INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2 0 0 8 I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember

MEGRENDELŐ: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6745 Szeged, Széchenyi tér 10. Képviselője: dr. Botka László polgármester KÉSZÍTŐK: 1-5. fejezet: T.T.T. Városépítő Település-, Magas- és Mélyépítési Tervező Bt. (6726 Szeged, Marostői u.35/a) Képviselője: Takács Máté ügyvezető, vezető tervező 6. fejezet: AGENDA CONSULTING Kft. 1112 Budapest, Dió u. 3-5. Képviselője: Csengődi Sándor vezető tanácsadó 2009. évi felülvizsgálat, 7-8. fejezet: COWI Magyarország Kft. 1134 Budapest, Tüzér u. 39-41. Képviselője: Lehoczki Zsuzsanna ügyvezető Szeged, 2008. június, 2009. szeptember 2

SZAKÉRTŐK: 1-5 fejezet: Takács Máté okl. építészmérnök vezető tervező TT1-06/0129 Kurusa Gergely okl. építészmérnök É2-06-0361/05 Rátai Renáta közgazdász Takács Máténé okl. mérnök vezető tervező 006/0351/NV227/1997 Csapó László okl. építőmérnök vezető tervező K2-1/06/0199/H-158/98 Somogyi János okl. elektromos mérnök vezető tervező HK 1/06/0467/H-06/1997 dr. Szanka Károly körny.v.,zajcsökkentési szakmérnök SZÉS-4/06-0021/H-580/2000 Novai György környezetvédelmi szakmérnök KVM 644/1990 6. fejezet: Csengődi Sándor vezető tanácsadó Molnár Judit ügyvezető, gazdasági tanácsadó 2009. évi felülvizsgálat, 7-8. fejezet: Vincze Tibor okl. közlekedésmérnök KÖ-Sz, TRk-T 06/0893 SZAKMAI KONZULENSEK: a Megbízó részéről: Priskinné Ale Mária Fejlesztési Iroda vez. h. Katona-Fábián Viktória Fejlesztési Iroda projektmenedzser Szeged, 2008. június, 2009. szeptember 3

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban 1.1. A város létrejötte és fejlődésének rövid történeti áttekintése 1.2. A város szerepe a szűkebb és a tágabb térségben 1.3. A vonzáskörzet bemutatása (a Dél-alföldi régió, Csongrád megye, a Kistérség) 1.4. A szegedi kistérség, mint közvetlen vonzáskörzet részletes bemutatása 1.5. A város típusa a foglalkoztatási szerepkör alapján II. III. IV. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A város gazdasága 2.2. A város társadalma 2.3. Környezet (épített és természeti) 2.4. Közszolgáltatások 2.5. Humán infrastruktúra 2.6. Válságtérségek kijelölése VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 3.1. Városrészek azonosítása 3.2. Városrészek ellátottságának elemzése 1. Belváros 2. Alsóváros 3. Móraváros 4. Rókus és a lakótelepek 5. Felsőváros és a lakótelepek 6. Újszeged Szőreg kertváros 7. Déli kertváros és Gyála 8. Északi kertváros és Tápé 9. Nyugati Iparváros és Kiskundorozsma 10. A Tisza - Maros hullámtere STRATÉGIAI FEJEZET 4.1. A város hosszú távú 15-20 évre szóló jövőképe 4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 4.3. A városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 4.4. Célhierarhia 4.5. Közlekedésfejlesztési koncepció 4.9. Antiszegregációs terv V. A 2008 13 ÉVEK SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 5.1. Városrészek kapcsolódása a célhierarhiához 5.2. Az akcióterületek kijelölése a városszerkezetben 5.3. Akcióterületek bemutatása 4

5.4. Akcióterületi fejlesztések prioritása VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA (AGENDA CONSULTING KFT.) 6.1. Településközi koordináció mechanizmusai 6.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek 6.3. Ingatlangazdálkodási terv 6.4. A stratégia megvalósulásának monitoringja 6.5. A városfejlesztés szervezeti háttere VII. PARTNERSÉG 7.1. Partnerség az Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása során 7.2. Partnerség az aktualizáló felülvizsgálat során VIII. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS PROGRAMJA 5

ELŐSZÓ A 2007-13 közötti időszakban a régiók önálló operatív programok keretében valósíthatják meg a városrehabilitációs céljaikat. Az akciók célja alapvetően kétféle lehet: egyrészt szociális típusú rehabilitácó a szegregációs problémák kezelésére; a leromlott, vagy leromlással fenyegetett városrészek feljavítása, másrészt a városok, régióközpontok regionális gazdasági szerepének erősítése, vagy a központtal nem rendelkező városrészekben alközpontok kialakítása. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Kézikönyv -et adott ki a város-rehabilitációs programok egységes kidolgozásához. Az abban rögzített metodika szerint a város-rehabilitáció fenti két típusát az integrált városfejlesztési stratégiára (továbbiakban: IVS) alapozva lehet megvalósítani. Az IVS-nek a város jövőképével, a városhálózatban elfoglalt szerepével, a városban és az egyes városrészekben meglévő problémákkal koherens beavatkozásokat kell tartalmaznia ettől lesz integrált. Az akcióterületek kijelölésénél fontos szempont a koncentráció elvének alkalmazása: azaz több résztvevő, több beavatkozás együttes alkalmazása a térségben garantáltan nagyobb eredménnyel jár. Az IVS fejlesztési és területi szemléletű, 7-8 évet átölelő dokumentum, amely összeköti a megvalósítás irányába tereli a Városfejlesztési Koncepcióban rögzített jövőképet és tartalommal tölti ki a Településszerkezeti és a Szabályozási tervet. Szeged Városfejlesztési Koncepciója egyeztetés alatt áll, várhatóan 2008 első félévében testületi jóváhagyásra kerül. A Településszerkezeti és a Szabályozási tervet a Közgyűlés 1999-ben hagyta jóvá, de az évenkénti karbantartással lényegében naprakész. Az IVS 4. stratégiai fejezete a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozó célokat is ütközteti a két dokumentummal: ahol szükséges, javaslatot tesz azok módosítására. Az IVS 4.-5.-6. fejezete, a fejlesztési célok megfogalmazása a jövő szempontjából nagyon fontos, de legalább ilyen jelentőségű az 1.-2.-3. fejezet, a helyzetértékelés, mivel minden további fejlesztést ehhez a kiinduló állapothoz kell mérni. Az IVS összeállításához a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció mellett felhasználtuk a VFK alátámasztó, megalapozó, előkészítő, elemző anyagait is. Kiemelt figyelmet kellett fordítani továbbá arra, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv (ÚMFT) olyan sajátos, eltérő arcéllel megjelenő fejlesztési pólusok kialakítását tűzte ki célul, melyek nemzetközi mércével is magas színvonalú szolgáltatást vagy terméket tudnak előállítani, érdemben és tartósan erősíteni képesek önmaguk és tágabb térségük versenyképességét. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció 8 jelentős felsőoktatási intézménnyel rendelkező várost köztük Szegedet jelölte ki erre a szerepre. A városok felkérést kaptak, hogy határozzák meg a tudásalapú gazdaságfejlesztés prioritásait a meghatározó adottságaikra. Szegeden a munka során szoros együttműködés alakult ki a város jelentős közszereplői önkormányzat, egyetem, kutatóintézetek, kamarák, fejlesztési ügynökség, urbanisták, vállalkozások között. Sikerült egy asztalhoz ültetni a területek legjelesebb képviselőit, akik megismerhették egymás szakmai programjait, megtalálhatták a kapcsolódási pontokat, véleményükkel, nemegyszer építő kritikával segítették egymást. Az elemző és stratégiai dokumentumokban lehatárolásra kerültek a régió számára is fontos szakmaterületek, amelyek magalapozzák a fejlesztési pólus programot. Szegeden az élettudományok terén van jelen a legjelentősebb gazdaságilag hasznosítható 6

tudományos potenciál, innen a program neve: Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus Program. A Biopolisz Program Szeged számára azonban ennél többet jelent. A fejlesztési pólus programot középpontba helyezve olyan komplex, modul rendszerben felépített programcsomagot, amelynek eredménye egy élő, élhető város, vonzó befektetői környezet. A programcsomag központi eleme a magterület, azaz a Biopolisz Science Park, de része kedvező földrajzi helyzetből adódóan a NYILT (Nyugati Ipari Logisztikai Tengely), továbbá a Szeged Fő utcája a Tisza, a környezetbarát városi közlekedés megteremtése és más nagyívű városrehabilitációs projektek is. Csak az innovációs és infrastrukturális elemek együttes fejlesztésével lehet Szeged versenyképes a világ hasonló nagyságrendű és adottságú városaival. Az IVS kidolgozására szűk két hónap állt rendelkezésre, nem készülhetett volna el az alábbi hatóságok, cégek soron kívüli adatszolgáltatása nélkül: KSH Regionális Igazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége, Szegedi Víziközmű Üzemeltető KHT., Szegedi Közlekedési Kft., Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., Tisza Volán ZRt., ATIKÖVIZIG, Szegedi IKV ZRt., Szegedi Hőszolgáltató Kft., DÉGÁZ ÉGÁZ ZRt., DÉMÁSZ ZRt. Szeged, 2008. április Takács Máté vezető tervező 7

1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 8

A fejezet tartalma 1.1. A VÁROS LÉTREJÖTTÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE... 10 1.2. A VÁROS SZEREPE A SZŰKEBB ÉS A TÁGABB TÉRSÉGBEN... 13 1.2.1. Geopolitikai helyzet... 13 1.2.3. Településhierarchiában betöltött szerepe... 13 1.2.4. Vonzáskörzetében ellátott funkciók... 14 1.3. A VONZÁSKÖRZET BEMUTATÁSA... 16 1.3.1. A Dél-alföldi régió... 16 1.3.2. Csongrád megye... 18 1.3.3. A szegedi kistérség... 21 1.4. A SZEGEDI KISTÉRSÉG, MINT KÖZVETLEN VONZÁSKÖRZET RÉSZLETES BEMUTATÁSA... 23 1.5. A VÁROS TÍPUSA A FOGLALKOZTATÁSI SZEREPKÖR ALAPJÁN 47 9

1.1. A VÁROS LÉTREJÖTTÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Szeged területén és környékén az őskortól minden régészeti korszak leletanyaga megtalálható. A város a Tisza és a Maros szögében, árterekből kiemelkedő szigeteken, vízi és szárazföldi utak találkozásánál jött létre. Első okleveles említése 1183-ból származik, de a városkörnyéki honfoglalás kori leletek tanúsága szerint a magyarság már ezt megelőzően megszállta a vidéket. A kedvező földrajzi és történelmi adottságok hatására Szeged már a XIII. században gyors fejlődésnek indult, IV. Béla 1246-ban városi rangra emelte. Fejlődését a hatalmas pusztákon nagy mennyiségben tenyésztett vágómarha állományának és a borkereskedelemnek köszönhette. A tatárjárás következtében a Duna-Tisza közén elnéptelenedett pusztákat szerezte meg a város közössége, ez jelentette a vágómarha tenyésztés gazdasági alapját. A török hódításig előkelő bornak a szerémségi számított. A szegedi polgároknak a Szerémségben kiterjedt szőlőbirtokaik voltak, a borkereskedők száma is igen jelentős volt. A város vonzáskörzete piacterülete ebben az időben Bajáig, Kecskemétig, Gyuláig, délen Belgrádig terjedt. A tatárjárást követően a török veszély fokozódásával a város hadászati jelentősége is megnőtt. Szeged 1498-ban lett szabad királyi város. A fejlődést gyorsító jogállást fél évszázadig sem élvezhette: 1542-ben török kézre került. A török hódoltság első felében még tovább virágzott az állattenyésztés, a kereskedelem, a kézműipar, de a 17. században nagyarányú visszaesés következett be. Szeged 1686-ban szabadult fel a török uralom alól, 1715-ben visszanyerte szabad királyi jogállását. A XVIII. században a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendülése a város fejlődését is segítette. A legelőterületek végessége a mezőgazdaság belterjesebb fejlesztését igényelte. Megkezdődött a kirajzás a város határába létrejött a tanyarendszer. A városiasodás különösen felgyorsult a XIX. század második felében. Egymás után épültek ki az infrastruktúra különböző elemei (vezetékes vízellátás 1862- ben szűrt Tisza-vízzel, 1887-től ártézi vízzel; szennyvízcsatorna az 1800-as évek végétől, közvilágítás gázzal 1865-ben), 1845-ben megindult a tiszai hajózás, 1854-57 között elkészült a pest-temesvári vasútvonal. A század második felében fejeződött be a Tiszaszabályozás hatalmas munkája, amely a kanyarulatok levágásával a folyó hosszát egynegyedével rövidítette, közel négymillió hold mezőgazdasági területet tett művelhetővé, de egyben potenciális veszélyhelyzetbe hozta Szegedet. 1879. március 12-én a megáradt Tisza átszakítva a pecsorai töltést elöntötte a várost és 5595 házból néhány óra múlva már csak 297 maradt használható. A víz még le sem vonult, amikor már megkezdődött az újjáépítés. Jelentős nemzetközi és országos segítséggel Lechner Lajos tervei alapján indult meg az építő munka, és 1883-ra többé-kevésbé be is fejeződött. A város számára mintegy 16 km 2 -es területet, várfal -lal, 10 km hosszú, mintegy 5 m magas körtöltéssel vettek körül azzal a szándékkal, hogy e terület jelentős részét az úgynevezett eszményi szintre az akkor legmagasabb árvízszint fölé töltik fel. A feltöltés csak a Tisza Lajos körúton belül 10

készült el teljes egészében. A két körút között az utcákat, a nagykörúton kívül pedig csak a jelentősebb utcákat töltötték fel. Az eszményi szintre épített lakóházak és a feltöltés elmaradása eredményezte a közel 3 ezer pince-, illetve szuterén lakást. Az újjáépítés tervei megfeleltek a századvég korszerű városépítési elveinek: körgyűrűs-sugaras útrendszert alkalmaztak, a központból kifelé haladva egyre szélesedő utakkal Párizs, Pest és Bécs példája nyomán. A terv kétparti várost rajzolt, a körutakat azonban hidak nem kötötték össze, az egyetlen híd a város központjában épült meg. A körtöltésen belül a tervezők szerint mintegy negyedmilliós metropolis számára biztosított a terület, a XX. század elején mégis elkezdődött a körtöltésen kívüli területek parcellázása és beépítése a szegényebb néprétegek szegényes házaival. A falakon-kívüli -ség napjainkig hátrányos helyzetet jelentett az ott élőknek a kommunális ellátás nehézségei miatt. A XX. század első felében valósult meg a Dóm téri együttes és a klinikai negyed. Az előbbi architektúrájával is, az utóbbi elsősorban funkciójával járult hozzá a városiasodáshoz. A nagyárvíz után az első világháborúig jelentős, ezt követően mérsékeltebb ipari fejlődés elsősorban az élelmiszer-, fa-, és a könnyűiparban volt számottevő. Jellemző, hogy koncentrált ipari terület nem alakult ki, bár Rókus-város déli részére több üzem települt: gyufagyár, kenderfeldolgozó, dohánygyár, malmok stb. A második világháborút követően kezdeti lendület után elsősorban politikai megfontolások miatt a város fejlődése lelassult. Az 1951-ben végrehajtott közigazgatási határrendezés megteremtette egy gyorsabb fejlődés jogi alapjait: a város területe és lakosságszáma csökkent. Régi területén 9 község alakult. Lendületes fejlődés a 60-as évek elején kezdődött. 1961-ben Szeged lett ismét Csongrád megye székhelye, ezzel vonzásköre lényegesen megnőtt. Sor került a városközpont bővítésére a Tisza balpartján, ahol egyetemi és középiskolai kollégiumok, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központja, Sportcsarnok és más városi, illetve regionális szintű intézmény települt. A város morfológiai arculatát az új lakótelepek jelentős mértékben megváltoztatták. Míg a Palánk és Odessza szervesen kötődik a történelmi beépítéshez, addig a nagy lakótelepek Felsőváros, Tarján, Északi városrész, Makkosháza vagy Új- Rókus csak a gyűrűs-sugaras útrendszerhez kapcsolódnak; öt-tízszintes épületeik a környező tájból, illetve földszintes beépítésből falszerűen kiállva új körtöltés -ként a Tiszától a Kossuth Lajos sugárútig keretezik a várost. A nagyarányú iparfejlesztés eredményeként kialakult a belső-nyugati, a külső-nyugati, majd az északnyugati és a lemezgyári iparkörzet. Az olaj- és földgáztermelés eredményeként 1965-től napjainkig sajátos ipari táj jött létre Szeged és Algyő között. A város beépített területének és vonzásának növekedésével a szomszédos községekkel agglomerálódott fokozatosan összenőtt, a kölcsönhatás egyre erősebb lett. 1973-ban sor került a közigazgatási határok egyesítésére Algyővel, Gyálaréttel, Kiskundorozsmával, Szőreggel és Tápéval (az egyesítés gondolata már a 30-as években felvetődött!) A város lakosainak száma így 165 ezer főre emelkedett, területe pedig 33466 hektárra (58 ezer kat.hold) módosult. (1994-től Algyő ismét önállósult). Az 1970-től 80-ig terjedő évtized a város fejlődésében minden vonatkozásban, a városiasodás területén különösen, jelentős eredményeket hozott. Több mint 20 ezer új lakás épült (Hódmezővásárhely nagyságú új város), felújításra került valamennyi főútvonal és elkészült az új Tisza-híd, közel 90 km földgázvezeték épült, a víztermelő kapacitás a fogyasztási igényeknek megfelelően kétszeresére nőtt, elkészült a város új szennyvízgyűjtő főcsatornája. A város egyedi arculatát meghatározó eklektikus 11

városkép megőrzése érdekében mintegy félmillió m 2 homlokzat került felújításra. Legjelentősebb természeti adottsága a Tisza a város főutcája ugyancsak ebben az évtizedben kapta az új rakpartot és a partfalat. Az 1990. évi rendszerváltás óta a város szabadon választott önkormányzattal rendelkezik, melyet polgármester vezet. A gazdasági szerkezetváltást a város ipara megszenvedte: a könnyűipari üzemek nagy része egymás után bezárt, helyükön barna mezős területek maradtak vissza. Ugyanakkor a város intézményei, közellátása dinamikusan fejlődött: a középületek megújultak, elkészült a csatornázás, a szennyvíztisztító, a hulladéklerakó, szilárd burkolatot kaptak a mellékutcák is. A legtöbb új munkahely a kereskedelemben létesült a bevásárlóközpontok révén. Megindult a városrehabilitációs projektek sora: a Dóm tér, a Kárász utca, Klauzál tér, Tisza Lajos körút, Szent István tér, Tarján. Sikertörténet az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-hatékony felújítása is, amelyben Szeged országosan élen jár. Jelentősen bővült a felsőoktatás, a különálló intézményekből egységes Universitas jött létre. Napjainkban Szeged megyei jogú város az öt vidéki kiemelt felsőfokú központ egyike pólusközpont a régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) központja. A város iparának, különösen pedig oktatási, egészségügyi intézményeinek vonzása a Dél-Alföld 3 megyéjén túl is észlelhető. Az elmúlt évtizedek során elsősorban az ún. tercier ágazatok fejlődtek, ezek jelentik a városiasodás jövőbeni biztosítékát. A város távlati fejlesztési terve a termelési funkciók mellett a tudományos kutató, felsőfokú oktató és regionális igazgatási intézmények jelentős arányú fejlődésével számol. A javasolt szerkezeti fejlesztés lényeges elve az intenzív városfejlesztés, a hiányzó hidak megépítése, a gazdaságtalan szétterülés megakadályozása, a folyamatos városépítés feltételeinek biztosítása a fenntartható fejlődés jegyében. 12

1.2. A VÁROS SZEREPE A SZŰKEBB ÉS A TÁGABB TÉRSÉGBEN 1.2.1. Geopolitikai helyzet Szeged országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszésében helyezkedik el. A város régión túlnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolatai közvetlen elérést biztosítanak Románia és Szerbia felé. Különböző tájegységek találkozási pontján található, a magyar román szerb hármas határ mellett fekszik. Középtávon az EU déli határvárosa marad. Déli irányban a Shengeni övezet határvárosa. A kapuvárosi feladat betöltéséhez a városnak adottak a geopolitikai lehetőségei és részben a gazdasági-társadalmi feltételek is. Kiváló geopolitikai helyzetéből fakadóan a város életének meghatározó motívuma a multikulturális jelleg, a román, a szerb és a magyar nép egymás mellett élése, amely a városi élet számos területén befolyással bír. 1.2.3. Településhierarchiában betöltött szerepe Nemzetközi összehasonlításban Szeged beleillik a közép-európai kis-közép városok hálózatába. A településrendszeren belül betöltött jelentőségét, jelenlegi és jövőbeli sikereit meghatározza a nemzetközi termelési és fogyasztási rendszerekhez való kapcsolódás mélysége és intenzitása. Helyi és nemzetközi szinten egyaránt kiépült funkcionális hálózatai amelyek régión belüli és a régiók közti kapcsolatok tartalmára, működésére is hatással vannak Szeged számára fejlődési potenciált jelenthetnek földrajzi helyzete, fejlettségi szintje és funkcionális sajátosságai következtében. Cél ezért a város új típusú nemzetközi kapcsolatrendszereinek meghatározó elemeinek hangsúlyosabb megjelenése a várospolitikában. Szeged nemzetközi kitekintésben 13

Szeged hazánk többi nagyvárosához hasonlóan szoros kapcsolatban él a városkörnyék, az agglomeráció településeivel. Kistérségi és megyeszékhely, a Dél-alföldi régió központja, fejlesztési pólusa. Ezen pozíciójánál fogva feladata, hogy megfelelően hozzájáruljon térsége és régiója kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődéséhez, a növekedés és foglalkoztatás mozgatórugója legyen. szervező szerepet tölt be a Duna-Körös-Maros-Tisza Európai regionális együttműködésben is. A Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés A szervezet 1997. november 21-én alakult Szegeden. A közhasználatban elterjedt neve: DKMT Eurorégió Tagjai: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye (Magyarország); Arad, Hunyad, Krassó- Szörény és Temes megye (Románia) Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia) Területe: 71 879 négyzetkilométer Lakossága: 5,3 millió fő Az önkormányzat közösségi szervező, kapcsolatteremtő tevékenységével minden szinten segíti a településhálózati kapcsolatrendszerek működését és fejlesztését. Legfontosabb együttműködő partnerei: az agglomerációját képező települések, a régió alpólusai (Kecskemét, Békéscsaba és Hódmezővásárhely), az ország társpólusai (Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár-Veszprém), nemzetközi szinten testvérvárosai (Cambridge Egyesült Királyság, Darmstadt Németország, Liége Belgium, Marosvásárhely Románia, Nizza Franciaország, Odessza Ukrajna, Parma Olaszország, Pula Horvátország, Raho Ukrajna, Szabadka Szerbia, Temesvár Románia, Toledo Ohio Egyesült Államok, Turku Finnország, Weinan Shaanxi Tartomány, Lódz Lengyelország, Larnaka Ciprus, Kotor Montenegro) 1.2.4. Vonzáskörzetében ellátott funkciók A regionális szintű intézményrendszer többségében a városban koncentrálódik: Közigazgatási Hivatal, ÁNTSZ, Vám- és Pénzügyőrség, APEH, Nemzeti 14

Közlekedési Hatóság, KSH, Fejlesztési Ügynökség, stb. Számos civil szerveződés regionális szervezete is működik a városban: NCA, Roma Egyesület, stb. A megyei szintű intézmények és szerveződések székhelye Szegeden található: Földhivatal, Levéltár, Múzeum, Egészségbiztosítási Pénztár, Rendőrség, szakmai kamarák, stb. A tágabb térségére kiható vonzáskörzettel rendelkezik az élet sok más területén is: Vallási élet: Itt van a püspöki székhelye a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. Egészségügy: A településen a város, sőt a megye határain is túlnyúló feladatokat ellátó egészségügyi intézmények működnek integrált szervezetben. Kulturális szerepköre meghatározó országos szinten is. Színházi, zenei és képzőművészeti rendezvényei rengeteg látogatót vonzanak esetenként a határon túlról is. Budapest után az országban a második legnagyobb oktatási, kutatási és tudományos központ. Az itt közép- és felsőfokon tanuló diákok 50 ezres száma felér egy közepes magyar város lakosságával, a pedagógusoké pedig egy községével. Szeged oktatási központ szerepe a felsőoktatásban érvényesül leginkább. Felsőoktatási intézményei jelenleg már integráltan Szegedi Tudományegyetemként működnek 7 egyetemi és 4 főiskolai karral. A Trianon után Szegedre telepített Kolozsvári Egyetem mára az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb vidéki oktatási központjává vált, mely egyben a város legnagyobb költségvetéssel rendelkező, legtöbb embert foglalkoztató munkáltatója lett. A nemzetközi szinten is elismert színvonalú szegedi felsőoktatás mögött magas szintű kutatói háttér áll. Jelentős kutató-fejlesztő tevékenység koncentrálódik itt, amely kiemelkedő szerepet ad a város, a megye és a régió egésze számára a K+F terén. A tudományos életét fémjelző biotechnológiai, információ technológiai és anyagtudományi kutatások a dél-alföldi régió gazdaságát jellemző agrártermelés, az élelmiszer feldolgozás és az egészségügy területéhez kapcsolódnak. A városban végzett kutatások egyes területei (pl.: biológiai kutatások) nemzetközi jelentőségűek. A városban több nemzetközi hírnevű kutatóintézet található, amelyek döntően alap- és alkalmazott kutatásokat folytatnak a biotechnológia területén. Közülük legjelentősebb az MTA Szegedi Biológiai Központ, mely a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb élettudományi centruma, egyben legnagyobb vidéki kutatóintézete. A város funkcióját illetően - a városhierarchiában betöltött szerepének is köszönhetően - funkciógazdag városnak minősíthető. 15

1.3. A VONZÁSKÖRZET BEMUTATÁSA 1.3.1. A Dél-alföldi régió Népesség Állandó / jelen lévő 1960 1970 1980 1990 2001 Csongrád megye 434.046 441.399 450.829 434.143 418.574 Bács-Kiskun megye 589.744 577.191 571.386 551.886 541.430 Békés megye 467.861 446.405 445.610 419.500 399.302 Dél-alföldi Régió 1.491.651 1.464.995 1.467.825 1.405.529 1.359.306 Magyarország 9.961.044 10.322.099 10.701.063 10.381.959 10.078.138 Szegedi Kistérség 160.656 182.068 198.725 203.714 201.785 Szeged 117.515 140.235 156.793 163.350 156.443 Földrajzi adottságai: A Dél-alföldi régió gazdasági-földrajzi szempontból egységes tájon az Alföldön de annak csupán a déli részére kiterjedően jött létre a három megye területéből, lényegében adminisztratív módon. A Dél-alföldi régió gazdaságának kialakulásában lényeges szerepet játszottak a természeti adottságok és a vidék történelme. A XX. század történelmi eseményei jelentősen befolyásolták a délalföldi régióban élők helyzetét. Az első világháborút lezáró békeszerződés eredményeként elődeink az ország földrajzi közepének kedvező pozíciójából napok alatt a jelenlegi Magyarország szélén találták magukat. Ez a körülmény elsősorban a régió keleti és déli részén élők számára jelentett problémát. 16

Szeged regionális kapcsolataira jellemző, hogy az I. világháborút követően a déli területek elvesztése kényszerítette új, dél-alföldi vonzásterület kialakítására, de ezzel együtt új regionális funkciót kapott a Kolozsvárról átköltöztetett egyetemi székhellyel. Szeged jövőbeni regionális szerepét tekintve várhatóan 1 nem az I. világháború óta kialakult dél-alföldi központ szerepkör lesz a meghatározó, hanem egy Szeged-Békéscsaba-Arad-Temesvár-Szabadka-Újvidék térségben kialakuló, határon átívelő szerepkör (amely összhangban áll a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióval). A dél-alföldi régió gazdasági szerkezete sokrétű, amelyből a mezőgazdaság 17%-kal részesedik, a szállítás 7%-ot tesz ki, a szolgáltatási ágazatok 45%-ban oszlanak meg, a fennmaradó 31%-ot az ipari ágazatok jelentik. Az ipari szerkezetet alapvetően a mezőgazdaság a kiváló minőségű termőtalaj határozza meg. A hagyományok alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari, konzerv és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy 20-25%-át adják. A régió nyugati térségében elterülő homokos talaj, valamint az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses órák száma tovább szélesíti a mezőgazdaság lehetőségeit, teret biztosítva a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Az élelmiszeripar mellett jelentős a mezőgazdasági gépgyártás, valamint az itt található építőipari ásványkincsek (agyag, homok, kavics) országos jelentőségű a tégla-, a cserép- és az üveggyártás is. A korábban megkezdett öblösüveg-gyártás mellett a síküveg előállítása is megjelent. A régióban található földgáz és kőolaj kitermelés az országos kitermelés jelentős részét alkotják. Jelentős ásványkincs a föld mélyében található termálvíz, amelynek kiaknázása és a meglévő fürdők korszerűsítése napjaink feladata közé tartozik. Annak ellenére, hogy a régió kevés erdővel rendelkezik, igen jelentős a régióban elszórtan található faipari vállalkozások jelenléte. A régió működő vállalkozásainak száma mintegy 97 ezer, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 71. Az alkalmazásban állók száma 2001-ben közel 311 ezer fő, amiből az ipar közel a harmadát foglalkoztatja. A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete meghaladta a 83 ezer Ft-ot. A rendszerváltást követően megjelentek régiónkban is a külföldi érdekeltségű cégek ( számuk 2001-ben meghaladta a 2 ezret), az általuk jegyzett tőke nagysága mintegy 150 milliárd Ft. Jelentős összegű (191.043 millió Ft) beruházásokat hajtottak végre elsősorban a jogi személyiségű vállalkozások. Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) 10%-át régiónk termeli, beszerzési áron számolva ez az érték 2000-ben 1.261.838 millió Ft volt, egy főre vetítve 913 ezer Ft. Az ipari termelés közel 8%-a a dél-alföldi régióból származik, 2001-ben ez az összeg 970 milliárd Ft volt. A dél-alföldi régió mint a többi hazai régió is gazdasága a rendszerváltást követően folyamatos átalakuláson megy keresztül. A mezőgazdaság a régió mindhárom megyéjében meghatározó ágazat, viszont a gépesítés és a mezőgazdasági termékek iránti korlátozott kereslet nem indokolja a korábbi alkalmazotti létszám foglalkoztatását. A felszabaduló átképezhető munkaerőt a mezőgazdaságon kívüli szektornak kell felszívnia, ami egyelőre nem a kellő számban található a térségben. Az előzőekből következően a régiónak alapvető érdeke a különféle iparágak létesítése, meghonosítása. Az ország nemzetközi szerepének betöltése szempontjából a dél-alföldi régió Baja, Szeged és Békéscsaba térsége az ország egyik logisztikai szolgáltató központja. Szegeden költségvetési támogatással megvalósult a szegedi kikötő és a Ro- 1 Mészáros Rezső kutatásai szerint (Mészáros R. 1998) 17

La terminál, amely biztosítja, hogy a kamionok vasúti kocsikra rakva közvetlenül jussanak el Németországba és Ausztriába. Baján az országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központ fejlesztése fontos feladat. Békéscsabai logisztikai központ kialakításának vizsgálatát a IV. számú vasúti folyosó teszi indokolttá. Szeged a kijelölt országos jelentőségű logisztikai központok egyike. Az M5-ös, 5-ös és 44-es számú utak nemcsak a fővárossal, hanem kiegészülve a legforgalmasabb keresztirányú kapcsolattal, a 47-es számú másodrendű főúttal a régió megyeszékhelyei között is közvetlen főhálózati összeköttetést biztosítanak, ami kedvező a régió belső kapcsolatrendszere szempontjából. Ma ezek az utak, illetve a részleges megyeszékhelyi funkciókat betöltő Baját a Fővárossal, Kecskeméttel és Szegeddel összekötő 41-es, 54-es, és 55-ös számú másodrendű főutak jelentik a régió közúthálózatának gerincét. A régió alapvető célkitűzése a versenyképességének javítása, a leszakadási folyamat megakadályozása és új, fenntartható növekedési pálya kirajzolása. A régió kiemelt területi és településfejlesztési célpontjai: A területfejlesztés fókuszában Szeged, mint fejlesztési pólus, valamint a városhálózat többi eleme és a mezővárosi hálózat policentrikus fejlesztése áll. Kiemelt figyelmet kell fordítani a ma még hátrányos helyzetű román és szerb határ menti területekre, a tanyás településszerkezetű Homokhátságra és a Körösök völgyére. A régió szerepet vállal a Tisza és a Duna térségében regionális és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt fejlesztésekben is. 1.3.2. Csongrád megye 18

Földrajzi adottságai: Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre. Délen Romániával és Szerbiával határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban. Csongrád megyét észak-déli irányban a Tisza folyó osztja két részre, amely meghatározó jelentőségű mind földrajzi adottságait, mind településszerkezeti kapcsolatait illetően. Területszerkezete: Csongrád megye az átlagos nagyságú megyék közé tartozik, területe 4,3 ezer km 2, 60 településében 422 ezer lakos él. A legurbanizáltabb megye. A lakosság 73,6%-a a megye 8 városában él. A település- és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely. A községek átlagos lélekszáma 2.188 fő, kétszerese az országos átlagnak. A külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyákon a megye lakosságának 10%-a él. A tájjal, annak természeti környezeti adottságával, agrárgazdasági lehetőségeivel szoros összhangban lévő tanyai gazdaságok a megváltozott földtulajdon viszonyok révén újraélednek, lehetőséget kínálva a tanyai turizmus fejlesztésére is. Mezőgazdaság: Csongrád megye az ország legmelegebb tájai közé tartozik, a napfénytartam éves összege 2100 óra. Az éghajlati és a táji adottságok kedvezők a tájspecifikus növények termelésére, mint például a makói hagymára, a szegedi fűszerpaprikára, vagy a szatymazi őszibarackra, összességében az agrárágazatra is. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya nagyobb, a földterületek termőképessége az átlagos aranykorona érték alapján jobb az országos átlagnál. A megye keleti részén találhatók a legjobb minőségű mezőségi talajok, a nyugati részén a gyenge termőképességű homoktalajok, a kettő között a Tisza és a Maros menti ártéri területek réti talajai. Ehhez igazodott a mezőgazdaság termelésszerkezete. Humán infrastruktúra: A gazdasági és társadalmi fejlődésre jelentős hatást gyakorol, hogy a térség az ország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási, egészségügyi és tudományos központja. Országos jelentőségű a felsőszintű oktatási, kutatási-fejlesztési tevékenység a megyében. A népesség iskolázottsági szintje jóval meghaladja az országos átlagot. A megye 66 középfokú intézményben évente több, mint 30 ezren tanulnak. A felsőfokú oktatási intézményekben a nappali tagozatos hallgatói létszám 20.710 fő, ez az ország nappali tagozatos felsőfokú hallgatóinak több mint 9%-a. 2006-ban 4.697 hallgató kapott felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet. Csongrád megye elsősorban Szeged a tudományos kutatási, fejlesztési tevékenység vidéki centruma. 151 kutatóhellyel a megyék között az első helyen áll és számát tekintve csak Budapest rendelkezik nagyobb kutató bázissal. A kutatásban, fejlesztésben foglalkoztatottak létszáma évek óta az országosnak közel 10%-a, a vidéknek pedig egynegyedét teszi ki. A kutatóintézetekben foglalkoztatott több mint 4000 főből közel 1900 fő tudományos kutató, fejlesztő tevékenységgel foglalkozik és ezek több mint egyharmada rendelkezik tudományos fokozattal. A Magyar Tudományos Akadémia 20 dél-alföldi tagja mind Csongrád megyei. A megyei felsőoktatási és kutatási intézményhálózat 1920-as évektől folyamatosan fejlődik. Felsőoktatási kutatóhelyek működnek: a Szegedi Tudományegyetem keretein belül, több tanszékén, Hódmezővásárhelyen a DATE Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Karon. 19

Az SZTE műhelyeiben elsősorban alapkutatásokat végeznek. Alkalmazott kutatások folynak az agrárágazathoz kapcsolódóan és az Élelmiszeripari Főiskolán, a gazdasági és technológiai fejlesztéssel összefüggésben, valamint innovatív vállalkozások létrehozásának segítésére. A megyében működő kutató-fejlesztő intézetek: a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, amely a biokémia, a biofizikai, az enzimológiai, a genetika és a növénybiológiai kutatások területén a Gabonatermesztési Kutató Kht. (1924-1997-ig Gabonatermesztési Kutató Intézet), amely a vetőmagkutatás területén és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézete, amely az agrár, az ipari-környezetvédelmi és az orvosbiológia területén végez nemzetközileg is elismert alap és alkalmazott kutatásokat. A megyében zöldségtermesztési kutatást és kísérleti fejlesztést végez: a szentesi Vetőmag Kereskedőház Rt. Növénytermesztési Központ, a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kft. Szegedi Kutatási Osztálya és a makói Zöldségtermesztési Kutatóintézet Hagymakutató-állomás. Ezek az intézmények Csongrád megyében kiváló feltételeket teremtenek az innovációhoz, a műszaki-technológiai fejlesztéshez, a gazdasági, társadalmi előnyök kiaknázásához. A megye más városaival fennálló stratégiai szintű kapcsolat erősíthető, a szorosabb kistérségi, megyei koordináció, stratégiai szövetség, városhálózat létrehozása gazdasági, pályázati előnyhöz juttatja a települések mindegyikét. 20

1.3.3. A szegedi kistérség 21

Földrajzi helyzete: A szegedi Kistérség Csongrád megyében helyezkedik el és Szeged települési környezetét foglalja magában. A kistérség térbeli elhelyezkedéséből következően a földrajzi adottságok két, egymástól eltérő egységet képeznek: A kistérség nyugati részét képező négy község (Domaszék, Röszke, Szatymaz, Zsombó) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hat község és egy város (Algyő, Deszk, Sándorfalva város, Dóc, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza- és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetően más, mint a kistérség nyugati feléé. A térség egészének földrajzi helyzete már jelenleg is, de a közeli jövőt tekintve különösen kedvezőnek minősíthető. A közelében három országhatár találkozási pontja van. A 2005-ben elkészült M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad rajta. A tervezett tiszai vasúti híd Románia felé nyit új lehetőséget. Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthető funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendő központ lehetősége a térség számára is új funkciókat ad. A szegedi kistérség nem homogén a környezeti adottságokat, a földrajzi helyzetet, a gazdasági, társadalmi viszonyokat illetően. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem képes területfejlesztési egységként funkcionálni. A fejlesztés alapvető koncepcionális eleme az a körülmény, hogy ez a kistérség a város és vidéke tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetőségét biztosítja. Alapvető koncepcionális elem az is, hogy a kistérség fejlettségi szintje, bár meghaladja mind a Csongrád megyei, mind a Dél-alföldi falusi átlagot, mégsem megfelelő színvonalú. Ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elő: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet. A harmadik koncepcionális alapelem az a tény, hogy a kistérség speciális természeti és települési adottságokkal rendelkezik és a mezőgazdasági termékek között több hungarikum található. 22

1.4. A SZEGEDI KISTÉRSÉG, MINT KÖZVETLEN VONZÁSKÖRZET RÉSZLETES BEMUTATÁSA A Kistérség településeinek rövid ismertetése Csongrád megye atlasza c. kiadvány felhasználásával készült. A statisztikai adatok forrásai a népszámlálások, melyet legutóbb 2001-ben végeztek. (Ilyen mélységű adatok más felmérésből nem állnak rendelkezésre.) Domaszék Szeged város domaszéki és részben feketeszéli tanyai kapitánysága területén 1952-ben létesített tanyaközség. Neve a Doma családnévből származik, amely már az 1522. évi tizedjegyzékben szerepel. Bojárhalmon egy fejedelemasszony öltözetének ezüst díszeit tárták föl, amelynek alapján a régészek először rekonstruálták a honfoglalás kori magyar női viseletet. Szeged legkorábban benépesedő és századunkra egyik legsűrűbben tanyásodott határrésze. Itt kezdődött az 1760-70-es években a homoki szőlő-telepítés és a múlt század második felében tért hódított a fűszerpaprika termesztés is. 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Terület (ha) 1970 1980 1990 2001 Népsűrűség 1km²-re 5.215 3.583 3.313 3.178 4.166 79,9 1.b A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint 2001 A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Cigány, Magyar Német Szerb romani, beás 4.166 3.825 7 9 7 16 2. Foglalkoztatás 2001 Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 4.166 1.517 137 1.284 1.228 2.a Férfi népességből 2001 Férfi Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 4.166 2.075 905 77 487 606 23

2.b Női népességből 2001 Nők Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 4.166 2.091 612 60 797 622 3. A helyben dolgozó foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Helyben dolgozó lakónépesség Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Mezőgazdaságban Iparban, építőiparban Szolgáltatásban 1.517 487 229 391 101 224 4. A más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Más településre eljáró lakónépesség Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Iparban, építőiparban Mezőgazdaságban Szolgáltatásban 1.517 442 359 17 302 482 5. A háztartások és családok főbb adatai 2001 100 háztartásra jutó 100 családra jutó Háztartások száma Személy Családok száma Családtag gyermek 15 éves nél fiata labb gyer mek 1.477 282 103 1.203 302 113 60 6. A lakások és lakott üdülők komfortossága 2001 Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás 1.754 717 350 103 438 146 7. A népesség és a lakóegységek száma településrész jelleg szerint 2001 Lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység belterü -leten Külterületen Külterületen 4.166 2.080-2.086 1.755 701-1.054 24

8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001 Hálózati Házi Meleg folyóvízzel Vízöblí téses WC-vel Köz - Házi Hálózati Palackos vízvezetékkel csatornával gázzal Központ fűtéssel 1.754 703 591 1.261 1.159 458 837 1.003 559 787 25

Röszke Határszéli község az E-75-ös út mellett nagy forgalmú határ átkelőhellyel. Első okleveles említése 1439-ből való Recke néven. A 18. századi dohánykertész telepből századunk elejére falu fejlődött, de Szeged tanyai kapitányságából csak 1950-ben vált önálló községgé, ekkor a szomszédos feketeszéli, nagyszéksósi tanyák egy részét is hozzácsatolták. Gazdálkodói híres paprikatermelők. Határában került elő a páratlan értékű nagyszéksósi hun fejedelmi lelet, melyet a szegedi múzeum őriz. Néhány szép napsugárdíszes házorom a faluban ma is látható. 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Terület (ha) 1970 1980 1990 2001 Népsűrűség 1km²-re 3.663 3.733 3.462 2.979 3.166 86,4 1.b A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint 2001 A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Cigány, Magyar Német Szerb romani, beás 3.166 3.012 2 2 6 7 2. Foglalkoztatás 2001 Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 3.166 1.019 134 1.173 840 Férfi 2.a Férfi népességből 2001 Inaktív kereső Eltartott 3.166 1.561 580 87 473 421 Nők 2.b Női népességből 2001 Munkanélküli Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 3.166 1.605 439 47 700 419 3. A helyben dolgozó foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Helyben dolgozó lakónépesség Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Mezőgazdaságban Iparban, építőiparban Szolgáltatásban 1.019 365 196 128 193 240 26

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) 4. A más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Más településre eljáró lakónépesség Iparban, építőiparban Szolgáltatásban 1.019 297 161 15 189 254 Mezőgazdaságban Háztartások száma 5. A háztartások és családok főbb adatai 2001 100 háztartásra jutó Személy Családok száma Család -tag 100 családra jutó gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek 1.189 266 86 929 291 105 57 6. A lakások és lakott üdülők komfortossága 2001 Össz-komfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás 1.376 486 393 116 292 89 7. A népesség és a lakóegységek száma településrész jelleg szerint 2001 Lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység Külterületen 3.166 2.471-695 1.376 976-400 8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001 Össze s Külterületen Hálózati Házi Vízöblí Meleg Köz - Házi Hálózati Palackos téses folyóvízz WCvel vízvezetékkel el csatornával gázzal fűtéssel 1.376 848 239 1.060 928 163 945 1.005 262 537 27

Szatymaz Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) Szeged több tanyai kapitányságából 1950-ben létesített tanyaközség. Neve török, más vélemény szerint kun családnévből származik. Egy II. József korabeli térképen a Szeged-Kistelek közti postaállomás (lóváltó hely). Az 1880-as évektől a szatymazi szőlők a szegedi polgárcsaládok kedvelt nyaralójává váltak. Európa-hírű őszibarack-kultúráját néhány oltványokat honosító, nemesítő kisparaszt és tanyai tanító tevékenysége alapozta meg századunk elején. A Fehér-tó környéki szikes legelőkön kiterjedt juhtenyésztés folyt. Szatymazon tűnt fel 1878-ban mint Kútyúprímás a gyerkőc Dankó Pista. 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Terület (ha) 1970 1980 1990 2001 Népsűrűség 1km²-re 5.372 4.025 3.781 3.469 4.276 79,6 1.b A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint 2001 A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Magyar Cigány, romani, beás Német Szerb 4.276 3.889 2 11 5 9 2. Foglalkoztatás 2001 Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 4.276 1.487 115 1.449 1.225 2.a Férfi népességből 2001 Férfi Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 4.276 2.127 877 67 573 610 2.b Női népességből 2001 Nők Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 4.276 2.149 610 48 876 615 3. A helyben dolgozó foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Helyben dolgozó lakónépesség Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Mezőgazdaságban Iparban, építőiparban Szolgáltatásban 1.487 345 242 228 63 296 28

4. A más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Más településre eljáró lakónépesség Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Mezőgazdaságban Iparban, építőiparban Szolgáltatásban 1.487 537 363 53 332 515 Háztartások száma 5. A háztartások és családok főbb adatai 2001 100 háztartásra jutó Személy Családok száma Családtag 100 családra jutó gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek 1.574 272 94 1.250 295 109 61 6. A lakások és lakott üdülők komfortossága 2001 Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás 1.883 653 469 144 488 129 7. A népesség és a lakóegységek száma településrész jelleg szerint 2001 Lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység Külterületen Külterületen 4.276 2.140-2.136 1.885 800-1.085 8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001 Hálózati Házi Meleg folyóvízzel Vízöblítéses WC-vel Köz - Házi Hálózati Palackos vízvezetékkel csatornával gázzal fűtéssel 1.883 922 460 1.406 1.218-1.388 1.089 562 735 29

Zsombó Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) Írott forrás először 1742-ben említi a Forrósombói csárdát, ahol a hagyomány szerint Rúzsa Sándor is mulatozott. A csárda és környéke névadója a homokos talajú határtól eltérő vizenyős, zsombékos terület lehetett. 1950-ben Kiskundorozsma határából szervezték községgé. Nevezetessége a múlt században telepített, gazdag flórájú, turista úttal megközelíthető Zsombói erdő, benne az alföldi lápok megmaradt zsombéksásos részével. Zsombói tanyán élt Tombácz János (1901-1974), a szegedi táj híres mesemondója. 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Terület (ha) 1970 1980 1990 2001 Népsűrűség 1km²-re 2.690 1.989 2.017 2.225 3.233 120,2 1.b A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint 2001 A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Cigány, Magyar Német Szerb romani, beás 3.233 3.072-10 2 3 2. Foglalkoztatás 2001 Lakó-népesség Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 3.233 1.222 78 893 1.040 2.a Férfi népességből 2001 Férfi Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 3.233 1.602 703 47 355 497 2.b Női népességből 2001 Nők Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 3.233 1.631 519 31 538 543 3. A helyben dolgozó foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Helyben dolgozó lakónépesség Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Mezőgazdaságban Iparban, építőiparban Szolgáltatásban 1.222 407 239 330 102 214 30

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. (Aktualizálva: 2009.) 4. A más településre eljáró foglalkoztatott lakónépesség főbb demográfiai jellemzői, összevont nemzetgazdasági ág szerint 2001 Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Más településre eljáró lakónépesség Iparban, építőiparban Szolgáltatásban 1.222 278 298 20 213 343 Mezőgazdaságban Háztartások száma 5. A háztartások és családok főbb adatai 2001 100 háztartásra jutó Személy Családok száma Családtag 100 családra jutó gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek 1.096 295 111 927 310 123 74 6. A lakások és lakott üdülők komfortossága 2001 Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás 1.239 521 294 70 230 124 7. A népesség és a lakóegységek száma településrész jelleg szerint 2001 Lakás, lakott üdülő, lakott egyéb lakóegység Külterületen Külterületen 3.233 2.038-1.195 1.240 673-567 8. A lakások és lakott üdülők felszereltsége 2001 Házi Meleg folyóvíz zel Hálózati Vízöblítéses WC-vel Köz - Házi Hálózati Palackos vízvezetékkel csatornával gázzal fűtéssel 1.239 810 159 988 890-995 870 263 581 31

Algyő Régi halászfalu és folyami átkelőhely a Tisza jobb partján Szeged és Hódmezővásárhely között félúton. A 47-es főút és a Tisza között fekvő községnél közút és híd vezet át a folyón. Községegyesítéssel 1973-tól Szegedhez tartozott, de a lakosság kezdeményezésére 1997 októberétől közigazgatásilag önálló településként éli életét. Hírnevét, s fejlődését a térségben a 60-as években megkezdődött kőolaj- és földgázkitermelés teremtette meg. Négysávos út, vasút, helyi autóbuszjárat köti össze Szegeddel, utcáinak többsége burkolt, önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik. A csendes kertes fasoros rendezett községben a letelepedni, vállalkozni vágyókat új telkekkel és kedvező helyi adózással várják. 1.a A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1970-2001 Terület (ha) 1970 1980 1990 2001 Népsűrűség 1km²-re 7.577 6.402 6.357 5.371 5.862 77,4 1.b A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint 2001 A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint Cigány, Magyar Német Szerb romani, beás 5.862 5.329 111 22 7 24 2. Foglalkoztatás 2001 Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 5.862 2.208 185 1.790 1.679 2.a Férfi népességből 2001 Férfi Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 5.862 3.153 1.344 110 720 979 2.b Női népességből 2001 Nők Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott 5.862 2.709 864 75 1.070 700 32