A társadalmit. Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011

Hasonló dokumentumok
Nógrád megye bemutatása

Helyzetkép május - június

A társadalmit. Dr. Wilhelm Zoltán 2010

Helyzetkép november - december

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Helyzetkép augusztus - szeptember

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Helyzetkép szeptember október

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

Helyzetkép július - augusztus

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

Jelentés az ipar évi teljesítményéről

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Helyzetkép december január

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

2.0 változat június 14.

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Az Európai Unió regionális politikája

A kistelepülések helyzete az Alföldön

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

Helyzetkép március április

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Társadalmi. ció. Tranzíci. ban (2006) gazdaságigi stabilizáci. 1. Makrogazdas. telekkel 2. Liberalizáci

TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA évi Beszámolójának kiegészítő melléklete

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZAÚJVÁROS Cg

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről IV. negyedév

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban :47:02

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP /37) november 30.

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

A RÁBA Nyrt I-IV. negyedéves jelentése ÖSSZEFOGLALÁS

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Sülysáp nagyközség évi várossá nyilvánítási kezdeményezésnek

Kutatás és fejlesztés, 2011

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, október

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés december

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, BUDAPEST 1988/2

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE év

Az indiai szubkontinens országainak társadalomföldrajzi jellemzői

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév

Információs és kommunikációs technológiák OECD Információs technológiai kilátások: évi kiadás. Kiemelt szempontok

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló első negyedév

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

Átírás:

A társadalmit rsadalmi-gazdasági gi tér r regionális természeti szetiés s környezeti k problémái India és s Kína K példp ldáján Dr. habil.. Wilhelm Zoltán tszv.. egyetemi docens 2011

Földrajzi keretek Az indiai szubkontinens legnagyobb és legnépesebb állama a terület letének majd 3/4- ét t elfoglaló Indiai KöztK ztársaság g (3.287.590 km 2 ). A szárazulatok 2,2%-ára terjedő országban él l FöldF ldünk népessn pességének 17,5%- a: területe alapján n a Föld F hetedik, népességszáma szerint (2011 márciusm rciusában 1 milliárd 210 millió) ) viszont második m országóri riása.

Őslakói i a veddo-ausztralid népek

Az első nagy bevándorl ndorlási hullám m során a Kr. e. IV. évezredben a dravidák özönlötték k el a szubkontinenst, akik az É-i síkságokon már m r a Kr. e. III. évezredben fejlett civilizáci ciót t hoztak létre, l melynek jelentősége hasonló az egyiptomi, a mezopotámiai miai vagy a kínai k ősi civilizáci ciókéhoz. A feltárt romvárosok rosok (Harappa, Mohenjodaro, Chanhudaro, Lothal stb.) tanúsága szerint a dravidák társadalma csaknem egy évezreden át élt itt jól j l szervezett körülmk lmények között. k

Az Indus Civilizáci cióhoz tartozó terület és s annak néhány ny települése Indiában, Mohenjodaro (Móhendzsódáró) alaprajzával Allchin, B. Allchin,, R. 1968 és Puskás s I. 2000 alapján Jelmagyarázat: A= Alsóváros; C= Citadella; 1= Sztúpa pa; ; 2= Kollégium; 3= Tanácsterem; 4= Nagy Fürdő; ; a= az Indus Civilizáci cióhoz tartozó települések elterjedésének körülbelüli li határa Indiában; b= falvak csoportja; c= falu; d= városv

Nagyon valósz színű,, hogy a városi v szisztéma a természeti csapások sok szinergikus hatása következtében eltűnő vidéki terményfelesleg hatására roggyant meg. A városokra v nehezedő népességnyomás s fokozódása, amely romló egészs szségügyi gyi körülmk lményekkel párosult, pusztító járványokhoz vezethetett, így végül v l elnéptelened ptelenedést, a városi v népessn pesség vitalitásának elvesztését t okozhatta. Akár r az ember, akár r a természet, vagy mindkettő hatására következett k be, de i.e. 1800 körül k l az Indus Civilizáci ció elpusztult.

Más ma már m r jórészt j elvetett vélemények szerint a Harappa Civilizáci ció végét t a korai árja bevándorl ndorlás okozta. A világos bőrű, b, magas termetű indoárj rják fokozatosan a félsziget f középsk pső és s déli d részr szére szorított tották k vissza az alacsonyabb termetű,, sötétebb s tebb bőrű dravidákat. Az árja terjeszkedés évszázadai zadai a brahman civilizáci ció kezdetét t jelentették. Ekkor alakultak ki a társadalom t sajátos tagolódását rögzítő kaszt- vagy varnarendszer csírái, amely funkciója szerint meghatározta az egyes társadalmi t rétegek, csoportok alá- és s fölérendeltsf rendeltségi viszonyait, biztosította totta a szüks kséges javak megtermelését és s elosztásának módjm dját.

Az 1991. évi vi népszn pszámlálás s adatai szerint 845 nyelvet és s dialektust beszélnek Indiában. Ezek közül l ma 42 tudhat maga mögött m legalább egymillió,, anyanyelvi szintű ismerőt. Sok olyan nyelv és s nyelvjárás s van, amelyet csak néhány n ny tíz- vagy százezer zezer ember használ.

Nyelvcsaládok Dél-ÁzsiD zsiában

Az alkotmány helyi használatban 22 nyelvet ismer el hivatalosnak; a központi k nyelv a hindi; emellett összességében sok százmilli zmillió ember nyelve az asszámi mi, bengáli, bodó, dogri, gudzsaráti ti, kannada, kasmíri, konkáni ni, maithili, malajálam lam, manipuri, maráthi thi,, nepáli, orija,, pandzsábi, szanszkrit, szantáli li, szindi,, tamil, telugu és az urdu.

Főbb beszélt nyelvek Indiában

Az egyes államok llamok szintjén n további hivatalos nyelveket is használnak. A hivatalos adatok szerint a lakosság g töredt redéke (alig 3%-a) beszéli magas szinten a volt gyarmatosítók nyelvét, az angolt, közülük k k 200 ezren anyanyelvüknek vallják. Hosszú időn n keresztül l a közép-k és s felsőfok fokú iskolák tanítási nyelve s a tudományos irodalom teljes egész szében angol volt és s részben r ma is az. Az Egyesült Államok után n India rendelkezik a világ második legnagyobb angolul beszélő tudományos közösségével. Az ország g legeldugottabb részein r is találunk lunk angolul kommunikálni kész k embereket.

India a függetlensf ggetlenség g előest estéjén n (1947)

Hinduk aránya India körzeteiben k (2001)

Sanathana-dharma 33 millió isten? Politeizmus? Ísvara: Önvaló,, Valóság, Öröktől l fogva létezl tező. A megnyilvánul nuló Egy az Isten. A megnyilvánul nulás s formája a teremtés, a fenntartás és s a pusztítás s (újrateremt( jrateremtés). E három h funkció megszemélyes lyesített jelképe a Trimúrti rti: : Brahma, Vishnu, Shiva. Ugyanakkor isten számtalan formában képes k megnyilvánulni nulni inkarnáci ciók Isten különleges k hatalommal felruházott szolgái i a félistenek f (dévák),( akik az élet meghatározott területei leteiért felelősek sek

Az Indiában varnarendszernek (varna = szín) nevezett struktúrának, a portugál casta (jelentése: származás, népcsoportn pcsoport esetleg tiszta )) szóból l eredően en adtak nevet a kortárs rs Európában, így született a kaszt kifejezés. Négy N főf varna. Jati (2000+) Jajmani Érinthetetlenek = párip riák k = haridzsanok = scheduled castes = dalitok (17%)

A muzulmán n társadalom t is kasztosodott Idegen hódítók h k (arab, mongol, türk, t afgán, perzsa) leszármazottai: asraf vagy khas Helyi áttértek: ajlaf, atraf, aam Előbbiek alkották k a nemességet, illetve arisztokráci ciát. Földbirtokosok, F igazgatási és s vallási vezetők, vagyis az elit. Származ rmazásuk helye szerint további csoportokra tagolódtak/ dtak/nak

Sayyad, shaik: : arab eredet Mughal: : mongol Pathan: : afgán Ajlaf közösség: szegények, foglalkozási alapon legalább 170 további csoport Arzal, raizal: : takarítók k (legalul) A megosztás s idején n főleg f az elit és s a középosztály vándorolt v Pakisztánba. Akik maradtak: OBC, többszt bbszörösen sen hátrányos h.

Hindu/muzulmán n törésvonalakt Kashmir Erőszakos térítés, t áttértek Vagyoni különbsk nbségek Hitelvek konfliktusai Szent helyek körül k l kitört viszályok Ayodhya: : 1992. december 6. a Bharatiya Janata Párt rathyatrát szervezett zavargások (Babar 1528-ban építtette a Babri Masjidot) 2002 februárj rjában: zavargások Gujaratban

Demográfiai robbanás Az első népszámlálás s (vagy inkább becslés) s) szerint 1600 körül k l a népessn pesség g száma kb. 130 millió volt. JóJ negyed évezred múltm ltán, 1872- re a lakossága 203 millióra emelkedett. Tehát az évi népessn pességnövekedés s mindössze 270 000 fő volt. Ez a nagyon lassú növekedés s többek t között a belső villongások, az európai hatalmak India ellen viselt háborh borúi, az éhínségek és s járvj rványok következtk vetkeztében fellépő a magas szület letési arányt megközel zelítő,, sőt s nem egy esetben felül l is múló m haláloz lozások száml mlájára írható.

Demográfiai robbanás 1891-ben viszont már m r 279 millió főt t száml mláltak ltak meg, azaz az évi növekedn vekedés s kereken 4 milliós s volt. A brit gyarmatosítás s megszüntette India külsk lső és s belső háborúit, javultak az egészs szségügyi gyi feltételek telek is. Mégis, 1931-ben ugyanennyit írtak csak össze, azaz a népessn pesség g növekedn vekedése e négy n évtized távlatt vlatában gyakorlatilag nulla volt, többek t között k az 1891 1901 1901 és s az 1911 1921 1921 közötti k évek influenzajárv rványai, ill. a növénytermesztn nytermesztés s hagyományos szerkezetének megbontása és s a monszun kimaradása nyomán keletkezett éhínségek miatt.

Demográfiai robbanás Az 1930-as évektől l kezdve a népessn pesség növekedése felgyorsult: 1931 1951 1951 között k ismét évente mintegy 4 millióval nőtt n a lélekszám. 1951-től l (ekkor már m r 361 millióan éltek Indiában) pedig a még m g mindig magas szület letési arány, a csökken kkenő haláloz lozás és s az átlagos életkor kitolódása következtk vetkeztében a népesség g gyarapodása rendkívüli, ez idáig ig soha nem tapasztalt méreteket m öltött: tt: megkezdődött a demográfiai robbanás.

Demográfiai robbanás 1961-ben 439 millióan éltek az országban, ami csaknem 8 milliós évi növekedn vekedésnek felel meg. 1971-ben 548, 1981-ben 684, 1991-ben 846 millióan lakták k Indiát. 2001- re a népessn pességszám átlépte az 1 milliárdos küszöböt 2011. március m 1-jén: 1 1.210.193.422 főf (2001: 1.028.737.436, vagyis a gyarapodás: 181 millió fő [Brazília])

Demográfiai robbanás A függetlensf ggetlenség g elnyerésétől l napjainkig eltelt 60 év során n háromszorosh romszorosára ra nőtt n India lakossága. Jelenleg csaknem annyian élnek Indiában, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Indonézi ziában, Brazíli liában, Pakisztánban, Oroszországban és s Japánban, azaz a Föld harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik legnépesebb államában együttv ttvéve, ve, vagy kb. annyian, mint Európa és s Angol-Amerika Amerika valamennyi országában! Ezt a népszaporodn pszaporodási si ütemet figyelembe véve v ve 2025-re 1,4 milliárd, 2050- re 1,64 milliárd emberrel lehet számolni az Indiai Köztársaságban, azaz ha nem mérsm rséklődik közben k a népessn pesség g növekedn vekedése Földünk legnépesebb állama lesz.

Demográfiai robbanás A szület letési aránysz nyszám m a múlt m század zad elejétől napjainkig csak felével csökkent, és s még m g mindig magas (23 ). Indiában a házassh zasság g szinte vallásos kötelességnek minősül. Az anyagi ellátotts tottság és s az érzelmi érettség g vagy az egyéni párvp rválasztás s még m napjainkban sem meghatároz rozója a házassh zasságnak. Ma is fennáll a korai házassh zasságkötés s szokása, sa, jóllehet j 1929-ben törvt rvényt hoztak ellene. Mégis, M a falvakban élő 15 20 év v közötti k fiatalok több t mint 2/3-a a házas! h Ez, valamint az özvegyek újbóli férjhezmenetelf rjhezmenetelét akadályoz lyozó társadalmi tilalom feloldása ami kb. 20 millió nőt érintett szintén n a népszaporulat n növekedéséhez vezetett

Dekád Szület letési aránysz nyszám ( ) Haláloz lozási aránysz nyszám ( ) Természetes szaporodás s ( )( 1901-1911 1911 49,2 42,6 6,6 1911-1921 1921 48,1 47,2 0,9 1921-1931 1931 46,4 36,3 10,1 1931-1941 1941 45,2 31,2 14,0 1941-1951 1951 39,9 27,4 12,5 1951-1961 1961 41,7 22,8 18,9 1961-1971 1971 41,2 18,9 22,3 1971-1981 1981 37,2 16,2 21,0 1981-1991 1991 30,9 10,8 20,1 1991-2001 25,4 8,4 17,0

Demográfiai robbanás Ez utóbbinak különösen k a demográfiai robbanás kezdetén n volt fontos szerepe, már m r csak azért is, mert szemben a mi nőtöbbsn bbségű Európánkkal, a nemek arány nyát t tekintve Indiában a férfiak f vannak többen (1000 férfira f mindössze 936 nőn jut), jóllehet j a nők n k biológiailag ellenáll llóbbak. Valósz színűleg a nők n kulturális, lis, egészs szségügyi gyi és s társadalmi t körülmk lmények okozta magasabb (főként gyermekkori) haláloz lozásával függ f össze ez a kedvezőtlen arány. A leánygyermek szület letését t nem kíséri k osztatlan öröm, mert kiházas zasításuk suk pénzbe p kerül l (átlagosan( 12500 USD), s munkaerejét t a férj f családj djában (a falvakban generáci ciókat tömörítőt nagycsaládban) hasznosítj tják, így a szülők k időskorukban átfogó nyugdíjrendszer nem lévén l csak az otthon maradt fiúgyermekre támaszkodhatnak. t

Demográfiai robbanás A haláloz lozások aránya egy évszázad zad alatt a jobb egészs szségügyi gyi ellátotts tottság következtében kb. 1/5-ére csökkent (8,4 ), s jelentősen kitolódott az életkor felső határa is. A századel zadelőn n a szület letéskor várható élettartam alig 24 év v volt, és s 1941- ben is csak 32; ma viszont közel k 69 év, mely megegyezik hazánk 2007-ben megszületett fiúcsecsem csecsemőinek élethossz- kilátásaival.

Demográfiai robbanás A természetes szaporodás s az elmúlt lt évtizedekben mérsm rséklődött ugyan, de még m így is magas (17 ). A népessn pességnövekedés gyors üteme különösen a demográfiai robbanás s kezdeti időszak szakában nem azért tűnt riasztónak, mert abszolút t mértm rtéke túlságosan magas volt, hanem mert nem kísérte olyan gazdasági gi fejlődés, mint a fejlettebb országokban.

Korábban az angolok gyarmatbirodalmuk terület letén n sok helyütt pl. Malajzia, Kelet- és s Dél-Afrika D indiai szerződéses ses munkásokat sokat telepítettek tettek le. A XX. század zad derekától l jelentős s számban érkeztek Gandhi hazájából vendégmunk gmunkások az Öböl-országokba is. Ezek között k akad olyan (Egyesült Arab Emirátusok), ahol a lakosság g 62%-át indiaiak adják. Ugyanilyen arányban élnek indiaiak Mauritiuson, de 10%-ot meghaladó a lakosságb gból l való részesedésük k Guyana, Trinidad és s Tobago, Fidzsi, Suriname, Bahrein, Katar, Szaúd-Ar Arábia és s Kuvait esetében is. Európában érthető történelmi okok miatt Nagy-Britanni Britanniában él l a legnagyobb indiai közössk sség g (2,3 millió fő), de az Egyesült Államokban szintén n meghaladja már r az indiai bevándorl ndorlók k száma a 2 milliót.

India demográfiai arculata fiatalos. Napjainkban a lakosság g mintegy 1/3-a a 15 éven aluli és s csak a népesség g 5%-a a idősebb 64 évesnél. Mindezért az átlagos életkor 25 év. Ez a juvenilis korstruktúra ra komoly lehetőségeket rejt a XXI. század zad globális lis gazdaságának kiaknázására. Az indiai népessn pességkoncentráció nemcsak törtt rténelmi kora, eredete alapján n különbk nbözik, pl. az európait paitól vagy az észak-amerikai amerikai népessn pességtömörülésektől, hanem az alapjául szolgáló gazdaság g szerkezete tekintetében is. Az indiai tömörülés t s kezdettől l fogva a mezőgazdas gazdaságra gra épült, az agrárfoglalkoz rfoglalkozásúak ak aránya még g ma is nagyon magas (60%), az iparban (12%) és a harmadik szektorban (28%) foglalkoztatottak aránya messze elmarad mögötte. m

Tigris vagy sárks rkány? Új j világgazdas ggazdaság Kína és s India kibontakozásával a hatalom keletre tolódik: létrejl trejön Chindia? Kína a hagyományos tömegcikkt megcikk- termelésben továbbra is élenjáró marad, sokmillió dolláros elektronikai iparral, nehézipari központokkal. k India erősödő hatalom a szoftvergyárt rtásban, tervezésben (design), szolgáltat ltatásokban, precízi ziós műszergyártásban. Az ellentétes tes politikai, hatalmi és gazdasági gi érdekek azonban valósz színűleg megakadályozz lyozzák k az integráci ciót.

Előny nyök és s hátrh trányok Kína marad az ipari óriás (Billió USD) miközben India szárnyal az IT és s a szolgáltat ltatások terén. (Milliárd USD)

Előny nyök és s hátrh trányok Az indiai befektetések jóvalj jövedelmezőbbek (%) és s a bankok is kedvezőbb helyzetben vannak (a kölcsk lcsönök k %-ában)% de Kína K több t befektetést csábít. (Milliárd USD)

Versenyelőny nyök és s hátrh trányok Kína India előtt jár j (USD) de India munkaereje fiatalabb (a munkaerő átlagéletkora) letkora)

Versenyelőny nyök és s hátrh trányok és s a duzzadó népességszám (milliárd fő) f segít t utolérni az élenjárókat. (billió USD)

Előret retörés s a műszaki m alkalmazásokban Kína és s India a legfontosabb növekvn vekvő piacok

A függetlensf ggetlenség g elnyerését t követk vető 30 szűk k esztendő Fél évszázaddal zaddal a függetlensf ggetlenség g kivívása előtt az indiai gazdaság g stagnált. A gazdasági gi növekedn vekedés s 0,8% volt évente, mely megegyezett a népessn pességnövekedés rátájával, így az egy főre f jutó jövedelem nem változott. v A függetlensf ggetlenség g első évtizedeiben ez évi átlagban 1950 és 1980 között k 3,5%-ra nőtt. n Egyúttal a népességnövekedés s is felgyorsult, melynek következtk vetkeztében az egy főre f jutó növekmény csak 1,3% volt.

Hindu növekedn vekedési rátar ta

A függetlensf ggetlenség g elnyerését t követk vető 30 szűk k esztendő Jawaharlal Nehru és s lányal nya,, Indira Gandhi, béklyóba verte az indiaiak energiáit it a kapitalizmus és s a szocializmus legrosszabb vonásaib saiból l kevert gazdaságban. gban. Rossz hatásfok sfokú,, monopolizált lt állami szektor. Agyonszabályozott magánszf nszféra. A világ g legszigorúbb ár- és s termelésellen sellenőrzési rendszere. Gátolt külfk lföldi ldi befektetések sek. Az z indiai gazdaság megfosztása sa a külfk lföldi ldi technológi giától és versenytől l egyaránt. A szervezett munkáss sság g dédelgetd delgetése e = hatékonys konyság csökken kkenése. e. Az z alapoktatás s színvonal nvonalának nak javítását elhanyagolták.

Rajiv Gandhi: óvatos reformok 1991-ben. (1991-ben Indiának nak már m r csak egy milliárd dollár r valutatartaléka volt, szemben a 2005-ös s 118 milliárddal rddal.)

Saját t recept alapján n erősödő gazdaság 1980-2002 között k évi 6%-os bővülés. Ezt követk vetően en 7,5%-ra emelkedett. Az indiai középosztk posztály létszámát t tekintve az utóbbi húsz h évben megnégyszerez gyszereződött, mára m megközel zelíti a 250 millió főt! Mindeközben az ország g nélkn lkülözőinek évente 1%-a küzdötte fel magát t a szegénys nységi küszk szöb b fölé f (Napi 100.000 ember!!!). A népességnövekedés s 2,2%-ról l 1,7%-ra csökkent. Az z egy főre f eső GDP 1178 USD-ról 3051 USD-ra nőtt (vásárl rlóerő paritáson számolva). India jelenleg a világ g negyedik legnagyobb gazdasága, ga, rövidesen r Japánt maga mögém utasítva tva a harmadik lesz.

Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Ha a növekedn vekedés s mértm rtékét t vesszük k górcsg rcső alá,, akkor Kína K megnyerte az utóbbi 20 év versenyét, évi 9,5 %-os% bővüléssel. b A Deutsche Bank előrejelz rejelzése szerint, köszönhetően en az indiai reformoknak és s a munkaerő-növekm vekménynek, az elkövetkezend vetkezendő 15 évben India lekörözi Kínát t a növekedn vekedés ütemét t tekintve.

Az indiai gazdasági gi növekedn vekedés üteme (%)

Saját t recept alapján n erősödő gazdaság A hurráoptimizmust elkerülend lendő: : India foglalkoztatottjainak mindössze 0,7%-a dolgozik a high-tech szektorban, ha ehhez hozzáadjuk az exportra termelő iparban alkalmazottakat, még m g mindig csupán n 6%- nál l tartunk.

Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Belső piactól export, Fogyasztás beruházások (A A fogyasztás s adja az ország g GDP-jének 64%-át, szemben Európa 58, Japán n 55 és s Kína K 42%-ával. ), Szolgáltatások ipar, High-tech alacsony hozzáadott értékű termékek kek. A világgazdas ggazdasági gi leszáll lló áramlatoktól l való elszigetelődés, bővülés s helyett inkább bizonyos fokú stabilitás. s. A fogyasztás s vezérelte modell, kedvezőbb hatású volt a társadalomra, t mint más m s fejlődési stratégi giák, így a társadalmi t különbsk nbségek, a többi t fejlődő országgal ellentétben, tben, kevésb sbé gyorsan nőttek. n

Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az ország g Gini indexe a jövedelemkülönbségeket egy 0-tól 0 l 100-ig terjedő skálán n mutató mérőszáma 33, szemben az Egyesült Államok 41-es, Kína K 45-ös és s Brazília 59-es értékével. A GDP bővülés b s 30-40% 40%-át t a termelékenys kenység növekedése adja, az egészs szséges és s hatékony gazdaság g legfőbb jeleként, szemben a tőke, t vagy a munkaerő gyarapodásával

Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az államadósság g jókora, j mely akadályozza az infrastrukturális beruházásokat. A túlst lságosan szigorú munkaügyi törvt rvények, (a munkavállal llalók k nagyjából l 10%-ára érvényesek csak). Az állami szektor, bár b r jóval j kisebb, mint a kínai, k még g mindig túlst lságosan nagy és s rossz hatásfokkal működikm dik. Noha India sikeresen alapított jój minőségű,, tőket keés tudásintenz sintenzív termékeket gyárt rtó ipari ágazatokat, sikertelen maradt a széles bázisb zisú, munkaintenzív termékeket készk szítő ágazatok megteremtésében ben.

Saját t recept alapján n erősödő gazdaság Az indiai, vállalkozv llalkozásokra épülő minta és s a kínai, k állami irány nyítású modell közti k különbsk nbség g jól j látható.. A kínai k siker az állami szektor vállalatai v és s a külfk lföldi ldi tulajdonú cégek exporttevékenys kenységén n nyugszik. Peking még m mindig bizalmatlan a vállalkozv llalkozókkal kkal szemben. A költségvetési előir irányzat terhére re felhasználhat lható hitelek mindössze 10%-át t kapják k a vállalkozások, ugyanakkor a foglalkoztatottak 40%-a a a magánszektorban talál l megélhet lhetést. Indiában a hitelek 80%-át t vállalkozv llalkozók k veszik fel.

Saját t recept alapján n erősödő gazdaság India kihagyja a saját ipari forradalmát, agrárorsz rországból a szolgáltat ltatások vezérelte gazdaságot got épít. A világ fejlett országainak legtöbbje a primer gazdaság g fölényf nyétől l a szekunderen keresztül l jutott el a tercier ágazatok túlst lsúlyáig. Úgy tűnik, t India kihagyja a középső lépést. Ma a szolgáltat ltatások több, t mint 50%-kal járulnak j hozzá az ország g GDP-jéhez, míg g a mezőgazdas gazdaság g csak 22, az ipar pedig 27%-át t adja (szemben a kínai k 46%-kal). Ráadásul az indiai ipar jórészt j high-tech és magas feldolgozottságú termékeket gyárt rt.

Outsourcing Könyvelés: 2003-ban mintegy 25000 egyesült államokbeli adófizet fizető adóbevall bevallását t készk szítették Indiában. 2004-ben ez a szám m 100000-re emelkedett. 2005-ben már m r 400000 volt. Egészségügyi gyi szolgáltat ltatások: : pl. CT-,, illetve MRI-képek elemzése, e, a diagnózisalkot zisalkotás. A hírellátó lánc egyes elemeinek nek,, vagy az elemzések seknek a kihelyez helyezése: a Reuters már m 1600 munkatárssal rendelkezik Indiában. Telefonos ügyfélszolgálatok.

Outsourcing K+F Hiba lenne azt gondolnunk, hogy az outsourcing önmagában, légüres l térben t működhet. m Szüks kségszerűen en kíséri k a K+F megjelenése is. Karnataka Informáci ciótechnológiai Hivatalának adatai szerint a Cisco Systems, az Intel, az IBM, a Texas Instruments és s a GE indiai egységei gei már m mintegy 1500 szabadalmi bejegyzést kezdeményeztek (2008-ig) az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalánál. l. A Texas Instruments egymaga 270 amerikai szabadalmat jegyzett indiai érdekeltségeiből.

IIT-k (Indian Institute of Technology) ) több t százezer zezer indiai szerzett mérnöki diplomát otthon nem találtak ltak megfelelő munkahelyet. 1953-ra, már m r 25000, a legjobb indiai műszaki m egyetemekről l kikerült fiatal dolgozott az Egyesült Államokban. Ezek a műszaki m értelmiségiek, hála h az indiai adófizet fizetők k pénzp nzéből l kiváló minőségűre felhozott felsőoktat oktatásnak, jelentősen növeltn velték k Amerika tudáslapj slapját. Az informáci ciótechnológiai forradalom mára m lehetővé tette az indiaiaknak, hogy hazájuk elhagyása nélkn lkül l csatlakozzanak a globális lis munkaerőpiachoz, évente nem is kevesen. 2,5 millió frissdiplomás mellett egy sereg jól j l képzett, k korábban háztarth ztartásbeli nőn is helyet kér k ezen a vásártéren.. Figyelemre méltm ltó az MBA-diplom diplomát t szerzők évenkénti nti száma: 89000! Indiában ma 2,9 millió fiatal pénzp nzügyi és számviteli szakember dolgozik, míg m g az Egyesült Államokban 1,8 millió.. Az amerikai National Science Board jelentése szerint a természettudom szettudományos képzk pzésben is jelentős s a legnagyobb földrf ldrész kvantitatív v fejlődése. 2003-ban a világon természettudom szettudományos egyetemi alapképz pzésben részesr szesült 2,8 millió diák k közül k l 1,2 millió ázsiai zsiai egyetemen végzett helyi fiatal, 830000 európai és s 400000 egyesült államokbeli. Bár B a fenti szám m jórészt j kínai k diákokat takar, az indiaiak részarr szaránya is jelentős. A világ g legnagyobb angol nyelvű tudományos közössk ssége indiai!

Tigris vagy sárks rkány? A fiatalok profilja (Forr Kína A kínai k fiatal felnőttek 66%- a individualistának nak tartja magát. A fiatal kínai k felnőttek 23%- a nem tartja fontosnak a gyermekvállal llalást. A fiatal kínai k felnőttek 64%- a szerint a házas h férfiaknak f részt kell venniük k a házimunkában. (Forrás: Grey Global Group) India A fiatal, egyedüláll lló nők 62%-át t nem zavarja, ha mások szeme láttl ttára hibázik. A fiatal, egyedüláll lló nők 76%-a a maga kíván k n dönteni d arról, hogy mikor vállal v gyermeket. A fiatal, városi v nők n 51%-a szerint a nagy ház h és s az autó kulcs a boldogsághoz. ghoz.

Új j exportcikk? Kína és s India is megelőzi az Egyesült Államokat a fiatal szakképzettek számát tekintve.

Tigris vagy sárks rkány? A világgazdas ggazdaság átszabása sa A világ g GDP-jéből l való részesedés s 2004- ben (tény), 2025-ben és s 2050-ben (becslés) s) Forrás: Keystone India Többiek 20% USA 28% Többiek 21% USA 27% India 2% Kína 4% India 5% Japán 12% Kína 15% EU 34% Japán 7% EU 25% Többiek 10% USA 26% India 17% EU 15% Kína 28% Japán 4%

Riasztó számok 1 Millió 30 Millió 203 Millió Fiatalkori haláleset leset évente Indiában és Kínában, a légszennyezés következtében. Kínai és s Indiai fertőződik meg 2010-re a HIV/AIDS vírussal. Munkavállalónak nincs teljes munkaidejű állása.

Linfen Kína Közvetlenül érintett népessn pesség: 3.000.000 főf A kínai k szénb nbányászat és s az arra alapozott energiatermelés s egyik fellegvára. Korom, szén-monoxid, kén-dioxid, k nitrogén- oxidok, arzén, ólom...

Linfen Kína A levegő minősége itt a legtragikusabb Kínában és s a világ g 20 legrosszabb levegőmin minőséggel rendelkező városa közül k l 16 szintén n a Közép K p Birodalmában találhat lható. A WHO által kitűzött tt határért rtékek többszörösét t mérik. m

Linfen Kína A tartomány kútjainak k 52%-a ártalmas vizet ad. A tartomány gyermekeinek jelentős része ólommérgezéstől l szenved.

Tianying Kína Érintett lakosság: 140.000 főf Kína legnagyobb ólom-előállító bázisa, a nemzeti termelés s fele innen származik. A légkl gköri ólomkoncentráció 8,5-szerese, a talajé 10-szerese a kínai k egészs szségügyi gyi határért rtéknek.

Tianying Kína Az itt élők k döntd ntő része szenved az ólommérgezés s következmk vetkezményeitől: agyvelőbántalmak, alacsonyabb értelmi szint, tanulási problémák, koncentráci ciós nehézs zségek, hiperaktivitás s stb.

Sukinda India Érintett lakosság: 2.600.000 főf Az orissai Sukinda-völgyben találjuk ljuk India ismert krómérc rc-készletének 97%-át. A világ g legnagyobb külszk lszíni bányb nyái i közék tartoznak.

Sukinda India 12 bánya b termel, mindegyikük k környezeti k hatásvizsg svizsgálatok, környezetvk rnyezetvédelmi tervek nélkn lkül. l. 30 millió tonna meddőt t halmoztak fel a környk rnyéken A felszíni vizek 70%-a, az ivóvíz z 60%-a a szennyezett (a krómtartalma 20-szorosa a megengedettnek). A krónikus légúti l megbetegedések jelentik a döntd ntő halálokokat. lokokat. A területen a haláloz lozások 85%-a a a bányamb nyaművelés káros környezeti k hatásainak száml mlájára írható.

Sukinda India Klasszikus példp ldája a szennyezőanyagok különböző módokon való regionális szintű szétterjed tterjedésére re és s egészs szségkárosító hatásaikra.

Sukinda India Kínával ellentétben, tben, itt civil szervezetek is megkezdték k a kármentesk rmentesítést, st, pl. az Orisszai Önkéntes ntes Egészs szségügyi gyi Szövets vetség.

Vapi India Érintett lakosság: 71.000 főf A 400 km-es gujarati Arany-folyosó déli vége, ahol 50 különbk nböző iparvállalat 1000 leányv nyvállalata működik, m ezek többst bbsége vegyipari cég. c

Vapi India Az ipari tevékenys kenységből l hatalmas mennyiségű szennyezőanyag származik, pl. a higanykoncentráci ció a terület felszín n alatti vizeiben 96-szorosa a WHO által megállap llapított határért rtéknek.

Vapi India Az innen származ rmazó élelmiszerek 60-szor több t nehézf zfémet (réz, króm, kadmium, cink, nikkel, ólom, vas) tartalmaznak, mint az India más s területein termeltek.

Vapi India Rendkívül l magas számban fordulnak elő bőr-, gége- és s tüdőrákos t megbetegedések, vetélések, illetve női n i terméketlens ketlenség. A károk k csökkent kkentése érdekében hulladékkezel kkezeléssel foglalkozó szervezetet alapítottak a vállalkozv llalkozók. k.

Az öntözéses és s az öntözés s nélkn lküli li mezőgazd gazdálkodás s jövedelemkj vedelemkülönbségei India néhány ny államában (Briscoe( Briscoe,, J. Malik, R. P. S. 2006 alapján) rúpia/ha 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 öntözött nem öntözött Andhra Pradesh Bihar Gujarat Haryana Karnataka Maharashtra Madhya Pradesh Orissa Punjab Rajasthan Tamil Nadu Uttar Pradesh

A napszámosok alkalmazásának átlagos ideje havonta, öntözést alkalmazó,, illetve azt nélkn lkülöző falvakban (Chambers( Chambers,, R. 1988 alapján) munkanapok száma 35 30 25 20 15 10 5 0 öntözött nem öntözött augusztus szeptember november december

Az öntözés s típusa t birtokméret ret szerint (a terület %-% ában) (Malik, R. P. S. 2005 alapján) 35 30 25 Csatorna Tank Kút 20 15 10 5 0 Nagy- Kis-

Az öntözött tt területek kiterjedésének változv ltozása Indiában, az öntözés s típusa t szerint (Bhatia,, R. 2005 alapján) millió ha 35 30 25 20 15 10 5 0 Csatorna Tank Kút 1950-51 1960-61 1970-71 1980-81 1984-85 1993-94 1999-2000

Az elektromos áram ára és s előáll llítási költsk ltsége India néhány n ny államában, 2004-ben (Bhatia( Bhatia,, R. 2005 alapján) Punjab Tamil Nadu MP Bihar Karnataka India Gujarat Maharashtra Nyugat-Bengál UP Költség Ár 0 100 200 300 400 500 Paisa/kwh

400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 Az áramfogyaszt ramfogyasztás s változ v ltozása Indiában 1980 és s 2004 között k Forrás: www.thirdworldwatercentre.org Mezőgazdasági célú áramfogyasztás Összes áramfogyasztás (MKwh) 1982-83 1983-84 1984-85 1985-86 1986-87 1987-88 1988-89 1989-90 1990-91 1991-92 1992-93 1993-94 1994-95 1995-96 1996-97 1999-2000 2000-2001 2002-2003 2003-2004 1980-81 1981-82

A felszínalatti vízkv zkészlet ingatag helyzete Tamil Naduban (Misra,, S. 2005 alapján) 100% 80% 60% 40% 20% 0% Biztonságos (a vízkivétel a visszatöltődés 70%-a alatt marad) Kritikus közeli (a visszatöltődés 70-90%-át kinyerik) Kritikus (a visszatöltődés 90-100%-át kinyerik) Túlhasznált (a visszatöltődés 100%-át kinyerik)

A talajvízt ztükör r esése se (%) az indiai Punjabban 1966 és s 1996 közöttk Jelmagyarázat: 1 = 0-15 2 = 15-30 3 = 30-60

India néhány n ny innovatív v vállalatav (*Betétállom llomány **a 2005. március m 31-ével befejeződött költsk ltségvetési évben) Vállalat Bharti Tele- Ventures Tata Motors ITC ICICI Bank TCS Tevékenys kenység Bevétel** (milliárd USD) Nyereség** (millió USD) Mobil operátor 1,8 330 Autógy gyártás 4,5 318 Agrobiznisz 3,0 503 Pénz nzügy 22,8* 460 Szoftver 2,2 471 Innováci ció Kihelyezett hálózati h szolgáltat ltatások, így a menedzsment az eladásokra és s a marketingre tud koncentrálni. Egy 2.200 dolláros személyaut lyautó fejlesztése, se, melyet kosárban terjesztenek és s a vásárlv rlás s helyén n szerelnek össze. E-kereskedelem alkalmazása a termeltetés és s a beszerzés esetében rurális területeken. Még g az Indiában megszokott alacsony szolgáltat ltatási díjaknd jaknál is kedvezőbb árak alkalmazása külfk lföldi ldi üzleti partnerek megszerzésére. re. Egy felnőttoktat ttoktatási szoftver kifejlesztése, se, mely 10 hét h alatt 500 szó írását-olvasását tanítja tja meg, szimbólumok segíts tségével.

20 tőkeert keerős s kínai k nai vállalatv Vállalat Forgalom 2004-ben (milliárd USD) llalat (*2003-as adat) Tevékenys kenység Állami tulajdon (%) Sinopec 73,6 Kőolaj kitermelés és s kereskedelem 84 PetroChina 70,4 Kőolaj kitermelés és s kereskedelem 90 China Mobile 23,6 Mobil szolgáltat ltatás 75 First Auto Works (FAW) 14,0* Autógy gyártás 100 China Minmetals 12,1* Bányászat 100 Shanghai Automotive 11,8* Autógy gyártás 100 China Life 8,1 Biztosítás 73 China Netcom 7,9 Vonalas telefon-szolg szolgáltatás 75 Baoshan Iron & Steel 7,1 Acélgy lgyártás 61 CNOOC 6,8 Kőolajkutatás 71 TCL 4,9 Elektromos berendezések gyárt rtása 25 ZTE 4,1 Telekommunikáci ciós s hálózatok h szerelése se Lenovo 2,7 Számítógépgy pgyártás 50 China Merchants Bank 2,6 Pénzügyi szolgáltat ltatások 18 Haier 1,8 Elektromos berendezések gyárt rtása 30 Konka 1,6 Elektromos berendezések gyárt rtása 24 Sinochem 1,6 Petrolkémia 53 Changhong Electric 1,4 Elektromos berendezések gyárt rtása 54 Dongfeng Automobile 0,7 Autógy gyártás 70 Cosco 0,2 Hajózás 52 53

A különbk nböző mutatók átlagát ez minél kisebb, annál l fejlettebb a körzet k korreláltattuk ltattuk a körzetben k jelen lévől vallások követőinek arány nyával Hinduk: r=0,183786 Muszlimokat: r=0,1369 A kisebb vallási közössk sségeket elemezve az értékek: keresztények (r= -0,16069), szikhek (r= -0,24259), buddhisták k (r= -0,15207), jainisták (r= -0,26089), más m s vallásúak ak (r= 0,018413) és s nem vallásosak (r= -0,048) A vallási szempontból l sokszínű körzetek fejlettebbek