CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL BESZÁMOLÓ A HIVATAL 2014. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2015

2

3 TARTALOMJEGYZÉK 3 I. SZEMÉLYI ES TÁRGYI FELTÉTELEK 6 II. SZOCIÁLIS SZAKFELADAT 8 1. AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA 8 1.1. Az engedélyesek bejegyzése, adatmódosítása és törlése 8 1.1.1. A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások általános 8 gyakorlata 1.1.2. Szociális foglalkoztatás engedélyezése 9 1.2. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei 10 1.3. Jelzálogjog bejegyzése, illetve törlése 11 2. A II. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA 11 2.1. Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások 11 3. KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA 16 4. SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET 22 4.1. Az I. fokú szociális hatáskör vizsgálata 22 4.1.1. Az ápolási díjra vonatkozó jogszabályok érvényesülésének vizsgálata, különös tekintettel a 2014. január 1-jén hatályba lépett változások érvényesülésére 4.1.2. A lakásfenntartási támogatás megállapítása jogszerűségének vizsgálata 23 4.1.3. A jegyzői szociális hatóság személyi és tárgyi feltételei 23 4.2. Az engedélyesek rendes ellenőrzése 23 4.3. A szociális foglalkoztatás szakmai ellenőrzése 24 4.4. A vizsgálatok tapasztalatai 24 4.4.1. A 2014. évi rendes ellenőrzések tapasztalatai, különös figyelemmel az ellátotti jogok érvényesülésére 4.4.2. A fogyatékos személyek nappali intézményeinek célvizsgálata 26 5. PANASZÜGYEK 28 6. TOVÁBBKÉPZÉSEK 30 III. GYÁMÜGYI SZAKFELADAT 31 1. AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA 31 1.1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és 31 gyermekvédelmi szakellátások 1.1.1. Gyermekjóléti alapellátások, és szakellátások működési engedélyeztetése 33 2. A II. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA 33 3. KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA 41 4. SZAKMAI IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET 42 4.1. Jegyzői gyámhatósági hatáskör vizsgálata 42 4.2. Járási gyámhivatalok vizsgálata 52 4.2.1. A gyermekvédelmi szakellátás nevelkedő, átmeneti nevelésbe vett 9 év 52 alatti gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánítása érdekében tett intézkedések 4.2.2. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek 52 nyilatkozatának beszerzésével és tanúkénti meghallgatásával kapcsolatos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 51. és 53. alkalmazása, 23 24

4 emellett a Ket. 51. (2b) bekezdés alapján az érdekellentét miatti gyámhatóság általi képviselet ellátása 4.2.3. A gondnokság alatt álló és támogatott döntéshozatalra szoruló személyek érdekében a hivatásos gondnoki és hivatásos támogatói feladatok ellátása feltételrendszerének vizsgálata 4.2.4. A gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a járási gyámhivatalnál kezdeményezett a gyermek bántalmazására utaló jelzés, bejelentés, vagy annak észlelése alapján indult eljárások vizsgálata, figyelembe véve azt is, hogy a megvalósult- e a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv. 17. (3) bekezdése szerinti együttműködés, a gyámhivatal részéről a bántalmazóval szemben tett feljelentések megtétele, a Szociális és Gyámhivatal gyakorlatának vizsgálata a Gyvt. 17. (5) bekezdése szerinti egyeztető megbeszélés megtartására vonatkozóan 52 52 4.2.5. Az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásáról készült jelentéshez tájékoztatás 4.3. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai 4.4. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátó intézmények szakmai ellenőrzése, a vizsgálatok tapasztalatai 5. BŰNMEGELŐZÉS KOORDINÁCIÓ 58 6. PANASZÜGYEK 63 IV. EGYÉB FELADATOK 71 1. Szakmai segítségnyújtás 71 2. Járási gyámhivatalvezetői értekezletek 72 3. Jogszabály-véleményezés, szakmai állásfoglalás 73 4. Nyári gyermekétkeztetés 77 5. Ombudsmani vizsgálatok 78 5.1. Gyermekjogi műhely 78 6. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkeresésére lefolytatott vizsgálatok 78 6.1. A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő, átmeneti nevelésbe vett 9 év 79 alatti gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánítása érdekében tett intézkedések 6.2. A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek nyilatkozatának beszerzésével és tanúkénti meghallgatásával kapcsolatos a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 51. és 53. alkalmazása, emellett a Ket. 51. (2b) bekezdés alapján az érdekellentét miatti gyámhatóság általi képviselet ellátása 6.3. A gondnokság alatt álló és támogatott döntéshozatalra szoruló személyek érdekében a hivatásos gondnoki és hivatásos támogatói feladatok ellátása feltételrendszerének vizsgálata 53 53 55 79 80 6.4. A gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a járási gyámhivatalnál kezdeményezett a gyermek bántalmazására utaló jelzés, bejelentés, vagy annak észlelése alapján indult eljárások vizsgálata, figyelembe véve azt is, hogy a megvalósult- e a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 80

5 szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv. 17. (3) bekezdése szerinti együttműködés, a gyámhivatal részéről a bántalmazóval szemben tett feljelentések megtétele, a Szociális és Gyámhivatal gyakorlatának vizsgálata a Gyvt. 17. (5) bekezdése szerinti egyeztető megbeszélés megtartására vonatkozóan 6.5. Az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásáról készült 80 jelentéshez tájékoztatás 6.6. Egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok 80 7. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal megkeresésére lefolytatott vizsgálatok 80 8. Adatszolgáltatások, felmérések; egyéb események 80 9. Kapcsolat a Csongrád Megyei Főügyészség Közrendvédelmi Szakággal 83 10. Oktatói, vizsgáztatói feladatok ellátása 83 11. Bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatások vizsgálata 83 V. A 2014. ÉVI MUNKA- ÉS ELLENŐRZÉSI TERV 86 TELJESÍTÉSE STATISZTIKA 96 FÜGGELÉK 100 1-7. sz. függelék: Beszámolók Csongrád megye járási hivatalainak 2014. évi szociális hatósági tevékenységéről 8. sz. függelék: Összevont statisztikai adatok a járások I. fokú szociális hatósági ügyintézéséről 9-15. sz. függelék: Beszámolók Csongrád megye járási gyámhivatalainak 2014. évi tevékenységéről 100 119 120

6 I. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK A Szociális és Gyámhivatalban (a továbbiakban: Hivatal) 2014. évben újabb szociális szakreferens kolléganő szült, azonban a 2012-ben szülési szabadságra távozott kolléganő áprilisban munkába áll, így a nagyon jó emberi és szakmai kvalitású Hivatal együtt marad. Elmondható, hogy egy hosszú évek óta összeszokott, kiváló szakmai s emberi kvalitású közösség alakult ki, amely folyamatosan képes határidőre eleget tenni feladatainak. Ügyrend szerinti létszámunk 14 fő. Hivatásos gondnokok, támogatók A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 134. (2) bekezdése értelmében a hivatásos gondnokokat a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat foglalkoztatta, míg 2013. január 1. napjával a kormányhivatal szociális és gyámhivatalának állományába kerültek a fenti jogszabályhely szerint. A hivatásos gondnokok foglalkoztatására határozatlan idejű megbízási szerződést kötöttem, díjazásuk az új Ptk. hatályba lépését követően megváltozott, jelenleg bruttó 3.700,- Ft/hó/gondnokolt. Mivel az új Ptk. az összeférhetetlenség kérdésben nem igazán ad útmutatást, a megbízási szerződésekben szerepelnek a korábban jogszabályban rögzített összeférhetetlenségi okok. Ezen túlmenően vezetői utasításban szabályoztam a pénzkezelés, illetve elszámolás rendjét. A 14/2014. (XII. 23.) MVM utasítás szerint a hivatásos gondnokok bekerültek a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körébe. Tekintettel arra, hogy itt nem közszolgálati tisztviselőkről, hanem polgári jogi szerződés alanyairól van szó, szerződéses kereteket kell majd kialakítanunk, mivel magával az elvvel feltétlenül egyetértünk. Összesen 48 főt köztük valamennyi hivatásos gondnokot hivatásos támogatóvá is átképeztük, de a beszámolási időszakban hivatásos támogató kirendelésére nem került sor. Folyamatosan kötjük az új hivatásos gondnokokkal a szerződéseket, illetve 2015. márciusában képzést is tartunk, hogy a nagyszámú nyugdíjas hivatásos gondnok utánpótlása biztosított legyen. Tárgyi feltételeink továbbra is jónak mondhatók, a munkavégzéshez válságos költségvetési helyzetünk ellenére a korábbi évek gyakorlatának megfelelően minden segítséget megkapunk a Kormányhivatal vezetésétől, de lassan határainkat feszegetjük. A lehető legtakarékosabb tervezés mellett sem tudunk annyi helyszínt meglátogatni, amennyit szeretnénk. Ettől függetlenül törekszünk a lehető legmagasabb szakmai színvonal elérésére. A hivatalvezetéssel, a törzshivatallal és a szakigazgatási szervekkel kiváló együttműködés alakult ki. A járási struktúra kialakítása kérdéskörének további tapasztalataival nem foglalkozok bővebben, azt a 9-15. számú mellékletek tartalmazzák. Azt azonban feltétlenül megemlítem, hogy a munkateher tovább nőtt, ahogy azt az alábbi táblázat is szemlélteti:

7 Járások Településszám Iratforgalmi adatok Eltérés Döntések száma Eltérés 2013 2014 2013 2014 Szeged 13 28078 40868 +46 % 7274 8960 +23,2 % Hódmezővásárhely 4 8318 8781 +5,6 % 3116 3178 +2 % Makó 15 6705 16707 +149 % 2709 3321 +22,6 % Szentes 8 12611 14360 +13,9 % 2340 2138-8,6 % Mórahalom 10 4951 5557 +12,3 % 774 818 +5,7 % Csongrád 4 5927 6047 +2 % 1679 1664-0,9 % Kistelek 5 5764 6173 +7,1 % 1336 1123-16 % Összesen 60 72354 98493 +36,1 % 19928 21202 +6,4 % Két járásnál van komolyabb probléma: az egyik Csongrád, ahol szakmai alkalmasság kérdése vetődik fel egyes kollégáknál, míg Szegeden nagyon komoly vezetői válság alakult ki, ami mélyebb elemzést igényel, de sajnos egyre inkább összeomlással fenyeget, ezért itt sürgős lépésekre lesz szükség a bizalom és az egészséges működés helyreállításához.

8 II. SZOCIÁLIS SZAKFELADAT 1. AZ I. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA 1.1. Az engedélyesek bejegyzése, adatmódosítása és törlése Az engedélyesek bejegyzése, adatmódosítása és törlése keretében 2014. évben a legnagyobb munkát a szolgáltatói nyilvántartásba történő hivatalbóli bejegyzések adták. Mindösszesen 170 szolgáltató vagy intézmény hivatalból történő bejegyzésére került sor Csongrád megyében az első félév végéig. A csekély számú új bejegyzés mellett - új szociális intézmény bejegyzésére csak egyetlen esetben került sor az év folyamán 93 adatmódosítás történt a szolgáltatói nyilvántartásban az év során. Az adatmódosítások legnagyobb részét a tanyagondnoki gépjárművek cseréje tette ki, de jellemző volt házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számának csökkentése, és többször előfordult, hogy a fenntartók befogadás nélkül is kérték az idősek otthonaiban a férőhelyszám emelést. 2014. december 23-án érkezett a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartó kérelme, az egy éve már elkészült és 2014 őszén műszakilag átadott Egyesített Szociális Intézmény Rehabilitációs Centrum 6763 Szatymaz, Kossuth u. 1. szám alatti szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye 20 fő tekintetében. A szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresés a finanszírozási rendszerbe történő befogadás kérdésében, továbbá az ágazati azonosító kiadásához szükséges rögzítésre a MŰKENG rendszerben még aznap sor került. A fenntartó a kérelem alapján 2015. január 1-től kérelmezte az új engedélyes bejegyzését, azonban csak azt igazolta, hogy kérelmet nyújtott be a szükséges szakhatósági állásfoglalások kiadása iránt, a szakértői vélemény kiadásához jogszabályban előírt szakértői díjat pedig nem fizette meg. Mindezek miatt hiánypótlási felhívást kellett kibocsátani, továbbá tisztázni szükséges, hogy pontosan milyen intézményt/intézményeket kíván működtetni a fenntartó a telephelyen. A kérelem kiegészítése alapján 10 fő átcsoportosítására kerül sor a Fésű u. 4. szám alatti engedélyes telephelyről (rehabilitációs intézmény szenvedélybetegek részére), és 10 fő új ellátott (10-18 éves szenvedélybeteg gyermekek addiktológiai rehabilitációs intézmény) bejegyzését kérelmezi, amire egyébként sajnos nagy igény lenne. Az eljárás jelenleg is folyamatban van. 1.1.1. A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárások általános gyakorlata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 140/U. (6) bekezdése alapján a 2013. december 1-jén működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatókat, szociális intézményeket (székhelyeket, telephelyeket) a működést engedélyező szervnek 2014. június 30-áig kellett hivatalból bejegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba. Gyakorlatilag ettől az időponttól kezdve a Szolgáltatói Nyilvántartás (a továbbiakban: MŰKENG) felváltotta a Szociális Regisztert, amely a papír alapú engedélyek adatait tartotta nyilván. A MŰKENG újdonsága, hogy egy konstitutív hatályú, közhiteles hatósági nyilvántartásként működik a Szociális Regiszter követő nyilvántartásával szemben. A MŰKENG-re való átállás során - a nagyszámú, segítő elméleti és gyakorlati képzések, valamint az NRSZH munkatársainak nagyfokú segítőkészsége ellenére - folyamatosan szembesülnünk kellett a felmerülő, többnyire informatikai jellegű rendszerhibákkal. Több esetben vált szükségessé az áttöltéssel kapcsolatos segítség, iránymutatás kérése. A szolgáltatás duplikáltan szerepel hibatípus hivatalunknál a tanyagondnoki szolgálatoknál és a lakóotthonok áttöltésénél okozott problémát. A tanyagondnoki szolgáltatások és a

9 lakóotthonok esetében is javasoltuk, hogy megoldható legyen a szolgáltatás többszöri felvitele. Álláspontunk szerint a tanyagondnoki szolgáltatásoknál úgy tudtuk jogszabályszerűen megoldani a helyzetet, hogy egy szolgáltatáshoz felrögzítettük a többi szolgáltatás gépjárművét is, és azt kértük, hogy megnyitásra kerüljön a megjegyzés lehetősége, hogy valahol jelezni tudjuk, hogy konkrétan hány tanyagondnoki szolgáltatásról van szó. Lakóotthonok esetében is hasonló volt a probléma, itt a férőhelyszámok emelésével tudtuk kezelni a problémát, de így az okozott problémát, hogy a jogszabályban meghatározott maximális férőhelyszámot meghaladó mértéket kellett rögzíteni. A NRSZH részben írásban (a tanyagondnoki szolgáltatásokra vonatkozóan), részben szóban (a lakóotthonokra vonatkozóan) tájékoztatott a fenti problémákkal összefüggő álláspontjáról, amely alapján a más alapszolgáltatásokhoz integráltan működő falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatások kivételével ezen szolgáltatások külön szolgáltatónak, külön engedélyesnek minősülnek és külön ágazati azonosítóval kell felrögzíteni őket a rendszerbe. Hivatalunk ezen ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság iránymutatása alapján járt el. Álláspontunk szerint a jogszabályszerűség és egyértelműség biztosítása érdekében azonban ezekben az esetekben a vonatkozó rendelkezések módosítására lenne szükség, tekintettel arra, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Sznyr.) alapján engedélyesnek a szolgáltató székhelye és telephelye minősülhet és ágazati azonosítót engedélyesenként kell kiadni, nem pedig például egy telephelyen nyújtott szolgáltatásonként, mondjuk lakóotthonok esetében. Az év második felétől megvalósult a teljes körű elektronikus ügyintézés első szakasza, tekintettel arra, hogy a fenntartók ettől az időponttól kizárólag elektronikus úton terjeszthetik be a Szociális és Gyámhivatalok felé kérelmeiket, bejelentéseiket, valamint azok mellékleteit. Mivel a fenntartók nagyon kis számban vettek részt az NRSZH által meghirdetett képzéseken, folyamatos segítségre volt szükségük az új rendszer első használatakor. A MŰKENG alkalmazása során felmerülő problémák megoldása érdekében nagyon jó, együttműködő kapcsolatot sikerült kialakítani az NRSZH munkatársaival, a rendszer működésével kapcsolatos zavarokat inkább a nyilvántartás élesben történő fejlesztése okozhatja. A költségcsökkentés érdekében továbbra is bevett gyakorlat a kiadmányozott iratok szkennelése és e-mail útján történő megküldése azokban az esetekben, amikor az ügyfél, a szolgáltató, intézmény, vagy más hatóság csak tájékoztatásul kap az adott iratból, ahhoz az ő tekintetében joghatás nem fűződik. 1.1.2. Szociális foglalkoztatás engedélyezése A szociális foglalkoztatást végzők intézményi és külső foglalkoztatók köre ebben az évben változatlan maradt. A szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzések nem érintették a szociális foglalkoztatásban résztvevő intézmények, szociális foglalkoztatásra vonatkozó engedélyeit. A foglalkoztatási engedélyek nem kerültek át a közhiteles nyilvántartásba. 2014. évben szociális foglalkoztatás keretében működési engedély módosítására egy esetben került sor. Ezen eljárás keretében az intézményi foglalkoztató a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szfr.) 5. (1) bekezdés alapján bejelentette, hogy a foglalkoztatási engedélyben szereplő külső helyszíneken nem kívánja a foglalkoztatást folytatni. Kérelmének megfelelően, a foglalkoztatás működési engedélyének módosítására került sor.

10 Az Szfr. 17. (5a) bekezdés alapján a szociális foglalkoztatás 2014. évi finanszírozására általános pályázat nem került kiírásra, a 2013. december 31-én hatályos finanszírozási szerződések hatálya 2014. december 31-éig meghosszabbodott. A hatályos Szfr. 17. (5b) bekezdése alapján a szociális foglalkoztatás 2015. évi támogatására sem kell általános pályázatot kiírni, a 2014. december 31-én hatályos támogatási szerződések hatálya 2015. december 31-éig meghosszabbodik, a támogatási időszak 2015. december 31-éig tart. Az Szt. 99/C. alapján a szociális foglalkoztatással kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében vezetett nyilvántartás kapcsán a foglalkoztatóktól történő adatszolgáltatás folyamatos és megfelelő. Az adatváltozás az erre rendszeresített excel táblázatban került rögzítésre. 1.2. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Mr.) gyakorlati tapasztalatai a hatályba lépése óta eltelt idő alapján összegezhetőek, a felmerülő problémák tipizálódása megtörtént. Általában elmondható, hogy az ügyfelek a kérelem nyomtatványt figyelmesen töltötték ki, a megfelelő dokumentumokat becsatolták, és azok a kérelmezők, akik nem rendelkeztek megfelelő szakvéleménnyel illetve fogyatékossági támogatást megállapító államkincstári határozattal, igyekeztek friss szakorvosi véleményt beszerezni, vagy klinikai zárójelentést csatolni kérelmükhöz. A 2014. év folyamán beadott kérelmek száma 226 db volt. Az arányok az előző évekhez hasonlóan továbbra is a használt gépjármű vásárlási szándék felé tolódtak el, melynek magyarázatára a kérelmezők több indokot hoztak fel. Volt, aki a típus megkötését kifogásolta, bár mivel már több modell közül lehet választani a Suzuki gyártmányú gépjárművek kínálatában, ez az indok egyre ritkábban fordult elő. Ügyfelek jelezték viszont, hogy nehezen találtak olyan kereskedőt, aki hajlandó lett volna segíteni a vásárlást, mert az értékesítők nehezményezték, hogy hónapok telnek el, mire megkapják a pénzüket a minisztériumtól. Gyakori indok volt az is, hogy nehéz 5 évesnél nem régebben üzembe helyezett gépjárművet találni közel 1 millió forint körüli áron, viszont a kérelmezőknek nem volt több önerejük illetve kis jövedelemmel rendelkezők voltak, így nagyobb hitel felvételében nem tudtak gondolkodni. Többen váltottak menet közben használt autóvásárlási szándékról új autóvásárlási szándékra, majd miután letárgyalták a bank képviselőjével a hitelfelvétel és törlesztés részleteit, kiderült számukra, hogy nem tudják azokat vállalni. Olyan ügyfél is akadt, akinek annyira kicsi volt a jövedelme, hogy a bank hitelképtelennek minősítette és így elesett a támogatástól. Akadt olyan kereskedő Budapesten, aki a foglalót átvette az ügyféltől, menet közben eladta a lefoglalózott autót és a foglalót az ügyfélnek még jelenleg sem fizette vissza, aki kénytelen volt feljelenteni a kereskedő céget. A minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az ügyfél nevén futó kérelemre a kiutalás azonban megtörtént, így jelenleg ez a kérelmező nem tud új kérelmet indítani. 2014. évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Segélyek és Támogatások Főosztálya 20 db új gépjármű és 20 db használt gépjármű vásárlásához adott támogatást, segédmotoros kerékpárnak minősülő 3 vagy 4 kerekű jármű, és járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék vásárlásához erre az évre keretet nem kaptunk, átalakítási támogatásra a keretszám 1 db volt. A keret éves keret. Az 1 db átalakítási utalvány kiadásáról a 2014. június

11 5-én tartott ülésen tett bizottsági javaslat alapján döntött a Hivatal. A lemondott támogatások és az előző évekből megmaradt támogatás keretéből 39 új és 75 db használt gépjármű vásárlásának lehetősége emelte a keretszámot. Segédmotoros kerékpárnak minősülő 3 vagy 4 kerekű jármű, és járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék maradvány keretéből 10 db támogatás került megállapításra. Maradványkeretből 7 db átalakítási támogatást állapított meg a Hivatal. Elutasító döntésre, egészségügyi állapotra való tekintettel 39, egyéb feltételek hiányában 52 esetben került sor. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének orvosszakértőihez 45 kérelmező esetében kellett szakértő kirendelő végzést küldeni a közlekedőképesség akadályozottságának mérésére irányuló vizsgálatok lefolytatásáért, az állapot fennállását igazoló szakvélemények kiállításáért, mivel a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedőképessége bár súlyosan akadályozott volt, azonban erre vonatkozóan orvos-szakmai szerv általi korábbi minősítéssel vagy fogyatékossági támogatást megállapító államkincstári határozattal nem rendelkeztek. 1.3. Jelzálogjog bejegyzése, illetve törlése Jelzálogjog bejegyzése, illetve törlése tárgyában 2014. évben 8 kérelem érkezett Hivatalunkhoz. A benyújtott kérelmek alapján 6 esetben rendelkeztünk a jelzálogjog bejegyzéséről, illetve 2 esetben jelzálog törlése tárgyában hoztunk határozatot. 2. A II. FOKÚ HATÓSÁGI HATÁSKÖR GYAKORLÁSA 2.1. Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások A beszámolási időszakban összesen 195 főszám és 408 alszám született a II. fokú szociális igazgatási ügyekben. A jogorvoslati eljárások alapját általában ügyféli kérelem benyújtását követően indult közigazgatási eljárás adta. A beszámolási időszakban összesen 166 döntés, ezen belül 136 határozat és 30 végzés született a II. fokú szociális igazgatási ügyekben, ami kb. 40%-kos csökkenést jelent a 2013. évhez képest (2013-ban 264 határozat és 76 végzés volt). Ez részben azzal is magyarázható, hogy nagyon sok konzultációt folytattunk az I. fokú szociális hatóságokkal, segítettük az egységes jogértelmezést- és alkalmazást, illetve ügyfelek a tőlünk kapott tájékoztatás után nem éltek fellebbezési lehetőségükkel. A jogorvoslati eljárások alapját nagyrészt az ügyféli kérelem benyújtását követően indult I. fokú közigazgatási eljárásban született döntés jelentette. A fellebbezések ritkán tartalmaztak szakmai jellegű kifogást, és ha utaltak is az eljárás vagy a döntés jogszabálysértő voltára, általában elmaradt a konkrét jogszabályhely megjelölése. Az együttműködési kötelezettségszegések esetén gyakori volt a megromlott egészségi állapotra, szociális helyzetre, valamint az adott ügyhöz tartozó kötelezettséghez, vagy jogszabályi előíráshoz nem kapcsolódó olyan élethelyzetre való hivatkozás, melyre tekintettel méltányosság gyakorlását, vagy a leírtak mérlegelését kérték a fellebbezők a jogorvoslati eljárásban. A jogorvoslati kérelmekben felhozott indokokat a II. fokú határozatban minden esetben tételesen megválaszoltuk, tájékoztatást is nyújtva a döntés okairól, illetve az ezt követő lehetőségekről.

12 Általában helybenhagyó döntések születtek (123 db). Elvétve került sor az I. fokú döntés megváltoztatására (10 ügyben), vagy megsemmisítés mellett az I. fokú eljárás megszüntetésére (3 db), vagy új eljárásra utasításra (3 ügyben). Az aktív korúak ellátására vonatkozó ügyekben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a hátrányos munkaerő piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszerének fő pillére. Azok a személyek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, vagy sajátos egyéni élethelyzetükből adódóan a közcélú foglalkoztatásban nem tudnak részt venni, továbbra is a rendszeres szociális segélyt kapták. (A hatáskör gyakorlója a település jegyzője.) Az aktív korúak ellátásán belül a rendszeres szociális segélyezettekhez az ügyek alig 10%-a kapcsolódott, és ezen belül az egészségkárosodottak, valamint az irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők voltak érintve (Szt. 37. (1) bekezdés a) és b) pontjai). Az Szt. 37. (1) bekezdés d) pont szerinti lehetőséget inkább csak a nagyobb települések biztosítják az önkormányzati rendeletükben, a tavalyi évben egyetlen ügy keletkezett ezzel a jogalappal. Az Szt. 37. (1) bekezdés c) pont biztosította feltételhez kapcsolódóan pedig annak 2012. évi bevezetése óta még nem volt jogorvoslati eljárás. Ebben az ügycsoportban 2014-ben 54 döntést hoztunk 46 határozatot és 8 végzést, ami a 2013. évhez képest (182 döntés) az ügyszám kb. kétharmados csökkenését jelentette. Ennek az az oka, hogy a 2012-es és 2013-as évek átfogó jellegű jogszabályváltozásai után 2014-re beállt a rendszer. Az ellátást igénybe vevők megismerték az eljárást, a kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, például az állami foglalkoztatási szervvel való kapcsolattartást, a fontosabb határidőket, vagy az ún. 30 napos munkavégzés kötelezettségét. Az új ügyfelek tájékoztatása is koncentrált: szóban és írásban is pontos, jól érthető információt kaptak az ügymenetről. Ebben a körben ki kell hangsúlyozni az I. fokú szociális hatóságnál dolgozó kollégák hozzáértését, precíz és lelkiismeretes munkáját is. Ehhez kapcsolódóan jól nyomon követhető a közfoglalkoztatás fokozatos felértékelődése: a 2014. évre jelentősen csökkent azon ügyek száma, ahol az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére az Szt. 36. (2) bekezdés a)-e) pontjai alapján került sor. Egyre többen vették igénybe az egyszerűsített foglalkoztatás és a háztartási munka nyújtotta lehetőségeket, vagy éltek a közfoglalkoztatás nyújtotta előnyökkel, ahol többen jelezték igényüket a hosszabb időtartamú, rendszeres munkavégzésre. A felértékelődés oka a visszajelzések szerint a létbiztonság mellett az egyén és a család közérzetére tett jó hatása. Megfigyelhető, hogy a munka világába való visszakapcsolással megnő az évek óta munkanélküli vagy alkalmi munkára berendezkedett személyek önbizalma, javul a fellépésük, és innen már könnyebben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Kiemelést érdemlő változás és ez a jogorvoslati eljárások számottevő csökkenésében is fontos szerepet játszik hogy 2013-hoz képest a tavalyi évben elvétve került sor az aktív korúak ellátásra való jogosultság megszüntetésére az Szt. 36. (2) bekezdés e) pont ea)-ed) alpontjaira hivatkozással. Az ún. 30 napos munkavégzési kötelezettség természetes részévé, vagy feltételévé vált a jogintézménynek. Az Szt. 37. (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segély maximális összege a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a. A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér

13 megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2014. január 1-jén hatályba lépő módosításával nőtt a közfoglalkoztatási bér összege. A közfoglalkoztatási bér emelkedésével összhangban módosultak a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletnek /a továbbiakban: Pr./ a rendszeres szociális segély maximális összegét meghatározó rendelkezései is. 2014. január 1-jétől, a rendszeres szociális segély legmagasabb összege 45.569,- Ft volt. Abban az esetben, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély legmagasabb összege 22.769,- Ft volt. A közgyógyellátási ügyekben folytatott jogorvoslati eljárásban 38 döntés (35 határozat és 3 végzés) született. Az előző évhez képest kb. felére csökkent a jogorvoslati ügyek száma (2013-ban 78 közgyógyellátási ügyben jártunk el). A fenti, csökkenő tendencia miatt 2014-ben már nem volt jellemző, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál elhúzódott volna a II. fokú szakhatósági állásfoglalások elkészítése. Egyebekben pedig folyamatosan csökken azoknak az ügyeknek a száma, ahol szakhatósági állásfoglalást kellett beszerezni, mert az eljárások nagyobb részében a kérelmező jövedelme meghaladja az Szt-ben a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot megalapozó összeghatárt. A járások a két évre megállapított alanyi közgyógyellátási ügyekben a 2013. év után 2014-ben is több olyan korábbi jogosultat szűrtek ki, aki a jogosultsági feltételek fennállásának hiányában kapta esetenként évek óta az ellátást. Ezen ügyfelek között például az I.-II. fokú rokkantsági fokozatból idővel III. rokkantsági fokozatba sorolt, de ezt a változást nem jelző már öregségi nyugdíjas, mezőgazdasági-munkaképtelenségi járadékban részesülő vagy a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra jogosult személy is volt. A bizonyítási eljárásban a járási hivatalok nem csak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság /NYUFIG/ által megküldött névsorra támaszkodtak, de az adott kérelmező vonatkozásában belföldi jogsegély keretében is többször megkeresték NYUFIG-ot, a tényállás tisztázása körében. Egy ügyben a járási hivatal a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 30. f) pontja értelmében a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasította, mivel a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származott. A végzést jogszabályszerűségére tekintettel helybenhagytuk. A méltányossági közgyógyellátás a 2013. december 31-ig hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben nyújtott ellátás volt. Ezekben az ügyekben a Szociális és Gyámhivatal járt el másodfokon. Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény értelmében ugyanakkor 2014. január 1-jétől az ellátás a képviselő-testület hatáskörébe került. A hatáskör-változást érintően speciális átmeneti szabály megalkotására nem került sor.

14 Az átmenet során a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. -ában írtak voltak az irányadók, tehát az újonnan hatályba lépő jogszabályi rendelkezést ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kellett alkalmazni. Ez azt jelentette, hogy a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben még a jegyző járt el, és a jegyző által hozott döntés elleni fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatala bírálta el. Az ápolási díj ügyekben a tavalyi évben 41 döntés (28 határozat és 13 végzés) született. Ez alig marad el a 2013. év számaitól (43 döntés, vagyis 33 határozat és 10 végzés volt). Az ápolási díj ügykörében évek óta ez a szám tartja magát a jogorvoslati eljárásokat illetően. A fellebbezések oka zömében a hozzátartozói jogviszony hiánya, illetve az, hogy a háziorvosi igazolás értelmében az ápolt személy tartósan beteg. Annak érdekében, hogy az ápolási díjban részesülő családok szociális biztonsága stabilabb alapokra helyeződjön, a Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 2014. január hó 1. napjától tovább differenciálta az ápolási díj rendszerét. A 2014. január 1-jén hatályba lépett változások az alábbiakban foglalhatóak össze: a) A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos hozzátartozóik ápolását, gondozását végző családtagok részére biztosítható ápolási díj összege 2013. december hó 31. napjáig a költségvetési törvényben megállapított alapösszeg bruttó 29.500,- Ft 130%-a volt. Az ellátás új elnevezése emelt összegű ápolási díj, és összege január 1- jétől az alapösszeg 150%-ára emelkedett. Első alkalommal a január hónapra járó, február hónapban folyósítandó ellátást kellett emelt összegben folyósítani. A Pr. 7. (2) bekezdés b) pontja értelmében az ápolási díj összegének változásáról nem kellett határozatot hozni, ha az ápolási díj összege kizárólag a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg emelkedése, vagy az ápolási díj alapösszeghez viszonyított arányának emelkedése miatt változott, és a jogosultat az ápolási díj teljes összegben illette meg. Tehát az emelt összegű ápolási díj összegének emeléséről csak azon jogosultak esetében kellett döntést hozni, akik részösszegben kapják az ápolási díjat. b) Bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat ápolók részére megállapítható kiemelt ápolási díj. Kiemelt ápolási díjra jogosult a közeli hozzátartozó, ha olyan személy ápolását, gondozását végzi, aki: - a 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, - a 18. életévét nem töltötte be vagy köznevelési intézményben tanul ilyen esetben a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a 20., sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásra nem jogosult tanuló esetén a 23. életévét betölti, és állapota miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos

15 igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást-gondozást igényel. A kiemelt ápolási díj havi összegét a jogszabályalkotó az ápolási díj alapösszegének 180%- ában határozta meg. Az állapot igazolására szolgáló iratok körét a Pr., valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet határozta meg. Ezek a következők: - a 18 év felettiek esetén: a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása az ápolt személy egészségi állapotáról, vagy - a 18 év alattiak, illetve azon nagykorú ápoltak esetén, akikre tekintettel tanulmányaik folytatása miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak [erre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény /a továbbiakban: Cst./ szerint annak a tanévnek a végéig van lehetőség, amelyben a tanuló a 20., sajátos nevelési igényű tanuló esetén a 23. életévét betölti], a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló miniszteri rendelet szerinti igazolás. [A tanulmányok folytatása miatt a nagykorú személyre tekintettel folyósított magasabb összegű családi pótlék (Cst. 11. (2) bekezdés) nem azonos az ún. saját jogú családi pótlékkal. Erre azon személyek lehetnek jogosultak, akiknek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a 18. életévük betöltését megelőzően sem haladta meg az 50 %-ot (Cst. 4. f) pont fb) alpont). A kétféle családi pótlék között a legegyszerűbben az összegük alapján lehet különbséget tenni. Míg a tanulmányok folytatására tekintettel folyósított ellátás összege 23.300,- Ft vagy 25.900,- Ft lehet, addig a saját jogon folyósított családi pótlék összege 20.300,- Ft (Cst. 11. (1) bekezdés g)-i) pont).] A miniszteri rendelet tervezete szerint az utóbbi kör számára a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot igazoló formanyomtatványt az a szakorvos állítja ki, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolás kiállítására jogosult. A kiemelt ápolási díjra jogosító betegségek és fogyatékosságok köre a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek, fogyatékosságok körével megegyezik. Ezen túlmenően a szakorvos igazolja a kiemelt ápolási szükségletet is. Kiemelt ápolási szükséglete áll fenn annak a személynek, aki tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően a) másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni és lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem közlekedni, továbbá b) másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni. A kiemelt ápolási díjra való jogosultság igazolásához háziorvosi igazolásra és szakvéleményre nincs szükség. 2014. január hó 1. napjától módosult a Pr. a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvélemény elkészítéséért járó szakértői díj kiegyenlítésének

16 határidejét érintően is. Az átutalásra nyitva álló határidőt a korábbi öt munkanap helyett harminc napban állapította meg. A kiemelt ápolási díjhoz kapcsolódóan összesen három jogorvoslati kérelem érkezett a tavalyi évben. Egy ügyben a szakorvosi igazolás szerint az ápolt kiskorú kiemelt ápolási szükséglete nem állt fenn, ezért a kérelmet el kellett utasítani. Két másik ügyben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve által kiállított hatósági bizonyítvány szerint a nagykorú ápolt személy állapota szerint a D minősítési kategóriába tartozott. A kérelmező azonban nem a hatósági bizonyítványt ellen élt fellebbezéssel az I. fokú szociális hatóság ez irányú tájékoztatása ellenére sem, hanem az ápolási díj ügyben nyújtott be jogorvoslati kérelmet. A Szociális és Gyámhivatalnak azonban nincs hatásköre arra, hogy a jogorvoslati eljárásban a rehabilitációs hatóságtól újabb hatósági bizonyítványt szerezzen be. Időskorúak járadékával kapcsolatban egy ügyben folytattunk jogorvoslati eljárást, melynek lezárásaként helybenhagyó határozatot hoztunk. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ügykörében a 2014. évben 15 ügyben folytattunk eljárást, melyek során 11 határozatot és 4 végzést hoztunk. (Ezek a számok 2013-ban 19 döntés 14 határozat és 5 végzés voltak.) A kérelmek elutasítására a kérelmező, illetve családja jövedelmi és/vagy vagyoni viszonyai miatt került sor. A jogi szabályozás egyebekben nem változott 2013-hoz képest. Lakásfenntartási támogatással kapcsolatban 15 döntés 14 határozat és egy végzés keletkezett. Ez utóbbi ügyben az első fokú szociális hatóság határozatát megsemmisítettük, és az első fokú eljárást megszüntettük. (2013-ben 16 helybenhagyó döntést és 5 végzést hoztunk, ezért az eljárások száma arányában nem változott.) A kérelmező, illetve családja jövedelmi vagy vagyoni viszonyai miatt kellett a kérelmeket elutasítani, de volt példa arra is, hogy a jogorvoslati kérelem a folyósított összeg emelésére vonatkozott, amelyet a Szociális és Gyámhivatalnak el kellett utasítania. 3. KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA A folyó év első félévében összesen 15 szociális hatósági ügyhöz kapcsolódóan folyt peres eljárás a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A peres eljárások témakör szerinti megosztása a következő: - aktív korúak ellátása ügyében: 9, - közgyógyellátási ügyben: 2, - ápolási díj ügyben: 3, - lakásfenntartási ügyben: 1, ez mindösszesen: 15.

17 Aktív korúak ellátása ügyében 9 másodfokú határozat ellen éltek keresettel. Az első félévben 8 peres eljárásban született döntés. Egy esetben az ítélet a felperesi kérelmet elutasította azzal, hogy az ügyben eljáró II. fokú szociális hatóság a terhére rótt jogszabálysértés(eke)t nem követte el. Három ügyben a felperes elállt a keresettől, és kérte a per megszüntetését. Két ügyben az eljárás a szünetelést követően megszűnt. Egy ügyben a bíróság a Pp. 324. -a alapján alkalmazandó 157. d) pontja alapján, két másik ügyben a 157. e) pontja alapján a pert megszüntette. Kiemelést érdemel, hogy az aktív korúak ellátási ügyeiben a II. fokú szociális hatósági ügyek számának fentebb részletezett csökkenése miatt a kapcsolódó perek száma is lényegesen csökkent, majd a felére esett vissza: a 2013. évben 17 per volt ebben az ügykörben. Közgyógyellátási ügyben 2 másodfokú határozat ellen nyújtott be az ügyfél keresetet. Egy ügyben a bíróság a Pp. 324. -a alapján alkalmazandó 157. d) pontja alapján, egy másik ügyben a 157. e) pontja alapján a pert megszüntette. Az alanyi ápolási díj ügyben 3 másodfokú határozat ellen élt keresettel az ügyfél. Egy ügyben született az alperes Szociális és Gyámhivatal számára kedvező döntés: az ítélet a felperesi kérelmet elutasította. Egy másik ügyben a szegedi, később ruzsai lakos ügyfél ápolási díj ügyben benyújtott kereseti kérelmére a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2013. március 28-án megtartott tárgyaláson meghozott 2.K.26.902/2013/9. számú ítélettel Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjének 2012. június 15. napján kelt 01-56048-1/2012. számú és a Szociális és Gyámhivatal 2012. augusztus 22. napján kelt VI-C-001/1136/2012. számú határozatának az ápolási díj és kamatai (összesen 464.000,- Ft) visszafizetésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte. Ezt követően felülvizsgálati kérelemmel éltünk a Kúria felé, amely a 2014. január hó 15. napján kelt Kfv.III.37.396/2013/7. számú ítéletével a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Álláspontja szerint az első fokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és az abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le. Az Szt. 17. (1) bekezdés a) pontja értelmében az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére. A perben rendelkezésre állt adatok tanúsága szerint a felperes a lakcímváltozás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, holott erre a kötelezettségére a hatóság már az ápolási díjat megállapító határozatában, majd azt követően többször is felhívta a figyelmét. Mulasztása megalapozta a fenti idézett törvényi rendelkezés értelmében a szociális ellátás megszüntetését. A visszafizetés elengedésével kapcsolatosan is helytálló rendelkezést hozott az elsőfokú bíróság. A jogszabályi előírásból következően a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybe vevőt kell kötelezni az ellátás visszafizetésére. A két feltételnek együttesen kell fennállnia, ez

18 azonban a felperes esetében nem teljesült. Így az ellátás megszüntetésének fennállt a feltétele, a visszafizetésre kötelezésnek azonban nem. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán hangsúlyozta a Kúria, hogy az alperes által hivatkozott illetékességi szabálynak, azaz annak, hogy az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének kell megállapítania /Szt. 41. (2) bekezdés/ az ellátás megszüntetésének szempontjából volt jelentősége, a visszafizetési kötelezettséghez azonban további feltételnek is teljesülnie kellett, azaz a jogosulatlanság és rosszhiszeműség egyidejű fenn álltának. Ennek hiányában a visszafizetésre kötelezés nem volt jogszerűnek tekinthető. A Kúria megállapította, hogy az első fokú bíróság a Pp. 339. és 339/A. -nak megfelelően vizsgálta felül a keresettel támadott alperesi határozatokat, és nem terjeszkedett túl az itt rögzítetteken. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Kúria a Pp. 275. (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Egy következő ügyben az ambrózfalvi lakos felperes alanyi ápolási díjra való jogosultságának felülvizsgálata ügyében 2013. márciusában indította meg eljárását a Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatala, mint elsőfokú szociális hatóság. A háziorvosi Igazolás és szakvélemény az ápolási díj megállapításához nyomtatvány szerint az ápolt személy súlyosan fogyatékos látássérült, aki betegsége miatt állandó és tartós gondozásra szorul. A gondozás várható időtartama: három hónapnál hosszabb. Az igazolás alapja a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház Makó által 2005-ben kiadott 2005/ 04210 számú zárójelentés. A Járási Hivatal a bizonyítási eljárásban megkereste a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Hódmezővásárhelyi, Makói Kistérségi Népegészségügyi Intézet Makói Kirendeltségét, hogy a háziorvosi igazolás felülvizsgálatát végezze el arra vonatkozóan, hogy nevezett súlyosan fogyatékos látássérültnek tekinthető-e az Szt. 41. (3) bekezdés a) pontja aa) alpontjában foglaltak alapján. Dr. Végh Mihály megyei szakfelügyelő főorvos a benyújtott dokumentumokra figyelemmel elkészített szakvéleménye szerint nevezett beteg nem tekinthető súlyosan fogyatékos látássérültnek. Az első fokú szociális hatóság a 2013. június hó 5. napján kelt CS-04B/01/3482-3/2013. számú határozatával megállapította, hogy felperes az ápolási díjra 2013. június hó 1. napjától nem jogosult, a pénzbeli ellátás folyósítását pedig 2013. május 31. napjával szüntette meg. Döntését a fenti szakvéleménnyel indokolta. A határozat ellen az ügyfél a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt. Csatolta a CSMEK Hódmezővásárhely-Makó Szemészeti szakrendelés II. (6900 Makó, Kórház u. 2.) által folyó év június 14-én kiadott ambuláns jelentést, amely tartalmában megegyezett a rendelkezésre álló orvosi iratokkal. A jogorvoslati eljárás abból indult ki, hogy az ápolási díj ügyben az elsőfokú szociális hatóságnak elsősorban azt kellett vizsgálnia, hogy a nagykorú, ápolni kívánt személy súlyosan fogyatékos-e. A Járási Hivatal bizonyítási eljárásában beszerzett szakvélemény egyértelműen kimondta, hogy ápolt személy nem súlyosan fogyatékos, ugyanakkor a fent

19 hivatkozott jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé az ápolást végző személy részére e pénzbeli ellátás megállapítását tartósan beteg nagykorú ápolt személy esetén. Fentiek alapján a 2013. július 16. napján kelt CSC/01/891/2013. számú határozattal az első fokú szociális hatóság jogszabályszerű döntését helybenhagytuk. Felperes a másodfokú határozat ellen keresettel élt, melyben felperes azt kifogásolta, hogy a háziorvosi szakvélemény felülvizsgálatához felkért megyei szakfelügyelő főorvos szakvéleménye az ápolt személyes vizsgálata nélkül készült el. Felperes a bíróságtól ügye megvizsgálását, és az ápolási díj további, visszamenőleges folyósítását kérte. Alperesi nyilatkozatunkban többek között hivatkoztunk a bizonyítási eljárásra. Előadtuk, hogy az ügyben eljáró szociális hatóságok jogszabályszerűen jártak el, és a Pp. 330. (2) bekezdésére hivatkozással kértük a kereset elutasítását. Az első tárgyaláson alperes vállalta, hogy megkeresi a Járási Népegészségügyi Intézetet annak érdekében, hogy az az ápolt személy személyes vizsgálatát követően részletes, tényállást is tartalmazó szakvéleményben megállapítja a fogyatékosság tényét. A Pp. 137. (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás szünetelt. Ez után belföldi jogsegély keretében végzéssel megkerestük a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetét, hogy az ápolt személy vonatkozásában a Háziorvosi igazolás és szakvélemény ismételt felülvizsgálatát végezze el oly módon, hogy annak alapja személyes vizsgálat legyen. Kértük továbbá, hogy a felülvizsgálat eredményét részletes, tényállást is tartalmazó szakvéleményben foglalja össze, melyben adjon választ arra, hogy - milyen a beteg látásélessége, illetve milyen fokú a látótér beszűkülése, illetve kapcsolódóan - a szakvélemény adjon választ arra is, hogy nevezett súlyosan fogyatékos látássérültnek tekinthető-e az Szt. 41. (3) bekezdés a) pont aa) alpontba foglaltak alapján. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetének tájékoztatása szerint a hatáskörét megállapító az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségellenőrzéséről és minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet alapján nincs hatásköre a fenti módon eljárni. A levelet továbbítottuk a bíróságnak továbbra is fenntartva, hogy az ügyben eljáró szociális hatóságok eljárása jogszabályszerű volt. A következő tárgyaláson felperes indítványozta továbbá igazságügyi orvosszakértő kirendelését, amelyet alaposan meg is indokolt. Az általunk előadottakból azonban egyetlen mondat került a jegyzőkönyvbe, mely szerint elleneztük a szakértő kirendelését. A bíró elrendelte a beavatkozó igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot, amelyről a lelet és vélemény 2014. április 4-én készült el. E szerint az ápolt személy esetében legalább 2000. novembere óta folytatólagosan vélelmezhető az aliglátás, míg 2013. júniusa óta a gyakorlati vakság.

20 Az utolsó tárgyaláson a bíró kérdésére felek elismerték a szakvéleményben foglaltakat. A bíró álláspontja szerint alperesnek vissza kellene vonnia a másodfokú határozatot, az elsőfokú szociális hatóság döntését pedig megsemmisít új eljárásra utasítás mellett. Alperes nem osztotta ezt a véleményt, álláspontja szerint az ügyben eljáró közigazgatási szervek nem követtek el jogszabálysértést, ezért a Ket. 114. -a alapján nem vontuk vissza a határozatot. Hivatkozásunk szerint nem sértettük meg a Ket. 50. (1)-(5) -aiba foglaltakat sem, mivel a tényállást tisztázásra került a vonatkozó szakmai jogszabályok biztosította lehetőségeken belül. A Ket. 50. (5) bekezdése értelmében a hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. De a törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. A 2013-ban hatályos Szt. fenti, 43. (1)-(2) és (4) bekezdései e vonatkozásban meg is határozzák, hogy az ápolási díj ügyekben a háziorvos által kibocsátott igazolás és szakvélemény felülvizsgálatát mely szerv végezheti el. Sem az Szt., sem az R. nem teszi lehetővé tehát, hogy a szociális hatósági ügyekben folytatott bizonyítási eljárásban igazságügyi orvosszakértőt rendeljen ki az eljáró közigazgatási szerv. Szóban ismételten részletesen kifejtett álláspontunk szerint, ha így tett volna a szociális hatóság, akkor hatáskör hiányában járt volna el, és a meghozott döntése semmis lenne. A szakmai véleményünk szerint ezt egyfajta jogi hiátusként is fel lehet fogni, hiszen a fenti kérdésben a Ket. szűkebb lehetőségeket biztosít a közigazgatási eljárásban, mint amekkorát a Pp. biztosít a közigazgatási perben. Ezzel együtt az ügyben eljáró közigazgatási szervek eljárása jogszerű volt. A bíró ellenében alperesi képviselő ragaszkodott az ítélethez azzal, hogy a másodfokú határozat nem jogszabálysértő, és azért is, mert látni szeretné az ítélet indokolását. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fenti ügyben kelt 7.K.27.730/2013/11. számú ítéletét 2014. május hó 23. napján vette kézhez a Szociális és Gyámhivatal. Ebben a bíróság kimondta, hogy a kereset alapos, az eljárt közigazgatási szervek határozatait új eljárásra kötelezés nélkül hatályon kívül helyezte. Kimondta, hogy felperes 2013. június hó 1. napjától kezdődően továbbra is jogosult az ápolási díjra Ambrózfalva Körjegyzőjének 2009. február 6. napján kelt 79/2009. ügyszámú határozata alapján. (Ezzel figyelmen kívül maradt, hogy ápolási díj ügyekben 2013. január hó 1. napjától kizárólag a járási hivatalok rendelkeznek határkörrel, és az ambrózfalvi határozat óta az ápolási díj alapösszegében is volt változás.) Az ítélet indokolása idézte a Ket. 50. (1) bekezdését, amely szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A bíróság gondolatmenete a továbbiakban a Pp. 336/A. (2) bekezdése mentén vezette le az alperes bizonyítási kötelezettségét, figyelmen