EREDETI KÖZLEMÉNYEK Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat OTÁP2009 III. A magyar lakosság vitaminbevitele Lugasi Andrea dr. Bakacs Márta Zentai Andrea Kovács Viktória Anna dr. Martos Éva dr. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest Az egészség megőrzésének nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő vitaminbevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. A dolgozatban a szerzők a hazai lakosság vitaminbevitelének adatait ismertetik. Eredmények: A férfiak esetében valamennyi vízoldékony vitamin, továbbá a D- és az E-vitamin bevitele szignifikánsan nagyobb volt, mint a nőké. Kedvező jelenségként férfiak és nők esetében is a korábbi adatokhoz viszonyított megnövekedett β-karotin- és C-vitamin-bevitelt észleltek. A hazai lakosság C-, B 1 -, B 2 -, B 6 - és B 12 - vitamin-, valamint niacinbevitele mindkét nem esetében megfelelt a hazai ajánlásoknak. A D-vitamin és a folát esetében kritikusan alacsony volt a bevitel, különösen idősebbekben, főként a D-vitamin esetében. Hasonlóan hiányos volt a hazai táplálkozás biotinban és pantoténsavban is, mindkét nemnél. Következtetések: A megfelelő vitaminellátottság fenntartásához és a vitaminhiány megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről és az egészséges élelmiszer-választék elérhetővé tétele. Orv. Hetil., 2012, 153, 1106 1117. Kulcsszavak: táplálkozási felmérés, zsíroldékony vitaminok, vízoldékony vitaminok Hungarian Diet and Nutritional Status Survey The OTAP2009 study III. Vitamin intake of the Hungarian population For the healthy status the adequate intake of vitamins is essential. Aim and method: The Hungarian Diet and Nutritional Status Survey joining to the European Health Interview Survey studied the dietary habits of the Hun garian population. This work presents the vitamins intake. Results: The intake of all water soluble vitamins, vitamin E and D were significantly higher in men than in women. Favourable phenomena were the increased β-carotene and vitamin C intakes in men and women compared to the earlier data. Intakes of vitamin C, B 1 -, B 2 -, B 6 - and B 12, and niacin meet the recommendations. Crucially low intakes of vitamin D and folate were calculated in both genders, particularly in the elders, mainly in case of vitamin D. Imperfect intakes of panthotenic acid and biotin were also observed. Conclusions: For maintaining the adequate vitamin supply and for prevention of vitamin deficiency, diversified nutrition, information of the population on the basic principles of healthy nutrition and availability of healthy food are essential. Orv. Hetil., 2012, 153, 1106 1117. Keywords: nutrition survey, lipid soluble vitamins, water soluble vitamins (Beérkezett: 2012. április 2.; elfogadva: 2012. május 13.) DOI: 10.1556/OH.2012.29377 1106 2012 153. évfolyam, 28. szám 1106 1117.
Rövidítések ELEF = Európai Lakossági Egészségfelmérés; ENHR2009 = European Nutrition and Health Report 2009; OTÁP2009 = Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009; RDA = (Recommended Daily Allowances) ajánlott napi beviteli érték Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) már a nyolcvanas évek közepén (1985 1988) megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy hiteles adatok álljanak rendelkezésre a lakosság tápláltsági állapotáról és táplálkozási szokásairól, valamint energia-, tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-beviteléről [1, 2]. Az első magyarországi reprezentatív táplálkozási felmérés a maga nemében egyedülálló volt Európában, a több mint 16 ezres vizsgálati alanyszám, a hiteles, méréseken alapuló tápláltsági állapotfelmérés, a validált táplálkozási adatfelvétel, valamint a rendkívül nagyszámú, szérumbiomarker-vizsgálatokkal is kiegészített tápanyag-beviteli elemzés miatt [1, 2]. Ezt az első populációs szintű táplálkozási felmérést az elmúlt negyedszázadban, esetenként kisebb vizsgálati alanyszámmal, kevesebb vizsgált paraméterrel, de ugyanolyan szakmai gondossággal kivitelezve további három követte (1992 1994, 2003 2004, 2009) [3, 4, 5, 6, 7]. A sorban az utolsó az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően öt évvel történt, kapcsolódva a KSH által lebonyolított Európai Lakossági Egészségfelméréshez (ELEF). A 2009-ben az OÉTI által az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) keretében elvégzett lakossági táplálkozási felmérés lebonyolításáról, a vizsgálatban részt vevő populáció nagyságáról, a lakosság tápláltsági állapotáról, az energia, valamint az energiát adó tápanyagok beviteléről, azok megoszlásáról az egyes élelmiszercsoportok függvényében a témával foglalkozó két korábbi közleményünkben részletes tájékoztatást adtunk [8, 9]. A táplálkozással összefüggő betegségek megelőzéséhez, a táplálkozási kockázati tényezők kedvező irányba történő befolyásolásához az energiát adó tápanyagok, illetve ezek egymáshoz viszonyított arányának ismeretén túl, a mikrotápanyagok, így a vitaminok és ásványi anyagok élelmiszerekkel elfogyasztott mennyiségéről szerzett információk is kiemelt jelentőséggel bírnak. Jelen közlemény célja a hazai lakosság vitaminbevitelének bemutatása az OTÁP2009 vizsgálat adatai alapján. Módszerek Az OTÁP2009 vizsgálat lebonyolításáról, a reprezentativitást biztosító módszertani eljárásokról, a felmérésbe bevont vizsgálati alanyok számáról, nemek szerinti megoszlásáról, az alkalmazott táplálkozási adatfelvétel módszeréről, az energia- és tápanyagszámítás menetéről, valamint a háromnapos táplálkozási kérdőívek validálásáról korábbi közleményeinkben részletes leírást adtunk [8, 9]. A vizsgálatba a 18. életévüket betöltött (nem intézményben élő) felnőtt lakosság tagjai kerültek kiválasztásra. A validálást követően 1131 főtől származó táplálkozási napló adatai szolgáltak alapinformációként a mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok) bevitelének populációs szintű becsléséhez. A populációs becsléseket a STATA 9.1 program survey moduljával végeztük, az eredményeket a matematikai átlag és a standard error (x±se) formában adtuk meg. A csoportátlagok közötti eltéréseket független kétmintás t-próbával teszteltük, az átlagok közötti eltérés 5%-os szinten szignifikáns, ha a becsléshez tartozó konfidenciaintervallumok nem átfedőek. A KSH által lebonyolított ELEF felméréssel megegyező módon, az egy főre jutó átlagos vitaminbevitel három korcsoportban (18 34 év, 35 64 év, 65 év), valamint nemek szerint külön-külön került kiértékelésre [9, 10]. Az egyes vitaminok bevitelére vonatkozó hazai ajánlások többé-kevésbé megegyeznek a nemzetközi tudományos intézmények ajánlásaival, esetenként azonban kisebb eltérések mutatkoznak. Az OTÁP2009 vizsgálat vitaminbevitelre vonatkozó eredményeit ezért egyrészt a hazai ajánlással, másrészt a 2010-ben megjelent amerikai ajánlással vetjük össze [11, 12]. Ugyancsak figyelembe vesszük az Európai Bizottság 2008/100/EK irányelvében megjelenő, a vitaminok ajánlott beviteli értékeire (RDA) vonatkozó adatokat [13]. A korábbi hazai vizsgálatok eredményeivel, valamint az európai beviteli értékekkel való összehasonlítás érdekében a 2003-as hazai táplálkozási vizsgálat során tapasztalt eredményeket, valamint a 2009-ben kiadott European Nutrition and Health Report 2009 (ENHR2009) adatait vesszük figyelembe, ez utóbbi esetében 21 európai ország táplálkozási vizsgálatainak eredményei kerültek összesítésre [7, 14]. Ahol erre utalás történik, a háztartásstatisztikai és élelmiszermérleg-adatok a KSH 2010-ben megjelent adatbázisából származnak [15]. Eredmények Az 1. táblázat tartalmazza a zsíroldékony vitaminok átlagos beviteli értékeit férfiak és nők esetében, összesen és korcsoportos bontásban is. A férfiak, illetve nők átlagos napi A-vitamin- (retinol-) bevitele 563±33 μg, illetve 476±37 μg volt. A nemek között jelentős eltérés mutatkozott, jóllehet, ez nem volt szignifikáns, a férfiak bevitele közel 20%-kal volt nagyobb, mint a nőké. Az A-vitamin bevitele férfiak esetében a legfiatalabb korosztályban volt a legnagyobb, majd a kor előrehaladtával csökkent. A nőknél a legkisebb bevitel ugyancsak a legidősebb korosztályra volt jellemző, alig érte el a napi 400 μg-ot. A legjobb retinolforrások az állati eredetű élelmiszerek, elsősorban a tej, tejtermékek, sajtok, tejszín, tejföl, tojás, a húsok, húskészítmények, ezen belül a belsőségek, máj és belőle készült élelmiszerek, valamint a halak és a margarinok. Az A-vitamin-bevitel döntő há- 1107 2012 153. évfolyam, 28. szám
85 255 30% 81 244 32% 1 114 1 100 224 87 223 1. ábra A retinolhatású anyagok beviteléért felelős élelmiszercsoportok a magyar férfiak és nők táplálkozásában, 2009 1 Zsiradékok: állati eredetű (baromfi-, sertészsír, vaj, vajkészítmények), növényi eredetű zsiradékok (olajok, margarinok) nyada férfiak és nők esetében is belsőségekből (45, illetve 50%), ezen belül több mint 99%-ban a májból származik; az állati eredetű zsiradékok 18 19%-ban járulnak hozzá a bevitelhez, a tej és tejtermékek 16%-ban, a tojás pedig 13, illetve 9%-ban. A növényi élelmiszerekből származó β-karotin átlagos napi beviteli értékei férfiak és nők esetében nem tértek el egymástól, 3,4±0,13 mg és 3,5±0,11 mg volt. A férfiakra és a nőkre is jellemző volt, hogy a középkorúak fogyasztották a legtöbb β-karotint (3,6±0,23 mg, illetve 3,7±0,13), de a korcsoportok közötti eltérések nem mutattak szignifikáns különbségeket. A karotinoidok a növényi eredetű élelmiszerekből származnak, legjobb forrásaik a sárgarépa, zöld levelű zöldségfélék (például spenót), egyes gyümölcsök, például narancs. A jelenlegi vizsgálat szerint a hazai lakosság karotinbevitelének 78%-áért a friss és tartósított zöldségfélék a felelősek, a friss és fagyasztott gyümölcsök mintegy 5,5%-ban járulnak hozzá, és mindössze 3% körüli a bevitel a tej és tejtermékekből. Az A-vitamin- és a β-karotin-beviteli értékekből kalkulálható retinolekvivalens ad teljes képet arról, hogy milyen szinten áll a lakosság bevitele retinolhatással rendelkező vegyületek tekintetében. Korábban a retinolekvivalens kiszámítása során 1 retinolekvivalenst 1 μg retinollal, 6 μg β-karotinnal és 12 μg egyéb karotinoiddal egyenértékűnek tekintettek [16]. 2006-ban azonban a Food and Nutrition Board (Amerikai Egyesült Államok) javaslatára a retinolekvivalens kiszámítására más algoritmus került bevezetésre, az A-vitamin és a különböző, provitaminhatással rendelkező karotinoidok összesített hatásának jellemzésére [17]. Egy Retinolaktivitás Egység (REA) megfelel 1 μg retinolnak, 2 μg olajban oldott, jól felszívódó formájú karotinnak, 12 μg β-karotinnak és 24 μg egyéb karotinoidnak (ez utóbbi két vegyület az élelmiszerekben található forma). A férfiakra nagyobb retinolekvivalens-bevitel (853±40 μg/nap) volt jellemző, mint a nőkre (769±39 μg/nap), továbbá korosztályos eltérés is mutatkozott, azaz a férfiak esetében a legfiatalabb korosztály vitte be a legtöbb retinolhatású vegyületet, a nők esetében pedig a legkisebb érték a legidősebbekre volt jellemző. Tekintettel arra, hogy a β-karotin forrásai a növényi élelmiszerek, az A-vitamin az állati eredetűekből származik, a retinol hatással rendelkező vegyületek valamivel több mint egynegyede (26 és 29% férfiak és nők esetében) származik zöldség- és főzelékfélékből, a nagyobb hányad pedig állati eredetű. Ez utóbbin belül a belsőségek teszik ki a legnagyobb részt, 30, illetve 32%-ot, majd 13 és 12%-ot a zsiradékok, 12 és 10%-ot a tejtermékek, férfiak és nők vonatkozásában. Az adatokat az 1. ábrán látható élel miszerprofil illusztrálja. A D-vitamin (kalciferol) nem valódi vitamin, valójában prohormonnak kellene tekinteni, de a szokások szerint a zsírban oldódó vitaminok közé soroljuk. A hazai lakosság átlagos napi D-vitamin-bevitele a 2009-es OTÁP vizsgálat eredményei szerint 2,5±0,07 μg/nap férfiak és 1,9±0,04 μg/nap nők esetében, a különbség a nemek között szignifikáns volt. A férfiakra és a nőkre is jellemző, hogy a 18 34 éves korosztály napi D-vitaminbevitele a legnagyobb, továbbá az idősek ( 65 év) jutnak a legkevesebb D-vitaminhoz. A legfiatalabb, valamint a két idősebb korosztályba tartozó férfiak napi beviteli értéke közötti különbség (3,0 μg vs. 2,3 és 2,0 μg) szignifikáns volt. A legjobb D-vitamin-források a tengeri halak (elsősorban a halmájak, halmájolajok), a tojás, kevésbé jelentősek a tej és tejtermékek, a vaj és a margarin. Amint ez a 2. ábrán látható, a 2009-es felmérés szerint a hazai D-vitamin-bevitel döntő hányada a zsiradékokból származott, férfiak (1,02 μg, 40%) és nők (0,82 μg, 43%) esetében is, ezen belül több mint 90%-ot képviseltek a margarinok. Ettől lényegesen kisebb hányadot tett ki a 2012 153. évfolyam, 28. szám 1108
Zsiradékok 2 1,02 ; 41% 0,03 ; 1% Cereáliák 1 0,09 ; 4% Hús, húskészítmények 0,37 ; 15% 0,04 ; 1% Halak 0,11 ; 4% 0,07 ; 3% Zsiradékok 2 0,82 ; 43% 0,03 ; 2% Cereáliák 1 0,09 ; 4% Hús, húskészítmények 0,21 ; 11% 0,03 ; 1% Halak 0,15 ; 8% 0,06 ; 3% Tej, tejtermékek 0,26 ; 10% Tej, tejtermékek 0,23 ; 12% Tojás Tojás 2. ábra A D-vitamin beviteléért felelős élelmiszercsoportok a magyar férfiak és nők táplálkozásában, 2009 1 Cereáliák: kenyerek, pékáruk, gabonák (rizs, liszt) és száraztészták 2 Zsiradékok: állati eredetű (baromfi-, sertészsír, vaj, vajkészítmények), növényi eredetű zsiradékok (olajok, margarinok) 1. táblázat Zsíroldékony vitaminok átlagos bevitele (átlag±se) a magyar férfiak és nők körében, 2009 A-vitamin β-karotin Retinolekvivalens 1 D-vitamin E-vitamin μg/nap mg/nap μg/nap μg/nap mg/nap Férfi 563±33 3,4±0,13 853±40 2,5±0,07 a 18,8±0,4 a 18 34 éves 613±61 3,0±0,21 875±67 3,0±0,19 x 20,4±0,8 x 35 64 éves 549±44 3,6±0,23 855±53 2,3±0,09 y 18,6±0,5 y 65 éves 514±82 3,4±0,21 801±89 2,0±0,11 y 16,2±0,7 z Nő 476±37 3,5±0,11 769±39 1,9±0,04 b 14,3±0,2 b 18 34 éves 489±61 3,1±0,24 749±65 2,0±0,10 14,4±0,5 35 64 éves 505±46 3,7±0,13 814±49 1,9±0,06 14,3±0,3 65 éves 401±67 3,5±0,18 697±70 1,7±0,10 14,3±0,4 Hazai ajánlás [11] Férfi: 1000, nő: 800 5 15 nő >31 év: 6 EU RDA [13] 800 5 12 Amerikai ajánlás [12] Férfi: 900, nő: 700 15 15 1 1 retinolekvivalens = 1 μg retinol = 12 μg β-karotin = 24 μg egyéb karotinoid. a, b Az eltérő betűvel jelölt értékek szignifikáns különbséget mutatnak a férfiakra és a nőkre jellemző átlagértékek között. x, y, z Az eltérő betűvel jelölt értékek szignifikáns különbséget mutatnak az adott nemen belül a különböző korosztályokra jellemző átlagértékek vonatkozásába. bevitelben a tojás 21, illetve 16%-kal, majd a tej és tejtermékek 10 és 12%-kal. Az E-vitamin (tokoferol) átlagos napi bevitele férfiak és nők esetében 18,8±0,4 mg és 14,3±0,2 mg volt, a nemek közötti különbség szignifikáns. Míg férfiak esetében a legnagyobb bevitel a legfiatalabb korosztályra volt jellemző (20,4±0,8 mg/nap), majd a kor előrehaladtával az érték szignifikánsan csökken, addig a nők minden korosztályára a 14 mg/nap körüli érték volt jellemző. Az E-vitamin beviteléért a zsiradékok tehetők felelőssé, mintegy 70%-ban, illetve annak több mint 99%-ában a növényi eredetű olajok (3. ábra). A vízoldékony vitaminok átlagos napi beviteli értékeit a 2. táblázat foglalja össze. A férfiak B 1 -vitamin (tiamin) napi bevitele 1,2±0,03 mg, a nőké 0,9±0,01 mg volt, a nemek közötti eltérés szignifikánsnak mutatkozott. Ugyancsak szignifikánsan kevesebb B 1 -vitamint fogyasztott a legidősebb férfi korosztály, mint a 18 34 és 35 64 éves férfiak. A nők körében korosztályos eltérések nem voltak kimutathatók. A hazai felnőtt lakosság tiaminellátottságának mintegy 39%-áért a húsok, húskészítmények felelősek, majd 17, illetve 15%-ban járulnak hozzá a zöldségek és a cereáliák. A B 2 -vitamin (riboflavin) hazai átlagos napi bevitele férfiaknál 1,5±0,03 mg, nők esetében 1,2±0,02 mg, a nemek közötti eltérés szignifikáns. Férfiakra és nőkre is jellemző, hogy a 18 34 éves korosztály juttatja be szervezetébe a legtöbb B 2 -vitamint, míg a legidősebb 1109 2012 153. évfolyam, 28. szám
Férfiak (18,8±0,4 mg/nap) 1,9 mg; 10% 0,8 mg; 4% 1,6 mg; 11% 0,9 mg; 6% 1 13,6 mg; 72% 2,5 mg; 14% 1 9,9 mg; 69% 1,9 mg; 14% 3. ábra Az E-vitamin beviteléért felelős élelmiszercsoportok a magyar férfiak és nők táplálkozásában, 2009 1 Zsiradékok: állati eredetű (baromfi-, sertészsír, vaj, vajkészítmények), növényi eredetű zsiradékok (olajok, margarinok) 2. táblázat Vízoldékony vitaminok átlagos bevitele (átlag±se) a magyar férfiak és nők körében, 2009 B 1 -vitamin B 2 -vitamin B 6 -vitamin B 12 -vitamin Niacinekvivalens 1 Folát Biotin Pantoténsav C-vitamin mg/nap mg/nap mg/nap μg/nap mg/nap μg/nap μg/nap mg/nap mg/nap Férfi 1,2±0,03 a 1,5±0,03 a 2,1±0,04 a 3,9±0,1 a 40,1±0,8 a 185±6 a 34,0±0,9 a 4,1±0,1 a 116±5 a 18 34 éves 1,3±0,07 x 1,6±0,08 x 2,2±0,09 4,3±0,3 42,1±1,5 x 191±11 35,6±2,1 x 4,3±0,2 x 116±10 35 64 éves 1,2±0,04 x 1,6±0,04 x 2,1±0,05 3,7±0,2 41,2±1,0 x 187±8 34,5±1,2 x 4,2±0,2 x 117±5 65 éves 1,0±0,03 y 1,3±0,06 y 1,9±0,07 3,4±0,4 32,7±0,9 y 167±11 29,0±1,2 y 3,5±0,1 y 112±8 Nő 0,9±0,01 b 1,2±0,02 b 1,6±0,02 b 2,7±0,11 b 28,6±0,3 b 147±2 b 25,3±0,4 b 3,1±0,1 b 99±3 b 18 34 éves 0,9±0,03 x 1,3±0,04 x 1,6±0,04 3,1±0,2 x 29,5±0,8 x 146±5 26,2±0,8 3,3±0,1 x 92±5 35 64 éves 0,9±0,02 x 1,2±0,02 x 1,6±0,03 2,7±0,2 x 29,2±0,4 x 148±3 25,6±0,5 3,2±0,1 x 99±3 65 éves 0,8±0,02 y 1,1±0,03 y 1,6±0,04 2,1±0,1 y 26,4±0,6 y 147±6 23,8±0,7 2,8±0,1 y 104±7 Hazai ajánlás [11] Férfi: 1,1 Nő: 0,9 Férfi: 1,6 Nő: 1,3 1,3 férfi >60 év: 1,7 Nő >60 év: 1,5 2,0 Férfi: 18 Nő: 14 200 5 90 EU RDA [13] 1,1 1,4 1,4 2,5 16 200 50 6 80 Amerikai ajánlás [12] Férfi: 1,2 Nő: 1,1 Férfi: 1,3 Nő: 1,1 1,3 Férfi>51 év: 1,7 Nő >51 év: 1,5 2,4 Férfi: 16 Nő: 14 400 2 Férfi: 90 Nő: 75 1 Niacinekvivalens = 1 mg niacin = 60 mg triptofán. 2 Folsav. a, b Az eltérő betűvel jelölt értékek szignifikáns különbséget mutatnak a férfiakra és a nőkre jellemző átlagértékek között. x, y, z Az eltérő betűvel jelölt értékek szignifikáns különbséget mutatnak az adott nemen belül a különböző korosztályokra jellemző átlagértékek vonatkozásában. korosztály a legkisebb mennyiséget, és a két korosztály bevitele között mindkét nemben szignifikáns a különbség. A nők B 2 -vitamin-beviteléért döntően a tej és tejtermékek (28,4%), valamint a húsok, húskészítmények (18,7%) felelősek, a férfiak esetében egyenlő arányban részesedik ez a két termékcsoport (23,1 és 23,3%). B 2 -vitamin-források a tej és tejtermékek, a húsok és húskészítmények (elsősorban a belsőségek, máj), a tojás, diófélék és olajos magvak. A B 6 -vitamin (piridoxin) napi bevitelében a két nem között jelentős, szignifikáns eltérés volt tapasztalható, míg a férfiak 2,1 mg B 6 -vitamint fogyasztottak el naponta, a nők esetében mindössze 1,6 mg volt a bevitel. Korosztályos eltérés a férfiaknál volt tapasztalható, a legidősebbek fogyasztották el a legkevesebb B 6 -vitamint. A férfiak és nők átlagos napi B 12 -vitamin- (kobalaminok) bevitele 3,9±0,1 és 2,7±0,11 μg volt, a nemek közötti eltérés szignifikáns. Mindkét nemre jellemző volt, hogy a legfiatalabb korosztály fogyasztotta el a legnagyobb mennyiséget, és a legidősebbek a legkevesebbet. Nők esetében a két szélső korosztály közötti különbség (3,1 μg/nap vs. 2,1 μg/nap) szignifikáns volt. A hazai lakosság B 12 -vitamin-bevitelének több mint felét a húsok, húskészítmények (29,7%) és a belsőségek (27,7%) biztosították, közel egyharmadot képviseltek a tejek, tejkészítmények (26,6%). 2012 153. évfolyam, 28. szám 1110
Tej, tejtermékek 13,8 Tej, tejtermékek 12,3 ; 8% Tojás Tojás 1 Zsiradékok 2 1 Zsiradékok 2 4. ábra A folátbevitelért felelős élelmiszercsoportok a magyar férfiak és nők táplálkozásában, 2009 1 Cereáliák: kenyerek, pékáruk, gabonák (rizs, liszt) és száraztészták 2 Zsiradékok: állati eredetű (baromfi-, sertészsír, vaj, vajkészítmények), növényi eredetű zsiradékok (olajok, margarinok) Férfiak (116±5 mg/nap) 3,8 mg; 3% 8,4 mg; 7% Tej, tejtermékek 1,9 mg; 2% 2,9 mg; 2% 8,8 mg; 9% Tej, tejtermékek 1,8 mg; 2% 11,7 mg; 10% 90,7 mg; 78% 13,5 mg; 13% 72,2 mg; 73% 5. ábra A C-vitamin beviteléért felelős élelmiszercsoportok a magyar férfiak és nők táplálkozásában, 2009 Az OTÁP2009 vizsgálatban a férfiak és nők átlagos napi niacinbevitele niacinekvivalensben kifejezve 40,1±0,8 és 28,6±0,3 mg volt, szignifikáns nemek közötti eltérést mutatva. A niacinekvivalens kiszámításakor figyelembe vettük a triptofánból való képződést is, tekintve, hogy 60 mg triptofánból 1 mg nikotinamid keletkezik, amely folyamat piridoxint, tiamint és riboflavint is igényel. Így tehát egy niacinekvivalens = 1 mg niacin = 60 mg triptofán. A hazai lakosság esetében mind a nőkre, mind a férfiakra jellemző volt, hogy a kor előrehaladtával csökkent a niacinbevitel, a legfiatalabb és a legidősebb korosztály közötti különbség számottevő és mindkét nemben szignifikáns volt. A hazai lakosság niacinbevitelének több mint egyharmadát (38,3%) a húsok, húskészítmények biztosították, kisebb arányt képviseltek a cereáliák (16,2%) és a zöldségek, főzelékfélék (14,7%). A hazai férfi és női lakosság átlagos napi folátbevitele 185±6 μg, illetve 147±2 μg volt, a nemek közötti különbség erősen szignifikáns. A férfiak esetében az idősödő populációra egyre kisebb, bár nem szignifikáns folátbevitel volt jellemző, a nők esetében azonban nem volt korosztályos különbség. (Egy folátekvivalens = az élelmiszerben lévő 1 μg folát = 0,5 μg éhgyomorra bevett folsav = 0,6 μg élelmiszerhez hozzáadott folsav.) A 4. ábrán látható adatok szerint a hazai lakosság folátbevitelében döntő hányadot képviseltek a zöldségfélék (férfiaknál 25%, nőknél 30%), a cereáliák 15 17%- ban, a húsok, húskészítmények és belsőségek együttesen 12 13%-ban járultak hozzá a folátbevitelhez. Az élelmiszerekkel elfogyasztott biotin mennyisége szignifikáns nemek közötti eltérést mutatott, férfiakra 34,0±0,9 μg/nap, nőkre 25,3±0,4 μg/nap értékek jellemzők. Mindkét nem esetében megfigyelhető a biotinbevitel csökkenése a kor előrehaladtával, férfiak esetében a legfiatalabb és legidősebb korosztály beviteli értéke (35,6 μg/nap vs. 29,0 μg/nap) között szignifikáns a különbség. A lakosság biotinbevitelének 20,3%-a zöldség- és főzelékfélékből származott (férfiaknál 17,8%, nőknél 23,1%), további jelentős hányadot kép- 1111 2012 153. évfolyam, 28. szám
viseltek a tejek, tejtermékek (18,3%, férfiaknál 16,5%, nőknél 20,3%). Pantoténsavból a férfiak és nők naponta 4,1±0,1 mg-ot, illetve 3,1±0,1 mg-ot juttattak be szervezetükbe, a nemek közötti különbség erősen szignifikáns volt. Mindkét nemre jellemző volt, hogy a pantoténsav-bevitel a kor előrehaladtával csökkent, a legidősebb férfi és női korosztályban is szignifikánsan kisebb volt a bevitel, mint a 18 34 és a 35 64 évesek körében. A hazai lakosság pantoténsav-bevitelének 23,3%-áért a húsok, húskészítmények a felelősek, kisebb arányt képviselnek a cereáliák (15,7%) és a tejek, tejtermékek (15,5%). A C-vitamin-bevitel tekintetében szignifikáns nemek közötti különbség volt tapasztalható, a férfiak naponta 116±5 mg, a nők 99±3 mg aszkorbinsavat juttattak be szervezetükbe, azonban az egyes korosztályokat tekintve sem a férfiak, sem a nők körében nem volt különbség. Közismert, hogy a leggazdagabb C-vitaminforrások a friss zöldség-, gyümölcs- és főzelékfélék. Az 5. ábra a férfiak és nők C-vitamin-bevitelének megoszlását mutatja az egyes élelmiszerforrások között. A C-vitamin-bevitel döntő hányadát a zöldség- és főzelékfélék adták, férfiak esetében 78%-ot, nőknél 72%-ot, sokkal kisebb arányt képviseltek a gyümölcsök (10, illetve 14%). Megbeszélés Az A-vitamin-bevitel vonatkozásában a 2009-es hazai adatok a hat évvel korábbi értékekhez viszonyítva jelentős csökkenést mutatnak. A 2003 2004-ben végzett lakossági táplálkozási vizsgálatban a férfiak és nők napi A-vitamin-bevitele 601 és 509 μg volt. A 2009-es adatokhoz viszonyítva ugyancsak jellemző volt, hogy a legidősebb női korosztály jutott a legkevesebb A-vitaminhoz, csaknem azonos értékkel (400 μg) [7]. A 21 európai ország táplálkozási vizsgálatainak eredményeit összesítő ENHR2009 riport adatai szerint az európai férfiak és nők körében az A-vitamin bevitele 500 és 2200 μg/nap, illetve 500 és 2000 μg/nap között változott [14], a 2009-es hazai adatok e tartomány legalján találhatók. A 2003-as hazai vizsgálatban tapasztalt napi β-karotinbeviteli értékek számottevően kisebbek voltak (férfiak 2,2 mg, nők 2,3 mg), mint a 2009-es adatok (férfiak 3,4 mg, nők 3,5 mg) [7]. Ez a 2003-as adatokhoz képest 54, illetve 52%-os, szignifikáns növekedést jelent férfiak és nők esetében. Az ENHR2009 adatai szerint az európai férfiak és nők napi bevitele 1,4 5,3 mg, illetve 1,4 5,6 mg volt, az adatokat szolgáltató 21 ország értékeit figyelembe véve [11], a legfrissebb hazai adatok e tartomány közepén helyezkednek el. 2003-ban a férfiak napi retinolekvivalens-bevitele 1000 μg, a nőké 900 μg volt. Ezek lényegesen nagyobb értékek, mint a 2009-ben mért adatok (férfiak: 853 μg, nők: 769 μg), annak ellenére, hogy a β-karotin-beviteli értékek a két vizsgált időpont között növekvő tendenciát mutattak, azonban az A-vitamin-bevitel 2009-ben számottevően kisebb volt, mint 2003-ban, mindkét nem esetében. Az A-vitamin hazai, biztonsági tartalékkal megnövelt, retinolekvivalensben megadott beviteli ajánlása férfiak és nők részére 1000, illetve 800 μg/nap, és ugyancsak 800 μg/nap az Európai Unió által ajánlott beviteli érték (RDA) is [11, 13]. Az amerikai ajánlás (amely szintén retinolekvivalensben adja meg az ajánlást) az elérendő napi A-vitamin-szintként férfiak részére szintén nagyobb értéket határoz meg, mint nőknek, az előbbi 900, az utóbbi 700 μg [12]. Ugyanakkor sem a hazai, sem az amerikai ajánlás nem állapít meg beviteli értéket a β-karotinra vonatkozóan, sőt az EU-ajánlás sem tartalmaz ilyen értéket, azonban a β-karotin-bevitel nem hanyagolható el, mivel az A-vitamin provitaminjaként jelentősen hozzájárulhat a szervezet A-vitaminellátottságához, ahogy ez az 1. ábrán bemutatott retinolekvivalens-profilból is egyértelműen kiderül. A legfrissebb hazai adatok szerint a férfiak és nők retinolhatású vegyületek bevitele mintegy 15, illetve 4%-kal marad alatta a hazai ajánlott napi beviteli értéknek. Ez elsősorban az elégtelen A-vitamin-bevitelnek köszönhető. A retinolhatással rendelkező anyagok bevitelének növelése érdekében elsősorban a belsőségek, de emellett a karotinoidokat jelentős mennyiségben tartalmazó zöldségfélék növekvő fogyasztása is kívánatos lenne. A KSH élelmiszer-fogyasztási adatai szerint 2008-ban a belsőségek egy főre jutó fogyasztási mennyisége 2,8 kg volt, ami közel azonos a marha- és borjúhúsfogyasztással, de csak tizede a sertés- és baromfihúsnak, és kevesebb, mint az egy főre jutó halfogyasztás, ami 3,8 kg volt [15]. Ráadásul a jelenlegi vizsgálat szerint a belsőségek fogyasztási adatait tekintve, jelentős csökkenés tapasztalható a 2003-as adatokhoz képest. 2003-ban a férfiak és nők naponta 16, illetve 9 g belsőséget fogyasztottak, míg 2009-re ezek az értékek 11, illetve 6 g-ra csökkentek. Ez a csökkenés részben magyarázatul szolgálhat a 2003. évi adatokhoz képest csökkent A-vitamin-bevitelnek is. A D-vitamin vonatkozásában a legfrissebb adatok (férfiak 2,5 μg/nap, nők 1,9 μg/nap) nem térnek el számottevően a 2003-as vizsgálat eredményeitől, a férfiak és nők korábbi D-vitamin-bevitele 2,2 és 1,9 μg/nap volt [7], jóllehet, a férfiak esetében kimutatható némi növekedés. A 21 európai ország adatait összesítő ENHR2009 vizsgálatban a férfiak átlaga 1,6 10,9 μg, a nőké 1,2 10,1 μg volt, mindkét nemre jellemző, hogy a legkisebb értéket Spanyolországban, a legnagyobbat Norvégiában mérték [14]. A legfrissebb hazai adatok a nemzetközi értékek legalsó hányadában találhatók. A D-vitamin hazai ajánlása felnőtt férfiak számára, valamennyi korcsoportban, 5 μg, nők számára 19 30 éves kor között 5 μg, az ettől idősebbek részére 6 μg [11]. Az Európai Bizottság ajánlása (RDA) 5 μg, míg a legfrissebb amerikai ajánlás ettől lényeges nagyobb D-vitamin-bevitelt, mindkét nemben, minden korosztályban 15 μg-ot javasol [12, 13]. A hazai 2009-es táplálkozási 2012 153. évfolyam, 28. szám 1112
felmérés adatai alapján a magyar lakosság táplálkozása D-vitaminban meglehetősen hiányos, férfiak esetében éppen eléri a hazai ajánlás 50%-át, nőknél a 18 34 éves korosztálynál 40%-ot, a két idősebb korosztályban pedig csak 31, illetve 28%-ot. Tekintettel arra, hogy a legjelentősebb D-vitaminforrásnak a tengeri halak és azok mája tekinthetők, azonban az édesvízi és tengeri halakból együttesen származó D-vitamin mindössze 4, illetve 8%-át teszi ki férfiak és nők esetében az összes bevitelnek, messzemenően javasolt a tengeri halak fogyasztásának növelése. Ez egyébként a szervezet többszörösen telítetlen, n-3 zsírsavakkal történő optimális ellátásához is hozzájárul. Ugyancsak érdemes lenne a retinolnál már említett belsőségek fogyasztását növelni, mert bár kisebb mennyiségben található bennük D-vitamin, napi rendszerességgel történő fogyasztásuk jelentősen növelhetné a napi D-vitaminbevitelt. Tény, hogy a szervezet D-vitamin-ellátása nem kizárólag az élelmiszerekben jelen lévő D-vitaminnal történhet, hiszen a napfény UV-sugarainak hatására a bőrben megindul a D 3 -vitamin szintézise. Ezért a heti két-három alkalommal, 5 15 percig szabadban tartózkodás kedvez az optimális D-vitamin-szint elérésének, azonban az említett folyamat a kor előrehaladtával csökken. Tekintve, hogy az idősebb korosztályban és különösen a nők esetében rendkívül alacsony a D-vitaminbevitel, az egyéb jellegű kiegészítés, például D-vitamin - nal dúsított élelmiszerek fogyasztása is megfontolandó a vitaminhiánnyal járó elváltozások megelőzése érdekében. A 2003-as hazai táplálkozási felmérés adatai szerint a férfiak napi E-vitamin-bevitele 16,0 mg (2009-ben 18,8 mg), a nőké 13,9 mg (2009-ben 14,3 m,g) volt [7], így 2009-re a férfiaknál közel 15%-os, a nőknél minimális növekedés tapasztalható. Az európai országok lakosainak tokoferolbevitele 3,3 17,4 mg/nap és 4,2 16,1 mg/nap között változott, férfiak és nők esetében [14]. A legkisebb érték a Cseh Köztársaságra, a legnagyobb Ausztriára volt jellemző, mindkét nemnél. A hazai legfrissebb adatokkal a férfiak az európai országok között vezető helyre kerültek, a nők a felső harmadban helyezkednek el. A legutolsó hazai ajánlás férfiak és nők részére is 15 mg tokoferol napi bevitelét javasolja, az Európai Bizottság által meghatározott referenciaérték 12 mg, az amerikai ajánlás pedig 15 mg-ot javasol [11, 12, 13]. Mind férfiak, mind nők esetében a tokoferolbevitel tekintetében hiányosság nem tapasztalható. Mint ahogy 2003- ban, úgy 2009-ben is mind a két nem E-vitamin-ellátottsága megfelelőnek tekinthető. Kiváló tokoferolforrások a növényi olajok, a diófélék, az olajos magvak, egyes zöldség- és főzelékfélék (spenót, brokkoli, zöldborsó), és kisebb mértékben a gyümölcsök, de ahogy ez a 3. ábrán is jól látszik, az E-vitamin hazai bevitelében döntően a zsiradékok, ezen belül is a tokoferolokat jelentős mennyiségben tartalmazó növényi olajok a felelősek. A 2003-as táplálkozási felmérés során a férfiak és nők napi tiaminbevitele csaknem azonos volt a 2009-es adatokkal (2003: 1,1 és 0,9 mg, 2009: 1,2 és 0,9 mg) [7]. Az európai férfi lakosságra átlagosan 1,1 2,3 mg, a nőkre 1,9 2,1 mg/nap B 1 -vitamin-bevitel jellemző [14]. A hazai táplálkozási ajánlás korosztálytól függetlenül férfiak részére 1,1 mg, nők részére 0,9 mg tiaminbevitelt javasol [11]. A legfrissebb amerikai ajánlás férfiaknak 1,2 mg/nap, nőknek 1,1 mg/nap bevitelét tekinti elfogadhatónak, míg az Európai Bizottság által publikált RDA-érték 1,1 mg/nap mindkét nem részére [12, 13]. A legjobb tiaminforrások közé tartoznak a gabona- és diófélék, az olajos magvak, a húsok és húskészítmények, a belsőségek, de a tojás, bizonyos zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök is hozzájárulhatnak a megfelelő B 1 - vitamin-bevitelhez. Annak ellenére, hogy a hazai adatok az ENHR2009 riportban közölt európai adatokhoz képest kisebb bevitelt jeleznek, a 2009-es magyarországi felmérés szerint a hazai lakosság tiaminbevitele kielégítőnek mondható. A B 2 -vitamin-bevitel vonatkozásában a 2003-as hazai vizsgálat adatai nem térnek el számottevően a legfrissebb adatoktól, férfiakra 1,4 mg, nőkre 1,2 mg napi bevitel volt jellemző hat évvel korábban [7]. Európa 21 országának átlaga alapján a férfiak 1,4 2,4 mg, a nők 1,2 2,8 mg B 2 -vitaminhoz jutnak naponta [14]. A magyarországi riboflavinbevitel az európai értékek alsó hányadában helyezkedik el. A hazai ajánlás szerint a biztonsági tartalékkal megnövelt B 2 -vitamin-beviteli érték 1,6 mg/nap férfiak és 1,3 mg/nap a nők részére [11]. Az amerikai ajánlás szintén különbséget tesz a két nem között, azonban a férfiaknak naponta 1,3 mg-ot, nőknek 1,1 mg-ot javasol, míg az európai RDA-érték 1,4 mg nemtől és korosztálytól függetlenül [12, 13]. A jelenlegi felmérés adatai szerint a hazai férfi lakosság napi B 2 -vitamin-bevitele az ajánlásoknak csaknem megfelelő, a nők esetében mintegy 14%-kal kisebb az átlagos fogyasztás, mint a hazai ajánlás. 2003-ban a férfiakra és a nőkre 1,9 mg/nap, illetve 1,6 mg/nap piridoxinbevitel volt jellemző, és a 2009-es felmérés adataihoz viszonyítva ugyancsak érvényes volt, hogy a legidősebb férfi korosztály kisebb mennyiséget vitt be, mint a fiatalabbak [7]. Európa lakosságára férfiak és nők esetében naponta 1,6 3,5 mg, illetve 1,3 2,1 mg piridoxinbevitel jellemző az ENHR2009 jelentés alapján [14]. Ezen adatokhoz viszonyítva a hazai bevitel (férfiak 2,1 mg, nők 1,6 mg) az európai átlaggal azonosnak mondható. A biztonsági tartalékkal megnövelt hazai ajánlás a B 6 -vitaminra a nemek és a korosztály között is különbséget tesz: 19 60 év között férfiaknak és nőknek is naponta 1,3 mg bevitelt javasol, 61 év fölött férfiaknak 1,7 mg-ot, míg nőknek 1,5 mg-ot [11]. Az amerikai ajánlás ezzel csaknem megegyezik, férfiaknak és nőknek 19 és 50 év között 1,3 mg/nap bevitelt javasol, 51 év fölött férfiaknak 1,7 mg-ot, nőknek 1,5 mg-ot [12]. Az Euró- 1113 2012 153. évfolyam, 28. szám
pai Bizottság ajánlása a B 6 -referenciaértékére 1,4 mg [13]. A férfiak B 6 -vitamin-bevitele megfelel a hazai ajánlásnak, nők esetében is csak minimális hiány mutatkozik. Gazdag piridoxinforrások a halak, húsok, húskészítmények, belsőségek, diófélék, olajos magvak, hüvelyesek, valamint a gabonamagvak, teljes értékű gabonatermékek, és számottevő mennyiséget tartalmaznak a zöldség- és főzelékfélék is. Ebből következően a változatos táplálkozással az ajánlott B 6 -vitamin-bevitel könnyen teljesíthető. A hazai lakosság B 6 -vitamin-beviteléért közel 40%-ban a zöldség- és főzelékfélék felelősek, második helyen a húsok, húskészítmények állnak. A piridoxinbevitel e két termékcsoport, de különösen a friss zöldségek, gyümölcsök növelt fogyasztásával emelhető lenne. Az átlagos napi B 12 -vitamin-bevitel legfrissebb eredményei (férfiak 3,9 μg, nők 2,7 μg) nem térnek el számottevően a 2003-ban mért adatoktól, ekkor a férfiak 4,0 μg-ot, a nők 2,8 μg-ot fogyasztottak, ez utóbbiak esetében szintén a legidősebbek vitték be a legkisebb mennyiséget (2,4 μg) [7]. A 21 ország adatait összefoglaló ENHR2009 jelentésben a férfiak esetében 1,9 9,3 μg/nap, míg nőknél 1,0 8,8 μg/nap kobalaminbevitel található, mindkét nemben a legkisebb érték Litvániára, a legnagyobb pedig Portugáliára jellemző [14]. A hazai adatok az európai átlagértékek középső harmadában helyezkednek el. A B 12 -vitaminra vonatkozóan a hazai biztonsági tartalékkal megnövelt napi beviteli ajánlás 2 μg, az európai RDA-érték 2,5 μg, a legfrissebb amerikai javaslat 2,4 μg [11, 12, 13]. A hazai lakosság kobalaminellátottsága a 2009-es felmérés adatai szerint kielégítőnek tekinthető. Közismert, hogy csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak kobalamint, elsősorban a belsőségek, valamint a húsok, húskészítmények, halak, de a tej, tejtermékek és a tojás is hozzájárulnak a megfelelő B 12 -vitamin-bevitelhez. A 2003-as hazai felmérés adatai szerint a férfiakra átlagosan 38,8 mg/nap, a nőkre 30,4 mg/nap niacinbevitel volt jellemző [7], míg 2009-ben a férfiak 40,1 mg-ot, a nők 28,6 mg-ot fogyasztottak el napi átlagban. Így a férfiaknál a niacinbevitel kismértékű növekedése, a nőknél enyhe csökkenése tapasztalható. Európa 21 országának átlagát tekintve, a férfi lakosság niacinbevitele 9,2 41,3 mg/nap, a nőké 6,4 30,6 mg/nap, ahol a legkisebb érték mindkét nemnél a brit lakosságra, a legnagyobb érték pedig a német férfiakra, illetve a svéd nőkre volt jellemző [14]. A 2009-es hazai adatok az európai átlagértékek legfelső hányadában találhatók. A niacinbevitelre vonatkozó ajánlások némiképp eltérnek egymástól, a hazai biztonsági tartalékkal megnövelt javasolt napi bevitel férfiaknak 18 mg, nőknek 14 mg, az uniós referenciaérték 16 mg, az amerikai ajánlásban az elérendő cél férfiaknak 16 mg, nőknek 14 mg [11, 12, 13]. A hazai beviteli adatok férfiak és nők esetében is jelentősen meghaladják az ajánlásokat, így a magyar lakosság körében niacinhiánnyal nem kell számolni. A niacin legjelentősebb forrásai a húsok, húskészítmények, belsőségek, halak, teljes értékű gabonatermékek. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök niacintartalma ugyan nem számottevő, de jelentős mennyiségű fogyasztásuk hozzájárulhat a megfelelő vitaminellátottsághoz. Örvendetes tény, hogy a 2003-as hazai vizsgálat adataihoz képest a hazai férfiak esetében mintegy 17%-os, nők esetében 10%-os folátbevitel-növekedés tapasztalható. 2003-ban a férfiak esetében 152 μg/nap, nőknél 131 μg/nap, 2009-ben 185 μg/nap és 147 μg/nap folátbevitel volt kimutatható. Az európai lakosságra igen változatos folsavbevitel jellemző, az ENHR2009 vizsgálatban a férfiak, illetve nők esetében 203 494 μg, illetve 131 392 μg volt az átlagos napi bevitel az adatokat szolgáltató 21 ország értékeit figyelembe véve [14]. Így a hazai 2009-es adatok, az európai országokkal összehasonlítva, az átlagos beviteli értékek alsó harmadában helyezkednek el. A folátbevitelre vonatkozóan mind a hazai ajánlás, mind az európai RDA 200 μg-ot határoz meg, az amerikai javaslat folsavbevitelként 400 μg-ot tűz ki célul, ami megfelel 200 μg folátnak [11, 12, 13]. A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság átlagos folátbevitele az elmúlt hat évben bekövetkezett kedvező irányú változás ellenére még mindig elégtelen, mind a hazai, mind a nemzetközi ajánlásokhoz viszonyítva. Különösen elégtelen a folátbevitel az ajánlásokhoz viszonyítva a nők esetében, valamennyi korosztálynál. Ez különösen a reproduktív korú nők esetében jelent problémát, hiszen a várandósságot megelőző, illetve az az alatti optimális folátellátottság a megfelelő B 2 -, B 12 - és B 6 -mennyiséggel együtt jelentős szerepet játszik a magzat központi idegrendszerének megfelelő fejlődésében, hiányuk esetén a congenitalis abnormalitások előfordulásának gyakorisága bizonyítottan fokozódik. A legjelentősebb folátforrások a belsőségek, kiemelkedően a máj, egyes leveles zöldségek, például spenót, egyes gyümölcsök, cereáliák, az élesztő. Az ajánlott folátbevitelt a legtöbb szakirodalom szerint az élelmiszerek alacsony foláttartalma miatt meglehetősen nehéz teljesíteni, és a foláthiányos táplálkozás általános nemzetközi jelenség. Mindazonáltal a folátbevitel növelése érdekében érdemes a belsőségek, a máj és májkészítmények fogyasztását propagálni, tekintve, hogy a folátprofil (4. ábra) adatai szerint ezen élelmiszercsoportok csak igen kis arányban vesznek részt a lakosság folátbevitelében, ugyanakkor más tápanyagok, például az A-vitamin növelése is megoldható lenne megemelt fogyasztásukkal. Az elmúlt hat évben nem változott döntően a hazai lakosság biotinbevitele, tekintve, hogy a 2003-as hazai felmérésben a férfiak 31,5 μg-ot, a nők 25,8 μg-ot, 2009-ben pedig 34 és 25,3 μg-ot fogyasztottak [7]. A 21 európai ország adatait összesítő ENHR2009 jelentés nem tartalmaz biotinbeviteli adatokat. Ugyancsak hiányosak a biotinra vonatkozó nemzetközi ajánlások, azonban az európai uniós RDA-érték (50 μg) ad 2012 153. évfolyam, 28. szám 1114
támpontot a javasolt beviteli értékre [13]. A korábbi FAO/WHO, valamint amerikai ajánlások 30 μg-ot adtak meg mindkét nem számára [18, 19]. A hazai lakosság biotinbevitele nem elégíti ki az európai uniós ajánlást, férfiak és nők esetében mindössze 68, illetve 51%-át teszi ki, sőt a korábbi FAO/WHO ajánlást sem éri el nők esetében. A kiemelkedő biotinforrások a diófélék és olajos magvak, belsőségek, elsősorban a máj, kisebb mértékben a húsok, húskészítmények, tej és tejtermékek, hüvelyesek, gabona- és zöldségfélék, gyümölcsök, tojás. Változatos étrenddel a biotinajánlás könnyen teljesíthető lenne. Ismerve a legfontosabb biotinforrásokat, a más szempontból is előnyös zöldség- és főzelékfélék fogyasztásának növelése döntően hozzájárulhatna a biotinajánlás teljesítéséhez. A pantoténsav tekintetében 2003-ban és 2009-ben hasonló beviteli értékek és tendenciák voltak tapasztalhatók, a férfiak napi pantoténsav-bevitele 2003-ban 3,9 mg, 2009-ben 4,1 mg volt, a nőké mindkét évben 3,1 mg volt, és mindkét nem esetében a legidősebb korosztályé volt a legkisebb. A biotinhoz hasonlóan, az ENHR2009 jelentés a pantoténsavra vonatkozóan sem tartalmaz adatokat, és ugyancsak nincs amerikai ajánlás sem [12, 14]. A hazai, biztonsági tartalékkal megnövelt beviteli ajánlás 5 mg, míg az EU RDA-értéke 6 mg, a korábbi FAO/WHO és amerikai ajánlás 5 mg volt [11, 13, 18, 19]. A jelenlegi pantoténsav-beviteli értékek sem a hazai, sem az egyéb ajánlásokat nem elégítik ki. A hazai ajánláshoz képest férfiaknál 18%-os, nőknél csaknem 40%-os átlagos hiány állapítható meg. A legjelentősebb pantoténsavforrások a belsőségek, húsok, halak, kisebb mennyiségben tartalmazzák a vitamint a gabona- és zöldségfélék, gyümölcsök, tej, tejtermékek, tojás, hüvelyesek, diófélék és olajos magvak. Tekintve, hogy legjelentősebb pantoténsavforrásként értékelhető belsőségek mindössze 6,2%-ot képviselnek a bevitelben, e termékcsoport megnövelt fogyasztása a megfelelő vitaminellátottság szempontjából mindenképpen indokolt lenne. A 2003-as hazai adatokhoz viszonyítva 2009-re a C-vitamin-bevitel növekedése férfiaknál csaknem 50%- os, nők esetében 24,5%-os, ami igen jelentősnek tekinthető. A 2003-as hazai táplálkozási vizsgálatban a férfiak és nők C-vitamin-bevitele 78,6 mg és 79,5 mg volt [7], míg 2009-ben 116 és 99 mg. Az ENHR2009 vizsgálatban az adatot szolgáltató 21 ország értékeit figyelembe véve a C-vitamin-bevitel rendkívül nagy változatosságot mutat, férfiak esetében 64 és 153 mg között, nőknél 62 és 153 mg között változott a napi átlag [14]. A legkisebb bevitel a férfiaknál a litvánokra, a nőknél a britekre jellemző, a legnagyobb bevitel mindkét nem esetében a német lakosságot jellemzi. A magyar lakosság átlagos C-vitamin-bevitele azonosnak tekinthető az európai átlagértékekkel. A C-vitamin-ajánlás a hazai felnőtt lakosság számára, a biztonsági tartalékkal megnövelt érték alapján 90 mg, az európai referenciaérték (RDA) 80 mg, míg az amerikai javaslat férfiaknak 90 mg, nőknek 75 mg [11, 12, 13]. A 2009-es felmérés adatai szerint a magyar lakosság C-vitamin-bevitele megfelel a hazai ajánlásoknak, sőt férfiak esetében mintegy 45%-kal, nőknél 23%-kal meg is haladja azt. A KSH háztartás-statisztikai adatai szerint a hazai lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztása az elmúlt tíz évben nem változott számottevően, 2000-ben 217,7 kg, 2007-ben 194,1 kg és 2008-ban 208,9 kg volt fejenként [15]. Ugyanakkor az OTÁP2009 vizsgálat eredményei szerint az egy főre jutó napi friss és fagyasztott zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás férfiaknál 197 g és 206 g, a nőknél 179 és 232 g volt. A 2003-as vizsgálatban mért értékekhez képest javulás mutatkozik, tekintve, hogy akkor a zöldség- és gyümölcsfogyasztás férfiaknál 122 és 164 g, nőknél 124 és 197 g volt. Következtetések A 2009-es magyarországi táplálkozási felmérés vitaminbevitelre vonatkozó adatait a hazai és nemzetközi ajánlásokhoz, valamint a korábbi felmérések eredményeihez viszonyítva, kedvező és kedvezőtlen jelenségek egyaránt tapasztalhatók. Összességében megállapítható, hogy a férfiak és a nők vitaminbevitele között jelentős eltérés van a férfiak javára, a férfiak esetében valamennyi vízoldékony vitamin, továbbá a D- és az E-vitamin bevitele szignifikánsan nagyobb, mint a nőké. Ezek az adatok összhangban vannak a férfiakra jellemző nagyobb energia-, fehérje-, zsír- és szénhidrátbevitellel [9]. Korosztályos eltérés ugyancsak tapasztalható a legtöbb vitamin esetében, általánosságban elmondható, hogy az idősebb korosztályokra jellemző a kisebb vitaminbevitel, amely esetenként szignifikáns különbséget is mutat a fiatalabb korosztály(ok)hoz viszonyítva. Ezek az eltérések szintén összefüggésben vannak az idősebb korosztályra jellemző kisebb energiaés tápanyagbevitellel [9]. Kedvező jelenség férfiak és nők esetében is a 2003-as hazai adatokhoz viszonyított több mint 50%-kal megnövekedett β-karotin-bevitel, amely azonban csak kismértékben ellensúlyozta a csökkent A-vitamin-bevitelből adódó alacsonyabb retinolekvivalens-ellátottságot. Ugyancsak érdemes megemlíteni a férfiak körében tapasztalt mintegy 15%-os tokoferolbevitel-növekedést, amely így eléri a hazai ajánlást. Meg kell jegyezni, hogy a nők E-vitamin-ellátottsága is csaknem kielégítő. Kedvező változás a hat évvel korábbi vizsgálatban mért értékekhez képest a férfiaknál közel 50%-os, a nőknél 25%-os C-vitamin-bevitel-növekedés, és így az ajánlásnak megfelelő, illetve azon némiképp túlmutató átlagos aszkorbinsav-ellátottság. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a vitaminokban gazdag növényi eredetű élelmiszerek nagyobb arányt képviselnek a hazai lakosság táplálkozásában a 2003-as állapothoz képest. 1115 2012 153. évfolyam, 28. szám
Gyakoriság (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Retinolekvivalens D-vitamin E-vitamin B 1 -vitamin Férfiak B 2 -vitamin B 12 -vitamin Folát Biotin Pantoténsav C-vitamin 6. ábra Az ajánlott vitaminbevitel 70%-át el nem érő férfiak és nők aránya, 2009 Lényeges tény az is, hogy a hazai lakosság B 1 -, B 2 -, B 6 - és B 12 -vitamin-, valamint niacinbevitele mindkét nemben megfelel a hazai ajánlásoknak. Kedvezőtlen jelenség az A-vitamin-bevitel csökkenése, amely a 2003-as adatokhoz viszonyítva férfiak és nők esetében 6,3 és 12,3%-kal kevesebb bevitelt jelent. Ebből következően az összes, retinolaktivitással rendelkező, retinolekvivalensben kifejezett anyag bevitele is csökkent, így a férfiaknál mintegy 15%-kal, a nőknél 4%-kal kisebb az átlagos bevitel, mint a hazai ajánlás. A D-vitamin esetében a 2003-as adatokhoz képest a helyzet nem változott, ugyanolyan kritikusan alacsony a hazai lakosság kalciferolbevitele, mint korábban. Jóllehet, az adatok a férfiak körében jeleznek némi növekedést, ennek ellenére a hazai ajánlásnak megfelelő mennyiségű D-vitamin felét sem a férfiak, sem a nők nem viszik be szervezetükbe, a legkritikusabb a helyzet a 65 év fölötti nőknél, ahol az átlagos bevitel az ajánlásnak mindössze 38%-a. A 2003-as adatokhoz hasonlóan kritikusan alacsony folátbevitel jellemző a hazai lakosságra, az átlagértékeket hasonlítva a hazai ajánláshoz, férfiaknál csak 7,5%-os a hiány, azonban a nőknél ez már 26,5%. Hasonlóan hiányos a hazai táplálkozás biotinban és pantoténsavban is, amely mindkét nemre jellemző. A bemutatott adatok arra utalnak, hogy a lakosság nem elhanyagolható hányada a vitaminok nagy részéből nem fogyaszt elegendő mennyiséget. Ebben a vizsgálatban a férfiak és nők átlagos bevitele a vizsgált tizenkét vitaminból (a β-karotint nem beleszámolva és a retinol helyett a retinolekvivalenst figyelembe véve) öt-öt esetben kisebb volt, mint a hazai ajánlás. Az elemzés során azonban fény derült arra, hogy számos vitamin esetében a lakosság jelentős hányada nem fogyasztja el az ajánlott mennyiség 70%-át sem (6. ábra). Az átlagértékek vizsgálata során tett megjegyzésekkel összhangban, különösen kritikus a helyzet a D-vitamin, a retinolekvivalens, a biotin és a pantoténsav esetében. Érdemes megemlíteni, hogy még az E-, B 1 -, B 2 -, B 12 - és C-vitamin esetében is ahol egyébként az átlagértékek megfelelnek az ajánlásoknak vannak olyan egyének, akik nem jutnak hozzá az adott vitamin ajánlott értékének 70%-ához, például a C-vitamin esetében a férfiak 27,9%-a és a nők 34,2%-a ebbe a csoportba tartozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi vizsgálat során az étrend-kiegészítőkkel bevitt vitaminmennyiségek nem kerültek vizsgálatra, tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan nem szerepelt konkrét kérdés sem a KSH-kérdőívekben, sem a háromnapos táplálkozási adatrögzítés során. Ugyanakkor a KSH-kérdőív tartalmazott kérdéseket az ilyen típusú készítmények általános fogyasztási szokásaival összefüggésben. Ez alapján elmondható, hogy a hazai lakosság 42%-a szed olyan készítményt, amelyet nem orvos írt fel számára, jóllehet, ez nemcsak étrend-kiegészítő, hanem vény nélkül kapható gyógyszer, gyógyhatású készítmény vagy esetleg úgynevezett különleges táplálkozási célú élelmiszer is lehet. A recept nélküli készítményeket fogyasztók döntő hányada (71%) vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazó termékeket, roborálószereket alkalmazott a vizsgálatot megelőző két hétben, míg 21%-uk inkább az egyéb típusú termékeket helyezte előtérbe. Tekintve, hogy a fogyasztó a legtöbb esetben nem tudta megkülönböztetni, hogy mely készítmény étrend-kiegészítő vagy gyógyhatású készítmény, esetleg gyógyszer, ettől pontosabb kérdések és így pontosabb válaszok csak más típusú vizsgálati protokoll esetén jöhettek volna szóba, amikor lehetőség van elmagyarázni és demonstrálni a vizsgálati személy számára az egyes termékek közötti különbségeket. Ugyancsak korlátozott információval rendelkezünk a dúsított élelmiszerekkel történő vitaminbevitelről, 2012 153. évfolyam, 28. szám 1116
amely alól a margarinok tekinthetők egyedüli kivételnek. Jelenleg szinte nem is kapható kereskedelmi forgalomban olyan, kenésre, közvetlen fogyasztásra szánt margarin, amely ne tartalmazna hozzáadott vitaminokat, köztük D-vitamint is. Ez utóbbi dúsítási szintje 5 7,5 μg/100 g közötti érték, ezért érthető is a margarinok jelentős hozzájárulása a hazai lakosság D-vitamin-beviteléhez. Ugyanakkor az egyéb dúsított élelmiszerekről jelenleg nincs hivatalos információ, tekintettel arra, hogy az ezen élelmiszerek kötelező, OÉTI által történő engedélyezése, illetve törzskönyvezése még 2002-ben megszűnt, és azóta e termékek szabadon kerülhetnek forgalomba. A megfelelő vitaminellátottság fenntartásához és a vitaminhiány megelőzéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás legjelentősebb irányelveiről, az egészséges élelmiszer-választék megteremtése és elérhetővé tétele, valamint a kedvezőbb összetételű ételek felszolgálása a közétkeztetésben, mindez minden korosztály, a lakosság minden csoportja számára. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton fejezik ki köszönetüket a Központi Statisztikai Hivatal, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara munkatársainak a vizsgálatban nyújtott támogatásért és segítségért. Irodalom [1] Bíró, G.: Risk factors in the nutrition of the population in Hungary. [Kockázati tényezők a lakosság táplálkozásában Magyarországon.] Egészségtudomány, 1992, 36, 6 15. [Hungarian] [2] Bíró, G.: The first Representative Nutrition Survey in Hungary: the review of the results. [Az első magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat: az eredmények áttekintése.] Népegészségügy, 1994, 75, 129 133. [Hungarian] [3] Bíró, G., Antal, M., Zajkás, G., et al.: Nutrition survey of a group of the Hungarian population between 1992 1994. [A magyarországi lakosság egy csoportjának táplálkozási vizsgálata 1992 1994 között.] Népegészségügy, 1996, 77, 3 13. [Hungarian] [4] Bíró, G., Antal, M., Zajkas, G.: Nutritional survey of the Hungarian population in a randomized trial between 1992 1994. Eur. J. Clin. Nutr., 1996, 50, 201 208. [5] Rodler, I., Bíró, L., Greiner, E., et al.: Nutrition survey in Hungary, 2003 2004. [Táplálkozási vizsgálat Magyarországon 2003 2004.] Orv. Hetil., 2005, 146, 1781 1789. [Hungarian] [6] Biró, L., Zajkás, G., Greiner, E., et al.: Nutrition survey in Hungary, 2003 2004. Micronutrients: minerals. [Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003 2004. Mikrotápanyagok: ásványi sók.] Orv. Hetil., 2007, 148, 703 708. [Hungarian] [7] Zajkás, G., Bíró, L., Greiner, E., et al.: Nutrition survey in Hungary 2003 2004. Micronutrients: vitamins. [Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003 2004. Mikrotápanyagok: vitaminok.] Orv. Hetil., 2007, 148, 1593 1600. [Hungarian] [8] Martos, É., Kovács, V. A., Bakacs, M., et al.: Hungarian Diet and Nutritional Status Survey The OTAP2009 study. I. Nutritional status of the Hungarian population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat OTÁP2009. I. A magyar lakosság tápláltsági állapota.] Orv. Hetil., 2012, 153, 1023 1030. [Hungarian] [9] Sarkadi Nagy, E., Bakacs, M., Illés, É., et al.: Hungarian Diet and Nutritional Status Survey The OTAP2009 study. II. Energy and macro nutrients intake of the Hungarian population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat OTÁP2009. II. Energia és makrotápanyagok.] Orv. Hetil., 2012, 153, 1057 1067. [Hungarian] [10] Health Survey 2009. [Egészségfelmérés (ELEF) 2009.] Statisztikai Tükör, 2010, IV (50). http://portal.ksh.hu/pls/ksh/ docs/hun/xftp/gyor/jel/jel310021.pdf [Hungarian] [11] Antal, M.: Nutrient s requirements. In: Rodler, I. (ed.). New food composition table. [Tápanyagszükséglet. In: Rodler, I. (szerk.). Új tápanyagtáblázat.] Medicina Könyvkiadó, 2005, 19 70. [Hungarian] [12] U. S. Department of Agriculture and U. S. Department of Health and Human Services: Dietary Guidelines for Americans, 2010. 7th Edition. Government Printing Office, Washington, DC, U.S., December 2010. www.dietaryguidelines.gov [13] Commission Directive 2008/100/EC of 28 October 2008 amending Council Directive 90/496/EEC on nutrition labelling for foodstuffs as regards recommended daily allowances, energy conversion factors and definitions. [A Bizottság 2008/ 100/EK irányelve (2008. október 28.) az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló 90/496/EGK tanácsi irányelvnek az ajánlott napi bevitelek, az energiaátváltási együtthatók és fogalommeghatározások tekintetében történő módosításáról.] Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2008, L 285, 9 12. [Hungarian] [14] Elmadfa, I. (ed.): European Nutrition and Health Report 2009. Karger, 2009. [15] Statistical Mirror. Food consumption 2008. [Statisztikai tükör. Az élelmiszer-fogyasztás alakulása 2008.] Központi Statisztikai Hivatal, 2010/71. www.ksh.hu [Hungarian] [16] Bíró, G., Lindner, K.: New food composition table. [Tápanyagtáblázat.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1998. [Hungarian] [17] Ross, A. C.: Vitamin A and carotenoids. In: Modern Nutrition in Health and Disease. Eds.: Shils, M. E., Shike, M., Ross, A. C., et al. Lippincott Williams & Wilkinson, Baltimore, 2006. [18] Report on Joint FAO/WHO Expert Consultation: Human vitamin and mineral requirements. Bangkok. FAO & WHO, Rome, 2002. http://www.fao.org/docrep/004/y2809e/y2809e00. HTM [19] Food and Nutrition Board, Institute of Medicine, National Academies: Dietary Reference Intakes (RDIs): Recommended Intakes for Individuals. http://www.iom.edu(cms/3788/ 21371/21372.aspx (Lugasi Andrea dr., Budapest, Gyáli út 3/A, 1097 e-mail: lugasi.andrea@oeti.antsz.hu) 1117 2012 153. évfolyam, 28. szám