Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár Péter Szuchy Róbert Ujváriné Antal Edit Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai
Barta Judit Fazakas Zoltán Harsányi Gyöngyi Miskolczi Bodnár Péter Szuchy Róbert Ujváriné Antal Edit Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai 2. átdolgozott kiadás Patrocinium Budapest, 2016
Tartalomjegyzék oldalszám Előszó...15 Rövidítések jegyzéke...17 Általános rész...19 I. Az üzleti életben alkalmazott szerződések típusai, sajátosságai...21 1. Az üzleti- és a magánélet szerződéseinek szabályozása...21 2. A kereskedelmi ügylet...21 2.1. Kereskedelminek minősített ügyletek...22 2.2. Kereskedelmi ügyletek napjainkban...23 3. Az üzleti életben alkalmazott szerződések közös vonásai...25 3.1. A joggyakorlatban kialakult jellemzők...25 3.2. Az atipikusságból fakadó vonások...27 II. A kereskedelmi szerződések létrejöttének módjai...30 1. Versenyeztetési eljárás...30 1.1. A szerződéskötésre irányuló versenyeztetési eljárások általában...30 1.2. Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során...31 1.3. Árra vonatkozó versenyeztetési eljárás...33 1.4. A kötelezően előírt versenyeztetési eljárás mellőzése, verseny tisztasága...33 2. Közbeszerzés...34 3. Szerződéskötés közvetítők útján...37 3.1. A kereskedelmi közvetítők gazdasági szerepe...37 3.2. A közvetítők jogi szabályozása...38 3.3. A közvetítői szerződések rendszerbeli elhelyezése...39 4. Általános szerződési feltételek...41 4.1. Az általános szerződési feltétel jelentősége a szerződéskötési folyamatban...41 4.2. Az általános szerződési feltétel meghatározása...42 4.3. Az általános szerződési feltétel szerződés részévé válása külön tájékoztatási kötelezettség...42 5. Elektronikus úton történő ügyletkötés és elektronikus aláírás...44 5.1. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás...46 5.2. Felek jogi helyzete az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásra irányuló jogvszonyban...46 5.3. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás...47 5.4. Az elektronikus úton kötött szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás...48
5.5. Az elektronikus szerződéskötés sajátosságai...49 5.6. Szerződés létrejötte elektronikus úton...51 5.7. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok...51 5.8. Elektronikus aláírás...52 5.9. Az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatások...55 5.10. Az elektronikus aláírás és fajtái...55 III. A Kereskedelmi szerződések pénzbeni teljesítési módjai (fizetési módozatok)...59 1. Pénzforgalmi szolgáltatás, fizetési művelet...59 1.1. A pénzforgalmi szolgáltatások alanyai...60 1.2. Fizetési műveletek, fizetési módok csoportosítása...60 2. Átutalás...61 2.1. Az átutalás általános szabályai...61 2.2. Az átutalás különös szabályai...61 3. Beszedés...63 3.1. A beszedés általános szabályai...63 3.2. A beszedés különös szabályai...63 4. A fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés...66 5. Okmányos meghitelezés (akkreditív)...66 6. Készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása...66 7. Készpénzbefizetés fizetési számlára...67 8. Készpénzkifizetés fizetési számláról...67 9. Készpénzátutalás...67 Különös rész...69 I. Forgalmazási szerződés...71 1. A forgalmazási szerződés gazdasági szerepe...71 1.1. Elhatárolás az adásvételi láncolattól...71 1.2. Funkció...72 1.3. Disztribúciós szerződés...72 2. A forgalmazási szerződés meghatározása...73 2.1. A forgalmazási szerződés alanyai...73 2.2. A forgalmazási szerződés tárgyai...74 2.3. A felek fő kötelezettségei...74 2.4. Versenyjogi korlátok...78 II. A Barter-ügylet...80 1. A szerződés gazdasági szerepe...80 2. A szerződés fogalma és jellege...80
2.1. Barter...81 2.2. Kompenzációs ügylet...81 2.3. Ellenügylet, viszontvásárlás (parallel trading)...81 2.4. Visszavásárlási ügylet (buy back)...82 2.5. Offset ügylet...82 3. A jogviszony keletkezése...83 4. A jogviszony alanyai...83 5. A jogviszony tárgya...83 6. A jogviszony tartalma...84 7. A jogviszony megszűnése...84 III. Bizományi szerződés...85 1. A bizományi szerződés szabályozásának történeti előzményei...85 2. A bizományi szerződés fogalma...85 3. A bizományi szerződés, mint jogviszony...85 4. A bizományi jogviszony tárgya...86 5. A bizományi jogviszony tartalma...86 5.1. A bizományos kötelezettségei és jogai...86 5.2. A megbízó jogai és kötelezettségei...89 IV. Közvetítői szerződés...91 1. A szerződés fő jellemzője...91 2. A szerződés alanyai...91 3. A jogviszony tárgya...91 4. A szerződés létrejötte, tartalma...91 5. A jogviszony tartalma...92 5.1. Tájékoztatási kötelezettség...92 5.2. A díjra való jogosultság, annak esedékessége...93 5.3. Költségek viselése...93 5.4. Törvényes zálogjog...94 6. A megbízási szerződés mögöttes szabályainak érvényesülése...94 6.1. Utasítási jog...94 6.2. Közreműködő igénybevételének lehetősége...95 6.3. A közvetítői szerződés megszűnése...95 7. A tartós közvetítői szerződés...96 7.1. A szerződés fő jellemzője tartós jogviszony...96 7.2. A szerződés alanyai az önállóan eljáró közvetítő...96 7.3. A jogviszony tárgya...97 7.4. A tartós közvetítői szerződés létrejötte, tartalma...97 7.5. A közvetítő képviseleti joga...98 7.6. A közvetítő díjazása jutalék...99 7.7. Jutalék fajtái...99
7.8. A jutalék esedékessége...100 7.9. A megbízó tájékoztatási kötelezettsége elszámolás...100 7.10. Az ügynöki szerződések közötti átfedés hatása az ügynöki jutalékra...100 7.11. Jutalék a szerződés megszűnése után...101 7.12. A szerződő felek egyéb jogai és kötelezettségei...101 7.13. A szerződés időtartama felmondás...102 7.14. A közvetítő kártalanítása...103 7.15. A szerződés megszűnését követő versenykorlátozás...106 V. Lízingszerződés...108 1. A pénzügyi lízing kialakulása, gazdasági szerepe, szabályozási előzményei...108 1.1. A lízing megjelenése...108 1.2. A lízing magyarországi szabályozása...109 1.3. Lízing és kodifikáció...109 2. A pénzügyi lízing fogalma...109 3. A pénzügyi lízingszerződés alanyai...110 3.1. A lízingbeadó...110 3.2. A lízingbevevő...110 3.3. A gyártó / szállító...111 4. A pénzügyi lízingszerződés tárgya...111 5. A jogviszony tartalma...112 6. Nyilvántartásba vételi kötelezettség...114 7. Szavatossági igények...116 8. Hasznok, terhek, költségek, kárveszély...119 9. A lízingtárgy átruházása esetén irányadó szabályok...120 10. A használat és a jogszerzés átengedése harmadik személynek...121 11. A tulajdonszerzés, jogszerzés lehetőségének az átruházása...122 12. Lízingdíj...122 13. A szerződés felmondása...123 14. Elszámolás...124 15. A lízing további fajtái...125 15.1. Operatív lízing...125 15.2. Másodkézi lízing (secondhand leasing)...125 15.3. Visszlízing (sale and lease back)...126 15.4. Privatizációs lízing...126 VI. Jogbérleti (franchise) szerződés...127 1. A jogbérleti szerződés jellege...127 2. A jogbérleti szerződés fogalma...127 3. megjelenési formák...128 3.1. Kereskedelmi franchise...128
3.2. Szolgáltatási franchise...128 3.3. Termelési franchise...128 3.4. Vegyes franchise...128 4. A jogbérleti jogviszony alanya...128 5. A jogbérleti jogviszony tárgya...129 6. A jogbérleti jogviszony keletkezése...129 7. A jogbérleti jogviszony tartalma...129 7.1. A jogbérletbe adó jogai...129 7.2. A jogbérletbe adó követlezettségei...130 7.3. A jogbérletbe vevő jogai...131 7.4. A jogbérletbe vevő kötelezettségei...131 8. A jogbérleti jogviszony megszűnése...133 VII. Koncesszió...134 1. Gazdasági szerepe, jogi szabályozása...134 2. Fogalma, jellege...134 3. A szerződés alanyai...135 3.1. A koncesszióadó...135 3.2. A koncesszióvevő és a koncessziós társaság...135 4. A jogviszony tárgya...136 5. A jogviszony tartalma...137 6. A jogviszony létrejötte...138 6.1. A kiválasztás...138 6.1.1. A koncesszióvevő kiválasztása más szerződéstől független koncesszió esetén...138 6.1.2. Koncesszió és közbeszerzés együtt...140 6.2. A koncessziós szerződés megkötése...140 6.3. A koncessziós társaság megalapítása...140 7. A jogviszony megszűnése...141 7.1. Megszűnési esetek...141 7.2. Vagyoni kérdések...141 VIII. Faktoring...144 1. A Faktoring gazdasági szerepe és története...144 1.1. A faktoring kialakulása...144 1.2. A modern faktoring megjelenése...144 1.3. A faktoring nemzetközi megítélése...145 2. A faktoring meghatározása...145 2.1. A faktoring, mint komplex jogügylet...145 2.2. A faktoring...146 2.3. Faktoring típusok a gyakorlatban...146
3. A faktoring jogviszony a hatályos Ptk.-ban...147 3.1. A jogviszony létrejötte, a jogviszony tárgya...147 3.2. A jogviszony alanyai...147 3.3. A Faktoring szerződés...148 4. Nyilvántartásba vételi kötelezettség...150 5. A faktoring szerződés megszüntetése, felmondása...151 5.1. A faktoring szerződés megszüntetése közös megegyezéssel...151 5.2. A faktoring szerződés felmondása...151 6. A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása...153 6.1. Kifizetésének megtagadása...153 6.2. Igénybevételének elmaradása...153 6.3. Rendelkezésre tartás...153 7. Faktoring fogalomtár...154 IX. A vállalkozási típusú szerződések...156 1. A vállalkozási szerződés általános szabályai...156 1.1. Fogalom...156 1.2. Személyes tevékenység kifejtése...157 1.3. Alakszerűség és tartalmi előírás...157 1.4. A tevékenység megszervezése...158 1.5. A megrendelő utasítási joga...158 1.6. A tevékenység végzésének helye...159 1.7. A megrendelő ellenőrzési joga...159 1.8. Közreműködő igénybevétele...160 1.9. A munkavégzés összehangolása...160 1.10. Többletmunka, pótmunka...161 1.11. A vállalkozói díj...162 1.12. A vállalkozót illető törvényes zálogjog...163 1.13. A szolgáltatás átadás-átvétele...164 1.14. A dolog tulajdonjogának átruházása...165 1.15. A szerződés lehetetlenülése...166 1.16. Megrendelő elállási, felmondási joga...166 1.17. Ingyenes vállalkozási szerződés...167 2. A tervezési szerződés...167 2.1. Fogalom...167 2.2. A tervdokumentációval szembeni elvárások...168 2.3. A terv hibája miatt érvényesíthető jogok...169 2.4. Jogszavatosság...169 3. A kivitelezési szerződés...170 3.1. Fogalom...170 3.2. Fővállalkozó, alvállalkozó fogalma...171 3.3. Megrendelő kötelezettségei...171
3.4. Vállalkozó kötelezettségei...172 3.5. Építési napló...172 3.6. A kivitelezési tevékenység befejezése...173 4. A kutatási szerződés...174 4.1. Fogalom és sajátosságok...174 4.2. Jogszavatosság...175 4.3. A szerződéssel összefüggő üzleti titok...175 X. Szállítmányozás...177 1. A szállítmányozási szerződés fogalma, formái, jellegzetességei...177 1.1. A szállítmányozási szerződés funkciója...178 2. A szerződés létrejötte, alanyai...179 2.1. A szerződés létrejötte...179 2.2. Alanyai...181 3. A szerződés tartalma, a felek jogai és kötelezettségei...181 3.1. A szállítmányozó jogai és kötelezettségei...181 3.2. A megbízó kötelezettségei és jogai...184 4. A szerződésszegés, felelősség...185 4.1. A szállítmányozó szerződésszegése...185 4.2. A megbízó szerződésszegése...186 5. Igényérvényesítés...186 6. Egyéb szabályok...186 XI. A helyiségbérleti szerződés...188 1. Gazdasági funkció...188 2. A helyiségbérleti szerződés fogalma, jellege...188 3. A helyiségbérleti jogviszony keletkezése...188 3.1. Szerződéssel...188 3.2. Jogutódlással...189 4. A helyiségbérleti jogviszony alanyai...190 5. A helyiségbérleti jogviszony tárgya...191 6. A helyiségbérleti jogviszony tartalma...191 6.1. A bérbeadó jogai és kötelezettségei...191 7. A helyiségbérleti jogviszony megszűnése...198 7.1. Megszűnési okok...198 7.2. A bérbeadó felmondási joga...198 7.3. A bérlő felmondási joga...200 XII. Számlaszerződések, betétügyletek...201 1. A Fizetésiszámla-szerződés...201 1.1. A fizetésiszámla-szerződés fogalma...202 1.2. A jogviszony keletkezése...202
1.3. A számlavezető jogai és kötelezettségei...203 1.4. A számlatulajdonos jogai, kötelezettségei...204 1.5. A szerződés megszüntetése...205 2. A fizetési megbízási szerződés...206 2.1. A fizetési megbízási szerződés fogalma...206 2.2. A fizetési megbízás teljesítésének megtagadása...206 2.3. Díjkövetelés...206 2.4. Felmondás...206 3. A betétszerződés...207 3.1. A szerződés fogalma...207 3.2. A jogviszony jellege, tárgya...207 3.3. A jogviszony alanyai, a szerződés megkötése...208 3.4. A jogviszony tartalma...208 3.5. A jogviszony megszűnése, visszafizetés...209 4. A takarékbetét-szerződés...210 4.1. A takarékbetét és a takarékbetét-szerződés fogalma...210 4.2. A jogviszony jellege és keletkezése...211 4.3. A jogviszony alanyai...211 4.4. A jogviszony tartalma...212 4.5. A jogviszony megszűnése...214 4.6. Az Országos Betétbiztosítási Alap...214 5. Bankkártyaszerződés...215 5.1. Gazdasági funkció...215 5.2. A bankkártya-jogviszony keletkezése...215 5.3. A bankkártya-jogviszony alanyai...216 5.4. A bankkártya-jogviszony tárgya...216 5.5. A felek jogai és kötelezettségei...217 5.6. A bankkártya-jogviszony megszűnése...220 XIII. Biztosítási szerződés...221 1. A biztosítási szerződések szabályozása és csoportosítása...221 1.1. Kárbiztosítás...221 1.2. Összegbiztosítás...222 1.3. Az egészségbiztosítás...223 2. Biztosításközvetítők...223 2.1. A biztosításközvetítőkre vonatkozó általános szabályok...223 2.2. Biztosításközvetítők tevékenységére vonatkozó közös szabályok...224 2.3. Függő biztosításközvetítő...225 2.4. Független biztosításközvetítő...228 2.5. Az alkuszi ügylet főbb jellemzői...229 2.6. Az alkusz és a biztosító kapcsolata...230 3. A biztosítási jogviszony alanyai...230
3.1. Biztosító...230 3.2. Szerződő fél...232 3.3. Biztosított...233 3.4. Kedvezményezett...234 3.5. Károsult...235 4. A biztosítási jogviszony tárgya...235 5. A biztosítási szerződés szabályozásának sajátosságai...236 6. A biztosítási szerződés létrejöttének folyamata...238 6.1. Tájékoztatási-együttműködési kötelezettség...238 6.2. Ajánlati kötöttség...239 6.3. Alakiság, tartalmi követelmény...240 6.4. A szerződés létrejötte...240 7. A biztosító kockázatviselése...242 7.1. A kockázatviselés kezdete...242 7.2. A szerződés lehetetlenülése a szerződés létrejötte és a kockázatviselés kezdete közötti időszakban...243 8. A biztosítási díj, mint a kockázatviselés, illetve helytállás ellenszolgáltatása...243 8.1. A biztosítási díj esedékessége...243 8.2. A díjfizetés elmulasztásának vagy részbeni teljesítésének hatása a kötelemre...244 9. A szerződés praestare szakasza...245 10. A biztosítási esemény bekövetkezése és hatása a jogviszonyra...246 11. A szerződés teljesítést követő létszaka...248 12. A biztosítási szerződés megszűnése...248 13. A Kárbiztosítási szerződések speciális szabályai...250 13.1. A kárbiztosításról általában...250 13.2. A kárbiztosítás közvetett tárgyához kapcsolódó szabályok...250 13.3. A jogviszony tartalmánál jelentkező egyéb sajátosságok...252 13.4. További mentesülési lehetőségek a biztosító részére...253 13.5. A felmondási jog...254 13.6. A biztosító megtérítési joga...254 14. A felelősségbiztosítási szerződés...255 14.1. A felelősségbiztosítás sajátossága...255 14.2. A felelősségbiztosítási jogviszony alanyainak jogi helyzete...256 15. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogviszony...259 15.1. A jogviszony alanyai...260 15.2. A szerződéskötés sajátosságai...261 15.3. A szerződés területi hatálya...263 15.4. A szerződés időbeli hatálya...264 15.5. A biztosítási díj...264 15.6. A szerződés megszűnése...265
15.7. A felek jogi helyzete kár esetén...266 15.7.1. A károsult jogi helyzete...266 15.7.2. A biztosító jogi helyzete...268 15.7.3. A biztosított jogi helyzete...268 15.8. A törvényi engedményi jog és a megtérítési (regressz) jog...269 16. Az összegbiztosítási szerződések...270 16.1. Általános szabályok...270 16.2. Az életbiztosítási szerződések sajátosságai...270 16.3. Kedvezményezett...271 16.4. Kedvezményezett jelölés módosítása, visszavonása...271 16.5. A szerződéskötés sajátosságai...272 16.6. A jogviszony tartalmának sajátosságai...273 17. Balesetbiztosítás...274 A szerzők életrajza...277
Előszó A kötet szerzői olyan oktatók, akik részben a Miskolci Egyetem, részben a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanítanak kereskedelmi jog tárgyat, és akiket összefűz egy közös szál, a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara, ahol egykor diákok vagy egyetemi tanárok voltak, illetve annak még most is munkatársai. Jelen kötet nem előzmények nélkül való, hetedik stációja a megkezdett munkának. Az 1996-ban megjelent Egyes kereskedelmi szerződések c. egyetemi jegyzet egyik lépése és írott tananyagként úttörője volt annak a rögös útnak, amin a szerzői kollektíva elindult Miskolczi Bodnár Péter professzor vezetésével, hogy az országban elsőként, az elmúlt évtizedekben háttérbe szorított kereskedelmi jog oktatását és művelését újból beindítsa. Az alkotói munka és a kereskedelmi jog létének, fejlődésének bizonyítékaként, sorra születtek az újabb jegyzetek; az 1997-ben kiadott Kereskedelmi Szerződéstípusok, a speciális adásvételek, a vállalkozási szerződés sajátos formáinak, az egyes fuvarfajtáknak, a lízingnek és a koncessziónak a joganyagával bővült, ezt követte az 1998-as Kereskedelmi Szerződések c. jegyzet, ami továbbgazdagodott a szállítási, mezőgazdasági termékértékesítési, bizományi, szállítmányozási és biztosítási szerződésekkel. A tematikai bővítés további példája volt a 2002-ben megjelent Üzleti élet szerződései, mely nem csupán az üzleti életben használatos szerződések sajátosságait, hanem megkötésük speciális módját is bemutatta. Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások átdolgozásra ösztönözték a szerzőket, a 2005-ben, majd 2009- ben megjelent újabb kiadás hatályosítva tartalmazta az addig feldolgozott joganyagot, kiegészülve az újonnan született jogintézményekkel, mint pl. közbeszerzés, bankkártyaszerződés stb. A kereskedelmi jog dinamikus jogterület, folyamatosan változik, fejlődik. Ennek oka, hogy érzékenyen reagál a gazdaság aktuális helyzetére, a gazdasági szereplők ezzel koherens igényeire, nemcsak hazai, hanem közösségi szinten is. Az Európai Unió kereskedelmi jogi normáinak többsége kötelező erővel épül be a magyar joganyagba (biztosítás, pénzforgalmi szolgáltatások, közbeszerzés, kereskedelmi közvetítők stb. területei) jelentős módosulásokat előidézve. Jelen kötet a korábbiakhoz képest lényegesen átalakult tartalmában, igazodva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatályos rendelkezéseihez. Célja, hogy olyan hatályos joganyag kerüljön az olvasó kezébe, mely tematikusan és didaktikusan mutatja be a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó joganyagot, nemcsak a Ptk. rendelkezéseit, hanem a szorosan kapcsolódó egyéb jogintézményeket is átfogva, mint pl. elektronikus aláírás, fizetési módozatok, közbeszerzés, koncessziós 15
szerződés, takarékbetét-szerződés, helyiségbérleti szerződés, bankkártya-szerződés stb. A mű két részre tagolódik, az Általános rész a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó közös szabályokat ismerteti, melynek oka, hogy az elsőként célba vett olvasói kör - a jogtanuló ifjúság - egyfajta alapvető eligazítás birtokában vághasson neki a részletek, azaz a Különös Rész által taglalt egyes szerződéstípusok tanulmányozásának. A könyv a kereskedelmi jog területén alapmű, aktuális joganyagával hézagpótló a kereskedelmi ügyleteket feldolgozó kézikönyvek sorában. Bár elsősorban jogászhallgatók számára készült, tulajdonságai alkalmassá teszik közgazdászok, mérnökök és egyéb, felsőoktatásban vagy más, szakirányú képzésekben tanuló hallgatók számára is az üzleti élet körébe tartozó alapvető jogintézmények elsajátítását. Mindemellett már önállóan praktizáló jogászok, a gazdasági élet más területein dolgozó szakemberek (könyvelők, könyvvizsgálók stb.) számára is hasznos segítségül szolgálhat. Miskolc, 2015. december 10. A Szerzők 16
Rövidítések jegyzéke Bit. Bsz. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény Épkiv. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Étv. Hpt. Kerügyn. tv. Kbt. Koncessziós törvény Ltv. MABISZ MNB OBA Pft. Pmt. PSZÁF Ptk. Ptké. régi Ptk. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény Magyar Biztosítók Szövetsége Magyar Nemzeti Bank Országos Betétbiztosítási Alap a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 17
Rendelet Szakgyr. tvr. a tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítőt megillető jutalékról szóló 65/2014. (III. 13.) Korm. rendelet Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 18
Általános rész
I. Az üzleti életben alkalmazott szerződések típusai, sajátosságai 1. Az üzleti- és a magánélet szerződéseinek szabályozása Hosszú időn keresztül elkülönültek a magánszféra és a gazdaság szerződései. A középkori Európában a természetes személyek által, nem rendszeres haszonszerzési céllal kötött ügyletek a helyi jogok hatálya alatt álltak, szabályozásuk erősen széttagolt volt. Ezzel szemben a kereskedőknek a biztonságos ügyletkötés érdekében azonos, vagy legalábbis szemléletében hasonló szerződési joganyagra volt szükségük. Az egymással szoros kereskedelmi kapcsolatban állók kezdetben jelentősen különböző joganyaga az évszázadok során sokat közelített egymáshoz. A rugalmas szabályokat kezdetben a szokásjog tartalmazta. Az üzleti élet jogügyleteinek kódexbe foglalása megelőzte a magánszféra szerződéseinek törvénykönyvi szintű szabályozását. A szabályok rögzítése, a nagy kereskedelmi törvénykönyvek kidolgozása megváltoztatta a különböző jogok egymáshoz való közeledésének folyamatát. A kölcsönös hatást a nemzetállamok szintjén korszerű, írásban rögzített szabályok befolyásoló hatása váltotta fel. Egyes országokban a francia Code de Commerce, másokban a német Handelsgesetsbuch vált mintává. A gazdasági életben alkalmazott szerződésekre vonatkozó joganyag a XIX XX. században sem vált töredezetté, de a francia és a német jogfejlesztés a szokásjogi szabályozás révén megvalósult közös szabályokhoz képest eltérő irányban korszerűsítette az ügyletkötés gazdasági joganyagát. Az európai szintű jogegységesítés folyamata csak az Európai Unió jogharmonizációs törekvéseivel éledt fel ismét. Ezt a folyamatot nehezíti, hogy időközben az európai országok egy jelentős részében a magán- és az üzleti élet szerződéseit közösen szabályozták, döntően úgy, hogy a polgári jogi szabályozás átitatódott olyan vonásokkal, amelyek korábban a kereskedelmi ügyleteket jellemezték csak. Ma tehát részben olyan országok jogát kell egységesíteni, ahol Polgári és Kereskedelmi törvénykönyv egyidejűleg létezik (pl. Németország és a közép-európai országok többsége), részben pedig olyan országokét, ahol az egységes Polgári törvénykönyvek már nemzetállami szinten összeolvasztották a gazdaság és a magánszféra szerződéseire vonatkozó normákat (Magyarország ebbe az utóbbi csoportba tartozik). 2. A kereskedelmi ügylet A kereskedelmi szerződések listája hosszabb volt, mint a magánéletben használatos és az akkori polgári törvénykönyvekben szabályozott ügyleteké, hiszen a kereskedelmi 21
I. Az üzleti életben alkalmazott szerződések típusai, sajátosságai forgalom időnként egészen speciális jogi megoldásokat igényelt. A gazdaságban és a magánszférában alkalmazott szerződések között persze átfedés is volt, a tulajdonjog átruházását szolgáló ügyletek némelyike mindkét körben alkalmazásra került. Megfigyelhető volt azonban, hogy a jogi megoldások, a részletszabályok az azonos célú ügyletekben is különböztek. A kereskedelmi törvénykönyvek több kötelezettséggel terhelték a kereskedőt, mint annak partnerét, speciális követelményeket írtak elő a kereskedő számára. A magánszférában és az üzleti életben is alkalmazott szerződések között a különbség időnként olyan nagy volt, hogy a gyökereiben azonos, de idővel eltérővé váló ügylettípusokat eltérő névvel kezdték jelölni, pl. az adásvételből kifejlődött a kereskedelmi vétel. 2.1. Kereskedelminek minősített ügyletek A kereskedelmi ügylet fogalmának pontos meghatározása és típusainak örökérvényű, taxatív felsorolása nem lehetséges. A kereskedelmi ügylet a gazdasági élet résztvevői, szereplői között létrejövő olyan viszonytípus, mely a gazdasági fejlődés, a forgalmi élet gyors átalakulása miatt állandóan változik, bővül. A piacgazdaság újabb és újabb kereskedelmi viszonyokat, ügylettípusokat alakít ki. A jogtudomány klasszikusai is csak bizonyos megközelítési szempontokat dolgoztak ki a kereskedelmi ügylet fogalmának és típusainak körvonalazására. a) Funkcionális megközelítés szerint a kereskedelmi ügylet áruknak, javaknak a termelőtől a fogyasztóig történő továbbítása, áramoltatása változatlan vagy feldolgozott formában, nyereségszerzési célzattal. b) Praktikus, a magyar jogtörténetből eredeztethető megközelítés szerint kereskedelmi ügyletnek minősül mindaz, amit az 1875. évi XXXVII. törvény 258 260. -ai annak minősítenek. A Kereskedelmi törvény (továbbiakban: Kt.) tárgyi és alanyi szempontból minősített kereskedelmivé egy ügyletet. Tárgya szerint az minősült kereskedelmi ügyletnek, amit a Kt. a kereskedelmi szerződések között felsorolt. Alanya szerint minden olyan ügylet kereskedelmi ügylet, melynek legalább egyik résztvevője, a kereskedő az üzlet folytatása során kötötte. Tárgyi szempontból kereskedelminek minősültek az alábbi ügyletek: a) áruk (általában ingó dolgok) vétele továbbadás szándékával, b) oly áruk eladása, amelyeket az eladó később szerez meg (eladás-vétel szándékával, ún. szállítási ügyletek), c) kereskedelmi forgalomban szereplő értékpapírok vétele, d) biztosítás elvállalása, e) tengeri fuvarozás és hajókölcsön kötése, f) ingó dolgok át- vagy feldolgozása mások részére, g) bank- és pénzváltó ügyletek, 22
h) bizomány, szállítmányozás, fuvarozás és a személyfuvarozó intézet ügyletei, i) közraktár, j) kiadó- és nyomdaügylet, k) termelők saját terményeinek át- vagy feldolgozása és a bányaipar, l) kereskedelmi ügyletek közvetítése. Az alanyi szempont is szerepet játszott a kereskedelmi ügylet meghatározásában. Kereskedelmi szerződésnek minősültek a kereskedőknek mindazok az ügyletei, amelyek az üzlet folytatásához tartoztak. A kereskedelmi ügylet hagyományosan olyan felek közötti jogviszony, akiknek legalább egyike kereskedő. Kereskedő az, aki saját név alatt kereskedelmi ügyletekkel iparszerűen (folyamatosan, rendszeresen, hivatásszerűen, közigazgatási, kereskedelmi engedéllyel) foglalkozik. A kereskedelmi minőséget a cégjegyzékbe történő bejegyzés keletkezteti, ám ha valaki kereskedelmi ügyletekkel iparszerűen foglalkozik, cégjegyzékbe való bejegyzés nélkül is kereskedőnek minősül (például piaci árus). 2.2. Kereskedelmi ügyletek napjainkban a) Névváltozás 2. A kereskedelmi ügylet Mai jogunk nem használja a kereskedelmi szerződés kifejezést. Amikor a Polgári törvénykönyvet 1959-ben megalkották, akkor annak kötelmi jogi részét úgy alakították ki, hogy a kereskedelmi jognak a szerződésekre vonatkozó szabályai közül mindazt beolvasztották a Ptk.-ba, amit az akkori ideológia egyáltalán lehetővé tett. A Ptk. módosításai során további szalonképessé váló kereskedelmi jogi normák beolvasztására került sor. A Polgári törvénykönyvön belül az egyes szerződések nem különülnek el aszerint, hogy a gazdaság vagy a magánszféra használja őket. Az új Ptk. kifejezetten kerüli gazdálkodó szervezetek megjelölést. Azáltal, hogy hazánkban a Ptk. mellett nincs kereskedelmi törvény és a Ptk. sem tartalmaz külön magánjogi és külön kereskedelmi szerződéseket, a jogalkotó elkerüli azokat az ismétléseket, amelyek olyan szerződések esetén merülhetnének fel, amelyek mindkét csoportba besorolhatóak. Hátránya is van azonban annak, hogy hatályos jogunk elkerüli bizonyos szerződési szabályok megkettőzését. E hátrányok között említhető egyrészt az, hogy az adott szerződésre vonatkozó normákon belül egyesek általános személyi hatályúak, mások csak szűkebb személyi körre vonatkoznak. További hátrányt okoz, hogy a kötelmi szabályok és a szerződések közös szabályai is egységesek, márpedig az üzleti életnek időnként más igényei, elvárásai lennének. 23