Kitöltési útmutató a 1258. számú bevalláshoz Jogszabályi háttér A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TbjR.), az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.), az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: EVA), az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.), a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény, az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény. az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása (a továbbiakban: 2011. évi Mód. tv.) 1
Általános tudnivalók A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről a 1258. számú bevallást csak elektronikus úton teljesítheti. A NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a nyomtatvány, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy a nyomtatvány legfrissebb verzióját szíveskedjen kitölteni a legfrissebb verziószámú kitöltési útmutató alapján. A bevallást az okmányirodai vagy az állami adóhatóság központi ügyfélszolgálatain történő ügyfélkapus regisztrációval rendelkező és erről az állami adóhatósághoz a T180-as lapon bejelentést tevő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, vagy az elektronikus bevallásra feljogosított állandó meghatalmazottjuk nyújthatja be. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor a 1258. számú bevallásban az adó és járulék kötelezettségét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell kitöltenie. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az általa foglalkoztatott biztosítottak az adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1208. számú nyomtatványon kell teljesítenie. (Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó alanya a 1201. sz. bevalláson szerepeltetett kötelezettségek bármelyikének, de adókötelezettsége nem keletkezett a tárgyidőszakban, akkor a nullás bevallás helyett bevallási kötelezettségének az NY jelű Nyilatkozat kitöltésével és elküldésével is eleget tehet.) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített NY jelű elektronikus űrlapon - a bevallás benyújtására előírt határidőig - nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége (például bevallási, befizetési kötelezettsége) 1 nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén benyújtandó bevallásra. 2 A főfoglalkozású egyéni vállalkozó ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó 1 Art. 14. (1) bekezdés 2 Art. 31. (6) bekezdés 2
szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) főfoglalkozású egyéni vállalkozóit is nem nyújthat be NY jelű nyilatkozatot. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az '58 számú bevallás benyújtása helyett az "NY" jelzésű elektronikus űrlapon tesz nyilatkozatot, a Nyilatkozat adataiból nem teljesít a NAV adatszolgáltatást az ellátásokat megállapító hatóságok felé, azaz ezen a nyomtatványon megtett nyilatkozata ellátások megállapításának alapját nem képezi. Szociális hozzájárulási adó: A szociális hozzájárulási adó (továbbiakban: az adó), az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. 3 Minimálbér a Tbj. alkalmazásában: - a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és - a biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. 4 2012. január hónaptól kezdődően a személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege 93 000 Ft, a garantált bérminimum havi összege 108 000 Ft. 5 Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek lebonyolítására szolgáló számlaszámok és adónemeik jegyzéke a NAV honlapján, a Számlaszámok menüpont alatt található. 3 2011. évi Mód. tv. 453. (1) bekezdés 4 Tbj. 4. s) pont 5 A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII.22) Korm. rendelet 3
A biztosított egyéni vállalkozókra vonatkozó általános tudnivalók Egyéni vállalkozó a Tbj. és a szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály alkalmazásában: - az Evtv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, - a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy, - az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, - az egyéni szabadalmi ügyvivő, - a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Az egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. Szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. 6 Csak az Evtv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, valamint az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő szüneteltetheti tevékenységét. Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is. 7 Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró-időpontja közötti időszakot kell érteni. 8 Az Evtv. szerinti egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. 9 Ezért amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének kezdő napja és megszűnésének napja 6 Tbj. 8. f) pont 7 Art. 14. (8) bekezdés 8 Art. 14. (9) bekezdés 9 Evtv. 18. (1) bekezdés 4
között nem telik el egy hónap, úgy nem beszélhetünk szünetelésről. Amennyiben a magán-állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kamarai tagságát felfüggesztik, akkor a felfüggesztés időtartamára nem minősül egyéni vállalkozónak és az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésére vonatkozó adójogi szabályokat kell alkalmaznia. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig: fizeti meg és vallja be az adót és járulékokat valamint az egyéb adatokat a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) főfoglalkozású egyéni vállalkozót is (főfoglalkozású az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy aki egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, és a tárgy év január 31-éig nem nyilatkozott, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében, vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősül), lehetséges foglalkoztatás minősége kódok: 21, 22, fizeti meg és vallja be az adót és járulékokat valamint az egyéb adatokat az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, nem eva adózó egyéni vállalkozó (az az egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozás folytatásával egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat vagy társas vállalkozóként is biztosított és a tárgy év január 31-éig a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatában azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, valamint a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján az őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi), ha van vállalkozói kivétje, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén van átalányban megállapított jövedelme, lehetséges foglalkoztatás minősége kódok: 26, 36, fizeti meg és vallja be az adót és járulékokat az egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó ideértve az eva adózó egyéni vállalkozót is, aki a társas vállalkozás részére tárgy év január 31-éig megtett nyilatkozatával azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, lehetséges foglalkoztatás minősége kódok: 38, 40. 5
Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig: fizeti meg és vallja be az adót és járulékokat az az eva adózó egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, ha van eva adóalapja, lehetséges foglalkozatás minősége kód a 26-os, fizeti meg és vallja be az adót és a járulékokat az az evaadózó egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, ha van eva adóalapja, 10 lehetséges foglalkoztatás minősége kód a 36-os. Soron kívül (a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül) kell benyújtania a bevallást (és ennek okát a főlap (B) blokkjában a Bevallás típusa kódkockánál kell jelölnie) az egyéni vállalkozónak a bevallással még le nem fedett időszakról, ha: - A átalakulás, - E az egyéni vállalkozó e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, - S az egyéni vállalkozó e tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti. 11 Nem minősül átalakulás -nak az, ha az egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége kódja változik. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak (az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) a saját személyére vonatkozó 2012. évi járulék és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét a 1253. számú bevallásban kell teljesítenie. Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulék bevallási kötelezettségét a 1243. számú bevallásban kell teljesítenie. A biztosított mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó általános tudnivalók A Tbj. és a szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály alkalmazásában mezőgazdasági őstermelő: 10 EVA 22. (8) bekezdés; 2011. évi Mód tv. 464. (3) bekezdés 11 Art. 33. (3) bekezdés e) pont 6
- az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, - valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. 12 Nem terjed ki a biztosítási és az adófizetési kötelezettség a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyre. A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján az őstermelői igazolvány az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Az adóévre érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkező személy - feltéve, hogy nem minősül családi gazdálkodónak - nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek. Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. Az adó és járulék bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig: fizeti meg és az Art. 31. -ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal vallja be a mezőgazdasági őstermelő az adót és a járulékokat. 13 A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az Art. 31. (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, - ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy - ha az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. -ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. 14 Például ha a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek - aki nem minősül tevékenységét kezdőnek - a 2011. évben nem volt ebből a tevékenységből bevétele, 12 Szja. tv. 3. 18. pont 13 Tbj. 50. (4) bekezdés; 2011. évi Mód. tv. 464. (7) bekezdés 14 Art. 31. (9) bekezdés 7
akkor a 2012. évben nem kell bevallást benyújtania és járulékot sem kell fizetnie, kivéve, ha az adóévre (2012. első negyedévre benyújtott bevallásában) nyilatkozatban vállalta magasabb összeg után a járulékok megfizetését, ebben az esetben azonban a mezőgazdasági őstermelőnek a nyilatkozatban vállalt összeg után kell az adót is bevallania. Jogkövetkezmények A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási késedelembe esik, vagyis ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesítette és késedelmét nem mentette ki. 15 A pótlólag benyújtott bevallás késedelme esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 16 A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét nem teljesíti. 17 A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az állami adóhatóság az adózót határidő tűzésével teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. 18 Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírásággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható. 19 A bevallás pótlása, az állami adóhatóság által hibásnak minősített bevallás javítása, az adózói javítás (helyesbítés), önellenőrzés A bevallás pótlása A 2012. év valamely hónapjával/negyedévével kapcsolatosan a határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat az elévülési időn belül ezen a bevalláson kell pótolni. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától 15 Art. 172. (1) bekezdés b) pont 16 Art. 172. (6) bekezdés 17 Art. 172. (1) bekezdés c) pont 18 Art. 172. (7) bekezdés 19 Art. 172. (10) bekezdés 8
számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni. 20 A pótlólagos bevallást az eredeti (alap) bevallásnál leírtak szerint kell elkészíteni. Az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont járulék vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható. Az állami adóhatóság által hibásnak minősített bevallás javítása Az Art. 34. (1) és (6) bekezdése alapján az állami adóhatóság megvizsgálja az adóbevallás helyességét, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás a járulékfizetési kötelezettség vagy a járulék-visszafizetés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallást ismételten be kell küldenie. Ebben az esetben a főlap AZONOSÍTÁS (A) blokkjában található Hibásnak minősített bevallás vonalkódja kódkockába be kell írnia az eredeti, az állami adóhatóság által hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításra történő felhívást tartalmazó elektronikus levélben található meg. Adózói javítás (helyesbítés) Amennyiben az adózó az Art. 34. (7) bekezdése alapján akarja a bevallását kijavítani, akkor nem töltheti ki az állami adóhatóság által Hibásnak minősített bevallás vonalkódja kódkockákat. A NAV által elfogadott bevallás benyújtását követően ugyanarra az időszakra a bevallás ismételt benyújtása adózói javításként (helyesbítésként) történhet. Adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha az adózó a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely kötelezettségváltozást nem eredményező adat tekintetében tévedett. Az adózói javítást (helyesbítést) a bevallás főlapján a (B) blokkban a Bevallás jellege kódkockában H -val kell jelölni. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, azaz az adózónak a saját személyére vonatkozó összes helyes adatot teljeskörűen közölnie kell. Hibás az az adózói javítás (helyesbítés), amely nem tartalmazza az adózóra, az adott időszakra vonatkozó valamennyi adatot. Az egyik adózói javítás (helyesbítés) típus az, amikor az azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó (ilyen például a név, a születési hely). Abban az esetben, ha az adózói javítás (helyesbítés) érinti a 1258-02-es lapot, úgy 20 Art. 164. (1) bekezdés 9
az értékadatok bármelyikének adózó általi javítása (helyesbítése) során a helyes azonosító adatok közlésével az adott tábla összes értékadatát ismételten közölni kell (tehát nemcsak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot). Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség-változást eredményez, önellenőrzésről beszélünk és az önellenőrzésnél leírtak szerint kell eljárni. Az adózói javítás (helyesbítés) megnevezés a korábbi évek helyesbítés szóhasználatának felel meg. A bevallás javítását (helyesbítését) a javítani kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével, az adott időszakban érvényes bevalláson kell benyújtani. (Tehát például a 2011. év tekintetében a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak és a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 1158. sz. nyomtatványt kell használnia.) Önellenőrzés Az önellenőrzés bevallása megszakítja az elévülést, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik. 21 Bármely hónapra/negyedévre benyújtott 1258. sz. eredeti (alap) bevallás adatainak önellenőrzésére a 1258. sz. bevallást kell használni. Önellenőrzésnek minősül, ha az adózó az adott bevallási időszakra vonatkozóan a bevallásban feltüntetett adó, adóalap, járulék, járulékalap összegét utóbb, az ellenőrzés megkezdését megelőzően helyesbíti. 22 Az a módosítás minősül önellenőrzésnek, amely során az adó és/vagy adóalap, járulék és/vagy a járulékalap összege változik. Abban az esetben, ha a bevallott és később korrigált adó- vagy járulékkötelezettség különbözete nulla, az nem minősül önellenőrzésnek, csupán" adózói javításnak (helyesbítésnek). Amennyiben a helyesbítő bevallás egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlap (B) blokkjában a Bevallás jellege -nél O -val, az ismételt önellenőrzést a 1258-03-as lap O blokkjában X -szel kell jelölni. A főlap (B) blokkjában található A tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka kódkockába az egyéni vállalkozónak akkor kell 1-est, a mezőgazdasági őstermelőnek akkor kell 2 -est írnia, ha olyan bevallást kíván önellenőrizni, amelynek a bevallási időszakának az egészében (a teljes hónapban vagy 21 Art. 164. (2) bekezdés 22 Art. 49. (1) bekezdés 10
negyedévben) már nyugdíjas volt (nyugdíjazás miatt megszűnt a biztosítási jogviszonya) és az alapbevallását még úgy nyújtotta be, mintha még nem lett volna nyugdíjas. (Abban az esetben, ha nem a teljes bevallási időszakban volt nyugdíjas, akkor az önellenőrzést az egyéni vállalkozónak az 1 -es, a mezőgazdasági őstermelőnek a 2 -es kód nélkül kell benyújtania, vagyis nem töltheti ki a főlap (B) blokkjában található A tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka kódkockát.) Az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően módosíthatja. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. A keletkező adókülönbözetet, a megállapított önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Az önellenőrzést az Art. 49-51. -aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. Az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont járulék a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art. 168-169. -ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni. Az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a bevallásban szerepeltetni. Azok az adózók, akik visszaigénylési jogukkal élni kívánnak, a visszaigényléssel kapcsolatos rendelkezést külön (a 17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehetik meg. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a 1258-03 jelű lap kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatóak. A kitöltést segítő Pótlékszámító segédprogram a NAV honlapján, a pótlékszámítás címszó alatt található. 11
Az egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályok A fizetendő adó alapja: A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja - figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, 23 de havonta legalább a Tbj.-ben meghatározott minimálbér 112,5 százaléka. 24 A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, ha az egyéni vállalkozó 2011. december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult. Továbbá, ha az egyéni vállalkozó a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. -a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával. 25 A részkedvezmény csak a 2012. július hónapra vonatkozó bevallási időszaktól vehető igénybe, az azt megelőző időszakok tekintetében nem. A főfoglalkozású eva adózó egyéni vállalkozót havonta terhelő adó alapja, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszony vagy tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnését követő még hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg, 26 ennek hiányában havonta a Tbj.-ben meghatározott minimálbér 112,5 százaléka. Az eva adózó egyéni vállalkozót - aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben 23 2011. évi Mód. tv. 456. (1) bekezdés 24 2011. évi Mód. tv. 457. (3) bekezdés 25 2011. évi Mód. tv.. 462/A. (1)-(2) bekezdés 26 2011. évi Mód. tv. 456. (2) bekezdés 12
nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat - havonta terhelő adóalapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka. 27 Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha az egyéni vállalkozó e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 28 Az egyéni vállalkozó az őt terhelő adó alapjának megállapításakor nem veszi számításba a hónapnak azokat a napjait, amelynek tartama alatt: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít, fogvatartott. 29 Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői valamint közjegyzői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó mentesül az adó megfizetése alól azokra a napokra, amelyen kamarai tagsága szünetel. 30 Az egyéni vállalkozó mentesül az adó megfizetése alól azokra a napokra, amelyen az egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti. 31 Mentesül a minimálbér utáni ide nem értve a kivét és átalányadó alapja után fizetendő adó megfizetése alól az egyéni vállalkozó azokra a napokra, amelyeken legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, valamint ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. 32 A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Az az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozás tagja, mentesül arra az időszakra a minimálbér 112,5 százaléka utáni ide nem értve a kivét és átalányadó alapja után fizetendő adó megfizetése alól, amelyre a társas vállalkozás részére tárgyév január 31-éig az adóév egészére tett nyilatkozata alapján a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás legalább a minimálbér 112,5 százalékának egy napra jutó összegét az őt terhelő adóalapja 27 2011. évi Mód. tv. 456. (3) bekezdés 28 2011. évi Mód. tv. 457. (3) bekezdés 29 2011. évi Mód. tv. 458. (1)-(2) bekezdés 30 2011. évi Mód. tv. 458. (3) bekezdés 31 2011. évi Mód. tv. 458. (4) bekezdés 32 2011. évi Mód. tv. 458. (5) bekezdés 13
megállapításánál számításba vette. 33 A fizetendő adóalapnak nincs felső határa. A fizetendő adó mértéke: az adóalap 27 százaléka. 34 Az egyéni vállalkozó járulék fizetési kötelezettsége Az Európai Unió szociális biztonsági rendszereinek koordinációját a koordinációs rendeletek (a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megindításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szabályozzák. A koordinációs rendeletek határozzák meg, hogy az egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell járulékkötelezettségét teljesítenie: - a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek, - annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként és egy másik tagállam területén végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés időtartama a 24 hónapot várhatóan nem haladja meg, - annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenysége jelentős részét Magyarországon folytatja. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék mértéke 8,5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék alapja: vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havonta legalább a minimálbér. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsőhatárig fizet. 2012. január 1-jét követően az a biztosított egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja a vállalkozói kivét, 33 2011. évi Mód. tv. 458. (8) bekezdés 34 2011. évi Mód. tv. 459. (1) bekezdés 14