45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve

45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete Tiszaújváros egészségterve 2014

Tiszaújváros egészségterve 2014 Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar 2014

Szerkesztette: Dr. Bíró Éva Lektorálta: Dr. Kósa Karolina Az elemzéseket készítették és írták: Dr. Bíró Éva Erdélyi Zsuzsa A borítón szereplő fotókat a Tiszaújvárosi Önkormányzat és a Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 BEVEZETÉS... 8 TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI... 13 1. NÉPESSÉG... 13 2. NÉPMOZGALOM... 17 3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA... 21 4. EGÉSZSÉGMAGATARTÁS... 41 5. TÁRSADALMI HELYZET... 46 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK... 48 1. GAZDASÁG... 48 2. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK... 51 3. INFRASTRUKTÚRA... 57 4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK... 60 5. TÁRSADALMI NORMÁK ÉS ÉRTÉKEK, CIVIL HÁLÓZAT... 70 6. A HELYI ÉRDEKHORDOZÓK VÉLEMÉNYE... 76 7. VÁROSVEZETÉS... 77 JAVASLATOK TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGA EGÉSZSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA... 78 AZ EGÉSZSÉGTERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK ÉS INFORMÁCIÓK... 88

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az egészséget meghatározó tényezők becsült hatása a népesség egészségi állapotára... 10 2. ábra: Az egészséget és az egészségi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők elméleti kerete.. 11 3. ábra: Az állandó népesség számának változása 2004-2012 között Tiszaújvárosban... 13 4. ábra: A férfi és a női lakosság korcsoportos megoszlásának változása Tiszaújvárosban 2005-2012 között... 14 5. ábra: Az öregedési index változása Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon 2005-2012 között... 15 6. ábra: Az öregedési index változása nemi bontásban Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon 2005-2012 között... 15 7. ábra: Tiszaújváros lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján... 16 8. ábra: Évvégi lakónépességszám alakulása 2004-2012 között Tiszaújvárosban... 17 9. ábra: Az élveszületési, halálozási és természetes szaporodási arányszám alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között... 18 10. ábra: A belföldi vándorlási különbözet alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között... 18 11. ábra: A házasságkötések és válások arányszámának alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 2004-2012 között... 19 12. ábra: A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011... 20 13. ábra: A 15 éves és idősebb nők megoszlása az élve született gyermekek száma szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011... 20 14. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban... 24 15. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban... 24 16. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban a korai (65 éves kor előtt bekövetkező) halálozásra vonatkozóan... 28 17. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban a korai halálozásra vonatkozóan... 28 18. ábra: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0 18 évesek leggyakoribb betegségei Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében és Tiszaújvárosban, 2011... 31 19. ábra: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és idősebb lakosság leggyakoribb betegségei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2009 és 2011... 37

20. ábra: A szerfogyasztás változása 2004-2012 között Tiszaújvárosban (TV) az ESPAD vizsgálatból származó országos (MO) és regionális (ÉMR) adatokhoz viszonyítva... 42 21. ábra: A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ), 2011... 46 22. ábra: A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj- Zemplén (BAZ) megyében, 2011... 47 23. ábra: Regisztrált vállalkozások száma Tiszaújvárosban 2006 és 2012 között... 48 24. ábra: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma Tiszaújvárosban, 2004-2012... 48 25. ábra: Ezer főre jutó regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2004-2012... 49 26. ábra: Álláskeresők aránya a munkaképes korosztályból Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2006-2012... 50 27. ábra: 180 napon túli álláskeresők aránya az összes álláskeresőből Tiszaújvárosban és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, 2006-2012... 50 28. ábra: A Tiszaújvárosi Ipari Park felépítése... 51 29. ábra: Átlagos évi kén-dioxid koncentráció Tiszaújvárosban, 2003-2007... 53 30. ábra: Átlagos évi ülepedő por koncentráció Tiszaújvárosban, 2003-2007... 53 31. ábra: Átlagos évi nitrogén-dioxid koncentráció Tiszaújvárosban, 2003-2013... 54 32. a. ábra: A lakásállomány alakulása Tiszaújvárosban 2004-2012 között... 57 32. b. ábra: 100 lakásra jutó lakosok száma Tiszaújvárosban 2004-2012 között... 57 33. ábra: Új építésű lakások Tiszaújvárosban 2004-2012 között... 58 34. ábra: Új építésű lakások az építtető szerint Tiszaújvárosban, 2004-2012... 58 35. ábra: Az önkormányzati lakások megoszlása a bérlés típusa és a bérlő személye szerint, 2012... 59 36. ábra: Közüzemi szolgáltatások igénybe vétele Tiszaújvárosban, 2004-2012... 60 37. ábra: Ezer lakosra jutó óvodás, általános és középiskolás gyermekek száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében 2004 és 2012 között... 61 38. ábra: 100 férőhelyre jutó óvodás gyermekek száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében 2004 és 2012 között... 61 39. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesülők és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők aránya Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2005-2012... 62 40. ábra: Ezer főre jutó nyugdíjasok száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2005-2012... 63 41. ábra: Száz férőhelyre jutó bölcsődések száma Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2004-2012... 63 42. ábra: Tiszaújváros Polgármesteri Hivatal organogramja... 77

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: Tiszaújváros és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó lakosainak megoszlása nem és korcsoport szerint, 2012... 14 2. táblázat: A férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (minden korosztály)... 22 3. táblázat: A nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (minden korosztály)... 23 4. táblázat: A 0-65 éves férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (korai halálozás)... 26 5. táblázat: A 0-65 éves nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (korai halálozás)... 27 6. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0 18 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (BAZ) és Tiszaújváros (TV), 2009 és 2011... 30 7. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 0 11 hónaposak egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011... 32 8. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 1 4 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011... 33 9. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 5 14 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011... 34 10. táblázat: A háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett 15 18 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011... 35 11. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 évesek és idősebbek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Tiszaújváros, 2009 és 2011... 36 12. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19-64 évesek egyes betegségei, Borsod-Abaúj- Zemplén megye, 2009 és 2011... 39 13. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 65 évesek és idősebbek egyes betegségei, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2009 és 2011... 40 14. táblázat: Az Észak-Magyarországi Régióra (ÉMR) és Magyarországra (MO) jellemző egészségmagatartási szokások nemenként a 15-17 éves korosztályban az ELEF 2009 eredményei alapján... 44 15. táblázat: Az Észak-Magyarországi Régióra (ÉMR) és Magyarországra (MO) jellemző egészségmagatartási szokások nemenként és korcsoportonként az ELEF 2009 eredményei alapján. 45 16. táblázat: Az Ipari Park jelentősebb foglalkoztatói... 52 17. táblázat: Vízösszetétel a tiszaújvárosi termálvízben, 2009... 55 18. táblázat: Tiszaújvárosban működő civil szervezetek... 72 19. táblázat: Tiszaújváros lakossága egészségi állapotának javítása érdekében tett javaslatok... 85

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI A népesség létszáma és társadalmi helyzete A népességcsökkenés mértéke Tiszaújvárosban még nem éri el a megyei szintet, és az elöregedés mértékét vagy a természetes szaporodást vizsgálva is kedvezőbb a kép, azonban tendenciájában már látszik, hogy a következő években az országosan megfigyelhető jelenséggel párhuzamosan itt is emelkedni fog az idősek aránya. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma magasabb, mint a megyében, ugyanakkor a válások aránya is magasabb, és mindkettő csökkenő tendenciát mutat. A Tiszaújvárosban élő népesség a megyei népességhez képest magasabb arányban rendelkezik érettségivel és felsőfokú iskolai végzettséggel; magasabb a foglalkoztatottak, alacsonyabb az inaktívak és eltartottak aránya, és feltűnően alacsonyabb a magukat a roma etnikumhoz tartozónak vallók aránya, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében; vagyis, a társadalmi helyzet mint az egészség meghatározója szempontjából a város lakossága előnyösebb helyzetben van a megye egészéhez képest. Egészségi állapot: halálozás és megbetegedések A korai, tehát a 65 év alatti életkorban megfigyelhető halálozás elemzése alapján nincs jelentős eltérés a Tiszaújvárosi kistérség halálozási adatai és az országos adatok között. A férfiak esetében a közlekedési balesetek okozta korai halálozás kedvezőbb, míg a gége, légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata okozta korai halálozás kedvezőtlenebb az országos átlagnál; ugyanakkor a nők körében a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás alacsonyabb szintű. A teljes lakosságra vonatkozó halálozási adatokat vizsgálva a férfiak körében hasonló képet kapunk, míg a nők körében megfigyelhető az emésztőrendszer, ezen belül is kiemelten a krónikus májbetegség és májzsugor, valamint a külső okok miatti halálozás magasabb szintje. A 18 év alatti népesség körében Tiszaújvárosban a leggyakoribb megbetegedések az asztma; elhízás; a szemizmok, a binokuláris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei; deformáló hátgerinc-elváltozások; és a keringési rendszer veleszületett rendellenességei voltak. Mindezen betegségek előfordulása magasabb a megyei átlagnál: az elhízás esetében ez az arány háromszoros, míg a szemészeti és gerincelváltozások esetében csaknem kétszeres. Ugyanakkor a vérképzőrendszer betegségei esetében megfigyelhető megbetegedési arány fele a megyei értékeknek. 1

A 18 év feletti népesség körében a leggyakoribb megbetegedések a magasvérnyomás betegség, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, a spondylopathiák, szívkoszorúér (ischaemiás szív-) betegségek, és a szívbetegségek egyéb formái; mindegyik gyakoribb a nők körében, a férfiaknál a cukorbetegség az 5. leggyakoribb megbetegedés. A megyei adatokat a regionális és országos adatokkal összevetve, általában a fiatalabb korosztályokban alacsonyabb a betegség előfordulása az országos átlaghoz képest. A megyei és a városi morbiditási adatok közti különbségek okainak felderítése javasolt célzott vizsgálattal. Egészségmagatartás A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) által koordinált helyi felmérések eredményeiből kitűnik, hogy a fiatalok körében a különböző rizikómagatartási formák kipróbálása leggyakrabban a 12-15 éves korosztályban következik be; a kábítószer-fogyasztás kapcsán előtérbe kerülnek az új típusú, herbál drogok. Regionális szinten jelentős probléma a dohányzók, alkoholfogyasztók és a lerészegedők, valamint a legális szereket fogyasztók magas aránya. A felnőtt populáció magatartására vonatkozóan regionális adatok állnak rendelkezésre, amelyekből az tűnik ki, hogy a 35-64 éves férfiak körében a dohányzók aránya magasabb az országos átlaghoz képest, a 35 év feletti nők körében pedig alacsony a megfelelő időtartamú testmozgást végzők aránya. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Gazdaság A vállalkozások száma Tiszaújvárosban viszonylag állandónak mondható az áttekintett időszakban. Mind a kiskereskedelmi üzletek, mind a vendéglátóhelyek száma 2008-ban jelentősen lecsökkent, majd ezt követően emelkedő trendet mutatva visszatért a 2004-es állapothoz. 2004 és 2012 között Tiszaújváros gazdasági mutatói kedvezőbbek voltak Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági mutatóinál. A város gazdasági fejlődését nagymértékben javította az Ipari Park megjelenése és az oda letelepülő vállalatok működése. A munkanélküliek száma 2009-ben tetőzött, Tiszaújvárosban a munkaképes korosztály 8%-a, míg a megyében 17%-a keresett munkát. A féléven túli álláskeresők aránya Tiszaújvárosban 4,5%, míg a megyében 10% volt. Környezeti tényezők A levegőszennyezettség egyik vizsgált mutatója esetében sem érte el a szint az egészségügyi határértéket, de a nitrogén-oxid koncentrációban emelkedő trend figyelhető meg, amely hosszútávon kedvezőtlenül befolyásolhatja a városban élők egészségét. Megjegyzendő, hogy 2007 óta a kötelezően vizsgálandó 4 levegőszennyező anyag közül csak egyről érhető el mérési adat. 2

Az ivóvíz minőség-ellenőrzése folyamatos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet értékelése alapján az ivóvíz jó minőségűnek mondható. A közterületek és a parkok tisztántartása és gondozása rendszeresen történik, a város teljes területén megoldott a kommunális és a veszélyes hulladékgyűjtés, valamint a lomtalanítás. A városban van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre is. A környezeti zajterhelés sem a lakóövezetekben, sem az Ipari Parkban nem éri el a határértéket, valamint a város sugárterhelése is messze elmarad az egészségügyi határértéktől. A Járási Népegészségügyi Intézet eddigi vizsgálatai szerint az Ipari Park tevékenysége környezeti szempontból nem befolyásolja károsan a városban élők egészségét. Infrastruktúra és közszolgáltatások A lakáshelyzet a településen kedvező képet mutat, a lakásállomány 2004 és 2012 között folyamatosan növekedett. 2008 óta természetes személyek helyett inkább vállalkozások építenek ingatlanokat a városban. Az önkormányzati bérlakások kétharmadát szociálisan rászorulóknak adják bérbe. Figyelemre méltó a közműhálózatba bekapcsolt háztartások arányának csökkenése; ezek közül is kiemelendő, hogy a vezetékes gázfogyasztók aránya két év alatt 5%-kal csökkent. A közműolló nagysága 2004 és 2012 között nem haladta meg az 1,8%-ot. 2004 és 2012 között az óvodai helyek betöltöttsége több mint 80% volt. A betöltöttség 2006 és 2008 között volt a legalacsonyabb, 83%-ra esett vissza, az óvodai férőhelyek csökkentésére 2004-ben került sor, amelyet a gyermekek számának növekedésével visszaállítottak. A bölcsődei férőhelyek és az azt igénybevevők aránya alapján a bölcsődékre túlterheltség volt jellemző, amely az infrastruktúra bővítésével 2010-ben megszűnt. A gyermekkorúak száma a megyei és az országos trendhez hasonlóan Tiszaújvárosban is csökkenést mutat. Bár a rendszeres szociális segélyben és közgyógyellátásban részesülők száma alacsony a településen, az önkormányzat által nyújtott szociális alap- és kiegészítő szolgáltatásokat igénybevevők száma folyamatosan növekszik. Ezek a szolgáltatások példaértékűen működnek, megoldásokat keresve az szociális területen felmerülő összes problémára. A közintézmények és a civil szervezetek partnerségi viszonyban működnek együtt. A különböző közintézmények összefogása eredményeként jól működő veszélyeztetettségi és krízishelyzet-észlelő és -jelző rendszert is kialakítottak a családok és ezen belül a gyermekek segítésére. A nyugdíjasok száma folyamatosan, egyenletesen csökkent 2005 és 2012 között a városban, míg megyei szinten a nyugdíjasok számának növekedése volt megfigyelhető meg. 3

Az egészségügyi alap- és járóbeteg szakellátás is jól szervezett, a város és a környéken élők ellátása jó színvonalon történik, a betegforgalom növelése és a finanszírozás javítása kulcsszerepet játszik a már meglévő infrastruktúra megőrzésében. Társadalmi szervezetek, érdekhordozók véleménye Tiszaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiája szerint a városban működő civil szervezetekkel való kapcsolattartás az Intézményfelügyeleti, Szociális és Sportosztály feladata, mely a civil szervezetekkel és az egyházak helyi képviselőivel is folyamatos jó kapcsolatot tart fenn. A Képviselő-testület igyekszik a civil szervezetek tevékenységét ösztönözni és segíteni. Ennek érdekében létrehozásra került egy önkormányzati forrásból működő pályázati alap, amely az egyesületek és más civil szervezetek támogatását szolgálja. A szervezetek évente pályázhatnak megrendezésre kerülő rendezvényeik és éves működési költségük támogatására. A fentieken túl az önkormányzat egyeztető fórumok ülésein tájékoztatja a civil szervezeteket a döntések előkészítéséről és a megszületett döntésekről. A helyi civil szervezetek aktivitása tevékenységüktől függően változó. Az aktívabb szervezetek közé tartoznak a sporttal foglalkozók, a kulturális és az érdekvédelmi feladatokat felvállalók. 6 egyesület, 28 sportegyesület és 13 alapítvány szolgálja elsődlegesen a város valamely társadalmi csoportjának egészségét. A sport kiemelt szerepet tölt be a város életében, mely az önkormányzat támogatásának és a civil szervezetek aktivitásának egyaránt köszönhető. Közösségi helyiségek biztosítása, a szálláshelyek és étkezési lehetőségek fejlesztése segítené a sportrendezvények kiszolgálását és az egészségturizmus fejlesztését is. A városban több program és rendezvény is zajlik egész évben, ugyanakkor fontos lenne a kínálat korcsoportonkénti célzása. Városvezetés A város élén a települést jól ismerő, hosszú ideje a városvezetésben tevékenykedő polgármester áll. Az önkormányzat összetétele lehetővé teszi az egységes elvek alapján történő döntéshozatalt. Az új önkormányzatra várhatóan az előző Képviselő-testületek által is tanúsított hosszútávú, stratégiai gondolkodás lesz a jellemző. 4

JAVASLATOK A Tiszaújváros lakossága egészségi állapotának javítása érdekében tett javaslatok összeállításához az Egészségügyi Világszervezet által megalkotott egészségmodell alapján strukturáltuk az egészséget befolyásoló, az előzőekben összefoglalt adatokkal jellemzett tényezőket. Az egészségterv céljainak meghatározásakor abból indultunk ki, hogy azoknak Tiszaújváros küldetéséhez kell illeszkedniük, amelyet az önkormányzat Képviselő-testülete által 2010-ben elfogadott integrált városfejlesztési stratégia tartalmaz. Figyelembe vettük azt is, hogy az önkormányzatnak az egészséget meghatározó mely tényezők esetében, és milyen tervezési szinteken van lehetősége befolyásolásra. A jelen egészségtervben hosszú-, közép- és rövidtávú (stratégiai, taktikai és műveleti) célokat határoztunk meg. A stratégiai célokat a 2014-es önkormányzati választások után hivatalba lépő, 5 évig működő önkormányzat két működési ciklusára terveztük. Az alábbiakban a fontosabb fejlesztési javaslatokat összegezzük. Gazdaság A Tiszaújvárosban lévő gazdasági környezet kedvezően hat a kis- és nagy vállalkozások alapítására és üzemeltetésére. A munkanélküliség csökkentéséhez és a városban élő családok stabil anyagi helyzetének megőrzéséhez fontosnak tartjuk ennek a struktúrának megőrzését és fejlesztését, új ipari létesítmények betelepülésének, szükség esetén a munkaerő átképzésének támogatását. A város hagyományainak és jelenlegi helyzetének figyelembevételével a sporttal és egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztési lehetőségei kiemelt figyelmet érdemelnek, melyhez a szálláshelyek és az étkeztetési lehetőségek fejlesztése nélkülözhetetlen. A város a természeti adottságai közül a Tisza és a Sajó nyújtotta lehetőségeket alig használja ki. Javasoljuk a városi sport- és szabadidős tevékenységek részévé tenni a folyók adottságaira építő programokat és szolgáltatásokat. Környezeti tényezők Annak biztosítása érdekében, hogy a későbbiekben is alacsony maradjon a levegőszennyezettség, illetve vizsgálható legyen a légszennyezettség és a légúti betegségek összefüggése, szükség van a levegőszennyezettség szempontjából kiemelkedően fontos négy paraméter törvényileg előírt, folyamatos monitorozására. Ehhez szükség van a 2007-ben megszüntetett mérőállomások visszaállítására, elhelyezésük felülvizsgálatára környezet-egészségügyi szakemberek bevonásával. Ezt a törekvést jelzi, hogy 2014 augusztusától mobil mérőállomást telepítettek Tiszaújvárosba. 5

Infrastruktúra Az önkormányzati bérlakások fenntartását és üzemeltetését fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetben lévő családok támogatására, amely csökkentheti a szociális szolgáltatásokkal való visszaélés jelenségét. További vizsgálatot igényel annak feltárása, hogy miért csökken a közműhálózatba bekapcsolt háztartások aránya. Közszolgáltatások - egészségügy A lakosság egészségi állapotának javítása és a gazdasági növekedés elősegítése érdekében is javasoljuk az egészségügyi szakellátás szolgáltatásainak bővítését a sport- és egészségturizmus irányába, mely a szakrendelői személyzet minimális bővítését, és a Városi Termálfürdővel történő megállapodást igényelné. A szolgáltatások szélesebb körű igénybevételéhez a hotelszolgáltatások kiterjesztése szükséges, amelyet a szálláshelyek és vendéglátóipari (étkeztető) egységek számának növelésén túl esetleg a meglévő szolgáltatások közelében szanatóriumi fekvő részleg kialakításával lehetne megoldani. Ezen fejlesztéseknek alapvető feltétele, hogy a rendelőintézet önkormányzati kezelésben maradjon. A fizikoterápiás részleg forgalmának növelése és a finanszírozás javítása érdekében javasoljuk a már meglévő géppark és szakszemélyzet minél gazdaságosabb kihasználását, melyhez vissza kellene állítani a korábban működött betegszállítási rendszert. A Tiszaújvárosi kistérségben a vezető halálokok számottevő mértékben életmódi tényezők által befolyásoltak. E betegségek csökkentésére javasoljuk az 51/1997. NM rendeletben életkori csoportokra előírt szűrővizsgálatok megszervezését és kivitelezését, illetve az életmódot kedvezően befolyásoló szolgáltatások és programok indítását. A szűrővizsgálatok és egészségfejlesztési programok megvalósításához mindenképpen szükség van az önkormányzat, a rendelőintézet és az ellátást nyújtó orvosok közötti együttműködési tervre. Javasoljuk a város különböző életkori csoportjait megcélzó átfogó egészségfejlesztési programok nagyobb számban és/vagy rendszeresen történő megrendezését, melyek szervezésébe ajánlott a civil szervezeteket bevonni. Közszolgáltatások köznevelés és szociális ellátás Kiemelt figyelmet javaslunk fordítani a 0-6 éves korosztályra, amelynek optimális fejlődése a legújabb kutatások szerint a felnőttkori egészségi állapotot is döntően befolyásolja. Javasoljuk célzott programok szervezését a fokozott gondozást igénylő várandósok körében, elsősorban a dohányzásról való leszoktatást célozva. 6

A megyei megbetegedési adatokkal összevetve a városban magasabb a fiatalok körében a legalább részben életmódi tényezőkre, ezen belül is a mozgásszegény életmódra visszavezethető megbetegedések (elhízás és mozgásszervi betegségek) aránya. Ezért az iskolás gyermekek számára a mindennapos testnevelés helyszíneit, illetve az arra rászorulóknak gyógytorna-lehetőséget kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy a fiatalok többsége 12-15 éves kora közt már kapcsolatba kerül a különböző káros szenvedélyekkel, érdemes az általános iskolai oktatásba olyan rendszeres, az önismeretet és a konfliktusmegoldási készségeket javító integrált foglalkozásokat beépíteni, amelyek bizonyítottan csökkentik az élvezeti szerek használatát. Fontos a jelenleg is működő kortárs segítői rendszer fenntartása, és a kortárs segítők bevonása ezekbe az iskolai programokba. Növekvő jelentőségű probléma a lakosság további csökkenése és elöregedése, a nyugdíjasok arányának emelkedése. A probléma elsődleges megoldásaként a szülőképes korú nők és a fiatal családok támogatását tartjuk fontosnak. Gondoskodni kell az idősek megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról is, aminek a városra nehezedő terhe akkor csökkenthető, ha az itt élő idősek minél tovább képesek megtartani önellátó képességüket és jó egészségben érik meg az időskort. Ezt szolgálhatná az idősekre irányuló egészségfejlesztési szolgáltatások fenntartása és további bővítése. Országosan úttörő kezdeményezés lehetne egy olyan idősotthon létrehozása, amely az időskori aktivitás megőrzésére, sőt javítására teszi a hangsúlyt, a városi sportlétesítmények és a rendelőintézet által biztosítható komplex szolgáltatások kihasználásával. Civil hálózat A civil szervezetek kiemelt önkormányzati támogatása fenntartandó, és javasolt e szervezeteknek az egészségfejlesztési tevékenységekbe való intenzívebb bevonása. E szervezetek működéséhez fontos megfelelő helyiségek biztosítása, például egy olyan Civil Ház formájában, ahol a különböző tevékenységeket folytató, de máshol nem elhelyezhető civil szervezetek lehetőséget kapnának foglalkozások és rendezvények megtartására. Városvezetés Javasoljuk a városfejlesztési terv kiterjesztését hosszabb időtávra; valamint a sport- és egészségturizmus irányába történő nyitás lehetőségeinek áttekintését, és kistérségi fejlesztési terv készítését a kistérség más településeivel együtt. Javasoljuk a civil szervezetek támogatásának bővítését, a lakosság minél szélesebb körű bevonását közvetetten a civil szervezetek révén, illetve közvetlenül is a város jövőjének tervezésébe. 7

BEVEZETÉS Az egészség a magyar társadalomban folyamatosan tárgya a közbeszédnek, sajnálatos módon többnyire negatív megvilágításban. Ennek oka az, hogy a népesség egészségi állapota alapján hazánk nemzetközi összehasonlításban rendre a kedvezőtlenebb helyzetű országok közé kerül. A kedvezőtlen helyzetet jól illusztrálja, hogy 2012-ben a Magyarországon született fiúcsecsemők által várhatóan megélt életévek száma az Európai Unió 28 tagállama közül a 24. legalacsonyabb, a lánycsecsemők által várhatóan megélt életévek száma a 25. legalacsonyabb volt 1. Ismert az is, hogy az ország lakosságának egészségét jellemző kedvezőtlen átlagok nagyon jelentős területi különbségeket rejtenek: az országon belül a legrosszabbak az egészség-mutatók az északkeleti (Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) és a délnyugati (Somogy, Baranya) megyék lakossága körében 2. A rossz egészségi állapot szorosan összefügg az ugyanezen területeket jellemző deprivált társadalmigazdasági helyzettel 3,4, ami hazánkban különösen erősen befolyásolja a férfiak 25 éves korban még várhatóan megélt éveinek számát 5. A leginkább deprivált hazai térségekben (amelyekben az ott élők alacsony jövedelműek és iskolázottságúak, magas a munkanélküliség, magas az egyszülős és/vagy sokgyermekes családok aránya, és zsúfoltak a lakások) a férfiak körében az országos átlaghoz képest 37, nők körében 55%-kal magasabb a 65 éves kor előtt bekövetkező halálozás 2. A népesség kedvezőtlen egészségi állapota nem tükrözi sem az ország gazdasági fejlettségét 3, sem azt, hogy a lakosság magasra értékeli az egészség fontosságát megkérdezés esetén. Egy közelmúltban lebonyolított felmérés 6 válaszadói 1-10 közötti skálán 7 8,64-es átlagra értékelték az egészség fontosságát, de csak 5,99 pontra értékelték mindazt, amit az egészségük érdekében tesznek. Az egészség fontosságának a legmagasabb pontszámot a nem dolgozó (gyes-en, gyed-en lévő, nyugdíjas, stb.) válaszolók adták. (Megjegyzendő, hogy a megkérdezettek városlakó, legalább középfokú végzettségű, internetet használó felnőttek voltak, vagyis viszonylag jobb helyzetű társadalmi rétegekhez tartoztak. Egy olyan felmérés, amelynek válaszadói tükrözték volna a magyar 1 Life expectancy at birth, by sex, Eurostat. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tps00025 lekérve 2014. október 23. 2 Juhász A., Nagy Cs., Páldy A., Beale L.: Development of a Deprivation Index and its relation to premature mortality due to diseases of the circulatory system in Hungary, 1998 2004. Social Science & Medicine 2010;70(9):1342-1349. http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/s027795361000095x lekérve 2014. október 23. 3 Mészáros J., Harcsa I. (szerk.): Helyzetkép a népesség egészségi állapotáról. Barankovics István Alapítvány, Budapest 2011. 4 Nagy Cs., Juhász A., Beale L., Páldy A.: Mortality amenable to health care and its relation to socio-economic status in Hungary, 2004-2008. European Journal of Public Health 2012; 22(5):620-624. http://eurpub.oxfordjournals.org/content/22/5/620.short lekérve 2014. október 23. 5 Health inequalities in the EU Final report of a consortium. Consortium lead: Sir Michael Marmot. EU 2013. http://ec.europa.eu/health/social_determinants/docs/healthinequalitiesineu_2013_en.pdf lekérve 2014. október 23. 6 Egészségmagatartás kutatás 2013. Béres Egészség Hungarikum Program http://beh.hu/kutatasaink/ lekérve 2014. október 23. 7 1: legrosszabb (legkevésbé fontos), 10: legjobb (legfontosabb) 8

népesség demográfiai összetételét, vélhetően még nagyobb szakadékot jelenített volna meg az egészség elvi fontossága és az egészség érdekében végzett cselekvések közt.) Ugyanezen vizsgálatban az egészséges életmódra törekvés legnagyobb akadályaként a válaszadók több mint fele az anyagi korlátokat, több mint harmada az idő hiányát, egyharmada az elhatározás hiányát, illetve a kényelmet jelölte meg a legnagyobb jelentőségű korlátnak. Felmerül a kérdés, hogy ha a népesség fontosnak tartja az egészség kérdését, de különféle okok miatt mégis a kívántnál kevesebbet tud azzal foglalkozni, hogyan lehet ezen változtatni? Beszéljünk és írjunk többet az egészségről? Adjunk még több információt arról, hogyan kell helyesen táplálkozni, mennyit és mit kell mozogni, milyen szűrővizsgálatokat mikor érdemes igénybe venni? Létesítsünk még több kórházat és rendelőintézetet? Manapság már számos, tudományos kutatásokból származó bizonyítékkal rendelkezünk arról, hogy a népesség egészségi állapotát nem elsősorban az határozza meg, hogy szavakban mennyire gondolják azt fontosnak az emberek; sőt mi több, az egészségügyi ellátórendszer helyzete is korlátozott jelentőségű. Sokkal nagyobb hatással vannak a népesség egészségére azok a láthatatlan strukturális tényezők, amelyek a társadalom működését, szerkezetét, gazdaságát, az épített és természeti környezetet, az oktatási, az egészségügyi, és a szociális intézmények minőségét és működésük feltételeit is megszabják politikai, gazdasági, jogi és pénzügyi döntések sorozatával. Ezt a felismerést tükrözte az az ábra, amely 1999-ben jelent meg a New Yorki Tudományos Akadémia kiadványában, amely a fejlett országok társadalmi-gazdasági tényezőinek az egészségre gyakorolt hatását bizonyító kutatásokat összegezte 8 (1.a. ábra). A Kanadai Interdiszciplináris Kutatóintézet 9 ehhez képest kategóriánként és számszerűen is némileg eltérően határozta meg az egészségre hatást gyakorló legfontosabb tényezők jelentőségét (1.b. ábra). Ez utóbbi ábra az ún. Kirby-jelentésben látott napvilágot 10, amely a kanadai szövetségi kormánynak a kanadai egészségügyi rendszerre és a népesség egészségi állapotára gyakorolt hatásáról készült, s amelyet az ország parlamentje 2002-ben tárgyalt meg. Mindkét ábra megegyezik azonban abban, hogy a népesség egészségi állapotának alakulásában az egészségügy jelentőségét legfeljebb 25%-ra becslik; a társadalmi, gazdasági és ökológiai tényezők jelentőségét viszont legalább 50%-ban határozzák meg. Az Európai Unióban 2006- ban, Finnország EU-elnöksége alatt, annak egyik jelentős eseményeként jelent meg az a könyv, amely az előzőekhez hasonlóan amellett érvelt, hogy az emberek egészségi állapotának nemzeti és nemzetközi szintű javítása legnagyobb mértékben nem az egészségügy / betegellátás révén 8 A. R. Tarlov: Public policy frameworks for improving population health. Annals of the New York Academy of Sciences, 1999; 896:281-293. doi: 10.1111/j.1749-6632.1999.tb08123.x 9 Canadian Institute for Advanced Research, CIAR 10 The Health of Canadians - The Federal Role. Interim Report on the state of health care system in Canada. Chair: The Honourable Michael J. L. Kirby. March 2001. http://www.cimca.ca/i/m/the-complete-kirby-report.pdf lekérve 2014. október 23. 9

fejleszthető, hanem a mindennapi életkörülmények, az oktatás, a munkahelyek biztosítása, stb. révén, tehát olyan döntésekkel, amelyek az egészség társadalmi meghatározó tényezőit javítják 11. 1. ábra: Az egészséget meghatározó tényezők becsült hatása a népesség egészségi állapotára a. a New Yorki Tudományos Akadémia szerint 5% 20% gének és biológiai tényezők egészségmatatartás 57% 18% egészségügyi rendszer társadalmi és ökológiai tényezők Forrás: Tarlov: Public policy frameworks for improving population health. Ann N Y Acad Sci, 1999. b. a Kirby-jelentés szerint 15% 10% biológiai és öröklött tényezők fizikai környezet 50% egészségügyi rendszer 25% társadalmi és gazdasági környezet Forrás: The Health of Canadians - The Federal Role. Interim Report on the state of health care system in Canada, 2001. Ma már számos tudományos bizonyítékon alapuló megállapításnak tekinthető, hogy az egészséget nem elsősorban egészségügyi, hanem az egészségre hatást gyakorló minden tényezőt befolyásoló átfogó politikai döntésekkel lehet fejleszteni. Ezen tényezők összességét jeleníti meg az az ábra, 11 Ståhl T, Wismar M, Ollila E, Lahtinen E, Leppo K (eds). Health in All Policies. Prospects and potentials. Ministry of Social Affairs and Health and European Observatory on Health Systems and Policies, Helsinki 2006. http://www.amsa.at/images/2006_health_in_all_policies.pdf lekérve 2014. október 23. 10

amelyet az Egészségügyi Világszervezet (EVSz, az ENSZ szakosított, népegészségüggyel foglalkozó intézménye) tett közzé, egy olyan bizottság munkájának eredményeként, amelynek feladata a népesség egészségi állapotát meghatározó társadalmi tényezők teljes körű feltérképezése volt 2005 és 2008 között 12 (2. ábra). 2. ábra: Az egészséget és az egészségi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők elméleti kerete Forrrás: Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health. WHO, 2008. Az ábra bal oldalán láthatók azok a strukturális tényezők, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a populáció egészségi állapotára; ettől jobbra láthatók a társadalmi csoportok, illetve az egyén szintjén erős hatást gyakorló, de a strukturális tényezők által befolyásolt egészség-determinánsok. Az egészségügyi ellátás jelentősége hangsúlyos, de korlátozott. Az ábra alapján az is érthető, hogy mivel a populációk egészségi állapotának mutatói a legjobb és legrosszabb helyzetűek adatait is tartalmazzák, az átlag legnagyobb mértékű javítása főleg a legrosszabb helyzetű rétegek egészségi állapotának fejlesztésével, vagyis az egészségi állapotban fennálló egyenlőtlenségek csökkentésével érhető el, ami összhangban van a társadalmi igazságosság elvével is. A fentiekre való tekintettel nagy jelentőséggel bír az, ha az ország egy lakosra jutó bruttó hazai termék szerint legkevésbé fejlett régiójának 13 egyik települési önkormányzata egészségtervet készíttet, hangsúlyt adva a településen lakók egészsége iránti elkötelezettségének, megértve a 12 Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health. Final Report of the Commission on Social Determinants of Health. World Health Organization, 2008. http://whqlibdoc.who.int/publications/2008/9789241563703_eng.pdf lekérve 2014. október 23. 13 Az egy főre jutó bruttó hazai termék régiónként, 2011. Központi Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_megyek lekérve 2014. október 23. 11

fejlesztéshez szükséges hosszútávú és átfogó politikai tervezés szükségességét. A tudományos kutatások elmúlt évtizedekben felhalmozott, fentebb leírt bizonyítékait figyelembe véve Tiszaújváros egészségtervét és a helyzetleírás alapján megfogalmazott javaslatokat az Egészségügyi Világszervezet elméleti kerete alapján készítettük el, figyelembe véve azokat a lehetőségeket, amelyekkel egy hazai városi önkormányzat rendelkezik az egészséget befolyásoló társadalmi és gazdasági tényezők alakításában. Az EVSz ajánlásának megfelelően 12 először a város lakossága létszámának és egészségi állapotának jellemzőit írjuk le a megye és a régió, valamint az ország lakosságának jellemzőivel összehasonlítva. Ezt követően vizsgáljuk az egészségmagatartás jellemzőit, ugyancsak megyei és országos kitekintésben, majd a lakosság társadalmi helyzetét mutatjuk be, amelyet döntően az iskolázottság, foglalkozás és jövedelem határoz meg. E tényezőket azonban a helyi önkormányzat közvetlenül nem, csak politikai döntésekkel, a gazdaság és a közszolgáltatások révén tudja alakítani. Ugyanez igaz azon köztes tényezőkre, mint anyagi körülmények, társas összetartozás, kockázati és egészségmagatartás, stb., amelyek közvetlenül befolyásolják az egészségi állapotot, de amelyeket áttételesen szintén a helyi gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok alakítanak. Ezért a továbbiakban röviden ismertetjük a helyi gazdaságot, amely a foglalkoztatás és azon keresztül a jövedelemszerzés legnagyobb volumenű lehetőségeit megteremti és fenntartja. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások részei a gazdaságnak, munkalehetőségeket teremtenek, de közvetlen hatásuk is van a lakosság mindennapi életkörülményeinek minőségére, a település vonzerejére. Alapvető fontosságúnak gondoljuk a társadalmi normák és értékek rövid leírását az egészségtervben, hiszen ezek olyan strukturális tényezők, amelyek minden más egészségdeterminánsra hatnak, ezért bár figyelembe vételük tudomásunk szerint először történik meg hazai egészségterv kapcsán a stratégiai tervezésben szempontként kell szerepelniük. Végül a települési szintű irányítás (városvezetés), vagyis a helyi önkormányzat jellemzőit összegezzük, tekintettel annak kulcsjelentőségére az Egészségügyi Világszervezet egészségmodellje szerint a populáció egészségét és annak lakosságcsoportok közti eloszlását közel kétharmadnyi súllyal befolyásoló társadalmi és gazdasági, valamint fizikai környezeti tényezők alakításában. Tudomásunk szerint a hazai egészségtervek közül a tiszaújvárosi az első, amelyben az Egészségügyi Világszervezet egészségmodellje szolgál a helyzetleírás és a tervezés alapjául. Reméljük, hogy az ezen alapra épített egészségterv beteljesíti küldetését, és megfelelő támpontot jelent olyan önkormányzati döntésekhez, amelyekkel Tiszaújváros lakosságának viszonylag kedvező egészségi állapota és életminősége tovább javítható. 12

fő TISZAÚJVÁROS LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI 1. NÉPESSÉG A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az állandó népesség az adott településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkezők összessége, a lakónépességbe az életvitelszerűen az adott településen élők tartoznak. 2012-ben Tiszaújvárosban 17911 főnek volt állandó bejelentett lakcíme, ebből 9531 fő (53,6%) volt nő. A nemek arányát tekintve nincs számottevő eltérés a Borsod-Abaúj- Zemplén megyére jellemző értéktől, ahol 52,4% a nők aránya. Az állandó népesség száma 2004-2012 között 131 fővel (0,7%) csökkent, mely messze alatta marad a megyei szinten tapasztalt 5,5%-os népességcsökkenésnek (3. ábra). 3. ábra: Az állandó népesség számának változása 2004-2012 között Tiszaújvárosban 18060 18040 18020 18000 17980 17960 17940 17920 17900 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika A 2012-es adatokat nemenként és korcsoportonként bontva (1. táblázat) megállapítható, hogy a legidősebb korosztályt leszámítva a férfiak aránya minden korcsoportban magasabb, mint a nőké. A 15 év alatti férfiak aránya meghaladja a 65 év felettiek arányát, és a populáció csaknem háromnegyede tartozik a 15-64 éves korcsoportba. A nők esetében ezzel szemben a 65 év felettiek aránya magasabb, mint a gyermekek aránya, és közel 71%-uk tartozik az aktív lakossághoz. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében is hasonló mintázat állapítható meg, mind a nemek egymáshoz viszonyított arányát, mind a nemeken belül az egyes korcsoportok arányát tekintve. A férfiak települési, megyei, és országos adatait összevetve nincs lényeges eltérés a korcsoportok arányát tekintve, a nők esetében azonban Tiszaújvárosban magasabb a 15-64 évesek, és alacsonyabb a 65 év felettiek aránya. 13

1. táblázat: Tiszaújváros és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó lakosainak megoszlása nem és korcsoport szerint, 2012 Korcsoport Férfiak Nők fő % fő % Tiszaújváros 0-14 év 1 312 15,66 1 337 14,03 15-64 év 6 190 73,87 6 739 70,71 65-x év 878 10,48 1 455 15,27 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 0-14 év 56 423 16,62 53 528 14,63 15-64 év 243 810 71,84 240 881 65,84 65-x év 39 156 11,54 71 475 19,53 Magyarország 0-14 év 738 841 15,32 699 253 13,33 15-64 év 3 460 220 71,73 3 490 591 66,56 65-x év 625 135 12,95 1 054 520 20,11 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika A korcsoportok arányának változása látható külön a két nemben 2005 és 2012 között a 4. ábrán, melyből egyértelműen leolvasható az idős népesség arányának emelkedése és a fiatalok arányának csökkenése az elmúlt években. 4. ábra: A férfi és a női lakosság korcsoportos megoszlásának változása Tiszaújvárosban 2005-2012 között 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0-14 éves nők aránya 15-64 éves nők aránya 65-X éves nők aránya 0-14 éves férfiak aránya 15-64 éves férfiak aránya 65-X éves férfiak aránya 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika Az öregedési index az idős (65 év feletti) népesség arányát mutatja meg a gyermeknépességhez (15 év alattiak) viszonyítva. Az 5. ábrából egyértelműen látszik az arány emelkedése az elmúlt években, azonban Tiszaújvárosban, B.-A.-Z. megyéhez hasonlóan és az ország egészétől eltérően, még nem haladta meg az értéke az 1-et, ami azt jelenti, hogy a legidősebbek aránya alatta marad a 14

öregedési index öregedési index legfiatalabbak arányának, azaz az elöregedés mértéke ezeken a területeken még nem éri el az országos szintet. 5. ábra: Az öregedési index változása Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon 2005-2012 között 1,15 1,05 0,95 Tiszaújváros 0,85 0,75 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 0,65 0,55 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika Ha azonban nemenként külön vizsgáljuk az öregedési index alakulását (6. ábra), szembeötlő az eltérés az adatok között. A megyei és az országos adatokhoz viszonyítva mindkét nemben Tiszaújváros van a legkedvezőbb helyzetben, ugyanakkor a nők esetében 2010 óta 1-nél magasabb az öregedési index értéke, míg a férfiak esetében 2012-ben is csak 0,67 volt. Az adatokból látható, hogy az elöregedési folyamat lassabb a településen, mint akár a megyében, vagy az országban. 6. ábra: Az öregedési index változása nemi bontásban Tiszaújvárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Magyarországon 2005-2012 között 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 Tiszaújváros nők Borsod-Abaúj-Zemplén megye nők Magyarország nők Tiszaújváros férfiak Borsod-Abaúj-Zemplén megye férfiak Magyarország férfiak 0,4 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika 15

A 2011-es népszámlálás adatai alapján mutatja a város lakosságának nem szerinti megoszlását 5 éves életkori csoportonként a 7. ábrán látható korfa, amely az öregedő népességű társadalmakra jellemző urna alakú. A 45 év alatti korcsoportokban kismértékű férfitöbblet figyelhető meg, amely 45 év felett átfordul női többletté; ennek mértéke emelkedik a kor előrehaladtával, a nők magasabb várható élettartamát szemléltetve. Az aktív korúak esetében megfigyelhető az 55-59 és a 30-39 éves korcsoportok kiugró aránya, mely az 1950-es évek eleji Ratkó-korszak abortusz-tilalma miatt megnövekedett születésszám évtizedekkel későbbi, két generációt érintő következménye. 7. ábra: Tiszaújváros lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint a 2011-es népszámlálás adatai alapján 85 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 Nő Férfi 10% 5% % 5% 10% Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2011 A lakónépességet tekintve 2012-ben 16654 fő élt életvitelszerűen a városban, a 2004-es adatokhoz képest 2,9%-os csökkenést mutatva (szemben a megyei szinten tapasztalható 6,8%-os csökkenéssel). A női lakosok száma 2012-ben 8927 fő (53,6%) volt. A lakónépesség számának változását nemi bontásban szemlélteti a 8. ábra 2004 és 2012 között. 16

fő 8. ábra: Az év végi lakónépesség számának alakulása 2004-2012 között Tiszaújvárosban 8900 8400 7900 7400 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 év nők férfiak Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika 2. NÉPMOZGALOM A népmozgalom a népesség létszámában és összetételében végbemenő változásokat vizsgálja. A népesedési folyamatokat alapvetően az élveszületés, a halálozás és a vándorlás határozza meg. A természetes népmozgalom leírása a vándorlást (migrációt) figyelmen kívül hagyva csak az élveszületés és a halálozás folyamatait vizsgálja, amelyek az élveszületési és halálozási arányszámokkal jellemezhetők. Ezen mutatók az élveszületések és a halálozások számát az évközepi lakosságszámhoz viszonyítják; e két arányszám különbsége adja a természetes szaporodási arányszámot. Nő a népesség, ha a természetes szaporodási arányszám értéke pozitív; a lakosság fogyását jelzi, ha a mutató negatív. A természetes népmozgalmat 2004 és 2012 között vizsgálva megfigyelhető, hogy az élveszületési arányszám értéke 9,33/1000 fő és 10,01/1000 fő között ingadozott, ami nem maradt el jelentősen a megyei értékektől, amely viszont 2008 óta folyamatosan csökken (9. ábra). A halálozási arányszám a vizsgált periódusban 7,07/1000 fő és 7,84/1000 fő között ingadozva összességében enyhe emelkedést mutatott. Fontos azonban kiemelni, hogy míg az élveszületési arányszám B.-A.-Z. megyében és Tiszaújvárosban nem különbözik számottevően, ezzel szemben a város halálozási arányszáma jelentősen alatta maradt a megyei értékeknek. Mindezekből következik, hogy a megyei szinten nyilvánvaló természetes fogyás a városban még nem jelentkezett, bár a csökkenő tendencia már látszik. 17

ezrelék 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 ezrelék 9. ábra: Az élveszületési, halálozási és természetes szaporodási arányszám alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között 15 13 11 9 7 5 3 1-1 -3-5 Élveszületési arányszám Tiszaújváros Élveszületési arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén megye Halálozási arányszám Tiszaújváros Halálozási arányszám Borsod- Abaúj-Zemplén megye Természetes szaporodási arányszám Tiszaújváros Természetes szaporodási arányszám Borsod-Abaúj- Zemplén megye Az ábrán az egyes adatsorokra illesztett lineáris trendvonalak láthatóak. Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika A migrációról az 1000 főre jutó belföldi vándorlási különbözet tájékoztat, ami a Tiszaújvárosba állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők, valamint visszavándorlók és az onnan más közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők és visszavándorlók számának különbözete. Ez a mutató 2004 óta folyamatosan negatív a 2011-es évet leszámítva, azaz többen vándorolnak el, mint amennyien beköltöznek. Ez a tendencia egyébként jellemző a megye, sőt az Észak-Magyarországi Régió egészére is (10. ábra). Ugyanakkor az elmúlt években a különbség mértéke csökkent az el- és bevándorlók száma között. 10. ábra: A belföldi vándorlási különbözet alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között 0,005 0-0,005-0,01-0,015 Belföldi vándorlási különbözet 1000 főre Tiszaújváros Belföldi vándorlási különbözet 1000 főre Borsod-Abaúj-Zempl én megye -0,02 Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika 18

ezrelék A népmozgalmi eseményekhez sorolhatók a családokkal kapcsolatos jelenségek is. A 11. ábrán látható a házasságkötések és válások számának alakulása 1000 lakosra vonatkozóan 2004 és 2012 között Tiszaújvárosban és B.-A.-Z. megyében. A házasságkötések esetében mind megyei, mind városi szinten csökkenő tendencia látszik. Míg 2004-ben Tiszaújvárosban 5,67 házasságkötés jutott 1000 főre, addig 2012-re ez az arány már csak 4,01/1000 fő volt. A válások esetében is megfigyelhető a negatív tendencia, ennek mértéke viszont kisebb (2004-ben 3,42 válás jutott 1000 főre, 2012-ben pedig 3,06). 11. ábra: A házasságkötések és válások arányszámának alakulása Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2004-2012 között 7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 Házasságkötési arányszám Tiszaújváros Válási arányszám Tiszaújváros Házasságkötési arányszám Borsod- Abaúj-Zemplén megye Válási arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén megye Az ábrán az egyes adatsorokra illesztett lineáris trendvonalak láthatóak. Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (Statinfo) Területi statisztika A városban élők családi állapotát illetően a 2011-es népszámlálás adatai alapján a 14 év feletti lakosság 32%-a nőtlen vagy hajadon, 44%-a házas; 13% az özvegyek és 11% az elváltak aránya. A nem házasok 11%-a él élettársi kapcsolatban. A férfiak körében másfélszer magasabb az egyedülállók, nők körében ötször magasabb az özvegyek aránya a másik nemhez viszonyítva. A megyei adatokkal összevetve az eredményeket, csak az özvegyek és elváltak esetében látható említésre méltó különbség, amennyiben a tiszaújvárosi nők körében alacsonyabb az elváltak, és magasabb az özvegyek aránya (12. ábra). 19

12. ábra: A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% nőtlen, hajadon házas özvegy elvált Tiszaújváros férfi BAZ férfi Tiszaújváros nő BAZ nő Tiszaújváros összesen BAZ összesen Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2011 A 13. ábra a 14 évnél idősebb nők megoszlását mutatja a gyermekeik száma szerint. Mind a gyermektelen, mind az egy gyermeket nevelők aránya 23,5%. 41% vállalt két gyermeket, míg az ennél többet nevelők aránya 12%. A gyermektelenek aránya a megyében megegyezik a tiszaújvárosival, míg a 3 vagy több gyermeket nevelők aránya a városinál jóval magasabb, megközelíti a 20%-ot. 13. ábra: A 15 éves és idősebb nők megoszlása az élve született gyermekek száma szerint Tiszaújvárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyében, 2011 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% Tiszaújváros BAZ 10% 5% 0% 0 1 2 3 4 vagy több gyermekek száma Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2011 20

3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 3.1.Halálozási viszonyok A kisebb népességcsoportok, pl. települések, halálozásának jellemzésére alkalmazható mutató a standardizált halálozási hányados (SHH), mely lehetővé teszi annak megítélését, hogy a vizsgált népességcsoport halálozása az országos átlaggal megegyező (SHH=1), annál kedvezőbb (SHH<1) vagy kedvezőtlenebb (SHH>1). Ugyanakkor alkalmazásakor fontos figyelembe venni, hogy minél kisebb a vizsgált népességcsoport létszáma, annál jelentősebben befolyásolhatja az SHH értékét a halálesetek számának véletlen ingadozása egyik évről a másikra. Ezért mindenképpen fontos a talált eltérések statisztikai jelentőségét tesztelni. Tekintettel arra, hogy az általunk vizsgált periódusban a halálozások száma évi 122 és 161 fő között ingadozott, a halálozási viszonyok jellemzését kistérségi, és nem települési szinten végeztük el 14. A bemutatott adatok a Tiszaújvárosi kistérségre vonatkoznak, a kistérségi halálozás eltérését vizsgálják az országos átlagtól főbb halálokonként mind a teljes lakosság, mind pedig a 65 év alattiak vonatkozásában nemi bontásban. A 65 éven aluliak halálozását külön mutató, a korai halálozás jellemzi, mert az Egészségügyi Világszervezet szerint a fejlett országok lakosságának ez a várható életkori minimuma. A korai halálozás vizsgálata kiemelkedő jelentőségű a népesség egészségi állapotának jellemzéséhez. A teljes lakosságra vonatkozó halálozás elemzése A férfiakra jellemző halálokok között alig található olyan, ahol lenne jelentős eltérés az országos átlagtól 2005 és 2012 között (2. táblázat). Az utolsó 4 év adatai közül csak 2010-ben volt magasabb a halálozás az országos átlagnál a gége, légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata, valamint a szívkoszorúér-betegségek vonatkozásában. 2006-ban és 2007-ben magasabb volt a külső okok (pl. baleset, gyilkosság, öngyilkosság) miatt bekövetkezett halálozás az országos átlagnál, azóta viszont ez a többlet megszűnt. A nők körében pozitívan kiemelhető a rosszindulatú daganatok okozta halálozásnak az országos átlagnál alacsonyabb mértéke 2009-ben és 2012-ben, valamint az agyérbetegségek okozta alacsonyabb halálozás 2011-ben (3. táblázat). Ugyanakkor a légzőrendszer és az emésztőrendszer, ezen belül is kiemelten a krónikus májbetegség és májzsugor miatti emelkedett halálozás fokozott figyelmet érdemel. Az adatok négy évre történő összevonásával tovább stabilizálható az SHH értéke. Ezt az eljárást a 2009-2012 közti periódusra elvégezve megállapítható, hogy a férfiak esetében a vastagbélrák (SHH=0,6) és a közlekedési balesetek (SHH=0,5) okozta halálozás kedvezőbb, míg a gége, légcső, 14 Megvizsgáltuk a települési szintű (tiszaújvárosi) halálozási adatokat is, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal bocsátott rendelkezésünkre. Az adatvédelmi törvény rendelkezései miatt azonban az adatszolgáltatás nem volt teljes körű, ezért a kapott adatok nem alkalmasak a kistérségi, megyei és országos adatokkal való összevetésre, így azok bemutatásától eltekintünk. 21

hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (SHH=1,3) okozta halálozás kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A nőkre vonatkozó halálozási adatok stabilizálását követően megfigyelhető volt, hogy a daganatok (SHH=0,8) és ezen belül is a nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai (SHH=0,5) okozta halálozás alacsonyabb; míg az emésztőrendszer (SHH=1,4), ezen belül is kiemelten a krónikus májbetegség és májzsugor (SHH=1,8) valamint a külső okok (SHH=1,5) miatti halálozás magasabb. 2. táblázat: A férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (minden korosztály) Haláloki kategória 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Összes halálozás 1,03 1,14 1,20 1,07 1,01 1,14 1,12 1,01 Fertőző és parazitás betegségek 3,28 2,39 1,13 0,00 1,36 0,00 0,00 0,81 Rosszindulatú daganatok 0,96 0,83 1,13 1,08 1,02 1,23 1,21 1,04 A gyomor rosszindulatú daganata 0,37 1,65 1,04 2,19 0,71 1,53 1,84 1,05 A vastagbél rosszindulatú daganata 0,72 0,24 0,93 0,23 0,41 0,21 1,01 0,83 A gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata ÉV 0,99 1,37 1,32 1,48 1,24 1,59 1,14 1,37 A bőr rosszindulatú melanomája 0,00 0,00 3,54 0,00 3,66 1,66 1,60 1,60 A prosztata rosszindulatú daganata 0,78 0,00 0,70 0,68 0,67 1,64 0,65 0,34 A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai 1,28 0,00 0,42 1,11 0,78 0,38 0,76 1,13 Mentális és viselkedészavarok 3,35 2,13 1,51 1,38 0,71 0,68 0,34 1,37 Keringési rendszer betegségei 1,05 1,13 1,18 1,03 1,02 1,19 1,11 0,98 Szívkoszorúér-betegség (Ischaemiás szívbetegség) 0,78 1,00 1,22 1,04 1,09 1,38 0,99 1,01 Agyi érbetegségek 0,99 1,69 1,30 0,68 1,10 1,06 1,11 1,15 A légzőrendszer betegségei 1,13 1,62 1,06 1,75 1,02 1,55 1,39 0,88 Idült alsó légúti betegségek 1,30 1,88 1,21 1,82 1,06 1,58 1,65 0,98 Az emésztőrendszer betegségei 0,85 0,89 0,93 0,49 0,89 0,89 1,11 1,05 Idült májbetegségek és májzsugor 0,87 0,77 0,93 0,44 0,90 0,99 1,33 1,00 A megbetegedés és halálozás külső okai 0,88 1,79 1,82 1,35 0,92 1,02 1,02 1,06 Balesetek 0,70 1,99 1,52 1,26 0,84 1,29 0,86 1,35 Közlekedési balesetek 1,02 2,12 1,28 1,22 0,36 0,82 0,00 0,98 Esések 0,36 2,93 2,31 1,09 1,41 1,56 0,82 0,44 Szándékos önártalom 0,77 1,49 1,66 1,31 0,98 0,64 1,34 0,53 Testi sértés 5,70 0,00 3,18 2,65 0,00 0,00 0,00 3,61 Az országos adatoknál kedvezőbb értékek zölddel, a kedvezőtlenebbek pirossal vannak jelölve, a többi esetében nincs statisztikailag jelentős eltérés az országos adatokhoz képest. Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI 22

3. táblázat: A nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (minden korosztály) Haláloki kategória 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Összes halálozás 1,31 0,99 1,25 0,98 0,91 1,09 1,12 0,90 Fertőző és parazitás betegségek 1,94 4,70 0,00 0,00 1,51 0,00 0,00 0,74 Rosszindulatú daganatok 0,91 0,87 1,55 0,87 0,55 0,81 1,22 0,63 A gyomor rosszindulatú daganata 1,06 0,53 1,07 1,55 0,91 1,08 1,46 0,50 A vastagbél rosszindulatú daganata 0,28 0,53 1,60 0,76 0,77 0,49 1,47 0,47 A gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata ÉV 0,77 0,88 1,31 1,60 0,48 0,90 0,88 0,74 A bőr rosszindulatú melanomája 2,17 0,00 0,00 2,35 0,00 0,00 2,31 0,00 Az emlő rosszindulatú daganata 0,71 0,71 1,59 0,69 0,48 1,40 1,14 0,33 A méhnyak rosszindulatú daganata 0,79 0,00 0,77 0,77 1,64 1,70 1,57 0,00 A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai 1,33 1,34 1,72 0,43 0,00 0,42 0,80 0,79 Mentális és viselkedészavarok 4,79 1,15 1,69 0,91 1,11 0,49 1,00 1,77 Keringési rendszer betegségei 1,26 1,03 1,14 0,85 0,87 1,23 0,94 0,88 Szívkoszorúér-betegség (Ischaemiás szívbetegség) 1,02 0,85 1,28 1,01 0,76 1,29 1,11 0,94 Agyi érbetegségek 1,80 1,32 0,80 0,54 1,10 1,29 0,42 0,69 A légzőrendszer betegségei 1,92 1,55 1,37 2,15 1,94 0,71 1,80 1,12 Idült alsó légúti betegségek 1,93 1,39 1,57 2,40 2,02 0,94 1,72 0,97 Az emésztőrendszer betegségei 1,96 0,90 0,98 1,47 1,14 1,06 1,82 1,80 Idült májbetegségek és májzsugor 1,78 0,88 0,43 1,61 1,19 0,79 2,87 2,70 A megbetegedés és halálozás külső okai 1,31 0,94 1,39 1,55 1,56 1,37 1,86 1,14 Balesetek 1,28 1,22 1,16 1,65 2,11 1,57 1,43 1,01 Közlekedési balesetek 0,00 0,90 0,86 1,05 1,17 3,96 1,29 0,00 Esések 1,68 2,05 1,86 1,80 3,02 1,64 1,30 0,87 Szándékos önártalom 1,67 0,00 1,74 0,58 0,57 0,59 2,24 0,00 Testi sértés 0,00 0,00 4,44 3,80 0,00 0,00 8,56 5,57 Az országos adatoknál kedvezőbb értékek zölddel, a kedvezőtlenebbek pirossal vannak jelölve, a többi esetében nincs statisztikailag jelentős eltérés az országos adatokhoz képest. Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI A haláloki struktúrát, azaz a halálozások okok szerinti összetételét 2005-2008 és 2009-2012 közt összevontan vizsgálva (14. ábra) megállapítható, hogy a férfiak esetében a keringési rendszer betegségei, a rosszindulatú daganatok, majd a külső okok állnak az első három helyen. A korábbi évek adataihoz képest megfigyelhető a daganatok okozta halálozás arányának emelkedése (24,3%-ról 30,8%-ra), és a külső okok okozta halálozás csökkenése (11,4%-ról 7,4%-ra). A nők vonatkozásában az első két halálok megegyezik, de harmadik helyen az emésztőrendszer betegségei okozta halálozások állnak; nők körében nem volt jelentős változás a halálokok arányában a korábbi periódus adataihoz 23

képest. A nemek közti különbségek vonatkozásában a daganatok okozta férfi halálozás aránya másfélszer magasabb a női daganatos halálozáshoz képest. 14. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI A haláloki struktúrát a megyei és országos adatokkal összevetve megállapítható, hogy a férfiak körében a daganatok okozta kistérségi halálozás aránya 5%-kal magasabb, mint B.-A.-Z. megyében, és mintegy 3%-kal magasabb, mint az ország egészét tekintve (15. ábra). A nők esetében kb. 3%-kal kisebb a daganatos, és csaknem 5%-kal a keringési rendszer betegségei okozta kistérségi halálozás aránya, mint az országban. 15. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI 24

A 65 év alatti lakosságra vonatkozó halálozás elemzése A korai halálozást vizsgálva férfiak esetében elmondható, hogy 2005-2012 között csak 2011-ben volt magasabb a halálozás, mint az országos átlag (4. táblázat). Az utolsó 4 év adatai közül 2009-ben volt magasabb a halálozás az országos átlagnál a gége, légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatai okozta korai halálozás miatt. A nők körében 2011-ben volt magasabb a kistérségi összhalálozás és a külső okok miatti korai halálozás, de 2012-ben az országos átlagnak csak mintegy fele volt a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás a kistérségben (5. táblázat). Az adatok négy évre történő összevonása révén stabilizálva az SHH értékét a 2009-2012 periódusra megfigyelhető, hogy a férfiak esetében a közlekedési balesetek (SHH=0,4) okozta korai halálozás kedvezőbb, míg a gége, légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (SHH=1,4) okozta korai halálozás kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A nőkre vonatkozó halálozási adatok összevonása a rosszindulatú daganatok (SHH=0,8) okozta korai halálozás alacsonyabb szintjére utal. A haláloki struktúrát a korai halálozás vonatkozásában 2005-2008-ra és 2009-2012-re összevontan vizsgálva megállapítható, hogy a 65 év alatti férfiak esetében a rosszindulatú daganatok, a keringési rendszer betegségei, majd a külső okok állnak az első három helyen (16. ábra), azaz az első két halálok sorrendje megváltozik a teljes populáción megfigyelthez képest. A korábbi évek adataihoz hasonlítva a daganatok okozta halálozás arányának emelkedése (7%-kal) és a külső okok okozta halálozás csökkenése (4,5%-kal). A nők vonatkozásában az első két halálok megegyezik, de harmadik helyen az emésztőrendszer betegségei okozta halálozások állnak; a daganatok okozta halálozás arányának 4%-os csökkenése, valamint a mentális és viselkedészavarok arányának emelkedése figyelhető meg. A nők körében közel másfélszer nagyobb a légzőrendszer betegségei, de mintegy 6%- kal alacsonyabb a daganatok okozta korai halálozás aránya a férfiakhoz képest a kistérségben. 25

4. táblázat: A 0-65 éves férfiak halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (korai halálozás) Haláloki kategória 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Összes halálozás 0,91 1,15 1,18 1,00 1,01 1,01 1,27 0,95 Fertőző és parazitás betegségek 5,19 1,72 1,67 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 Rosszindulatú daganatok 1,00 0,84 1,06 1,24 1,08 1,22 1,30 1,08 A gyomor rosszindulatú daganata 0,00 1,66 1,84 3,48 0,84 0,00 0,91 0,85 A vastagbél rosszindulatú daganata 0,61 0,00 1,26 0,00 0,59 0,60 0,60 0,60 A gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata 1,10 1,40 1,14 1,32 1,70 1,51 1,25 1,26 A bőr rosszindulatú melanomája 0,00 0,00 0,00 0,00 3,71 3,04 3,46 3,10 A prosztata rosszindulatú daganata 0,00 0,00 2,55 2,48 0,00 4,25 0,00 0,00 A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai 1,81 0,00 0,00 1,63 0,84 0,94 0,93 2,71 Mentális és viselkedészavarok 1,98 3,58 1,65 0,82 0,91 1,73 0,93 2,01 Keringési rendszer betegségei 0,73 1,13 1,25 0,85 0,91 1,04 1,26 0,68 Szívkoszorúér-betegség (Ischaemiás szívbetegség) 0,45 0,76 1,55 0,38 0,74 1,13 1,28 0,64 Agyi érbetegségek 0,80 1,98 1,23 1,03 2,02 1,29 0,93 1,22 A légzőrendszer betegségei 1,09 1,09 1,85 1,12 0,88 1,41 1,89 0,61 Idült alsó légúti betegségek 1,48 1,39 2,14 1,50 0,82 1,51 2,24 0,80 Az emésztőrendszer betegségei 0,84 0,66 0,88 0,35 0,64 0,71 1,21 1,13 Idült májbetegségek és májzsugor 0,87 0,65 0,96 0,45 0,59 0,92 1,60 1,01 A megbetegedés és halálozás külső okai 0,68 1,96 1,38 1,28 1,06 0,82 1,30 1,15 Balesetek 0,54 2,07 0,87 1,29 0,87 0,92 1,10 1,40 Közlekedési balesetek 0,89 2,40 0,87 1,44 0,42 0,48 0,00 0,59 Esések 0,00 2,97 0,00 0,81 2,30 0,00 1,04 1,21 Szándékos önártalom 0,37 1,82 1,24 1,03 1,20 0,60 1,63 0,67 Testi sértés 6,79 0,00 3,64 3,01 0,00 0,00 0,00 4,04 Az országos adatoknál kedvezőbb értékek zölddel, a kedvezőtlenebbek pirossal vannak jelölve, a többi esetében nincs statisztikailag jelentős eltérés az országos adatokhoz képest. ÉV Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI 26

5. táblázat: A 0-65 éves nők halálozásának eltérései az országos átlagtól (standardizált halálozási hányados) a Tiszaújvárosi kistérségben 2005-2012 között (korai halálozás) Haláloki kategória 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Összes halálozás 1,14 0,69 1,03 1,24 0,94 1,10 1,52 0,84 Fertőző és parazitás betegségek 0,00 5,19 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 Rosszindulatú daganatok 0,72 0,64 1,10 0,98 0,54 0,62 1,38 0,48 A gyomor rosszindulatú daganata 0,00 0,00 1,58 1,58 1,53 1,90 1,58 1,75 A vastagbél rosszindulatú daganata 0,00 0,00 1,90 0,95 0,96 0,93 1,83 0,85 A gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata ÉV 0,82 1,05 0,93 1,77 0,44 0,63 1,29 0,63 A bőr rosszindulatú melanomája 0,00 0,00 0,00 6,15 0,00 0,00 0,00 0,00 Az emlő rosszindulatú daganata 0,76 0,00 0,38 0,39 0,68 0,41 1,14 0,38 A méhnyak rosszindulatú daganata 1,09 0,00 1,14 1,06 2,45 1,26 2,45 0,00 A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai 1,20 1,29 2,31 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 Mentális és viselkedészavarok 0,00 0,00 0,00 0,00 2,54 2,75 2,40 2,79 Keringési rendszer betegségei 1,54 0,92 0,93 1,04 1,22 1,31 1,01 1,12 Szívkoszorúér-betegség (Ischaemiás szívbetegség) 1,47 0,71 1,21 1,19 0,75 0,70 1,26 0,98 Agyi érbetegségek 2,88 0,42 0,89 0,84 0,50 2,02 0,48 0,98 A légzőrendszer betegségei 3,50 0,57 1,60 3,07 1,11 2,17 1,86 2,16 Idült alsó légúti betegségek 3,12 0,00 2,03 3,15 0,74 2,83 1,84 1,36 Az emésztőrendszer betegségei 1,13 0,43 0,42 1,70 1,48 0,81 1,83 1,35 Idült májbetegségek és májzsugor 1,52 0,59 0,29 1,67 1,37 0,78 2,62 2,05 A megbetegedés és halálozás külső okai 0,60 0,62 1,29 1,65 0,69 1,45 3,24 0,78 Balesetek 0,55 1,26 0,62 1,98 0,73 2,20 3,17 0,93 Közlekedési balesetek 0,00 1,19 1,16 1,45 1,64 5,56 1,79 0,00 Esések 0,00 4,50 0,00 4,07 0,00 0,00 5,57 0,00 Szándékos önártalom 0,79 0,00 1,73 0,84 0,78 0,86 3,29 0,00 Testi sértés 0,00 0,00 5,55 5,19 0,00 0,00 5,80 0,00 Az országos adatoknál kedvezőbb értékek zölddel, a kedvezőtlenebbek pirossal vannak jelölve, a többi esetében nincs statisztikailag jelentős eltérés az országos adatokhoz képest. Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI 27

16. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben 2005 és 2012 között négy éves összevonásban a korai (65 éves kor előtt bekövetkező) halálozásra vonatkozóan Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI A korai halálozás haláloki struktúráját a megyei illetve országos adatokkal összevetve (17. ábra) megállapítható, hogy a kistérségben élő férfiak körében a daganatok okozta halálozás aránya 6,5%- kal magasabb, mint B.-A.-Z. megyében, és mintegy 3,5%-kal magasabb az országos átlaghoz képest; a keringési betegségek okozta korai halálozás aránya ugyanakkor kb. 3,5%-kal alacsonyabb a kistérségben a megyéhez képest. A kistérségben élő nők esetében a daganatok okozta korai halálozás kb. kétharmada az országos aránynak, és 7,5%-kal alacsonyabb a megyeihez képest. Megközelítőleg 3%-kal magasabb viszont a légzőrendszer betegségei okozta és a külső okok miatti korai halálozás aránya, és csaknem kétszeres a mentális és viselkedésbeli zavarok okozta korai halálozás aránya a kistérségben az országosan jellemző adatokhoz képest. 17. ábra: A férfiak és a nők haláloki struktúrájának alakulása a Tiszaújvárosi kistérségben (TV kistérség), Borsod-Abaúj- Zemplén megyében (BAZ) és Magyarországon (MO) 2009 és 2012 között négy éves összevonásban a korai halálozásra vonatkozóan Forrás: Magyarország halandósági adatok, OEFI 28