... álma megvalósult lt A BÜKI NTŐÁLLOMÁS MÁSFL VTIZD
ÁLMA GVALÓSULT A BÜKI NTŐÁLLOMÁS MÁSFL VTIZD 2015
álma megvalósult A BÜKI NTŐÁLLOMÁS MÁSFL VTIZD Köszöntő gondolatok Szerkesztették: Lendvai Rezső Kenyeri Ferenc Kiadói szerkesztő: Horváth Vilmos Fotók: Czika László, Nagy Béla atakos Gusztáv, ál János Büki mentőállomás saját archívuma Nyomdai kivitelezés: ápai Nyomda Kft. Megjelent 2015-ben, a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában a CG HISTÓRIA sorozatban Felelős kiadó: Farkas Csaba ügyvezető A jubileumi kötet megjelenését támogatták: Bük Város Önkormányzata Vas Megyei Mentésügyi Alapítvány ISBN 978-615-5600-12-8 A könyvben szereplő fotók szerzői jogvédelem alatt állnak. Minden jog fenntartva. Bük közintézmény-hálózata nagyon fiatal, az általános iskola kivételével egyik mai egysége sem működik a XX. század közepénél korábbi épületben. nnek elsődleges oka az, hogy a település a dualizmus kori fejlődését kiváltó cukorgyár leégése (1917) után a falu demográfiai és gazdasági tekintetben egyaránt sorvadásnak indult, amely csak a közfürdő megnyitása (1962) után fordult ellentétes irányba. A turizmusnak köszönhetően ismételten növekvő népesség és a stabil pénzügyi helyzet lehetővé tette, hogy a tanács, később az önkormányzat az intézményeit fejlessze. Az óvoda 1954-ben, a művelődési ház 1959-ben, az idősek otthona pedig 1970-ben kezdte meg szolgálatát. Később mindegyikük működésére szolgáló épületet felújították, bővítették. Bük városias fejlődésének kísérőjelensége volt ez a folyamat, amely azt eredményezte, hogy a 2000-es évekre a település intézményhálózata révén a Felső-Répcemente egyik térszervező központjává vált. Az egészségügy vonatkozásában ehhez képest egy kissé elmaradásban volt Bük. A XIX. században még a szomszédos, népességét tekintve harmad akkora Bő körorvosi körzetéhez tartozott, és a gyógyszertár is csak a két világháború között, 1931-ben nyitotta meg kapuit. A magánrendelőkben folytatott orvosi tevékenység csak 1967-ben kapott központi elhelyezést, amikor Középbükön új épület épült erre a célra (ma itt van a gyógyszertár), és 1987-ben kapott végleges elhelyezést egy új egészségház létesítésével. kkor tudott csak beindulni a gyermekorvosi ellátás, de egyelőre megmaradt az egyetlen felnőtt háziorvosi körzet. Az ott dolgozók leterheltsége jelentőssé vált, hiszen nem csak a nagyközség lakossága növekedett, hanem az ide látogató vendégeké is, és ez a helyzet tulajdonképpen már-már méltatlan lett a fürdőtelepülés rangjához. zen az állapoton csak részben enyhített a fürdőn 1980-ban megnyitott fizioterápiás intézet, hiszen munkaidőn kívül a betegek szervezett és rendszeres ellátása nem volt megoldott. 5
nnek a helyzetnek a tarthatatlanságát ismerték fel a rendszerváltás után a települési vezetők és a helyi egészségügy szereplői. Az már nem volt kérdés, hogy helyben szervezett orvosi ügyeletre, illetve sürgősségi ellátásra van szükség. A megvalósítási folyamat elindításában elévülhetetlen érdemeket szerzett néhai dr. Szalai Ferenc büki háziorvos, akinek javaslatai értő fülekre találtak rendszerváltás utáni polgármestereknél, dr. Szele Ferencnél (1990 1998) és Horváth Lajosnál (1998 2010) egyaránt. lőbbinél indult meg az előkészítés, utóbbinál valósult meg az építés, amelyet az Országos Mentőszolgálat országos és regionális irányítói szakmai támogatása mellett valamennyi helyi önkormányzati képviselő, valamint társadalmi szervezet szimpátiája övezett. Az építés költségeinek több mint 90%-át Bük Nagyközség Önkormányzata vállalta magára. Az üggyel szemben megmutatkozó általános konszenzusnak köszönhetően a megvalósítás viszonylag gyorsan haladt, aminek eredményeképpen 2000-ben megnyílhatott az Országos Mentőszolgálat Büki Mentőállomása. A település központjában, formálódó belvárosában kifejezetten erre a célra készült impozáns épület lett a büki közintézmény-hálózat mindmáig legifjabb egysége. Léte nem csak a várossá nyilvánítási eljárás során segített azzal, hogy ellátási területe révén Bük településhálózatban betöltött központi szerepkörét erősíti, hanem azzal is, hogy a többi közszolgáltatással szemben nem csak szolgálja életünket, hanem egyenesen megmenti. nnek jegyében a város valamennyi polgára nevében köszöntöm az idén, Bük első írásos említésének 750. jubileumi évében a 15 éves Büki Mentőállomást és kívánok minden dolgozójának, bajtársának jó erőt, egészséget és kitartást! Dr. Németh Sándor Bük város polgármestere Ajánlás Tisztelt Olvasó! Köszöntöm a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Büki Mentőállomás minden egykori és jelenlegi dolgozóját! Megtisztelő a felkérés, hogy az Országos Mentőszolgálat Vas Megyei, később pedig Nyugat-dunántúli Regionális Mentőszervezetének vezető főorvosaként, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestereként megemlékezhetem a Büki Mentőállomás megalapításáról. A rendszerváltoztatás után újjászerveződő magyar egészségpolitika egyik fontos feladata volt a sürgősségi ellátás megreformálása. Akkoriban Magyarországon a mentőknek a riasztás követően 30 percen belül kellett a helyszínre érkeznie. zzel szemben Nyugat-urópában más volt a helyzet. 1991-ben egy tanulmányúton volt lehetőségünk megismerkedni a nyugat-európai követelményekkel. A meglátogatott országok szinte mindegyikében törvényben rögzítették, hogy milyen legyen az a mentőállomás-hálózat, amelynek révén a meghatározott 9 és 20 perc közötti idő alatt kiérkezhetnek a bajbajutott emberekhez. 1992-ben a tapasztalatokról a Magyar Mentésügy című folyóiratban tettünk közzé egy publikációt. z volt az első írás, ahol megjelent a mentőállomás-hálózat sűrűségére vonatkozó igény és szándék, konkréten az, hogy hazánkban is a 15 perc belüli kiérkezésnek kell teljesülnie. A mentőállomás-hálózat kiépítésében ezután a magyar egészségpolitikának a következő évtizedben ez lett a fő vezérfonala. Vas megyében 1994-ben készült egy terv a megye sürgősségi ellátására. bben szerepelt többek között a mentőállomás-hálózat bővítése. zek közt szerepelt Bük, Répcelak és Őriszentpéter is. A büki mentőállomás alapításának igénye már korábban is felmerült. Dr. Birosz Béla főorvos bajtárs és dr. Szele Ferenc polgármester úr 1991-ben kötött egy megállapodást. bben az szerepelt, hogy a mentőszolgálat a nyári időszakban 6 7
májustól szeptemberig hétvégeken nappali szolgálatként egy esetkocsi-szintű mentőautót Bükre rendszeresített. A felszerelést az Országos Mentőszolgálat, a dolgozók bérét az önkormányzat fizette. zt a szerződést aztán 1992-ben akkor már én voltam a mentőszervezet vezetője megismételtük, s végül 1995-ben egy szándéknyilatkozatot írtunk alá a polgármesterrel, mely azt tartalmazta, hogy Bükön tehát azon a településen, amely nem elérhető Szombathelyről 15 percen belül kellene mentőállomást létesíteni. Az első próbálkozások sikertelenek voltak, végül aztán 1998-ban, amikor az első Orbán-kormány megalakult, Gógl Árpád egészségügyi miniszter tűzte zászlajára a sürgősségi ellátás fejlesztését, a mentőállomás hálózat bővítését. kkor került be a programba a büki mentőállomás létesítése is. 1999-ben az V. Őszi Oxyológiai Szimpózium keretében leraktuk a mentőállomás alapkövét, majd a következő, VI. Őszi Oxyológiai Szimpózium keretében, 2000-ben felavattuk az új Büki Mentőállomást. Dr. uskás Tivadar a Vas Megyei Mentőszervezet volt főorvosa lőszó jubileumi könyv a Büki Mentőállomás működésének 15. évfordulójára íródott. A megemlékezés egyik legjobb eszköze egy olyan kiadvány, amely bemutatja és összegzi a mentőállomás indításának előzményeit, az elmúlt 15 év fontosabb eseményeit a mentőállomás életében. bben az évben 128 éves a szervezett embermentés Magyarországon és 67 éves Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye, az Országos Mentőszolgálat, amely 1948-ban 36 mentőállomáson 359 mentődolgozóval, 134 mentőkocsival kezdte meg működését. Napjainkban a Mentőszolgálatnak 240 mentőállomása, 7400 dolgozója és 730 szervezett mentőautója van. A mentőegységek az elmúlt évben több mint 1 100 000 beteget láttak el, és ehhez a mentő gépkocsik közel 39 millió km-t tettek meg, amellyel majdnem ezerszer kerülhették volna meg a Földet. A szervezett mentés alapítója, Dr. Kresz Géza hitvallását a mentők működéséről így fogalmazta meg 1888-ban és 1894-ben megjelentetett könyveiben: A Budapesti Önkéntes Mentő gyesület működése oda irányul, hogy segítsen mindenkin kivétel nélkül, a nap és az éj minden órájában és minden díj nélkül, a kit véletlen baleset, szerencsétlenség ért. működés az önkéntességen alapul, tehát rugója a legtisztább emberszeretet.... Az első segély nagy fontosságát mindenki ismeri, hiszen napról-napra tanúja lehet: mily megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz a gyorsan és helyesen alkalmazott első segély az életmentés és testi épség megtartása z ama nemes sportok egyike, melynek terén a verseny minden pályázóra nézve győzelemmel kínálkozik s a díj: a felebaráti szeretetből folyó kötelesség teljesítésének lélekemelő öntudata. szellemiséget viszi tovább az Országos Mentőszolgálat jelenkori jelmondata Hivatás az életért!. A közel 130 év örökösei vagyunk, rajtunk is múlik a Mentőszolgálat jövője. A Büki Mentőállomás 15 évéről szóló kiadványt ezen gondolatokkal ajánlom mindazok figyelmébe, akik érdeklődnek története és a mentés szervezése iránt. Jelen kiadvány méltán emlékeztet a mentés ügyének szent szolgálatára. Dr. Lórántfy Mária regionális orvos-igazgató 8 9
Bevezető Két évtizede erősödött a gondolat, hogy szükség lenne Bükön mentőállomásra. A statisztikai adatok egyértelműen azt igazolták, hogy a megyeszékhelytől való távolság veszélyes helyzetet teremthet súlyos egészségkárosodás esetén. Számos olyan eset van, amikor a Bükre érkezés ideje már helyrehozhatatlan állapotromlást jelenthet a betegnek. Dr. Szalai Ferenc háziorvos, Dr. uskás Tivadar mentőszervezet vezető főorvos, Kiss Béla megyei vezető mentőtiszt és a település önkormányzatának akkori vezetői tekinthetők az állomás elsődleges megvalósítóinak. A háziorvos bíztatására az önkormányzat végig az állomásépítés mellett állt, akkor is, amikor az Országos Mentőszolgálatnak az építésre nem volt anyagi lehetősége. Az építés szükségességét bizonyította az is, hogy a Bükre kihelyezett mentőügyelet biztonságosabbá tette a bükiek és a környéken lakók életét. Köszönet azoknak, akik még felkarolták az építést és bármilyen módon is a cél magvalósulása érdekében tettek. Így épülhetett meg másfél évtizede ez a kivitelében, elrendezésében is értékes mentőállomás. Külön értéke, hogy az orvosi ügyelettel közös az elhelyezés, jelezve az összetartozást és a közös tevékenységet is. Bük lakossága megtapasztalhatta a mentőállomás hasznos tevékenységét. Különösen akkor hatásos mentési tevékenysége, ha a szolgálatban lévő mentőegység éppen az állomáson tartózkodik. Nagy érték és garancia a jó ellátásra, hogy a település bekerült a megyei, sőt a regionális mentési rendszerbe, ami a betegeknek elérhető, valós biztonságot jelent. A mentőállomást szeretik a bükiek, ennek számos megnyilvánulása észlelhető naponta. Az elsősegélynyújtó tanfolyamok tartása, a mentőnap és más bemutatók szervezése mind-mind azt mutatják, hogy a városnak szüksége van a mentőkre, a mentőknek pedig a városra. Már az építés során maximális odafigyelés volt a jellemző a polgármesterek részéről. Az önkormányzat képviselő testülete minden olyan kérdésben támogatta az állomással kapcsolatban felmerült igényeket, amelyek elsősorban a felszerelések és az állomási körülmények javítását szolgálták. A büki mentődolgozók értékelik az önkormányzati segítséget, mindezt azzal tudják meghálálni, hogy pontos és lelkiismeretes mentési munkát végeznek. A mentődolgozók képzése, továbbképzése pontos és mindenre kiterjedő, valamennyien alkalmasak a legmagasabb szintű beavatkozások elvégzésére. Nem lehet megfeledkezni a Büki Őszi Szimpóziumokról, amelyek Bük városának a sürgősségi ellátáshoz való kitűnő hozzáállását elvitték az ország határain túlra is. Bük városának neve Magyarország mentőállomás hálózatának térképén másfél évtizede szerepel. Már esetkocsi állomásként indulhatott, ami a legnagyobb biztonságot jelentheti a rászorulóknak. Megköszönve az állomást alapítók elkötelezettségét, a lakosság bizalmát, meggyőződésem, hogy a mentőállomás mindenkori szolgáló kollektívája a jövőben is a lehető legtöbbet teszi a betegekért. Néhány száraz statisztikai adat: Kenyeri Ferenc a Büki Mentőállomás vezetője a mentőállomás éves feladatszáma: 1000 1100 eset, a havi kocsifutás 5100 7000 km, egy 24 órás eset- és egy 10 órás mentőgépkocsival üzemelünk, a havi feladatszám szezonális ingadozást mutatva 83 110 eset/hó, a szakterületi megoszlás: 52% belgyógyászati 21% baleseti, 19% ideggyógyászati, egyéb szakterület (gyermek-nőgyógyászati, szemészet, orr-fül-gége stb.) 8%. Az esetkocsi felszerelése mindenben megfelel a kor kívánalmainak, folyamatosan bővül az önkormányzat, a Mentésügyi Alapítvány, egyéni támogatások révén. Néhány ilyen adományozott eszközök a teljesség igénye nélkül: betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó: diagnosztikai és rögzítő eszközök, az üzemeltetésben használatosak: GS készülék, szerszámkészletek, tisztítóeszközök. lsősegély-oktatást végeztünk az évek során a város minden szállodájában, nagyüzemében, ill. civil kezdeményezések révén. Nyitottak vagyunk ebben is, készséggel állunk a lakosság rendelkezésére akár a mentőállomáson, akár a helyszínre vitt oktatásokon. 10 11
A büki mentőállomás tevékenysége 2000 2015 A Bükön 2000-ben átadott mentőállomás külső építészeti kialakítását tekintve talán az ország legszebb mentőállomásainak egyike. Az építészeti kialakítás és az orvosi ügyelettel közös elhelyezés tekintetében a rendelkezésre álló hely és a szomszédos egészségügyi célokat szolgáló épületek voltak a meghatározók, amikor a tervezőasztalon, majd az építők keze alatt megszületett a háromszintes épület. Az arra járók, és a mentőállomásra szolgálatba érkezők számára esztétikailag is a szép -et megjelenítő forma mögött azonban tekintsük át röviden, milyen fejlődést hozott a 15 éve szolgáló mentőállomás tevékenysége Bük szűkebb-tágabb környéke, Vas megye, és hazánk rászoruló betegeinek mentőellátását tekintve. A szervezett mentőegységek tevékenysége Az állomáson 24 órában esetkocsi, munkanapi 10 órában men tőgép ko csi szolgál, amely főként Bük, Csepreg és a környék településeinek hozzávetőleg mintegy 10 12 ezer fő állandó lakos sürgősségi ellátását, jelenti, amelyhez Bük für dő évente több, mint 600 000 vendégéjszakával járul hozzá. Nem hivatalos statisztikai adat, de erős tapasztalati tény, hogy a megyében a legtöbb idegen nyelvű beteget a büki mentőegységek látják el. A büki mentőegységek éves feladatszáma: 1000 1100 feladat A napi, vagy éves feladatszám természetesen nem értelmezhető egyszerűen numerikus adatként. Minden kivonulás mögött a segítség, a gyógyulás esélyének megadása/megkapása, néha a megszületés, sokszor az újraszületés, és számos esetben a remény, vagy és ha már nem volt mit tenni, akkor az együttérző jelenlét, a megértő szavak álltak. Az elmúlt 15 év alatt Bük, Bükfürdő, Csepreg és környékének valamennyi településén, de Vas megye északkeleti részének betegeinél is megjelentek a büki mentőegység. Betegeik döntő részét Szombathelyre, kisebb részét (2007. januárig) a sárvári kórházba szállították. 2005 óta, a regionális szemléletű mentésirányítási-riasztási rendszernek megfelelően a Győr-Moson-Sopron megye közelebbi távolabbi településein, és közúti baleseteinek helyszínein is jó szomszéd módjára nyújtottak segítséget a büki mentők. Heti szinten több alkalommal is a soproni kórházban adnak át beteget a területi ellátási kötelezettségnek megfelelően. Számos esetben teljesítettek rendkívüli távolsági feladatot is, amikor életmentő beavatkozásokra kellett pl. budapesti intézményekbe kellett vinni a súlyos állapotú betegeket. Az állomáson a vonatkozó szervezőlevél szerint 5 fő mentőtiszt/mentő or vos, 6 fő mentőápoló, 6 fő mentőgépkocsi-vezető van állományban. Az Országos Mentőszolgálat alkalmazási rendje szerinti többes telephely -re szóló kinevezés alapján alkalmanként más mentőállomás dolgozói elsősorban mentőtisztek/mentőorvosok is szolgálatot teljesítenek Bükön, cserében szolgálatszervezési okokból számos alkalommal kell kisegíteniük a szombathelyi, kőszegi, és olykor a szomszéd megye lövői állomását is. Az állomáson szolgálatot teljesítők kezdetben a kezdetek óta jellemzően nem helybeliek. Összetartásuknak köszönhetően azonban a szolgálatba utazás nem okoz problémát, azt közösen szervezett utazással oldják meg. Alacsonynak mondható a személyzeti fluktuáció is, ami szintén a jó közösségi összetartásra utal. Valamennyien rendelkeznek az előírt szakképesítéssel, igényesen, a szakma és az etikai elvárásoknak is megfelelően tevékenykednek. Lelkes résztvevői a továbbképzéseknek, támogatják az itt gyakorlatot teljesítő szekundánsokat, újoncokat. A települési önkormányzat mindenkori vezetői, az intézmények, a vállalkozók mindig kiemelt figyelmet tanúsítottak a mentőállomás ügyei iránt. z a kapcsolat kölcsönös előnyöket hozott: a mentőállomás épülete szépült, komfortosabbá vált, a mentőfelszerelés bővült, korszerűsödött, a mentődolgozók elsősegélynyújtó ügyelettel segítették a közösségi, sport, ünnepi rendezvényeket, oktatásokat tartottak, növelve ezzel a településeken élők, dolgozók, tanulók biztonságérzetét. A jövőbeni célok Bük mentőállomás tevékenységét még szervesebben kell beleillesztenünk a térség településeivel, a fürdővel fennálló kapcsolatrendszerébe, megtalálandó azokat a várható előnyöket, amelyek valamennyi érintett számára a legtöbb elérhető jót jelentik. Köcse Tamás vezető mentőtiszt 12 13
Adalékok a magyarországi szervezett mentés történetéből A szervezett mentésre egyre nagyobb igény mutatkozott a XIX. században, a világban sorra alakultak a különböző rendszerű tűzoltóságok. kkor jórészt ők végezték az embermentést is. Magyarországon 1886-ban Temesváron alakult elsőként mentőegyesület, majd 1887-ben jött létre Kresz Géza irányításával a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖ). Nagy hangsúly helyeződött az esetekhez kivonuló 600 egyesületi tag szakmai képzésére, minden helyszínre orvossal vonult ki a mentőfogat. A rászorulók ingyen és megkülönböztetés nélkül kaptak elsősegélynyújtást. 1902-ben már elektromos meghajtású mentőkocsi is a helyszínre indulhatott, majd 1909-ben fekvőbeteg szállítására is alkalmas mentőgépkocsi állt szolgálatba. A századfordulót követő években az ország városainak többségében már működött mentőintézmény, jórészt a tűzoltóság keretén belül.1926- ban a vidéki mentés egységes létrehozása érdekében jött létre a Vármegyék és Városok Országos Mentő gyesülete (VVO), szoros szakmai és szervezési kapcsolatban a BÖ-vel.1948-ban a BÖ és a VVO egyesült a 4980/1948.sz. kormányrendelet értelmében; főigazgatója Dr. Orovecz Béla lett. zzel a mentés és a betegszállítás egységes állami feladattá vált a mentés az egész ország területén egységes lett. Megkezdődött az ország mentőállomás hálózatának kiépítése, a mentési eszközök egységesítése, a mentésirányítás azonos elvek szerinti megvalósítása, valamint a mentődolgozók képzésének központi megszervezése. Az Országos Mentőszolgálat 77 mentőállomással, 400 mentődolgozóval és 154 mentőkocsival kezdte működését. Szükséges volt a mentőgépkocsik egységesítése és számuk mielőbbi növelése, a hírközlés kiépítése, az életmentő beavatkozásokra alkalmas eszközök országos beszerzése, illetve a képzés és továbbképzés egységesítése. A rohamkocsi szolgálat megindulása 1954-ben és a Mentőkórház 1956- os létrehozása megteremtette a helyszíni sürgősségi ellátás alapjainak lerakását és biztosította a szakmai fejlődés lehetőségét. Vas megyében a tűzoltóságok végeztek embermentést is, a megyeszékhelyen a tűzoltóság kebelén belül 1904-ben jól szervezett mentőosztály létesült. nnek áldásos tevékenységéből Bük község is részesült, számos alkalommal történt onnan mentés vagy betegszállítás. Körmenden 1890-ben hozták létre a mentőszakaszt a tűzoltólaktanyában 3 fő segítségével. Lovas kocsin szállították a betegeket kórházba, vagy a legközelebbi orvoshoz. 1940-től már mentőautóval végezhették a kivonulásokat. 1947-ben Körmend is belépett a VVO-ba. A kőszegi mentőállomás 1953-ban alakult az OMSZ szervezésében. Sárváron 1951-ben ideiglenes helyen működött az Országos Mentőszolgálat állomása, majd 1972-ben épült új mentőállomás. Szentgotthárdon 1965- ben létesült mentőállomás. Celldömölk a megye első VVO állomása 1930-ban alakult meg. Csepregen 1949-ben mentőállomás létesült, amely 1955-ig üzemelt egy 24 órás mentőkocsival. Szombathelyen a század közepétől tűzoltói feladatokat ellátó segítő csoportok alakultak, majd 1872-ben jött létre hivatalosan is a Szombathelyi Önkéntes Tűzoltó és Mentő gylet. A város azzal tisztelgett az gylet előtt, hogy 5 éves jubileumon az 1849-es harcokat megjárt Nemzetőri zászlót ajánlották fel szolgáló ereklyeként. Bük lakosainak mentési ellátása szempontjából is fontos lépés volt, hogy 1903. november 7-én, a tűzoltótiszti ülésen Brutscher József tűzoltó főparancsnok bejelentette. hogy a tűzoltóság keretein belül mentőosztály szervezését határozta el. A javaslatot elfogadták, támogatták. A mentőkocsi beszerzésére 1400 koronát a városi tanácstól kaptak és Az önkéntes tűzoltó egylet felvételi jegye 14 15
Az egylet tagjai a zászlóval A tűzoltók és mentők laktanyája a Faludy (ma etőfi) utcában Az egyleti zászló 16 17
1200 koronát biztosítottak a tűzoltói járadék terhére a működés biztosítására, valamint 300 koronát a felszerelésre. Szükséges volt még tagok gyűjtése és a támogatók felkeresése is a további várható kiadásokra. A betegszállító mentőkocsit Mayer Sándor helybeli kocsigyártó kedvezménnyel készítette és a folyamatos javítást is vállalta. A betegszállítást végző tűzoltókat Dr. Dános József városi tisztiorvos, az egylet orvosa oktatta ki, Brutscher József mentési szaktudásának igénybevételével. Tűzoltók-mentők továbbképzése A mentőszakasz a mászók osztályából került kivonásra. Az 5 hivatásos rendőr-tűzoltó közül 3 fő tűzoltói feladatra kapott megbízatást. A városmajorból egy pár ló került a laktanyába a folyamatos fogati szolgálat biztosítása érdekében. A szerház a városi kocsisok lakásával telefon-összeköttetés létesült. 1904. április 6-án kezdhette a mentőosztály áldásos tevékenységét. Az első feladat egy beteg fiú műtétre szállítása volt egy orvos lakására, majd egy mozdony általi gázoláshoz hívták az egységet. A hivatalos mentőosztály-nyitóra május 1-jén került sor elsősegély bemutatóval, mentő-vizsgával. Részt vettek a választmány és elnökség tagjai, a városi hatóságok, valamint a BÖ küldötte is. A helybeli orvosok közül 15-en jelentkeztek oktatónak és mentőorvosnak. A városi tanács tagjai élükön a polgármesterrel a lakosság számára tartott mentőtanfolyamokon példamutató módon részt vettek. A mentői szolgálat ingyenes volt. nnek fedezetét a szilveszteri gyűjtés, a tagok befizetései, a magánadományok, a pénzintézetek, gyárak és üzemek befizetései és a tűzoltói járadék jelentette. zekből a mentőosztály működése, eszközpótlása és bővítése fedezetet talált.a betegszállítás már az indulástól éjjel-nappali rendszerben történt.a feladatok számának emelkedése miatt szükséges volt újabb 240 koronás kocsi beszerzése, ami gyűjtésből készülhetett, majd indokolt lett a harmadik mentőkocsi beszerzése is, amely a pénztárból és hagyatékból valósult meg. A betegek szállítása 1908-ra már háromszorosára emelkedett, 2500 koronából újabb mentőkocsi készült hagytékből és kölcsönből. Még ebben az évben három és fél hónapon keresztül nagy számban fordultak lsősegélynyújtó tanfolyam Brutscher József vezetésével Az 1908-ban átadott ragálykocsi a tífuszbetegek szállítására 18 19
elő a városban tífusz megbetegedések (546 fő). Ragálykocsi került forgalomba, hogy az esetleges továbbfertőzéseket megakadályozzák. Még ebben az évben kényelmes, gumirádlis, fűtőkészülékkel ellátott kocsi is szolgálatba állt. Felmerült egy halottaskocsi beszerzése is (1909), hogy az elhunytat ne a mentőkocsival szállítsák. Újabb eszközök beszerzésére 600 korona került megszavazásra a városi tanács ülésén. Számos szombathelyi szervezet köztük a Fehér Kereszt gylet adott támogatást adott a mentőosztálynak annak fejében, hogy betegei felé szállítási díjat nem számolnak fel. A parancsnok felvette a kapcsolatot a rendőrséggel is a szoros együttműködés érdekében. 1911-ben a laktanya mellé két helyiségből álló ambulancia épült 1700 koronáért. korszerű felszereléssel, benne lélegeztető készülékek, 100 liter oxigénpalackban, sebészeti eszközök, speciális hordágy elmebetegek szállítására, sodronyból, fasínekből és bádogból készült rögzítő eszközök és gumikerekű tolókocsi. Az I. világháború éveiben hatalmas feladatot jelentett, hogy a vasútállomásra számos katonavonat érkezett háborús sérültekkel. llátásuk és kórházba szállításuk állandó ügyeletet igényelt. 1914-ben ugyancsak szombathelyi mesterek készítették a legújabb villamos világítású mentőkocsit. A gumirádlis lovas mentőkocsi Brutscher József parancsnokkal A 10 éves jubileumi díszközgyűlésen a város köszönetét gr. Mikes János megyéspüspök tolmácsolta. Az egyesület a Krisztusi szeretet nevében működik, mert csak az képes arra, hogy munkáját az igazi szeretet, az igazi önzetlenség szellemében végezze Kívánom, hogy ezen áldozatkészséggel, ezen önzetlenséggel a valódi szeretet jegyében működjék a mentőegylet továbbra is és munkáját a szegény szenvedő emberiségnek igazi hálája és az Isten áldása kísérje. A mentőosztály 10 éves működését bemutató kiadvány zárszavában így ír Brutscher József: arra kérem a gondviselést, engedje meg, hogy ezen humánus intézmény a jövőben is minél jobban erősödjék, gyarapodják, hogy az emberiség barátai minél hathatósabb segélyben részesítsék: hogy mindig lépést tartva városunk fejlődésével, mindenkor, a legnagyobb vész idején is feladatának megfelelhessen. Szeretett kedves tűzoltótársaim titeket pedig arra kérlek, hogy mint mentők is, bármikor hívjanak bennünket, egész lelkesedéssel és önfeláldozással végezzük feladatunkat: hogy továbbra is kiérdemeljük városunk lakosságának irántunk mindenkor megnyilatkozó jóakaratát, támogatását és szeretetét: mert csak így vagyunk képesek bizalommal tekinteni a jövő elé. Hisz mi egyletünkben testvérek vagyunk, kik egymást megértve, szeretve, egyöntetűen eljárva és munkálkodva, szenvedő embertársainkon hathatós segítségnyújtással segítve fájdalmaikat enyhítve, kiérdemeljük azt, hogy mentőknek hívjanak bennünket. A mentőosztály Budapesti Önkéntes Mentő gyesület szakembereivel rendszeresen tartott kapcsolatot, a képzéseken és az oktatóképzéseken a pesti oktatófűzeteket használták. A főparancsnok mentési szabályai és gyakorlati útmutatói az ország számos mentőegyesületében kerültek tanításra. A mentőosztály tagjai nem csak Szombathelyen, hanem a megye számos településén tartottak elsősegélynyújtó tanfolyamot. A kórház orvosai arra is ígéretet tettek, hogy a gyógyító szerek megújítását térítésmentesen végzik. Brutscher József 1923-ban halt meg, Bartos ál vette át a Szombathely Tűzoltó és Mentő gylet főparancsnoki feladatait. 1925-ben készült el az első mentőgépkocsi a Mago-mobil, amelynek a karoszszériáját Csere és Társa szombathelyi műhelyében gyártották. Bartos ál főparancsnok 20 21
Az 1926-ban megalakult Vármegyék és Városok Országos Mentő gyesülete igyekezett minél több várost is rendszerébe bevonni. Szombathely ehhez nem csatlakozott, hivatkozva arra, hogy a mentőosztály szervezési és szakmai szempontból kifogástalanul működik. A betegszállításból származó bevételek pedig biztos bázisát jelentik a szombathelyi és a környező települések mentési feladatainak is. Számos esetben még a megye legtávolabbi területein is vállaltak feladatot, sőt megyén kívül is teljesítettek időnként szolgálatot az újabb szolgálatba állított mentőgépkocsik segítségével. Dr. Horváth Tibor büki magánorvos később körorvos jó kapcsolatot tartott a mentőosztállyal, személyes ismeretség fűzte Bartos ál és Bartos Győző parancsnokokhoz. A büki betegek mentéséhez, betegszállításához számos esetben kért segítséget a mentőosztálytól. 1926-ban, az új alapszabállyal a mentőosztály is belekerült az egyesület nevébe. A betegszállítási díjak beszedése gyakran okozott nehézséget, különösen ha a betegnek nem volt biztosítása, vagy nem rendelkezett szegénységi bizonyítvánnyal. A mentési feladatok költsége jórészt a betegszállítási díjakból került kifizetésre. Lovaskocsik a laktanya udvarán és az első mentőgépkocsi, a Mago-mobil Bartos Győző hivatásos parancsnok Az 1920-as évek végén egyre erősebb kormányzati szándék volt, hogy a tűzoltóságokat teljes mértékben hivatásossá tegye, ami 1932-ben megvalósult. A szombathelyi hivatásos parancsnok Bartos Győző lett, de az önkéntes tűzoltó egylet is tovább működött Bartos ál vezetésével. A példa értékű szoros együttműködés eredménye volt, hogy az önkéntesek és a hivatásosok együtt szolgáltak, a feladatok alig különültek el. A hivatásos állomány illetményt kapott a várostól, csak az egyleti tagok végezték térítés nélkül munkájukat Gyakran fordult elő, hogy a hivatásosok kiadásait az egylet finanszírozta, vagy adott kölcsönt adott esetben. A világháború közeledtével a légófeladatok sok képzést, lakossági felkészítést jelentettek A mentőgépkocsik üzemanyaggal való ellátása egyre nagyobb kihívás volt a háború alatt, számos esetben azért álltak a mentők. A honvédség sem tudott készletéből adni a mentőosztálynak. A II. világháború nyugatra terelődésével a terület lakossága megnövekedett, Szombathely is elérte a 120.000 főt, ami szinte megoldhatatlan feladat elé állította a mentőosztályt. Hasonlóan drámai volt a helyzet a megyeszékhely súlyos következményű bombázásaikor 1944 őszétől a háború végéig. Az itt állomásozó katonai alakulatok tevékenysége nélkül elláthatatlanok lettek volna a betegek. A bombázás idején, s azt követően a mentőosztály tagjai számos alkalommal különböző kézi eszközökkel is szállítottak sérülteket kórházba. A háború után a lebombázott Szombathely romjaiból éledezett, a mentőosztály használható mentőautó nélkül maradt. A felújított vagy a legszükségesebb mértékig helyreállított mentőkkel indulhatott újra a mentés és a betegszállítás.1948-ban kormányrendelet olvasztotta össze a BÖ és a VVO mentési tevékenységét, megalakítva ezzel az Országos Mentőszolgálatot. Szombathelyen és környékén még évekig működött a tűzoltóság mellett a mentőosztály, a lakosság a 44 évi szolgálat után gyakran fordult hozzájuk, segítségüket kérve. Lendvai Rezső 22 23
V I S S Z A M L K Z S K V I S S Z A M L K Z S K Amit mindenki akart Az 1990-es évre, a rendszerváltás évére Bük nagyközség a Gyógyfürdőre támaszkodva nyitottá válhatott a fejlődési lehetőségek kihasználására. rre a vállalkozó szellemre annál is inkább szükség is volt, mert a lakosság egyre inkább a fürdőhöz köthető szolgáltatásokban vált érdekeltté. Örültek, hogy a fürdő egyenletes fejlesztése mellett, már az 1980-as években elindult és 1991-re befejeződött a település lakott részén is (tehát a faluban) a szennyvízhálózat kiépítése. Igaz, hogy szennyvíztisztító kapacitás fejlesztése nélkül. Kiépült 1990 évre a digitális-vezetékes telefonhálózat is. Még 1990-ben átadásra került az általános iskola új szárnyépülete, a korszerű iskolakonyhával. zzel a tanítás egy épülettömbön belül valósulhatott meg. A Bükiek többsége elégedett volt,mert a fürdő fejlesztése és a többi nagyobb beruházás egymásra támaszkodott és azokon a területeken valósultak meg, ahová a bükiek, vagy mint alkalmazottak, vagy mint vállalkozók a család biztos jövője érdekében orientálódtak. Általánossá vált szorosan a családhoz kötődő vendéglátás, a családi házak fedele alatt, egy-egy szoba kiadása, a bükiek szóhasználatában a szobáztatás. A gyógyulni, pihenni Bükre látogató vendégek száma évről évre növekedett. Az idősebb, főként gyógyulni jövők körében gyakoribb volt a sürgős orvosi beavatkozást igénylő vendég, különösen ott növekedett az igény ahol a vendég több napot (éjszakát) Bükön töltött el. z a természetes biztonság iránti elvárás egyre nagyobb mértékű kritikai észrevételekben, a sürgősségi beteg ellátás fontosságának hangsúlyossá tételében nyilvánult meg és nemcsak a vendégek, hanem a szobáztató bükiek részéről is Dr. Szalai Ferenc vezető háziorvosunk (akkor családi orvosnak hívtuk) gyógyító munkája során természetes módon naponta találkozott a véleményekkel. Saját tapasztalata is meggyőzte és különösen fontos volt számára a lehetőség, hogy véleményét egyeztetni tudta Dr. uskás Tivadarral, a Vas Megyei Mentőszervezet vezető főorvosával. Ő 1991- ben kidolgozta az egész országra szóló, a mentőszervezet továbbfejlesztésének és a szükséges feltételeknek a tanulmányát. Az természetes volt, hogy a széles alapú okfejtések sok féle helyzetre támaszkodtak. Bükfürdőnek mégis különleges szerep jutott, ilyen koncentráltan és összetett módon itt Bükön erősödtek fel a sürgősségi betegellátás hiányosságai! Dr. Szalai Ferenc tehát olyan erős indokháttérrel rendelkezett, hogy amikor kérésére sor került a képviselőtestület tájékoztatására, figyelembe véve saját tapasztalatainkat is, továbbá dr. uskás Tivadar főorvos úr együttműködést ígérő gondolatait, a képviselőtestület egyértelműen felelősséget vállalt a Büki Mentőállomás megépítésének előkészítésében. Az is hozzátartozott az elkötelezettségünkhöz, hogy anyagi forrásokkal is hajlandó lesz Bük a mentőállomás megépítését támogatni. A képviselőtestület ülésére 1994 második felében került sor. Mielőtt tovább mennék, az előkészítés feladatainak felsorolásában ismertetem a korábbi évek közérdekű intézkedéseit, az elért eredményeket. Már az 1980 években megszerveződött Bük és a környező települések háziorvosainak részvételével a hétvégi orvosi ügyelet. z a rendszer bevált, napjainkban is fenntartják az Önkormányzatok. A Vas Megyei Tanács egy NIVA terepjárót bocsátott az ügyelet rendelkezésére. A hétvégi ügyeletet Bükre telepítették, a Büki Nagyközségi Tanács, majd az önkormányzat gondoskodott a működtetéséről. A fenntartási kiadásokat részben a megyei tanács, de nagyrészt az érintett tanácsok fizették, ma pedig az önkormányzatok vállalják a fenntartási költségeket. A Büki Önkormányzat 1995-ben egy Skoda combi személygépkocsit vásárolt a hétvégi ügyelet részére. 1991 áprilisától a nyári hónapokban a Büki Önkormányzat öt éven keresztül egy esetmentő gépkocsit bérelt a Vas Megyei Mentőszervezettől, minden hét végére. Az intézkedésekből látszik a törekvés arra, hogy fokozatosan javuljanak a sürgősségi betegellátás biztonsági felté te lei, azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a végleges és fenntartható megoldás a mentőállomás megépítése lesz. Az 1995-ös év volt a mentőállomás megépítésének előkészítésében a döntő elhatározások és elkötelezettségek sűrű programokat is eredményező ideje. mlékeztetőt bocsátottunk ki 1995. január 18-án. lső alkalommal hoztuk nyilvánosság elé közös elhatározásunkat, hogy Bükön indokoltnak tarjuk a mentőállomás megépítését. Az mlékeztetőt dr. Szele Ferenc, dr. Szalai Ferenc Bük részéről és dr. uskás Tivadar a Vas Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa jegyezte. Szándéknyilatkozat elkészítéséről döntött a képviselőtestület, a döntéssel azonos véleménye volt a Vas Megyei Mentőszervezetnek is. A szándéknyilatkozat nyilvánosságra hozatalára 1995. szeptember 26-án került sor. A szándéknyilatkozatot dr. Szele Ferenc polgármester és 24 25
V I S S Z A M L K Z S K dr. uskás Tivadar, a Vas Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa írta alá. Célja, hogy az érintettek, a főhatóságok együtt tudjanak működni a Büki Mentőállomás létrehozásában. A Bükfürdőn első alkalommal megrendezésre került Őszi Szimpózium második napjának reggelén sikerült a mentőállomás megvalósításának konkrét feltételeit figyelembe véve a szándéknyilatkozat tartalmát egyeztetni az Országos Mentőszolgálat főigazgatójával és néhány népjóléti minisztériumi vezető tisztségviselővel. Az országos Mentőszolgálat főigazgatója értesítése dr. uskás Tivadar mentőszervezet vezető főorvosa részére, kelt 1995. december 12-én:... A Népjóléti Minisztérium 1995. november 20-án kelt állásfoglalása szerint új mentőállomás létesítését egyelőre nem támogatja... Az előzetes megbeszéléseknek megfelelően az Önkormányzat alakítaná ki a mentőállomás épületét, majd finanszírozná annak berendezési és a mentőállomás rendszeres működtetési (takarítás, fűtés, világítás, telefon stb.) költségeit. A mentőállomáson szolgálatot teljesítő mentő gépkocsikat és azok személyzetét döntően megyén belüli átcsoportosításokkal, valamint az üzem- és eü.anyagokat az Országos Mentőszolgálat biztosítaná. Tulajdonképpen a büki mentőállomás létesítésének előkészítési szakasza látszólag befejeződött. Az Őszi Szimpóziumokon, melyeket minden évben Bükfürdőn rendeztek, egyre jobban közelebb került a mentőállomás létrehozásának indokoltsági és sürgősségi tényezői hatására az egyetértésen nyugvó az építés kezdetének közeli időpontja is. 1998- as év fő eseményei a választások voltak. A választások kormányváltást hoztak. Az új kormány általános egészségpolitikáján belül a sürgősségi betegellátás fejlesztése kiemelt szerepet kapott. A Büki Mentőállomás korábbi években elgondolt, közös forrásokon alapuló megvalósítására is lehetőség nyílt. Az együttműködési szándék elérte célját. Bükön ismét megvalósult valami, amit sokan akartunk, talán mindenki akart! Dr. Szele Ferenc Bük polgármestere (1990 1998) Az ötlettől a megvalósításig Az 1990-es években figyelembe véve elsősorban a település turisztikai forgalmát és azt a tényt, hogy minél biztonságosabb legyen a turisták és az itt élők egészségügyi ellátása Bükön hétvégi mentőügyeleti ellátás működött. Már akkor megfogalmazódott az igény és a gondolat egy állandó mentőállomás felépítésére és működésére. Hosszas előkészítés és egyeztetés után megszületett a döntés a beruházás megvalósítására. Az előkészítésben, az gészségügyi Minisztériummal történt egyeztetésben jelentős érdemei voltak dr. Szalai Ferenc akkori háziorvosnak és dr. uskás Tivadarnak, a Vas Megyei Mentőszolgálat akkori vezetőjének (jelenleg Szombathely megyei jogú város polgármestere), akik a szakmai dolgokban nyújtottak segítséget és hozzáállásukkal, pozitív véleményükkel elősegítették a döntés meghozatalát. A képviselőtestületi döntést követően meghatározásra került a helyszín, majd 1999 novemberében megtörtént a mentőállomás alapkőletétele, melyen részt vett dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter úr is. A tervezési munkákat Gáspár éter tervező végezte, aki talán büki kötődésének is köszönhetően impozáns, a környezetbe illő épületet álmodott meg, és elképzeléseit papírra vetítette. A tervek alapján elindult a beruházás megvalósítása, és nagyon rövid idő alatt kisebb hiányosságokkal az épület elkészült. A beruházás építési költsége mintegy 63 millió forint, az infrastruktúra kiépítésével együtt több mint 85 millió forint volt, melyhez 7 millió forint központi támogatást kapott önkormányzatunk. A mentőállomás az országban a 199.-ként 2000. október 2-án kezdte meg működését, a hivatalos átadásra 2000. október 12-én a hagyományos Országos Mentőszolgálat Mentőtiszti értekezlete, országos konferenciája keretében került sor. Az átadáson dr. Gógl Árpád gészségügyi miniszter úr mellett az Országos Mentőszolgálat vezetői, megyei vezetők, Vas Megye Önkormányzata tisztségviselői és természetesen az épületet birtokba vevő büki mentősök és a velük szoros munkakapcsolatban lévő orvosok is részt vettek. 26 27
V I S S Z A M L K Z S K Az épület tulajdonosa Bük Önkormányzata, tartós használatba adási megállapodás alapján használója egészen addig az OMSZ, amíg rendeltetési céljának megfelelően használják. Véleményem szerint a beruházással a sürgősségi ellátás térképén körzetünkben, kistérségünkben egy újabb fehér folt tűnt el. Az elmúlt 15 év talán bebizonyította, hogy az elképzelés, a megvalósítás az egészségügyi ellátás területén beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nagyobb biztonságot ad az ide látogatók és az itt élők számára, és szinte már elképzelhetetlen a település a mentőállomás működése, jelenléte nélkül. A mentőállomás dolgozóinak további sikeres munkát, jó egészséget kívánok! Horváth Lajos Bük polgármestere (1998 2010) Közös akarattal sikerült! A büki mentőállomás megépítésével kapcsolatos gondolatok és tervek már a 90-es évek közepén megfogalmazódtak. Önkormányzatunk egyéb beruházásainak megvalósulása és finanszírozása miatt csak 1998 1999-ben kerülhetett sor. Sajnálatos módon a kis régióban lévő települési önkormányzatok (Csepreget is beleértve) nem tudták vállalni a beruházás közös finanszírozását, de a megvalósításával mindenki egyetértett. Az első említésre méltó dátum 1999. március 29-re datálódik, amikor is a mentőállomás építésével kapcsolatos megbeszélésre került sor a olgármesteri Hivatalban. A megbeszélésen az gészségügyi Minisztérium, az Országos Mentőszolgálat, és a Vas Megyei Mentőszolgálat vezető tisztségviselői valamint a büki jegyző mellett a műszaki csapat szakemberi vettek részt. 1999. szeptember 23-án Gáspár éter és tervezői csapata, az OMSZ építési osztálya mellett dr. uskás Tivadar az OMSZ Vas megyei szervezetének vezetője a kiviteli tervek és a közbeszerzési eljárás egyeztetése miatt célegyenesbe fordult a mentőállomás megvalósulása. (A büki önkormányzat 1999-2003. között a településfejlesztési tervében is megjelölte kiemelt célként a mentőállomás létesítését.) A képviselő-testület szakértői csoportot hozott létre, amelyben Horváth Lajos polgármester, Németh Jenő alpolgármester, Szabó József jegyző, ócza Csaba bizottsági elnök, Mérgesné Stampf Ildikó műszaki csoportvezető vett részt. 1999. november 5-én Dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter úr, valamint a környező települések képviselői jelenlétében megtörtént a mentőállomás alapkőletétele. A büki önkormányzat költségvetési koncepciójában 60 millió forint előirányzat szerepelt, valamint a Széchenyi utcával összekötendő útépítésre 15 millió forint. A kormány illetve a minisztérium sajnos csak 10 millió forinttal tudta segíteni a beruházást. 2000. július 31-én volt a kivitelező általi készrejelentés. A kivitelezői munkálatokat elnyerő budapesti cég a helyi rivát Bau pítőipari Kft.-t bízta meg a tervezett beruházás megvalósításával. 28 29
V I S S Z A M L K Z S K 2000. augusztus 3-án volt a műszaki átadá s, majd 9-én a Vas Megyei Mentőszolgálat és az gészségügyi énztár megbeszélése a hivatalunkban a mentőállomás működtetéséről. 2000. október 12-én dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter részvételével megtörtént az épület felavatása. Az egyik legfontosabb dokumentum az az üzemeltetési szerződés volt, amelyet 2000. október 2-án írt alá Horváth Lajos polgármester, illetve dr. Göbl Gábor, az OMSZ főigazgatója. Szabó József Bük nyugalmazott jegyzője Apám emléke Közvetlenül a mobiltelefonok kora előtt az információáramlás nem volt olyan frappáns mint manapság. Általában úgy működött, hogy az otthoni vonalas telefonunkra befutott egy hívás, azt valaki, aki otthon volt éppen, fogadta, jegyzetelt, majd egy diszpécserirodát felhívva továbbította desapámnak az információt, ami egy személyhívó féle kis eszközön megjelent. Fontos volt a pontos fogalmazás, mert az alapján kellett az esetleg több sürgős hívás között fontossági sorrendet felállítania. A nem rövid procedúra után indult csak a helyszínre, és oda érkezve tudta megítélni igazán a helyzet súlyosságát, illetve adott esetben hívni a mentőt. gy délután, mint oly sokszor, megcsörrent a vonalas telefonunk. gyedül voltam otthon, sietve mentem a készülékhez, hiszen abban az időben minden hívás életbe vágóan fontos volt. Odakészítettem a kis jegyzetfüzetet, tollat, és felvettem a kagylót. Szalai Márton vagyok, tessék! Jó napot doktor úr! vágott a szavamba a hívó, majd azonnal mondta a problémáját. Legyen szíves kijönni hozzánk, mert a lányom bemászott a kemencébe! Végighallgattam a riadt hívó mondanivalóját, majd elmagyaráztam, hogy a doktor úr nem én vagyok, csak a fia. Nyilván nem hallotta a bemutatkozásom a nagy sietségben, vagy ha mégis, a hangunk szinte megegyezett desapáméval. Jeleztem, hogy azonnal továbbítom a hívást, és a doktor úr menni fog. zután hívtam desapám személyhívójának központját. Felvették a telefont, kérdezték a számot, illetve hogy mi az üzenet. Ide és ide kellene kimenni, mert az xy bemászott a kemencébe. Mondtam. A síri csend után hangos nevetésben törtek ki a diszpécserirodában a hölgyek, pedig az eset nem is annyira vicces, tekintve a fenti okokat. A fogalmazás tömör volt mindig, mert korlátozott karakterszámot tudtak továbbítani. Így minden információ, ami az üzenetből kivehető volt, életet menthetett. Semmit nem lehetett elviccelni, hiszen az üzenet még csak ebben a pillanatban landolt be, éppen folyik a sürgősség mérlegelése, és hol van még az a pont, hogy esetleg a mentővel megérkezik a szükséges életmentő eszköz. 30 31
V I S S Z A M L K Z S K n nem lepődtem meg a sztorin, ahogyan Ő sem. Hívták édesapámat verekedésekhez hozzáteszem, rendet tenni és nem ellátni a sérülteket, hívták padláson lévő boszorkányok miatt ahol közölték vele, hogy az Ő vállán is ül egy és olyan esethez is, ahol a rendőr sem mert bemenni a házba, hiszen a háziúr baltával a kezében invitálta őket otthonába. Dr. Szalai Ferenc édesapám nem csak egy orvos volt Bükön, aki nem mellesleg szellemi atyja volt a jelenleg már üzemelő mentőállomásnak, hanem Ő volt A Szalai Doktor, akiben mindenki megbízott, akire számítani lehetett napi huszonnégy órában. A mentőállomás létét, nem a saját tehermentesítése, hanem az ellátás minőségének javítása miatt tartotta nélkülözhetetlennek. n így emlékszem desapámra. Soha nem hallottam panaszkodni, ahogy a környék minden lakója, fiaként én is mindig számíthattam rá. Sokan nem tudták róla talán csak a legközelebbi barátai, hogy imádta a madarakat, főként a ragadozó madarakat. Sehova nem indultunk távcső nélkül. Többször jártunk a Tömördi ornitológus táborban, figyeltünk vízimadarakat a Balaton partjáról, és telente nagy gonddal töltöttük fel reggelente az erkélyünkön felállított madáretetőt, ahol a cinkéktől kezdve a meggyvágókon át a zöldikékig mindenféle énekesmadár megfordult. Nekem elmondta, hogy nagy álma akkor elérhetetlennek tűnő, ma már rendkívül egyszerű dolog, hogy orvosi bélyegzőjén egy madár embléma jelenjen meg. Munkámból fakadóan, illetve mivel nálam jobban talán senki nem ismerte jobban Apukám álmait, úgy gondolom, hogy ez megfelelő fórum ahhoz, hogy az iránta érzett tiszteletem jeléül elkészítsem ezt a bélyegzőt. Így, ahogy a mentőállomás megvalósulása is, igaz sajnálatos módon halála után, de egy második pici álom is valóra válhat. Az emblémán egy vörös kánya szerepel. zeket a madarakat annak idején a Szent György hegy környékén figyeltük. Nagyon kevés volt belőlük, azóta a helyi ornitológusoknak köszönhetően szép létszámban vannak jelen a Balaton északi partján, aminek desapám nagyon örülne, hiszen ez a fenséges ragadozó madár a kedvenc madara volt. Köszönöm, hogy a kis megemlékezésemet itt publikálhatom, illetve hogy desapámnak készített kis ajándékomat itt átadhatom. Aki megálmodta a büki mentőállomást Dr. Szalai Ferenc Szombathelyen nevelkedett, 1970-ben végzett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Utána a écsi Orvostudományi gyetemre vezetett az útja. lső munkahelye a hegyfalui tüdőgyógyintézet (ma szociális otthon) volt, ahol tüdőgyógyászi szakvizsgát is szerzett. Aztán váltott, 1981 októberében került Bükre, körzeti orvosi munkakörbe. A körzetbe tartozó gyermekek minél jobb ellátásáért is külön erőfeszítéseket tett, az elismert szombathelyi gyermekorvos, dr. Schmidt Ottó volt a mentora. Tizenkilenc évig végezte közmegelégedésre háziorvosként a munkáját a településen és Bükfürdőn. Nagy hivatástudattal gyógyította a betegeket és látta el az üzemorvosi feladatokat. Bármikor éjjel, ünnepnapokon is lehetett rá számítani. Később szervezője lett a büki központi orvosi ügyeletnek, a sürgősségi betegellátásnak. Szalai Márton Szalai doktor szeretett feleségével, Ritával és Nóra lányával 32 33
V I S S Z A M L K Z S K Szalai doktort nemcsak gyógyító orvosként, hanem emberként is tisztelte Bük lakossága. Feleségével, achner Ritával és három gyermekükkel, Nórával, Mártonnal és Lucával köztiszteletben álló családot alkottak. A közéletben is nagyon aktív volt, vezető tisztséget töltött be a labdarúgó-szakosztályban, tagja volt a Büki TK elnökségének, de a szabadidősportot (öregfiúk-foci, kondicionálás) is szervezte, népszerűsítette. Már a 90-es évek derekán talán az Országos Mentőszolgálat évről évre Bükön rendezett őszi szimpóziuma hatására is szorgalmazta, és mindent megtett azért, hogy az akkor még nagyközségben mentőállomás létesüljön. Sajnos álma beteljesülését, a mentőállomás 2000 októberi átadását és még sok más jobbítást, fejlődést segítő terve megvalósulását nem érhette meg. Az év áprilisában, életének 49. évében egy tragikus közúti autóbaleset vétlen áldozata lett feleségével és orvostanhallgató Nóra lányával együtt. achner Csaba A tervező szemével 1999-ben irodánkat felkérték, hogy a büki önkormányzat beruházásában Bük akkor még nagyközség központjába mentőállomást tervezzünk. A tervezési programban területi mentőállomás szerepelt, 2 futó és 1 tartalék mentőkocsival, valamint kiegészülve két üzemeltetési területtel, orvosi ügyelettel és mentőszolgálattal. A betegforgalom csak a földszinten történt volna. Az új épület gyalogos megközelítését a középső, háromszintes kiemelt épületrészbe terveztük, melynek földszintjén került elhelyezésre a mentőügyelet, az orvosi ügyelet rendelő csoportja várókkal és a szükséges kiszolgáló helyiségekkel. Az 1. emeleten öltözőcsoportot, illetve a mentőtiszt pihenőjét és a nappali tartózkodót alakítottuk ki. A 2. emeletre oktatóterem és pihenőhelyiség került. A homlokzat természetes kő és fa anyaghasználata egyrészt az épület nagyságát ellensúlyozza, valamint egységet teremt a falusias és a városias építészet között. A mentőállomás 15 éve épült, ezen idő alatt az építészetben folyamatosan új gondolatok és megoldások születnek. n mint építész is folyamatosan változom. A jó épület arról ismerhető fel, hogy az idő múlásával nem válik korszerűtlenné, elavulttá és tervezője büszkén tekint rá. Úgy hiszem, a mentőállomás épületének igazi sikere az, hogy használója, illetve a város közössége szereti és elfogadja. Köszönetemet szeretném kifejezni az épület beruházójának, kivitelezőjének is, hiszen a siker és a jó eredmény mindig csak közös munkával érhető el. Gáspár éter Gáspár Mérnöki Iroda ügyvezető vezető tervező 34 35
A U Amiről a dokumentumok mesélnek 36 37
A U A U A hétvégi büki mozgóőrségi ügyelet egy autóbalesetről készült dokumentuma 38 39