Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Készítette: Nagy István Mottó: Magyarország legyen Európa Vadaskertje! 1. Célja 2. A vad helye a természeti környezetben 2.1 A vadgazdálkodás kapcsolata az agrárgazdasággal 2.2 A vadgazdálkodás kapcsolata a természetvédelemmel 2.3 A vadgazdálkodás kapcsolata a társadalommal Propaganda feladatok a társadalmi környezet felé 3. A vadállomány, mint természeti erőforrás 3.1. Bölcs hasznosítás 3.2. A vadállomány hasznosítása, a vadászat 4. Oktatás, kutatás 5. A vadgazdálkodás szerepe a munkahelyteremtésben és a rekreációban ~~~x~~~ 1. A Nemzeti Vadgazdálkodási Program életre hívását elsődlegesen a mind gyorsabban változó ökológiai viszonyok, a gazdaság átalakulása és az urbanizálódó társadalom természeti környezettől való eltávolodása teszi alapvetően szükségessé. 2. Az ökológiai viszonyok, melyek a vadgazdálkodás lehetőségeit meghatározzák, többirányú negatív hatásnak vannak tartósan és növekvő mértékben kitéve: - mezőgazdaság kemizálása - úthálózatok bővítése - mezőgazdasági művelésű területek átminősítése /ipartelepek, sóderbányák, üdülőövezetek, stb/ - a földtulajdonosok kerítésépítési divatja Az új gazdasági környezetben igazából a vadgazdálkodás helye és jövője nem lett kijelölve. A természeti környezet hosszú távú megőrzéséből következő alapvető érdek annak meghatározása, hogy a vadgazdálkodás, mint speciális gazdasági tevékenység milyen helyet foglal el a nemzetgazdaságban, ezen belül az agrárágazatban és milyen kapcsolati rendszerben kell működjön a természetvédelemmel.
Az urbanizálódó népesség mind távolodni kezd attól, hogy akár halvány ismeretei legyenek a vadgazdálkodás feladatairól, gazdasági vagy rekreációs hasznáról. Szükséges rögzíteni, hogy Magyarországon helye van a vadgazdálkodásnak! Félő, hogy az Európai Uniós csatlakozás kapcsán felerősödnek azon hangok melyek szerint nyugat-európai mintára kevésbé foglalkozzunk a vadgazdálkodással, elegendő a vadászat. 2.1 Az Európai Uniós csatlakozás az agrárágazatban jelentős változásokat eredményezhet. Az EU a terményfelesleg elkerülése érdekében erős szabályozást alkalmaz, melynek hatására hazánkban várhatóan 1-1,5 millió hektárral csökken a szántóföldi növénytermesztés. Ugyanakkor 15 év alatt 22 %-ra kívánják növelni az erdősültséget. A művelésből kivont szántóterületek / amennyiben erdősítésre nem kerülnek / alternatív hasznosítási módja a vadföldgazdálkodás, a vadgazdálkodás lehet. A kellő szakmai ismeretekkel művelt vadföldhálózat kiépítése egyrészt az apróvadállomány létszámnövekedését, másrészt a nagyvad által okozott vadkár csökkenését eredményezheti. Ugyanakkor az erdőterületek bővülése egészen biztosan a nagyvadállomány további területfoglalását vonja maga után. A vadgazdálkodásnak, mint értékteremtő tevékenységnek két irányú támogatásra van szüksége. Szakmai partner támogatásra a természetvédelem részéről, és pénzügyi támogatásra az agrárpolitika részéről. A vadgazdálkodás az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának /KAP/, cél- és eszközrendszerének nincs alávetve. A korlátozott nemzeti mozgástér szuverén döntési rendszerébe illeszthető. Az agrár és Vidékfejlesztési Nemzeti Stratégia szándékával összhangban hozzájárulhat ahhoz, hogy a mezőgazdasági területek visszafordíthatatlan csökkenése ne történjen meg. Továbbá egybevág azzal a szándékkal, hogy Csak olyan tevékenységi szerkezetet és olyan gazdálkodási módokat ajánlunk, támogatunk, amelyek harmóniára törekednek az ember /társadalom/ a környezet /ökológia/ és a garanciális racionalitás /ökonómia/ szempontjai között. 2.2 A természetvédelemmel való hatékony kapcsolat mindkét fél alapvető érdeke. Tudatosítani kell, hogy a vadgazdálkodás soha sem volt a természetvédelemnek ellenfele, hiszen a természetvédelem szükségességét maguk a vadgazdálkodók, vadászok hangoztatták legelőször. A vadfajok vadászati idényei védelmi szándékot tükröztek már akkor is, amikor hivatalos természetvédelem még nem is volt. A vadgazdálkodásnak is elemi érdeke a természetes környezet védelme, hiszen ez nem csupán a védett állatoknak, hanem a vadgazdálkodás tárgya szereplőinek, a vadnak is az élőhelyét biztosíthatja. A vadgazdálkodás pedig az élőhely adta lehetőségeket kihasználva a vadállomány, mint megújuló természeti erőforrás hasznosítása, így a fenntartó használat egyik gazdasági szereplője. 2.3 A vadgazdálkodás szereplői részéről gyökeresen új tájékoztatási rendszert igényel a jelenkor. Az emberekben folyamatos és racionális propagandával tudatosítani kell, hogy a vadgazdálkodás ugyanolyan fontosságú tevékenység, mint pl. a sertéstartás, vagy a burgonyatermesztés, de jelentősége az egyéb mezőgazdasági termelési tevékenységeknél lényegesen nagyobb, hiszen tárgya a megújuló természeti erőforrás
egy igen jelentős szelete. A társadalmi elfogadottságot csak folyamatos, világos és egyértelmű tájékoztatás útján lehet elérni. A vadgazdálkodásnak a tájékoztatásban kezdeményező szerepet kell vállalnia. 3 A hazai vadgazdálkodás szempontjából fontos vadfajok - gímszarvas: A jelenlegi gímszarvas állomány az ökölógiai viszonyoknak megfelelő. Az ország valamennyi szarvas populációja jó kondícióval rendelkezik, a táplálékszegénység időszakában is. A szaporulat a faj adta lehetőségek maximumán van. A bikák agancsfelrakása az adott környezetnek megfelelő. Kétségtelen, hogy ebben komoly szerepe van a vadgazdálkodásnak és a kiegészítő takarmányozásnak. A hazai állománynagyság viszont a vadkár miatt több helyen az elviselhetőség szintje fölött van. Szakmai műhelynek az érintett vadászatra jogosultak és a helyi mezőgazdasági termelők bevonásával kell megállapítani a fenntartható mértéket /vadkár bérvadásztatás/ - vaddisznó: Az elmúlt évtizedek állomány robbanásának okait rögzíteni kell. E kiválóan alkalmazkodó vadfajunk mind több vadászterületen telepszik meg, amihez a vadászok túlzott állományvédelme is hozzájárul. Az ökológiai lehetőségek a jelenlegi állomány fenntartását lehetővé teszik, de a vadkár miatt a vadállomány nagyságát a gímszarvashoz hasonlóan kell megállapítani. - őz: Őzállományunk nagysága a gyakorlati tapasztalatok szerint elérte a csúcsát. Trófeaminősége továbbra is jónak mondható. Az állomány statisztika szerinti hasznosítása messze alul marad a lehetőségekhez képest. - dám: A hazai dámállomány egyre jobban veszít a jelentőségéből, amennyiben a természetvédelmi szándékoknak megfelelőbb, csupán kerítésekkel körülvett vadászterületeken lesz fenntartható. A természetvédelem korlátozásait felül kell vizsgálni. Nem szabad jelentéktelenné zsugorítani azon vadfaj állományát, amely világrekordokat képes produkálni. - muflon: A probléma hasonló a dáméhoz. A szabadterületi muflonállomány rohamosan csökken. Az érdemleges vadászati lehetőségek jórészt a kerítésekkel határolt vadászterületekre korlátozódnak. - mezei nyúl: Mezei nyúl állományunk ma még általában jónak mondható. A mezőgazdasági területek privatizálása - mint ahogyan várható volt - nem hozta meg az állomány számottevő emelkedését. - fácán: A fácánnevelés költségeinek növekedése a fácánkibocsátás rohamos csökkenését eredményezte, így a teríték látványosan esett vissza. A kibocsátás csökkenése mellett nem kerültek alkalmazásra azok az élőhelykezelési módszerek, melyek a természetes törzsállomány biztonságos túlélését és szaporodását tennék lehetővé. Amennyiben gyors és általános élőhelykezelési változások nem következnek be, a fácán a fogoly szintjére süllyed. - fogoly: A környezet negatív változásai miatt e valamikor milliós létszámmal bíró vadfaj igen sok apróvadas vadászterületről tűnt el, ill. állománya a kritikus
szintre süllyedt. Az élőhelyi problémák hasonló súllyal jelentkeznek, mint a fácánnál. - vízivad: A vízivad vadgazdálkodási jelentősége a Ramsari Egyezmény magyarországi hatása miatt jelentős mértékben csökkent. Változás nem várható. - nagyvad zárttéri tenyésztés, vadaskertek: A több ezer hektáros vadászterületek bekerítése egyre gyakoribbá válik. Szükséges megvizsgálni e folyamat hosszú távú hatásait. A vadászati célú vadaskertek /gímkertek, vaddisznóskertek/ száma egyre gyarapszik. Szükséges vizsgálni, hogy mikor haladja meg a fizetőképes kereslet határát. - nagyvad által okozott vadkár: A vadgazdálkodás jelenlegi egyik legnagyobb gondja az egyértelmű, világos és egységes vadkárbecslési eljárások kidolgozásának hiánya. Hasonló gondot jelent a vadkárbecslői kör változó felkészültsége. A vadkár jelentősége miatt szükséges a vadkárbecslők tanfolyami felkészítése és vizsgáztatása. - apróvad által okozott kár: Az apróvadfajok közül elsősorban a mezei nyúl által okozott kár lehet számottevő /pl. napraforgó, dinnye, gyümölcsös/. A probléma ugyanaz, mint a nagyvad esetében. 3.1 A vadászat, mint hasznosítási forma: A vadászat, mint a megújuló természeti erőforrás, a vadállomány hasznosításának környezetre gyakorolt hatása vitathatatlanul nagy, de nem olyan mértékű, mint azt bizonyos körök jelzik. A vadászat önmagában nem eredményezte egyetlen hazai vadfaj kipusztulását, vagy állományának látványos csökkenését. A vadászat önkorlátozó mechanizmusa már a hivatalos természetvédelem megalakulása előtt is azonnal belépett, amikor bizonyos vadfajok jelentős állománycsökkenése bekövetkezett /pl. fogoly/. Az önkorlátozás főbb lehetőségei a vadászati idények és a magyar vadgazdálkodás jellemző tervezési rendszere. A vadászat önkorlátozását túllépve külső hatásként érvényesül a természetvédelem behatároló törekvése, ami a vadgazdálkodás hasznosítási formájának, a vadászatnak sokszor túlzott szabályozását eredményezi. Nem halasztható tovább a vadgazdálkodás és a természetvédelem közös érdekeinek rögzítése, a szélsőséges természetvédelmi vélemények visszaszorítása. Tudatosítani kell, hogy a vadászat meghatározó segítséget képes nyújtani a természetvédelemnek. 3.2 A vadgazdálkodás termékeinek értékesítése jelenleg mélyponton van. - A vadászat értékesítésére a jelenlegi vadgazdálkodásnak szüksége van. Az un. vadásztársasági területeken ez a helyzet várhatóan változni fog. Ma a trófeás vadnak közel 60 %-át bérvadászok ejtik el, viszonylagos kereslet hiánnyal. Az ún. állami területeken ez a 100 %-ot közelíti. A apróvad esetében szintén túlkínálattal számolhatunk. Különösen igaz ez a mezei nyúlra, hiszen az élőnyúl értékesítési nehézségei miatt megnövekedett a bérvadászati felajánlás. A vadászat értékesítési nehézségei miatt bizonyos mértékű árcsökkentésre volna szükség, hiszen Kelet-Európa árai jórészt a mieink alatt vannak.
- Lőttvad, vadhús: A lőttvad értékesítés a vadászati értékesítésnél is nagyobb gondokkal küzd. A szokásos felvevő piac /Németország/ túltelített, a hazai vadhúsfogyasztás elenyésző. A vadhús esetében mind a hazai, mind a külpiac érdekében szükséges a minősítési rendszer kiépítése, a minőség garantálása. A hazai piac felvevőképességének növelése érdekében intenzív marketing munkára van szükség. 4. Oktatás, kutatás A jelenlegi gyakorlatban alkalmazott oktatási rendszer további finomításra szorul. Valamennyi szintű vadgazdálkodási képzés esetén nagyobb lehetőséget kell biztosítani a szakmai színvonal egységesítésére, esetenként növelésére. Nagyobb beleszólási lehetőséget kell adni a másodfokú vadászati hatóság és a vadászati érdekképviselet számára. Praktikusan az oktatási intézmények számára egységes szakmai követelményrendszert kell előírni. A vadbiológiai kutatásnak súly-pont áthelyezéssel a szükséges alapkutatások mellett a vadgazdálkodásban felmerülő kérdésekre a szélesebb körű ökológiai vizsgálatokkal kell választ adni. 5. A magas szintű vadgazdálkodás jól képzett szakemberek nélkül nem lehetséges. A magyar vadgazdálkodásban jelenleg mintegy 3.700 hivatásos vadász dolgozik, így a családtagokkal együtt közel tizenötezer ember megélhetését biztosítja. A vadgazdálkodás bármilyen szintű degradációja állásokat vesztett hivatásos vadászokat és szerény, de biztos megélhetésű családok életét veszélyeztetheti! A vadgazdálkodás közel ötvenháromezer vadászjeggyel rendelkező magyar vadász és a családtagokkal együtt mintegy 200 ezer magyar ember számára biztosítja a természetes környezetben való rekreáció lehetőségét.