BIOLÓGIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 9. osztálya számára

A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete BIOLÓGIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 9. osztálya számára 9. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET

TARTALOM 1. A nyelv élettani szerepe, felépítése. Az emberi ízérzékelés vizsgálata... 4 2. Az emberi látás vizsgálata. A vakfolt. Szemlencse vízcseppből... 6 3. Az emberi csontváz felépítése. A csont tulajdonságainak vizsgálata... 8 4. Az emberi bőr szövettana. A bőr receptorainak vizsgálata... 10 5. Érdekességek az emberi fülről. A hallás és az egyensúlyérzékelés vizsgálata... 12 6. A mozgás élettanának bemutatása... 14 7. Az emberi fogazat élettana. A fogszabályozás... 16 8. Az emberi hallás vizsgálata... 18 9. Hőreceptorok adaptációja az emberi bőrön...20 10. Bőrszövet szobai ciklámen és kék nőszirom leveléről...22 11. Kaparék és macerátum készítése. Karotin- és likopinkristályok, kromoplasztisz megfigyelése...24 12. Mikrotom használata...26 13. Metszetkészítés kukorica gyökércsúcsából és fehér mustár fiatal gyökerének felszívási zónájából...28 Szerzők: Ferenci Rita Georgina, Marsóné Pere Krisztina Lektor: Dr. Farkas Sándor Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 A csodálatos természet című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Smohay Márton Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19. 3

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 1. A nyelv élettani szerepe, felépítése; Az emberi ízérzékelés vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A nyelv a szájüregben található jellegzetes alakú, nyálkahártyával borított, izmos képződmény. Meghatározó szerepe van a rágásban és falatképzésben, a beszédben, bizonyos arckifejezések létrehozásában. A nyelv elülső kétharmadában a nyálkahártya jellegzetes hámképződményeket, szemölcsöket hordoz. Ezek nagy része fonalas-szemölcs (ezek adják a nyelv felszínének bársonyos kinézetét), de néhány gomba alakú szemölcs is található. A nyelv az íz érzés szerve is. Ebben meghatározó szerepet játszanak a határbarázda előtt sorba rendeződött, viszonylag nagy, körülárkolt szemölcsök. Árkaik falának hámjában sok ízlelőbimbó található. Az íz anyagok pangását kiküszöböli az, hogy az alattuk lévő, a nyelv állományába ágyazott Ebner-féle savós mirigyek kivezető csövei az árkokba nyílnak, így azokat váladékukkal átöblítik. A nyelv oldalsó szélének hátsó részén egyénileg változó mértékben kifejlett leveles szemölcsök is találhatók, amelyek hámja szintén sok ízlelőbimbót tartalmaz. A kísérlet során megvizsgáljuk, hogy a szaglásunk, látásunk mennyiben járul hozzá az ízérzékelésünkhöz! Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) A szag és az íz között szoros kapcsolat áll fenn. A nyelv ízlelőbimbói érzékelik az ízeket, az orrban lévő idegek pedig a szagokat azonosítják. Mindkét ingerület az agyba kerül, ezáltal az információk ötvözésével lehetővé válik, hogy az aromákat felismerjük. Néhány alap íz - a sós, a keserű, az édes és a savanyú - szaglás nélkül is felismerhető. Az összetettebb ízek felismeréséhez (például a málnáéhoz) azonban mind a szaglás mind az ízérzés szükséges. Ha az orrjáratok eldugulnak, az illatanyagok nem érik el a szagot érzékelő receptorokat (az orrot bélelő nyálkahártya speciális idegsejtjeit), s ezért a szaglóképesség csökken. Mivel a szaglás az íz érzésre is hatással van, illatok érzékelése nélkül az ételek íze sem az igazi. Ezt a jelenséget szimuláljuk a következő kísérletben. Hozzávalók (eszközök, anyagok) fogpiszkálók üveglap kendő (a szem bekötéséhez) rugós ruhaszárító csipesz alma hagyma Nyelv mikroszkópikus nézete 4

Készítette: Ferenci Rita Georgina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Előkészítésként hámozz meg egy almát és egy hagymát, és vágd őket egyforma, kis falatnyi darabokra! 1. Kérj meg valakit, hogy segítsen a kísérletben! Anélkül, hogy látná vagy szagolná, kizárólag ízleléssel kell megállapítania, melyik ételről van szó. 2. Kösd be a segítőd szemét és tedd az orrára a ruhaszárító csipeszt! Helyezz egy almadarabot fogpiszkálóval a segítőd szájába és kérd meg, hogy rágja össze és mondja meg, mi az! 3. Az első megállapítás után vedd le a csipeszt az orráról és a kendőt a szeméről! Most hasonlítsa össze az ízt, amikor illatot is érez! 4. Tedd vissza a kendőt és a csipeszt! Helyezz egy hagymadarabkát a fogpiszkálóval a segítőd szájába! 5. Kérd meg, hogy azonosítsa az ételt! 6. Vedd le a csipeszt és a kendőt róla, és ismét kérd meg, hogy azonosítsa az ételt! Szaglás nélkül hasonlónak tűnik az alma és a hagyma íze, miért?..................................................................................................................................................................................................................................................... Ismétlésképp színezzük ki a mellékelt képen, hogy a nyelv különböző területein mely ízeket érzékeljük! Keserű zöld Sós lila Savanyú - sárga Édes piros Felhasznált irodalom: Dr. Perendy, M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 292. 5

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 2. Az emberi látás vizsgálata; A vakfolt; Szemlencse vízcseppből Emlékeztető, gondolatébresztő A külvilágból érkező képi információkat látószerveink közvetítik az agyban található látásközpontunk felé. Két szemgolyónk a koponya csontos szemüregében helyezkedik el. Szemgolyónk külső rétege az ínhártya, erre tapadnak a szemmozgató izmok. A fény elülső részén, az átlátszó szaruhártyán jut a szembe. Az ínhártya alatt Mit csinálj, mire figyelj? húzódik az erekkel gazdagon átszőtt érhártya, melynek egyénekre jellemző pigmentáltsággal bíró része a szivárványhártya. Ennek középső területén helyezkedik el a pupilla, amelyen a fény áthalad. Közvetlen mögötte található a szemlencse, mely az éleslátásunkért felelős. A szemgolyó legbelső rétege az ideghártya (retina), A vakfolt az ideghártyának az a területe, ahol a látóideg kilép a szemüregből. A kísérlet során a kör képe akkor tűnik el, amikor az pontosan a vakfoltra vetítődik. A kísérlet második részében a szemlencse működését vizsgáljuk,. amely az éleslátásért felelős. A kétszeresen domború szemlencse alakját a lencsefüggesztő rostok segítségével a sugártest izmai változtatják, aminek következtében változik a szemlencse fénytörése is. Kísérletünkben egy vízcseppel modellezzük a szemlencsét. melyben fényérzékeny receptorok, csapok és pálcikák találhatók. A retinán van egy terület, ahol a látóideg elhagyja a szemet, itt nincsenek fotoreceptorok, ez a terület fényingerekre érzéketlen, a látás tekintetében passzív zóna, emiatt kapta a vakfolt nevet. Hozzávalók (eszközök, anyagok) füzetlap vonalzó ceruza 15 cm hosszú, vékony drót tál újságpapír, vagy szöveget tartalmazó papírlap Szem felépítése macska retinája 6

Készítette: Ferenci Rita Georgina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Rajzolj a papír középső részére két, kb. 6 mm átmérőjű kört és egy keresztet 10 cm távolságra egymástól! a. Tartsd a papírt kinyújtott karral az arcod előtt! b. Hunyd be a jobb szemed és nézz a jobb oldali foltra a nyitott szemeddel! Lassan közelítsd a papírt az arcodhoz! Ügyelj arra, hogy a jobb oldali foltra koncentrálj, és ne nézz a bal oldalira! c. Állítsd meg a papírt, amikor a bal oldali folt eltűnik! Jelöld a rajzon mit láttál! 2. Csavard meg a drót egyik végét a ceruza körül, hogy egy kerek hurok jöjjön létre! a. Tölts vizet a tálba! Merítsd bele a dróthurkot a vízbe! Óvatosan emeld ki a drótot a vízből és tartsd az újságpapír fölé. Egy nagy, kerek vízcseppnek kell lennie a hurokban. Nézz a vízcseppen keresztül az újságra! A hurkot le és fel kell mozgatni, hogy megtaláld azt a helyet, ahol élesen látod a betűket. Kisebbnek vagy nagyobbnak látod a betűket? Felhasznált irodalom: Dr. Perendy, M. (1996) Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 294. Erdélyi L. Faiszt J. Fehér O. Hollósi G. Kurcz M. (1976): Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p.196. 7

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 3. Az emberi csontváz felépítése; A csont tulajdonságainak vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Az emberi csontváz felépítésében mintegy 206 csont vesz részt. A csontokat a szervezetben az ízületeken keresztül szalagok és egyéb járulékos elemek egyesítik csontvázzá. A csont kemény, szilárd és egyúttal rugalmas képlet. Feladatai: - meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, - védelem elhatárolja a különböző testrészeket és védi a bennük lévő szerveket a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat - vérképzés a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet) - az emberi test mozgásának paszszív szerve - ásványi anyagok raktára a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak - sav-bázis egyensúly a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására - méregtelenítés a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja le. Mit csinálj, mire figyelj? A csontszövet, szerves és szervetlen alkotókból áll. A szerves anyagai biztosítják a csontok rugalmasságát, a szervetlen anyagok pedig a szilárdságát. a) Szerves állomány kimutatása A csontot 24 órára 30%-os HCl oldatba helyezzük, majd kivéve, leöblítve, próbáljuk meghajlítani! b) Szervetlen állomány kimutatása A zsírtalanított csont tömegét megmérjük, majd fehéredésig hevítjük lángban. Lehűlés után újra megmérjük. c) A csont kalciumtartalmának demonstrálására a megtisztított, fertőtlenített csontra 10%-os salétromsavat csöppentünk. d) A csontot felépítő foszfátok igazolása foszfor kimutatásával. - Kevés hamut kémcsőben 3 ml híg sósavban enyhe melegítés közben feloldunk, majd szűrünk. A szűrletből egy cseppet tárgylemezre viszünk, és kis lángon szárazra párolunk. A maradékra egy csepp desztillált vizet és egy csepp 10%-os kénsavat cseppentünk. Nagyon enyhe lángon addig melegítjük, míg a csepp szélén a kristályosodás megindul. Mikroszkóp alatt vizsgáljuk meg a kristályok formáját! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 1 db vékony, nem főzött csirkecsont (szárny vagy kulcscsont) 1 db zsírtalanított csirkecsont fedeles üveg (akkorának kell lennie, hogy a csont beleférjen) sósav (30%-os töménységű) salétromsav (10%-os töménységű) szűrőpapír, tölcsér, talpas lombik vasháromláb, azbesztháló mérleg, porcelánmozsár mikroszkóp a metszetek vizsgálatához, tárgylemez kémcsövek Lágy csont 8

Készítette: Ferenci Rita Georgina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Nevezd meg az ábrán a csöves csont következő részeit! a) szivacsos állomány c) velőüreg b) tömör állomány d) csonthártya 2. Vizsgáljuk meg a csöves csontból készült keresztmetszeti és hosszmetszeti szövettani metszetet kicsi és közepes nagyítás alatt! Rajzold le a látottakat és betűvel jelöld a felismert részeit! 10x................. 10x................. a) Havers-féle csatorna b) Wolkmann-csatorna c) Csonthártya d) Csontsejt ürege 3. Az előkészített, nem főzött csontot hagytuk egy napig száradni, majd beletettük egy üvegbe, és annyi higított sósavat öntöttünk rá, hogy elfedje. Egy napig állni hagytuk! a) Gumikesztyűben vedd ki a csontot és öblítsd le vízzel! Próbáld ki a csont hajlékonyságát előre és hátra hajlítva! Mit tapasztalsz? Mi a jelenség magyarázata?.................................................................................................................................................................................................................................................... 4. A csontot megmérjük mérlegen, majd fehéredésig hevítjük lángban. Lehűlés után újra mérjük. Eredmények: a) Nyers tömeg:............................. b) Hevítés utáni tömeg:............................. c) %-os eredmény:............................. 5. Mi történik, ha a csontra salétromsavat cseppentünk? Mi áll a jelenség hátterében?.......................................................................................................................... 6. Milyen kémiai folyamat játszódik le a d pontban leírt kísérlet során?!............................................................................................................................................................................................................................................................................................................ 10x................. Felhasznált irodalom: Dr. Lénárd G. (1995) Biológiai laboratóriumi vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Perendi, M. (1996) Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 247-248. Dr. Ádám Gy. - Dr. Fehér O. (1991) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó 9

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 4. Az emberi bőr szövettana. A bőr receptorainak vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő Az emberi bőr szervezetünk első védelmi vonala, mely véd a környezet káros hatásaitól, és megakadályozza a kórokozók bejutását. Részt vesz az anyagforgalomban, valamint a belső környezet állandóságának fenntartásában és az érzékelésben. Három réteg építi fel: a hám, az irha, és a bőralja. A hámréteg külső elszarusodó (elhaló) sejtjei védenek a vízvesztéstől, a mechanikai, kémiai hatásoktól. Állandó kopása ellenére sem vékonyodik el, mert alapi részén folyamatosan osztódnak a sejtek és emiatt állandó az utánpótlás. Itt termelődik a bőr színét adó festékanyag (pigment), melynek jelentős szerepe van a mélyebb rétegek UV-sugárzás elleni védelmében. Az alatta található irha jelentős számban tartalmaz a külső környezet ingereit érzékelő sejteket, szerveket (tapintó -, nyomás -, hideg -, meleg -, fájdalomérzékelő receptorokat). A kísérlet célja: Kipróbáljuk, milyen érzékenyek a bőr különböző részei. Hozzávalók (eszközök, anyagok) két hegyes ceruza ragasztószalag emberi bőr laphám bőr tenyéren bőr tenyéren hajas fejbőr hajas fejbőr 10

Készítette: Ferenci Rita Georgina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Ragassz egymáshoz a két ceruzát úgy, hogy a hegyük egy síkban legyen! Kérd meg a társadat, hogy nézzen félre, amikor mindkét ceruza hegyével gyengéden megérinted az alkarját! Győződj meg róla, hogy a két hegy egyszerre érjen a bőrhöz! Hány ponton érezte a nyomást?....................................................................................................................... 2. Ismételd meg a kísérletet, de a ceruza hegyét most társad hüvelykujja végéhez érintsd! Kérdezd meg most is, hogy hány ponton érezte! Mit gondolsz, mi okozza az eredmények közti különbséget?.............................................................................................................................................................................................................................................. 3. Vizsgáljuk meg az emberi bőr mikroszkópos metszetét! - Milyen rétegek különíthetők el? Hányszoros volt a nagyítás? - Milyen rétegek különíthetők el? - Milyen szövet építi fel a legfelső réteget? - Jellemezd ezt a szövetet! Hogyan helyezkednek el benne a sejtek? Hol keletkeznek, merre vándorolnak életük során? - Milyen anyag halmozódik fel bennük és mi ennek az anyagnak a szerepe? - Hol futnak azok az erek, amelyek ezt a réteget táplálják? - Hogyan kapcsolódik a látott szövet az alatta levő réteggel? - Mi a megfigyelt szövet funkciója a bőrben? 4. Rajzoljuk le együtt a bőr keresztmetszetét és jelöljük a következő részeit! a) Elszarusodott réteg b) Hám c) Irha d) Bőralja e) Tapintótest f) Zsír g) Szőrhagyma h) Faggyúmirigy i) Szőrmerevítő izom j) Szőrszál k) Verejtékmirigy Felhasznált irodalom: Dr. Perendy, M. (1996) Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 265, 267. 11

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 5. Érdekességek az emberi fülről; A hallás és az egyensúlyérzékelés vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A fül részei a külső-, a közép- és a belső fül, ami a halláson kívül az egyensúlyérzékelést is szolgálja. A hallójáratot a kiszáradástól fülzsír védi. A külső és a középfül határán helyezkedik el a dobhártya. A mögötte levő üregben helyezkednek el a hallócsontok: a kalapács, az üllő és a, kengyel. A középfület a fülkürt köti össze a garattal. Ezen keresztül jut levegő a középfülbe, így a nyomásviszonyok a dobhártya belső és külső oldalán megegyeznek. A belső fület folyadékkal telt üregek és csatornák építik fel, ennek egy része a csiga, melynek üregét megfelezi a Mit csinálj, mire figyelj? teljes hosszában végighúzódó alaphártya. Ebben helyezkednek el az érzékelést szolgáló receptorsejtek. A hallás folyamata: 1. A levegő rezgéseit a külső fül gyűjti össze 2. a bejutó hanghullámok rezgésbe hozzák a dobhártyát 3. a dobhártyához kapcsolódó hallócsontok felerősítik és továbbítják a rezgéseket a belső fülbe. 4. A kengyel szorosan illeszkedik a csiga nyílását lezáró ovális ablak hártyájához és ezen keresztül a rezgések átterjednek a belső fület kitöltő folyadékra. Ennek hatására az alaphártya kitér nyugalmi helyzetéből és a hallósejtek érzékszőreire ható nyomásváltozás ingerületbe hozza a receptorokat és létrejön a hallás érzete. 5. Az ember által érzékelhető hangskála minden egyes hangja más-más helyen hozza ingerületbe a csiga alaphártyáját. A magas hangok a csiga alapján, míg a mély hangok a csiga csúcsán hozzák ingerületbe a hangérzékeny sejteket. A belső fülben találhatóak a fej mozgásváltozásait érzékelő félkörös ívjáratok és a fej térbeli helyzetét érzékelő tömlőcske és zsákocska. A kísérlet első felének célja, hogy megvizsgáljuk, melyik irányból érkezik a hang hozzánk, hol található a hangforrás. A kísérlet második felében bemutatjuk a test gyors forgásának hatását az egyensúly érzékelésére. - Ültesd le társadat, majd kérd meg, hogy hunyja be a szemét! - Csettints az ujjaddal a feje fölött (ügyelve arra, hogy ujjaidat mindkét fülétől egyenlő távolságra tartsd), és kérd meg társad, hogy állapítsa meg, hol csettintettél (a feje fölött, előtt, mögött)! - Ismételd meg a csettintést még néhányszor, közben változtasd a csettintés helyét! - Véletlenszerűen helyes lehet a válasz, de nagy többségében nem tudja megmondani társad, hogy honnan jött a hang. - Kitárt karral fordulj ötször gyorsan körbe, majd ülj le és figyeld meg, mit érzel! Fül felépítése 12

Készítette: Ferenci Rita Georgina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Öt csettintésből hányszor találta el a társad, hogy hol csettintettél? Indokold meg miért nehéz meghatározni?.............................................................................................................................................................................................................................................. 2. Egészítsd ki a mondatot! A magas hangok a csiga......................................., míg a mély hangok a csiga............................. hozzák ingerületbe a....................................... 3. Állítsd a hallószerveket a hallás folyamatának megfelelő sorrendbe! a. belső fület kitöltő folyadék b. dobhártya c. külső fül d. hallócsontocskák e. csiga f. hangérzékeny sejtek g. ovális ablak 4. A gyors forgás után miért érezted, hogy forogsz tovább?..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Felhasznált irodalom: Erdélyi L. Faiszt J. Fehér O. Hollósi G. Kurcz M. (1976): Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p.182-184. Csókási Andrásné Horváth Andrásné Kissné Gera Ágnes (2003): Biológia 10, Az ember életműködése, az öröklődés alapjai, Mozaik Kiadó, Szeged, p.: 91-92 13

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 6. A mozgás élettanának bemutatása Emlékeztető, gondolatébresztő A mozgás alapvető életjelenség. A növények helyzetváltoztató, míg az állatok rendszerint helyváltoztató mozgást végeznek. A mozgás lehet aktív, vagy passzív. A gerinces állatok mozgásszerv-rendszerét a csontok és a vázizmok adják. A mozgás szoros kapcsolatban van az érzékszervekkel és az idegrendszerrel. Az izmokat elhelyezkedésük és működésük szerint csoportosíthatjuk: fej -, nyak -, mellkas -, has -, medence - és hátizmokra, valamint felső és alsó végtag izmokra. A csontvázra tapadnak a vázizmok. A csontvázat a csontok építik fel, melyek lehetnek hosszú, csöves csontok (végtagok csontjai), laposak (koponyacsontok, lapocka, medencecsont), vagy rövidek és aprók, mint a kéztő és lábtőcsontok. Mit csinálj, mire figyelj? A mozgásunk passzív feltételeként a csontvázat, aktív részeként a vázizomzatot vizsgáljuk meg. A csontok ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. A vázizmok inakkal kapcsolódnak a csontokhoz. Ha az izom eredési és tapadási pontja közeledik egymáshoz az izom összehúzódásakor, az izom megfeszül, ha távolodnak egymástól az izom elernyed. Ennek az összetett folyamatnak az eredményeképp létrejön a mozgás. Hozzávalók (eszközök, anyagok) emberi csontváz modell metszetek (emberi csont, harántcsíkolt izom) mikroszkóp Achilles reflex Patella reflex Pupilla 14

Készítette: Ferenci Rita Georgina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Tanulmányozzuk az emberi csontvázat! Milyen alakú csontokat és milyen típusú ízesüléseket találsz rajta?..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 2. A különböző ízületek milyen irányú mozgást tesznek lehetővé?..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 3. Tanulmányozzuk a csont és a harántcsíkolt izom mikroszkópos metszetét! Rajzold le a látottakat! Csontszövet Harántcsíkolt izomszövet Nagyítás: 10 x................................ 10x.......................................... Sorolj fel csontvázat érintő betegségeket, sérüléseket!...................................................................................................................... Sorolj fel izomzatot sújtó betegségeket, baleseteket!...................................................................................................................... Nevezz meg ízületi betegségeket, sérüléseket!....................................................................................................................... Mit kell tennünk, hogy szervezetünk mozgásszervrendszere edzett maradjon és a sérülések lehetősége mini málisra csökkenjen?............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. Felhasznált irodalom: Dr. Perendy M. (1996) Biológiai vizsgálatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 269. 15

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 7. Az emberi fogazat élettana. A fogszabályzás Emlékeztető, gondolatébresztő A gerincesek foga (latinul dens, dentis) egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta, kemény szerv. Fő funkciója a táplálék megragadása és a rágás, de az embernél szerepet kap a beszédhangok képzésében és, az esztétikai megjelenésben. A fogak színe a világossárgától a szürkésfehérig változhat. Fiatal korban világosabbak, idővel viszont sötétebbek, sárgábbak lesznek mivel az átlátszó zománc kopik és az alatta lévő dentin színe érvényesül. Az emberi szervezetben két rend fogazat fejlődik ki. Az első rend, az ún. tejfogazat, a születés után hat hónappal kezd megjelenni. A maradó fogak a hatodik életév után fejlődnek ki. Embernél a tejfogak száma 20, a maradó fogaké 32. Előfordulhat, hogy a maradó fogazat hiányos (nem nőnek, vagy nem is fejlődnek ki a bölcsességfogak) illetve előfordulnak szám feletti fogak is. Fogszabályozás A fogtorlódás nem életet veszélyeztető rendellenesség. Továbbá, ez az állapot nem kíván azonnali beavatkozást, mint egy fogfájás. Mi történik, ha nem szabályozzák a kusza fogakat? A szép mosoly, szabályos fogazat léte pozitívan hat a személyiségünkre. Fordítva pedig, a szabálytalan fogazat, nem szép mosoly személyiségromboló lehet. Tehát a fogszabályozás egyik indoka az esztétika. Ugyancsak könnyen belátható, hogy a torlódott fogak nehezebben tisztíthatók, ami hajlamosíthat fogszuvasodásra, fogíny-gyulladásra. A nem megfelelően álló fogak kaphatnak olyan terhelést a rágóerő kapcsán, aminek hatására kilazulhatnak, károsodhatnak. Az egyik legfontosabb szempont az alsó és felső fogsor érintkezése, fogsorzáródása (harapása), hiszen a torlódott fogazat kapcsán gyengébb lehet a rágási képesség, aminek következtében emésztési problémákhoz jelentkezhetnek. A torlódott fogazat károsan befolyásolhatja a hangképzést. Fogaink egészsége érdekében rendszeresen kell tisztítanunk a fogazatunkat, lehetőség szerint naponta háromszor, ha napközben erre nincs lehetőség, reggel és este mindenképp végezzünk alapos fogmosást! A fogorvost félévente keresd fel, hogy meg tudja vizsgálni a fogaid állapotát és elvégezhesse a szükségessé vált kezeléseket! Mit csinálj, mire figyelj? A fogak épsége és jó bonctani fejlettsége még nem biztosítja azok élettani használhatóságát, mert ehhez a fogak minél szabályosabb elrendeződése, szabályos záródása szükséges. A fogazat és az állcsont szabályos kialakulását számos tényező zavarhatja meg (genetikai okok, magzati életben ható betegségek, születés utáni tényezők). Fogzáródási rendellenességek régen is voltak, de régebben ritkábban, mint ma. Az alsó állcsont nagysága ugyanis állandóan, egyenletesen csökken. Jelek, és tünetek sora jelzi, ha valakinek az állkapcsai nem jól illeszkednek. Ideális esetben a Hozzávalók (eszközök, anyagok) emberi állkapocs modell, lehetőleg kiemelhető foggal kézi nagyító papír, ceruzák (grafit és színes) korrekciós kezelések időben megkezdődnek, s a műfogak elkerülhetők. Az emberi fogazat 16

Készítette: Ferenci Rita Georgina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Zárt fogsorral mosolyogjatok egymásra és vizsgáljátok meg hogy a ti fogazatotok melyik típusba sorolható! Karikázd be a megfelelő betűjelét! a) Alulharapás, vagy bulldogharapás. Az alsó frontfogak a felsők elé harapnak. b) Egymásra harapás vagy cikk-cakk harapás. A metszőfogak élei egymáson feküsznek, a kopás vízszintes. c) Ollóharapás vagy normális harapás. A felső metszők kissé az alsók elé érnek. Kopási sík rézsútos. d) Fedőharapás. A felső frontfogak meredeken nőnek, a két fogsor nem érintkezik. e) Tetőharapás. A felső metszőfogak az alsókat háztetőszerűen fedik. f) Nyitott harapás vagy hátul harapás. A felső és alsó metszők között teljes záródáskor is rés van. 2. Milyen haszna van az esztétikai megjelenésen túl a sikeresen végrehajtott fogszabályozásnak?...................................................................................................................... 3. Vizsgáljuk, meg hogyan helyezkednek el a fogak az állkapocsban! Milyen formájú, típusú fogat tudsz megkülönböztetni?...................................................................................................................... 4. Soroljuk fel a különböző típusú fogakat és írjunk fogképletet a mellékelt ábra segítségével!............................................................................................................................................................................................................................................ 5. Mi a különbség tejfog és a maradó fog felépítése között? Rajzolj le egy tejfogat és egy maradó fog keresztmetszetét! Jelöld a rajzon a következő részeket! Foggyökér, korona, fognyak, fogcement, zománc, fogbélüreg, fogideg 6. Kézi nagyító segítségével vizsgáljuk meg a kísérletben részt vevő társunk metszőfogainak felszínét! Mit tapasztalsz?...................................................................................................................... Felhasznált irodalom: http://www.csontmester.hu/index.php?oldal=szerkeszt/fogak_csontok.html (1985) 17

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 8. Az emberi hallás vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A látás után a hallás útján szerezzük a legtöbb információt a környezetünkből. Ilyenkor a fülünk a levegőrészecskék kis amplitúdójú szemünk számára láthatatlan rezgéseit érzékeli. A hang nem más, mint a hallószervünk által felfogott, a levegőben mechanikai hullámként terjedő rezgés. Hangkeltéshez minden olyan eszköz megfelel, ami rezgésre képes és ezáltal a levegőt szintén rezgésbe hozza. Mit csinálj, mire figyelj? Hangkeltés fűrészlappal: Fogjunk satuba fűrészlapot az egyik végén, és a kiálló részt pendítsük meg! A fűrészlap másodpercenként néhányat rezeg, de hangot nem hallunk. Rövidítsük meg a kiálló részt! A rezgésszám megnő (a fűrészlap rezgése szemmel már alig követhető), mi pedig meghalljuk a fűrészlap hangját. Ha még kisebbre választjuk a megpendített részt, akkor a rezgés csak a keltett hang alapján válik észlelhetővé. Eszerint nem minden frekvenciájú mechanikai rezgést vagyunk képesek a fülünkkel észlelni. A tapasztalat szerint az ember a 20 Hz és 20 000 Hz közötti frekvenciatartományban keletkezett hangokat hallja meg. A hangot tehát nem látjuk, de a rá jellemző rezgés láthatóvá tehetjük! A hangvilla adott frekvenciájú hang kibocsátására képes. Az így keletkezett hangot zenei hangnak nevezzük. A hangnak van terjedési sebessége is. Tapasztalhattuk, hogy zivatar idején a villámlást csak később követi a dörgés. A vadászrepülő is messze jár már, mire a hangjára felfigyelünk. A hang terjedéséhez időre van szükség. A hangok hallására levegőre is szükség van, hiszen ez a közvetítő közeg a hangforrás és a fülünk között. A hangrezgéseket a belső fül felé nemcsak a dobhártya és a hallócsontocskák továbbíthatják (légvezetés), hanem a koponyacsontok rezgései is (csontvezetés). Ezen alapul a hangvilla-vizsgálatok egy része. Hozzávalók (eszközök, anyagok) Hangvilla Hangvillatartó Fonal Ping-pong labda Fűrészlap Főzőpohár elektromos csengő Vákuumpumpa A hangvilla az egyik legismertebb hangforrás. A megpendített hangvilla rezgése a kis amplitúdó és a nagy rezgésszám miatt azonban szabad szemmel alig vagy egyáltalán nem észlelhető. Az alábbiakban néhány egyszerű kísérletet ismertetünk, melyekkel demonstrálható a hangvilla rezgése. Az emberi hallás 18

Készítette: Ferenci Rita Georgina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Függesszünk pingponglabdát fonálra, és a labdát érintsük meg a megpendített hangvilla szárával! 2. Rezgő hangvilla szárait merítsük egy vízzel telt főzőpohárba! 3. A kísérletben részt vevő tanuló feje tetejére helyezzük a rezgő hangvillát és megkérjük, hogy kézfeltartással jelezze melyik fülével hallja a hangot! Az ép hallású ember egyforma erővel hallja a hangot mindkét fülével?...................................................................................................................... 4. A megütött hangvillát ismételten a koponyatetőre helyezzük, majd mikor már nem halljuk, a felső fogsorunkhoz érintjük, majd amikor már így is megszűnt a hallásérzetünk, a fülünkhöz tartjuk. 5. Egy elektromos csengőt üvegburába zárunk, majd a burához kapcsolt vákuumpumpa segítségével kiszívjuk a levegőt a bura alól. Hogy változik a csengő hangja?.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. Felhasznált irodalom: Erdélyi L. Faiszt J. Fehér O. Hollósi G. Kurcz M. (1976) Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 182-183. 19

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 9. Hőreceptorok adaptációja az emberi bőrön Emlékeztető, gondolatébresztő Az érzékelés az a folyamat, melynek során a szervezetet ért külső vagy belső ingerek ingerületté alakulnak, a központi idegrendszerbe jutnak, és ott tudatosulnak. A külvilág és a belső környezet ingereinek érzékelését speciális érzéksejtek, vagy más néven receptorsejtek látják el. A különböző jellegű ingerek felfogására más-más receptorsejt differenciálódott A gerincesek bőrében például a tapintó, nyomásérzékelő és fájdalomérzékelő mechanoreceptorokon túl hőreceptorok is vannak, melyek a hőmérsékleti ingereket érzékelik. Ezeknek a működését fogjuk az alábbi kísérletekkel vizsgálni. Mit csinálj, mire figyelj? A kísérleti személy tenyerére és kézfejére vizes hegyű színes ceruzával 2 3 cm nagyságú téglalapot rajzolunk. Jeges vízzel lehűtött és szárazra törölt üvegbottal, sorra megérintjük a kezünkön kijelölt téglalap pontjait! Akin a kísérletet végezzük, fordítsa félre a fejét és jelezze, ha hideget érez! A megtalált hidegpontokat kék tintával jelöljük meg! A melegpontokat 40 o C-os vízzel melegített üvegbottal keressük meg! Figyeljük meg, hogy a melegérzet lassabban következik be, mert a melegérző receptorok mélyebben helyezkednek el. Az egyik kezünk mutatóujját 40 o C-os, ugyanazon kezünk kisujját pedig 10 o C-os vízbe mártjuk! Kis idő elteltével megfigyelhetjük a meleg-, és hidegérzet csökkenését, amit a hőreceptorok gyors adaptációja okoz. Három, egymás mellé helyezett üvegkádba 10, 25 és 40 o C-os vizet Hozzávalók (eszközök, anyagok) Színes ceruza kék és piros színű toll, 3 üvegkád, 3 hőmérő, vízmelegítő, 2 üvegbot öntünk. Helyezzük bal, ill. jobb kezünket kb. 15 másodpercig a két szélső edénybe, majd mindkét kezünket a középső edény langyos vizébe! Hőreceptorok adaptációja 20

Készítette: Ferenci Rita Georgina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Rajzold le a társad kezét a lapra és jelöld rajta a vizsgált területet is! Jelöld a megtalált hidegérzékelő receptorok helyét! A következő kézrajzon a melegérző receptorokat jelöld! Hasonlítsd össze a két rajzot! Egy négyzetcentiméteren hány hideg- és melegérző receptort számoltatok meg?...................................................................................................................... 2. Mit éreztél mikor a kezeidet a hideg és a meleg vizes üvegkádból kivéve, a középső langyos vizet tartalmazó edénybe mártottad? a. Mindkét kezeddel egyformának érezted a víz hőmérsékletét. b. A hideg vízben tartott kezeddel hidegebbnek érezted a víz hőmérsékletét. c. A hideg vízben tartott kezeddel melegebbnek, a meleg vízben tartott kezeddel hűvösebbnek érzékelted a víz hőmérsékletét. Felhasznált irodalom: Erdélyi L. Faiszt J., Fehér O. Hollósi G., Kurcz M. (1976): Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatások, p. 187-188. http://detari.web.elte.hu/gyak_jegyzet/erzekszervek.pdf 21

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 10. Bőrszövet szobai ciklámen és kék nőszirom leveléről Emlékeztető, gondolatébresztő A hajtásos növények felületén levő sejtcsoportok összessége a bőrszövetrendszer. A bőrszövet legfőbb feladata a mechanikai védelem, a párologtatás és a gázcsere lebonyolítása. A hajtás elsődleges bőrszövetét epidermisznek nevezzük. Az epidermisz néhány kivételtől eltekintve egy sejtrétegű. Sejtjei lehetnek négy- vagy sokszögletesek, tábla alakúak, vagy hosszukban megnyúltak. A bőrszöveti sejtek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, mint az alattuk levő sejtrétegekhez, ezért a bőrszövet többnyire könnyen lehúzható. Az epidermisz folytonosságát két babszem alakú sejt között található nyílások, a gázcserenyílások (sztómák) szakítják meg. A gázcserenyílások zárósejtjei zöld színtesteket tartalmaznak. Az egyszikűekre jellemző párhuzamos erezetű leveleken a gázcserenyílások paralel sorokba rendezettek, a kétszikűekre jellemző hálózatos erezetű leveleken a sztómák szórtan állnak. A szobai ciklámen levelei hosszú nyelűek, szívesek, kerekdedek és csipkés szélűek. A levél színe zöld, fonáka lila. A felső és az alsó oldal bőrszövete eltérő szerkezetű. A felső epidermisz sejtjei öt vagy hatszögletűek, zöld színtestet nem tartalmaznak. A levélfonáki bőrszövet sejtjei kanyargós lefutással illeszkednek egymáshoz. Csak ezen az alsó oldalon találunk gázcserenyílásokat. A kék nőszirom hosszú kard alakú lomblevelekkel rendelkezik, melyek élükkel fordulnak a fény felé. Jellemzően mindkét oldalukon vannak sztómák. A levél epidermiszének szorosan záródó sejtjei hatszögletűek, a levél hossztengelye irányában megnyúltak és a gázcserenyílásokkal szabályosan váltakozva találhatók. Mit csinálj, mire figyelj? 1. Szobai ciklámen levelének színi és fonáki oldaláról is készíts bőrszöveti nyúzatot! Tárgylemezek közepére cseppents vizes glicerinoldatot, majd erre helyezd egy rétegben kiterítve a bőrszöveti darabokat! Vizsgáld mikroszkóppal a nyúzatokat, figyeld meg a különbségeket! 2. A kék nőszirom levelének egyik oldaláról készíts bőrszöveti nyúzatot, majd vizes glicerinben való lefedés után vizsgáld mikroszkóppal! Hozzávalók mikroszkóp, szobai ciklámen és kék nőszirom levél, csipesz, szike, bonctű, 3 db tárgylemez, 3 db fedőlemez, vizes glicerinoldat Kék nőszirom Szobai ciklámen Mikroszkóp használata 22

Készítette: Marsóné Pere Krisztina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Készíts rajzot a szobai ciklámen levelének felső- és alsó oldali bőrszövetének mikroszkópi képéről! Add meg a nagyítás mértékét is! A rajzban zöld színnel tüntesd fel a színtesteket! Nagyítás: 10 Nagyítás: 10 2. Készíts rajzot a kék nőszirom bőrszövetének mikroszkópi képéről! Jelöld a gázcserenyílások zárósejtjeiben a zöld színtesteket! Nagyítás: 10 3. Négyféle asszociáció Válaszd ki, hogy a felsoroltak közül melyikre igaz az állítás! A. a hajtás bőrszövete B. a gyökér bőrszövete C. mindkettő D. egyik sem 1) lehetnek tápanyag felvételére kialakult sejtrészletei 2) feladata a kapcsolattartás 3) zöld színtest egyáltalán nincs benne 4) átlátszó 5) általában egyrétegű 6) védelmi feladat ellátásában kutikula segíti Felhasznált irodalom: Dr. Perendy, M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 32., 142-143. Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 148-149. Dr. Haraszty, Á. (1990): Növényszervezettan és növényélettan, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 184-188., 307-310. Gál, B. Gál, V. (2009): Biológia feladatgyűjtemény, Mozaik Kiadó, Szeged, p. 80. 23

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 11. Kaparék és macerátum készítése; Karotin- és likopinkristályok, kromoplasztisz megfigyelése Emlékeztető, gondolatébresztő A növényi szövetek, sejtek fénymikroszkóppal történő tanulmányozása előtt megfelelő mikroszkópi technika alkalmazásával biztosítanunk kell, hogy a fény áthatolhasson a vizsgált növényi anyagon. Baktériumok, bizonyos moszatok, gombák esetén készíthetünk preparátumot az egész szervezetről is. Ám a legtöbb mikroszkópos vizsgálat esetén az adott vizsgálandó szerv, szövet túlságosan nagy, vagy vastag és ezzel együtt átlátszatlan. Ekkor használatos eljárás a szétnyomás, szétdörzsölés, kaparás, nyúzás és metszés. A kaparékkészítés lehetővé teszi, hogy szövet- és sejttöredékeket, sejtalkotórészeket igen egyszerű módon preparálhassunk. A macerátum olyan szövetek vizsgálatára alkalmas, amelynek sejtjei nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz, és a sejtek nem rendeződnek bonyolult struktúrákba. A termésekben érés során a sejteket összeragasztó pektinréteg felszívódik, így húsos termésekből könnyű macerátumot készíteni. Mit csinálj, mire figyelj? 1. Kaparékkészítés sárgarépa karógyökeréről Szikével vegyél kaparékot sárgarépa karógyökerének legerősebben színezett kéregrészéből! Helyezd a kaparékot tárgylemezre! Cseppents rá vizes glicerin oldatot és fedd le fedőlemezzel a képen látható módon! Mikroszkóppal figyeld meg a tűszerű, narancssárga karotin-kristályokat! 2. Macerátumkészítés paradicsom húsos termésfalából Érett paradicsom terméshúsából csipesszel vegyél ki egy kis részletet a felületi réteg közeléből! Helyezd tárgylemezre, cseppents vizes glicerinoldatot rá, fedd le fedőlemezzel, majd a fedőlemezt néhányszor enyhén nyomd meg! (A nyomás hatására a sejtek kisebb csoportokra válnak szét.) Figyeld meg a sejtek alakját, a színtesteket és a likopin kristályokat! Hozzávalók (eszközök, anyagok) fénymikroszkóp, sárgarépa, paradicsom, 1 db szike, 1 db csipesz, 2 db bonctű, 3 db tárgylemez, 3 db fedőlemez, 1 db cseppentő, vizes glicerinoldat Sárgarépa karógyökere Paradicsom húsos termésfala 24

Készítette: Marsóné Pere Krisztina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Készíts rajzot a karotinkristályokról! 2. Egészítsd ki a szöveget! A karotinoidok.............................. vegyületek. Molekuláikban az elektronok fény hatására könnyen.............................., magasabb energiaszintű.............................. lépnek. Fontosak a fotoszintézisben, mint fényenergiát.............................. színanyagok. A karotinoidok a.............................. közé tartoznak. 3. Rajzold le a macerátumban fénymikroszkóp által látott sejteket! A sejtekbe rajzold be, színezd ki a színtesteket és a likopin kristályokat! Tüntesd fel a nagyítás mértékét! Nagyítás: 10.................... 2. Húzd alá, milyen típusú szövetből készítettük a macerátumot! Bőrszövet Alapszövet Osztódószövet Szállítószövet 3. Döntsd el igaz-e az állítás! a. A sárgarépa karotin kristályai leggyakrabban keskeny rombusz, szélesebb táblás, vagy tűszerűen megnyúlt alakúak....... b. A paradicsom likopin kristályainak, melyek a sejtekben összecsapódva találhatók, általában tű, vagy ár alakjuk van, méretük változó....... Felhasznált irodalom: Dr. Perendi, M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 29-31, 225-226. Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 107., 555-557. 25

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 12. Mikrotom használata Emlékeztető, gondolatébresztő A mikroszkópi technikák egyik nagyon gyakran alkalmazott eljárása a metszés. Megfelelő metszetvastagság esetén biztosíthatjuk, hogy a fény áthatolhasson a vizsgált növényi anyagon, s ezzel lehetővé válhat a mikroszkópos vizsgálat. A lágyszárú növények szárát epidermisz (a hajtás elsődleges bőrszövete) borítja, belső állományát alapszövet tölti ki, melyben szállítónyalábok futnak. A kétszikű és az egyszikű növények szára a szállítónyalábok elhelyezkedése miatt nagymértékben különbözik egymástól. Milyen különbséget és ugyanakkor hasonlóságot figyelsz meg a tök, a füzéres süllőhínár és a búza szárkeresztmetszetében? Figyelj vizsgálódásodnál a farész és háncsrész száron belüli elhelyezkedésére, egymáshoz viszonyított helyzetére, a szállítónyalábok elrendeződésére! Mit csinálj, mire figyelj? 1. Tök szárának csúcs alatti internódiumából (két szárcsomó közé eső, levéltelen részéből) készíts keresztmetszetet kézi mikrotom segítségével. Ehhez a mikrotom csőszerű részébe rögzítsd a szár darabot. Vedd bal kezedbe a kézi mikrotomot, majd jobb kezedben tartott és mikrotom asztalkáján csúsztatott borotvával készíts vékony metszetet! Derítés és toluidinkékes festés után rögzítsd a metszetet glicerin-zselatinban. Figyeld meg mikroszkóp kis nagyításával a szállítónyalábok elhelyezkedését, majd nagyobb nagyítással azok felépítését! 2. Füzéres süllőhínár vízbe merült szárából készíts metszetet tanulói mikrotom segítségével! Készíts a keresztmetszetből natív készítményt! Vizsgáld mikroszkóppal a vízinövény szárának redukált szállítónyalábjait és intercellulárisokban gazdag alapszövetét! 3. Búza kalásztartó internódiumának felső részéből tanulói mikrotom segítségével készíts keresztmetszetet! Fesd meg toluidinkékkel, majd vizsgáld mikroszkóppal a szalmaszár szállítónyalábjainak elhelyezkedését! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Kézi mikrotom, tanulói mikrotom, fénymikroszkóp, tök szár, süllőhínár szár, búza szalmaszár, 3 db tárgylemez, 3 db fedőlemez, 1 db szike, 1 db ecset, 2 db bonctű, 1 db csipesz, 1 db cseppentő, toluidinkék, glicerin-zselatin, víz Mikrotóm használata 26

Készítette: Marsóné Pere Krisztina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mely növények szárát ábrázolják a rajzok? Rajzold le a hiányzó növény szárkeresztmetszetét! 2. Egészítsd ki a mondatokat az alábbi szavak felhasználásával! Egy szó több helyre is kerülhet. kétszikű, lágyszárú, epidermiszt, alapszövetet, szállítónyalábokat, epidermisz, légkamrák, központi hengerben, kör, szórtan A tök...........................,..........................., növény. Szárának keresztmetszetén már kis nagyítással is megkülönböztetjük az................................ (a hajtás elsődleges bőrszövete), az..........................., a........................... és a központi üreget. A bikollaterális szállítónyalábok két körben helyezkednek el. A füzéres süllőhínár.................................. vízinövény. A szárának felületét feltűnően vékonyfalú........................... fedi. Az alapszövetben feltűnően nagy........................... láthatók, melyeknek a lebegés, és a gázcsere biztosításában van szerepük. A szállítónyalábok a........................... találhatók, és jellegzetesen igen redukáltak. A szállítónyalábok kollaterális zárt típusúak. A búza szára keresztmetszetben........................... alakú. Az egysejtsoros epidermisz alatt alapszövetbe ágyazottan a szállítónyalábok részben..........................., részben meghatározott helyeken két körben helyezkednek el. Két kör esetén a külső körben kis szállítónyalábok, a belsőben nagyok helyezkednek el. A nagy szállítónyalábok kollaterális zárt, egyszikű típusúak. 3. Nevezd meg a rajzban ábrázolt szállítónyalábok típusát! floém xilém prokambium................................................................................. Felhasznált irodalom: Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 225-231., 567-568., 581. Dr. Haraszty, Á. et. al, (1990): Növényszervezettan és növényélettan, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 184. http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/novenyek_gombak/ch04s04.html#d0e1415 2014. 04. 13. 27

Biológia 9. osztály A kísérlet leírása 13. Metszetkészítés kukorica gyökércsúcsából és fehér mustár fiatal gyökerének felszívási zónájából Emlékeztető, gondolatébresztő A gyökér a növény rögzítésében, a víz és abban oldott ásványi sók felszívásában játszik szerepet. A gyökér szövettani felépítésére az övezetesség jellemző. A csúcsi része osztódószövetből áll, melyet gyökérsüveg véd. Ezt a sejtcsoportot a megnyúlási zóna, majd a felszívási zóna követi. A felvett anyagokat a szállítási zóna szállítónyalábjai továbbítják a szár felé. Hogyan tud felépítése által megfelelni ezen feladatoknak? Mi segíti a folyamatos növekedésben? A sejtek különböző fejlődési állapotaikban, hogyan segítik a gyökér hoszszanti növekedését? Mit csinálj, mire figyelj? 1. Csíráztass kukoricaszemeket nedves homokban, vagy fűrészporban, vagy nedves szűrőpapíron! Néhány nap múlva a csíranövényke gyökércsúcsából vágj le kb. fél cm hosszú darabot és rögzítsd bodzabélbe! Mikrotom segítségével készíts belőle vékony hossz- és keresztmetszeteket! A festést Ehrichféle haematoxylinnel végezd és a metszetet vizes glicerinben fedd le! A gyökércsúcs hosszmetszeten mikroszkóppal figyeld meg a gyökérsüveget, majd keresd meg az osztódási-, megnyúlási-, felszívási- szállítási- és az elágazási zónát! 2. Néhány mustármagot csíráztass Petri-csészébe helyezett nedves szűrőpapíron! A jól fejlett főgyökér gyökérszőrös zónájának felső részéből készíts metszetet, majd derítsd és fedd le vizes glicerinben! Figyeld meg a bőrszövetet a gyökérszőrökkel! Hozzávalók (eszközök, anyagok) mikrotom, mikroszkóp, 3 db tárgylemez, 3 db fedőlemez, 1 db Petri-csésze, szűrőpapír, homok, vagy fűrészpor, Ehrich-féle haematoxylin, vizes glicerin, kukorica szemtermés, mustármag Metszetkészítés kukorica gyökércsúcsából 28

Készítette: Marsóné Pere Krisztina Biológia 9. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Nevezd meg a gyökér hosszmetszeti rajzán a betűvel jelölt részleteket! f. g. e. d. c. b. a........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ 2. Párosítsd a megállapításokhoz az előbbi ábra megfelelő betűjét! 1) bőrszöveti sejtjei elnyálkásodva segítik a gyökér előrecsúszását a talajban.................... 2) itt termelődnek a gyökérsavak.................... 3) sejtjei szüntelenül osztódnak.................... 4) ezek a sejtek szívják fel a vizet és az ionokat.................... 5) a sejtek differenciálódnak.................... 6) a sejtek elérik végleges alakjukat.................... 7) a szállítószövet fa-, és háncselemei itt együtt találhatók meg.................... 3. A gyökér keresztmetszeti képe alapján rajzolj le egy gyökérszőrrel rendelkező bőrszöveti sejtet! 4. Készíts rajzot a gyökér keresztmetszetének mikroszkópos képéről! Az ábrát készítette Marsóné Pere Krisztina Tölgyesné Kovács, K. (2005): Készüljünk az érettségire biológiából középszinten, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, p. 53. nyomán Felhasznált irodalom: Dr. Sárkány, S. - Dr. Szalai, I. (1966): Növényszervezettani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 144-146., 200-201. Dr. Perendi, M. (1996): Biológiai vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 148-150.