MONTÁGH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY HÁZIREND Készítette: Nagy Andrea igazgató Hatályba lépés időpontja: 2011. szeptember 1.
Tartalomjegyzék HÁZIREND... 1 1. Bevezető rendelkezések... 4 2. Az Intézmény adatai... 5 3. A Házirend hatálya... 5 4. A Házirend elfogadása, felülvizsgálata... 6 5. Gyermekek, tanulók nagyobb csoportja, a tanulók nagyobb közössége:... 6 6. Diákkörök, diákönkormányzat létrehozásának módja... 6 7. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái... 7 8. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos eljárások rendje... 8 8.1 Az iskolai felvétel eljárásrendje... 8 8.2 A tanulói jogviszony megszűnése... 8 9. Jogok és kötelességek... 9 9.1 A tanulók jogai... 9 9.2 A tanulók kötelességei... 11 9.3 A szülők jogai és kötelességei... 13 10. Az iskola munkarendje, tanulói munkarend... 14 11. Általános működési szabályok... 17 12. Védő óvó rendelkezések... 18 13. Egyéb előírások... 20 13.1 Ellenőrző könyv... 21 13.2 Késés... 21 13.3 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek, étkezés lemondása... 21 13.4 Tanulmányi kötelezettségek... 23 13.5 Jutalmazások... 24 13.6 A tanuló fegyelmi felelőssége... 25 13.7 A tanuló anyagi felelőssége... 27 13.8 A tanuló munkájának elismerése... 27 13.9 A tantárgyi, tanévi, részleges, vagy teljes körű felmentés szabályai... 28 13.10 Hivatalos ügyek intézésének rendje... 29 14. Óvodai életrend... 30 14.1 Az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos eljárások rendje... 30 14.2 Az óvoda napirendje... 30 A gyermek óvodai életrendje... 31 Kötelezően közlendő adatok... 32 14.3 Az óvoda védő óvó előírásai... 33 14.4 A szülők jogai és kötelességei... 34 14.5 Hiányzások és késések... 35 14.6 A gyermekek érkezése és távozása... 35 14.7 A szülők és az óvoda dolgozóinak együttműködése... 36 14.8 Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága... 36 15. A Logopédiai Szakszolgálat Házirendje... 38 15.1 A gyermekekre, a szülőkre és a logopédusokra vonatkozó jogok... 38 15.2 A gyermekek, a szülők és logopédusok kötelességei... 39 15.3 Munkarend... 40 16. Gyógypedagógiai tanácsadás, fejlesztés... 42 17. Gyógytestnevelés házirend... 43 17.1 Jogszabályi háttér... 43 2
17.2 Gyógytestnevelés illetékességi köre és feladatai... 43 17.3 A felvétel rendje... 43 17.4 Gyógytestnevelés kötelezettségének megszűnésének rendje... 44 17.5 A tanulók jogai... 44 17.6 A tanulók kötelességei... 44 17.7 A szülő joga, kötelessége... 45 17.8 Munkarend szünetek rendje... 45 17.9 Gyógytestnevelési terem helyiségek, eszközök használatával kapcsolatos szabályok. 45 17.10 Hiányzásokkal kapcsolatos intézkedések... 46 17.11 Az intézmény védő-óvó előírásai... 46 18. Záró rendelkezések... 48 Csengetési rend... 49 Informatika terem rendje... 50 Az intézményvezető, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök fogadóórái... 52 Ügyeleti rend (2011-2012. tanév)... 53 3
1. Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: - az iskola igazgatója készíti el, - a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Hatályba lépés: 2011. szeptember 1. Ezen házirend: - a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény; - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény; - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; - továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. 4
A házirend nyilvánosságra hozatala - A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra hozzuk. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. - Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni őket azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. 2. Az Intézmény adatai Montágh Imre Általános Iskola, Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Székhely: Telephelyei: 2740 Abony, Semmelweis u. 1. Alapító szerve: Abony Város Önkormányzata Felügyeleti szerve: Abony Város Önkormányzata 3. A Házirend hatálya A Házirend területi hatálya kiterjed: A székhely () területén lévő épületre, helyiségeire, udvaraira valamint az (2740 Abony, Semmelweis u. 1.) szám alatt lévő óvoda tagintézményére is. A Házirend betartása kötelező minden, az iskola által szervezett illetve lebonyolított program helyszínén is, amelyek az intézményen kívül zajlanak le.(tanulmányi kirándulások, sport rendezvények, versenyek, tanulmányi séták stb.) A Házirend időbeli hatálya: A Házirend érvényessége, a nyilvánosságra hozása utáni elfogadásától a módosításokig, valamint visszavonásig tart. A Házirend személyi hatálya: A Házirendben foglaltak kiterjednek az intézmény egész közösségére, az intézményhasználók teljes körére, akik: - a gyermekek / tanulók - szülők 5
- (gyógy)pedagógusok - a pedagógiai munkát segítők - a technikai alkalmazottak - iskolaorvos, védőnő - a nevelési oktatási gyakorlatukat végző hallgatók - az alkalmi vendégek, látogatók - az intézmény külső kapcsolatainak személyei 4. A Házirend elfogadása, felülvizsgálata A Házirendet az intézmény vezetősége készíti el és a szak alkalmazotti közösség fogadja el. Az Iskolaszéknek és a DÖK- nek egyetértési joga van a Házirend módosításakor, illetve elfogadásakor. A Házirend a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé és ekkor lép hatályba. A Házirend felülvizsgálata az alábbi esetekben lehetséges: - törvénymódosításkor - az intézmény alapdokumentumainak változásakor - a vezetőség javaslatára - a szakalkalmazottak javaslatára ( 50 % + 1 fő ) - a fenntartó felkérésére 5. Gyermekek, tanulók nagyobb csoportja, a tanulók nagyobb közössége: A tanulólétszám 25%-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. 6. Diákkörök, diákönkormányzat létrehozásának módja Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint 6
tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését. Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. 7. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Az osztályfőnök rendszeresen és időben kötelezett tájékoztatni a tanulókat érintő kérdésekről az osztályközösséget. Az osztályfőnök segítséget nyújt ahhoz, hogy az osztályközösség előtt rendszeresen beszámolhassanak a Diákönkormányzat munkájáról. A tanulók tájékoztatását szolgálja a tanulói hirdető tábla, melyen meg kell jelentetni a tanulókat érintő információkat. 7
8. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos eljárások rendje 8.1 Az iskolai felvétel eljárásrendje A tanulói jogviszony, óvodai elhelyezés létrejöttét a Ktv. 30., 65., 66. -a a 11/ 1994. MKM rendelet 15., 16. -a részletesen szabályozza. Intézményünk kijelölt közoktatási egység, az ide járó gyermekek / tanulók szakvélemény alapján kerülnek iskolánkba. Iskolánk felvételi körzete Abony város közigazgatási területe. Óvodásaink és iskolás tanulóink sajátos nevelési igényű gyermekek. Felvételüket a Közoktatási Törvényben meghatározott feltételekkel, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői javaslata alapján végezzük. A gyermekek/tanulók beíratásakor szükség van a születési anyakönyvi kivonatra, a lakcímkártyára, az érvényes szakértői javaslatra, valamint a TAJ számra. Ha a gyermeket az óvodába, iskolába szakértői vélemény, vagy jegyzői határozat megléte ellenére - nem íratták be, az intézmény igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. Az illetékes jegyző értesítése akkor is kötelező az intézmény számára, ha olyan gyermeket/tanulót vett fel, vagy vett át, akinek lakóhelye/tartózkodási helye nem a nevelési oktatási intézmény székhelyén van. A tankötelezettség - a szülő választása alapján- magántanulóként is teljesíthető. ( 11/1994. MKM rendelet 23. ) Ha az intézmény Igazgatója úgy látja, hogy a tanuló számára nem megfelelő a kért magántanulói státusz, akkor indokairól köteles értesíteni a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. Az ügyben ilyen esetekben a jegyző dönt. Ha a szülő írásban kéri, hogy gyermeke magántanulóként tegyen eleget tankötelezettségének, az Igazgató megkéri az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat véleményét és ennek figyelembe vételével dönt. Óvodai elhelyezés önkéntes jelentkezéssel és gyámhatósági kötelezéssel is lehetséges. 8.2 A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnésének módja: a tanuló tanulmányait befejezte, ill. ha a tanuló más közoktatási intézménybe távozott. 8
Az intézmény Igazgatója megszűntetheti a tanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló már nem tanköteles. Erről az Igazgató írásban értesíti az érintett tanulót és a szülőt /gondviselőt. Ha a tanköteles tanuló az utolsó évfolyam befejezése után nem jelentkezik másik iskolába, akkor erről az Igazgató értesíti a tanuló lakhelye / tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. Ha a tanköteles tanuló nem a beiskolázási körzetbe tartozik, nevelőtestületi döntés alapján fegyelmi határozattal eltanácsolható az intézményből. Ha viszont a tanköteles korú tanuló a beiskolázási körzetbe tartozik, fegyelmi vétség és fegyelmi eljárás okán tanulói jogviszonya az intézményben nem szüntethető meg, tekintettel a különleges gondozáshoz való jogára. (Ktv.10. 3.f.) 9. Jogok és kötelességek 9.1 A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: - színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, - igénybe vegye az iskola létesítményeit, az intézmény nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (sportkör, szakkörök, napközi, tanulószoba, kedvezményes étkezés) - tanulószobai ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, - személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, - a tanulók segítséget kapnak jogaik érvényesítéséhez. Az iskola bármelyik alkalmazottjától kérhetnek segítséget, valamint felkereshetik az intézményvezetőt fogadóóráján. (Vezetői fogadóórák melléklet), - érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, - vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, - részt vegyen tanulmányi versenyeken, - részt vegyen sportversenyeken, - tehetséggondozáshoz való jog, - személyes adatainak felhasználása csak pontosan meghatározott és jogszerű célra történhet, 9
- csak napi 2 nagydolgozatot (témazáró) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, - kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg az adott órától számított második tanórán kézhez kapja, - szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, - véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, - véleménynyilvánítása során nem sérülhetnek sem az intézmény tanulóinak, sem alkalmazottainak személyiségi jogai ill. emberi méltósága, - tanítási órán a tanuló az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra keretéhez és felépítéséhez, - képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, - kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, DSE) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, - kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, szabadidejében munkát vállalhasson, - egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, gyermekés ifjúságvédelmi felelős és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, - családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, - fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny), - tagja lehet az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek (pl. ÉFOÉSZ) - szülői kérésre magántanuló lehet a törvény által meghatározott feltételek figyelembevételével (Szakértői Bizottság javaslata) Tanulói jogok gyakorlása A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Ettől az időponttól kezdődően gyakorolhatja a tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait. Sérelem esetén az iskola tanulója kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérheti jogorvoslatot. 10
Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50%-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 10 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11. (1) bekezdése a) d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. 9.2 A tanulók kötelességei - tartsa be az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit. A közoktatásról szóló törvény 76. -a alapján fegyelmi eljárás indítható, és fegyelmi büntetés szabható ki azzal a tanulóval szemben, aki kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, - tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, - részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon, - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, - mulasztásait igazolja (lásd. mulasztási igazolás, távolmaradási, távozási engedélyek 20-21. oldal) - az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, - óvja és tisztán tartsa azt a padot és széket, amelyen a tanítási órán részt vesz, - biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, - a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl. tornaruha) magával hozza és használja, 11
- segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, - tisztelje társait és az iskola dolgozóit, - védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., - az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, - fiúknak fülbevaló viselése, hajfestés; lányoknak arc-, szem-, haj-, és körömfestés nem javasolt, - a tanulók az iskolai ünnepségeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg (sötét nadrág, ill. szoknya, fehér blúz ill. ing.) - a diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek, - a tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el, - a rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést, - a hetesi tevékenységet ellátó tanuló működjön közre a tanítási óra előkészítésében a szervezési feladatok ellátásában, A hetesek kötelességei - Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, tiszta, kulturált környezet); - Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket; - Felírják a táblára a dátumot; - Ha a pedagógus nem érkezik pontosan az órára, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatónak a pedagógus hiányát; - Az óra után az osztályt csak rendrakás után hagyhatják el; - Az utolsó óra után bezárják az ablakot; - Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz; - A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról; - A hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába; 12
A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl. mobiltelefon, játék, rádió, magnó, stb., nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Nagyobb összeg (pl. ebéd befizetés) elhelyezésére lehetőség van az iskolatitkár irodájában. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal! (lásd. egyéb előírások 13. oldal) Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő ill. pirotechnikai eszközt (pl. petárda!). 9.3 A szülők jogai és kötelességei A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, e) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában, g) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. A szülő kötelessége különösen, hogy 13
a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, b) biztosítsa gyermeke - e törvény 24. -ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését, c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja, e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. h) gyermekének hiányzását legkésőbb a hiányzás első és utolsó napján 11 30 -ig jelentse az étkezési nyilvántartás pontos vezetése miatt. 10. Az iskola munkarendje, tanulói munkarend Az intézmény munkarendje A tanév tanítási napjainak számát minden évfolyamon miniszteri rendelet szabályozza. A tanítási napok hétfőtől péntekig tartanak. Az intézmény nyitva tartása tanítási napokon 6.30 órától 16.00 óráig tart. (Ügyeleti rend: 4. sz. melléklet) Az 1. osztályos tanulókat december végéig, a 2. osztályos tanulókat szeptember végéig a szülők a tanítás megkezdése előtt felkísérhetik a tanterem előtti folyosóra. A szülők várakozási helye a tanítás előtt és a tanítás után a folyosó. Az iskola épületében reggeli ügyeletet 7.30-tól tartunk A tanítás ideje alatt a tanulóknak az iskola épületét kísérő nélkül elhagyni szigorúan tilos! Rosszullét, vagy bármilyen más okból szükségessé váló eltávozás esetén, csak osztályfőnöki vagy vezetőségi engedéllyel és kísérővel lehet elhagyni az iskolát. A váratlan eseményekről mindig tájékoztatni kell az iskola vezetőjét. 14
Napközis tanuló 15 óra előtt csak a szülő írásos kérésére távozhat. Csengetés után az óraközi szünetek idejére a tanulók elhagyják az osztálytermeket és a folyosón vagy az udvaron tartózkodnak. Tanuló felügyelet / engedély nélkül nem tartózkodhat a folyosón vagy az udvaron! Írásos engedély bemutatása után a tanulók közül néhányan egyedül mehetnek haza. A délutáni ügyelet 15.00-ig tart. A tanulók ekkor mehetnek haza, illetve akiknek szülői engedélyük van, azok a szülők által megjelölt időben távozhatnak. A szülői engedélyeket a napközi vezető a naplóban őrzi és azok tartalmát, az osztályban jól látható helyen kifüggesztve, az esetleges helyettesítéseket végző kollégák számára is közzé teszi. Az ápolási díjon lévő szülők gyermekei a tanítási órák befejezéséig lehetnek a csoportokban. Ha a tanuló valamilyen délutáni foglalkozáson vesz részt, akkor a szülő az iskolában várja meg a foglalkozás befejezését. A gyermekeknek / tanulóknak csak a szülő írásos tájékoztatása és kérése után adjuk be a gyermek / tanuló rendszeresen szedett gyógyszerét. Más gyógyszer beadására nincs lehetőség. Ha a gyermek / tanuló beteg, ill. lázas lesz az iskolában, a szülőt értesítjük a gyermek / tanuló állapotáról és kérjük a szülőt, hogy gyermekét vigye el az orvoshoz. Az étkezés rendjét mindig a tanulók órarendjéhez igazodva alakítjuk ki. Időpontja: 12.30-14.00 óráig. Az ebédlő használatának rendje az ebédlőben kerül kifüggesztésre. Az óraközi szünetekben a folyosókon és az udvaron napi váltakozással a nevelők, előzetes beosztás szerint látják el az ügyeletet. Az ügyeletesi rend a tanári szobában, valamint a folyosón kerül kifüggesztésre. Az ügyeleti rend félévente, az órarendhez igazodva változik. Ha az időjárás engedi, a tanulók a szüneteket, nevelői felügyelet mellett, az udvaron is tölthetik. Erről a velük lévő nevelő dönt. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az udvaron, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. A készségtárgyakat tanító, fejlesztő, terápiás és logopédiai foglalkozásokat tartó kollégák kísérik tanítványaikat saját órájuk előtt és után. A testnevelés órára az óráját befejező nevelő kíséri le a tanulókat. 15
A tanítási órákon minden tanulónak feladata, hogy: - előkészítse a szükséges taneszközeit, felszerelését (testnevelés órákon csak az előírt tornafelszerelésben lehet részt venni) - képességeinek megfelelően figyeljen és teljesítse feladatait - kézemeléssel jelezze szólási szándékát - a tanterembe lépő távozó felnőttet néma felállással üdvözölje - a tanítás végén tisztaságot és rendet hagyjon maga után Az iskolában az alábbi felelősök működnek: osztályonként hetes, ügyeletes tanuló. A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A hetesek feladatait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A tanulói ügyeleteseket (az ügyeletes osztályok sorrendjét) a munkaközösség megbeszélés útján jelöli ki. A tanteremben tartott utolsó óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik és az osztályban lévő szemetest egészségügyi okok miatt kiürítik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék, és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. Az iskola 6 30 -tól 15 00 -ig tart nyitva, tanulók számára 7 30-15 00 -ig. A tanulók 15 00 óra után az éves munkatervben meghatározott szakkörök, hitoktatás céljából vehetik igénybe az iskola helyiségeit. A tanítás 8 00 -kor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába és az udvaron várja fegyelmezetten tanárát. Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanárok rendelkezéseit be kell tartani, az ügyeletes tanulókkal együtt kell működni. 16
Szünetekben a tanulók az udvaron tartózkodhatnak. Rossz idő esetén-tanári felügyelet melletta tanteremben maradhatnak. Az iskola területét az utca felé nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival, és a tanterem falán elhelyezi. (lásd. még balesetvédelem, tűzvédelem 18. oldal) A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívhatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik. Szülőket és hozzátartozókat csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák az 1-6. tanórában folynak. Szakkörök délután kerülnek megtartásra. Tanítási idő alatt a diákok az iskola területét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, ez súlyos fegyelmi vétség. (lásd. fegyelmi vétségek 24-25. oldal) A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak a szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. A tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak. (A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel.) 11. Általános működési szabályok 17
Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. A számítógép terem sajátos rendje a 3. sz. mellékletben szerepel. A tornaszoba rendjét lásd védő-óvó rendelkezések 17. oldal. Étkezések rendje Az étkezések ideje: - alsó tagozatosok: 12 30 órától - felső tagozatosok: 12 30 és 13 20 órától Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az ebédlő rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az ebédlőt. Az utolsónak étkező osztály felrakja a székeket. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnökök vagy az igazgató engedélyével lehet elhagyni. Az iskola elhagyása Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét. 12. Védő óvó rendelkezések 18
Gyermekvédelmi felelős neve: Habonyné Bevíz Erzsébet Egészségvédelem A tanulók részére egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van. A tanulók évente kétszer fogászati, az 1., 3., 5., 7., 8. évfolyamok orvosi vizsgálaton vesznek részt. A kötelező védőoltásokat intézményen belül kapják meg. Amennyiben a gyermek hiányzik, a szülő felelőssége gondoskodni a védőoltásról. Ha a tanulón betegség jeleit észleljük, a rá felügyelő pedagógus értesíti az iskolatitkárt, aki telefonon tájékoztatja a szülőt. Drog- vagy alkoholfogyasztás gyanúja esetén a tanuló nem vizsgálható társai előtt. Amennyiben akár a szülő, akár a tanuló nem adja meg hozzájárulását az iskolában történő vizsgálathoz, fel kell hívni a figyelmét, hogy vigye a gyermekét orvosi ellenőrzésre. (Indokolt esetben a gyermekvédelmi felelős a gyermekvédelmi szolgálathoz fordul.) Balesetmegelőzés A tanulók saját épségük és egészségük védelme érdekében nem használhatják a karbantartó műhelyét, a lezárt épületrészt. Konyhai felszereléseket és eszközöket kizárólag pedagógus felügyelete mellett, annak irányításával a megfelelő órákon vehetnek igénybe. A tornaszobába csak tornacipőben léphetnek be a tanulók; a helyiséget pedagógus felügyelete nélkül nem vehetik igénybe. Ékszerek használatának veszélyeiről a tanulókat tájékoztatjuk. Az iskola egész területén és 200 m-es körzetében a dohányzás tilos! Minden tanulónak a tanév megkezdésekor balesetmegelőzési és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. A próba tűzriadót december 1-ig minden évben meg kell tartani. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola balesetmegelőzési és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. Hasonlóképpen járunk el technika és életvitel órákon is. Testékszerek használatának veszélyeiről az érintett tanulókat tájékoztatjuk. Az ennek ellenére bekövetkezett balesetekért felelősséget nem vállalunk. 19
A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Minden iskolán kívül tartandó foglalkozás előtt balesetmegelőzési oktatást kell tartani a foglalkozást vezető nevelőnek, melyet jegyzőkönyvvel dokumentál. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyaiknak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett a Ktv-ben meghatározottak szerint. (lásd a tanuló anyagi felelőssége 25. oldal) 13. Egyéb előírások Tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelességek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelének tilalma, korlátozása, feltételhez kötése. Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos! Ez a tilalom az intézmény alkalmazottaira is vonatkozik. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (teljesen kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 20
13.1 Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló tájékoztató füzetét, ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit köszöntik a tanulók. 13.2 Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. 15 percig késésről beszélünk, utána igazolatlan óra kerül bejegyzésre. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatt késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! (orvosi igazolással) 13.3 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek, étkezés lemondása Ha a tanuló kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. 21
A mulasztás igazolható: - a tanuló a szülő írásbeli kérelmére előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. - a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, - a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben módosító 2010. évi LXVI. Törvény 2010. augusztus 30-i hatállyal bevezette az iskoláztatási támogatás jogintézményét. Az új jogintézmény célja a tankötelezettség teljesítésének, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. Ennek értelmében a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást nyújt. A hiányzásokkal kapcsolatos eljárásrend ennek megfelelően a következőképpen alakul: Az első igazolatlan órát követően az iskola értesíti a szülőt. A tizedik igazolatlan órát követően az intézmény értesítést küld a szülőnek, a Gyermekjóléti Szolgálatnak, és a Jegyzőnek, mint gyámhatóságnak. A harmincadik igazolatlan óra után tájékoztatjuk a szülőt és a Gyermekjóléti Szolgálatot. Az ötvenedik igazolatlan óra után ismételten tájékoztatást kap a szülő, a Gyermekjóléti Szolgálat, és a Jegyző, mint gyámhatóság, akik saját hatáskörükben járnak el. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő második tanítási napon. A távolmaradást követő két tanítási napon belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori késés egy igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. 22
A tanuló által vállalt szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról, napközis foglalkozásról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. A hiányzás első napján a tanuló akár közvetve is, pl. szülei révén köteles értesíteni az iskolát telefonon, esetleg levélben a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot nem alkalmat igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell: - 3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartásjegy max: 4 lehet - 8 óra esetén osztályfőnöki intés a magatartásjegy max: 3 lehet - 12 óra esetén igazgatói intés a magatartásjegy max: 2 lehet - 20 óra esetén tantestületi megrovás a magatartásjegy max: 2 lehet. Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a tanulót törölni kell az iskola tanulóinak sorából, kivéve a tanköteles korúakat. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30%-át a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő a Ktv-ben megfogalmazottak szerint. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban mérlegelve az összes körülményt dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. Amennyiben a 250 tanítási órán belül az igazolt órák száma kevesebb, mint az igazolatlan, a tanuló nem osztályozható, évet ismétel. Az ebédet mindig 11 30 -ig lehet lemondani a következő napra. A tárgynapra vonatkozó ebéd lemondását nem áll módunkban elfogadni. Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónap első hetében történik. Betegség esetén a hiányzás bejelentését követő naptól a befizetett ebéd ára jóváírásra kerül a következő befizetéskor abban az esetben, ha a bejelentés reggel 11 30 óráig megtörtént. A bejelentés elmulasztása esetén nincs mód jóváírásra. 13.4 Tanulmányi kötelezettségek 23
Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján úgy döntött, hogy osztályozó vizsgát tehet, Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: - félévkor: január 20. - év végén: június 5. - A tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje augusztus 4. hete Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 13.5 Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: - osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; - szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; - igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt; 24
- tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható. A jutalmak formái: - könyvjutalom, - tárgyjutalom, - oklevél, - kirándulás. Az osztályfőnökök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: - kiemelkedő tanulmányi eredmény, - példamutató szorgalom, - hiányzásmentes tanév, - versenyeken, pályázatokon való eredményes tevékenység, - kiemelkedő sporttevékenység. Osztályközösségek jutalmazásai Automatikusan jár jutalom szabadnap (időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik) annak az osztálynak, amely teljesíti az alábbi feltételek egyikét: - bukásmentes félév, ha egyúttal a hiányzás átlagosan nem haladja meg a heti óraszámot (az igazolatlan hiányzás az átlagban ötszörös szorzóval szerepel), - kevés hiányzás, ha a félévben a tanítási napok harmadánál kevesebb napon van hiányzás átlagosan nem haladhatja meg a heti óraszámot (az igazolatlan hiányzás az átlagban ötszörös szorzóval szerepel). A tantestület mindkét fenti esetben eltekint egy-egy hosszan beteg tanuló hiányzásának (min. 150 óra hiányzás) beszámításától. 13.6 A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések 25
Szóbeli figyelmeztetés, Írásbeli figyelmeztetés: - osztályfőnöki figyelmeztetés (3 alkalommal) odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (5 magatartási vétség, 5 ellenőrzőkönyv hiány, 10 felszereléshiány) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. - szaktanári figyelmeztetés Írásbeli intés - osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. - igazgatói intő Írásbeli megrovás - osztályfőnöki megrovás - igazgatói megrovás - tantestületi megrovás Fegyelmi büntetés - megrovás, - szigorú megrovás, - áthelyezés másik, azonos típusú iskolába. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során az 1993. évi LXXIX. Törvény 76. szerint kell eljárni. Dohányzás büntetése A tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: - első esetben osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, - intés, - ismétlődés esetén igazgatói írásbeli figyelmeztetés. 26
13.7 A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásainak megfelelően az iskola pert indít! A tanulók bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. Ha a tanuló társai taneszközeit szándékosan megrongálja, kártérítésre kötelezhető. 13.8 A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár a munkaközösséggel egyetértésben meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális követelményeket. Tanulmányi munka értékelése Az első-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Magasabb évfolyamokon 5 jeles a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és megfelelő szinten alkalmazza 27
4 jó a tanuló a törzsanyagot elsajátította és minimális segítséggel alkalmazza 3 közepes a tanuló a törzsanyagot elsajátította jelentős segítséggel alkalmazza 2 elégséges a tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította és jelentős segítséggel tudja alkalmazni 1 elégtelen a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel sem tudja alkalmazni Magatartás jegyek 5 példás fegyelmi vétség nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el 4 jó lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja 3 változó enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el 2 rossz tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el Szorgalom jegyek 5 példás legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít), nincs igazolatlan hiányzása 4 jó legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén 3 változó tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás) 2 hanyag tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól) 13.9 A tantárgyi, tanévi, részleges, vagy teljes körű felmentés szabályai A tanulók mindennemű felmentése: szülői kérésre a gyógypedagógus javaslata és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs 28
Bizottság szakvéleménye alapján történhet. 13.10 Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató önt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. 3. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt csak 8 00 előtt, 15 00 16 00 - ig és óraközi szünetekben kereshetik fel. 4. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni. 29
14. Óvodai életrend 14.1 Az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos eljárások rendje Az óvodai felvétel és átvétel szabályai Óvodánkba a gyermekek a szülő kérésére és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek. Az a gyermek nyer végleges felvételt a gyógypedagógiai óvodába, aki rendelkezik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével, s megfelel a következő minimumkövetelményeknek a 8 hét próbaidő végére: mozgás terén: helyzet- és helyváltoztató alapmozgásokra képes, sima talajon önállóan jár gondozás terén: öltözésnél: együttműködő étkezésnél: kanállal képes enni, pohárból kevés folyadékot inni szobatisztaság terén: a szobatisztasági program (toalett-tréning) során együttműködő, tűri a rendszeres ültetést; és/vagy a program mellett -pelenka nélkül- ébrenlét alatt száraz marad kommunikáció terén figyel a beszélőre, minimális kontaktus kialakítható vele szociális fejlettség terén: csoportban nevelhető, önmagára és társaira nem jelent veszélyt A csoportba való végleges felvétel a szoktatási idő végén végzett pedagógiai vizsgálat alapján történik. Erről a szülőt (gondozót) a szoktatás megkezdésekor írásban is tájékoztatjuk, melyet aláírásával igazol. Az óvodai jogviszony megszűnése Óvodai elhelyezés megszűnésénél az erre vonatkozó jogszabályok alapján járunk el: a szülőt/gondviselőt az intézmény írásban értesíti. 14.2 Az óvoda napirendje Az óvodai nyitva tartás Az óvoda hétfőtől péntekig 7.00 15.00 óráig tart nyitva.. 30
Az óvoda munkarendjében az általános iskola évközi rendjéhez igazodik. A szorgalmi idő szeptember 1-től június közepéig tart, így óvodánk nyáron zárva tart. A munkarend változása miatt az óvoda nyitvatartási rendje változhat, ilyen esetben legalább 1 héttel előbb a hirdetőtáblán tájékoztatjuk a szülőket. A gyermeket az óvodából csak a szülő (gondviselő) vagy az általa írásban megbízott személy viheti el. Váratlan esetben kérjük a változást telefonon jelezni. A gyermekeket érkezéskor a csoportszobáig kell kísérni és a csoportban dolgozó felnőttnek átadni, ellenkező esetben felelősséget vállalni nem tudunk. Gyermek az óvodába egyedül nem érkezhet. Az óvoda napirendje Délelőtt 07.00.-08.20 gyülekező, szabad játék 08.20.-08.30 tisztálkodás 08.30.-08.50 reggeli 08.50.-09.00 WC, tisztálkodás 09.00.-10.50 kötelező foglalkozások (egyéni, mikro csoportos vagy csoportos formában, illetve játék 10.50.-11.30 levegőzés, udvari játék 11.30-12.00 tisztálkodás, ebéd 12.00-12.30 fogmosás, tisztálkodás, Délután 12.30-14.30 mese, alvás, pihenés 14.30-15.00 öltözés, teremrendezés, haza bocsájtás A gyermek óvodai életrendje Az óvodában a gyermekeknek a csoport napirendjében kialakított időpontban kell megérkezniük és távozniuk. A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezésben részesülnek a napirendben megjelölt időpontban. A gyermekek kötelező és kötetlen fejlesztésben részesülnek életkoruktól és egyéni fejlettségüktől függően, az óvodapedagógusok döntése alapján. 31