GYÁL VÁROS Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Átírás

1 GYÁL VÁROS Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Gyál Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2360 Gyál, Kőrösi út év

2 Felelős vezető tervezők: Evellei Petra, Bugyi Ilona Tervezők: Pápai Mihály, alpolgármester Hancz Sándor, Gyál Polgármesteri Hivatal Holló Zsuzsanna, Gyál Polgármesteri Hivatal Tokh Adrienn, Gyál Polgármesteri Hivatal Szakértők: Gazdaságfejlesztés: Diera Éva, Gyál Polgármesteri Hivatal Kojnok Balázs, Gyál Polgármesteri Hivatal Herczeg Sándor, Gyál Gyámhivatal Gyenge László, Autóker Zrt. Karikás Pál, Gyáli Ipartestület Mayor Gergely, Akácliget Logisztikai Központ Kft. Tombi Károly, TESCO Zrt. Közlekedésfejlesztés: Szabóné Kovács Anikó, Gyál Polgármesteri Hivatal Hangonyi Dezső, Gyál Polgármesteri Hivatal Lévai András, Magyar Közút Kht. Stupek István, Gyáli Rendőrőrs Hackenast Judit, Hackenast & Hackenast Bt. Humán közszolgáltatások fejlesztése: Csepregi Pálné, Gyál Polgármesteri Hivatal Radványi Judit, Gyál Polgármesteri Hivatal Boda Imre, Gyáli Sportegyesület Gazdikné Kasa Csilla, Oktatási Bizottság elnöke, Ady E. Általános Iskola Dr. Ködöböcz László, Egészségügyi Központ Dr. Kindlovics Mária, Egészségügyi Központ Rácz Csaba, Egészségügyi Központ Pánczél Károly, alpolgármester Tóthné Fajtha Anita, Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár 2

3 Terület-és településfejlesztés: Barta Ferenc, Gyál Polgármesteri Hivatal Kiss István, Gyál Polgármesteri Hivatal Braun Péter, Imperial Kft. Pusztai László, LIMIT Bt. Schuchmann Péter, PESTTERV Kft. Környezetvédelem, közbiztonság, infrastruktúra-fejlesztés: Szalainé Nagy Orsolya, Gyál Polgármesteri Hivatal Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, Corvinus Egyetem Sárosi István, GYÁVIV Kft. Gorincsek Gyula, ASA Magyarország Kft. Kurucz Árpád, Szatmári László, FEGY Gyáli Polgárőrség Bálint György, falugazdász 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. A stratégiaalkotás előzménye, kiindulópontok... 6 I.1. A stratégia szükségessége, indoklása... 6 I.2. Módszertani lehatárolások, alapelvek... 7 I.3. A stratégia tartalmi felépítése... 8 II. Helyzetelemzés II.1. A Város fejlődését meghatározó tényezők, adottságok II.1.1. A város rövid története II.1.2. Földrajzi adottságok II.1.3. Gyál közlekedésföldrajzi fekvése, térségi kapcsolatai II.1.4. Regionális, megyei és kistérségi funkciók vizsgálata II.1.5. Gyál típusa a foglalkoztatási és gazdasági szerepkör alapján II.2. Gazdasági folyamatok II.2.1. Gazdasági szerkezet, a vállalkozások helyzete II.2.2. Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei, eszközei II.2.3. Információs társadalom II.2.4. Külső elérhetőség II.3. Társadalmi folyamatok II.3.1. Demográfiai viszonyok II.3.2. Képzettség II.3.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség, jövedelmi helyzet II.3.4. Közművelődés, kultúra, sport II.3.5. Civil élet II.4. Természeti és épített környezet II.4.1. Természeti környezet II.4.2. Épített környezet II.4.3. Települési infrastruktúra ellátottság II.5. Közszolgáltatások II.5.1. Közigazgatás II.5.2. Oktatás-nevelés II.5.3. Egészségügy II.5.4. Szociális ellátás II.5.5. Hulladékgazdálkodás II.5.6. Tömegközlekedés II.6. Az önkormányzat költségvetési helyzete II.6.1. Bevételi források, kiadások II.6.2. Értékpapír és hitelműveletek II.6.3. Az önkormányzati vagyon alakulása III. Gyál településszerkezeti megosztottsága III.1. A településrészek helyzetelemzése III.2. Városrész 1- Gyálliget (V1) III.3. Városrész 2.-Gyálszőlő (V2) III.4. Városrész 3. Ipari-kereskedelmi-turisztikai terület (V3) IV. A város hosszú távú jövőképe IV.1. Célhierarchia IV.2. Átfogó cél

5 IV.3. Tematikus célok IV.4. Városrészi célok és kapcsolódó prioritások IV.5. A stratégia összefüggései (külső koherenciája, belső összefüggései) IV.5.1. IVS összhangja a településfejlesztési koncepcióval és településrendezési tervvel IV.5.2. Városrehabilitációs és fejlesztési területek megjelenítése a településfejlesztési koncepcióban és rendezési tervben IV.5.3. Célrendszer belső koherenciája IV.5.4. Városrészekre kitűzött célok környezeti állapotra kifejtett hatásai V során fejleszteni kívánt akcióterületek bemutatása V.1. I. Akcióterület: Városközpont kialakítása V.2. II. Akcióterület: A turisztika és rekreációs területek fejlesztése V.3. III. Akcióterület: Gazdasági területek fejlesztése nagyvállalkozások számára V.4. IV. Akcióterület: Gazdasági területek fejlesztése a KKV-k számára VI. A stratégia megvalósíthatósága VI.1. Ingatlangazdálkodási terv VI.2. Anti-szegregációs terv VI.3. Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek VI.4. Partnerségi folyamatok ismertetése, településközi koordináció VI.5. Projektmenedzsment szervezet VI.6. A stratégia megvalósulásának nyomon követése MELLÉKLETEK Anti-szegregációs szakértő nyilatkozata Gyál integrált városfejlesztési stratégia interjúk Nagyvállalkozói egyeztetés Civil egyeztetés Közműszolgáltató egyeztetés Vállalkozói egyeztetés Kérdőívek Vállalkozói kérdőív Közlekedési kérdőív Humán közszolgáltatások kérdőív Területfejlesztés kérdőív Közműszolgáltató kérdőív Városi kérdőív Együttműködési nyilatkozatok Gyál Város IVS ismertetése Jelenléti ív

6 I. A stratégiaalkotás előzménye, kiindulópontok I.1. A stratégia szükségessége, indoklása Jelen tervezési periódusban a Közép-magyarországi Régió fejlettsége már meghaladja az EU 15-ök fejlettségi szintjének 75%-át, ezzel a felzárkóztatási célterületből a versenyképesség célterületbe került át. Ez a változás egyben a Régió és a régió településeinek saját magukról kialakított képének átalakítását is szükségessé teszi. Az M0 körgyűrű erősen felértékelte a térséget, továbbépítése újabb gazdaságikereskedelmi területeket tár fel. A folyamat előnye, hogy ezen gazdasági területekkel közvetlen közlekedési kapcsolat alakul ki, hátránya azonban, hogy a hasonló feltételekkel rendelkező új területek konkurenciát eredményeznek számunkra. A Ferihegyi repülőtér közelsége és dinamikusan növekvő utas és logisztikai forgalma tovább erősíti és gyorsítja Gyál közlekedés-földrajzi felértékelődését és logisztikai potenciálját, de emellett új ágazgatok (pl. gazdasági szolgáltatások, szállodaipar, konferencia turizmus) megtelepedésének lehetőségei is megnyílnak. A nagy infrastruktúra fejlesztések következményeként csökkent a biológiailag aktív felület. A kommunális infrastruktúrák fejlesztésével a környezet helyi terhelése is csökkent helyben, javult a lakosok életminősége. Ezen fejlesztések még nem fejeződtek be, így továbbra is lekötik a település beruházási forrásainak nagy részét. Gyál mint a szuburbanizációval érintett, nagyszámú beköltözőt fogadó település, kapacitás gondokkal küzd. A több tízmilliárdos fejlesztési szükséglet fedezete nincs meg helyben, a gazdaság fejlesztési lehetőségeinek kihasználása túlmutat az önkormányzat hatáskörén. A fejlesztések koordinációja ésszerű és szükséges lépés a korlátozott mértékű források hatékony felhasználása érdekében. Gyál Város Önkormányzata döntést hozott arról, hogy a város jövőbeni fejlesztéseinek előkészítése érdekében elkészítteti a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az IVS középtávra készülő dokumentum, amely a Településrendezési tervben foglaltak programozott megvalósítását szolgálja. Biztosítja, hogy olyan projekteket és összefüggéseiben azzal a tartalommal és sorrendben valósítson meg a város, melyek a településrendezési tervben foglaltak hatékony eléréséhez szükségesek. Figyelembe veszi a városi élet szereplőinek keresletét, a szektorális ás horizontális célok eléréséhez szükséges egymást erősítő és generáló hatásokat, a projektek egymásra is ható pénzügyi eredményét. Az IVS a városfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket egyidejűleg és méltányosan kezeli, valamint megvalósítja a várospolitika térbeli, ágazati és időbeli koordinációját. A fenntartható stratégia megalkotásának és végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltétele és eleme a lakosság, a közszolgáltatók, valamint a gazdaság és közigazgatás szereplőinek együttes bevonása. Lehetőséget ad a résztvevőknek, hogy tevékeny szerepet játszanak közvetlen lakókörnyezetünk formálásában, valamint lehetővé teszi a köz-és magánberuházások jobb koordinációját. 6

7 I.2. Módszertani lehatárolások, alapelvek Gyál mint kistérségi központ stratégiája a gazdaság, a társadalom és a környezet fejlesztése, különös tekintettel a fenntarthatóság horizontális elvére. Figyelembe veszi térségi beágyazottságát, külső térkapcsolatait. A stratégiát az alábbi értékek mentén tervezzük: - hatékonyság, amely a gazdaság működésének, a közszolgáltatások szervezésének és biztosításának is egyaránt követelménye; - szolidaritás és méltányosság, amely nélkülözhetetlen egy erős, integrált, mondhatni mentálisan is egészséges közösség menedzseléséhez; - a lokális és kistérségi értékek, épített és szellemi kultúra tiszteletben tartása, a természeti környezet megóvása; - mértéktartás, reális helyzetfelmérés, amely vezérfonalául kell szolgáljon a településközi és térségi kapcsolatok fejlesztésének; - elérhetőségek biztosítása és kooperáció, amely a térség versenyképességének és integrálódásának közvetlen feltétele; - legitimitás elve és egyelő, támogató, átlátható partnerség kiépítése. 7

8 I.3. A stratégia tartalmi felépítése Az integrált városfejlesztési stratégia bemutatja a dokumentumalkotás előzményeit, részletes helyzetelemzéssel tárja fel Gyál múltbeli és jelenlegi helyzetét, valamint a bekövetkezett változásokat. Ezt követően a fejlődés irányát kijelölendő megfogalmazásra került a város hosszú távú jövőképe, majd kidolgozásra kerültek a tematikus és a városrészi célok. A település fejlődésére ható külső és belső tényezőket az alábbi táblázat tárja fel. SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK - kedvező földrajzi fekvés - autópályák, repülőtér közelsége - magas fokú kiépített közműhálózatok - kertvárosi jelleg - fiatalodó lakosság - új befektetők megjelenése - fejlődés folyamatossága - intézmények fejlődése - az önkormányzati döntéshozói szint nyitottsága LEHETŐSÉGEK GYENGESÉGEK - megörökölt városkép, markáns arculat hiánya, vagyis a spontán településfejlődésből származó hátrányok - településmarketing hiánya - belső úthálózat gyenge minősége - alacsony iskolázottság és jövedelmi szint - képzési hiányosságok - kevés kulturális, sportolási és szórakozási lehetőség - kistérségen belüli haránt irányú tömegközlekedés hiánya - szociális ellátás hiányosságai (idősellátás, bölcsőde, gyámügy, családsegítő, közétkeztetés, fogyatékkal élők, stb.) - egészségügyi ellátás hiányosságai - városon belüli kevés és gyenge minőségű közcélú zöldfelület VESZÉLYEK - kommunikáció és marketing erősítése: a lakosság lokálpatriotizmusának erősítése - M5 -M0 csomópont körül fejleszthető ipari területek - lakosság igénye az életminőség javítására - kistérségi közlekedés fejlesztése, a város kistérségi központ szerepének megerősítése - vállalkozóbarát körülmények kialakítása - vállalkozó szellemű önkormányzat - a munkaerő szempontjából erős Budapest elszívó ereje - kis- és középvállalkozások nem elég erősek, kevés helybeli munkahely - egysíkú munkaerő piac - egyes szolgáltatók (BKV, Monortel) monopolhelyzete általi kiszolgáltatottság - magas az alacsony képesítésű és jövedelműek aránya 8

9 9

10 II. Helyzetelemzés II.1. A Város fejlődését meghatározó tényezők, adottságok II.1.1. A város rövid története 1932-ben az Alsónémedihez tartozó területen többek között gróf Károlyi László parcelláztatott területeket, amelyből később december 27-én egy különálló községet létesíttettek Gyál-pusztai központtal. Ekkor mintegy háromezren lakták a községet. A budapesti iparfejlesztés eredményeként az ötvenes évek elejétől a már fős településen rohamosan emelkedett a lakosságszám. Az ország különböző részeiből érkező, legkülönbözőbb kulturális gyökerekkel rendelkező, jellemzően képzetlen, a fővárosban munkát találó, de a budapesti életet drágálló, a városból kiszorult, vagy kitiltott emberek tömegeinek előbb alvó, majd lassacskán lakóhelyévé is vált a település. Az 1950-es évektől a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet. Az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben. A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése, amely jelentősen növelte térségi szerepét. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen. A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Napjainkban több ezer vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben. A fejlődés jelentős állomása volt, amikor a település július elsején városi rangra emelkedett. A mintegy fő lakosságszámú Gyál központi települése a Kertváros Gyáli Kistérségnek, amely magába foglalja Alsónémedi, Bugyi, Felsőpakony, Gyál és Ócsa településeket. II.1.2. Földrajzi adottságok Gyál városa közel 25 km 2 -es területen fekszik a Pesti hordalékkúp síkság középső, déli részén. A keletről induló magasabb térszín felől egyre alacsonyabb teraszokon át éri el a Duna ártéri síkját, tengerszint feletti magassága 251 m-ről 98 m-re változik. Gyál lakott részétől Felsőpakony felé ligeterdőkkel borított homokos, futóhomokos buckák övezik a tájat. A mélyebb rétegekben nagy mennyiségű sóder található, melynek oka, hogy a város a Duna homokkal lepett vastag kavicsrétegére épült. A felszínt a szélesen pásztázó ártér mellékágai hálózták be. Ezek egyik maradványa a várost dél-délnyugati irányban határoló, ma már csatornaként ismert Gyáli-patak. A Gyálifőcsatorna vízgyűjtő területe 451 km 2, fő gyűjtője a 32 km hosszú Gyáli-patak, mely egyesíti a Monori kistérséghez tartozó dombvidék és a Gyáli kistérség sík területeinek csatornarendszereit, végül Soroksár területén a Molnár-szigetnél torkollik a Dunába. Gyál kavicsra települt felszíne enyhén hullámos, part menti dűnék és vizenyős laposok 10

11 teszik változatossá. Tengerszint feletti magassága a Vecsés felőli részén 128,4 m, innen dél-délkeletre 6-7 métert, nyugat-délnyugati irányba 8-9 métert lejt. A város talajszerkezete is változatos. Az autópályák térségében és a Gyáli-patak egykori árterében jellegadó a jégkori futóhomok, míg a vízfolyások mentén szélesebb sávban öntés-iszap rakódott le. A mélyebb rétegekben humuszos homok néhol vályoggal keveredik. A felszín túlnyomó részét cm vastag gyengén humuszos homok és mezőségi talaj borítja. A város éghajlata mérsékelten meleg, száraz. A napfénytartalom megközelíti az évi 2000 órát. A mikrotérség évi középhőmérséklete a főváros kisugárzó hatásával is számolva 10 és 11 o C között ingadozik. A település környezetében kedvezőek a természeti adottságok. A nagy vízfelszínek és az erdők közelsége jó mikroklímát biztosítanak. A városon belül kevés és gyenge minőségű a közcélú zöldfelület. II.1.3. Gyál közlekedésföldrajzi fekvése, térségi kapcsolatai Gyál az országon belül és Budapest agglomerációját tekintve is központi fekvésű város. Centrális elhelyezkedését a nagy közlekedési rendszerekhez fűződő kapcsolata alakítja. Az ország központi térségében, a budapesti agglomeráció területén metszi egymást két európai közlekedési korridor, a IV. és az V. számú ún. Helsinki folyosó, amelyek Magyarországra eső szakaszait az M1 - M0 - M5 és az M7 - M0 (gödöllői átkötéssel) - M3 autópályák alkotják. A IV. sz. folyosó ÉNy-DK-i forgalmat bonyolít, a Dél- és Kelet- Németország (Nürnberg és Drezda), Csehország (Prága) és Délkelet Európa, a Balkánfélsziget országai között teremt kapcsolatot, elérve a Fekete-tengeri kikötőt Konstancát, illetve Szalonikit és Isztanbult. A V. sz. európai közlekedési folyosó DNy-ÉK irányultságú, a két legjelentősebb észak Adriai kikötőt, Triesztet és Rijekát, továbbá Velencét és Kopert köti össze Szlovénián, Horvátországon és Magyarországon keresztül Kelet-Európával, Ukrajnával (Kijevvel), és végső soron Moszkvával. A két transzeurópai forgalmat bonyolító közlekedési folyosó, illetve ezek hazai szakaszai, az M5 autópálya és az M0 körgyűrű Gyál területén metszi egymást. A X./B elnevezés korridor Budapest és Belgrád között teremt kapcsolatot, Gyál térségét az M5 autópályán érintve. Az M0 keleti szektorának (Gyál és Újpest között), valamint az új Megyeri-híd átadásával jelentősen javult a térség közúti transzkontinentális áru- és személyforgalma, bővítve ezzel a Gyál kapcsolatrendszerét. Az M0 átadása a forgalomnak közvetlen és hatékony kapcsolatot teremtett Gyál és a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér között, ami további fejlesztési lehetőségeket teremt a térség logisztikai vállalkozásai számára. II.1.4. Regionális, megyei és kistérségi funkciók vizsgálata A környező települések (Felsőpakony, Ócsa, Alsónémedi, Vecsés, Üllő,) valamint a szomszédos budapesti kerületek (XXIII. kerület Soroksár és XVIII. kerület Pestlőrinc- Pestszentimre) között betöltött szerepeket és térségi feladatokat vizsgálva megállapítható, hogy Gyálon nincsen kistérségi és települési szerepkört meghaladó országos, regionális és megyei intézmény. Gyál kistérségi funkciói és szerepei az elmúlt évtizedben többször módosultak, amelynek oka, hogy az önkormányzati társulások és a területfejlesztés változásainak függvényében a Gyáli kistérség településeinek köre az 1997-es első megalakulást követően jelentősen átalakult. A ma már nem működő Kertváros Délkelet Agglomerációs Kistérség Területfejlesztési Társulás a jelenlegi tagokon kívül Ecser, Maglód és Gyömrő településeket, illetve Budapest XVIII., XIX., és XX. kerületeit is magába foglalta január 1-én a kistérség határai újfent módosultak, így az év novemberére Alsónémedi, Bugyi, Gyál, Felsőpakony, Ócsa és Üllő településekkel megalakult a Kertváros Gyáli Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása, melyhez novemberben Vecsés Város Önkormányzata is csatlakozott májusban azonban Vecsés bejelentette kilépési 11

12 szándékát a Társulásból, ezért január 27-én szükségessé vált a Gyáli kistérség Fejlesztési Tanács megalakítása is. A Társulási törvény szeptemberben hatályos módosításával rendeződtek a viszonyok, melynek során Üllő és Vecsés települések átsorolásra kerültek a Monori kistérségbe. Jelenleg a Kertváros Gyáli kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásnak öt tagja: - Gyál (kistérségi központ); - Ócsa, - Alsónémedi, - Bugyi, - Felsőpakony. Gyál Város Önkormányzata, mint a kistérségi központi települése az alábbi kistérségi funkciókat látja el: - a Gyálon elérhető körzetközponti Okmányiroda látja el a kistérség államigazgatási feladatait, melynek illetékessége Gyál, Alsónémedi, Felsőpakony és Bugyi községekre (összesen mintegy 43 ezer fő) terjed ki. A kistérségben Ócsa, mint város szintén rendelkezik egy kihelyezett okmányirodával, amely a fő állandó lakos ügyében jár el. - Oktatás-nevelés: a városi önkormányzat jelenleg 1 bölcsödét, 3 óvodát, 4 általános iskolát és 1 alapfokú művészetoktatási intézményt működtet. Az egyik intézményben kistérségi középfokú oktatási funkciót is ellátó szakközépiskola is működik. A bölcsőde a hónapos gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végzi. Jelenleg 45 férőhellyel működik az intézmény, a feltöltöttség 130%-os. Az intézményi férőhelyek száma az elmúlt időszakban nőtt, azonban továbbra is helyhiánnyal küzd. A korszerűsítést és bővítést 2-3 éven belül meg kell oldani, amit a 100 fős várólista indokol. - Szociális ellátás: a gyermekjóléti és családsegítő feladatok ellátása január 1. napjától kistérségi szinten működik ócsai székhellyel. A gyáli Szociális és Családvédelmi Központ a kistérség területi irodájává vált. Itt a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat kapott helyet, amely a jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgáltatást, továbbá a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést is magába foglalja. A növekvő lakosságszámmal a szociális szolgáltatások színvonala nem tudott lépést tartani. A törvényileg előírt létszám és a szakmai felkészültség nem biztosított. Az intézmény elhelyezését biztosító ingatlan nem megfelelő méretű és igen leromlott állapotú. A feladatok kistérségi szinten való megszervezése lehetőséget biztosít a költséghatékony működésre, a pályázati lehetőségek jobb kihasználására, a szakmai színvonal emelésére és egységessé tételére, a feladatkörök és hatáskörök egyértelmű meghatározására, valamint a szakmai egységeken belüli helyettesíti rend kialakításra. A településen, de a térségben sem megoldott teljes körűen az idősek gondozása: a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, mint szolgáltatások igénye nagyobb kapacitást tenne indokolttá, a napközbeni ellátás az intézményi kiépítettség hiánya miatt nem megoldott. - A rendőrőrs jelenleg egy önkormányzati tulajdonú épületben működik, állapota azonban leromlott, korszerűtlen. A növekvő lakosságszám és a kistérségi szerepkör a rendőrőrs kapitánysággá fejlesztését és a város központjában való elhelyezését teszi szükségessé ban létesített kistérségi ÁNTSZ iroda, mely helyben segíti a hatósági ügyek intézését; 12

13 - Városi Egészségügyi Központ, mint önálló intézmény január 1-től az intézmény keretein belül az alapellátásban 8 felnőtt háziorvosi, valamint 4 gyermekorvosi, 6 vegyes körzetű (csecsemő-gyermeklakosság) védőnői, valamint 2 iskola-egészségügyi védőnői körzetet működtet. Feladatai közé tartozik továbbá a központi orvosi ügyelet ellátása Gyálon és Felsőpakonyon. A szakrendelések aránylag rugalmasan működnek, azonban a lakossági ellátás mennyiségi és minőségi szükséglete magasabb, mint a szolgáltatási szinvonal jelenleg biztosítani tud. A fejlesztési igény ellátása csak az épület bővítésével lenne megoldható. Gyál területén a fő területhasználati funkciót a kisvárosias, illetve kertvárosias lakóterület jelenti. A kisvárost a családi házas beépítésű lakóterületek dominálják. A település közigazgatási, oktatási, művelődési intézmények ebbe a lakóterületi szövetbe ágyazottan helyezkednek el. Szintén megtalálhatóak a lakóterületeken a kereskedelem és szolgáltatás kisebb volumenű létesítményei, üzletei. A kereskedelmi-szolgáltató funkciók megerősödését a lakóterületeken azonban jelentősen nehezíti az M5-ös autópálya budapesti bevezető szakasza mellett, például a Főváros XXIII. kerület Soroksár területén létesült bevásárló-park elszívó hatása. Gyál központi területein megfigyelhető ugyan a funkciók kisebb mértékű sűrűsödése, azonban az említett lakó dominancia, az alvóvárosi jelleg és a kereskedelemben, szolgáltatásokban tapasztalható fővárosi elszívó hatás miatt összességében funkcióhiányos. Gyálon jelenleg nem található kistérségi központhoz illő szolgáltatási színvonalat és választékot biztosító településközpont. A településfejlődés során nem alakult ki sem elkülönült városközpont és klasszikus értelemben vett ipari-gazdasági terület. A kereskedelmi-gazdasági övezet fejlődése folyamatos, azonban a jellemzően családi házas, alacsony épületekkel leírható városképet még a település külső szélein sem módosította jelentős mértékben. A város működésének feltételeit biztosító Városháza jelenlegi kétszintes épülete már nem képes a város és kistérség lakosságának és vállalkozásainak igényeit az elvárt minőségi módon kielégíteni. A fizikai akadálymentesítés csak az okmányirodai részen megoldott. Ennek következménye, hogy a kistérségi szintű feladatellátás koordinációját végző kistérségi munkaszervezet a Kistérségi Fejlesztési Központban, külön épületben, a településközponttól távol került elhelyezésre. Gyál központjában elérhetőek postai szolgáltatások, azonban a postaépület felújításra és bővítésre szorul. A szolgáltatások minősége és kapacitásai nem elégítik ki a mintegy lakosú kistérség ellátási igényeit. Gyál gazdaságában az ipar, turizmus és mezőgazdaság teljesítménye nem jelentős, egyedül a kedvező gazdaságföldrajzi fekvés (M0 és M5 csomópont) miatt a logisztikában és raktározásban épültek ki jelentősebb kapacitások. A térség földrajzi helyzete révén Budapest Déli kapu térségeként funkcionálhat. Ehhez azonban jelenlegi logisztikaikereskedelmi funkcióra alapozott funkció skálája nem elégséges. Ebből a szempontból jelenleg ez a térség ugyancsak funkcióhiányos (egyfunkciós) terület. Gyálon nincsen felsőfokú oktatási intézmény és nem ismert K+F tevékenységet folytató intézmény és vállalkozás. Az önkormányzatok és a Dél-Pesti Jáhn Ferenc Kórház közötti megállapodás keretében a szakorvosi ellátást (ultrahang, nőgyógyászat, urológia, neurológia, reumatológia, szemészet, fül-orr-gégészet, ortopédia, kardiológia, sebészet, bőrgyógyászat, diabetológia, fizikoterápia, gyógytorna és laboratórium) Gyálon és a kistérség egészében a fővárosi kórház orvosai látják el. A pácienseknek az orvosi kivizsgálás és a gyógyítás elvégzéséhez természetesen Budapestre kell utazniuk. A kistérségben az ellátási terület méretei alapján nincsen ugyan szükség kórházra, de a megnövekedett lakosságszám, a 13

14 segélyhívástól számított 15 perces kiérkezési idő és a kistérségi szerepkör betöltéséhez szükség van az öt település igényeit kiszolgáló mentőállomás kialakítására. Gyál a csupán öt települést számláló kistérségben betöltött központi szerepe ellenére is, mint Budapest egyik elővárosa működik. Gazdasága és azon belül kereskedelmi és szolgáltatási ágazatai is funkcióhiányosnak tekinthetőek, a település sok tekintetben csupán alvóvárosi karaktert mutat. A fővárosi, illetve térségi jelentőségű kereskedelmi és logisztikai területei monofunkciós zárványként helyezkednek el a város M0 és M5 autópályák határolta csomópontban, melyek nem funkcionálnak valódi térszervező, vonzerőnövelő gócpontként. II.1.5. Gyál típusa a foglalkoztatási és gazdasági szerepkör alapján A településeket foglalkoztatásban és gazdaságban betöltött funkciójuk, a be- és elingázás folyamatában elfoglalt helyük alapján az alábbi funkciócsoportokba (vagy ezek kombinációiba) sorolhatjuk: - Központi szerepkör, - Ipari szerepkör, - Agrárszerepkör, - Közlekedési szerepkör, - Üdülési-idegenforgalmi szerepkör, - Lakófunkció. Gyál, mint Budapest agglomerációjának egyik kertvárosi települése általános értelemben vett térségszervező és központi szerepkört nem tölt be. A Kertváros Gyáli kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás központi településeként egyes intézményei korlátozott mértékben látnak el bizonyos kistérségi funkciókat, mint például a körzetközponti okmányiroda, a szakközépiskola, az ÁNTSZ kihelyezett irodája és Városi Egészségügyi Központ. A kistérség mind a közszolgáltatások, mind pedig a különböző szabadidős lehetőségek tekintetében is erősen rá van utalva Budapest szolgáltatásaira a kórházi egészségügyi ellátástól, a közép- és felsőfokú közoktatáson át a kulturális szolgáltatások igénybevételéig. A legfrissebb statisztikai adatok szerint Gyálon az elmúlt 5 évben nem változott érdemben a vállalkozói aktivitás. Egyedül a korlátolt felelősségű társaságok száma növekedett év között 151 darabbal. A betéti társaságok és egyéni vállalkozások száma egyaránt csökkent, különösen az utóbbi 115 fős csökkenése jelentős. Részvénytársaság és szövetkezet is csak egy-egy működik Gyálon. Év Működő korlátolt felelősségű társaságok (db) Működő részvénytársaságok (db) Működő szövetkezetek (db) Működő betéti társaságok (db) Működő egyéni vállalkozások (db) Működő vállalkozások összesen (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) (db) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis (honlap: Gyál vállalkozásainak nemzetgazdasági ágankénti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy legjelentősebb számban és emelkedő tendenciával a szolgáltatási szektor rendelkezik. 14

15 Év mezőgazd., vadgazd., erdőgazd., halgazd. (db) bányászat, feldolgozóip., villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás (db) építőip. (db) keresk., jav. (db) szálláshelyszolgált., vendégl. (db) szállítás, raktározás, posta, távközlés (db) pénzügyi közvetítés (db) ingatlan, gazdasági szolgáltatás (db) oktatás (db) egészségügyi, szociális ellátás (db) egyéb közösségi, személyi szolgált. (db) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis (honlap: Jelenleg a vállalkozásoknak csupán kevesebb, mint 1 %-a tevékenykedik a mezőgazdaságban, 24 %-a az ipar, illetve építőipar területén, míg 75 %-a a szolgáltató szektorban. A mezőgazdasági, ipari és építőipari vállalkozások száma általában alacsonyabb, az utóbbi években csökkenő vagy stagnáló tendenciával. Év 0 fős működő vállalk. száma (db) 1-9 fős létszámú működő vállalk. (db) fős létszámú működő vállalk. száma (db) fős létszámú működő vállalk. száma (db) fős létszámú működő vállalk. száma (db) fős létszámú működő vállalk. száma (db) 500 és több fős létszámú működő vállalk. száma (db) Működő vállalkozások összesen (db) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis (honlap: A foglalkoztatottak létszámának vizsgálatából az látható, hogy egyetlen 250 fő, illetve 500 fő feletti vállalkozás sem működik Gyálon. Ezek a számadatok is alátámasztják, hogy a Gyálon nincsenek jelentős ipari termelést folytató üzemek, gyárak. A Gyál határában látható nagy üzemterületet elfoglaló raktárak és logisztikai szolgáltatók kiszolgálására a gépesített anyagmozgatás miatt alacsony létszám is elegendő. A kilencvenes évek elején Gyálon épült fel a McDonald s hazai, majd közép-európai regionális raktára, a Hungarorak. A Tesco is Gyálon alakította ki egyik központi raktárát. A város határában a ProLogis építette fel az M5-Gyál Business Parkot (honlap A Gyáli kistérségben és Gyál városban, az utóbbi évtizedben megfigyelhető gazdasági és intézményi fejlődés ellenére is jókora eltérés tapasztalható a helyi foglalkoztatási kapacitás és a gazdaságilag aktív népesség száma között. A helyben megélhetést nem találó munkavállalók ingázásra kényszerülnek. A tömegközlekedés fejlődése és az egyre nagyobb kapacitású közutaknak köszönhetően széles társadalmi rétegek számára válik elérhetővé a lakóhelytől távoli munkavállalás. A térség ipari-kereskedelmi-logisztikai parkjaiban megtelepedett vállalkozások bár helybélieket is foglalkoztatnak, jellemzően nem helyi munkaerőre alapozzák működésüket, hanem ingázókat foglalkoztatnak. Ebből eredően fennmaradt a helyi munkavállalók elingázása főként Budapestre, amit kiegészít egy ellenkező irányú ingázás, vagyis a fővárosból járnak ki, jellemzően magasan kvalifikált szakemberek a térségbeli munkahelyekre, illetve távolabbi agglomerációs településekről érkeznek (betanított és szak-) munkások az újonnan létesült munkahelyekre. A mezőgazdasági vállalkozások alacsony száma (az utóbbi 5 év átlagában 13 db) is azt mutatja, hogy Gyál már nem tölti be azt a fontos szerepet Budapest élelmiszer- 15

16 ellátásában, amit az elmúlt évszázadok során hagyományosan betöltött. A foglalkoztatottak létszáma és a nemzetgazdasági ágak összetételének vizsgálata alapján elmondható, hogy Gyál sem ipari-, sem agrárszerepkört nem tölt be. Amint azt jelen stratégia más fejezeteiben bemutatjuk, Gyál kedvező közlekedésföldrajzi fekvése (M0-M5 csomópont, vasúti tranzit) folytán a közlekedésben kiemelkedő szerepet tölt be mind a tranzitforgalom (közúton É-D és K-Ny, vasúton É-D irányban), mind a raktározás és szállítmányozás területén. A térség a budapesti központú, sugaras szerkezetű úthálózatra fűződött fel. A rendszerváltás után felgyorsult autópálya építések (pl. M5) és az M0-ás körgyűrű keleti szektorának átadását követően, a javuló közlekedési potenciál a nagyhatárú alföldi települések számára kedvező lehetőséget teremtett a gazdasági funkciók letelepítésére, ennek nyomán Gyál és a környező kistérség is a gazdasági szuburbanizáció terepévé vált. A kilencvenes évek második felének fejleménye, hogy a gazdasági mellett a lakossági szuburbanizáció is felgyorsult a térségben. A kistérség migrációs egyenleg pozitív, a lakosság összetételében emelkedik a fiatal családosok aránya. Év Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) Magánszállásadás vendéglátóinak száma összesen (fő) Magánszállásadás férőhelyeinek száma összesen (db) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis (honlap: Gyál üdülési-idegenforgalmi szerepe nem jelentős, országosan ismert turisztikai értékei nincsenek. A kereskedelmi szállásférőhelyeinek száma csupán 26, amelyet mintegy 10 magánszálláshely egészít ki (KSH, év). A vendégek és vendégéjszakák száma évek óta hullámzó tendenciát mutat (az utóbbi 5 év átlagában 943 fő, illetve vendégéjszaka), mely összességében azonban mindkét számértéket tekintve alacsony. A település adatai alapján elmondható, hogy Gyál nem tölt be jelentős üdülésiidegenforgalmi szerepkört. Év Lakásállomány (db) Épített lakások száma (db) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis (honlap: Gyál lakásállománya, ahogy azt a fenti táblázat is mutatja, stabilan növekszik. Ebből is látható, hogy a város lakófunkciója erős, és egyre jelentősebb tényező. Az önkormányzat településfejlesztési koncepciója és fejlesztéspolitikai elképzelései is segítik a lakófunkció megőrzését és erősítését, hiszen új lakóterületek feltárása mellett jelentős hangsúlyt kap a jelenlegi lakóterületek nyugalmának biztosítása, a zavaró tényezők (pl. közlekedés vagy ipar) hatásának csökkentése vagy kiküszöbölése. 16

17 Gyál város lakossága folyamatosan növekszik, ellentétben az országos tendenciával, mely csökkenést mutat. A demográfiai adatok az országos trendhez viszonyítva egy dinamikusan fejlődő, fiatal, életerős város képét mutatják (adatokat részletesen lásd II.3.1 Demográfiai viszonyok című fejezetben). Év Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) Állandó odavándorlások száma (eset) Állandó elvándorlások száma (eset) Ideiglenes odavándorlások száma (eset) Ideiglenes elvándorlások száma (eset) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis (honlap: Gyál élveszületési-halálozási egyenlege és állandó migrációs egyenlege is minden évben pozitív volt (éves átlagban +24, illetve +231 fő), ami kiemelkedően jó demográfia adat az ország más térségeihez képest. Az adatok is azt bizonyítják, hogy a kisgyermekes családok és fiatalok körében nagy vonzerővel bír a település, ahol szeretnek állandó lakosként letelepedni, új lakást építeni és gyermeke(ke)t nevelni. Fentiek információk és adatok alapján elmondható, hogy Gyál foglalkoztatási és gazdasági szerepköre elsősorban lakó- és közlekedési funkciókban merül ki. II.2. Gazdasági folyamatok II.2.1. Gazdasági szerkezet, a vállalkozások helyzete Gyálon a kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős vállalkozásokhoz kapcsolódó beruházások ra a regisztrált vállalkozások száma már elérte az öt, 2006-ra pedig re emelkedett (1.020 volt az egyéni vállalkozás, 572 korlátolt felelősségű társaság míg 604 a betéti társaság). A 87%-os növekedés főként a település igen kedvező elhelyezkedésének köszönhető. Jelenleg a vállalkozásoknak kevesebb mint 1%-a tevékenykedik a mezőgazdaságban, 24% az ipar illetve építőipar területén, míg 75% a szolgáltató szektorban. A vállalkozások túlnyomó többsége a kis- és középvállalkozások közé sorolható. A városban jelen lévő vállalkozások többsége 1-5 főt foglalkoztat, így mindössze embernek ad munkát, melyből mintegy fő más településről jár ide dolgozni. Ez a helyi gazdaság erősödését is jelzi, ugyanakkor vállalkozássűrűség (a regisztrált társas és egyéni vállalkozások lakosságszámhoz viszonyított aránya) elmarad az agglomerációs és a Pest megyei átlagos szinttől. A településen működő logisztikai központok felszívják az alacsony képzettségű munkaerőt, de nem integrálódnak szervesen a város életébe. A gyáli munkavállalók közül több mint ren ingáznak nap mint nap budapesti munkahelyükre. II.2.2. Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei, eszközei Azok a mezőgazdasági területek, amelyek a későbbiekben akár 7-8 éves középtávon a nagyvállalkozói gazdasági potenciál erősödésének helyszínei lehetnek, jelenleg külterületi besorolásúak. Az M0-M5 csomópontjához közeli területek elérése az 17

18 autópályákról a későbbiekben megépíthető lejárók által lesz lehetséges, melyek az autópálya terveiben szerepelnek. A területek elérése feltáró utak kiépítésével megvalósítható. Az építést a befektetői szféra valósíthatja meg, az önkormányzattal partneri együttműködés keretében. A helyi vállalkozók igénye a város lakóterületéhez közeli területen létrehozandó kisvállalkozói ipari park, ahol lehetőség lenne a beszállítói hálózatok létrehozására, valamint a vállalkozások közötti együttműködések megvalósulására. A feltárás lehetőséget és teret adhat a jelenleg belterületen lévő zajjal vagy zavaró forgalommal járó vállalkozások (autóbontó, Tűzép) számára tevékenységük ipari területen történő végzéséhez. Jelenleg a KKV szervezettsége nem megfelelő, nincs vállalkozási partneriroda. Az Ipartestület funkcióbővítése szükséges az országos iparkamarák helyi képviselete keretében a helyi KKV vállalkozási potenciáljának növelése érdekében. A gazdasági szféra tájékozottsága a helyi fejlesztésekről nem megfelelő, ez gátja az együttműködési lehetőségeknek. Ez nem kizárólag a gazdasági szféra hiányossága, a város nem rendelkezik településmarketing stratégiával, nem kommunikálja megfelelően fejlesztési terveit. A Városi Piac mint a helyi kiskereskedelem kiemelkedő színtere elhelyezkedése a város szerkezetében megfelelő, azonban a műszaki állapota, kapcsolódó közterületei leromlottak, továbbá nem áll rendelkezésre elegendő számú parkolóhely. Fejlesztése egyrészt kulturáltabb környezetet, másrészt a városközponti kereskedelem és szolgáltatás fejlődéséhez is lehetőséget teremt. II.2.3. Információs társadalom Az info-kommunikációs hálózatok a modern gazdaság érrendszerét alkotják. Egy térség integrációja a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe adott esetben inkább az infokommunikációs infrastruktúra, mintsem a közúthálózat fejlettségétől függ. Egy modern info-kommunikációs közművel rendelkező település sok gazdasági tevékenység szempontjából egyenértékűvé, sőt vonzóbbá válik a földrajzilag, közlekedésileg nála sokkal előnyösebb helyzetben levő társainál. Egy jól átgondolt, humán erőforrás-fejlesztési programokkal megtámogatott infokommunikációs közműfejlesztés egy elmaradott térséget nagyon gyorsan élvonalba emelhet. A településen az info-kommunikációs (Internet, telefon, televízió) lefedettség mintegy 100%-os. A térségben sem települési, sem kistérségi szintű e-közigazgatás nincs kiépítve, így a kistérség Önkormányzatok és azok intézményei közötti közigazgatási feladatszervezés nem megoldott. Nincs lehetőség továbbá az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítására sem, amely a kis- és középvállalkozások versenyképességét javítaná. II.2.4. Külső elérhetőség A transzeurópai szállítási folyosók közül három találkozik a térségben. A kistérség így hídként köti össze a Dunántúlt az Alfölddel, az agglomerációt és Kelet-Magyarországot a fővárossal, továbbá közvetítője a transzeurópai hatásoknak. 18

19 M5 autópálya Vecsés határában található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere, a Ferihegyi repülőtér. A térség szélén fut a Duna-Tisza csatorna és a Soroksári-Dunaág, melyek a vízi közlekedés fejlesztési szempontjából kiemelt területek. A kistérség településeit összekötő haránt irányú utak a Magyar Közút Kht. kezelésében vannak. Állapotuk sok esetben igen rossz, azonban a kezelő azok felújítását és fejlesztését tervszerűen, ütemezetten végzi: 2008-ban a 4601 j. és 4602 j. út csomópontja megépül, valamint a 4602 j. út M5 út és Ócsa közötti szakaszának (érintett rész: Némediszőlő) felújítása megvalósul, 2009-ben a 4602 j. út 4-es út és az M5 út közötti szakaszának felújítása valósul meg. Az Önkormányzat a beruházásokhoz saját fejlesztésekkel kapcsolódik: a gyalogos átkelőket kiépíti, valamint a vízelvezetési problémákat rendezi. Gyálról a főváros gépkocsival több útvonalon az M5 autópályán, a Kőrösi úton, a Pesti úton és a 2007-ben átadott Mátyás király úton is elérhető. A tömegközlekedési járművek (vonat, busz) és utasforgalmi létesítmények (várótermek, buszmegállók) minősége, kialakítása és állaga elmarad a mai kor követelményeitől, sürgős fejlesztésre szorulnak. Gyál város helyi közlekedése a BKV által üzemeltetett járatok által jó helyzetben van, azonban annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe a szolgáltatást, az útvonalak bővítése és a járatok sűrítése lenne szükséges. Az új járatok indítása nem csupán a településen belüli, hanem a helyközi járatok esetében is fontos lenne, főként a közszolgáltatások térségi elérhetősége és a dinamikusan fejlődő gazdasági telephelyek elérésének biztosítása érdekében. A MÁV elővárosi vasútfejlesztési terveinek megvalósítása (a vasútvonal villamosítása, valamint kétvágányúsítása) érezhetően javítani fogja a város helyzetét, azonban azok előreláthatólag között valósulnak meg. (MÁV: Budapest és környéke közlekedéshálózatának integrált fejlesztése uniós finanszírozású projectek felhasználásával, év. Budapest, 2006.) 19

20 II.3. Társadalmi folyamatok II.3.1. Demográfiai viszonyok 1990-ben Gyál lakossága fő volt, melynek 15,5%-a (2730 fő) ideiglenes lakos. A városi rangra emelkedő Gyál elsősorban azon budapesti lakókat vonzza, akik Budapestet a lég- és zajszennyezése miatt hagyják el. A város lakónépessége folyamatos növekedést mutat. A születések száma meghaladja a halálozásokét, az odavándorlás mértéke az elvándorlásét. A természetes szaporodás értéke ezer lakosra vetítve 2005-ben 1,3, a belföldi vándorlási különbözet 0,6 volt. 20

21 A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása Korcsoport Gyál (1996) % Ország (1996) % Gyál (2001) % Ország (2001) % Gyál (2006) % Ország (2006) % Gyál (2020) % Ország (2020) % 0-14 évesek , , , , , évesek: évesek évesek: évesek: , , , , évesek 66 59, , , , , évesek: évesek , , , , , , Összesen Forrás: Népszámlálás településsoros és országos összesítő kötetei. KSH, Budapest, / Okmányiroda (Gyál) Gyál lakónépességének előreszámítása , AKTIV Társadalmi Alapítvány (2001) Gyál város lakossága folyamatosan növekszik, ellentétben az országos tendenciával, mely folyamatos csökkenést mutat. A 0-14 éves gyermekek száma Gyálon lassú csökkenést mutat, mely 2020-ra az 1996-os adatokhoz képest 0,8%-os visszaesést fog mutatni. Ugyanakkor elmondható, hogy e tekintetben még így is jobb eredményt mutat a város az országos átlagnál. A 60 évesnél idősebbek aránya a városban növekedést mutat, így az 1996-os 14,2%-ról 2020-ra megközelíti majd a 18%-ot. Ezzel szemben az országos átlag és 2006 között 20-22% körül volt, ám 2020-ra valószínűleg tovább emelkedik. Elmondható, hogy a gyáli és az országos demográfiai tendenciákat összevetve, egy ellentétes folyamat figyelhető meg. A demográfiai adatok az országos trendhez viszonyítva egy dinamikusan fejlődő, fiatal, életerős város képét mutatják. A jövőt tekintve becsléseink szerint Gyál lakossága 2020-ra mintegy fő lesz azzal, hogy a 0-19 évesek a lakosság 26,2%-át (7.648 fő), a évesek 55,7%-át ( fő) alkotják majd és a 60 és annál idősebb lakosok aránya 18% (5.260 fő) lesz. 21

22 II.3.2. Képzettség A történelmi fejlődés és a demográfiai változások következményeként Gyálon a középfokú végzettséggel rendelkező lakosainak aránya (40,9%) elmarad az agglomerációs mutatótól (42,2%). A felsőfokú végzettségűek aránya is igen alacsony, 5,9% (2004. év), messze elmarad úgy a Pest megyei (10,3%), mint az agglomerációs átlagtól (12,9%). Ez az arány az évek során jelentős hullámzást mutatott, 2005-re tovább csökkent (5,1%), majd 2006-ban feltehetően időközben a településre költözöttek által 6,7%-on állt. A helyi gazdaság igényei alapján a legnagyobb hiány az idegen nyelvek ismerete, a számítástechnikai készségek tekintetében fedezhető fel. Sok szakmában lenne szükség a minőségi szakmai utánpótlás biztosítására, ám erre a helyi iskolarendszerű képzést folytató intézmények, a képzési profil és a kis létszámok miatt nem képesek. Az Eötvös József Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola az utóbbi években kibővítette a képzési palettáját iskolarendszerű szakképzéssel és a felsőfokú szakképzéssel, azonban képzési kapacitásának további bővítése lenne indokolt. Az oktatási intézmények kibocsátása és a helyi gazdaság munkaerő-kereslete közötti eltérésre utal az a tény is, hogy a térségben megtelepedő, számottevő munkaerőkereslettel rendelkező nagyvállalatok képzett helyi munkaerő hiányában a tapasztalatok szerint kénytelenek a fővárosból, illetve a szomszédos térségekből kielégíteni munkaerő-szükségletüket, miközben a térség munkavállalói a budapesti munkaerőpiacon igyekeznek érvényesülni. II.3.3. Foglalkoztatás, munkanélküliség, jövedelmi helyzet A munkanélküliek aránya Gyálon 2006-ban 2,4% volt, ami az agglomerációs (2,1%) és a Pest megyei (2,6%) átlag közötti, azonban ennek 40,9%-a tartósan munkanélküli volt ben a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 52,4% (KSH 2001), mely 2006-re is csupán 57%-ot ért el, aminek oka többek között a már jelzett alacsony vállalkozássűrűség. Jelentős különbségek figyelhetők meg az eljárók és foglalkoztatottak arányában, ugyanis ez Gyálon kiemelkedő 67,8%, ami magasabb az agglomerációs 59,1%-nál és a Pest megyei 56,6%-nál is (2006. év). Ez összefügg azzal is, hogy a munkaerőpiac eltartó képessége (59%) a Pest megyei 67,7% és az agglomerációs 70,4%-hoz képest is alacsony (2006. év). Az egy főre jutó nettó jövedelem 2001-ben igen alacsony volt, ,-Ft/hó, mely a megyei átlag 80%-a, az agglomerációs átlag 73%-a (2001 évi adatok) ra ez az összeg ,- Ft/hóra emelkedett. A lakosság főként a szolgáltató szektorban helyezkedik el. II.3.4. Közművelődés, kultúra, sport Településünkön az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár komplex kulturális intézmény, amely közművelődési, közgyűjteményi és filmszínházi feladatokat lát el. Minden esetben a helyi kultúra színtere, a városban létrehozott kulturális értékek bemutató helye, az új értékek létrehozásának ösztönzője, a közösségi kulturális tevékenység központja, az amatőr művészeti tevékenységek otthona. Fontos feladata, hogy a térségben is meghatározó kulturális szerepet töltsön be, azonban az ez ellen ható tényezők a bizonytalan anyagi tőke, valamint a lakossági érdektelenség. 22

23 Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár Elkötelezett a színvonalas programok iránt, azonban a lakosság fizetőképessége egyre csökken, ezért kiemelkedően fontos az önkormányzat által nyújtott támogatás, mely meghatározza az év közben megvalósuló programok számát, jellegét és minőségét. Egyúttal keresni kell a színvonalas, de közösséget csalogató rendezvények, programok lehetőségeit is (pl. szponzorált közösségi rendezvények). Erősségei a tehetséggondozó rendezvények, továbbá a már hagyománnyá vált Kistérségi Gyermek- és Ifjúsági Alkotók Találkozója. Az iskolarendszeren kívüli közművelődési tevékenységnek nagy a felelőssége, hiszen formáló szerepet tölt be a felnövekvő generáció kulturális szokásainak kialakításban, a kultúrához, művelődéshez való viszonyuk meghatározásában. Komolyzenei szalon, könnyűzenei illetve rockzenei klub, valamint rajz és médiaklub, továbbá színjátszó kör indult, ahol a fiatalok újabb rétegeit képesek megszólítani. A mozi fenntartása csekély látogatottsága miatt megkérdőjeleződött. Mára a hagyományos mozik jelentős része art profilúvá alakult, amelyek jellegükből adódóan profittermelésre nem alkalmasak, csak állami vagy önkormányzati támogatásokkal működhetnek. Gyál város Önkormányzata a gyáli kulturális élet színvonalasabbá tétele érdekében arról döntött, hogy az Arany János Közösségi Ház és Könyvtár június 1-től befogadja és támogatásba részesíti a Nemzeti Kamara Színházat. A színház működése a városban a kultúra, a művészetek területén minőségi változást eredményezhet. Széles repertoárjukban éppúgy megtalálható a gyermekdarab, kávéházi kabaré, népies komédia, modern vígjáték, mint a rendhagyó irodalomórák, vagy a sorskérdésekkel foglalkozó irodalmi összeállítás. Szabadtéri sportolási lehetőséget a Városi Sportpálya, illetve az iskolák tornatermei/tornacsarnokai adnak. Nagyobb akár térségi rendezvények lebonyolítását lehetővé tevő fedett sportcsarnok, illetve önálló (tan)uszoda sem a településen, sem a kistérségben nincs, bár létrehozására igen magas a lakossági igény. Gyálon a sport-tevékenységeket a Gyáli Baráti Kör Sportegyesület fogja össze. Sportolási lehetőséget biztosít Gyál és környéke polgárai számára a sport minden szakágában. Tevékenységi körét szakosztályai révén gyakorolja. Szakosztályai: labdarúgás, fogathajtó, sí, birkózó, asztalitenisz, kézilabda, kerékpár, ejtőernyős, mazsorett, röplabda. Az Egyesület szakosztályaiban sportoló tagok száma körülbelül fő, akiket segítenek az edzők, sportvezetők és a sporttelep dolgozói. A szabadidős tevékenységeket űzők (kerékpárosok, gördeszkások, kocogók, strandröplabdások, kispályás labdarúgó csapatok, stb.) száma kb fő, akik egészségük megőrzése érdekében sportolnak a város sporttelepén. Az Egyesület szoros kapcsolatot tart fenn a város iskoláival. Az elmúlt négy évben, őszi-tavaszi fordulóban megrendezésre került az iskolák közötti füves pályán lebonyolított labdarúgó bajnokság, 5-6. osztályos és 7-8. osztályos korcsoportokban. A civil szervezetekkel, pl. Nagycsaládosok Egyesületével közös programokat, 23