blokkra (Kógyár-1) III Fejezet Kutatási zárójelentés a Letenye- Csurgó szénhidrogén kutatási blokkra (1 CD) T Nagylengyel West Block Technical Summary T22633 T19926 Németh András, Szabó-Horti Anikó, Tomcsányi Tibor, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Gyergyói László, Pollner László, Császár János 2012 Molnár János, Marton Tibor, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Dávid Gyula, Lencsés Gábor, Milota Kartalin,Tóthné Medvei Zsuzsa 1999 Zárójelentés a 139 Gellénháza kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Barlahida II- 3D, radiometriai mérések; + Határozat) A 67sz Kálócfa terület kutatási zárójelentése (szénhidrogén) MOL Rt Magyar Horizont Energia Kft Rába Xprom Kft MOL Nyrt MOL Rt 30

31 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám T22476 T21167 T20160 T23147 T20861 T19911 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Szabó-Horti Anikó, Sőreg Viktor, Németh András, Zsuppán, Gyula, Mészáros Vince Csaba, Gyergyói László, Pollner László, Marton Tibor, Császár János 2012 Laukó Ágnes, Turtegin Elek, Pollner László, Tanács János, Török Vilmosné 2004 Jósvai József, Molnár János, Baksa Beatrix, Török Vilmosné, Szentendrei Endre, Tóth Zita, Tóthné Medvei Zsuzsanna, Sőreg Viktor 2001 Balázs Ernőné, Balázsné Papp Katalin, Eszes Illésné, Krusoczki Tamás György, Németh András, Szabóné László Adrienn, Szentgyörgyi Károlyné, 2014 Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Szentendrei Endre, Tormássyné Varga Éva, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula 2003 Zárójelentés a 122 Kerkabarabás kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ Határozat Kerkabarabás, Kerb-1sz fúrás) Zárójelentés a 113 Milejszeg kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről Zárójelentés a 83 Zalabaksa kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről Zárójelentés a 133 Bázakerettye kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ 1 CD, Barlahida 3D (I-II ütem); Lovászi 3D (I-II ütem (Lovászi- Petisovce)); Budafa 3D; Ortaháza-Ny-6; Vétyem-I, -I/H; Vétyem 99 sz terület szénhidrogén kutatási zárójelentése (Páka) A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Molnár János, Marton Tibor, 35sz Nagylengyel-Dél terület kutatási Móriné Németh Ildikó, Czuczi zárójelentése1998 június (szénhidrogén) Gabriella 1998 MOL Rt MOL Rt MOL Rt MOL Nyrt MOL Rt MOL Rt Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság) A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6 függelék, 7 függelék) A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt 1213 Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter) Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 47 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis 10 táblázat, 8 melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 9 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11 táblázat) 10 táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Szentgotthárd B , ,5 225, Bajánsenye BajánM , ,5 268, Bajánsenye BajánNy , ,1 292, Bajánsenye Baján , ,1 260, , Bajánsenye Baján , ,9 222, Bajánsenye Baján , ,4 224, Bajánsenye Baján , ,5 241, Bajánsenye Baján , ,4 232, Bajánsenye Baján , ,2 240, Bajánsenye Baján , ,2 220, Bajánsenye Baján , ,7 264,

32 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Csesztreg Cse , ,7 209, Csesztreg Cse , ,1 199, Csesztreg Cse , ,8 203, Csesztreg Cse I , ,6 193, Ivánc Iv , ,9 244, Ivánc Iv , ,7 252, , Hegyhátszentmárton K , ,9 243, , Kerkáskápolna Ká , ,9 210, Bajánsenye Ko , ,5 240, Szentgyörgyvölgy Kógyár , Kondorfa Kon , ,3 263, Kondorfa Kon , ,8 270, Őriszentpéter ŐriD , ,8 268, Őriszentpéter ŐriD , ,2 220, Őriszentpéter ŐriD , ,3 238, Őriszentpéter ŐriD , ,9 246, Őriszentpéter ŐriD , ,9 272, Őriszentpéter ŐriD , ,3 266, Őriszentpéter ŐriD , ,7 239, Őriszentpéter ŐriD , , Őriszentpéter ŐriD , ,1 225, Őriszentpéter ŐriD , ,3 246, Őriszentpéter Őri , ,3 265, , Őriszentpéter Őri , ,6 244, , Őriszentpéter Őri , , Őriszentpéter Őri , ,2 262, Resznek Re , , , Szentgyörgyvölgy Szen , , Szentgyörgyvölgy Szen , ,9 212, Szentgyörgyvölgy Szen , , Szentgyörgyvölgy Szen , ,6 203, Szentgyörgyvölgy Szen , ,9 202, Szentgyörgyvölgy Szen I , ,3 205, Szentgotthárd Szg , ,9 209, Szentgotthárd Szg , ,4 214, , Viszák Visz , ,7 249, Frs-id egyedi fúrásazonosító 11 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Szentgotthárd B , ,5 225, Csesztreg Cse I , ,6 193, Ivánc Iv , ,7 252, , Őriszentpéter Őri , ,6 244, , Őriszentpéter Őri , , Őriszentpéter Őri , ,2 262, Szentgyörgyvölgy Szen I , ,3 205, Szentgotthárd Szg , ,9 209, Szentgotthárd Szg , ,4 214, , Frs-id egyedi fúrásazonosító Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 46 fúrás esik a vizsgálati területre (12 táblázat, 6 melléklet) Ebből 3 db indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 11 db (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben (nyomokban, kitermelhető mennyiségben) előfordul) 32

33 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ I** Kotormány Ko , ,5 239, T1426, 1432/2mf K2 BT Bajánsenye Baján , ,5 259, , K2,K3 BT Bajánsenye Baján , ,1 221, K2,K3 BT Bajánsenye Baján , ,8 224, K2 BT Bajánsenye Baján , ,8 240, K2 BT Bajánsenye Baján , ,4 231, K2,K3 BT Csesztreg Cse , ,7 205, /1mfT1739,17037 K2 Ő M Csesztreg Cse , ,2 198, /2mf, T1739 K2 Ő M Csesztreg Cse , ,9 202, /3mf, T1739 K2 Ő M Csesztreg Cse I , ,7 192, /4mf K2 BT Ivánc Iv , ,9 243, /1mf, AD van,mf K2 Ő M Ivánc Iv , ,7 252, , /2mf, T1612 K2 Ő M Kerkáskápolna Ká , , /1mf, T16710 K2 Ő I Resznek Re , ,2 173, , T1225, 821/2mf K2 Ő M Szentgotthárd Szg , ,9 209, /7mf K2 Ő M Szentgotthárd Szg , ,3 214, , /8mf K2 Ő M Szentgyörgyvölgy Szen , , /2mf BT Szentgyörgyvölgy Szen , ,9 212, /3mf K2 Ő M Szentgyörgyvölgy Szen , , /4mf K2 Ő M Szentgyörgyvölgy Szen , ,5 202, T1426, 1173/5mf K2 BT Szentgyörgyvölgy Szen , ,2 201, /6mf K2 BT Őriszentpéter Őri , ,3 264, , /3mf K2 Ő M Őriszentpéter Őri , ,6 243, , /2+mf K2 Ő M Őriszentpéter Őri , , /4mf K2 Ő M Őriszentpéter Őri , ,2 261, /5mf K2 Ő M Viszák Viszák , ,7 248, T20232(VSP) K3 Ő M Szentgyörgyvölgy- Kógyár Kógyár , /7 + 1 CD BT Őriszentpéter HHEŐriÉK , /6,1CD Ő I Bajánsenye Baján , ,7 263, K2 Ő M Bajánsenye BajánM , ,5 268, T19829(VSP) K2 BT Bajánsenye BajánNy , ,1 291, K2 Ő M Kondorfa Kon , ,3 262, K2 Ő M Kondorfa Kon , ,8 270, K2 Ő M Őriszentpéter ŐriD , ,2 219, K2 Ő M Szentgyörgyvölgy Szen I , ,3 205, K2 BT Bajánsenye Baján , ,2 239, K2,K3 BT Bajánsenye Baján , ,2 220, K2,K3 BT Őriszentpéter ŐriD , ,8 268, K2,K3 BT Őriszentpéter ŐriD , ,3 238, K2,K3 BT Őriszentpéter ŐriD , ,9 246, K2 BT Őriszentpéter ŐriD , ,9 271, K2,K3 BT Őriszentpéter ŐriD , ,3 267, K2,K3 BT Őriszentpéter ŐriD , ,7 238, K2,K3 BT Őriszentpéter ŐriD , , K2 BT Őriszentpéter ŐriD , ,1 224, K2 Ő I Őriszentpéter ŐriD , ,3 245, K2 BT +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: Ő Őrség koncesszióra javasolt terület, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg 1214 Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus (MT) és tellurikus (TE)), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek 33

34 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2014) lettek leválogatva A geofizikai felmértséget a 7 és 8 melléklet mutatja be, számszerűen az 13 táblázat adja meg Terület Őrség 13 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 668,31 km * MBFH adatok alapján 500 m- Digitális nél Terület mélyfúrásgeofizika mélyebb fúrás (db) Őrség (db/km 2 ) 668,31 km 2 0,0703 0,0374 *MBFH adatok alapján VSP * Szeizmokarotázs * 7 5 0,0105 0,0075 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m , , D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0, ,46 3,0345 0, ,2 0,3546 0,0299 0,0254 A terület 34,46 %-át fedi 3D szeizmikus mérés (14 táblázat) 14 táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Adatgazda Bajánsenye 2007 MOL Rt MOL Nyrt Lovászi-Petisovce 2010 MOL - INA MOL Nyrt Kapcsolódó jelentés adattári száma T21809, T21812 (adatgyűjtés) Megjegyzés 2 CD, a terepi adat nem elérhető 118 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4 függelék listázza A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossz 1085 km A MÁFGBA 1 -ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 66 db érinti a vizsgálati területet (4 függelék MBFH szolgáltatott bejegyzés) 25 fúrás mélyfúrás geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrásgeofizikai Adatbázisában (15 táblázat) 1 MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 34

35 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 15 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 kmes környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log (m) (m) (mbf) (m) szám Dátum Terület+ Viszák Viszák , , Külsősárd KS , Bajánsenye Baján , ,1 260, Bajánsenye Baján , , Bajánsenye Baján , ,4 224, Bajánsenye Baján , ,5 241, Bajánsenye Baján , ,4 232, Bajánsenye Baján , , Bajánsenye Baján , ,2 220, Bajánsenye Baján M , ,5 268, Kotormány KOT , ,7 240, Őriszentpéter Őri D , ,8 269, Őriszentpéter Őri , , Őriszentpéter Őri , ,2 262, Őriszentpéter Őri D , ,3 239, Őriszentpéter-D Őri D , ,3 267, Őriszentpéter-D Őri D , ,7 238, Őriszentpéter-D Őri D , , Őriszentpéter-D Őri D , ,2 262, Őriszentpéter-D Őri D , ,1 224, Őriszentpéter-D Őri D , ,3 245, Őriszentpéter Őri , , Szentgyörgyvölgy Szen , ,6 203, Viszak Viszak 1 Visz , ,7 248, Bajánsenye BajanM , ,5 268, Lentikápolna F Kustanszeg Kus Pórszombat Pórsz Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg 1 db a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve érhető el digitális formában (Kógyár 1) A vizsgálati területen 7 fúrásban VSP, 5 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 7 VSP, és 8 szeizmokarotázs mérés ismert (16 táblázat) Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi 16 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés típus* EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Dátum Adattári azonosító Bajánsenye 2 BAJÁN 2 VSP , , Bajánsenye M 1 BAJ M 1 VSP , ,8 268, T Csesztreg 1 CSE 1 SZK , Csesztreg I CSE I SZK , , Öri 1 ÖRI 1 SZK , , Öri 2 ÖRI 2 SZK , , Őriszentpéter D 1 ÖRI D 1 VSP , , Őriszentpéter D 3 ÖRI D 3 VSP , ,9 1 Őriszentpéter D 5 ÖRI D 5 VSP , ,3 1 Szentgyörgyvölgy 2 SZEN 2 SZK , , Szentgyörgyvölgy I SZEN I VSP , , Viszák 1 VISZ 1 VSP , , T Bárszentmihályfa I BM I SZK , , Irsapuszta 1 IR 1 SZK , , Kálócfa 1 KFA 1 SZK , , Ortaháza Ny 1 OR NY 1 SZK , , Ortaháza Ny 3 OR NY 3 SZK , , Terület+ 35

36 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Fúrás Jel Mérés típus* EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Dátum Adattári azonosító Ortaháza Ny 5 OR NY 5 VSP , ,3 2 Ortaháza Ny 6 OR NY 6 VSP , , T Pórszombat 1 PÓRSZ 1 VSP , , T Pusztaapáti 1 PUSZ 1 SZK , , Szilvágy 14 SZIL 14 SZK , , Tormafölde 1 TORM 1 VSP , ,9 182, T Vétyem I V I VSP , ,4 206, T Zalabaksa 1 ZAB 1 VSP , , T Zalaháshágy 1 HÁS 1 SZK , Kerkabarabás 1 Kerkabarabás 1 VSP , ,7 201, T *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben Terület+ 20 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlagnak megfelelő (3,0345 pont/km 2 ) 17 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al (2002) mutatja be 122 A terület földtani viszonyai A vizsgálati terület határait, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat a 10 ábra mutatja A vizsgálati terület körzete a zalai intenzív szénhidrogén-kutatási térség része volt, ezt jelzik a nagyszámú mélyfúrások: a vizsgálati területen belül 47 db, annak 5 km-es körzetében (elsősorban a Lovászi szénhidrogén-kutatási területhez kapcsolódóan) 567 db 500 m-nél mélyebb mélyfúrás található A terület két korábbi jelentős nemzetközi projekt (T-JAM és TRANSENERGY) része is volt, e projektek ugyan a mélységi geotermikus energia hasznosítását célozták, de mindkettőben részletes mélyföldtani modellek készültek (FODOR ET AL 2011, MAROS ET AL 2012), amelyek eredményeire jelentős mértékben támaszkodtunk 36

37 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 10 ábra A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése 1221 A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája A vizsgálati területen HAAS et al (2010) térképe alapján három különböző nagyszerkezeti egység található: a terület legnagyobb része a Dunántúli-középhegységi egység területére esik, ÉNy-i része a Felső-Ausztroalpi egységet érinti, míg Ny-i csücskében az Alsó- Ausztroalpi egység variszkuszi metamorf képződményei jelennek meg (11 ábra) A terület aljzatának részletesebb szerkezeti elemzését és aljzatmorfológiáját adják FODOR et al (2011) térképei (18 ábra és 19 ábra) A Dunántúli-középhegységi-egységet alapvetően nem metamorf, paleo-mezozoos üledékciklusok és vulkanoszediment folyamatok során keletkezett kőzetek építik fel A kőzettestek forrásterülete alapvetően a Keleti-Alpokkal, az Ausztroalpi komplexumokkal mutat rokonságot TARI (1994), TARI, HORVÁTH (2010) szerint a tektonikai egység takarósan helyezkedik el az Ausztroalpi takarók és a Tátrikum, Veporikum fölött, azokkal azonos tektonikai szállítási irányt és akkréciós helyzetet mutatva Az egység belső felépítése csapás menti feltolódásokkal, enyhe gyűrődéssel, majd ezeket deformáló normál vetőkkel és eltolódásokkal jellemezhető, amelyek számos felújulási folyamatban vettek részt A Dunántúli-középhegységi-egység ÉNy-i határa egybeesik a hagyományosan Rábavonalnak nevezett, a Rába folyó alatt húzódó miocén eltolódás és normálvető-rendszerrel, de a nagyszerkezeti egységek határa kréta korú takaróhatárnak tekintendő (TARI 1994, FODOR, KOROKNAI 2000, HAAS et al 2010, TARI, HORVÁTH 2010) A vizsgálati terület ÉNy-i részén a Felső Ausztroalpi egység variszkuszi kisfokú metamorfózist szenvedett ópaleozoos képződményeit a Rába vonal választja el a tőle D-re található Dunántúli-középhegységiegységtől A vizsgálati terület legnyugatibb szegletében (Baján környékén) az Alsó-Ausztroalpi egység közepes fokú metamorfózist szenvedett paleozoos képződményei alkotják a medencealjzatot, amelyek határa egy elsődleges mezozóos takaróhatár Ez FODOR et al 37

38 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet (2011) értelmezésében a Bajáni lecsúszósíknak feleltethető meg, amelynek kialakulása a Ma éves kora-középső miocén riftesedéshez köthető 11 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al 2010 alapján) a vizsgálati terület határvonalával 1222 A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén kutatásban alapvető A különböző 2D-s vagy 3Ds szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel-zaj arány és a feldolgozás folyamata Őrség vizsgálati területen az MFGI számára kevés számú 2D szelvény állt rendelkezésre Azokon végeztük el az értelmezést, melyek a legtöbb információt szolgáltatják a kijelölt területről, illetve fúrási rétegsorok is alátámasztják a szeizmikus képen látottakat A kijelölt vizsgálati területen és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük az értelmezést négy szelvényen (Va 32, Va 27, D 1 H, Sa 25) (12 ábra) 38

39 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12 ábra Őrség vizsgálati terület É-i része és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, sárgával jelölve az értelmezett szelvények (Va 32, Va 27, D 1 H, Sa 25) Az értelmezés során kijelöltük a pretercier aljzat felszínét (lila), az idősebb miocén felszínét (narancs) és az alsó- felső-pannon képződmények határát (sárga) A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük A vizsgálati terület északi részén elhelyezkedő Va 32-es szelvény (13 ábra) ÉNy DK-i irányultságú A pretercier aljzat azonosítása egyértelmű volt, erős reflexióval jelentkezik Néhány fúrás (Has 1) a szelvény közelében kréta képződményeket tárt fel, míg a legtöbb fúrás (Visz 1, Iv 1) nem ért aljzatot Az aljzat feletti miocén képződmények nagyjából lekövetik annak lefutását A szelvény középső részén oldal irányú elmozdulás feltételezhető, az azonosított szerkezeti elemek egészen a fiatal pannóniai képződményekig hatottak A területen számos aljzati vetőt azonosítottunk, melyek a miocén rétegekig jelölhetők ki 39

40 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 13 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú Va 32 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A Va 27-es szelvény (14 ábra) hosszan végig fut a terület középső részén Ny K-i irányban, az értelmezést csak a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetéig végeztük el A szelvény nyugati felén a képződményeket szaggatottan jelöltük a feldolgozás minősége miatt A pretercier aljzat mélysége nagyban változik a szelvény mentén Néhány azonosított vető mentén vertikálisan több 100 m-t mozdul el A Z 3-as fúrásban triász képződményeket írtak le, a szelvény nyugati végén lévő Ori 1-es fúrás nem érte el az aljzatot A felette lévő miocén rétegek a szelvény középső részén kivastagodnak Az alsó felső-pannóniai határát az Algyői Formáció képződményének tetején jelöltük ki 14 ábra A Ny K-i irányultságú Va 27 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 40

41 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A D 1 H szelvény (15 ábra) É D-i lefutású, a pretercier aljzat nagy mélységben van, amit HAAS (2010) térképe is valószínűsít, így kijelölése bizonytalan A Szen 1-es fúrás rétegsorában kréta és triász képződményeket azonosítottak Az értelmezésnél az erősebb reflexióval jelentkező triász dolomit feletti kréta rétegek tetejét jelöltük ki Az aljzat feletti üledékes képződmények nagy vastagságúak, a szelvény mentén lévő Ka 1 és Re 1 fúrások az idősebb miocén rétegeket érték el A pannóniai rétegek párhuzamos lefutásúak, több ezer méter vastagságban vannak jelen 15 ábra Az É-D-i irányultságú D 1 H időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A D1-H-ra nagyjából merőlegesen helyezkedik el a K Ny irányú Sa 25 szelvény (16 ábra) Az aljzat szintén nagy mélységben található, a szelvény keleti végén kisebb emelkedéssel Kijelölése bizonytalan, nem jelentkezik erős reflexióval Néhány felújult aljzati vető a miocén rétegek tetejéig hatott Fiatalabb szerkezeti elemeket nem tudtunk kijelölni, a nagy vastagságú pannóniai rétegek párhuzamosan futnak, zavartalanul Az alsó felsőpannóniai határát szintén az Algyői Formáció fedőjénél jelöltük ki 41

42 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 16 ábra Az DNy ÉK-i irányultságú Sa 25 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 1223 A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának kőzetrétegtanát (formációkat) tárgyaljuk A pretercier aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al 2010 és FODOR et al 2011 térképeire (17 ábra, 18 ábra, 19 ábra), valamint a területre és annak közvetlen körzetébe eső kutatási zárójelentésekre (BERNÁTHNÉ et al 1997, TORMÁSSYNÉ et al 1992) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal A Rába-vonaltól É-ra levő Felső-Ausztroalpi egységet a területen a variszkuszi kisfokú metamorfózist szenvedett ópaleozoos (ordovícium devon) képződményeket a Mihályi Fillit Formáció képviseli A Szentgotthárd környéki palák és a Mihályi Fillit K Ar kora Ma év (ÁRKAI, BALOGH 1989) A zöldpala fáciesű fillit, karbonátfillit, kvarcfillit és biotitos albitfillit összetételű kőzeteket a területen a Szentgotthárd Szg 1 és Szg 2 fúrás tárta fel m, illetve , 5 m mélységben E két fúrás a Szentgotthárd környéki aljzati magaslat tetőzónájában mélyült, amelytől DK-i és DNYi- irányban az aljzat m mélyre süllyed Az Alsó-Ausztralpi egység területén található milonitos fillites képződmények pontos kőzettani azonosítása a változó erősségű milonitosodás miatt nehézségekbe ütközik, ezeket a képződményeket FODOR et al (2011) Baján Komplexum munkanéven közölte A komplexum olyan kőzeteket tartalmaz, amelyek különféle metamorf alapkőzetekből extenziós szerkezeti hatásra jöttek létre A komplexumból ismert radiometrikus korok, illetve a fission track adatok alapján a komplexum kialakulása már a kréta végén elkezdődhetett ( Ma év, (KOZJAK, FODOR et al 2002), 65 Ma év Ar Ar kor, Bajánsenye M 1, LELKES-FELVÁRI et al 2002) Ezeket a kőzeteket NÁDOR et al 2012 Bajáni Formáció néven említették A kőzetek deformációja a kora-miocén végéig, a FODOR et al (2011) által D6 szinrift fázisként 42

43 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány azonosított tektonikai fázis elejéig tarthatott Az un Baján Komplexum képződményei a vizsgálati területen jelentős, m-t meghaladó mélységben találhatóak, a Bajánsenye M 1-es fúrás m mélységben harántolta A Dunántúli-középhegységi egység területén a vizsgálati terület legdélibb csücskében variszkuszi kisfokú metamorf ópaleozoos képződmények találhatóak jelentős, 6000 m-t meghaladó mélységben Ezt sem magán a vizsgálati területen, sem annak kiterjesztett 5 km-es körzetében fúrás nem harántolta, a területhatárhoz legközelebb az attól K-re található Pödrefölde Pd 1 jelű fúrás a Lovasi Agyagpala Formációba sorolható anchi epimetamorf zöldesszürke agyagpala, metaaleurolit és metahomokkövet tárt fel m mélységben A vizsgálati terület D-i részén, viszonylag jelentős területi elterjedésben pontosabb tagolás nélküli újpaleozoos és mezozoos képződmények találhatóak pontosabb tagolás nélkül jelentős, m mélységben Triász képződmények a vizsgálati terület D-i és É-i területén találhatóak egy-egy sávban D-en szintén jelentős ( m-es) mélységben alsó-triász sekélytengeri finom sziliciklasztos és karbonátos kőzetek építik fel a területet A vizsgálati területen nem, annak 5 km-es körzetében az Orthaháza Ny 1 fúrás tárta fel a képződménycsoportba tartozó Csopaki Márga Formációt m mélységben, amely tiroliteszes márgás mészkő, meszes aleurolit, felül márga, homokos márga; vékony, bioklasztos mészkő betelepüléssel A vizsgálati terület középső északi részét karni nóri platform fáciesű dolomit (Fődolomit Formáció) építi fel, amely szintén jelentős, m-t is meghaladó mélységben található A vastagpados, lofer-ciklusos, korai diagenetikus dolomit megfelelő másodlagos porozitás esetén kedvező tároló kapacitással rendelkezhet A vizsgálati terület középső sávjában kréta (senon) képződmények találhatóak jelentős területi elterjedésben A kréta képződmények elterjedési sávjának É-i részén ezek senon medence fáciesű mészkövek és márgák (Polányi Márga Formáció), amelyeket több fúrás is feltárt (Őri 2, 3, 4) Az agyagos mészkő, mészmárga, márga és aleuritos márga képződményekkel jellemzett Polányi Márga Formációt a területen az Őri 4 sz fúrás harántolta teljes vastagságban ( m) Az ezzel heteropikus fáciesként megjelenő, tipikusan az idősebb aljzati magaslatokon települő rudistás zátonymészkő testek (Ugodi Mészlő Formáció) kiváló tároló kőzetek lehetnek, amelyeket a vizsgálati területen több fúrás is feltárt (Cse I: m, Pusz 4: m, Pusz 5: ,5, Szil 11: m, Szil 36: 6, m, Pórsz 1: m, Szen I: m) A medence, medenceperemi szublitorális-pelágikus kréta képződményeket egy másodrendű kainozóos normálvető választja el az ettől D-re elhelyezkedő senon szárazföldi törmelékes és lápi kifejlődésű képződményektől 43

44 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 17 ábra A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al 2010) 44

45 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 18 ábra A vizsgálati terület és környezete prekainozoos földtani-szerkezetföldtani térképe (FODOR et al 2011) 45

46 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 19 ábra A vizsgálati terület és környezet aljzat mélység térképe (FODOR et al 2011) 46

47 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1224 A terület kainozoos képződményei Az Őrség vizsgálati terület kainozoos képződményeinek ismertetését a Kárpát-medence nagyszerkezeti mozgásainak megfelelően a medence kinyílása előtti (prerift), alatti (synrift) és utáni (postrift) üledékek szempontjából tárgyaljuk A vizsgálati területen prerift képződmények nem ismertek, kivéve egy kis eocén pikkelyt Ortháza környékén (a vizsgálati terület 5 km-es körzetében) A Kárpát-medence transztenziós szerkezetalakulásának fő fázisában (szinrift fázis) a területen egy felnyíló medence sekélytengeri, valamint annak heteropikus fácieseit képviselő medenceperemi üledékei rakódtak le, amelyek egy része, és a későbbi medence mélyebb vízi képződményei, a posztrift fázist megelőző késő-badeni szarmata inverzió során lepusztultak A Kárpát-medence középső-miocén szinrift fázisát lezáró inverziója (késő-badeni szarmata) után, a medence késő-miocén posztrift fázisában kialakult termális süllyedésének következtében, jelentős mélységű, a korábbi tektonikai fázisok nyomán nagy szintkülönbségekkel jellemezhető, egyenetlen aljzatmélységgel rendelkező, elzárt, sós vizű tó jött létre (Pannon-tó) A Pannon-tóba ÉNy és ÉK felől érkező vízfolyások deltarendszerének törmelékanyaga folyamatosan töltötte fel a medencét, időben fiatalodva és térben DK felé szorítva a nyílt, sós vizű medencét és a deltasíkság deltafront deltalejtő medence fáciesegyüttes képződményeit (JUHÁSZ 1992, MAGYAR et al 1999) A jellemző fáciesátmentek és azok jellegzetes egymásra épülése a vizsgálati területen is megtalálható, a peremeken heteropikus mocsári képződményeket tartalmazva A pannóniai képződmények a posztpannon kiemelkedés hatására magasan, vékony negyedidőszaki folyóvízi és eolikus rétegsorok alatt helyezkednek el Paleogén képződmények A vizsgálati területen nem, annak 5 km-es körzetében Ortaháza környékén tárt fel az OrNy 1 sz fúrás Szépvölgyi Mészkő és Padragi Márga váltakozásából álló eocén rétegsort kb 200 m vastagságban Oligocén képződmények a területről nem ismertek Neogén képződmények A képződmények jellemzése GYALOG 1996 alapján történt A miocén képződmények diszkordánsan települnek a mezozoos képződményekre A vizsgálati területen és körzetében a kora miocénben (feltehetően az eggenburgitól kezdődően az ottnangi kora-kárpáti folyamán szárazföldi üledékképződés folyt A folyóvízi, kis részben csökkent sósvízi környezetben lerakódott, rosszul osztályozott kavicsból, konglomerátumból, homokból és márgából álló Ligeterdői Kavics Formáció anyaga az Alpok kőzeteiből folyóvízi szállítással került a nyugatmagyarországi üledékgyűjtőkbe Őriszentpéter környékén több fúrás is feltárta néhány tíz, de akár m vastagságban is (pl Baján 1: ,5 m, Őri 2: és m, Őri 3: m, Őri 4: , Baján M I m) Ettől D-ebbre a Szászvári Formáció folyóvízi-ártéri környezetben lerakódott, konglomerátum, homokkő, agyag, agyagmárga váltakozásából álló rétegeit Csesztreg, Kálócfa és Kerkabarabás térségében tárták fel fúrások (Cse I: m, Kfa 1: m, Kerb 1: és m) A Szászvári Formációba közbetelepülő Gyulakeszi Riolittufa, amely az ottnangi emelet végéig zajló riolitos dácitos vulkanizmus terméke (úgynevezett alsó riolittufa ) csak a vizsgálati terület 5 km-es körzetéből Kerkabarabás térségéből ismert (Kerb 1: m) A középső-miocén elején bekövetkező, DNy ÉK-i irányú transzgresszió hatására a kárpáti és badeni emeletekben sekélytengeri és félsósvízi körülmények között folytatódott az üledékképződés A Szászvári Formáció fedőjében unkonformitással a Budafai Homokkő Formáció települ, amely tengeri környezetben lerakódott partszegélyi, abráziós parti, néhol delta vagy lagúna fáciesű kavics, homokkő, konglomerátum képződmények építik fel A 47

48 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vizsgálati területtől D DK-re Lovászi és Vétyempuszta területéről csak foszlányokban ismert A kárpáti transzgresszió során a Budafai Homokkő partszegélyi környezetével összefogazódva a parttól nem nagy távolságra a nyíltvizi és szub-litorális környezetben a Tekeresi Slír Formáció képződményei rakódtak le: finomhomokos aleurit, homokos agyag, agyagmárga gazdag mikrofaunával Az üledékgyűjtő medence nem volt nagy kiterjedésű, több mély árokból állt A vastag pélites rétegsor nem a medence mélységét jelezte, hanem azt, hogy az üledékbeszállítás mértéke lépést tartott a medencealjzat süllyedésével A Tekeresi Slírt többszáz m vastagságban a vizsgálati területen és annak körzetében számos fúrás feltárta (pl Őri 1: ,5 m, Őri 2: m, Őri 3: m, Őri 4: m, Cse 2: m, Cse 3: m, Cse I: m, Iv 1: m, Iv m, Ká 1: m) A badeni során a mély medencékben a Tekeresi Slír képződését a Szilágyi Agyagmárga lerakódása váltotta fel, amely sekély neritikus környezetben lerakódott szürke foraminiferás agyagmárga A vizsgálati területen több fúrás is feltárta, a Tekeresi Slírre települve Csesztreg környékén (pl Cse 1: , Cse 2: m, Cse 3: m), Bajánsenye térségében közvetlen az idősebb miocén szárazföldi képződményekre települve (pl Baján 1: m) A medencefáciesű agyagmárgák a kiemelt hátakon lerakódó Lajtai Mészkő Formáció karbonátos képződményeivel fogazódnak össze, bár ez a vizsgálati területen belül csak Kerkabarabás térségéből ismert (Kerb 1: ), a vizsgálati terület körzetében azonban több helyen (Ortaháza, Pusztaapáti, Zebecke) A szarmatát a badeni normál sótartalmú tengeri üledékekhez képest csökkent sósvízi képződmények jellemzik Az Őrség területen a szarmata folyamatosan fejlődik ki a badeniből, a medencebeli, hasonló litológiájú rétegsorok elkülönítése nehézségekbe ütközik A medence középső részén uralkodóan pelites homokos kifejlődésű Az üledékgyűjtő legmélyebb része ekkor már Szentgyörgyvölgy, Kerkáskápolna, Őriszentpéter, Kotormány térsége volt, ahol durvaszemű, helyenként aprószemű kavicsos homokkő képződött Ez azonban nem partközeliséget jelez, hanem a peremekről a lejtőn gravitációs tömegmozgással áthalmozódó üledékanyagot, ami a legnagyobb mélységben tud felhalmozódni A Kozárdi Formáció rétegeit a területen és annak körzetében számos fúrás harántolta (pl Baján 1: , Baján 2: m, Őri 1: , Őri 2: m) A medenceterület peremi részein a szarmata rétegek egyre vékonyabbak és márgásabbak, a magasabb morfológiai helyzetű badeni üledékeken kiékelődnek A medenceterületen, valamint a peremi részeken a szarmata gyakorlatilag üledékfolytonosan megy át az alsó-pannóniaiba A post-rift pannóniai képződmények transzgressziós jelleggel települnek az idősebb miocén képződményekre Legnagyobb, akár 4000 m-t is elérő vastagságukat a vizsgálati terület D-i részén levő mélymedencében érik el Lenti és Szentgyörgyvölgy között, míg legkisebb vastagságban ( m) a vizsgálati terület É-i részén találhatóak (Szentgotthárd környéke) (20 ábra) 48

49 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20 ábra A pannóniai képződmények talpfelület térképe (a tengerszint alatt m-ben kifejezve) (FODOR et al 2011) Az alsó-pannóniai rétegsort felépítő agyagmárga, aleurolitos márga, aleurit (Endrődi Formáció), a néhány fokos lejtésű medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott üledékek (Algyői Formáció), illetve a zagyárak által a mélyebb medencerészekbe szállított turbidites homok testek (Szolnoki Formáció) az őrségi mélymedence területén 1000 m-t is meghaladó vastagságban megtalálhatóak, és szinte valamennyi fúrás feltárta őket A Szolnoki Formáció talp- és tetőtérképét a 21 ábra és 22 ábra mutatja 49

50 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 21 ábra A Szolnoki Formáció alsó szakasza (turbiditek) talpmélysége (tengerszinthez képest, méterben) (FODOR et al 2011) 22 ábra A Szolnoki Formáció alsó szakasza (turbiditek) tetőtérképe (tengerszinthez képest, méterben) (FODOR et al 2011) A felső-pannóniai üledékes sorozat a medenceperemek mentén partközeli környezetben rakódott le delta-front, delta-síkság és allúviális síksági képződési környezetekben A 50

51 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékek lignitcsíkos, finom- és középszemcsés homokot, valamint agyag rétegeket tartalmazó rétegsorral jellemezhetők (Somlói, Tihanyi, valamint az ezekkel ekvivalens Újfalui Formáció) A vastagabb homokrétegek többnyire a delta fronton torkolati zátonyként, illetőleg a deltasíkságon a delta ágak mederkitöltéseiként, és azokban képződött övzátonyként rakódtak le Vékonyabb homoktesteket alkothatnak az áradások során kialakult mederáttörések, gátszakadások és viharüledékek A formáció finomabb szemcsés üledékei a delta ágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódtak le, mint aleurit és agyagrétegek, közbetelepült paleotalaj szintekkel, valamint lignitrétegekkel A homokrétegek száma és vastagsága a rétegsorban lefelé nő A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) talp- és tetőtérképét a 23 ábra és 24 ábra mutatja be 23 ábra A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) talpmélysége (tengerszinthez képest, méterben) (FODOR et al 2011) 51

52 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 24 ábra A deltafront üledékek (Újfalui Formáció) tetőmélysége (tengerszinthez képest, méterben) (FODOR et al 2011) A felső-pannóniai összlet vastagsága a vizsgálati területen átlagosan m, szinte valamennyi fúrás feltárta őket A pannóniai képződmények korszerű litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai tagolását a 17 táblázat foglalja össze A pannóniai időszak végén a medence süllyedésének üteme csökkent A szárazföldi környezetnek köszönhetően nagy volt a lepusztulás A negyedidőszaki rétegsort főképp felsőpleisztocén folyóvízi üledékek (homok, kavics) illetve periglaciális üledékek alkotják (eolikus homok, tarkaagyag és lösz, az interglaciálisokban keletkezett vályoggal) A terület földtani felépítését öt földtani szelvényen (26 ábra, 27 ábra, 28 ábra, 29 ábra, 30 ábra) mutatjuk be, ugyanakkor a teljes földtani kép kialakításához kiemelten kezeltük a területre eső, 500 m-nél mélyebb fúrásokat is 52

53 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25 ábra Az Őrség vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala 53

54 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 26 ábra Az 1 sz földtani szelvény (FODOR et al 2011 nyomán) 54

55 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 27 ábra A 2 sz földtani szelvény (FODOR et al 2011 nyomán) 55

56 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 28 ábra A 3 sz földtani szelvény (FODOR et al 2011 nyomán) 56

57 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 29 ábra A 4 sz földtani szelvény (FODOR et al 2011 nyomán) 57

58 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 30 ábra az 5 sz földtani szelvény 58

59 Peremartoni Fcs Dunántúli Fcs Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 17 táblázat A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk 1996 alapján) Hagyományos (nem használható) korbeosztás Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől) Nemzetközi elfogadott korbeosztás Fcs-beosztás kvarter Q legfelsőpliocén Pl3 (levantei) Pl pliocén Pl felső-pliocén (felsőpannóniai) Pl2 pannóniai (s l) felső-pannóniai (Pa2) pliocén felső-miocén alsó-pliocén (alsópannóniai) Pl1 alsó-pannóniai (Pa1) M3 miocén M szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) M2 M1 szarmata tortónai M3 középsőmiocén helvét M2 alsó-miocén burdigáliai M1 akvitániai középsőmiocén alsó-miocén 59

60 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 13 A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015 augusztusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1 A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 11 Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban ártéri, folyóvízi homokos, kavicsos képződményekben, illetve eolikus képződményekben: eolikus homokban, löszben alakultak ki Fentebbi képződmények a nagyobb vízfolyások mentén (Rába, Kerka, Zala, stb) jellemzőek a vizsgált terület északi és déli részein nagyobb összefüggő területeken A holocén korú folyóvízi homokos képződmények a felszíni vízfolyások mentén (a kisebb, teraszokkal nem rendelkező vízfolyások mentén is) jellemzőek A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 4 méterrel a felszín alatt jellemző, azonban a magasabb dombtetők alatt a több tíz métert is elérheti A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli 12 Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a Somlói Tihanyi (Újalui) Formáció deltasíksági folyóvízi ártéri üledéke, a Zagyvai Formáció, a Nagyalföldi Formáció és a Hansági Formáció folyóvízi, ártéri képződményei alkotta regionális víztartó (felső-pannóniai összlet, Dunántúli Formációcsoport) A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, vastagságuk csak nehezen adható meg Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága mindenhol meghaladja az 1000 métert is, maximális vastagságát Szentgyörgyvölgy környékén éri el, ahol mintegy 1700 méteres vastagságban jelenik meg Ugyanakkor a sorozat felső néhány száz métere az, mely vízhasznosítási szempontból komoly jelentőséggel bír A települések vízmű kútjainak nagy része elsősorban a felső m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű rétegein települ Az ezek alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója a koncessziós területen mindenütt előfordul Az összlet homokosabb delta-front üledékei már 30 ºC-nál melegebb vizet, azaz hévizet is szolgáltathatnak A kvarter összletben tárolt vizek jellemzően CaMgHCO 3 -os kémiai jellegűek, melyhez alacsony, kb mg/l összes oldottanyag-tartalom (TDS) társul Az itt található víztartókra az intenzív vízáramlás jellemző A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen alacsony, jellemzően mg/l között alakul Az alacsony összes oldottanyagtartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben A területen a 60

61 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felső-pannóniai összletben tárolt vizek kb 200 méteres mélységig CaMgHCO 3 -os kémiai jellegűek; a mélyebbre előbb ( m) CaMgNaHCO 3 -os, majd mintegy 500 méternél mélyebben már inkább NaHCO 3 -os kémiai jellegűek Az összlet alsó részén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult regionális áramlási rendszert, sőt az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti Emellett a mintegy méternél mélyebben elhelyezkedő homok rétegek már 30 ºC-nál melegebb vizet, termálvizet szolgáltathatnak Hévízbeszerzés szempontjából legjelentősebb regionális rétegvízadó az Újfalui Formáció, annak is homokosabb delta üledékei Térbeli helyzete, szeizmikus és mélyfúrás-geofizikai mérések alapján, területünkön jól ismert Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a térségben a későpannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) az északi területrészen ÉNy-i irányból DK-i irányba, a míg a vizsgált terület D-i területein inkább NyÉNy KDK-i regionális áramlással számolhatunk A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai hidrosztatikusnak megfelelőek 13 Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén korú képződmények homok homokköves rétegeiben A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi és Szolnoki, illetve Algyői Formációk) a mélymedence irányában kivastagodást mutatnak: a medenceperemeken csupán méteres vastagságban megjelenő képződmények a mélymedence területén már elérhetik a méteres vastagságot is Az összleten belül, a medenceperemi részeken a turbidites összlet (Szolnoki Formáció) redukáltabb vastagságban jelenik csak meg, azonban a medenceterületeken jelentős vastagságú kifejlődéseiben, valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit homok rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni A Szolnoki Formáció a mélymedence területén viszont több száz, akár 500 méteres vastagságban is megjelenhet A Peremartoni Formációcsoport bázisán esetlegesen található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat Báziskonglomerátumról a területen pontosabb információk nem állnak rendelkezésre Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt A Szolnoki Formáció rétegeiben tárolt vizek összetétele széles tartományban változik A vizsgálati területen belül az alsó-pannóniai összletből több vízminta is származik Ezekre a vizekre hozzávetőleg és mintegy mg/l közötti TDS jellemző A változatos TDS-hez társultan a mélység növekedésével nátriumban gazdagabb, NaHCO 3 -os, NaClHCO 3 - os és NaCl-os, valamint átmeneti kémiai jellegek ismertek (az átmeneti kémiai jellegekkel) Az összlet magasabb összes oldottanyag-tartalommal rendelkező vizei elzártabb víztartókból származnak, míg az alacsonyabb oldottanyag-tartalmak az összlet felsőbb, durvább kifejlődéseihez kapcsolhatók, vagy a Peremartoni Formációcsoport homokkőtesteinek valamivel jobb térbeli kapcsolatára utalnak Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén üledékekben, amennyiben a törmelékes sorozat durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik és amennyiben megjelennek a területen (Budafai Homokkő, Szászvári és Ligeterdői Kavics 61

62 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Formációk és Lajtai Mészkő Formáció) E prepannóniai miocén korú képződmények változatos vastagságuk és elterjedésük miatt általában nem jelentős hévíztárolók vastagságuk nem jelentős, ugyanakkor az idősebb képződményekkel egy tározó rendszert képezhetnek; vízadó képességük valójában nem ismert A miocén képződményekből számos vízelemzés is rendelkezésre áll a területről és annak 5 km-es környezetéből A fentebb említett formációkból származó vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) jellemzően mg/l között alakul és NaCaHCO 3 Cl-os, vagy CaNaCl-os kémiai jelleg társul hozzájuk Itt kell ugyanakkor megemlíteni, hogy a Tekeresi Slír, Szilágyi Agyagmárga és Kozárdi Formációkból származó vízminták sokkal árnyaltabb képet mutatnak Az összes oldottanyagtartalom ezekben az esetekben már rendkívül széles tartományban, néhány ezertől akár mg/l-ig is változhat A kémiai jelleg ugyanakkor egységesen NaCl-osnak tekinthető A változatos TDS a finomszemcsés összletben található homokosabb, jobb áramlással rendelkező, lokális víztartókra utal, míg a magasabb TDS-ek elzárt víztartóra, vagy a finomabb szemcsés üledékekre utalnak Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: felső-triász dolomit (Fődolomit, Aszófői Dolomit Formációk), felső-kréta mészkő és breccsa (Ugodi Mészkő Formáció), prepannóniai miocén korú konglomerátum, homokkő, biogén mészkő (Szilágyi Agyagmárga, Tekeresi Slír, Lajtai Mészkő Formációk), alsó-pannóniai báziskonglomerátum, bázishomokkő; aleuritos bázismészmárga repedezett zónái és a deltaelőtér fáciesű turbidites homokkő összlet homokos részei (Békési; Endrődi és Szolnoki Formációk) A területen a kora-pannóniai és prepannóniai miocén képződményekre a hidrosztatikus nyomásviszonyok jellemzőek 14 Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén korú képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Kozárdi, Lajtai Mészkő Formáció), amennyiben azok megjelennek a területen Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal A vizek összetétele attól függően változik, hogy a víztartó a regionálisabb áramlásoktól mennyire elzárt jellegű: a Kozárdi Formációból származó vizek mg/l közötti oldott anyag tartalommal, míg a Lajtai Mészkőből származó vizek 2000 mg/l körüli TDS-sel jellemezhetőek Jellegüket tekintve NaCl-os, illetve NaCaHCO 3 Cl-osak a mintázott vizek A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén, így számítani lehet szénhidrogének megjelenésére A rétegek a területen várhatóan hidrosztatikus nyomásállapotúak 15 Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), pannóniainál idősebb miocén korú regionális/lokális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony Az alsó pannóniai vízzáró képződmények az Endrődi- és az Algyői Formációkba sorolhatóak Az Endrődi Formáció vastagsága a koncessziós területen m-es, míg az Algyői Formáció finomszemcsés összlete már akár méteres vastagságot is elérhet Az Algyői és az Endrődi Formációk képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan 62

63 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány fontos szigetelő szerepet játszanak, hiszen a területen összességében mintegy méteres vastagságot érnek el A rétegsorok jól nyomozhatóak a területen A Peremartoni Formációcsoport finomszemcsés üledékeiben tárolt vizek mintegy mg/l és kb mg/l között változó TDS-sel és az összlet sekélyebb régióiban NaHCO 3 -os, majd a mélységgel a NaCl-os felé eltolódó kémiai jelleggel rendelkeznek A nagyon magas sótartalmak ( mg/l) a vizek fosszilis jellegére és az üledékképződést követő további besűrűsödésre utalhatnak A koncessziós területen, az alsó-pannóniai üledékeknél idősebb miocén törmelékes képződmények nagy része a regionális vízzáró egységek közé sorolható A Szilágyi Agyagmárga Formáció, valamint a Tekeresi Slír Formáció agyagmárgás, márgás képződményei általános elterjedésűek a területünkön és egyenként mintegy m és méteres vastagsággal jellemezhetőek (a Tekeresi Slír a Ká-1 jelű fúrásban több, mint 1100 méteres vastagságot ér el) A prepannóniai miocén finomszemcsés összletben tárolt vizek kémiai jellege szinte egységesen NaCl-os, melyhez jellemzően magas, mg/l feletti TDS-ek társulnak A koncessziós terület egyes részein ezekben a képződményekben akár jelentős (több száz mg/l) mennyiségű szulfáttal is találkozhatunk Megvizsgálva a vizek ammónium tartalmát, annak magas (több tíz, helyenként több száz mg/l) értéke nagyobb mennyiségű szerves anyag bomlására utal A régóta szénhidrogén anyakőzetnek ismert alsó-pannóniai és miocén korú pélites homokköves képződmények jelentős horizontális kiterjedésük következtében rendkívül fontosak A szénhidrogének a medenceterületek nagyobb mélységeiben, megfelelő körülmények között található üledékekből a sekélyebb helyzetű, miocén, alsó-pannóniai homokok, homokkövek felé migrálnak, ritkábban a keletkezési helyhez közeli pórustérben jelennek meg Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek lehetnek 1312 Alaphegységi rezervoárok A pretercier alaphegységet a területen a Rába-szerkezeti vonaltól ÉNy-i irányban paleozoos, kisfokú metamorfózison átesett kőzetek, fillit, metahomokkő építik fel (Mihályi Fillit Formáció) Variszkuszi metamorf képződmények (Bajáni Komplexum és Lovasi Agyagpala Formáció) megjelennek még a terület középső-nyugati, részein is A Rába-vonaltól DK-i irányban az aljzatot karni nóri platform fáciesű karbonátok, elsősorban dolomit (Fődolomit Formáció), alkotja, mely felett kréta medence fáciesű márga (Polányi Márga Formáció) és mészkő (Ugodi Mészkő Formáció) ismert A vizsgálati terület D-i részein, kis területi kiterjedésben alsó-triász képződmények (Csopaki Márga Formáció) alkotják az aljzatot Az aljzat mélysége erősen változó, a koncessziós terület északi részén (a Rába-vonaltól északra) mbf-nél sekélyebben található, míg attól délre mbf-nél nagyobb mélységben találjuk Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (triász kréta mészkő, dolomit), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeábilitással számolni A kréta karbonátoknak ott van nagyobb jelentősége, ahol azok közvetlenül a triász főkarsztvíz tárolókhoz kapcsolódnak Másrészt a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, mállással nem érintett üde karbonátos részek (Fődolomit Formáció mélyebb részei), repedezett sziliciklasztos, vagy metamorf (Rábavonaltól ÉNy-i irányban) képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és 63

64 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet permeábilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel Az aljzatban tárolt vizekre a triász kréta karbonátos képződményekben (Fődolomit, Ugodi Mészkő Formáció) rendszerint az alacsonyabb, mg/l-es TDS és elsősorban NaHCO 3 Cl-os kémiai jelleg a jellemző A nátrium és a hidrogénkarbonát klorid mellett megnövekedhet a kalcium és a szulfát mennyisége is Az összetétel azt mutatja, hogy ezekben a víztartókban intenzívebb áramlások zajlanak Az Aszófői Dolomit Formációból származó vízminták azonban már elzártabb víztartóra utalnak: esetükben magasabb, kb mg/l feletti TDS és NaCaCl-os, CaCl-os kémiai jelleg figyelhető meg A kréta márgákból (Polányi Márga) származó vízminták hasonlóan festenek Az ezekből származó vízmintákban mg/l feletti összes oldottanyag-tartalmat mértek, melyhez NaClHCO 3 -os, NaCl-os kémiai jelleg társult Az aljzat képződményeinek repedezettsége nemcsak a vizek tárolásában és áramlásában játszik szerepet, hanem a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is A széndioxid gázok eredete feltehetően a nagymélységű karbonátok metamorfózisához köthető A keletkezett gáz migrációjában elsősorban a kőzet repedéshálózata játszik szerepe, mely a tektonikus zónákban főként vertikális, az aljzat felső mállott zónájában főként horizontálishoz közeli migrációt jelent, melynek következtében a gáz a sekélyebb, a karbonátos képződmények felső zónáiba, a miocén képződményekbe, vagy a pannóniai fekü közelébe juthat A triász, illetve kréta karbonátok a térségben szénhidrogéntárolóként ismertek, a vizsgálati területen kis kiterjedésükkel és az áramló vizek hatásaival is számítani kell A mezozoos aljzatban nyomásviszonyok hidrosztatikusnak tekinthetők 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1321 Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb 5 10%- ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki Az előforduló löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni 1322 Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén és az alaphegységi hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezek szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉNy-ias, illetve NyÉNy-ias irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is A terület jellemzően átáramlási területet képvisel a regionális áramlási rendszerben A prepannóniai miocén rétegekben, valamint az aljzati képződményekben tárolt vizek összetétele a víztartók elzárt, pangó jellegére, illetve részben az itt tárolt vizek fosszilis eredetére utalhat Ahol az aljzat alacsonyabb oldottanyag-tartalmú 64

65 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vizet tárol, ott intenzívebb áramlási rendszert feltételezhetünk az idősebb, triász, ritkábban kréta karsztvíztartóban A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból akár a pannóniaiig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében, ha azok regionális áramlási rendszert érintenek, akkor szükség lehet a teljes áramlási rendszer modellezésére, értékelésére Ugyancsak fontos a területen a CH-hasznosítások és a potenciális geotermikus hasznosítások várható egymásra-hatásainak értékelése, tisztázása is A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1331 A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé) Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális, valamint intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők A mélyebb porózus, repedezett és karsztos regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni Itt ÉNy-i, illetve NyÉNy-i irányból történő áramlással lehet számolni 1332 A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, gyógyászati- (Lenti), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is A hideg- és termálvizek hétköznapi hasznosítás céljaira történő kitermelése mellett fontos megemlíteni a szénhidrogén mezők területén a szénhidrogén-iparban alkalmazott vízlikvidálásokat, melyek hatását környezetükre vizsgálni szükséges 65

66 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1333 Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, és vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi és minőségi hatásait kell számba venni 134 A terület vízminőségi képe Az Őrség vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015 augusztusában a MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl párolgásról) A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (medián körülbelül 260 mg/l), a klorid-ion tartalom 5 50 mg/l (medián körülbelül 15 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom mg/l között változik 170 mg/l körüli medián érték mellett Néhány esetben a nagykanizsai, körmendi, őriszentpéteri, szentgotthárdi és zalaegerszegi vizekben az összes oldottanyag-tartalom elérheti a 1000 mg/l-t, a kalcium 170 mg/l-t, a klorid 300 mg/l-t, a hidrogén-karbonát 600 mg/l-t, a szulfát akár a 130 mg/l értéket is A rendelkezésre álló ada-tok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (31 ábra) ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg 66

67 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 31 ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével A kvarter képződményekben tárolt vizek CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os típusúak A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 A sekélyebb (felszín alatti 10 méteres mélységig) körmendi és szombathelyi kutak vizei CaMgHCO 3 SO 4 -os, CaMgHCO 3 Cl-os, CaMgHCO 3 SO 4 Cl-os jellegűek, melyek lokális szennyezéseket jelezhetnek Ezen vizek összes oldottanyag-tartalma mg/l, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+, mg/l Cl, mg/l SO 2 4 és mg/l HCO 3 A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 200 méterig) tárolt vizek jellemzően CaMgHCO 3 -os típusúak Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 A felszíntől számított körülbelül méteres mélységközben tárolt vizek CaMgNaHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os kémiai jelleggel és jellemzően mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 A mélyebb vízadókban (felszíntől számított körülbelül méteres mélységköz) tárolt vizek NaHCO 3 -os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, és mg/l HCO 3 A rendelkezésre álló adatok alapján a felső pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom (TDS)) eloszlását Box Whisker diagramon (32 ábra) ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg 67

68 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ábra A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek NaHCO 3 -os, NaClHCO 3 -os és NaCl-os kémiai jellegűek attól függően, hogy egy intenzívebb áramlási rendszerből, vagy egy elzártabb rendszerből származnak A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3 A lokális víztartó és vízzáró egységek alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékeinek víz összetétele széles tartományban változik a koncessziós területen, attól függően, hogy e vizek mennyire vannak kapcsolatban a térrész regionális áramlási rendszerével Az összes oldottanyag-tartalom a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között változik A vizek kémiai jellege jellemzően NaCl-os, NaClHCO 3 os, de elvétve előfordulhatnak CaNaCl-os, NaHCO 3 SO 4 -os, NaClSO 4 -os vizek is A Lajtai Mészkő Formáció vizeire viszonylag kis TDS ( mg/l körüli) érték és NaHCO 3 Cl-os jelleg jellemző, ahol a Na mg/l, a HCO mg/l, a Cl mg/l körüli A Kozárdi Formáció vizeire (NaCl-os) nagyobb, körülbelül mg/l, míg a Tekeresi Slír Formáció vizeire (NaCl-os és NaCaCl-os) körülbelül mg/l összes oldottanyag-tartalom jellemző, ahol a főbb jellemző alkotók a Kozárdi Formáció vizeiben körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl, míg a Tekeresi Slír Formáció vizeiben körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+ és mg/l Cl koncentráció tartományban változnak A CH-tárolóként is ismert Szilágyi Agyagmárga Formáció rétegeit feltárt kutak vizei NaCl-os kémiai jellegűek, jellemzően mg/l TDS, mg/l Na + és mg/l Cl tartalom mellett A miocén rétegek vizeinek magas (körülbelül mg/l) szerves anion és az akár 600 mg/l értéket is elérő ammónium tartalma szénhidrogén jelenlétére utalhat A pretercier aljzat vizeit két csoportra bonthatjuk Az egyik a karbonátos (Fődolomit Formáció, Ugodi Mészkő Formáció) rétegeket feltárt kutak kisebb TDS-ű (körülbelül mg/l) vizek Kémiai jellegüket tekintve legfőképp NaClHCO 3 -os jellegűek, de előfordulnak NaCaSO 4 HCO 3 -os, NaClSO 4 -os vizek is, ahol a Na mg/l, a Ca 2+ 50

69 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1500 mg/l, a SO mg/l, a HCO mg/l, a Cl mg/l között változik A másik csoportot a nagyobb TDS-ű ( mg/l), az Aszófői Dolomit Formációból és a Polányi Márga Formációból származó vizek alkotják, melyek NaCl-os, NaCaCl-os, CaCl-os kémiai jellegűek Ezen elzártabb jellegre utaló vizekben a Na mg/l, a Ca mg/l, míg a Cl mg/l között változik A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO 3 - os, CaMgNaHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os víztípustól a NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os, NaCaSO 4 HCO 3 -os víztípuson keresztül a NaCl-os, NaClSO 4 - os, NaCaCl-os, CaCl-os víztípusig Az összes oldottanyag-tartalom maximumát a felszíntől számított körülbelül méteres mélységköznél éri el (33 ábra), mely alatt ez az érték csökkenő tendenciát mutat 33 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 69

70 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 14 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009 december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány) Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet 141 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1411 Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület északi része a Duna, középső része a Balaton, déli része a Dráva részvízgyűjtő egységhez tartozik Ennek megfelelően három felszíni vízgyűjtő alegység osztozik területén; ezek a Rába (1 3), a Zala (4 1) és a Mura (3 1) A területre és 5 km-es körzetére 28 dombvidéki meszes felszíni vízfolyás víztest esik (18 táblázat), ellenben állóvíz víztestek nincsenek A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és 5 km-es körzetében 12 tározó, 11 holtág, 7 bányató és egy természetes tó 18 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység Alsó-Válicka alsó AEP270 dombvidéki, meszes, természetes 3 1 Berki-patak AEP323 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 *Cupi-patak és vízrendszere AEP377 dombvidéki, meszes, természetes 3 1 Csencsi- és Mindszenti-patakok AEP384 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 Cserta AEP388 dombvidéki, meszes, természetes 3 1 Csömödéri-patak AEP399 dombvidéki, meszes, természetes 3 1 Csörnöc-Herpenyő felső AEP404 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 *Hársas-patak AEP568 dombvidéki, meszes, módosított 1 3 *Huszászi-patak AEP604 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 Pinka torkolati szakasz AEP887 dombvidéki, meszes, módosított 1 3 Pinka AEP888 dombvidéki, meszes, módosított 1 3 *Rába (Lapincstól) AEP900 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 *Szentjakabi- és Magyarósdi-patakok AEP998 dombvidéki, meszes, módosított 4 1 *Kebele-patak AEP645 dombvidéki, meszes, módosított 3 1 *Kebele-patak felső vízgyűjtője AEP646 dombvidéki, meszes, természetes 3 1 *Kerca AEP659 dombvidéki, meszes, természetes 3 1 Keresztúri-patak AEP660 dombvidéki, meszes, természetes 4 1 *Kerka AEP661 dombvidéki, meszes, természetes 3 1 *Lapincs AEP748 dombvidéki, meszes, módosított 1 3 *Lugos-patak AEP769 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 Mulonya-patak AEP815 dombvidéki, meszes, természetes 3 1 *Rába (határtól) AEP903 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 Strém AEP966 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 *Szőcei-patak AEQ018 dombvidéki, meszes, módosított 4 1 *Szölnöki-patak AEQ021 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 *Vörös-patak és Láhn- patak vízrendszere AEQ127 dombvidéki, meszes, természetes 1 3 *Zala forrásvidék AEQ144 dombvidéki, meszes, természetes 4 1 Zala (Széplaki-patakig) AEQ146 dombvidéki, meszes, természetes 4 1 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 34 ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket 70

71 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34 ábra A felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 1412 A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területen felszín alatti vízadói többségében porózus víztestek Így a hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő (sp131, p131), Zala-vízgyűjtő (sp411, p411), és Mura-vidék (sp, p) víztest (35 ábra, Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld: 28 táblázat) A vizsgálati területet 12 üzemelő és 1 távlati, 5 km-es körzetét további 18 üzemelő, és 1 távlati vízbázis érinti A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik A területen lévő vízbázisok közül 6 sérülékeny és 5 bizonytalan állapotú, míg az 5 km-es körzet vízbázisai esetén 6 sérülékeny és 8 bizonytalan besorolású 71

72 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Diagnosztikával a vizsgálati területen 1, sérülékenynek meghatározott vízbázis rendelkezik Az 5 km-es körzetben további 5 vízbázisra készült el az értékelés, ami alapján 2 vízbázis nem sérülékenynek bizonyult A 25 táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 41 ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be 41 ábra) A területen két porózus termál vízadó is található, az Északnyugat-Dunántúl (pt11) és a Délnyugat-Dunántúl (pt31) víztest Kisebb területre északkeletről benyúlik a Nyugatdunántúli termálkarszt (kt41) víztest is (42 ábra), továbbá az 5 km körzet határát érinti a kt17 termálkarszt víztest, amit a későbbiekben nem tárgyalunk A terület felszín alatti víztesteit a 19 táblázat ismerteti 72

73 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 35 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 19 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő *Zala-vízgyűjtő *Mura-vidék *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő *Zala-vízgyűjtő *Mura-vidék *Északnyugat-Dunántúl *Délnyugat-Dunántúl *Nyugat-dunántúli Közép-dunántúli A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Típus sekély porózus porózus porózus termál termálkarszt Víztest azonosító sp131 sp411 sp p131 p411 p pt11 pt31 kt41 kt17 73

74 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1421 Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik Egyéb célból (kommunális, ipari, öntözési, halastavi) 6 felszíni vízfolyás víztest vizét hasznosítják (20 táblázat) 20 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai Cserta x Pinka x *Rába (Lapincstól) x x x *Kerka x *Rába (határtól) x Zala (Széplaki-patakig) x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, viziturizmus) használt folyóvizek és állóvizek (21 táblázat) (34 ábra) 21 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név kijelölt fürdőhely víziturizmus horgászat halászat Hársas-patak x Szőcei-patak x Csörnöc-Herpenyő felső x Hársas-patak x Huszászi-patak x Lapincs x Lugos-patak x Pinka x x Pinka torkolati szakasz x Rába (határtól) x Rába (Lapincstól) x Strém x Szölnöki-patak x Vörös-patak Láhn-patak vízrendszere x Kebele-patak x Kebele-patak felső vízgyűjtője x Zala (Széplaki-patakig) x Zala forrásvidék x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 2008 évi nitrátjelentés alapján a Zala vízgyűjtő sekély porózus víztest területe nitrát- és tápanyagérzékeny Ezen kívül kisebb foltok nitrátérzékenyek A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Natura SCI és SPA, Ramsari terület) (22 táblázat) Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik 74

75 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Védettség jellege Natura2000 SCI HUBF20047 Felső-Zala-völgy Natura2000 SCI HUBF20048 Kebele Natura2000 SCI HUBF20044 Kerka mente Natura2000 SCI HUBF20039 Nyugat-Göcsej források, patakok Natura2000 SCI HUON20018 Őrség források, patakok Natura2000 SCI HUON20008 Rába és Csörnöc-völgy mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUBF20040 Vétyempuszta források, patakok Natura2000-SAC HUON20006 Pinka külterületi mocsárrétek Natura2000 SPA HUON10001 Őrség források, patakok Nemzeti Park 296/NP/02 Őrségi NP források, patakok Ramsari 3HU025 Rába-völgy mentett oldali holtág, ártér Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések ca fele csatornázatlan és a települési folyékony hulladékot nem szállítják szennyvíztelepre A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik A bevezetések hatása a befogadó víztestekre csak 4 esetben jelentős (36 ábra, 23 táblázat) 23 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra *Bajánsenye Bajánsenye - Szennyvíztisztító Telep Kerka nem jelentős Szentjakabi- és Magyarósdipatakok *Hegyhátszentjakab Hegyhátszentjakab - Szennyvíztisztító Telep jelentős *Ispánk Ispánk - Szennyvíztisztító Telep Zala forrásvidék nem jelentős Ivánc Ivánc - Szennyvíztisztító Telep Rába (Lapincstól) nem jelentős Kozmadombja Kozmadombja - Szennyvíztisztító Telep Cupi-patak és vízrendszere elhanyagolható Körmend Körmend - Szennyvíztisztító Telep Rába (Lapincstól) nem jelentős Lenti Lenti - (Máhomfa nélkül) - Szennyvíztisztító Telep Kerka nem jelentős Lovászi Lovászi - Szennyvíztisztító Telep Kerka nem jelentős *Magyarszombatfa Magyarszombatfa - Szennyvíztisztító Telep Kebele-patak felső vízgyűjtője nem jelentős Nádasd Nádasd - Szennyvíztisztító Telep Csörnöc-Herpenyő felső nem jelentős *Őriszentpéter Őriszentpéter - Szennyvíztisztító Telep Zala forrásvidék nem jelentős Páka Páka - Szennyvíztisztító Telep Alsó-Válicka alsó jelentős *Rédics Rédics - Szennyvíztisztító Telep Kebele-patak nem jelentős *Szalafő - Alsószer Szalafő-Alsószer Zala forrásvidék nem jelentős *Szalafő - Csörgőszer Szalafő-Csörgőszer Zala forrásvidék nem jelentős *Szalafő - Felsőszer Szalafő-Felsőszer Zala forrásvidék nem jelentős *Szalafő - Pityerszer Szalafő-Pityerszer sp411 nem jelentős *Szalafő - Templomszer Szalafő-Templomszer Zala forrásvidék nem jelentős Zalalövő Zalalövő - (Irsapuszta, Szűcsmajor nélkül) - Szennyvíztisztító Telep Zala (Széplaki-patakig) jelentős *Márokföld szálloda Kebele-patak felső vízgyűjtője nem jelentős Szentgotthárd Szentgotthárd (virtuális) - Szennyvíztisztító Telep Rába (határtól) nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet 75

76 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 24 táblázat ismerteti 24 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó víztest neve Hatása a befogadóra Lenti fürdőcentrum termálvíz, fürdővíz Kerka nem jelentős *Szentgotthárd textilipari üzem egyéb feldolgozóipar Rába (Lapincstól) lehet, hogy fontos földmedencés folyékony *Szentgotthárd hulladék elhelyezés Florasca egyéb feldolgozóipar sp131 nem jelentős Környezetgazdálkodási V A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet 36 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen A 37 ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~60) bezárásra kerültek 2009-ig Jelenleg is üzemelő nagyobb szilárd hulladéklerakó nincs a területen Speciális hulladéklerakók közül szerves lerakó található Harasztifalun, inert lerakó Pankaszon, veszélyes lerakó Körmenden 76

77 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 37 ábra Hulladékgazdálkodás A 38 ábra a szennyezett területeket mutatja be Szénhidrogén-szennyezést tartanak számon Szentgotthárdon és Lentin 77

78 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 38 ábra Szennyezett területek Szennyező tevékenység a térségben ásványiparhoz, fémtermeléshez/feldolgozáshoz, energiaágazathoz és állattartáshoz kapcsolódik Benzinkútak Kőszegen, Sopronban és Szombathelyen üzemelnek Seveso besorolású üzem nincs a területen A vízfolyásokon többek között olajszennyezést és halpusztulást dokumentáltak A vízfolyásokat e mellett szennyvízbevezetés is érinti A területen főképp építőipari nyersanyagot bányásznak, így agyagot, homokot és kavicsot Szénhidrogén bányatelkek több helyen találhatók, így Bajánsenyén, Lovászin, Alsószenterzsébeten, Csörnyeföldön és Szilvágyon Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 39 ábra mutatja be 78

79 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Diffúz szennyezőforrások 39 ábra Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területen A terhelés mértéke max 150 kgn/ha/év A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 50 kgn/ha/év alatt marad (40 ábra) A területre jellemző diffúz 79

80 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet foszforterhelés mértéke évi max g, de a legtöbb területre az 1000 g-ot sem haladja meg 40 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 1422 Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld: 28 táblázat) A vizsgálati területet 12 üzemelő és 1 távlati, 5 km-es körzetét további 18 üzemelő, és 1 távlati vízbázis érinti A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik A területen lévő vízbázisok közül 6 sérülékeny és 5 bizonytalan állapotú, míg az 5 km-es körzet vízbázisai esetén 6 sérülékeny és 8 bizonytalan besorolású Diagnosztikával a vizsgálati területen 1, sérülékenynek meghatározott vízbázis rendelkezik Az 5 km-es körzetben további 5 vízbázisra készült el az értékelés, ami alapján 2 vízbázis nem sérülékenynek bizonyult A 25 táblázat ismerteti részletesen a terület 80

81 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vízbázisait, míg a 41 ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be 41 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 25 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) #Alsószenterzsébet ALF776 Alsószenterzsébet vízbázis üzemelő bizonytalan #Apátistvánfalva AID204 Apátistvánfalva Körzeti vízbázis üzemelő igen 785 #Bajánsenye ALF795 Bajánsenye vízbázis üzemelő bizonytalan Csákánydoroszló AID273 Csákánydoroszló Befejezett SVB távlati Távlati vízbázis diagnosztika igen 6000 Gosztola ALG019 Gosztola Községi vízbázis üzemel, de kisebb termeléssel bizonytalan 20 Halogy ALG056 Halogy vízbázis üzemelő bizonytalan 81

82 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 82 Település Vízbázis VOR Vízbázis Státusz #Hegyhátszentjakab Hernyék ALG065 AID422 Hegyhátszentjakab vízbázis Hernyék Községi vízbázis üzemelő üzemel, de kisebb termeléssel Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny bizonytalan Védendő termelés (m 3 /nap) igen 86 #Ispánk AID440 Ispánk Községi vízbázis üzemelő igen 334 #Ivánc AID442 Ivánc Körzeti vízbázis üzemelő igen 395 Kemestaródfa ALG167 Kemestaródfa vízbázis üzemelő bizonytalan #Kétvölgy ALG184 Kétvölgy vízbázis üzemelő nem #Kondorfa ALG224 Kondorfa vízbázis üzemelő bizonytalan Körmend - Körzeti Befejezett SVB Körmend AID491 üzemelő vízbázis diagnosztika Lendvadedes Lenti Lenti Lenti #Magyarszombatfa #Őriszentpéter Páka Pankasz Pinkamindszent Pusztaapáti X06001 AID502 AID501 ALG325 ALG342 AID606 AID609 AID612 ALG528 X06003 Lendvadedes vízbázis Lenti térségi vízbázis Lenti-Lentikápolna Távlati vízbázis Lentikápolna vízbázis Magyarszombatfa vízbázis Őriszentpéter, Körzeti vízbázis Páka körzeti vízbázis Pankasz Körzeti vízbázis Pinkamindszent vízbázis Pusztaapáti Községi vízbázis üzemel, de kisebb termeléssel üzemelő távlati üzemelő üzemelő Befejezett SVB diagnosztika Befejezett SVB diagnosztika Befejezett SVB diagnosztika igen 4877 igen 4356 igen igen bizonytalan üzemelő igen 1330 üzemelő Befejezett SVB diagnosztika igen 1230 üzemelő igen 790 üzemelő üzemel, de kisebb termeléssel bizonytalan #Szalafő AID695 Szalafő Körzeti vízbázis üzemelő igen 300 #Szentgotthárd ALF975 Farkasfa vízbázis üzemelő bizonytalan #Szentgotthárd AID718 SVB diagnosztika Szentgotthárd üzemelő befejezése és területi vízmű határozat kiadása igen 2460 Szentgyörgyvölgy ALG665 Szentgyörgyvölgy vízbázis üzemelő bizonytalan Szilvágy ALG677 Szilvágy Községi vízbázis üzemelő Szilvágy ALG677 Szilvágy vízbázis üzemelő bizonytalan Tófej AID772 Tófej Körzeti vízbázis üzemelő igen 1940 Zalabaksa ALG870 Zalabaksa Körzeti vízbázis üzemelő bizonytalan Zalacséb AID823 Zalacséb, Körzeti vízbázis üzemelő igen 1430 Zalalövő AID828 Zalalövő körzeti Befejezett SVB üzemelő vízbázis diagnosztika nem 2070 SVB: sérülékeny vízbázis # a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el ** egyéb, nem közcélú vízbázis Veszélyeztetettségi vizsgálatot 11 vízbázis esetében végeztek Az eredmények alapján a vizsgált vízbázisok közepesen veszélyeztetettek A vízbázisok veszélyeztetettségének oka,

83 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot (közepesen veszélyeztetett) Az OGYFI nyilvántartása szerint nincs ásványvíztermelő kút a vizsgálati területen, és környezetében 1 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé a területen; ez a kút Lentiben található A terület környezetében további 1 kút vizét termelik gyógyászati célra, szintén Lentiben A kutak részletes adatait a 26 táblázat tartalmazza Továbbá a vizsgálati terület nem található gyógyiszap lelőhely valamint gyógyhellyé minősített település, vagy településrész 26 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Lenti #K 12 Lenti B 33 A #-gal jelölt kutak a területre esnek gyógyvíz/fürdési célú gyógyvíz/fürdési célú Térképi jele A vizsgálati területen 3, míg körzetében további 8 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt31 porózus termál víztestre szűrőzöttek és a pannóniai összletteket csapolják, egy fúrás szűrőzött szakasza eléri a paleozoos aljzatot is Nem mélyült olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert A területen 2, környezetében további 6 kút szűrőzési mélysége haladja meg az 1000 métert A működő kutak vizét fürdővízként termelik Egy kút lezárt, egy kút vízszintészlelőként működik Részletes infor-mációkat a kutakról és azok hasznosításáról a 27 táblázat közöl A 42 ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel 42 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 83

84 Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 27 táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak #Hegyhátszentmárton K Pl1 lezárva #Szentgotthárd K Pl2, Paleozoos fürdő Körmend K Pl Körmend K Pl2 fürdő Zalalövő K Pl2 fürdő Zalaháshágy K Pl2 észlelő #Lenti K Pl2 fürdő Lenti K Pl2 fürdő Lenti B Pl2 fürdő Szécsisziget K Pl2 fürdő (terv) A #-gal jelölt kutak a területre esnek ** kút létesítése idején A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 28 táblázat és a 29 táblázat tartalmazza A sekély porózus víztestek készleteit iparivízként, ill kismértékben ivóvíz, ipari, fürdővíz és egyéb célokra hasznosítják A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvíz céllal, másodsorban fürdőzési céllal termelik A porózus termál vízadók fürdővizet, kisebb mértékben ipari és egyéb felhasználású vizet adnak A termál karszt vizét a területen nem hasznosítják Számos termál kút termelési adata nem ismert a területről, így a közölt termelési adatoknál a tényleges vízkivétel sokkal jelentősebb lehet Visszatáplálás nem történik a területen táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest kódja ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év fürdővíz egyéb termelés egyéb mezőgazdasági visszatáplálás egyéb és többcélú termelés összevonva sp sp sp Összesen p p p pt pt kt táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége A kifolyó víz hőmérséklete Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) sekély porózus sekélyebb, mint 30 m 222 porózus mélyebb, mint 30 m kevesebb, mint 30 C 3298

85 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége A kifolyó víz hőmérséklete Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) porózus termál magasabb, mint 30 C 302 sekély hegyvidéki sekélyebb, mint 30 m hegyvidéki mélyebb, mint 30 m kevesebb, mint 30 C karszt termál karszt magasabb, mint 30 C 0 Összesen: Határ menti víztestek A terület elhelyezkedéséből adódóan mindegyik érintett víztest határmenti vagy határral osztott; a szlovén-magyar egyeztetések során a Mura-vidék (sp, p) sekély porózus és porózus és a Dél-Dunántúl porózus termál (pt31) víztest állapota került szóba A Muravidék víztest része a Mura Dráva nemzetközi víztest aggregátumnak, egyik víztest sem lett besorolva ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak A magyar szlovén nemzetközi T-JAM projekt a felső-pannóniai termálvizeket külön aggregált víztestként határolta le, Mura Zala porózus termálvíztest névvel és javasolt egy olyan összekapcsolt monitoringon és modellezésen alapuló vízgazdálkodást a területre, amely kielégíti a felszín alatti vizek állapotára vonatkozó 219/2004 kormányrendelet igénybevételi korlátra vonatkozó előírásait A víztestcsoport területe meghaladta a 4000 km 2 -t, részben ezért is javasolta a projektben részt vevő két földtani intézet és az illetékes vízügyi hatóság azt, hogy ezt a víztestcsoportot vegyék fel az ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt víztest aggregátumok közé 1441 A felszíni vizek monitoring programja 144 Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII31) KvVM rendelet szerint történt A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemzőket a 30 táblázat mutatja be A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 2004 során több pontot érintő expedíciós, 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott (43 ábra) A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 31 táblázat tartalmazza 30 táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mérőhely AIJ461 Alsó-Válicka alsó Páka + + A/E P/B/M/Z/H H AIJ507 Cserta Csömödér + + A/E P/B/M/Z/H H AIJ623 Kebele-patak Rédics + A/E/V P/B/M/Z/H H AIJ632 Kerca Kercaszomor + A/E/V P/B/M/Z/H AIJ633 Kerka Hodos + A/E/V P/B/M/Z/H H 85

86 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mérőhely AIJ634 Kerka Magyarföld + A/E/V P/B/M/Z/H AIJ670 Lapincs Szentgotthárd + A/E/V P/B/M/Z/H H AIJ678 Lugos-patak Ivánc + + A/E P/B/M/Z/H H AIJ708 Pinka Pinkamindszent + A P/B/Z/H H/M/F AIJ717 Rába Szentgotthárd + A/E/V P/B/M/Z/H H Kebele-patak felső AIJ759 vízgyűjtője Szentgyörgyvölgy + A/E/V P/B/M/Z/H H ALC628 Szölnöki-patak Alsószölnök + A P/B/M/Z H Csöde-Felsőjánosfa ALC692 Zala forrásvidék között + A/V P/B/M/Z H ALC693 Csömödéri-patak Csömödér + A P/B/M/Z H ALC694 Huszászi-patak Csörötnek + A P/B/M/Z H ALC743 Berki-patak Halogy + A P/B/M/Z H ALC773 Pinka Kemestaródfa + A P/B/M/Z/H H/M/F Csencsi- és ALC814 Mindszenti-patakok Magyarnádalja + A P/B/M/Z H ALC997 Cupi-patak és vízrendszere Zalabaksa + A P/B/M/Z H ALD003 Szőcei-patak Zalalövő + A P/B/H H/M/F Kémiai vizsgálat elemei: A alapkémia, E elsőbbségi anyagok (33-as lista), V egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P fitoplankton, B fitobenton, M makrofita, Z makrozoobenton, H halak Hidromorfológiai mérés elemei: H hidrológia, M morfológia, F folytonosság A területen fürdővíz monitoring 4 helyen, Szentgotthárdon, a Vadása-tavon, Máriaújfalun a Hársas-tavon és Zalalövőn a Borostyán-tavon történik 31 táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító Monitoring pont neve Védettség indoklása AIJ717 #Rába (Szentgotthárd) nitrát érzékeny AIJ507 Cserta nitrát érzékeny AIJ461 Alsó-Válicka nitrát érzékeny AIJ633 #Kerka nitrát érzékeny AIJ708 Pinka egyéb AIJ634 #Kerka nitrát érzékeny AIJ670 #Lapincs nitrát érzékeny AIJ623 #Kebele-patak nitrát érzékeny AIJ632 #Kerca nitrát érzékeny AIJ678 #Lugos-patak egyéb AIJ759 #Szentgyörgyvölgyi-patak nitrát érzékeny A #-gal jelölt monitoring pont a területen található 86

87 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 43 ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai 1442 Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 28, a porózus vízadókról szintén 18, a porózus termál vízadó összletekről 1, valamint 4 kút szolgáltat információt Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 32 táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el A 44 ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait A felszín alatti vizek mennyiségi monitoring programja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoring programon belül történik Termálvíz monitoring programon belül (S4) 1 kút megfigyelése folyik 87

88 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Víztest 32 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai mennyiségi 5 km-es környezetére esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai *Rába-Gyöngyösvízgyűjtő sp131 1*Q1 1*1Q+S1 4*Q1 2*S1 1*Q2+S1 9 *Zala-vízgyűjtő sp411 1*Q1 2*Q+S1 1*Q1 4 *Mura-vidék sp 4*Q1 3*S1 6*Q1 2*S1 15 1*S1, *Rába-Gyöngyösvízgyűjtő 1*S3 2S1, p131 2Q1 1*Q1 1*S2, 1*S3 9 *Zala-vízgyűjtő p411 2*S1, 2*S2 1*Q1 1*S1 6 *Mura-vidék p 2*S1, 1*S2 3 *Északnyugat- Dunántúl pt11 0 *Délnyugat- Dunántúl pt31 S4 1 *Nyugatdunántúli kt41 0 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Összesen (db) ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen

89 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be 1451 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 10 esetben mérsékelt, 8 esetben gyenge, 1 esetben jó és 9 esetben bizonytalan A Hársas-patak és a Szőcei-patak fürdővíz szempontú értékelése megfelelő A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 33 táblázat mutatja be 33 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest azonosító Víztest név AEP377 *Cupi-patak és vízrendszere mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP568 *Hársas-patak mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP604 *Huszászi-patak mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP645 *Kebele-patak gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP646 *Kebele-patak felső vízgyűjtője mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP659 *Kerca mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP661 *Kerka mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt AEP748 *Lapincs gyenge jó gyenge gyenge jó gyenge AEP769 *Lugos-patak mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP903 *Rába (határtól) gyenge jó mérsékelt gyenge nem jó gyenge AEP900 *Rába (Lapincstól) gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP998 *Szentjakabi- és Magyarósdi-patakok kiváló mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEQ018 *Szőcei-patak mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEQ021 *Szölnöki-patak jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ127 *Vörös-patak és Lahnpatak vízrendszere jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ144 *Zala forrásvidék jó jó mérsékelt jó jó AEP270 Alsó-Válicka alsó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP323 Berki-patak mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP384 Csencsi- és Mindszenti-patakok mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP388 Cserta gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP399 Csömödéri-patak mérsékelt jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP404 Csörnöc-Herpenyő felső mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP660 Keresztúri-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP815 Mulonya-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP888 Pinka gyenge jó gyenge gyenge gyenge AEP887 Pinka torkolati szakasz mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP966 Strém gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEQ146 Zala (Széplaki-patakig) gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge jó gyenge A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 89

90 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1452 Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota jó (34 táblázat) A minőségi állapotfelmérés során a legtöbb felszín alatti víztest állapota jónak adódott; két sekély porózus víztest állapota viszont gyengének minősült (35 táblázat) 34 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele Víztest neve Vízmérleg Süllyedés Felszíni víz FAVÖKO Áramlási viszonyok *sp131 Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő jó jó jó jó *p131 Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő jó jó jó jó *sp411 Zala-vízgyűjtő jó jó jó jó *p411 Zala-vízgyűjtő jó jó jó jó *sp Mura-vidék jó jó jó jó *p Mura-vidék jó jó jó jó *kt41 Nyugat-dunántúli termálkarszt jó jó jó *pt11 Északnyugat-Dunántúl jó jó jó *pt31 Délnyugat-Dunántúl jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Víztest 35 táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát *sp131 Rába-Gyöngyösvízgyűjtő *sp Mura-vidék Diffúz szennyeződés a víztesten>20% x növényvédőszer Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens Víztest állapota Minősítés gyenge *sp411 Zala-vízgyűjtő x x gyenge *p Mura-vidék *p411 Zala-vízgyűjtő *pt11 *p131 Rába-Gyöngyösvízgyűjtő Északnyugat- Dunántúl *pt31 Délnyugat-Dunántúl jó *kt41 Nyugat-dunántúli termálkarszt jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése Egy felszíni vízfolyás esetén a jó állapot fenntartandó; a többi esetben a jó állapot/potenciál 2021-re (6), 2027-re (19) vagy az után (2) érhető el A felszín alatti víztestek többségének a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó, két sekély porózus víztest esetén 2021-re ill 2027 után érhető el A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1 melléklete és táblázatai (62 és 63) tartalmazzák (wwwvizeinkhu) jó jó jó jó jó 90

91 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 151 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016 január) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom) 15 2 Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos szénhidrogén kutatási terület A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor a 2016 januári állapot szerint hatályos szénhidrogén bányatelkeket eltávolítottuk a kiírandó területekből, így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk (MBFH Bányászat) Az Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 36 táblázat, és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016 január) 36 táblázat Az Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási (koncessziós) terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Nagylengyel-Nyugat - szénhidrogén szénhidrogén Engedélyes Fedőlap (mbf) Alaplap (mbf) Terület (km 2 ) NaWest Koncessziós Kft ,8245 Megállapít Érvényes Az Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos a szénhidrogén bányatelkeket a 37 táblázat és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2016 január) 37 táblázat A Őrség koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód Bajánsenye I - szénhidrogén szénhidrogén földgáz érvényes kitermelési MÜT Szentgyörgyvölgy I - szénhidrogén szénhidrogén földgáz Alsószenterzsébet I - szénhidrogén szénhidrogén földgáz Engedélyes MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt Fedőlap (maf/mbf) Alaplap (maf/mbf) 153 Egyéb nyersanyagok Megállapít Terület (km 2 ) MÜT* ,43 működő ,5194 működő ,9138 működő A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 21 bányatelek található Ezek közül 15 db működő, 4 db szüneteltetett, 2 db pályázat/kutatás alatt levő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van A bányászott nyersanyag agyag, homok és kavics A bányák közül 6 db esik a területen belülre, 15 bányatelek a területen kívül található A működő nemfémes 91

92 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 40 db, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok és kavics fordul elő A területen belülre 15 db megkutatott készlet esik 25 megkutatott nemfémes ásványi nyersanyaglelőhely a vizsgálati területen kívülre esik A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 45 ábra, adataikat a 38 táblázat és a 39 táblázat tartalmazzák, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014 decemberi adatbázisa alapján készültek A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel A térképen egy bányatelket ábrázoltunk valós kiterjedésében A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre 45 ábra Az Őrség vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 92

93 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám 38 táblázat Az Őrség vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Területnév Lenti III - agyag Lenti II - agyag Pórszombat I - agyag bányatelek Magyarszombatfa I (Gödörháza) - agyag Pankasz I - agyag Salomvár I - homok Lenti I (Máhomfai homokbánya) - homok Zalalövő I (Alsósötétmaj or) - homok Rátót III - kavics Rátót II - kavics Körmend II - kavics Belsősárd I - kavics Nádasd I - kavics Zalalövő III (Békefai dűlő) - kavics Nádasd II - kavics Csesztreg I (Hottói rétek) - kavics Bányakód Területe km 2 4,25 agyag Engedélyes CREATON South-East Europe Kft EOV X EOV Y ,26 agyag 0,06 agyag 0,11 bányatelek közlekedésépítési homok vakoló homok 0,06 homok 0,04 homok 2,51 kavics 1,01 kavics 0,65 0,48 bányatelek homokos kavics bányatelek bányászati betonkavics 0,22 kavics 0,22 kavics 0,13 kavics 0,09 bányatelek bányászati betonkavics Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pankaszi Téglaipari Kft HER-SZA Vendéglátó, Kereskedelmi és Ipari Kft Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Zalalövői Homokbánya Bányászati és Kereskedelmi Kft Transzkavics Bányászati Kft Rába-Termék Plusz Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Bányászati és Szolgáltató Kft KÖ-KA 3000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Hödlbeton Import-Export Kft bányatelek Nádasdi Kavicsbánya Kft BÉKEFAI-BÁ- NYA Bányászati és Szolgáltató Bt FILINGER- EUROTRANS Szállítási és Szállítmányozási Kft Füredi Mészkő Ingatlanforgalmazó és Bányászati Kft nincs MÜT Engedély kezdete vége határozatlan szünetelő határozatlan Status működő határozatlan bányatelek 0,55 agyag DOREN Kft működő tömör szü- 0,51 téglaagyag DOREN Kft ne- telő határozatlan bányatelek határozatlan kutatás szünetelő határozatlan működő határozatlan bányatelek kutatás működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan működő működő határozatlan bányatelek működő határozatlan működő határozatlan bányatelek működő határozatlan működő határozatlan bányatelek Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen kivül* kivül* kivül* belül belül kivül* kivül* kivül* belóg belül kivül* belül kivül* kivül* kivül* kivül* 93

94 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám Területnév Bányakód Területe km 2 Engedélyes EOV X EOV Y Engedély kezdete vége Status Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen Zalalövő VII (Györkefa) - kavics Szőce I (Határi földek dűlő) - kavics Kerkabarabás I (Temetői dűlő) - kavics bányatelek Őrimagyarósd I - kavics Körmend (0131/6-7,13-14 hrsz) - homok, kavics 0,08 közlekedésépítési kavics 0,07 kavics 0,05 bányatelek közlekedésépítési kavics 0,03 kavics 0,12 homok homokos kavics kavics *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül LAVINAMIX Építő Kft bányatelek BÉKEFAI-BÁ- NYA Bányászati és Szolgáltató Bt Magyar Bányászati és Földtani Hivatal VARIANT- TRANS Földmunkavégző és Áruszállító Kft KÖ-KA 3000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft működő kutatás alatt működő határozatlan működő határozatlan működő határozatlan szünetelő határozatlan bányatelek kutatás kivül* kivül* kivül* belül* kivül* Térképi szám Bányakód 39 táblázat Az Őrség vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Nyersanyag neve Körmend II Téglagyár tömör téglaagyag kívül* Körmend Bajánsenye Csákánydoroszló vakoló homok, bányászati betonkavics bányászati betonkavics Csákánydoroszló Őrimagyarósd Szőce Nádasd Pankasz Pankasz Pankasz Kisrákos Körmend II - kavics bányászati betonkavics Magyarszombatfa Magyarszombatfa Magyarszombatfa I (Gödörháza) - agyag Őrimagyarósd I - kavics Szőce I (Határi-földek) - kavics Nádasd I - kavics Pankasz I - agyag Pankasz II - kavics Pankasz III - kavics Kisrákos I- kavics Körmend II (Koncessziós kavicsbánya) - kavics Bajánsenye (Körtvélyes dűlő) - agyag blokktégla agyag Gödörháza Középmező fazekas agyag Magyarszombatfa I (Gödörháza) - agyag Urasági 0222 hrsz Csákánydoroszló I - kavics Őrimagyarósd I (Gyöpösi út mellék dülői) - kavics Szőce I (Határi-földek) - kavics Nádasd I - kavics Pankasz I (Téglagyár) - agyag Pankasz II - kavics Pankasz III - kavics Kisrákos I (Fodorszer) - kavics fazekas agyag bányászati betonkavics közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics tömör téglaagyag közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* belül belül belül kívül* kívül* belül kívül* kívül* belül kívül* belül belül 94

95 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szentgotthárd Szentgotthárd I (Téglagyár) - agyag Csörötnek Csörötnek, kavics Rábagyarmat Rátót Rátót Lenti Lenti Lenti- Lentiszombat hely Csesztreg Rátót II - kavics Rátót III - kavics Lenti II - agyag Lenti I (Máhomfai homokbánya) - homok Lenti III - agyag Csesztreg I (Hottói rétek) - kavics Rábagyarmat I (043f hrsz) - kavics Rátót II (Borbélykert) - kavics Rátót III (Borbélykert) - kavics Lenti-II (Mumor) agyag Lenti I (Máhomfa) - homok Lenti III (Lentiszombathely- Iklódbördöce) - agyag Csesztreg I (Hottói) - kavics blokktégla agyag bányászati betonkavics bányászati betonkavics bányászati betonkavics bányászati betonkavics cserépagyag vakoló homok cserépagyag bányászati betonkavics belül belül belül belül belül kívül* kívül* kívül* kívül* Csesztreg Csesztreg II (Hottói közlekedésépítési rétek) - kavics kavics kívül* Tornyiszentmiklós-VI Tornyiszentmiklós homok, kavics közlekedésépítési (Zabostelek) kavics, homok kívül* Zalaszombatfkavics bányászati beton- Pálházi puszta belül Belsősárd Belsősárd I- Belsősárd,Kavicsbánya bányászati betonkavics kavics, hrsz: 08/ belül Kerkabarabás Kerkabarabás Kerkabarabás I (Temetői) - kavics kavics közlekedésépítési I (Temetői dűlő) - kavics kívül* Pórszombat Pórszombat I - agyag Pórszombat I - agyag tömör téglaagyag kívül* Salomvár Salomvár 023/20 hrsz vakoló homok kívül* Salomvár- Salomvár I - Salomvár I (Máriapart) - homok Keménfa homok vakoló homok kívül* Zalalövő Zalalövő I (Alsósötétmajo r) - homok Zalalövő I (Alsósötétmajor) - homok falazó homok kívül* Zalalövő Zalalövő Zalalövő Zalalövő Zalalövő Zalalövő Zalalövő Zalalövő III (Békefai dűlő) - kavics Zalalövő VII (Györkefa) - kavics Zalalövő VI (Budafa) - kavics, homok Zalalövő (0460 hrsz) - kavics Salomvár I - homok Zalalövő II (Felsősötétmajor) - kavics Zalalövő III (Békefai dűlő) - kavics Zalalövő IV (Nagyárok földek dűlői) - kavics Zalalövő V (Kemelei dűlő) - kavics Zalalövő VII (Györkefai) - kavics Zalalövő VI (Budafa) - kavics, homok Zalalövő (0460 hrsz) - kavics Salomvár, Salomvár I (Máriapart) - homok Keménfa *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics közlekedésépítési homok, kavics közlekedésépítési kavics közlekedésépítési homok kívül* kívül* belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 95

96 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik Biztonsági övezet és védőpillér 32 (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg Fogalom-meghatározások Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt 96

97 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 211 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2111 Az Őrség terület szénhidrogén-földtani megismerése Magyarországon a szénhidrogén kutatás az 1920-as években elsőként a Zalai-medence térségében indult meg A koncesszióra javasolt területen és környezetében már a második világháborút megelőzően kutatás folyt (Eötvös-ingás mérések, fúrásos kutatás) A koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetének DK-i sarkánál elhelyezkedő Budafa Kiscsehi kőolaj és földgáz előfordulást 1936 júliusában a B 1 fúrás fedezte fel 1940-ben Lovászi és Újfalu, majd 1947-ben Vétyem fúrásos kutatása indult meg Az Őrségi mélyzóna szeizmikus kutatása 1956-ban, a mélyfúrásos kutatása 1959-ben kezdődött, és ezeket a kutatásokat 1995-ig kisebb-nagyobb szünetekkel folyamatosan végezték Az első fúrások a csesztregi területen mélyültek, majd Szentgyörgyvölgyön, Reszneken, Kotormányon (Bajánsenye), Kerkáskápolnán illetve Bárszentmihályon folytatódott a fúrásos kutatás (BERNÁTHNÉ et al 1997, KÖRÖSSY 1988) Az évben végzett szeizmikus mérések Nagylengyeltől Ny-ra a medencealjzat nagymérvű lesüllyedését igazolták, ám egyben Szatta és Csesztreg között kiemelkedést valószínűsítettek A terület rétegsorának megismerésére az 1960-as években kutakat mélyítettek (Cse 1, 2, 3), amelyek badeni és alsó-pannóniai rétegeiben kőolaj- és gáznyomokat észlel-tek (KÖRÖSSY 1988) Az első eredményes fúrás a Csesztreg Cse I volt, amely a mezozoikum tetőrészén, a felső-kréta breccsa és mészkő rétegsorban (Ugodi Mészkő Formáció) ipari értékű kevertgáz telepet tárt fel 1978-ban (VÖLGYI et al 1985, TORMÁSSYNÉ et al 1992) A szentgyörgyvölgyi gravitációs minimummal jellemzett térségben a szeizmikus mérések (1959, 1969) bizonytalan kiemelkedést mutattak E kiemelkedés tetővidékén mélyült ban a Szen 1 fúrás, amely később gázt termelt A többi fúrás rétegsora alapján a gázt egy kisebb homoklencse tárolta A Szen 4 fúrásban (1963) csekély gáznyomok jelentkeztek (KÖRÖSSY 1988) Az 1960-as években folytatott fúrásos kutatást követően 1989-ben mélyítették le a Szen I alapfúrást, amely a kréta rudistás mészkőből (Ugodi Mészkő Formáció) illetve a diszkordánsan rátelepülő uralkodóan durvatörmelékes kárpáti összletből gyenge minőségű gázt adott (JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997) A kutatásokat több év után újra folytatták Az 1960 évi szeizmikus mérések alapján mélyült a Resznek 1 fúrás, ám ennek területén nem mutatkozott szénhidrogén felhalmozódásra alkalmas csapda A rétegsorban azonban nagy vastagságban voltak jelen törmelékes üledékes kőzetek, amelyekkel együtt kőolaj és földgáz is keletkezhetett (KÖRÖSSY 1988) Bajánsenye térségében Kotormányon a II világháború előtt végzett Eötvös ingás méréseket ben graviméteres, között szeizmikus mérések követték, amelyek az alaphegység Ny felé való emelkedését valószínűsítették A terület szerkezetének felderítését célozta az 1963-ban mélyített Kotormány Ko 1 fúrás, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert a tekintélyes mélységű medencében az alaphegységet nem érte el Benzinszagú és olajfoltos kőzeteket tárt fel a kárpátinak tekintett rétegsorban m 97

98 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet között Az 1970-es évek közepét megelőzően az Őriszentpéter környékén mélyített Őri 1 3 fúrások eredménytelennek bizonyultak, figyelemre méltó kőolaj- és földgáznyomok nem váltak ismertté (KÖRÖSSY 1988) A térségben a későbbiekben geofizikai mérésekkel kimutatott bajánsenyei szerkezetre kitűzött Baján 1 fúrás (1986) a miocén rétegsor két szintjében éghető gáztelepet fedezett fel A fúrást továbbiak követték A fúrásos kutatás és az ezzel párhuzamosan végzett szeizmikus mérések eredményei alapján a kutatási területet kiterjesztették Bajánsenyétől ÉK-i irányba Őriszentpéter Dél néven, majd később DNy illetve Ny felé is (Baján 7, 8 illetve Baján Ny 1) A MOL Rt Bajánsenye Őriszentpéter Dél területen végzett kutatásai eredményeként a felső-badeni szintek közül Bajánsenyén ötben, Őriszent-péter Dél területen nyolcban vált ismertté ipari jelentőségű földgáztelep (TORMÁSSYNÉ et al 1992) A bajánsenyei (kotormányi) területhez hasonlóan Kerkáskápolna környékén is már rendelkezésre álltak a MAORT Eötvös-ingás méréseinek eredményei ben a Geofizikai Intézet graviméteres, között a Szeizmikus Üzem szeizmikus méréseket végzett a területen A fúrásos kutatással csak gyenge földgáznyomot sikerült kimutatni (KÖRÖSSY 1988) A koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében elhelyezkedő Pusztaapáti területen elsőként a MAORT végzett átnézetes gravitációs méréseket Ezt követően ben a GKÜ 500 m-es hálózattal végzett gravitációs mérései igazolták a terület Ny-i irányba (az őrségi mélymedence felé) való mélyülését Az 1960-as évek végén és a 70-es években geoelektromos, az 1970-es években szeizmikus mérésekkel pontosabban is meghatározták a pusztaapáti szerkezetet, majd lemélyültek az első kutatófúrások A Pusztaapáti kőolajmezőt a Pusz 1 fúrás tárta fel 1973-ban (KÖRÖSSY 1988, VÖLGYI et al 1985) Az 5 km-es körzet K-i határa közelében lévő Szilvágy terület megkutatása 1957-ben indult A Szil 1 fúrásban mutatkozott olajnyomok alapján a területet reményteljesnek ítélték, és több fúrást is mélyítettek, amelyek azonban a szénhidrogén termelés szempontjából meddők voltak 1965-ben új geofizikai felmérés kezdődött a területen A Szilvágy kőolajmezőt ban a Szil 13 fúrás találta meg A fúrás Szilvágytól mintegy 5 km-re K-re található, az Őrség vizsgálati terület 5 km-es körzetének határán kívül esik (HANGYÁL et al 1976, VÖLGYI et al 1985) Az 1970-es években a koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében és ennek környezetében is újabb előfordulások váltak ismertté Az Ortaháza kőolaj- és földgázmezőt valamint a Szilvágy Dél kőolajmezőt 1970-ben tárták fel (VÖLGYI et al 1985) Ezt követően indult az Ortaháza Nyugat terület fúrásos kutatása; 1974-ben lemélyült az OrNy-1 kút, amelyet több OrNy-jelű fúrás is követett A Bajánsenye Őriszentpéter Dél területen zárult eredményes kutatást követően a 1990-es években ugyancsak a MOL Rt kutatott az Őrség területén Fő célja a Bajánsenyén és Őriszentpéter Délen kifejlődött, és jó minőségű CH-gáztelepeket tároló felső-badeni homokkőösszlet továbbkutatása, és ezekben új CH-telepek felderítése volt Bajánsenye Nyugat, Szalafő és Viszák térségében, új kutatási objektumokat (miocén hordalékkúpok) próbáltak kimutatni Kondorfa és Farkasfa térségében A felszíni geofizikai kutatással pontosították a medencealjzat morfológiájáról és a felső-badeni homokkő összlet elhelyezkedéséről rendelkezésre álló addigi ismereteket A mélyfúrásos kutatás során iparilag hasznosítható szénhidrogéneket nem találtak A kutatást természetvédelmi okok nehezítették (BERNÁTHNÉ et al 1997) Ugyancsak a MOL kutatásai érintették a vizsgálati terület 5 km-es körzetének K-i, DK-i részét illetve az 5 km-es körzet K-i határának környezetét (35 Nagylengyel Dél, 67 Kálócfa, 123 Mikekarácsonyfa, 83 Zalabaksa, 99 Vétyem, 113 Milejszeg, 122 Kerkabarabás terület) Az utóbbi évtizedek kutatási irányát a modellfejlesztés, 2D és 3D szeizmikus, valamint radiometriai mérések végrehajtása és értelmezése jellemezte ezeket (MOLNÁR et al 98

99 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1998, MOLNÁR et al 1999a, JÓSVAI 2001, JÓSVAI et al 2001a, KOVÁCSVÖLGYI et al 2003, LAUKÓ et al 2004, SZABÓ-HORTI et al 2012) A Nagylengyel Nyugat területen az XPRONET Kft (2001) végzett szénhidrogénkutatást, és kutatófúrásra tett javaslatot Körmend térségében (Rádóckölked) 2001-re lemélyítették a 2995 m talpmélységű Körmend ME 1 kutat, amely azonban meddőnek bizonyult (Bár a mélyítése során gáznyomokat észleltek az alsó-badeni rétegsorban, a tároló homokkőtestek sós vizet tartalmaztak) A fúrás azonban segített a földtani modell fejlesztésében A cég a területen folytatta a kutatást, és lemélyítette a Csákánydoroszló Csdor 1 fúrást (2006), amely 2900 m talpmélységben, triász képződményekben állt le Bár a szarmata és badeni képződményekben gyenge olaj- és gáznyomokat észleltek, a fúrás ipari szempontból meddőnek bizonyult, csupán a földtani modell fejlesztésében volt szerepe (XPRONET 2001, 2004) A Magyar Horizont Energia Kft 2005-ben szerzett kutatási jogot a területen, 2009-ben mélyítette a HHE-Őriszentpéter-ÉK 1 szénhidrogén kutató fúrást, amely meddőnek bizonyult A cég a területre vonatkozó kutatási jogról 2013-ban lemondott A legutóbbi kutatások során a vizsgálati terület 5 km-es körzetében a MOL Nyrt is több fúrást mélyített: az Ortaháza Or Ny 6 kút mindössze CH-gáz- és párlatnyomokat adott, ám a Vétyem I kút ipari értékű CH-gáz és párlattermelő lett 2005-ben mélyült a Tormafölde Torm 1 fúrás, amely nem-ipari CH-gáz termelő lett 2007-ben a Vétyem I kutat kiferdítették Vétyem I-H néven; ez a kút is nem-ipari értékű CH-gáztermelő lett (SZENTGYÖRGYINÉ et al 2013) 2112 Az Őrség terület szénhidrogén-földtani rendszere A koncesszióra javasolt terület és 5 km-es körzete (46 ábra) igen kedvező szénhidrogén földtani környezetben helyezkedik el A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében illetve ennek közvetlen környezetében 5 szénhidrogén-felhalmozódási övezet, illetve azok egy része található, és ezekben számos előfordulás ismert (40 táblázat) bizonyítva azt, hogy mind a keletkezési, mind a felhalmozódási feltételek adottak voltak a térségben 99

100 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 46 ábra A koncesszióra javasolt Őrség területen található szénhidrogén előfordulások (lila vonalak és az országhatár közötti terület) és 5 km-es környezetében (narancssárga vonalak és a lila vonalak közötti illetve narancssárga vonalak és az országhatár közötti terület, szürke körök a fúrásokat jelölik) (Alaptérkép: KOVÁCS, UHRIN, MAIGUT szerk 2012) 40 táblázat A koncesszióra javasolt Őrség területen és környezetében elhelyezkedő szénhidrogénfelhalmozódási övezetek (JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997 és VÖLGYI et al 1985 alapján, SZABÓ-HORTI et al 2012 adatai alapján kiegészítve) A középső oszlopban a koncesszióra javasolt területen és 5 km-es körzetében található előfordulások vastag betűvel vannak szedve A földgáz típusa: 1-es, ha fűtőértéke > 30 MJ/m 3, 2-es, ha fűtőértéke 29,5 5 MJ/m 3 Szénhidrogén-felhalmozódási övezetek 1 Bajánsenye Őriszentpéter Dél földgáz-felhalmozódási övezet 2 Szentgyörgyvölgy Csesztreg földgázfelhalmozódási övezet 3 Nagylengyeli regionális kőolaj-felhalmozódási övezet Előfordulások Bajánsenye, Őriszentpéter Dél Szentgyörgyvölgy, Csesztreg Nagylengyel, Szilvágy, Szilvágy Dél, Barabásszeg, Pusztaapáti Nyersanyag Jó minőségű gáztelepek Égethető és nehezen égethető földgáz (Csesztreg) Telítetlen halmaztelepek Kőolaj típusa: paraffin intermedier, paraffin, naftén Földgáz típusa: 1-es 100

101 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szénhidrogén-felhalmozódási övezetek Előfordulások Nyersanyag 4 Ortaháza Hahót regionális kőolaj- és földgázfelhalmozódási övezet Ortaháza, Ortaháza Nyugat, Ortaháza Kelet, Zalatárnok, Eperjehegyhát, Pusztamagyaród, Pusztaszentlászló Kelet, Pusztaszentlászló (Hahót Söjtör) Hahót Ederics Pusztaederics gáztároló Túlnyomórészt kőolaj-előfordulások Triász és miocén mészkőben telítetlen kőolaj Kőolaj típusa: intermedier, paraffin Földgáz típusa: 1-es 5 Budafa-Lovászi regionális kőolaj- és földgázfelhalmozódási övezet Lovászi, Vétyem, Vétyem Kelet Újfalu, Kiscsehi, Budafa-mélyszint, Budafa, Budafa-Oltárc, Nagybakónak, Zalakaros, Sávoly (Sávoly Nyugat, Sávoly Kelet, Sávoly Dél, Zalakomár, Sávoly Délkelet), Somogysámson, Buzsák Pannóniai tárolókban gázsapkás kőolajtelepek (Budafa, Lovászi) Prepannóniai miocén tárolókban különféle összetételű földgáztelepek Mezozoos tárolókban CO 2 -gázzal kísért kőolajtelepek (Nagybakónak, Zalakaros, Sávoly) Kőolaj típusa: intermedier Földgáz típusa: 1-es, 2-es Szénhidrogén anyakőzetek Az Őrségi mélyzónában az anyakőzetek elegendő szervesszén tartalommal rendelkeznek, CH potenciáljuk alacsony A kerogén típusa uralkodóan gázképződést tesz lehetővé, de egyes mintákban a kőolajképződésre alkalmas kerogének aránya dominált Az alsó-pannóniai és szarmata üledékek szervesanyaga kora-katagenetikus stádiumban van, csak kevés szénhidrogént generált A szénhidrogén telepek forrásai az Őrségi mélyzónában döntően badeni anyakőzetek (47 ábra) A badeni üledékek érettsége az intenzív kőolajképződés kezdetére tehető, kerogén-típusuk alapján azonban eddig csak gáz-szénhidrogénjeiket adták le A kora-kata-genetikus gáz- és éretlen kőolajképződés mélysége 1,7 2,6 km, az intenzív kőolajképződés mélysége 2,5 4,3 km A 4,3 km-nél mélyebben lévő kőzetek a nedves- és szárazgáz képződés fázisában vannak A kerogének típusa a Rock-Eval hidrogénindex alapján döntően III típusú, vagyis gázképző A szervesanyag CH-generálásra már 1700 m-től alkalmas, de nagyobb CH-potenciál csak 1900 m-től mutatható ki (BERNÁTHNÉ et al 1997) LAUKÓ et al (2004) szerint az Őrségi depresszióban az olajablak kezdetének megfelelő, 0,6%-os vitrinit reflexiót a 2,6 2,9 km mélységben lévő, zömmel badeni szarmata képződmények érték el A Lovászi és Budafa térségében megismert szénhidrogéneket a térség neogén mélymedencéinek üledékei generálták (MOLNÁR et al 1999b, KOVÁCSVÖLGYI et al 2003) A Lovászi reszneki-mélyzónában jelentős anyakőzet szintek találhatók: szénhidrogén generáló képződmények a középső-miocén márgák és agyagmárgák; ezek kerogénje II típusú Szénhidrogén generálóként jöhetnek szóba a deltalejtő alján kialakult alsó-pannóniai pelites kőzetek, amelyek kerogénje II III vagy III típusú Az olajablak Lovásziban 1900 m körüli mélységben van (JÓSVAI et al 2001b, SZABÓ-HORTI et al 2012) Ortaháza Nyugat területen az olajablak mélyebben kezdődik KOVÁCSVÖLGYI et al 2003) A geokémiai vizsgálatok szerint a vizsgálati terület 5 km-es körzetében illetve az 5 km-es körzet K-i határánál elhelyezkedő Pusztaapáti Barabásszeg Szilvágy mezők kőolajtelepeiben található szénhidrogének mezozoos anyakőzetből származnak (MOLNÁR et al 1999a, LAUKÓ et al 2004), (47 ábra) A tágabb térségben a felső-triász képződmények bizonyos hányada már a felszín közelében elérte (olykor meg is haladta) a kőolajképződés kezdetéhez tartozó 0,6%-os vitrinitreflexiós értéket A Vasi-hegyhát területén 0 2 km mélységben az átlagos vitrinit-reflexió 0,63 %, 2 3 km mélységben 1,02 %, míg 3 km alatt 1,25 % Az anyakőzetek beérése a neogén betemetődés következménye lehet A karni Veszprémi Márga Formáció a neogén-ben csak nedves- ill szárazgázt generálhatott, megfelelő fedettség esetén a késő-nori 101

102 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Kösseni Formáció a neogén üledékciklus során azonban kőolajképző potenciálját érvényesíthette (MOLNÁR et al 1998, JÓSVAI et al 2001a) Képződményeinek vitrinit reflexiós értékei meghaladják a 0,6%-ot, tehát szintén az olajablakban vannak (LAUKÓ et al 2004) A felső-kréta képződmények érettsége azonos mélységben kisebb, mint a triász kőzeteké A Pórszombat Pórsz 1 kút mintáin végzett elemzések alapján a Polányi Márga Formáció (inoceramuszos márga) nem esik a keletkezés fő fázisába (JÓSVAI et al 2001a) LAUKÓ et al (2004) szerint ez a képződmény csak gázgeneráló potenciállal rendelkezik A legújabb vizsgálatok szerint a Jákói Márga Formáció (gryphaeás márga) CH potenciál tekintetében a Kösseni Márga után következik Érettség szempontjából a Jákói és Csehbányai Formációk kőzeteinek vitrinit reflexiós értékei 0,6 % felettiek, tehát szintén az olajablakban vannak (LAUKÓ et al 2004) Migráció A tágabb térségben a legjelentősebb migrációs útvonal a mezozoos (triász és kréta) karbonátok repedezett, karsztosodott felszíne, és a harmadidőszaki üledékek vastagabb, összefüggő törmelékes összletei Jó migrációs útvonal lehetett a pannóniai fekü diszkordancia felszíne is A pannóniai tárolók felé történt vertikális migrációban kiemelt szerepe volt a tektonizáltságnak, nagy dőlésű oldalelmozdulási elemeknek (MOLNÁR et al 1999a, SZABÓ- HORTI et al 2012, SZENTGYÖRGYINÉ et al 2013 ) A Szentgyörgyvölgy Csesztreg földgáz-felhalmozódási övezetben a migráció a felső-kréta összlet diszkordancia-felszíne mentén zajlott, és a telep a felső-kréta/miocén unkonformitás mentén létrejött sztratigráfiai csapdához kötődik (JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997) A Bajánsenye és Őriszentpéter Dél földgáz-felhalmozódási övezetben a túlnyomórészt badeni kőzetekből származó szénhidrogének migrációjának vezetőközege a miocén homokkő agyagmárga lencsék érintkezési felszíne és a lisztrikus vetők (BERNÁTH Z-NÉ et al 1997) A szerkezeti vonalak egy ideig segíthették a migrációt, azután azonban több helyen a zárást, csapdázódást biztosították A vizsgálati terület 5 km-es körzetében a Lovászi süllyedékben az elsődleges migrációs útvonal a triász karbonátok karsztosodott felszíne, e karbonátok magasabb szerkezeti helyzetű blokkjai tartalmazzák a telepeket is, a rájuk települő badeni lithothamniumos mészkővel együtt (JÓSVAI 2001) Vétyemen az alsó-pannóniai kőzetekben tárolt földgáztelepek jelentős vertikális migrációval alakultak ki A szénhidrogének a közeli, mélyebb helyzetű Lovászi süllyedékből érkezhettek (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003) Budafa térségében a m mélységben lévő telepek esetén erőteljes vertikális migráció tételezhető fel A migráció két módon mehetett végbe: a mélyebb szintekben generált szénhidrogén főleg a szerkezeti vonalak, litoklázisok mentén vándorolt magasabbra a kőzettanilag zárt sztratigráfiai csapdákba A badeni magasabb részében illetve a szarmata és pannóniai rétegekben a szekvencia határok, diszkordancia felületek mentén végbement horizontális migráció dominált Budafán a középső-miocén mélyebb homokkő szintjeiben és a glaukonitos homokkőben felhalmozódott szénhidrogének rövidebb migrációs utat tettek meg (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003) 102

103 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tárolókőzetek 47 ábra Anyakőzetek és tárolókőzetek az Őrség terület és a tágabb térség rétegsorában (XPRONET 2001) Jelkulcs: teli kör: kőolaj, üres kör sugárirányú vonalakkal: földgáz A Bajánsenye és Őriszentpéter Dél földgáz-felhalmozódási övezetben a szénhidrogéngázt a medencealjzat felett DNy ÉK-i irányban elnyúló homokkő-lencsék és pelitek változásából álló, felboltozódott felső-badeni összlet (Szilágyi Agyagmárga Formáció) tárolja Mintegy 30 gáztartó réteg mutatható ki a szerkezeten (TORMÁSSYNÉ et al 1992) A Szentgyörgyvölgy Csesztreg földgáz-felhalmozódási övezet nyersanyagát a felső-kréta breccsa illetve mészkő (Ugodi Mészkő Formáció) és a diszkordánsan rátelepülő durvatörmelékes kárpáti összlet tárolja Csesztregen a felső-kréta breccsa és mészkő tekinthető tároló szinttájnak (VÖLGYI et al 1985) A felső-kréta mészkő több helyen a rátelepülő miocén képződményekkel képez halmaztelepeket: Szentgyörgyvölgyön felső-kréta rudistás mészkő és a diszkordánsan rátelepülő durvatörmelékes kárpáti összlet tárolja a gázt A badeni rétegsor felső szakaszán 103

104 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet elhelyezkedő homokkő összletben is kimutattak CH-gáz indikációkat (BERNÁTHNÉ et al 1997) Az 5 km-es körzetben elhelyezkedő előfordulások ugyancsak mezozoos és neogén üledékes kőzetekben helyezkednek el A nagy másodlagos porozitással rendelkező felső-triász (karni nori) Fődolomit Formáció főként Szilvágy és Pusztaapáti mezők területén jelentős tárolók Szilvágy térségében alárendelten a felső-triász dolomittal együtt a fedőben települő felső-kréta báziskonglomerátum is tárol (VÖLGYI et al 1985, JÓSVAI 2001) Az Észak-Zalaimedence jelentős tárolókőzete a felső-kréta (campani maastrichti) Ugodi Mészkő Formáció a mintegy 300 m vastagságot elérő, rudistás vagy hippuriteszes mészkő és az összlet bázisán megjelenő konglomerátum/breccsa A formáció 1,3 5,8%-os porozitása és az ehhez adódó, karsztosodás eredményeként kialakult másodlagos tárolótér a terület egyik jelentős tárolókőzetévé teszi, annak ellenére, hogy kőzetkifejlődése szeszélyes, és ez lerontja a tárolókapacitását Fontos tárolónak számít Szilvágyon és a vizsgálati területtől távolabbi Nagylengyel területén (NÉMETH et al 2013) Szilvágy D nafténes olajtelepe kréta időszaki tárolóban jelentkezett (JÓSVAI 2001) Az 5 km-es körzet K-i határánál, azon túl elhelyezkedő barabásszegi kőolajmezőn a felsőkréta mészkő (Ugodi Mészkő Formáció), felső-triász dolomit (Fődolomit Formáció) együtt tárol a badeni lithothamniumos mészkővel (VÖLGYI et al 1985) Az Ortaháza Or-Ny 3 fúrás kisebb olajtelepét középső-triász dolomit (Aszófői Dolomit Formáció) és az arra települő lajtamészkő összlet (Lajtai Mészkő Formáció) mélyebb része tárolja (SZABÓ-HORTI et al 2012) Jelentős tárolókőzetek a kedvező tulajdonságú pannóniai homokkövek és a miocén (badeni) glaukonitos homokkő szint (a koncesszióra javasolt terület 5 km-es körzetében Lovászi Vétyem környékén) (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003) Zárókőzetek A területen a badeni lithothamniumos mészkő zárását badeni agyagok a Lajtai, régebbi nevén Rákosi Mészkő Formáció agyagos részei és a Bádeni Agyag Formáció vagy az alsópannóniai Endrődi Márga Formáció Beleznai Mészmárga Tagozata képezik (BARDÓCZ et al 1991) Helyenként szarmata mészmárga is alkothatja a záró képződményeket (KERESZTES et al 2014) A Őrség terület környezetében a badeni, kárpáti és szarmata homokkőből, vagy mészkőből álló tárolókat agyagmárgák és márgák zárják Az alsó-pannóniai képződmények alján települt impermeábilis márgák és mészmárgák jó záróréteget képeznek az idősebb rétegsor fedőjeként Ezek a zárórétegek egyben hidrodinamikai határt is alkothatnak az alattuk lévő túlnyomásos és a felettük található hidrosztatikus nyomású rétegek között A miocén vulkanit összletek esetében a vulkanitok nem repedezett részei, a triász alaphegység estében a rátelepült miocén márgák, vagy tömött vulkanitok szolgálhatnak zárókőzetként (SZABÓ, CSIZMEG 2013) A pannóniai homokkövek telepeit a pannóniai agyagmárgák és márgák zárják (SZABÓ, CSIZMEG 2013, MUSITZ et al 2012) A mezozoos tárolók felett a kárpáti tömött konglomerátumok és breccsák is zárást alkothatnak (NÉMETH et al 2013) Csapdázódás A kainozoos medenceüledékekben települt boltozatok alkothatnak csapdaszerkezetet, mind a pannóniai mind a prepannóniai miocén összletben Ez alatt helyezkedik el a mezozoos paleozoos szerkezeti egység A csapdaszerkezeteket karbonátos zátonytestek, vagy karsztosrepedezett, esetenként vetőkkel határolt, kiemelt mészkő- és dolomit testek alkotják 104

105 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2113 Teleptani viszonyok Bajánsenye és Őriszentpéter Dél földgáz-felhalmozódási övezet A Bajánsenye Őriszentpéter földgáz-felhalmozódási övezetet az Őrségi-mélyzóna területén a Szentgyörgyvölgy Csesztreg területtől É-ra, a szlovén határ mentén található A medencealjzat képződményei felett nagy vastagságú, mintegy 5 7 km hosszban, DNy ÉK-i irányban elnyúló homokkő-lencsék és pelitek változásából álló, felboltozódott badeni felsőhomokkő összlet települ, amelyben több égethető gáztároló telep fordul elő Bajánsenye földgáz előfordulás A bajánsenyei lelőhelyet 1986-ban a Baján 1 sz fúrással fedezték fel, amely a badeni képződményekben két vékony, éghető földgázt tartalmazó telepet fedezett fel A nyolcvanas évek végéig 6 fúrás mélyült a területen, közülük 4 gáztermelő (Baján 1, 2, 5, 6) ben lemélyítették a Baján 7, 8 valamint a Baján Mély-1 és a Baján-Ny 1 fúrásokat, amelyek közül csak a Baján 7 fúrás lett gáztermelő, a másik három meddőnek bizonyult A Baján 7 felső-badeni homokkőből (Szilágyi Agyagmárga Formáció) jó minőségű szénhidrogén gázt és párlatot szolgáltatott A telepek a litológiailag árnyékolt, boltozatos rétegtelepek típusába sorolhatók A badeni szintek közül 5-ben található ipari jelentőségű földgáztelep: Badeni I 2, I 3, II 1, III 1, IV 3 (TORMÁSSYNÉ et al 1992, JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997) Őriszentpéter Dél földgáz előfordulás A földtani felépítésben a bajánsenyeihez hasonló őriszentpéteri előfordulást 1989-ben fedezték föl (Őri D 1) Az Őriszentpéter Dél földgáz előfordulástól ÉK-re lévő területen (Őriszentpéter, Kisrákos, Ispánk körzetében) korábban lemélyített Őri 1 4 fúrások ( ) meddőnek bizonyultak a szénhidrogén kutatás szempontjából A miocén összletben jelentkező enyhe felboltozódások kutatása a Baján 1 fúrás lemélyítésével (1986) indult meg (lásd fentebb, Bajánsenye előfordulás) A bajánsenyei szerkezettől ÉÉK-re 2 km-re lévő szerkezeten mélyítették 1989-ben az első, produktívnak bizonyult Őri D 1 kutatófúrást, amelyet követett a többi (Őri D 2 10 fúrások) A CH-gázt a felső-badeni agyagmárga és homokkő sorozat (Szilágyi Agyagmárga Formáció) homokkő rétegei tárolják A korábban szarmatának tartott, gázbeáramlást adó homokkőréteg is késő-badeni korú A tárolóösszlet m vastag, és homokkő, aleurolit, márga, agyagmárga, agyagkő, tufit, mészhomokkő, mészkő váltakozásából épül fel Őriszentpéter Dél területen a felső-badeni szintek közül nyolcban ismertek meg iparilag jelentős földgáztelepet: Badeni I 1, I 2, I 3, II 1, II 2, III 1, III 2, IV 3 A telepekben a párlat jellege intermedier illetve naftén (TORMÁSSYNÉ VARGA et al 1992) Szentgyörgyvölgy Csesztreg földgáz-felhalmozódási övezet A kutatások eredményei alapján a térségben két ipari értékű szénhidrogén-felhalmozódás illetve tároló összlet helyezkedik el: a felső-badeni sekélytengeri törmelékes összlet és a kréta/miocén (kárpáti) halmaztelep Csesztreg földgáz előfordulás A földgázmezőt a Cse I fúrás tárta fel 1978-ban A neogén feküjében települő mezozoos aljzatképződményben CO 2 -gázt és párlatot tárt fel (BERNÁTH Z-NÉ et al 1997a) A telep a neogén fekü a felső-kréta breccsa és mészkő rétegsor (Ugodi Mészkő Formáció) tetőrészén, a felső-kréta miocén diszkordancia-felület mentén létrejött sztratigráfiai csapdához kötődik Halmaztelep, amely nehezen égethető kevertgázt tartalmaz A földgáz 105

106 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet éghető anyag tartalma 51,23%, fűtőértéke 20,217 MJ/m 3 KUMMER szerk 1997) Szentgyörgyvölgy földgáz előfordulás (VÖLGYI et al 1985, JUHÁSZ, Az 1960-as években a badeni rétegsor felső szakaszán települő homokkőösszletben igen jó CH-gáz indikációkat mutattak ki (BERNÁTHNÉ et al 1997) Az 1960-as évek elején folytatott fúrásos kutatást követően 1989-ben mélyítették le a Szen I alapfúrást, amely a kréta rudistás mészkőből (Ugodi Mészkő Formáció) illetve a diszkordánsan rátelepülő uralkodóan durvatörmelékes kárpáti összletből gyenge minőségű, nagy inert és magas kénhidrogén tartalmú gázt adott (JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997, MHE 2011) A kutatásokat több év után újra folytatták A Magyar Horizont Energia Kft a Lenti kutatási részterületén 2001-ben Szentgyörgyvölgy település közelében lemélyítette a Kógyár 1 sz szénhidrogén kutató fúrást A kutat 0 m mélységig mélyítették A tároló intervallum tetején biogén mészkő és mészmárga (Lajtai Mészkő Formáció), alatta sekélytengeri finomszemű homokkő, turbidit és aleurolit váltakozásából álló rétegsor (Tekeresi Slír? Formáció) található A maganyag laborvizsgálata a tesztelés eredményeivel összhangban változó, de összességében kedvezőtlen porozitású és áteresztő képességű tároló jelenlétét bizonyította A badeni tároló kiváló minőségű éghető gázt és könnyű olajat tartalmaz Az olaj naftén jellegű, sűrűsége 0,8247 t/m 3 (MBFH adatszolgáltatás) Nagylengyel regionális kőolaj-felhalmozódási övezet Az ország egyik legjelentősebb szénhidrogén-felhalmozódási övezete Pusztaapáti, Nagylengyel, Barabásszeg, Szilvágy és Szilvágy Dél előfordulások tartoznak ehhez a területhez A Nagylengyel Szilvágy Barabásszeg Pusztaapáti szerkezetsoron ismert kőolajtelepek középső- és felső-triász, felső-kréta, valamint középső-miocén korú képződményekben alakultak ki A felsorolt mezők a jelenlegi vizsgálati terület 5 km-es körzetében illetve azon kívül helyezkednek el Az 5 km-es körzet területére eső, illetve ennek határa közelében elhelyezkedő előfordulásokat az alábbiakban részletezzük Pusztaapáti kőolaj előfordulás A felső-triász dolomitban (Fődolomit Formáció) tárolódó, tektonikailag és morfológiailag kialakult aljzat szerkezet tetőrészén, a triász miocén diszkordancia felszín mentén létrejött sztratigráfiai csapdában elhelyezkedő halmaztelepet a Pusz 1 fúrás tárta fel 1973-ban A telep átlagmélysége 2696 m, etázs 108 m A paraffin típusú kőolaj sűrűsége 0,92 t/m 3 (48 ábra, VÖLGYI et al 1985) 106

107 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Barabásszeg kőolaj előfordulás 48 ábra A pusztaapáti szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985) A felső-triász dolomit (Fődolomit Formáció), felső-kréta mészkő (Ugodi Mészkő Formáció) és miocén (badeni) lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció) rétegsorban kialakult Barabásszeg (Nl IX Blokk) halmaztelepet a Ba 3 fúrás tárta fel ban A telep átlagmélysége 2255 m, etázs: 79 m A kőolaj sűrűsége 0,939 t/m 3, paraffin intermedier típusú (VÖLGYI et al 1985) Szilvágy kőolaj előfordulás A Szil 13 fúrással 1968-ban felfedezett halmaztelep a triász kréta (Fődolomit Ugodi Mészkő) diszkordancia mentén keletkezett sztratigráfiai csapdában alakult ki a Nagylengyel XV rögben (49 ábra) A kőolajtelep átlagmélysége 2622 m, etázs: 136,5 m A paraffin 107

108 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet intermedier típusú kőolaj sűrűsége 0,920 t/m 3 A kőolaj 0,8-1,22 % kéntartalommal rendelkezik (HANGYÁL et al 1976, VÖLGYI et al 1985, KÖRÖSSY 1988) Szilvágy-Dél kőolaj előfordulás 49 ábra A szilvágyi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985) A Szil 3 sz fúrás tárta fel 1970-ben a felső-kréta alapkonglomerátum és rudistás mészkő összletben (Ugodi Mészkő Formáció) kialakult olajmezőt (VÖLGYI et al 1985) A csapda típusa: jura felső-kréta diszkordancia felszín felett létrejött, kőzettanilag árnyékolt kiékelődő csapda, illetve a rudistás összletben litológiai változással határolt csapdák A kőolaj rétegtelep átlagmélysége 3400 m A telephőmérséklet 146 C A 0,85-0,87 t/m 3 sűrűségű kőolaj nafténnaftén jellegű A telep % éghetőanyag tartalmú, MJ/m 3 fűtőértékű földgázt is tartalmaz (VÖLGYI et al 1985, SZABÓ-HORTI et al 2012) Ortaháza Hahót regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezet A felhalmozódási övezet NyDNy KÉK-i irányban húzódik a Budafa-Lovászi regionális kőolaj-és földgáz-felhalmozódási övezet és Nagylengyeli regionális kőolaj-felhalmozódási övezet között Területén zömmel kőolaj-előfordulásokat találhatók A koncesszióra javasolt terület 5 km-es részére az Ortaháza Nyugat terület esik, ahol kisebb kőolajtelepek ismertek (Or Ny 2 és 3 kutak, (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003, SZABÓ-HORTI et al 2012) A 2004-ben mélyült az Ortaháza Or Ny 6 fúrás csupán CH-gáz- és párlatnyomokat adott (SZENTGYÖRGYINÉ et al 2013) (A területünkön kívül elhelyezkedő, de az övezethez tartozó többi mező: Ortaháza, Ortaháza Kelet, Zalatárnok, Eperjehegyhát, Pusztamagyaród, Pusztaszentlászló Kelet, 108

109 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pusztaszentlászló (Hahót Söjtör), Hahót Ederics és mező, valamint a Pusztaederics gáztároló) Az Ortaháza Nyugat 2 kőolajtelepe A koncesszióra javasolt terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében, Iklódbördőce térségében az Ortaháza Or-Ny 2 fúrás (1975) kis kőolajtelepet talált; itt a szarmata badeni határt képviselő homokkőréteg szakaszosan felszálló, kis mennyiségű kőolajtermelést adott A nyersanyag intermedier jellegű (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003, SZABÓ-HORTI et al 2012) Az Ortaháza Nyugat 3 kőolajtelepe Az Or-Ny 3 kút triász dolomitban (Aszófői Dolomit Formáció) és az arra települő lajtamészkő összletben (Lajtai Mészkő Formáció) tárt fel kisebb olajtelepet (SZABÓ-HORTI et al 2012) A kút jelenleg cementdugóval le van zárva, de kőolajtermelővé kiképezhető (MFGI adatszolgáltatás) Budafa Lovászi regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezet A felhalmozódási övezet K Ny-i irányban húzódik Két, egymással nagyjából párhuzamosan futó öv alkotja Az északabbi, kb 15 km hosszú övben Lovászi Vétyem és Vétyem Kelet előfordulások találhatók, amelyek a koncesszióra kijelölt terület 5 km-es körzetében találhatók A szénhidrogének fő tárolói a pannóniai és prepannóniai miocén homokköves, miocén karbonátos és durvatörmelékes sorozatok, továbbá triász mészkő és dolomit (JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997) Budafán, Lovásziban az alsó-pannóniai Szolnoki Formáció turbidit eredetű finomszemű homok homokkő rétegei több szintben is tárolnak szénhidrogéneket (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003a) A Budafa Kiscsehi mezőn alsó-pannóniai rétegtelepek (gázsapkás kőolajtelepek, telítetlen kőolajtelepek és szabad gáztelepek), Lovásziban alsópannóniai rétegtelepek (gázsapkás kőolajtelepek és földgáztelepek, továbbá miocén rétegtelepek), Vétyem és Vétyem Kelet földgáz mezőn alsó-pannóniai rétegtelepek ismertek (VÖLGYI et al 1985) Lovászi és Budafa térségében tárolókőzetnek tekinthető a kárpáti alsóbadeni Tekeresi Slír Formáció glaukonitos homokkő szintje, amely átlagosan m vastag E homokkő elterjedése Vétyem felé is nyomozható (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003) A budafai és lovászi antiklinálisok területén zárókőzetnek a középső-miocén és pannóniai finomszemű képződmények tekinthetők (KOVÁCSVÖLGYI et al 2003) A felhalmozódási övezet fő csapdatípusai: harántvetőkkel tagolt, gyűrt neogén boltozatok (Lovászi, Budafa), a mélyebb szinteken litológiai csapda, és neogén pelitekkel lezárt, karsztosodott mezozoos rögök (JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997) Lovászi kőolaj és földgáz előfordulás A Lovászi kőolaj és földgáz mezőt 1940-ben fedezték fel a L I kutatófúrással Alsópannóniai és középső-miocén homokkövekben kialakult rétegtelepek ismertek A nyersanyag gyűrődéssel keletkezett neogén boltozatban boltozódással-, litológiai és tektonikai zárással kialakult csapdákban halmozódott fel (VÖLGYI et al 1985) A rétegsorban lefelé haladva a következő telepek ismertek (50 ábra): Szintfeletti sorozat földgáztelepe: az alsó-pannóniai felső szakaszán kifejlődött homokkő- és agyagmárga rétegek váltakozásából álló, m vastag sorozat homokkövében kifejlődött rétegtelep tartozik ide, átlagmélysége 1155 m, etázs: 30 m A földgáz relatív sűrűsége 0,677 kg/m 3, fűtőértéke 41,033 MJ/ m 3 Páka rétegcsoport, gázsapkás kőolaj- és szabad földgáztelep: 13 db, alsó-pannóniai homokkőben kialakult kistelep, átlagmélységük 1100 m, etázs: 2 77 m A kőolaj és párlat intermedier jellegű, sűrűsége 0,820 t/m 3 A sapkagáz relatív sűrűsége 0,650 0,67 kg/m 3, fűtőértéke 41,870 MJ/ m 3, éghető anyag tartalma 98,68% 109

110 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az Alsó Rátka, Felső Rátka, Sziget és Lovászi sorozathoz alsó-pannóniai homokkőben található rétegtelepek tartoznak, átlagmélységül m között van Itt a kőolaj és párlat intermedier jellegű, sűrűsége 0,820 t/m 3, a sapkagáz relatív sűrűsége 0,653 0,71 kg/m 3, fűtőértéke > 40 MJ/ m 3, a Felső Rátka rétegcsoport esetében 43,335 MJ/ m 3 -t ér el A miocén (szarmata és badeni) szabad földgáztelepek (2 telep) átlagmélysége 1860 m, etázs: 47 2 m A földgáz relatív sűrűsége 0,656 kg/m 3, fűtőértéke 40 MJ/ m 3, éghető anyag tartalma 98,19 % 50 ábra A Lovászi előfordulás áttekintő rétegsora (VÖLGYI et al 1985) 110

111 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vétyem, Vétyem K földgáz előfordulás A földgázmezőt 1947-ben találták meg a V 1 fúrás segítségével A Vétyem K 1 és 2 rétegtelepekben a földgázt alsó-pannóniai homokkőrétegek tárolják A nyersanyag kompressziós neogén boltozatban litológiailag zárt csapdákban található A telepek átlagmélysége 1650 m, etázs: m A földgáz relatív sűrűsége 0,868 0,874 kg/m 3, fűtőértéke 41,045 36,971 MJ/m 3 között változik (VÖLGYI et al 1985) A MOL ben lemélyített Vétyem V I fúrása alsó-badeni glaukonitos lithothamniumos homokkő tárolóban földgázt talált; ipari értékű CH-gáz és párlattermelő lett 2005-ben mélyült a Tormafölde Torm 1 fúrás, amely nem-ipari CH-gáz termelő lett ben a Vétyem I kutat kiferdítették Vétyem I-H néven; ez a kút is nem-ipari értékű CHgáztermelő lett (SZENTGYÖRGYINÉ et al 2013) A 133 Bázakerettye területen végzett szénhidrogén-kutatás során lemélyített Tormafölde Torm 1 fúrás (2005) célja a Vétyem I kútban feltárt középső-miocén tároló továbbkutatása volt A badeni glaukonitos lithothamniumos homokkő CH-gáz és rétegvízbeáramlást adott A Torm 1 kút nem ipari értékű CH-gáz termelő (SZENTGYÖRGYINÉ et al 2013) 212 Az Őrség terület szénhidrogén vagyona 2121 A vizsgálati területen feltárt szénhidrogén-vagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a BÁNYATÖRVÉNY alapján értelmeztük (lásd: 2123 fejezet) Geológiai-geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt) vagyona számítható a Q=A h P S CH 1/B R f képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogénmennyiség, az A h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, R f a kihozatali tényező Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a paraméterek valószínűségi változókként értelmezhetők Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona Miután az érzékenységterhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor proszpektek azonosítása nem lehet feladatunk, ilyen típusú vagyonbecslést nem végzünk A Őrség területen és környezetében felfedezett szénhidrogén előfordulások (51 ábra) kezdeti földtani vagyonát a 41 táblázat mutatja be 111

112 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 51 ábra Őrség vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 41 táblázat Őrség vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona Mező Bányatelek Felfedező fúrás Telepek száma Felfedezés éve Kezdeti földtani kőolaj (kt) Kezdeti földtani földgáz (Mm3) Bajánsenye Bajánsenye I Baján ,0 382,4 Csesztreg Alsószenterzsébet I CseI ,0 280,0 Lovászi (területen kívül) Lovászi III L ,0 6290,7 Őriszentpéter-Dél Bajánsenye I ŐriD ,0 1191,3 Szentgyörgyvölgy Szentgyörgyvolgy I SzenI ,0 110,6 Összesen: 21312,0 8255,0 112

113 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2122 Az Őrség terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogénföldtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is A térfogatgenetikai számításhoz a feltételezett szénhidrogén generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges megadni Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 1994) Az ún biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza A területen még felfedezhető vagyon mennyiségének megadásához a generált mennyiségből le kell vonni a már felfedezett telepek összes (kitermelhető és maradó) szénhidrogén mennyiségét A térfogatgenetikai becslés során nem vizsgáltuk, hogy milyen méretű telepek esnek a geofizikai módszerek által kimutatható méret alá, illetve azt sem, hogy mekkora az a telepméret, illetve annak minimális kitermelhető ásványvagyona, amelynek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságos Általában a térfogatgenetikai módszerrel számolt reménybeli vagyon harmad-negyedrésze koncentrálódhat olyan méretű telepek-ben, amelyeknek kitermelése gazdaságos lehet A Őrség vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a 42 táblázat mutatja be A vagyon meghatározásának alapjául a vállalkozók jelentéseiből származó, az előző részfejezetben ismertetett információk mellett felhasználtuk a területről rendelkezésre álló, a generáló képződmények mélység- és vastagságviszonyait mutató térképeket (JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997), valamint a Csesztreg 3, Kerkáskápolna 1 és Resznek 1 fúrások furadékmintáinak elemzéséből származó vitrinit és Rock-eval mérési eredményeket is A vitrinit reflexió mérési eredmények alapján a Csesztreg 3 fúrásban 2880 m-ben, a Kerkáskápolna 1 fúrásban 2514 m-ben, a Resznek 1 fúrásban 2279 m-ben érik el a képződmények a 0,6-os értéket A Csesztreg 3 és a Kerkáskápolna 1 fúrásokban a szarmata és a badeni képződmények érettek, főként földgáz generálók, a teljes szerves széntartalom értékei 0,5 1 közöttiek, de e fölötti érték is előfordul A Resznek 1 fúrásban az alsópannóniai Szolnoki Formáció és Endrődi Márga képződményei érettek, földgáz és esetleg kőolaj generálók, a TOC értékei esetenként a 3%-ot is meghaladják Az adatok alapján az Őrség koncesszióra jelölt terület északi részén a prepannon miocén képződmények, a déli részterületen a pannóniai képződmények által generált szénhidrogén mennyiségre végeztünk egy egyszerű becslést A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki Az Őrség területen a reménybeli szénhidrogéneknek a táblázatban megadott módon számítható, közepes kitermelhető mennyisége közelítően 4,3 Md m 3 földgáz A térfogatgenetikai módon becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban Számos ilyen telep helyezkedhet el a különböző diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-előfordulás létezhet 113

114 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Amennyiben feltételezzük, hogy a megadott mennyiség negyedrésze található gazdaságos méretű előfordulásokban, akkor ez összesen 1 Md m 3 földgázmennyiséget jelenthet A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig Erre még a jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben A 42 táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése az Őrség területre Mérték- egység Számítás Alacsony kockázatú becslés Őrség(északi részterület Kerkabarabás, Csesztreg) Anyakőzet kora Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata Közepes kockázatú becslés prepannon miocén Magas kockázatú becslés B B1 Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km 2 (10 6 m 2 ) B2 Össz effektív anyakőzetvastagság m B3 TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/100 0,006 0,008 0,01 B4 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/100 1,2 1,2 1,2 B5 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 10 6 m 3 B1 B2 B3 B D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D1 Nettó generált földgáz arány %/100 %OTOC/100 0,03 0,04 0,05 D2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %D1/100 0,10 0,10 0,10 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5 D1 D ,3 6969, ,3 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/100 adott 0,40 0,50 0,60 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 D3*D4 980,1 3484,8 9528,8 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 m 3 adott 1960,0 1960,0 1960,0 D7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 m 3 adott 1490,0 1490,0 1490,0 D8 Reménybeli földtani földgáz 10 6 m 3 D3-D6 490,3 5009, ,3 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 10 6 m 3 D8 D4 196,1 2504,8 8352,8 A Őrség(déli részterület Resznek) Anyakőzet kora pannóniai B Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata B1 Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km 2 (10 6 m 2 ) B2 Össz effektív anyakőzetvastagság m B3 TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/100 0,01 0,015 0,02 B4 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/ B5 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 10 6 m 3 B1 B2 B3 B D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D1 Nettó generált földgáz arány %/100 %OTOC/100 0,03 0,04 0,05 D2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %D1/100 0,10 0,10 0,10 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5 D1 D ,0 3630,0 9075,0 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/100 adott 0,40 0,50 0,60 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 D3*D4 435,6 1815,0 5445,0 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 m 3 adott 0,0 0,0 0,0 D7 Korábban felfedezett kitermelhető 10 6 m 3 adott 0,0 0,0 0,0 114

115 Kezdeti kitermelhető földgáz (Mm 3 ) Kezdeti kitermelhető földgázmennyiség (Mm 3 ) - logaritmikus skála Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vagyon Mérték- egység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés D8 Reménybeli földtani földgáz 10 6 m 3 D3-D6 1089,0 3630,0 9075,0 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 10 6 m 3 D8 D4 435,6 1815,0 5445,0 Mivel a területen már felfedezett előfordulások ismertek, ezek méretének, a felfedezések időbeni sorrendjének, a felfedezésekhez vezető kutatási mennyiségnek az ismeretében is következtetések vonhatók le a várható vagyon mennyiségéről, annak előfordulásonkénti megoszlásáról Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti leválogatását és összegyűjtöttük a felfedezés időpontját A bemutatott grafikonok (52 ábra, 53 ábra) a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez nyújtanak segítséget A Lovászi kőolaj- és földgáz előfordulás a terület délkeleti határánál, azon kívül fekszik A koncessziós területen belül található előfordulá-sok egytelepes földgázmezők, millió m 3 kitermelhető vagyonnal A területen 45 mélyfúrás mélyült, amelyek többsége kutatófúrás A befektetett kutatási mennyiség és a feltárt előfordulások száma alapján 3 4 előfordulás felfedezése reálisan várható, millió m 3 kitermelhető földgáz mennyiséggel Felfedezett mezők a felfedezés dátumával 52 ábra A vizsgálati területen és környezetében már felfedezett szénhidrogén előfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben Kutatófúrások száma 53 ábra A vizsgálati területen belül a már felfedezett szénhidrogén előfordulások összegzett kitermelhető vagyona a lemélyített kutatófúrások számának növekedésével 115

116 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2123 Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49 -a szerint alkalmaztuk A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg Kutatási terület : a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl réteg, telep, lerakódás) Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része A törvény végrehajtási rendelete 34 -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon) 116

117 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 221 Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg A felszín alatti térrész megismerésének lehető-ségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg A terepi szeizmikus mérés során ún forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges 2211 Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968) Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen Ezzel a módszerrel akár méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m) A rotary fúróberendezések (54 ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok 117

118 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 54 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul A fúrófejek (55 ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: 118

119 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány teljes szelvényű fúrók magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl felbővítés, ferdítés) Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 2 Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi 2 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály 119

120 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (56 ábra) Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyagszabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék- és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása 56 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (57 ábra) (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja 120

121 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 57 ábra Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12- iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún lyukbefejező berendezést alkalmaznak Az ún teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése Két fajtája különböztethető meg A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik A kábelteszteres vizsgálatok 121

122 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység) A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét Az ún elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket Az ún savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl az ún intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 58 ábra 58 ábra A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is 122

123 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány végrehajtásra kerültek A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak 2212Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma sugárzás) A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető Vizsgálható a béléscsöve-zett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására 123

124 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az enge-déllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy dieselelektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre 124

125 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2411 Közúti közlekedés 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 241 Közlekedési viszonyok Az Őrség vizsgálati terület kb kétharmada Vas megyéhez, harmadrésze Zala-megyéhez tartozik A vizsgálati terület térségének közúthálózatát az 59 ábra mutatja be 59 ábra Az Őrség vizsgálati terület térségének (Vas- és Zala-megye) közúthálózata (2009) Vas megyét, valamint Zala megye északi részét elkerülik az ún Helsinki közúti közlekedési folyosók, azok a Nyugat-dunántúli régió északi és déli határsávjában haladnak A vizsgálati terület ilyen formán beékelődik a délen húzódó, Zala megyét érintő V páneurópai közlekedési folyosó, illetve ennek egyik alága az V/B jelű folyosó, valamint az északon húzódó, Győr Moson Sopron megyét érintő IV páneurópai közlekedési folyosó közé Emiatt a térség sajátos közlekedési árnyékhelyzetben is van Ennek fő oka, hogy jelenleg hiányzik egy markáns észak déli irányú közúti közlekedési folyosó A vizsgált térségtől délkeletre húzódik az M70-es és M7-es gyorsforgalmi út Az M7-es autópálya részét képezi annak az V számú helsinki folyosónak, amely az Adriai tenger kikötői és a kelet-európai országok közötti közvetlen közúti kapcsolatot hivatott biztosítani, 125

126 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet valamint lényegesen javítja a térségtől délkeletre eső területek és a főváros közötti közúti kapcsolatot, és a nemzetközi közúthálózatban is jelentős szerepet tölt be Mivel Vas- és Zala megye jelentős hosszban határos Szlovéniával és Horvátországgal, az Európa délnyugati területeiről országunkba érkező cél- és átmenő forgalom számottevő része a fent ismertetett úthálózati elemeken jelentkezik, ezen belül is főleg a zalai közutakon A járműforgalomnak az 1990-es évek közepétől megfigyelhető megnövekedését nem követte az útvonalak teljesítőképességének növelése, ezért ezen utak műszaki állapota sok esetben nem megfelelő, elkerülő utak hiányában egyes belterületi szakaszaik túlzsúfoltak, jelentős környezetszennyezést okozva ezzel az érintett településrészeken Zala megye főútjai jelenleg még megfelelnek az előírásokban foglalt kapacitásértékeknek, ugyanakkor egyes útvonalszakaszok terhelése meghaladja a járművet naponta, azaz a egységjármű/óra csúcsóra-értéket Ilyen túlterhelt szakaszok találhatók a 8 sz, a 76 sz illetve a 86 sz főúton Ezeknek a szakaszoknak a terhelésértékei azt mutatják, hogy a megye főútjainak többsége a közeljövőben kapacitásnövelő rekonstrukcióra szorul, amely hosszabb távra nem halasztható a megfelelő közlekedési ellátás és a lakosság komfortérzetének biztosítása érdekében Autópályák, gyorsforgalmi utak a térségben M7: (Törökbálint (M0) Székesfehérvár Siófok (Balatonszentgyörgy) Nagykanizsa Letenye (Horvátország) M70: Letenye (M7) Tornyiszentmiklós (Szlovénia) A vizsgálati területen kívül, attól déli irányban mintegy 6 km-re végződik az M70-es autóút A térképen már nem szerepel, de Letenyétől indul Budapest felé, és előbb K Ny-i, távolabb pedig DNy ÉK-i nyomvonalon halad az M7-es autópálya Az M7-es és M70-es autópályák a magyar horvát (Letenye), illetve a magyar szlovén (Tornyiszentmiklós) országhatár és Budapest között hoznak létre közvetlen gyorsforgalmi közúti összeköttetést Ez a két autópálya tehermentesíti a 8-as főutat a hosszú távú nemzetközi forgalom alól, ezért a vizsgálati terület északi részén áthaladó 8-as főút forgalma jelentősen lecsökkent A térkép nem tartalmazza, a jelenleg engedélyezés alatt lévő M8 gyorsforgalmi út nyomvonalát A gyorsforgalmi út Rátót térségében éri el a vizsgált területet a jelenlegi 8 számú főúttól Északra Vasszentmihály nyugati oldalán keresztezi a jelenlegi 8 számú főutat és innét a jelenlegi nyomvonal és a 21 számú vasútvonal közt haladva éri el az országhatár vonalát A gyorsforgalmi út engedélyezését végző hatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi-, Vasúti és Hajózási Hivatala (1066 Budapest, Teréz krt 62, Postacím: 1387 Budapest 62, Pf 30) A gyorsforgalmi út beruházói feladatait ellátó szervezet: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) Főutak a vizsgálati terület térségében 8-as számú főút: Rábafüzes Körmend Vasvár Veszprém Székesfehérvár 75-ös számú főút: Alsópáhok (76 sz főút) Rédics (86 sz főút) 76-os számú főút: Balatonszentgyörgy (7 sz főút) Hévíz Zalacsány Zalaegerszeg Nádasd (86 sz főút) 86-os számú főút: (Szlovénia) Rédics Zalabaksa Zalalövő Körmend Szombathely Csorna Mosonmagyaróvár (1 sz főút) A 8-as főút a vizsgálati terület legészakibb részén fut Hozzávetőleg K Ny-i irányú A terület keleti határát Rátótnál éri el, és az országhatárig, Szentgotthárdig tart Az ország belső területeivel, ill Dél-Ausztriával a teremt kapcsolatot A 75 sz főút a térségben hozzávetőleg K Ny-i irányú A vizsgálati terület legdélebbre eső részén halad át A terület keleti határát Lentitől nyugatra lépi át, és Rédicsnél, a 86-os főútnál 126

127 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány végződik A 86-os főúttól kiindulva, térség fontos kelet nyugat irányú tengelye Jelenlegi kialakítása nehezíti ennek a funkciónak a betöltését, mert a terepadottságok miatti zegzugos vonalvezetés jelentősen csökkenti az útvonal kapacitását, szolgáltatási színvonalát A 76 sz főút szintén kelet nyugati irányú A vizsgálati területen nem halad át, a terület északkeleti zónáját mintegy 6 km-re közelíti meg A térségben ÉNy DK-i lefutású Vonalvezetését a terület morfológiai adottságai szabják meg Segítségével Magyarország nyugati részéről közvetlenül megközelíthető Zalaegerszeg, és a Balaton térsége A 86 sz főút a vizsgálati terület legdélebbi részét szeli át, ÉÉK DDNy-i irányban A terület keleti határát Kerkabarabástól nyugatra lépi át, és halad tovább Rédicsen keresztül ÉK DNy-i irányban az országhatárig Nyugat-Magyarország egyik legfontosabb főútja, jelenleg ez a legnyugatabbra eső, északdéli irányú, főút Az észak déli összeköttetést megteremtő útvonal igen fontos nemzetközi szerepet is betölt: a Mosonmagyaróvár és Rédics között húzódó útvonal a Magyarországtól északra levő országok és az Adria közötti forgalom egy részét itt bonyolítják le A vizsgálati terület mellékúthálózata döntően megfelel a megyék geográfiai viszonyainak és sajátos településhálózatának Összefoglalásként megállapítható, hogy az Őrség vizsgálati terület északi és déli zónájának közúton való megközelítési lehetősége jó A területtől keletre eső térségek megközelítése szintén jónak minősíthető Magának a vizsgálati területnek a középső térsége viszont nem érhető el sem elsőrendű, sem másodrendű főúton, csak a meglevő mellékúthálózaton A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvény rögzíti Abban az esetben, ha a kutatás, ill kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u 39) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni 127

128 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2412 Vasútvonalak A térség vasútvonalainak hálózati szerepe kiemelt jelentőségű, mert mind a tranzitszállításban, mind a hazai forgalomban fontos irányokat szolgálnak ki Ez egészült ki a szlovén, adriai vasúti kapcsolat kiépülésével (V sz közlekedési folyosó része), amely tovább növelte a vasúti potenciált A térség fontos vasúti csomópontjai Szombathely, Celldömölk, Boba, Zala-egerszeg, melyek az észak déli és kelet nyugati irányok gyűjtő elosztó állomásai Az Őrség vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 60 ábra tartalmazza 60 ábra Az Őrség vizsgálati terület térségének (Vas- és Zala-megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft nyomán, 2006) Az Őrség vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010 (V 11) Korm rendelet 1 számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, 2 melléklete alapján besorolt regionális, és 3 melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 17-es (2) számú: Zalaszentiván Nagykanizsa 128

129 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 21-es számú: Szombathely Szentgotthárd országhatár 25-ös számú: Boba Zalaegerszeg Őriszentpéter (országhatár) 30 Budapest (Déli pu) Székesfehérvár Nagykanizsa Murakeresztúr (országhatár) A vasúti pályák közül a 17 (2) számú, Szombathelyet Nagykanizsával összekötő, dízelvontatású vonal ÉÉNy DDK irányban halad át a koncessziós terület keleti zónáján A 21-es számú vonal a Szombathely Körmend Szentgotthárd irányban halad Szombathely és Körmend között majdnem É D-i irányú Körmendnél nyugat irányba fordul Rátót térségében lépi át a terület határát, áthalad a terület északi zónáján Szentgotthárdot érintve az országhatárig fut A 25-ös számú vasúti pálya a Zalalövő Zalaegerszeg Zalaszentiván nyomvonalon haladva, teljes hosszában metszi a vizsgálati terület középső szakaszát A vonal Bobáról indul Ukkig É D-i irányú Ukk után délkeleti irányra vált, és halad Zalaegerszegig Ezután K Ny-i irányba fordul Zalalövőnél lépi át a vizsgálati terület keleti határát, és a terület középső zónáját átszelve halad nyugati irányba, az országhatár (Őrihódos) felé A vonal a Helsinki V sz közlekedési folyosó része egyvágányú, villamosított A 30-as számú vasúti pálya a vizsgálati területtől DDK-i irányban halad, attól mintegy 35 km-re, ÉK DNy-i irányban Zala megyei szakasza egyvágányú, villamosított A nemzetközi vasúti kapcsolatokban számottevő szerepe van, biztosítja a Horvátországgal és Olaszországgal való vasúti kapcsolattartást Regionális vasúti pályák: A 23-as számú, Zalaegerszeg Rédics vasútvonal Zalaegerszegről indul Először DDNy-i irányú, majd délnyugati irányba fordul, végül Csömödér Pákánál K Ny irányú lesz Rédicsnél, a vizsgálati terület délkeleti sarkánál végződik A mellékvonal egyvágányú, nem villamosított, műszaki állapota miatt felújításra szorul Korábban Lendván keresztül kapcsolata volt a déli vasútvonalakkal Egyéb vasúti pályák: A 22-es számú, Körmend Zalalövő egyéb vasúti pályának minősített rövid vonal a vizsgálati terület keletre kiugró területrészének délkeleti sarkából, a terület határáról indul, Zalalövőről A terület keleti határa mentén, azon kívül, de attól nem nagy távolságra halad, É D-i irányban A vonal Körmenden végződik Egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Jelenleg igen rossz műszaki állapotú Keskeny nyomközű vasútvonal A vizsgálati terület térségében, de azon kívül, a terület délkeleti sarkától mintegy 4,2 km-re indul a 305-ös számú, Csömödéri erdei kisvasút Keskeny nyomtávú, teljes hossza a szárnyvonalakkal együtt 109 km, ezzel Magyarország leghosszabb működő kisvasúti üzeme Személyszállítás a Lenti Csömödér Kistolmács gerincvonalon történik, 30,7 km hosszúságban A fent leírtak alapján megállapítható, hogy az Őrség vizsgálati területen ill annak térségében futó vasútvonalak biztosítják a terület megközelítését, és magán a területen belül is lehetővé teszik a vasúton való áru- és személyszállítást A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló 2005 évi CLXXXIII törvényben foglaltakat A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII 21) KM rendelet előírásait 129

130 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII 20) Korm rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26 (2) bekezdés h) és i) pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani A Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan ki kell emelni, hogy: Az OTÉK 38 (10) bekezdése szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el Az OTÉK 38, (10) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003 (XII 27) GKM rendelet 4 számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I kötet (továbbiakban: OVSZ I) A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I B fejezet 13 pontjában foglaltak alapján lehetséges Az OVSZ I B fejezet 131 pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010 (XII 23) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012 (XII 20) NFM rendelet előírásait A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II az Országos Vasúti Szabályzat II kötetének kiadásáról szóló 18/1998 (VII3) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II) kell alkalmazni A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4 fejezet előírásai szerint lehetséges A vasúti pályahálózat üzemeltetői A tanulmánnyal érintett fentebb felsorolt vasútvonalak kezelője a MÁV Zrt Pályavasúti Szombathelyi Területi Központ, 9700 Szombathely Széll Kálmán u 9 A 21-es és 22-es számú vasútvonal üzemeltetője a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Zrt (9400 Sopron, Mátyás Király u 19) A vasútvonalak fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények: Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni A vasútvonalak fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények: 130

131 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni 2421 Villamosenergia-hálózat 242 Energiahálózatok Az Őrség vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 61 ábra tartalmazza 61 ábra Az Őrség vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Zala-megyei Területrendezési terve módosítása Melléklet, Villamosenergia ellátás, (A KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán 2010 május) alapján, valamint Somogy Megye Területrendezési terv módosítása 12 Melléklet (Térségi szerkezeti terv Környezetterv Kft 2011), valamint a Zala megye Területrendezési terv módosítása I sz melléklet (Térségi szerkezeti terv Pestterv Kft 2010) felhasználásával 131

132 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az országon belül az elektromos energia szétosztása a kiépített egységes országos átviteli hálózati rendszerek segítségével történik A Zala- és Vas megyei fogyasztók villamosenergia ellátását a szolgáltató a 120 kv-os hálózati rendszeren keresztüli vételezéssel biztosítja A 120 kv-os hálózat táppontja a hévízi, valamint a szombathelyi és kaposvári 400/120 kv-os alállomás A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere A két megye vizsgált területrészén áthaladó átviteli hálózati rendszerhez tartozó 400 kv-os nagyfeszültségű hálózatot a MAVIR Zrt üzemelteti A nagyfeszültségű 120 kv-os átviteli- és elosztó hálózatok a regionális áramszolgáltató kezelésében vannak A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el A vizsgálati területen és térségében 750 kv-os országos főgerinc hálózati vezeték nem halad át A 400 kv-os átviteli hálózat térségi elemei: Hévíz Szombathely Hévíz Söjtör Csörnyeföld Csörnyeföld Szlovénia Csörnyeföld Horvátország A Szombathely Hévíz 400 kv-os vezeték a hévízi elosztó állomásról indul Szombathely felé ÉÉK-DDNy-i irányú A vizsgálati területet 18 km-re közelíti meg A Hévíz Söjtör Csörnyeföld vezeték Hévízről indul KÉK NyDNy-i irányban fut A vizsgálati területet nem érinti, annak délkeleti határától délkeletre, mintegy 9 km-re végződik, a csörnyeföldi elosztóállomásnál, közel az országhatárhoz A csörnyeföldi elosztó állomás kulcsfontosságú a nemzetközi áramtraszfer szempontjából Innen indul a Csörnyeföld Szlovénia és Csörnyeföld Horvátország 400 kv-os nemzetközi átviteli hálózat Mindkét vezeték a vizsgálati terület határain kívül fut A 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei a térséget elkerülik A 120 kv-os átviteli hálózat elemei: Söjtör Lenti Söjtör Csörnyeföld (országhatár) A Söjtör Lenti átviteli hálózat vezeték KÉK NyDNy irányban fut, és a Lentibe szállítja az elektromos áramot A vizsgálati területet nem éri el, attól mintegy 4 km-re a Lenti elosztó állomásnál végződik A Söjtör Csörnyeföld (országhatár) átviteli vezeték Csömödérig a Hévíz Söjtör Csörnyeföld 400 kv-os vezetékkel közös nyomvonalon fut Csömödérnél néhány km-rel keletebbre kanyarodik, Csörnyeföldénél becsatlakozik a csörnyeföldi alállomásba, majd tovább fut délnyugati irányba az országhatár felé A 120 kv-os és térségi hálózat elemei: (Hévíz) Zalaegerszeg Szentgotthárd Pankasz Lenti Körmend Szentgotthárd Szombathely Körmend Körmend (Zalaegerszeg) A Hévíz Zalaegerszeg 120 kv-os térségi hálózat Zalaegerszeget és térségét látja el elektromos árammal Térképen történt ábrázolása miatt említjük 132

133 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Szentgotthárd Pankasz Lenti hálózat a Lenti alállomásról indul Rövid szakaszon nyugat felé halad, majd északi irányba fordul, és a vizsgálati terület keleti határán kívül, attól mintegy 1,5 2 km-re, azzal párhuzalosan halad É D-i irányban Csesztregnél ÉNy-i irányba vált, átlépi a vizsgálati terület határát, és halad tovább hozzávetőleg északi irányba Hegyhátszentmártonnál nyugati irányba vált, és halad tovább Szentgotthárdig A Körmend Szentgotthárd vezeték Körmendről indul Előbb KÉK NyDNY-i irányba tart, majd Csákánydoroszlónál nyugati irányba vált, és belép a vizsgálati területre Nyugati irányba tartva végighalad a vizsgálati terület északi zónáján, és Szentgotthárdnál végződik A Szombathely Körmend vezeték Szombathelyről indul ÉÉK DDNy-i irányba halad, és Körmendnél végződik A vizsgálati területet nem éri el A Körmend Zalaegerszeg vezeték a zalaegerszegi elosztó állomásról indul, és ÉK DNy-i irányba haladva Körmendig tart A vizsgálati területet nem éri el Transzformátor alállomások A 120 kv-os hálózat táppontja a hévízi, söjtöri, és szombathelyi 400/120 kv-os alállomás Ezekről az iparági alállomásokról táplált 120 kv-os hálózatról vételezett villamosenergia táplálja a térség 120/20/10 kv-os alállomásait, amelyek a megyék területén a villamosenergia ellátás bázisának tekinthetők 2422 Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély Vas- és Zala megyének és a vizsgálati területnek szénhidrogén ellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, a Földgázszállító Zrt üzemeltet, és amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik A megyék földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig, ez képezi a megyék gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megyék településeinek jelentős hányada A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki 133

134 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 62 ábra Az Őrség vizsgálati terület szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe (Az FGSZ Zrt vezetékrendszere Business Design Print Kft Budapest, 2011) Somogy Megye Területrendezési terv módosítása 12 Melléklet (Térségi szerkezeti terv Környezetterv Kft 2011) alapján, valamint Zala megye Területrendezési terv módosítása I sz melléklet (Térségi szerkezeti terv Pestterv Kft 2010) felhasználásával 134

135 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térségi szénhidrogén hálózat elemei: (Jánosháza) Pókaszepetk Zalaegerszeg Gellénháza Pusztaederics (Tófej) Pusztaederics (Tófej) Gutorfölde Lenti Tófej Lenti Bajánsenye Lenti Lovászi Pókaszepetk Körmend Szentgotthárd (Pókaszepetk) Nagytilaj (Hetyefő) Jánosháza A Zalaegerszeg Gellénháza Pusztaederics (Tófej) vezeték hozzávetőleg ÉK DNy-i irányban halad A vezeték Gellénháza mellett déli irányba fordul, és halad Tófej felé A vezeték itt elágazik, délkeleti ága Nagykanizsáig halad A délnyugati ág a Pusztaederics (Tófej) Gutorfölde Lenti nagynyomású vezeték Ez hozzávetőleg ÉK DNy-i irányú, Gutorfölde Lenti irányba halad A Lovászi Báza Tófej vezeték az előző vezetéktől mintegy km-el délebbre fut Ennek a két vezetéknek nyugati összeköttetését a Lenti Lovászi nagynyomású vezeték biztosítja A Tófej Lenti Bajánsenye vezeték Lentiig a Pusztaederics (Tófej) Gutorfölde Lenti nagynyomású vezeték nyomvonalán fut Lenti előtt északnyugati irányba vált, Lentikápolnánál megközelíti a vizsgálati terület határát, majd északi irányban fut tovább, a terület keleti határával párhuzamosan Kerkakutas előtt északkeleti irányba fordul, belép a vizsgálati területre, és Bajánsenyénél végződik A vizsgálati terület északi részét a Pókaszepetk Körmend Szentgotthárd nagynyomású vezeték látja el földgázzal A vezeték hozzávetőleg K Ny-i irányú, Gasztonynál lép be a területre, és nyugati irányba haladva Szentgotthárdig fut A térségben található gázátadó állomások Vas- és Zala megye területén, a vizsgálati terület térségében üzemelő gázátadó állomások, mint bázishelyek a következő településeken találhatók: Gellénháza, Gutorfölde, Körmend, Szombathely, Lenti, Lovászi, Tófej, Szentgotthárd, Zalaegerszeg Szénhidrogén (olaj, CH termék) termékszállító hálózat távvezeték A Zalaegerszeg Gellénháza Tófej Báza nyomvonalon haladó vezeték Zala megyében kitermelt kőolajat szállítják el A vezeték a vizsgálati területen kívül fut, annak délkeleti sarkától mintegy 15 km-re indul 135

136 Energia, 10E+18 J Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb 10%-ot képviselt A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni Noha ez az energiaszükséglet csak új ener-giaforrások (pl szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI században (pl a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (63 ábra) Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását A jelen évszázadban t kőolaj és m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2008) Az energia piacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják, melyre különböző olajár forgatókönyvek szerinti előrejelzés ismert (International Energy Outlook 2014) (64 ábra) hulladék geoterm bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa ábra A világ várható energiafogyasztása között (Lakatos, Lakatosné 2008) 136

137 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 64 ábra A világ bruttó hazai termelése OECD és nem-oecd országok szerint illetve három olajár esetben, között (milliárd dollárt 2005 évi értéken számolva, vásárlóerő-paritáson) Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m ban) Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük Földgázfelhasználásunk 82%-a import Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban a 65 ábra mutatja 137

138 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 65 ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2013-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 M t, a földgáztermelés 2,05 Mrd m 3 volt (MBFH 2014 jan 1) Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 73 milliárd m 3 földgáz Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 232 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014 jan 1-i állapotra vonatkozóan) Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése) Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátás-biztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis 138

139 Őrség I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030) A Őrség vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 1 Md m 3 földgáz A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az es évek átlagához képest A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (66 ábra) 66 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011 (X 14) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit- és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország Szén- és lignitkészletünk, a nem konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függősé-günket 139

140 Őrség Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (67 ábra) 67 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás: REKK) Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 alá csökkent a szénhidrogén kitermelés éves szinten (68 ábra) A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz 68 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 140