Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról A SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium szervezésében a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0011azonosító számú, A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen pályázat keretein belül részt vehettünk többen egy három napos belföldi tanulmányúton 2011. november 4. és 2011. november 6. között. A tanulmányút első állomásaként a Hoitsy és Rieger Kft. Lillafüreden működő pisztrángtelepét tekinthettük meg. A cég vezetője, Hoitsy György fogadta a csoportot. Elmesélte a telep létrehozásának történetét, valamint megemlítette azokat az embereket, akik hozzájárultak a pisztrángos létrehozásához. Ilyen volt például Herman Ottó, aki tulajdonképpen megálmodta a telepet. A rövid történeti áttekintés után a tavak között sétálva és meg-megállva folytattuk a látogatást, itt már a termelési adatokról és a termelt fajokról is hallhattunk. Megtudtuk, hogy a lillafüredi pisztrángtelepet, a Magyar Királyi Erdőigazgatóság építette 1932-ben, a Bükk-hegység szívében a Hámori-tótól 4 kilométerre. Jelenleg a Bükki Nemzeti Park területén található gazdaság, a Garadna-völgy hegyfalai közt kanyargó patakra és a Margitforrás vizére települt. A gazdaság 1,0 hektáron, 3700 m 2 vízfelülettel, 18 medencével működik. A tiszta vizű tavakban sebes pisztrángot (Salmo trutta m. fario Linné, 1758.), szivárványos pisztrángot (Onchorhynchus mykiss Walbaum, 1792.), és pataki szajblingot (Salvelinus fontinalis Mitchill 1815.) szaporítanak, évente fél millió ikrát keltetve. Az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben Magyarországon, és tartanak fenn génbanki jelleggel egy törzsállományt. A szivárványos pisztráng három törzse található itt, az eredeti vagy acélos fejű (Onchorhynchus mykiss gairdnerii), a Kamloops (Onchorhynchus mykiss kamloops), és az országban egyedül itt fordul elő egy kisebb törzse az arany pisztrángnak (Onchorhynchus mykiss aguabonita). Évente tíz-ötvenezer darab pataki szajblingot is szaporítanak, és annak sebes pisztránggal alkotott hibridjét, a tigris pisztrángot. A telep teljes vertikummal működik, a szaporítástól az áruhal kibocsátásig, és értékesít ikrát, zsengét, előnevelt, és egynyaras ivadékot. A fő profil azonban az étkezési pisztráng előállítása.
A sok hasznos információ meghallgatása és a gazdaság körbejárása után tovább indultunk tanulmányutunk következő állomására Jászkisérre, a Jászkiséri Halas Kft. barramundi telepére. A telepen Csorbai Balázs, telepvezető fogadott minket. Hallhattunk néhány szót arról, hogy hogyan is jött létre a telep. A beruházást a Halászati Operatív Program keretében az Európai Halászati Alap támogatásával valósították meg. A telepen tehát a barramundi (Lates calcarifer) halfajjal foglalkoznak, melyről azt kell tudni, hogy Délkelet- Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos. Itt a tengerben, vagy a part közeli brakk vizekben érzi jól magát, 20 o C fölötti hőmérsékletű vízben. A szaporodásához tengervíz kell, viszont további életét félsós vagy édesvízben is le tudja élni. Ezt kihasználva tartják a telepen termál kutakból származó meleg, édesvízben. A tartására felépítettek egy recirkulációs rendszert, melyet a termál kutak táplálnak. A rendszer 9 darab 54 m 3 -es raceway-típusú áruhal nevelő medencéből, 6 darab 4 m 3 -es utónevelő körmedencéből és 2 darab 10 m 3 -es purge medencéből áll. A vizet mechanikai és biológiai szűrőlépcsőkön, valamint egy UV-szűrőn át juttatják vissza a medencékbe, napi 10% vízcsere mellett. A rendszer fontos eleme még az oxigén ellátó rendszer, hiszen ezek a halak nagyon nagy sűrűséggel telepített beton medencékben vannak elhelyezve, meleg vízben. A hal ragadozó, és a faj jó tulajdonsága az intenzív körülmények közötti tartás szemszögéből, hogy könnyen tápra szokik és azon jól nevelhető. A cég a megfelelő mennyiségű és minőségű tápot külföldről, általában Hollandiából szerzi be. A nyugat-európai haltenyésztésben az intenzív nevelésnek nagy hagyományai vannak, ezért ott rendelkezésre állnak a megfelelő takarmányok. A halakat a vevő által igényelt méret elérése után egy hétre a termálvízből termálvíz és kútvíz keverékébe teszik, hogy a temál ízt elvegyék, ezután a periódus után szállítják a halat a vevőknek. A telep egy másik épületében egy keltetőházat, ahol a barramundi szükségleteinek megfelelően sós recirkulációs rendszerben tudnak majd ivadékot előállítani. Jelenleg az ivadékot külföldről szerzik be, mert a sósvizes periódus utáni lépést sajnos még nem sikerült kidolgozniuk az ivadéknevelés során hazai körülmények között. Az intenzív telep látogatása után átmentünk a Kft. központi telepére, ahol megtekintettük a multifunkcionalitás jegyében épült panziót, horgászparkot és csárdát. Megnéztük a tavakat és felvilágosítást kaptunk az úgynevezett tavi recirk és a tó a tóban rendszerek működéséről. A séta és a beszélgetés után egy finom ebédet fogyaszthattunk el a csárdában, ahol meg is kóstolhattuk a barramundit.
A második napon a Halászati és Öntözési Kutatóintézetet látogattuk meg, megtekintettük az egységeket, valamint részletesebben megismerhettük az Intézet területén működő Szarvas-Fish Kft. intenzív afrikai harcsa (Clarias gariepinus) telepét. A telepen Müller Péter ügyvezető és tulajdonos fogadott minket. Először információt kaptunk arról, hogy hogyan jött létre a telep, még az Intézet berkein belül először toktelepként, majd azt követően hogyan került a Kft. tulajdonába 1993-ban. A korábban tokfélék előállításával foglalkozó telepen ma már kizárólag afrikai harcsa termelése folyik. Ennek a fajnak a meghonosításában oroszlánrészt vállalt a vállalkozás másik tulajdonosa, Radics Ferenc, aki korábban az Intézet kutatója volt. A telepen tehát intenzív rendszerben nevelik a halat. Az afrikai harcsa meleg igényét a telepen lévő meleg rétegvizes kutakból származó vízzel elégítik ki. Az állatokat kisebb, 20 köbméteres előnevelő és nagyobb, 50 köbméteres utónevelő medencékben tartják, valamint néhány beton medencében is folyik utónevelés. A takarmányozás táppal történik, az ivadékot holland és belga tápokkal etetik, míg az utónevelés során a teleptől 500 m-re található Haltáp Kft. tápjait használják, jelentősen csökkentve ezzel a szállítási költséget. Etető automaták működtetésével oldják meg a táp megfelelő mennyiségben történő bejuttatását. Müller Pétertől hallhattunk még arról, hogy a Kft. működtet egy másik nevelőtelepet Tukán, valamint egy nagyobb feldolgozót Tiszacsegén, és egy kisebbet a szarvasi telephelyen is. Ezekről a telephelyekről oldják meg a főként frissen és gyorsfagyasztva értékesített halhús eljuttatását a fogyasztókhoz. Termékeik nagy részét multinacionális áruházaknak, éttermeknek valamint közétkeztetéssel foglalkozó cégeknek értékesítik. A beszélgetés során érdekes tényeket tudhattunk meg a hazai halértékesítésről, az európai halfogyasztási trendekről és a várható irányokról. Az érdekes eszmecsere után meg is kóstolhattuk a helyi harcsát. A kései ebéd után jól esett egy kis séta keretein belül megtekinteni Szarvas városának nevezetesebb helyeit. Tanulmányutunk utolsó napján az akasztói Öko-2000 Vállalkozáshoz és a hozzá tartozó multifunkcionális halgazdaságot látogattuk meg. A helyszínen Szabó Róbert telepvezető fogadott minket, s az irányt rögtön a gazdaság termelésének egyik központi helye, a felújított telelőrendszer, majd az újonnan épült keltetőház és intenzív rendszer felé vettük. Számtalan érdekességet hallhattunk tőle a gazdaság történetével és a szikesen történő halnevelési technológiával kapcsolatban. Ez a technológia abban különbözik például a nyugati országrészben szokásos
völgyzárógátas rendszerektől, hogy a tavak átlagos vízmélysége csupán 70 cm körül alakul, és a szikes talaj, valamint a folyamatos karbantartási lehetőség miatt csak néhány centiméteres iszapréteg alakul ki a tavakban. Elmondta továbbá azt is, hogy alacsonyabb népesítéssel (20-25 m 2 /db) dolgoznak, relatíve kevés kiegészítő takarmányozást alkalmaznak. Így ugyan kevesebb halhús állítható elő hektáronként, de a minősége magasan az átlag fölött van. Erre alapozva hozták létre egy azonos termelési feltételekkel és technológiával dolgozó konzorciumot, melynek tagjai a Szikiponty védjegy alatt állítanak elő halat azonos minőségben, A védejegy garantálja a fogyasztónak, hogy a hal az akasztói halastavakból származik, természetes körülmények között és nagy élettérben nevelkedett, húsa jó konzisztenciájú és zsírszegény, az akasztói termelési technológia szerint állították elő, lehalászáskor kímélő technológiát alkalmaztak, a termelés folyamatos kontroll alatt áll, az állomány folyamatos állatorvosi ellenőrzésnek van alávetve. A vállalkozás nemrégiben felépített egy intenzív nevelésre alkalmas betonmedencés rendszert, melyben jelenleg lénai tokot (Acipenser baeri), vágó tokot (Acipenser gueldenstaedtii), compót (Tinca tinca), valamint vizát (Huso huso) is nevelnek. A telepirányítási információs rendszerhez csatlakoztatva van az intenzív medencéken kívül még néhány telelő tó is, melyekben a benti medencékhez hasonlóan folyamatos oxigénszint és vízhőmérséklet monitorozás folyik, így alkalmasak tavi intenzív nevelésre. Nem titkolt szándékuk az intenzív rendszer bevezetésével a fenyegető koi herpesz vírus (KHV) eseteleges bejutása utáni megélhetés biztosítása, hiszen ha ez a betegség bekerül, akkor 5 év karanténnal jár és nem termelhető a vírusra fogékony faj a tavakban. A vállalkozás multifunkcionalitásának ékes példája a központban található Akasztói Halascsárda és Horgászpark. A csárdában, a pisztrángot leszámítva, a saját maguk által termelt halat értékesítik, készétel és friss hal formájában is. Az étlapon a klasszikusnak számító ponty és harcsa ételek mellett megtalálhatóak már a tokból készült fogások is, valamint az általuk tenyésztett hortobágyi rackából készült ételek is. Marketingjük fontos része a szálkamentes halételek készítése és árusítása. Erre alapozva már hagyománnyá vált a szálkamentes halfőző versenyük, ami nagy népszerűségnek örvend a vendégek körében. A vendégek igényeinek maximális kielégítésére törekszenek. A csárda mellett üzemeltetnek horgászparkot, a gyerekeknek kialakítottak egy sekély vizű strandot, partján a pihenni vágyó szülőknek pezsgőfürdővel és szaunával. Lehetőség van a parkban található esketőben esküvők, valamint a rendezvényközpontban lakodalmak és konferenciák lebonyolítására.
Akasztón rengeteg érdekesség és a modern technológia mellett láthattunk egy jól működő, igazi multifunkcionális gazdaságot. Ezek után a Halas csárdában elfogyaszthattunk egy nagyon finom halas ebédet, természetesen akasztói szikipontyból készült fogásokkal. Összességében elmondható, hogy a tanulmányút érdekes volt, rengeteg szakmai információt szereztünk, a szakkollégiumi tagok szakmai fejlődéséhez nagyban hozzájárult. Gödöllő, 2011. november 10. Bencsik Dóra alelnök SZIE Halászati és Horgászati Szakkollégium