Törzsszám: VO-3/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016.

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA Törzsszám: VO-3/2014 A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. január

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Piac u. 20. sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda@ph.debrecen.hu DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA Felelős tervező: Gábor István okl. építészmérnök, településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-003 TARTALOMJEGYZÉK Az alábbi határozattal (tervezet) jóváhagyandó munkarészek: A Közgyűlés az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdése és a 9/B. (2) bekezdés a) pontja alapján: 1. módosítja Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének megállapításáról szóló 124/2001. (VI. 21.) Kh. határozatot a melléklet szerinti TR/szt. rajzszámú Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő módosítása megnevezésű tervlap és a terv leírása alapján. 2. Felkéri a főépítészt Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének településszerkezeti terv szerinti módosításának előterjesztésére. Rajzi munkarész: TR/szt. Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő módosítása megnevezésű tervlap 1:2000 TR/v. Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő módosítás - változások tervlapja megnevezésű tervlap. Szöveges munkarész: A terv leírása

0752/4 0629/10 Panoráma út 0629/2 01042/3 0629/6 0631/3 0629/5 0629/3 0630 0631/2 0631/9 0631/10 0752/21 0631/11 0752/2 Kb-e 0752/13 01042/7 01042/6 01050/25 0752/20 0752/19 0631/7 0752/17 Mk 1 0752/8 Mk 1 0626/10 0749/4 0750 0752/3 0626/11 0626/12 0626/13 0749/5 0749/19 0753 0626/14 0626/15 0749/6 0749/18 0749/7 0749/17 0626/18 0626/17 0626/16 0633/4 0748 0749/9 0749/8 0749/10 0749/11 0749/20 0749/12 0749/14 0749/13 0749/15 0749/16 0749/2 0752/6 0749/3 0752/14 0752/5 0747/19 0756 0747/2 0747/18 0747/23 0757 Készült az állami alapadatok felhasználásával! Tervező: meglévő telekhatár, alrészlet határ Kb-e Törzsszám: VO-3/2014 Különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (Kb-e) Gábor István okl. építészmérnök, vezető településtervező TT-09-0036 Nagyhaju Attila okl. településmérnök TT-09-0637 meglévő épület tervezési terület határa települési főút 4814.sz országos mellékút gyűjtőút Debrecen 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út -0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület - 0756 hrsz-ú út -0752/14 hrsz-ú út -0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület - 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő településszerkezeti terv módosításának javaslata M=1:4500

Panoráma út E Kb-e Mk Kb-e Készült az állami alapadatok felhasználásával! Tervező: meglévő telekhatár, alrészlet határ Törzsszám: VO-3/2014 területfelhasználások változásának megnevezése: Gábor István okl. építészmérnök, településtervező TT-09-0036 Nagyhaju Attila okl. településmérnök, településtervező TT-09-0637 tervezési terület határa meglévő épület erdőterületből (E) különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (Kbe) mezőgazdasági korlátozott használatú területből (Mk) különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (Kbe) Debrecen 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út -0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület - 0756 hrsz-ú út -0752/14 hrsz-ú út -0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület - 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő településszerkezeti terv módosításának változások tervlapja M=1:4500 TR/v

A terv leírása Debrecen településszerkezeti tervének a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érinti. A településszerkezeti terv módosítás javaslata szerint: A fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges beépítésre nem szánt területen belül különleges egyéb területfelhasználás kerül rögzítésre. A módosítás lényegi eleme: A mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk), ill. az erdőterület (E) helyett beépítésre nem szánt különleges egyéb terület (Kb-e) területfelhasználás kerül rögzítésre. (javaslat szerint) A módosítással érintett helyrajzi szám: 0752/13 hrsz. Terület felhasználás területi változása: (területrészen belül) Sajátos használat megnevezése Területfelhasználás szerinti bruttó területnagyság érvényben lévő szerkezeti terv szerint (ha) szerkezeti terv módosítási javaslata szerint (ha) mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk) 12,02 0 erdő terület (E) 6,18 0 különleges egyéb terület (Kb-e) 0 18,20 Összesen 18,20 ha A tervezési területet határoló infrastrukturális elemek a Panoráma út, mint gyűjtőút és a Diószegi út, mint 4814. számú országos mellékút a módosítás során nem változik. A terület megközelítése ezen úthálózati elemekről biztosított. A területrészre vonatkozó településszerkezeti terv módosításának a település egészére nincs kedvezőtlen hatása. A területrész terv szerinti felhasználásának eredménye: A módosítással érintett területen belül egységes terület-felhasználás kerül megállapításra, mely lehetőséget teremt a fejlesztési elképzelések megvalósítására. Debrecen, 2016. január hó

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA Törzsszám: VO-3/2014 B RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. január

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Pia -513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda @ph.debrecen.hu DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA Felelős tervező: Gábor István okl. építészmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-0036 Nagyhaju Attila okl. településmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-0637 TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarész: Debrecen Megyei Jogú város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. számú rendelet módosítása (rendelettervezet) Rajzi munkarész: A R.81.. 1.számú melléklet szerinti belterületi szabályozási tervlapok és a 2.sz melléklet szerinti külterületi szabályozási tervlapok módosításaként VO-3/2014. törzsszámú TR/sz. szabályozási terv módosítása tervlap M 1:2000 léptékben Debrecen, 2016. január

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK... /2016. (...) önkormányzati rendelete Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. (2) bekezdés b) pontjában és a 62. (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdésében és 42. (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi, környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi, ingatlanügyi, erdészeti, közlekedési, növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője, Hajdú-Bihar Megyei - vízvédelmi és vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Debreceni Rendőrkapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 40. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, valamint a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013.(I.24.) önkormányzati rendelet 59. (2) bekezdésének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. A R. 81.. 1.sz. melléklet belterületi szabályozási tervlapok és a 2.sz melléklet szerinti külterületi szabályozási tervlapok módosításaként a TR/sz rajzszámú szabályozási terv módosítása tervlap szerint módosulnak. 2. Záró rendelkezések E rendelet a jóváhagyástól számított 30 nap után lép hatályba.

0752/4 0629/10 Panoráma út 0629/2 01042/3 0629/6 0631/3 0629/5 0629/3 0630 0631/2 30.0 0631/9 ht 0631/10 ht 0752/21 ht ht ht ht ht 0631/11 22.0 0752/2 0752/20 ht ht Kb-e 0752/13 01042/7 01042/6 01050/25 0752/19 0631/7 0752/17 Mk 1 0752/8 Mk 1 0626/10 0749/4 0750 0752/3 0626/11 0626/12 0626/13 0749/5 0749/19 0753 0626/14 0626/15 0749/7 0749/6 0749/18 0749/17 0626/18 0626/17 0626/16 0633/4 0748 0749/9 0749/8 0749/10 0749/11 0749/20 0749/12 0749/14 0749/13 0749/15 0749/16 0749/2 0752/6 0749/3 0752/14 0752/5 0747/19 0756 0747/2 0747/18 0747/23 0757 Készült az állami alapadatok felhasználásával! Tervező: Gábor István okl. építészmérnök, településtervező TT-09-0036 Nagyhaju Attila okl. településmérnök, településtervező TT-09-0637 ht meglévő telekhatár, alrészlet határ meglévő épület tervezési terület határa helyi természetvédelmi terület határa I.rendű közlekedési célú közterület Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb-e) Törzsszám: VO-3/2014 Debrecen 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út -0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület - 0756 hrsz-ú út -0752/14 hrsz-ú út -0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület - 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő szabályozási terv módosításának javaslata M=1:4500 Kb-e beépítési mód: szabadonálló, legkisebb alakítható telek területe: 5 ha. legnagyobb beépítettség értéke: max. 5%, építménymagasság értéke: 8,5-12,5 m.

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő településrendezési terv MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ Törzsszám: VO-3/2014 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti teljes eljárás VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓJA 2016. január

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt területrészét érintő településrendezési terv MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT MUNKARÉSZ Felelős tervező: ALÁÍRÓLAP Tervező: Gábor István okleveles építészmérnök várostervező névj. sz.: TT-09-0036 Nagyhaju Attila okleveles településmérnök, várostervező névj. sz: TT-09-0637 Környezetvédelmi szakági tervező: Tájrendezés szakági tervező: környezetvédelmi szakmérnök, szakértő névj. sz.: SZKV-1.1/09-0036, SZKV-1.2/09-0036, SZKV-1.3/09-0036, SZKV-1.4/09-0036, Zsila László okleveles táj- és kertépítészmérnök névj. sz.: TK-09-0583/16. Közlekedés szakági tervező: Gulyás Imre okleveles építőmérnök, közlekedéstervező névj. szám.: K1d-1/09-0057, KÉ-T/09-0057 Vízi közművek, energiaellátás: Szabó Lóránt okleveles gépészmérnök névj. sz.: Tv-T-09 0408, Te-T 09-0408 Hírközlés szakági tervező: *Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál található. Ádám Veress Ferenc villamosmérnök,településtervezési hírközlési tervező névj. sz.: TH-15-0391, 15-30004

1.KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE TARTALOMJEGYZÉK (készült a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti tematikával) 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása 1.1.1.1.-1.1.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.1.1.3. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek 1.1.1.4. védelmi és korlátozó elemek 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása 1.2.2. a településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.1 Közúti hálózati kapcsolatok 3.2. Főbb közlekedési csomópontok 3.4. Közösségi közlekedés 3.6. Főbb gyalogos és kerékpáros közlekedés 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK 4.1. viziközművek (vízellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés) 4.2. energiaellátás 4.3. hírközlés (távközlés, műsorszórás, adatátvitel) 4.4. megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 5.2.1. A várható környezeti hatások elemzése 5.2.2. Szinergikus hatások szerinti megítélés 5.2.3. Országhatáron átterjedő hatás 5.2.4. Környezetre kockázatos hatások megítélése 5.2.5. A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján 5.2.6. Védett területek érintettsége 5.2.7. Társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti elemek változásai 5.3. Környezetterhelési szempontból a módosítás hatásai 5.3.1. Települési környezet védelme 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 8. BEÉPÍTÉSI TERV 9. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

1.KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1.1. Javasolt településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása A hatályos településszerkezeti terv területfelhasználási adatai: területfelhasználás jellege területe (ha) 9.3.0 mezőgazdasági korlátozott használatú terület 12,022 8.0 erdőterület 6,1817 összesen: 18,2037 a hatályos településszerkezeti tervlap a tervezési területet érintő kivonata A településszerkezeti terv módosítása révén beépítésre nem szánt terület módosítására kerül sor. A tervezési terület területfelhasználás tekintetében jelenleg mezőgazdasági korlátozott használatú területbe és erdőterületbe sorolt, de tekintettel arra, hogy erre a szabadidős létesítményre több fejlesztési igény is jelentkezett az utóbbi években támogató településfejlesztési döntést hozott az Önkormányzat. Így településrendezési szerződésbe foglalható a fejlesztés rendezési tervi feladata. 1.1.1.1.-1.1.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek nagysága nem változik. Területi mérleg területe területe jelenlegi területfelhasználás jellege tervezett területfelhasználás jellege (ha) (ha) mezőgazdasági korlátozott használatú terület 12,022 különleges beépítésre nem szánt 18,2037 erdőterület 6,1817 egyéb terület teljes terület: 18,2037ha beépítésre szánt területek 0 0 változás:0 beépítésre nem szánt területek 18,2037 18,2037 1.1.1.3. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek - szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek (országos úthálózati elemek) nem tagolják, csak határolják a tervezési területet. Jelen módosítás nem változtatja meg ezen elemek nyomvonalát, keresztmetszeti jellemzőit. - szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek nem változnak. A szerkezeti tervi javaslatban létrejövő különleges beépítésre nem szánt terület továbbra is aktív zöldfelületi környezetet biztosít a benne lévő szolgáltató tevékenységhez. 1.1.1.4. védelmi és korlátozó elemek - védőtávolságok a területet csak a Létavértesi út felől érintik, a közúti védőtávolság 50m-es szélességben jelet területhasználati korlátozást.

- táji és természetvédelmi elem a terület északi részén lévő helyi természetvédelmi területként jelent korlátozást. - kulturális örökségvédelmi elemek közül régészeti érdek jelenik meg a területen, melyet az örökségvédelmi adatszolgáltatás rögzített. Egyéb védelmi, korlátozó elem nem jelenik meg a területen. 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.2.1. a településszerkezeti változások bemutatása változások tervlapja Területfelhasználási elemek változásai: mezőgazdasági korlátozott használatú területből különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (12,022 ha) erdőterületből korlátozott használatú területből különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (6,1817ha) A területfelhasználás változásának indoklása: A cca. 18,2 ha nagyságú terület új területfelhasználását egyrészt az alacsony termőföld és erdő minőség érték, másrészt a mezőgazdasági földhasználat korlátai indokolják, de a kialakult természetközeli idegenforgalmi célú hasznosítás nem befolyásolja a korábbi az Erdőspusztákra jellemző területhasználatokat. Az elaprózott, vegyes tulajdon is azt indokolja, hogy egységes területként őrizze meg a tájkarakterét a terület. Ennek adottságai megvannak, közművesítése alternatív energiaellátással, víziközművek pedig kialakult kommunális hálózat felhasználsásával és közműpótlókkal megoldottnak tekinthető. Az Erdészeti Igazgatóság a HBG/01/07783-2/2014 számú előzetes véleményében kifogást nem emelt az erdőterület különleges beépítésre nem szánt területként történő rögzítése ellen.

1.2.2. a településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A térségi területfelhasználás szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. Térségi területfelhasználás tekintetében a tervezési területen módosítással érintett terület jelenleg is beépítésre nem szánt területként mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térséget érint. E két területfelhasználási térség a város területén az MTrT szerint: erdőgazdálkodási térség: 16 599,83ha. 1. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti erdőgazdálkodási térség követelmény: OTrT 6. (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) pont: az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; OTrT 7. (1) bekezdés: Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár (OEA) szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja. - a MTrT erdőgazdálkodási térségének a területe összesen (A): 16 599,83 ha, - az OEA szerint erdőterületnek minősülő terület (B): 14 859,08 ha. - a hatályos településszerkezeti tervben az erdő terület: 16 557,95 ha, - a tervezett módosítással az erdőterület csökkenése/növekedése: 6,18 ha, - a tervezett módosítás után az erdőterület igazgatási területen belül (C): 16 551,77 ha. 16599,83x0.85 (14109,85) < 16551,77ha és 14859,08x0,95 (14116,13) < 16551,77ha és a erdőgazdálkodási térségben nagyvárosias lakóterület nem került kijelölésre, tehát a követelmény teljesül. 2. A Térségi Szerkezeti Terv szerinti mezőgazdasági térség követelmény: OTrT 6. (2) bekezdés: A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: b) pont: a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. a követelmény teljesítése: (lásd 2. sz. rajzi melléklet)

A település közigazgatási területén - a MTrT mezőgazdasági térségének a területe összesen(a): 16.823,58 ha, - a hatályos településszerkezeti tervben a mezőgazdasági terület: 17.106,15 ha, - a tervezett módosítással a mezőgazdasági terület csökkenése/növekedése: 12,022 ha, - a tervezett módosítás után a mezőgazdasági terület (B): 17.094,13 ha. (A) x 0.85 (B), és a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes területfelhasználási egység nem került kijelölésre, tehát a követelmény teljesül. Az infrastrukturális elemek tekintetében sem országos vonalas elem, sem térségi infrastruktúrális elem nem érinti a tervezési területet, de a panoráma út mentén tervezett egy térségi kerékpárút hálózati elem, a Létavértesi országos mellékúttal együtt. Országos és térségi övezeti tervek: Országos övezetek szintjén az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Tftv.), a térségi övezetek szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. 1.Az ökológiai hálózat térségi övezetei közül az ökológiai pufferterület övezet (MTrT 3.1. sz. mell.) - a 282/2009. Korm. rendelet szerinti adatszolgáltatás alapján lefedi a tervezési területet. 3. A pufferterület övezet (MTrT 3.1. sz. mell.) követelmény: Tftv. 23/A (2) bekezdés: A településrendezési tervek készítése során c) pont: az országos ( ) és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/ 5%-kal változhat; a követelmény teljesítése: (lásd 10. sz. rajzi melléklet) A település közigazgatási területén az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével lehatárolt puffer terület övezet határait jelen módosítás nem változtatja meg. - területe a MTrT térségi szerkezeti tervében (A): 12.548,42 ha, - területe a HNP adatszolgáltatása szerint (A): 12.821,11 ha, - területe a hatályos településszerkezeti tervben: ha, - területének csökkenése/növekedése a tervezett módosítással: 0 ha, - területe a tervezett módosítás után (B): ua.ha. (A) x 0,95 (B) (A) x 1,05, tehát a követelmény teljesül. követelmény: OTrT 19. : Puffer területen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha a terület a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. kivonat az Tftv. 3/2. mellékletéből és a módosítással érintett területen jelölt termőföld értékek kivonata Jelen módosítás nem jelöl ki beépítésre szánt területet. 2. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület nem érinti a tervezési területet. 12/A. (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek lehatárolásához és kiterjedéséhez. Az elhelyezkedése térképi beazonosítás alapján nem érinti az újonnan beépítésre szánt területek lehatárolását.

3. Az Tftv. szerinti jó termőhelyi adottságú szántó terület az Tftv. mely a hatályos településrendezési tervekben is beépítésre szánt területként jelenik meg. 12/A. (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. kivonat az Tftv. 3/3. mellékletéből A jogszabályban meghatározott államigazgatási szerv nem adott tájékoztatást a jó termőhelyi adottságú szántóterületek lehatárolásához, és kiterjedését illetően. Az elhelyezkedése térképi beazonosítás alapján nem érinti az újonnan beépítésre nem szánt területek lehatárolását. 4. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete az erdőkataszteri nyilvántartásban rögzítettek és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya által közölt adatok alapján (04.4./151-2/2015 ikt. számú állásfoglalása) (333/A3 jelű elsődleges rendeltetése gazdasági erdő) erdőtag érinti a tervezési területet, de annak kivonása és megváltása a Célmegvalósító kezdeményezésére elindult. 5. Az Tftv. szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének pontosítását a megyei területrendezési terv még nem tartalmazza, lehatárolásához és kiterjedéséhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem adott tájékoztatást. kivonat az Tftv. 3/4. mellékletéből k kivonat az Tftv. 3/5. mellékletéből 6. Az Tftv. szerinti világörökségi és világörökségi várományos terület övezete a települést nem érinti. kivonat az Tftv. 3/6. mellékletéből

7. Az Tftv. szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezete - az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján (hivatkozással a korábbi TIVIZIG K000005-0175/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) nem érinti a tervezési területet. kivonat az Tftv. 3/7. mellékletéből és az államigazgatási szerv által jelölt védőterület 8. Az Tftv. szerinti nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete nem érinti a tervezési területet. 9. Az Tftv. szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete a település közigazgatási területét lefedi, a tényleges kiterjedésének meghatározásához a 282/2009. Korm. rendelet szerinti érinti érintett államigazgatási szerv tájékoztatása szerint (hivatkozással a HM Hatósági Hivatal HHI/294-1/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a kiemelt honvédelmi terület és a honvédelmi terület övezetébe tartozó ingatlanokat valamint azok védőterületeit nem érintik. Tftv.12. (2) bekezdése szerinti további megyei övezetekkel való összefüggések bemutatása: 10. Az MTrT és Tftv. 19/A. -a szerinti erdőtelepítésre javasolt terület övezete az érintett államigazgatási szerv tájékoztatásának hiányában nem határozható meg. 11. A Tftv. 19/B. -a szerinti ásványi nyersanyagvagyonterület övezete (hivatkozással a BAZ Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya által 2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet nem érinti.

12. A Tftv. 23. -a szerinti rendszeresen belvíz járta terület övezete (hivatkozással a TIVIZIG K000005-0093/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet belvízzel alig veszélyeztetett területként határozza meg. 13. A Tftv. 25. -a szerinti földtani veszélyforrás területének övezetét a hatályos MTrT nem tartalmazza, adatszolgáltatása alapján (hivatkozással a Miskolci Bányakapitányság MBK/76-4/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) nem érinti a tervezési területet földtani veszélyforrás. 13. A Tftv. 27/A. -a szerinti honvédelmi terület övezetét a hatályos MTrT tartalmazza, (Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal HHI/294-1/2015. ikt. számú levelében foglaltakra) a tervezési területet nem érinti honvédelmi érdek. A Tftv. VI/A. fejezetében ajánlott megyei övezetek közül a hatályos MTrT tartalmazza a tájrehabilitációt igénylő terület övezetét. Az érintett tervezési területet nem érinti a lehatárolás. 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK Előzmények: Debrecen város településrendezési tervének felülvizsgálata a jelenleg Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0632 hrsz-ú Panoráma út - 0752/19, 0752/20, 0752/2, 0752/21 hrsz-ú beépítésre nem szánt területek által határolt terület részét érintő övezeti átsorolási igények miatt merült fel. A településrendezési módosítás külterületi ingatlanon valósul meg. A tervezett módosítások: mezőgazdasági korlátozott terület > beépítésre nem szánt különleges terület (új szabályozás) gazdasági erdő terület > beépítésre nem szánt különleges terület (új szabályozás) A tervezési területre vonatkozó területi mérleget a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A tervezési területet érinti: - Országos ökológiai hálózat, és az ökológiai hálózat puffer övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

Táji, természeti adottságok tekintetében a tervezési területet nem érintik a hatályos településrendezési szakterületi vizsgálatoktól eltérő új megállapítások. Országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési területet nem érintik. Erre vonatkozólag a Hortobágyi Nemzeti Park adatszolgáltatása nem tartalmaz védendő természeti értéket sem területi megfogalmazásban, sem védendő faj-alfaj fellelhetőségének (meglévő védendő élőhely) megjelölésében. A terület ugyanakkor az Országos Ökológiai hálózat puffer területeihez tartozik. A puffer terület feladata, hogy védelmezze a magterületek élőhelyeit, mérsékelve a magterületek körül fellépő káros hatásokat. Környezetet terhelő, degradációt okozó tevékenységek nem folytathatók. A tervezési terület Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekhez való tartozása a felszín felett megjelenő épített objektumok zavaró hatásait korlátozza, különös figyelem elvárásának megfogalmazásával, pl. felszín feletti közmű vezetékek lehetőleg csak föld alatt építhetők. A tervezési területet nem érinti: - Natura 2000 Különleges természetmegőrző területet - Natura 2000 Különleges madárvédelmi területet - Ex lege védett területet A tervezési területet É-i irányban közlekedési- majd erdő terület; K-i irányban közlekedési- majd vegyesen szántó-tanyaerdő terület; D-i irányban szántó terület; Ny-i irányban szántó és közlekedési-, majd szántó és erdő terület határolja. A módosítással érintett terület jelenlegi, valóságos használata turisztikai-ökoturisztikai célú gazdálkodással hasznosított terület. Ez a használat jelen formájában több éves távlatban fennáll, amint jelenleg is. A tervezési terület (182.048m2) egésze beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási és övezeti besorolásba javasolt. A tervezési területen jelenleg szállodai- ill. falusi vendéglátás folyik. Turisztikai céllal állattartási és takarmánytermelési tevékenység szolgálja az alapvető, fő hasznosítási célokat. A tervezési terület ÉK-i, ill. D-i részén állattartás folyik, mely elsősorban turisztikai célokat szolgál: 17 ló, 12-14 szürke marha, 2 szamár, 14-15 kecske, 60 racka juh, 100-120 sertés, 50 liba, 70 kacsa, 300 tyúk, 300 gyöngytyúk számára van kiépített karám és istálló, ól és egyéb állattartási épület. A lista néhány tétele a génmegőrzés ökológiai céljaiban is részt vesz, egyébként a széles szortimens régi tanyaközponti gazdálkodást tükröz. A terület K-i, és D-i részén takarmány termesztés folyik, így alakítva ki egy kerek egész gazdálkodást. Az ilyen komplex rendszer példa értékű lehet. A terület tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területhez való tartozása miatt a tervezési terület későbbi megjelenésének kialakítása nagyon fontos. A várhatóan megjelenő, ill. meglévő épületek-építmények tájba illesztése érdekében fasorok telepítése lehet szükséges, mely a mikro környezet növényzettel való fedettségére is előnyös hatással lehet. A meglévő épületek anyagukat és méreteiket tekintve alapvetően beilleszkednek a tájba. A terület ÉNy-i részén található szálloda megfelelően sűrűn beerdősült terület-rész közepén fekszik. A kétemeletes épület a nagyszámú magas fa miatt optikailag nem látható. A megújuló energiák hasznosítása tekintetében több pozitív példát lehet az ingatlanon megtalálni: A tervezési terület D-i szélén napelem-park található, melynek megjelenése a tájban idegen, viszont az elemek elsősorban csekély magassági méreteiből adódóan növényzettel könnyen leválaszthatók a tájképből, árnyékhatás megjelenése nélkül. A területen termálkút is működik, melynek hőenergiáját használják ki az épületek és a medencék fűtésére. Természeti adottságok Debrecen környékén három jellegzetes táj találkozik: a Nyírség, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Berettyó vidéke. A város földrajzi elhelyezkedése minden korszak népét vonzotta. Régészeti leletek, tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város területe az újkőkor óta lakott hely, mai helyén már az i.e. III. évezred közepén is léteztek állandó emberi települések. Debrecen városa a Dél-Nyírség kistáj területén fekszik. A 100-162 m közötti tszf-i magasságú kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság. Északi része közepes magasságú tagolt síkság, a relief 8 m/km2, déli része vertikálisan kevésbé, horizontálisan jobban tagolt hullámos síkság. Felszínét ÉÉK-DDNY-i csapású völgyek tagolják. A lejtésirány D-DNY-i. Az északi részen széles sávban alakultak ki szélbarázdák, deflációs mélyedések, parabola és szegélybuckák. A közepes defláció korlátozza a mezőgazdaságot.

A felszín közeli üledékek jelentős része az 1-25m vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok. Jellegzetes kísérőjelensége a kovárványosodás. Utolsó mozgások a későglaciálisban voltak. Viszonylag nagy területet fed a nyírvízlaposokhoz kapcsolódó folyóvízi homok, mésziszapos homok, ezek a holocénban alakultak ki. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten meleg. Keleten mérsékelten száraz, máshol száraz. Az évi napsütéses órák száma 2000 óra, ebből nyáron 810, télen 180 a napfénytartam. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 C, a tavaszi határnap április 11, az őszi október 15. A fagymentes időszak hossza 188 nap. Az évi maximum 34 c, a minimum -17 C. A csapadék területi eloszlása változatos, évente 560-590 mm hull, keleten 600 mm felett. Az egy napi csapadékmaximum 80-90 mm. A hótakarós napok száma 40 nap, vastagsága 18 cm. Az ariditási index 1,19-1,25. Az uralkodó szélirány ÉK-i, illetve É-i és D-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s alatti. A csapadék eloszlása szeszélyes, ez határozza meg a termesztett növényeket. A D felé futó vízfolyások a Berettyóba folynak, egymással párhuzamosak (Konyári Kálló, Derecskei Kálló, Kondoros,Tócó). Bővebb vízhozamot csak kora tavasszal és nyár elején szállítanak. Vízminőségük III. osztályú. Állóvizeit 3 természetes tó képezi, melyet 8 víztározó egészít ki. A talajvizet ÉK-en 4-6 méteren, máshol 2-4 méter között találjuk, kémiai jellege nátriumos, illetve kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége közepes, szulfáttartalma viszonylag magas. A legtöbb településnek ártézi kútja van, átlagos mélysége 100 méter alatt van, vízhozama mérsékelt. Debrecenben több fúrásból nátriumkloridos gyógyvizet emelnek ki. A felszíni vízkészlet kihasználása 80%, a felszín alatti 20%. A kistáj a Nyírségi flórajárás része, jellegzetes társulásai a tölgy-köris-szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek. Nagy területet borítanak a homokpusztagyepek és homokpusztarétek, jellegzetes fajok a magyar kökörcsin, a debreceni csomolya és a réti angelica. Az erdők elsősorban lágylombú erdők. Legfontosabb mezőgazdasági kultúrák: rozs, őszi árpa, burgonya, dohány. A kistájat döntően homoktalajok uralják, futóhomok, humuszos homoktalaj és kovárványos barna erdőtalaj. Löszös felszíneken réti csernozjomok és szolonyecek. Emellett lápos réti talajok is vannak, tehát a kistáj mezőgazdasági potenciálja kicsi. A területhasználat jellemzői a kistájon a következők: belterület: 6,8%, szántó 49, 1%, kert 2,1%, szőlő 2,1%, rét, legelő 6,3 %, erdő 33,1%, vízfelszín 0,05%, ártér 0,05%, védett terület 0,7% A kistáj területén az évi átlagos csapadék összege 550-600 mm közötti, ebből a vegetációs időszakra mindössze 350 mm várható. A tervezési terület a Debrecentől néhány km-re kezdődő és a várost mintegy 20-30km szélességű karéjban D-től ÉNy-ig körül ölelő Erdőspuszták területén belül, annak DK-i részében helyezkedik el. Az Erdőspuszták egy kiterjedt mozaikos erdős terület, ahol az erdő foltok közötti fedetlen sávokban a felgyorsuló szelek, a defláció erőteljes károkat okozhat a termő talajokban. A szűk tervezési terület valódi biológiai potenciál értéke, a biodiverzitás előnyösen magas. A tervezési területet délről szegélyező vízgazdálkodási területen viszont magas. A változatos, sokféle megjelenés (kaszáló, erdő, tó, lovas pálya, parkosított terület, stb) miatt a szegélyhatások a területnagysághoz képest kifejezetten nagy mértékűek és erősek. A tervezési területhez legközelebb a Bánki láprétek és erdők (12) találhatók. 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata Tájtörténeti vizsgálat Debrecen területének egy része a Hajdúsági löszháthoz, másik része a Dél-Nyírség hullámzó homokterületéhez tartozik, a közigazgatási terület D-DNy-i része a Bihari síksághoz csatlakozik. A természetes vízfolyások környezete évszázadokig mély fekvésű adottságai miatt mocsárvilág volt, melyek nyaranta kiszáradva szikes gyepeket alkottak. A magasabban fekvő területeket népesítette be a lakosság. Debrecen a Hajdúság jellegzetes és fontos települése. Településszerkezetén kis mértékben a mai napig látható nyomot hagytak a hajdúsági városok kialakulásának jellegzetes nyomai.

A természetes táj évszázadokkal korábban alapvetően erdőkkel sűrűn tarkított gyepes legelőkből állt. A táj a népesség növekedésével arányosan fokozatosan megváltozott, folyamatosan növekedett a szántó gazdálkodás területe, míg az arra megfelelő részeken a gyepgazdálkodás megmaradt, az erdők nagy része viszont áldozatul esett. A vízfolyások XIX. századi szisztematikus szabályozása, a vízzel tartósan borított területek lecsapolása megváltoztatta a terület használatokat, de valószínűleg a klimatikus körülményeket is. Az Erdőspuszták a kistáj egyik legerdősültebb területét adják, különösen érdekes és értékes a mozaikos elrendezésben váltakozó erdő-gyep-legelő gazdálkodás, valamint a néhány mélyületben felhalmozódó vízből táplálkozó tó. Ezek léte sajnos a vízutánpótlás gyérülésével egyre nagyobb veszélybe kerül. Tájhasználat értékelése A tervezési terület erdő-, gyep-, ill. turisztikai gazdálkodással hasznosított. Hagyományoshoz közelítő állattartás, valamint komoly vízfelület is található a területen belül. Mindezekből következik, hogy az ingatlan tájképi megjelenése változatos. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A tervezési területen regisztrált védendő objektum, élőlény nem található, ugyanakkor a terület az Országos Ökológiai Hálózat puffer területeinek része. 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok A konkrét tervezési területet az ökológiai hálózat puffer területéhez tartozást kivéve nem érintik természetvédelmi védettségek. Az Erdőspuszták különösen, de Debrecen környéke sok rész területének értékei miatt Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területhez tartozik. Az Alföldi táj ezen részén különösen nagy érték az erdő. Az Erdőspuszták ráadásul olyan mozaikos kialakulású, kiterjedt terület, ahol a domborzat is változatos, az erdőfoltokat szántók, legelők és tavak tarkítják. A változatosságból adódik, hogy a biodiverzitás általában magas, a tájképet gazdagító szegélyhatások rendkívül nagyok. A változó táj jó élőhelyet biztosít a kis- és nagy vadaknak, de a fauna táplálkozási láncot alkotó minden tagjának is. Ökológiai hálózat A konkrét tervezési területet az Országos ökológiai hálózat puffer területéhez tartozás miatt az itt folyó tevékenységek feladata, hogy csökkentse a környezetében lévő ökológiai magterületeket esetleg érő káros behatásokat. Ezért nem szabad olyan természeti károsodást okozó tevékenységet folytatni. A 2003. évi XXVI. törvény az országos Területrendezési Tervről a következőképpen rendelkezik az Ökológiai Hálózathoz tartozó Pufferterület övezetéről: 19. 67 Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. A módosítás várható tájkép módosító hatásai A módosítás alapvetően nem változtatja meg a terület tájképi megjelenését, nagy volumenű építkezés nem várható, és a beépítési lehetőségek korlátai miatt nem is lehetséges. Az erdősült területen meglévő szálloda épülethez csatlakozhat esetleges bővítés épülettömegének tájba illesztése is megoldható, amennyiben sem magassági, sem horizontális kiterjedésében nem növekszik aránytalanul. Az erdő fennmaradása viszont mindenképpen szükséges a tájba illesztés megoldottságának érdekében. A változtatással elvárható fejlesztés javíthatja a környező területek életszerű működésének esélyeit és körülményeit, növelheti a valódi biológiai potenciált, jó példát mutathat a környező, évtizedekkel ezelőtt kialakított mezőgazdasági területek számára. A deflációt okozó szelek sebességének és erejének csökkentésében a növényzettel (leginkább fákkal) való fedettség a leghatékonyabb eszköz. 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok Javasolt a tervezési területen É-D irányban, az állattartó épületek és a napelem park között húzódó belső út mentén fasor telepítése, mely jól szolgálná a meglévő épületsor legelő felőli tájba illesztését. Javasolt a terület D-i részén lévő napelem-park tájba illesztése érdekében az árnyékhatás okozó sáv kihagyásával többsoros, kiskoronájú fákból és cserjékből álló fásítás telepítése. A napelemek takarására nem szükséges magas fákat használni, hiszen a berendezés maga sem magasabb 2m-nél. A takarásra szolgáló fásítás minden oldalról vegye körbe a napelem-parkot.

Javasolt ezen felül az ingatlanon belül további fasorok telepítése a különböző funkciójú területrészek lehatárolására. A telepítésre nagyrészt honos, részben gyorsan növő, de nem invazív fajok és azok fajtái használhatók. Javasolt kis levélfelületű taxonok telepítése (Quercus robur, Quercus cerris, Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia Raywood, Ulmus laevis, Ulmus minor, Ulmus glabra, Acer platanoides, Malus sylvestris, Pyrus pyraster, Crataegus monogyna, Prunus spinosa, stb.). A beültetésre javasolt fasorok védik a terület-használat zaj-, fény-, füst-, szag-, stb. emissziójától a környező mezőgazdasági területek művelőit és faunáját, a környezetben lévő ökológiai magterületek élőhelyeinek élővilágát. A megfelelően kialakított fasorok, fásítások az épületek, berendezések tájba illesztésének legfontosabb eszközei. A változással érintett terület valódi biológiai potenciál értéke, a biodiverzitás növekedni fog a javasolt növény telepítések végrehajtása után. 2.1.4. Biológiai aktivitásérték változása A terület hatályos településszerkezeti tervén jelölt és a tervezett állapotnak az összehasonlító vizsgálata a biológiai aktivitás értékek összesítéséhez az Étv. 7. (3) bekezdése b.) pontja szerint nem szükséges. ZÖLDFELÜLETI FEJLESZTÉSEK Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai Telephelyen belüli intézményi kertek, vonalas zöldfelületi elemek A rendezvényház, és a tó körüli parkosított terület fenntartása nagymértékben hozzájárul a rekreációs igények teljesítéséhez. Fontos szerepük van a telephelyen belüli közlekedő utak mentén telepíthető zöldsávoknak is, melyek fasorok és az alattuk lévő intenzív fenntartású aljnövényzet (talajtakaró cserjék, virágok, vagy gyep) együttesével biztosítanak változatosságot és valódi biológiai potenciált. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok Az ingatlan nagy felületű, belső területein lehetőleg többszintes növényállománnyal fedett zöldfelületek kialakítása javasolt, a fasorok-zöldsávok telepítésének javaslata is ezt a szerepet szolgálja. A zöldfelületek ökológiai szerepe rendkívül fontos, az épületekkel sűrűn betelepült telephelyek esetében különösen. A növényzet javítja a mikroklímát (hűti, párásítja, segít a levegő megszűrésében), gyengíti az időnként erős szélhatásokat, szélmentes meleg időjárás esetén viszont beindítja a terület átszellőzését. Települési klíma Az ingatlan klímája az Alföldre jellemzően az országos átlagtól melegebb és szárazabb nyáron, télen pedig hidegebb. A tenyészidőszakra eső csapadék 250-300mm körüli, a téli csapadék azonban segíti a növényzet tavaszi megindulását. Az időjárási szélsőségek a globális felmelegedés hatására erősödnek: hosszabbak az aszályos időszakok, erősebbek a viharok idején a szelek, intenzívebbek a zivatarok és a jégesők. Minden épített környezet klímája melegebb és szárazabb, mint a környező táj, ez elsősorban az épített elemek sűrűségének következménye, ugyanis ezek jobban magukba zárják, majd intenzíven kisugározzák a környezetükbe a hőt. Dinamikus hőegyensúly van jelen mindenütt, mely a beérkező és kisugárzódó valamint a felhasznált energiák pillanatnyi eredője. Ez a hőegyensúly magasabbra tolódott, így emelkedik a beépített környezet, a település hőmérséklete is. A hőegyensúly viszont megváltoztatható. A paraméterek közül a beérkező energiákon nem tudunk módosítani. Változtatni lehet viszont a beérkező energiák elnyelődésén, ezen keresztül a környezetbe való kisugárzáson, az energiák felhasználásán, valamint a kisugárzott hő településről való eltávolítása is segíti a települési klíma javulását. Az energia elnyelődés csökkentésének alapvetően három eszköze van: - az épített felületeket minél világosabb színűre kell színezni, miáltal a fényben lévő energia kisebb mértékben nyelődik el a felületek anyagában - optimalizálni, csökkenteni kell a szilárd, épített felületeket, részben a szükségtelen felületek megszüntetésével, részben növényzeti fedéssel - Növelni, intenzívebbé kell a zöldfelületek mennyiségét-minőségét, fasorok, zöldsávok létesítésével, de akár tetőkertek, zöldfalak építésével. -

Fentebb vázolt telepítések a tervezési területen jelentős részt már megvalósultak, de belső és határoló fasorok fásított sávok telepítése növekményként szükséges. Javasolt a termálkút vizéből leválasztott gázok begyűjtése és tárolása, majd energiatermelés céljából való felhasználása. Ezzel is csökkenthető a légkörbe jutó szénhidrogének mennyisége. Kifejezetten fontos általában a csapadékvizek szilárd felületekről való elfolyásának lassítása és csökkentése. Ebben a munkában nagyon fontos a burkolatok vízáteresztő képességének javítása, vagyis a teljesen zárt burkolatok fokozatos cseréje hézagos, áteresztő burkolatra. Fontos az összegyűjtött vizek lehetőség szerinti legnagyobb mértékű tárolása, majd a növényzet locsolására való helyszíni felhasználása. A növényvilág rengeteg oxigént termel, és por- valamint pollen megkötő szerepe is jelentős. Javasolt tájrendezési szempontú intézkedések A szabályozási terv elkészítése során a következő tájrendezési vonatkozású szempontok érvényesítése kívánatos: A fásítások alapvetően segítik a terület tájba illesztését, de ez csak abban az esetben biztosítható, ha az őshonos és idegen taxonok aránya nem rugaszkodik el túlzott mértékben a táj természetes összetételétől. A terület tájba illesztésének érdekében a fásítások telepítése mielőbb megvalósítandó, és megkövetelendő, de a folyamatos növénnyel való borítottság biztosítása (a terület művelése) javasolt. Ezekhez a fásításokhoz a tájba illeszkedő, honos lombhullató, nagy és közepes koronájú taxonok használandók. A megfelelően kialakított záró fásítások a terület tájba illesztésének legfontosabb eszközei. A faállomány alkotói a területre jellemző tölgy-kőris-szil ligeterdő társulás fő- és elegy fajaiból kerüljenek ki (kocsányos tölgy, magas kőris, vénic szil, mezei szil, hegyi szil, korai juhar, fehér nyár, vadkörte, stb.). Az épületek, építmények és berendezések tájba illesztése miatt viszont mindenképpen fontos a fásítások, zöldfelületek betelepítése. A tervezési területen belüli fásítások telepítése a különböző deflációs és szárító hatású szélterhelések csökkentését is segítik. A hatályos tervekkel való egyeztetés eredményeképpen megállapítható, hogy a kijelölt területek átsorolásának negatív hatású változásai nincsenek. Összefoglalás A tervmódosítás települési-táji környezetre gyakorolt hatása (a lokális környezeti alaphelyzetek változásától eltekintve) nem minősül jelentősnek. A környezeti hatások általánosan szintemelő, kedvezőbb környezeti állapotokat eredményeznek, mint a valóságos, eredeti területhasználat jelentett, a hatályos terv állapotaihoz képest pedig biodiverzitás emelkedést okoznak. A változtatás lokálisan az eredeti települési, táji környezetben a valós tájkép javítását okozva valósítható meg és tartható fenn. A tájrendezési vizsgálatot, illetve értékelést a jelenlegi szerkezeti terv terület felhasználási és szabályozási elemeiben bekövetkező változtatási igény tette indokolttá. A tájrendezési vizsgálat azzal, hogy feltárta a tervezett terület felhasználások, illetve beépítések által várható környezeti hatások mértékét, megalapozta a tervmódosítás megvalósításának jogszabályi és környezetvédelmi lehetőségét. A terv és módosítása alapvetően nem eredményez az eredeti állapottól a megengedettnél kedvezőtlenebb környezeti hatásokat, így a hatásában távlatban elsősorban környezeti, tájképi és városképi vonatkozásban minősül jelentősebbnek! A tájrendezési vizsgálat a tájhasznosítási érdekeket szem előtt tartva megfelelőnek tartja a szerkezeti és szabályozási tervi célokat, azokat megfelelő részletességgel törekedett leírni és minősíteni. A teljes részletességű leírást a Településszerkezeti és Szabályozási terv módosító anyaga tartalmazza! A várható hatások tekintetében megoldhatatlan ellentmondásokat nem talált. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés gazdasági, infrastruktúrális, települési és társadalmi feltételeit. Megfogalmazza a környezeti és természeti, ökológiai értékekkel való hatékony gazdálkodás eszközeit, céljait. Összességében a tervmódosítás tájképre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli változásokat eredményezi. Az elkészített tájrendezési vizsgálat, illetve tájrendezési értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv tájrendezési alátámasztó munkarészét megalapozó anyagként elfogadásra javasolt. Megjegyzés! A tájrendezési értékeléshez tartozó, szerkezeti és szabályozási tervlapot a településrendezési tervdokumentáció tartalmazza! 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK Tervezői nyilatkozat és a kialakult közlekedési rendszer alapján nem indokolt ezen önálló munkarész elkészítése. A területfelhasználás és övezeti szabályozás változása alapján nem javasolt a kialakult közlekedési területek átszabályozása, területeinek bővítése.