Iktatószám: IF-4721-7/2015. Előadó: Dr. Kálmánné Tóth Mária Közvetlen telefon: 52/420-015/414 Hivatkozási szám: Ügyintézőjük: Melléklet: (Válaszában kérjük iktatószámunkra hivatkozni!) Tárgy: kötelező határozat H A T Á R O Z A T A Debreceni Egyetem Klinikai Központot (székhelye: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., képviselője: Prof. Dr. Édes István továbbiakban: Kórház) kötelezem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 7. (2) bekezdése szerinti megfelelő az ellátás nyújtására, mely az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik az Eütv. 119. (3) bekezdés b)-ca) pontja szerinti megfelelő minőségű egészségügyi szolgáltatás biztosítására, mely az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze. az Eütv. 136. (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint egészségügyi bírság megfizetésére Egyben kötelezem Kórházat, hogy a fentiek érdekében megtett intézkedéseiről jelen határozatom jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztassa Hivatalomat. A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 10032000-00281519-00000000 számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható.
A Kórház jelen határozatom ellen annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központhoz (1051 Budapest, Zrínyi u. 3.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke 5.000 Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik. I N D O K O L Á S Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (székhely: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.) Sebészeti Klinikája Vesetranszplantációs Sebészeti Osztályán, Rádai Dezsőné (szül: Békés, 1963. 07. 17. továbbiakban: Panaszos) részére 2014. június 12. és július 30. között nyújtott egészségügyi ellátás tárgyában. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására Hivatalom Dr. Wagner László szakfelügyelő főorvost kérte fel. A szakfelügyelő főorvos 2015. április 20-án keletkezett szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Szolgáltatónál keletkezett dokumentáció alapján a Panaszos ellátásával kapcsolatban az alábbi hiányosságokat állapította meg. - A transzplantációhoz kezdetben nem szűrt és választott vörösvérsejt-koncentrátumot rendeltek (2 egység, 2014. 06. 13.) - nem egyértelmű, hogy a donor jobb vagy bal veséjét ültették a recipiensbe (mindkettő leírás szerepel) - nem 6 fajta, hanem 5 fajta DSA szerepel az OVSz által megküldött laboreredményen, - Cellcept adagja 2x100 mg a Zárójelentés dokumentációban (2015. 06. 15.), holott ilyen dózis nincsen (nem szokványos), és máskor szokványos dózisok szerepelnek, (feltételezhető, hogy 2x1000 mg vagy 2x500 mg elírása történt) Hivatalom a rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a Panaszos ellátása során sérült az Eütv. 7. (2) bekezdése, mely szerint akkor megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik, 119. (3) bekezdés b)-ca) pontja, melynek értelmében az ellátás során kell, hogy érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a módszertani útmutatókban közzétett szabályok, a szakmai irányelvek vagy módszertani útmutatók hiányában a széles körben elfogadott szakirodalomban 2
közzétett szakmai követelmények, mely az egyén számára az egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, az Eütv 136. (1) bekezdése, mely szerint a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát, az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a megalapozott, széles körben elfogadott szakirodalmi közlésekre, vagy szakmai konszenzusra támaszkodó szakmai ajánlások; c) az egyén számára ca) egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze, Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3.. (1) a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. Az Eütv. 123. (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. A belgyógyászat, nefrológia szakterület szakfelügyelő főorvosának megállapításai, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján 2015. április 23-án közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről Kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján IF-4721-6/2015. számú, a tértivevény tanúsága szerint 2015. május 04-én átvett levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról. Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt. Az Ehi. 13. alapján: Az egészségügyi államigazgatási szerv a) b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél. 3
Az Ehi. 13/A. alapján: 2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el, b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették, c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek, d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez, e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét. (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7)-(9) (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni.. 4
5
Kapják: 1. DE Klinikai Központ Főigazgatói Hivatal 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. TV 2. irattár 6