AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2014

Átírás

1 JOGALKALMAZÁSOK AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL Budapest, 2014

2 Szerzők: Csikász Éva Dr. Boda Péter Dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna Dr. Lőrincz Zsuzsanna Dr. Szathmáry Sándor Gayerhoszné Hajós Zsófia Száraz Tünde Lektorálta: Sinkáné dr. Csendes Ágnes Szerkesztő: Sike Olga Sorozatszerkesztő: Dr. Baté Zsuzsanna ISSN ISSN Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, XIII. Mór u Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!

3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 7 HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL 9 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 9 Bevezető rendelkezés 9 Alkalmazási hatály 9 Adóalany 12 Gazdasági tevékenység 15 Csoportos adóalanyiság 22 Termék értékesítése 27 Szolgáltatás nyújtása 35 Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok 39 Termék Közösségen belüli beszerzése 43 Termék importja 52 II. Fejezet TELJESÍTÉS HELYE 53 Általános szabály 53 Különös szabályok 53 Különös értelmezési alapelvek 62 Általános szabályok 63 Különös szabályok 64 Általános szabály 73 Különös szabályok 73 Általános szabály 76 Különös szabályok 76 III. Fejezet ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, FIZETENDŐ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA 77 Általános szabályok 77 Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok 79 Termék Közösségen belüli beszerzésére vonatkozó különös szabályok 91 Termék importjára vonatkozó különös szabályok 92 IV. Fejezet ADÓ ALAPJA 93 Adó alapja termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében 93 Adó alapja termék Közösségen belüli beszerzése esetében 104 Adó alapja termék importja esetében 104 Adó alapjának utólagos csökkenése 106 Adó alapjának forintban történő megállapítása 111 V. Fejezet ADÓ MÉRTÉKE 115 VI. FEJEZET ADÓ ALÓLI MENTESSÉG 118 Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel 118 Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel 136 Adókötelessé tétel 155 Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli értékesítése esetében 159 Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli beszerzése esetében 165 Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli fuvarozása esetében 167 Adó alóli mentesség termék importja esetében 168 Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan 177 Adó alóli mentesség nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan 185 Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében 188 Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében 193 Adó alóli mentesség a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében 194

4 VII. Fejezet ADÓ LEVONÁSA 202 Adólevonási jog keletkezése és terjedelme 202 Előzetesen felszámított adó megosztása 209 Adólevonási jog korlátozása 212 Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek 215 Adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei 223 Adólevonási jog engedményezése 227 Adólevonási jog gyakorlásának módja 227 Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok 228 Adólevonási jog felfüggesztése, elenyészése 232 VIII. Fejezet ADÓFIZETÉSRE KÖTELEZETT 237 Adófizetésre kötelezett termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében 237 Adófizetésre kötelezett termék Közösségen belüli beszerzése esetében 248 Adófizetésre kötelezett termék importja esetében 250 Adófizetésre kötelezett a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében 250 Számla kibocsátójának adófizetési kötelezettsége 251 Pénzügyi képviselő 252 Adófizetési kötelezettség egyéb esetei 252 IX. Fejezet ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA 254 A levonási jog gyakorlásának módja 255 Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása 258 A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása 259 Az adó megállapításának egyéb esetei 264 X. Fejezet SZÁMLÁZÁS 269 A számlakibocsátásra irányadó szabályok 269 Számlakibocsátási kötelezettség 270 Előlegszámla és végszámla kiállítása a teljes ellenértéknek előlegkénti megfizetése esetén 273 Dohánytermékek kiskereskedelme körében teljesített termékértékesítés bizonylatolása 275 Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés 279 Mikor nem lehet mentesülni a számlakibocsátási kötelezettség alól? 280 Nyugtakibocsátási kötelezettség 281 Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés 285 Számla fogalma 287 Számlával szembeni követelmények 288 Számla adattartalma 290 Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma 297 Számla adattartalmára vonatkozó egyéb szabályok 298 Nyugta adattartalma 299 Megjelenési forma 299 Elektronikus számlára vonatkozó szabályok 300 Elektronikus számlakibocsátás esetén az adóhatóság által elfogadott formátumok 302 Számla adattartalmára vonatkozó egyszerűsítés 304 Számlázásra vonatkozó egyéb szabályok 308 A pénztárgépekkel kapcsolatos műszaki előírások legfontosabb változásai 311 Az adatszolgáltatási kötelezettség 311 XI. Fejezet ADÓNYILVÁNTARTÁS 312 Okiratok megőrzése 312 Adónyilvántartásra vonatkozó általános szabályok 315 Vevői készletre vonatkozó különös szabályok 318 XII. Fejezet ADÓ BEVALLÁSA, MEGFIZETÉSE ÉS VISSZAIGÉNYLÉSE 319 XIII. Fejezet ALANYI ADÓMENTESÉG 325 XIII/A. Fejezet PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS 332

5 XIV. Fejezet MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ ADÓALANYRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 347 Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany jogállása 347 Kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény 352 Kompenzációs felár megállapítása és áthárítása 353 Kompenzációs felár előzetesen felszámított adóként történő figyelembevétele 356 Előzetesen felszámított adó levonása, visszaigénylése 356 XV. Fejezet UTAZÁSSZERVEZÉSI SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 357 Fogalommeghatározások 357 Teljesítés helye 359 Előleg 360 Adó alapja 360 Adó alóli mentesség 361 Előzetesen felszámított adó levonása 361 Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására 362 XVI. Fejezet HASZNÁLT INGÓSÁGOKRA, MŰALKOTÁSOKRA, GYŰJTEMÉNY- DARABOKRA ÉS RÉGISÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 366 XVII. Fejezet BEFEKTETÉSI ARANYRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 377 Fogalommeghatározás 377 Adó alóli mentesség 378 Adókötelessé tétel 378 Előzetesen felszámított adó levonása 379 Számlázás 380 Nyilvántartás 380 XVIII. Fejezet BELFÖLDÖN NEM LETELEPEDETT ADÓALANY ADÓ-VISSZATÉRÍTTETÉSI JOGA 381 XIX. Fejezet ELEKTRONIKUS ÚTON NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 401 HARMADIK RÉSZ VEGYES, ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 405 XX. Fejezet VEGYES RENDELKEZÉSEK 405 Gazdasági célú letelepedés 405 Szokásos piaci ár 406 Átváltási árfolyam 406 Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés 407 Adóvisszatérítés kérelemre 408 XXI. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 410 XXII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 420 Felhatalmazás 420 Hatályba léptető rendelkezések 422 Hatályát vesztő rendelkezések 423 Módosuló jogszabályok 425 Átmeneti rendelkezések ÉVI VII. TÖRVÉNY EGYES ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 449 Hatályba léptető rendelkezések 449 Átmeneti rendelkezések ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY EGYES ADÓ- ÉS JÁRULÉKTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 453 Hatályba léptető rendelkezések 453 Átmeneti rendelkezések ÉVI XXXV. TÖRVÉNY EGYES ADÓTÖRVÉNYEK ÉS AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 454 Hatályba léptető rendelkezések 454 Átmeneti rendelkezések 454

6 2009. ÉVI LXXVII. TÖRVÉNY A KÖZTEHERVISELÉS RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁT CÉLZÓ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOKRÓL 456 Hatályba léptető rendelkezések 456 Átmeneti rendelkezések ÉVI CIX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉT MEGALAPOZÓ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 458 Átmeneti rendelkezések ÉVI CX. TÖRVÉNY AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOGHARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETT- SÉGEK TELJESÍTÉSÉT CÉLZÓ EGYES ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 458 Hatályba léptető rendelkezések 458 Átmeneti rendelkezések ÉVI CXXIII. TÖRVÉNY AZ ADÓ- ÉS JÁRULÉKTÖRVÉNYEK, A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS A KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARAI TÖRVÉNY, VALAMINT AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOGHARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉT CÉLZÓ ADÓ- ÉS VÁMJOGI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 461 Átmeneti rendelkezések SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ 464 3/A. SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ 475 6/A. SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ 480 8/A. SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ SZÁMÚ MELLÉKLET A ÉVI CXXVII. TÖRVÉNYHEZ 481 TÁRGYMUTATÓ 483

7 80 Az általános forgalmi adóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal határozatával történik, akkor a teljesítés időpontja nem az ügylet tényállásszerű megvalósulásának napja lesz, hanem az a nap, amikor az ellenértéket megállapító határozatot a teljesítésre kötelezettel közlik. Ha például a bíróság igazságügyi szakértőt rendel ki, akkor a szakértőt megillető munkadíjról az áfa-alany szakértő azzal a nappal mint teljesítési időponttal állítja ki a számlát, amely napon a díját megállapító határozat vele szemben közöltnek tekinthető. 58. (1) 9 Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Az Áfa-törvény 58. -a az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések, valamint a részkifizetéses, folyamatos jellegű teljesítések tekintetében határozza meg a fizetendő adó megállapításának időpontját. Látható, hogy az Áfa-törvény az 58. alá tartozó ügyleteknél a teljesítés időpontját a fizetési esedékességre teszi. Nagyon fontos, hogy ez csupán egy adózásbeli teljesítés, azaz nincsen köze az ügylet polgári jogi és így ezen keresztül számviteli teljesítési időpontjához. Tekintettel arra, hogy az Áfa-törvény teljesítési időpont szabálya alapvetően arra keres és ad választ, hogy egy ügylet után mikor kell az adót megfizetni (nem pedig arra, hogy a felek között polgári jogi értelemben mikortól beszélhetünk teljesített ügyletről), ezért előfordulhat az, hogy az adózásbeli, valamint a polgári jogi (és így a számviteli) teljesítés egymástól elválik. Lényeges, hogy ez nem jelenti azt, hogy ezek a szabályrendszerek (ti. az áfa, a polgári jog és a számvitel) ne lenne egymással összhangban. Az Áfatörvény 58. -a alá tartozó ügyleteket számviteli értelemben továbbra is aszerint kell figyelembe venni és elszámolni, amikor a gazdasági esemény polgári jogi értelemben megvalósult (ami tulajdonképpen a fizikai időszakot jelenti). Az Áfa-törvény 58. -a csupán arra vonatkozik, hogy az adott a tényleges fizikai időszakot érintő és akkor elszámolt gazdasági esemény kapcsán a forgalmi adófizetési kötelezettség mikor áll be. Való igaz, hogy a mindennapi könyvviteli gyakorlatban komplikált lehet az Áfatörvény 58. -a alá tartozó ügyletek kezelése, hiszen ezeknél sokszor előfordul, hogy a gazdasági esemény megvalósulása más időszakra esik, mint az azzal kapcsolatos adófizetési kötelezettség, azonban mivel a két joganyag (ti. a számvitel és az áfa) más szempontból kezeli a felek közötti teljesítéseket, mindkét terület szabályainak más a célja, ezért az Áfa-törvény 58. -ának szabályát nem kell és nem is lehet a számviteli szabályokkal ellentmondó rendelkezésnek tekinteni. A számvitel ugyanis többek között arra koncentrál, hogy a valódiság elvének megfelelően ott szerepeltessen egy költséget, illetve egy bevételt, ahol az ténylegesen fölmerült (ti. a gazdasági esemény megtörténtekor), a forgalmi adótörvény ezzel szemben azt szabályozza, hogy mikor illeti meg egy adott ügylettel kapcsolatban az államháztartást az adóbevétel; a két időpontnak nem kell feltétlenül egybe esnie. Például, ha a felek úgy kötnek bérleti szerződést, hogy egy adott havi bérlet ellenértéke a tárgyhót megelőző hó 20-án esedékes, akkor a március hónapra február 20-án kifizetett bérleti díj tekintetében az áfa-kötelezettség a bérbeadónál február hónapban keletkezik, és ezzel párhuzamosan február hónapban nyílik meg a bérbevevő áfa-levonási joga, ami azt jelenti, hogy február hónapban kell mindkét oldalon elszámolni az ügylettel kapcsolatos áfa-kötelezettséget, illetve áfa-követelést. Ezzel szemben azonban a könyvekben a február 20-án esedékes március havi bérleti díj teljes összegét (mint bevételt a bérbeadói oldalon és mint költséget a bérbevevői oldalon) március hónapban kell elszámolni. Az Áfa-törvény 58. -ának megfogalmazásából levezethetően az 58. alá két ügylettípus tartozik, nevezetesen: az elszámolási időszakos ügyletek és bizonyos részletfizetéses ügyletek. Az Áfa-törvény 58. -a alá tartozó egyik ügylettípus az ún. elszámolási időszakos ügylet. Az elszámolási időszakos ügyletnek a lényege az, hogy a felek megállapodnak, hogy a közöttük a jövőben történő előre nem látható számú és nagyságrendű teljesítésekről nem egyenként, hanem a megállapodásukban rögzített időszakonként összevontan számolnak el. Ezen esetekben tehát előre nem ismert 9 A évi XXV. törvény 8. -ával megállapított a június 30-áig hatályos szöveggel megegyező rendelkezés.

8 Az általános forgalmi adóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 81 mennyiségben történik a felek között a kikötött időszak alatt teljesítés; az időszak végén ismertté vált konkrét teljesítésekről pedig utólag történik meg az elszámolás. Az Áfa-törvény 58. -a alá tartozó másik ügylettípus alá bizonyos részletfizetéses ügyletek tartoznak. Részletfizetéses az ügylet akkor, ha a felek között határozatlan időre köttetik a szerződés úgy, hogy részidőszakonként kell az adott részidőszakra díjat fizetni, valamint részletfizetéses az ügylet akkor is, ha a szerződést határozott időtartamra kötik ugyan, azonban a teljesítés ellenértékét nem egy összegben, hanem részletekben adott részidőszakokhoz kapcsoltan fizetik meg. Nagyon fontos, hogy az Áfa-törvény 58. -a alá nem minden részletfizetéses ügylettípus tartozhat. Elsődlegesen kiemelendő, hogy az Áfa-törvény 10. a) pontja szerinti részletfizetéses termékértékesítések kapcsán az Áfa-törvény 58. -a nem alkalmazható [ezt maga az 58. zárja ki a (4) bekezdésében]. Az Áfa-törvény 58. (4) bekezdése alapján ugyanis az Áfa-törvény 10. a) pontja szerinti ügyletek esetén (amely rendelkezés azon részletfizetéses termékértékesítés tényállását tartalmazza, amikor a termék ellenértékének megfizetése részletekben történik, és a vevő vagy a termék átadásakor, vagy egy későbbi időpontban szerzi meg a termék tulajdonjogát) nem alkalmazható az 58. (1) bekezdésének szabálya, amely szerint a teljesítés időpontja az egyes részletek kifizetésének esedékessége lenne. [Mindezek okán a részletfizetéses termékértékesítések az Áfa-törvény 55. (1) bekezdése szerinti időpontban, azaz a tényállásszerű megvalósulás napján minősülnek adózási szempontból teljesítettnek, amely nap az Áfa-törvény 10. a) pontjából következően a termék birtokba adásának napja ld. 55. (1) bekezdéséhez fűzött magyarázatot.] A fentiek alapján tehát a részletfizetések vonatkozásában az Áfa-törvény 58. -ának teljesítési időpontot meghatározó szabálya kizárólag szolgáltatásnyújtások esetén értelmezhető. [Abban az esetben, ha a szolgáltatásnyújtás egy adott (konkrét) időpontban teljesül, és a feldarabolt fizetésre kizárólag azért kerül sor, mert például likviditási indokok miatt a megrendelő nem fizet egy összegben, akkor a teljesítés időpontját nem az Áfa-törvény 58. -a, hanem 55. (1) bekezdése szerint kell meghatározni. Az Áfa-törvény 58. (1) bekezdése szerinti azon fordulat, amely szerint a jelzett szakasz alkalmazására kerül sor, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor alkalmazandó, ha egy adott részlet kifizetése mögött a teljesítés egy része áll. Azaz, azokban az esetekben, amikor a teljesítés megtörtént, és csak az ellenérték pénzügyi rendezése történik részletekben, akkor a teljesítés időpontja az Áfa-törvény 55. (1) bekezdése szerint alakul.] 58. (1) 10 Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja. (1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a felek a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról, telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége. A teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás vonatkozásában is, amelyet a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít a telekommunikációs szolgáltatás igénybevevője részére, feltéve, hogy e termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás felek közötti elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor. (2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül időarányos részteljesítésként teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre a 89. alkalmazandó. 10 Az 58. (1) és (1a) bekezdés évi CC. törvénnyel megállapított július 1-jétől július 3-áig hatályban volt rendelkezéseink alkalmazására az Áfa-törvénynek a évi XXV. törvény 10. -ával megállapított a alapján nem kerül sor, csak kivételes esetben (lásd a hoz fűzött magyarázatot).