Környezetelemzés II. AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék
Hol tartunk most? Az ember fejlődésének szakaszai a majomtól a számítógépig
Mik az életcéljaink? Boldogság? Boldogulás Anyagi javak megszerzése Kényelmes élet Fogyasztás
Közben Természeti erőforrásokat használunk fel Kimerítjük környezetünket Szennyezzük környezetünket Hulladékot termelünk
Azokat a forrásokat éljük fel, amelyekre a jövő generációinak lenne szüksége Elherdáljuk vagyonunkat
Mai életmódunk kialakulása 17. század: tudományos forradalom Európában felvilágosodás Newton természettanának lenyűgöző eredményei elvetette a hagyományokon és valláson alapuló világrendet A felvilágosodás fő célkitűzése amit Galilei és Newton a természettanban végzett, ugyanazt a munkát véghez kell vinni a vallás, a társadalom, a közélet és a gazdaság valamennyi területén
Újfajta gondolkodásmód Uralkodó gondolkodási rendszerré a természettudományos kutatási módszer jellemzője, az okos feladatmegoldó gondolkodás vált mindig az adott helyzetet ésszerűen elemezve kezdtek gondolkodni A bölcsesség mint gondolkodási módszer háttérbe szorult haladás
Rohamléptékű haladás I. Ősmaradványi erőforrások kiaknázása (szén) felgyorsította a gazdasági növekedést 17. század: Angliában népességnövekedés Hiánycikké vált a fa széntüzelés szénfüggőség Nem a felgyűlt tapasztalat, hanem a felismert természeti törvények tudatos alkalmazása vált a műszaki fejlődés fő hajtóerejévé ipari forradalom
Rohamléptékű haladás II. Rohamosan nőni kezdett az egy fő által felhasznált energiamennyiség napi élelem: 2500 Kcal ~ 120 watt aszerint, hogy ennek hányszorosát használjuk fel, a rendelkezésünkre álló erőforrás-rabszolgák számáról beszélhetünk ha egy ember munkavégzésével próbálnánk fedezni egy ló, egy autó, vagy vasaló energiaszükségletét, akkor ahhoz hány emberre lenne szükség
Rohamléptékű haladás III. Európában az ipari forradalom előtt a háziállatokkal és a különféle meghajtású malmokkal átlagosan 3-4 erőforrás-rabszolga jutott egy főre ez a szám a szén felhasználásával gyorsan nőni kezdett
Rohamléptékű haladás IV. A vallás tiltotta a kölcsönzött pénz utáni kamat szedését a felvilágosodó a kamatszedés, a pénzbefektetés a gazdasági növekedés serkentőjévé vált az újkori társadalmak tőkés társadalmakká alakultak A tőkés gazdaság csak növekedve létezhet, mert a befektetők csak haszonra számítva adják kölcsön a pénzüket a gazdaság egyre több javat állít elő, folyamatosan növekszik közben az energiafogyasztás is az anyagiak és az anyagelvűség határozták meg a műszakilag gyorsan fejlődő társadalmak gondolkodását
Gépesítés és terjeszkedés I. Fejlődtek az eszközök és a közlekedés újabb lehetőséget kapott az ember és mind távolabbi térségek erőforrásaihoz férhetett hozzá Társadalmi gonddá vált a gyors gépesítés munkanélküliség a tulajdonosok gazdagodtak, mások pedig szegényedtek túltermelési válság
Gépesítés és terjeszkedés II. Kiút csökkenteni a termékek árát minél több terméket szállítani külföldre Több szállítóeszköz és erőforrás kell Továbbá növelik a gépesítés szintjét Mindenütt fellép a tömeges munkanélküliség, a piaci verseny, valamint az erőforrásokért való küzdelem fenntarthatatlan társadalmi viszonyok
Gazdasági növekedés I. Világ nagy falu hírközlés, közlekedés fejlődése kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok erőforrások kiaknázása a fejlődés egyenetlen feszültségek korábban a javak előállítása, mára eladásuk okoz gondot Akkor a legvirágzóbb a gazdaság, ha az emberek csak a pénzzel mérhető dolgokkal törődnek minél több erőforrás felhasználása
Gazdasági növekedés II. az emberek boldogtalanokká, életuntakká, pénzbetegekké válnak, mert nem azzal töltik az idejüket, ami valóban teljessé tehetné az életüket
Gazdasági növekedés III. Gazdaság növekedése újabb kereskedelmi területek elfoglalása (korábban hadviselés, ma mér szelídebb eszközök) Új és jobb minőségű termékek, hatékonyabb gyártási eljárások a termelés olcsóbb nagyobb tömegek szórakoztató elektronika és a számítógépek eladásának növekedése Marketing pazarló vásárlói magatartás, csomagolóanyagok
Mindent felemésztő gazdasági szerveződések A vállalkozás ott és akkor minél nagyobb hasznot akar elérni költségeket, károkozást másra terheli Jogi szabályozás, joghézagok emberi jogok, kiváltságok (adás-vétel, jó hírnévhez való jog, legjobb ügyvédek ) Nincs erkölcsi felelősségük, halhatatlanok Sikeresek, nemzetköziek Az állami hatalom a kiszolgálójukká vált
Termékrontás I. Nylonharisnya (vontatókötél ) gond?! kevéssé tartós anyag fejlesztése folyamatos igény új harisnyára nyersanyag, erőforrás, munkaerő pazarlása, mindennapos bosszúság
Termékrontás II. Mindig az adott időpontban létező állapotot mérlegeli a kereskedés A döntést a pillanatnyi érdekek határozzák meg a csak a mára figyelés, a napról-napra élés a hétköznapi lét mindent meghatározó elemévé válik közlegelők pusztulása
Tervezett elavulás I. USA (1930-as évek) Új termékek előállítása serkentené a gazdaságot Brooks Stevens (1950) Több gyártó ellenkampányra kényszerült Szándékosan korlátozott élettartamú termékek Egyre gyorsuló technikai fejlődés egyre jobb termékek A fogyasztók is hozzászoktak az újdonságokhoz Sok kézimunka (szalagmunkások) a teljesítmény nem tökéletes Microsoft Xbox 360 >30 %) Marketing: rávenni a fogyasztót, hogy magától cseréljen (Apple iphone)
Tervezett elavulás II. Cserélhetetlen alkatrészek Projektorlámpa felrobban Mozgó alkatrészek Ne legyen: csereszabatos, egyforma Lap-top akkumulátorok: nem lehet kivenni Software: azonnali elavulás Sony Play Station 3 a korábbi Linux operációs rendszer telepítését lehetetlenné tette; Amerikai Légierő: 1760 db modellezésre Megoldások??? Villanykörte-összeesküvés
Közlegelők pusztulása Gátat kell szabni a csak a pillanatnyi érdeket néző gazdaság növekedésének Levegő és a vizek szennyezése, a talajok kizsigerelése, a világtengerek halállományának túlzott halászata
Energiafaló munkahelyteremtés Környezeti károkozás elhárítása
A gazdaság által kedvelt egyén 1. Aki egyre többet dolgozik és fogyaszt és más felesleges dologra nem pazarolja idejét 2. Szükségleteit gátlás nélkül kielégíti 3. Semmiről sem hajlandó lemondani, ami megvehető 4. Semmit sem szégyell előállítani, eladni, amire van vevő 5. Gépies és nincsenek szellemi értékei 6. Sohasem mérlegel, mindig éppen azt teszi, amit a hirdetések beléje ültettek 7. Nem teljesen felnőtt, 40-70 évesen is kamaszként viselkedik
Gazdaságkori család Válás szétköltözés Egyszemélyes háztartások A magányos fogyasztással töltheti az idejét
Öregség Ha megbetegedsz vagy megöregedtél, kiestél a versengésből Korábban az öreg, beteg családtagot a család gondozta intézmény, otthon ahol korábban nem forgott a pénz, a gazdaság részévé vált
Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek népességen belüli aránya, % (2010. január)
Gazdaságos tudomány Fegyverkezési hajsza vs. tiszta megismerés vágya A teljesítmény mérlegelésén alapuló gazdaságossági szemlélet a kutatónak folyamatosan számot kell adni teljesítményéről Tudományos közlemények írása rengeteg felesleges közlemény Kényszer nélkül: gondolkodnának, érlelnék ötleteiket Idézettségi mutató a gazdaság által megrontott tudományos tevékenység A gazdaság által nem hajszolt tudományos alapkutatás eredményessége lehetne az emberiség túlélésének egyik alapfeltétele
Vásárivá váló sajtó Egy ember megharapott egy kutyát Verseny az újságok piacán meghökkentő hírek hajszolása Visszaszorul a valódi újságírás, a nagyközönség egyre tájékozatlanabbá, tudatlanabbá és kiszolgáltatottabbá válik
Közművek piacosítása Az emberek biztonságos ellátása Csak önköltségi árat kért az állam a használatukért és a közművek biztonságosak voltak Magánkézben áremelkedés, nagyobb üzemzavar
Gazdaságos egészségügy Egészségünk közügy az egészségügyi ellátás állami feladat Minél hosszabb ideig mennél jobb egészségben tartsa az embereket Ha megbetegedtek, mennél hamarabb meggyógyuljanak a magánkézre adott gyógyítást a tulajdonos haszna szabályozza minél több a beteg és minél hosszabb ideig betegek a megelőzés az emberek magánügye marad
Fogyasztói társadalom Palackozott víz Az autózás szabadsága (ld. előző előadás)
Zöld forradalom I. A 20. század közepén fenntartható volt a tanyasi, falusi élet nem volt szemét; körforgás volt Só, gyufa, ecet Vetésforgó sok emberi munka 1950-1985. Zöld forradalom: a mezőgazdaság iparosítása Keresztezett vetőmagok, új növényfajták, rendszeres öntözés, gépesített talajművelés, műtrágyázás, vegyszeres növényvédelem sokkal több az ennivaló népességnövekedés
Zöld forradalom II. Külső anyag- és erőforrásoktól való függőség művi rendszerek: függetlenítse a termelést környezeti hatásoktól Gépek, üzemanyag, műtrágyák, növényvédelemben használt vegyszerek ipari folyamatok termékei Az iparosított mezőgazdaságban a termőföld segítségével a kőolajat élelmiszerré alakítjuk A külső források használata és a hagyományos, a talajt és környezetet kímélő gazdálkodás nem fér össze
Zöld forradalom II. A felhasznált energiák a hagyományos mezőgazdasághoz képest 50-100-szorosára nőttek USA a felhasznált energia megoszlása 31% - műtrágya-gyártás 19% - mezőgazdasági gépek 16% - szállítás 13% - öntözés 8% - állattenyésztő telepek 5% - vegyszeres növényvédelem 5% - terményszárítás 3% - egyéb
A világ élelmezésének helyzete 36 Ezredforduló: kb. 800 millió éhező ember és ugyanennyi túltáplált A világ mezőgazdasága meg tudja-e termelni azt a mennyiséget, ami elegendő lenne 6 milliárd ember számára? Megtermelhető-e a szükséges élelmiszer-mennyiség az éhező régiókban is? Világ gabonatermelése 1950-85: 342 kg / fő zöld forradalom (a mezőgazdaság iparosításával tartósan 3,5-szereződött a világ gabonatermelése) 2000: 308 kg / fő
Túltápláltság (mozgáshiánnyal) Alultápláltság
A modern mezőgazdaság környezeti hatásai 38 Intenzív gazdálkodás Gépek Vegyszerek Szintetikus műtrágyák Kisparaszti gazdaság Természetes anyagok felhasználása Igavonó állatok erejének igénybevétel számos átmenet
kereskedelem Kisparaszti vegyes gazdálkodás 39 napsugárzás Kis biológiai ciklus növény munka ember talaj trágya szántás állat Napenergia + emberi energia + tenyészetett állatok izomenergiája
40 Kisparaszti vegyes gazdálkodás
Növénytermesztés 41 Traktorral végzett művelés Kipufogógázok Talaj szerkezete tönkremegy termékenységcsökkenés Műtrágyák alkalmazása Hatóanyagok + más anyagok Részleges felvétel a növény számára A kiszórás egyenetlen Tökéletes műtrágyázás még nincs Növényvédő-szerek Egy részük emberre is veszélyes méreg (DDT) Rovarok ellenállóvá válnak vele szemben Szuperszelektív vegyszerek (jövő)
Állattenyésztés 42 Gépek használata Takarmány kereskedelemből Fehérjetáp kergemarhakór Zárt hely Antibiotikumok ember Nagy hozamok, jól szabályozható Óriási mennyiségű hígtrágya jelentős környezeti hatás Bűz
Modern mezőgazdasági rendszerek 43 Növénytermesztés (monokultúra) napsugárzás Állattenyésztés takarmány állat vegyszerek kimosódása talaj gép növény vegyszerek ember gép ember hígtrágya vegyszerek kereskedelem lakosság
44 Modern mezőgazdasági rendszerek
Lehetőségek a környezetkímélőbb mezőgazdaságra 45 Talaj növénytermesztés tápanyagvesztés Tápanyagok mobilizálásának meggyorsítása Veszteség pótlása (humusz = termékenység legfőbb hordozója) Talaj természetes adottságaihoz igazodó növényválasztás
Genetikailag manipulált élőlények 46 Előnyök Szennyezés-mentes tenyésztés/termesztés Nagy ellenálló-képesség Hozamnövekedés mezőgazdasági művelés alatt álló területek csökkenése Vegyszerhasználat csökkenése Hátrányok A méreggén toxinja nem szelektív hatású Szuperfajták előnyben részesítése (csökken a diverzitás) Más fajok ökológiai rendszerből kiszorítása a természet iparosítását segítik elő, veszélyeztetik a biodiverzitást
Környezeti gondok 47 Növényvédelem legtöbb környezeti gond Lehetőségek Ökológiai törvényszerűségek jobb kihasználása Monokultúrák visszaszorítása Paraziták ellen: biológiai ellenségeik mesterséges elterjesztése Egymás mellé ültetett növények kölcsönös biológiai védelme Természetes eredetű növényvédő-szerek alkalmazása Szuperszelektív gyom- és rovarirtók az input minimumra csökkentésével érhetjük el a legkisebb környezetszennyezést
Élelmiszerek és környezeti terhük
Élelmiszerek ökológiai lábnyoma
Élelmiszerek szénlábnyoma
Élelmiszerek vízlábnyoma
Élelmiszer-imitátumok 52 Imitált = utánzott Humán szervezetek indítványozására, a nagy tömegeket érintő éhínség mérséklésére Jóval kisebb előállítási költség szélesebb rétegekhez eljuttathatók Gyártási hulladékok Krumplihéj, korpa, kakaóhéj, gyümölcspréselés maradéka Tükörtojás: sovány tejpor, zselatin, víz, festék; zöldborsóból marcipán; fűrészpor: epres joghurt; madártoll: bonbon szennyvíztisztítók maradéka: hamburger Imitátumok, adalékanyagok, ízfokozók, aromák, térfogatnövelők, stabilizátor tej, sajt Ha az ételeink olyanok, mintha, olyan az ízük, mintha, és olyan az állaguk, mintha, akkor a szervezetünk is úgy fog működni, mintha
Gazdasági trendek 53 Fejlett országok Gazdasági növekedés életminőség javulása, várható élettartam növekedése, iskolázottság szintjének emelkedése Szegénység csökkent Más országok A szegénység különösen a gyerekes családokat és a fiatalokat sújtja A gazdasági növekedés továbbra is terheléseket jelent a környezetre a természeti tőke értéke csökkent (kritikus elem), minősége romlott (pl. halállomány, globális légkör)
Társadalmi folyamatok fejlett országok 54 Demográfiai és társadalmi változások Megoldott problémák Megfelelő élelmiszerellátás, tiszta ivóvíz, fertőző betegségek leküzdése, alapoktatás biztosítása Megoldandó problémák Öregedéssel összefüggő betegségek, life-long-learning, munkanélküliség Népességnövekedés Drámai módon lelassult Családméret csökkenése háztartások számának növekedése Eltartottsági arány növekszik (>65 : 15-64) Születéskor várható átlagos élettartam növekedett (a jólét egyik legfontosabb mérőszáma)
Az átlagéletkor emelkedése, születési ráta csökkenése Öregedési index (hány >65 éves személy jut 100 <15 éves); Magyarországon 2000-ben: 87, 2030-ban: 197 Eltartottsági ráta (elosztjuk a >60 éves személyek számát az összes 15-60 év közötti személy számával); EU: 2002-ben: 0,36, 2025-ben: 0,56. Társadalmi folyamatok 55
Az ökoszisztémák értéke 56 Értékekkel arányos árak megteremtése volna helyes A külső költség lehető legteljesebb beépítése az árakba full cost pricing minden társadalmi és környezeti költség Egyre több fogyatékos ember mobilitás (le- és feljárók, liftek a metróknál) Erősen jövedelemszint-függő,? /fő GDP a határ társadalmi érzékenység
A finanszírozás dilemmái 57 Környezeti és a közgazdasági hatékonyság ellentmondás Környezetileg hatékony közgazdaságilag rentábilis A kívánatos környezeti állapot meghatározása egy adott helyen miféle környezeti állapot kívánatos Érintettek véleménye
Az ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom csökkentése Az ökológiai lábnyom az ember természetre gyakorolt hatásának fokmérője. A Földön minden élőlény hagy valami nyomot maga után dinoszauruszok csontjai, fák megkövült törzsei, sok millió évvel ezelőtt a mocsarak növényeiből keletkezett széntelepek, ősember csontmaradványai szellemi nyom: görög drámák, régi zeneművek, rovásírás, régi festmények, szobrok Vajon mi is hagyunk maradandó nyomokat magunk után? nyomot hagy a Földön a müzli, amit megeszünk; az, hogy nyaralni megy a család, a kedvenc együttesünk CD-je, a zsömlénk zacskója, a cicánk ételének doboza, vagy az, ha sokáig nézzük este a TV-t szinte soha nem láthatók, sokszor csak a következményeit tapasztalhatjuk azok a lábnyomok, amiket a földi környezetünkön hagyunk ökológiai lábnyom
Ha a Föld egy százfős falu lenne Ha össze tudnánk zsugorítani a Föld népességét egy pontosan 100 lelket számláló falura (2000) 57 ázsiai, 21 európai, 14 amerikai, 8 afrikai lakna 52 ember lenne nő, 48 lenne férfi 30 lenne fehérbőrű, 70 más bőrszínű 30 lenne keresztény, 70 egyéb vallású 89 lenne heteroszexuális, 11 lenne homoszexuális, 6 ember birtokolná az egész falu gazdagságának 59%-át, és mind a 6 az Egyesült Államokból származna, 80 élne elégtelen lakáskörülmények között, 70 nem tudna olvasni, 50 lenne alultáplált, 1 (igen: csak egy) rendelkezne felsőfokú végzettséggel, 1 rendelkezne számítógéppel.
A megoldás rajtunk is múlik számos technológia és megoldás - mellyel a problémák orvosolhatók - már létezik Ökológiai szempontú adóreform fosszilis energiahordozók támogatásának eltörlése Életciklus alapú árszabás Okos várostervezés Környezetbarát és racionalizált mobilitás Energiahatékony lakhatás a legalapvetőbb azonban a hozzáállásunk Ökologikusabb értékrend Átgondolt fogyasztás Igények helyett szükségletek
Útkeresés Észak Dél párbeszéde Fejlett országok történelmi felelőssége EU kezdeményező szerepe a problémák megoldásában Fejlődők lehetőségeinek elismerése + donorpolitika megfelelő fejlődési pályára állásuk érdekében Átmeneti gazdaságú (rendszerváltó) országok sajátos helyzete Ad hoc jellegű probléma-megoldástól a hosszútávú, átfogó gondolkodás és cselekvés felé CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése
Köszönöm a figyelmet!