Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Bevezetés Tarcal Község Önkormányzata, eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.. (3)-(10) bekezdésekben foglalt kötelezettségének, megalkotta Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja, és aktualizálja. A koncepció lényegét a települési önkormányzat ellátási kötelezettsége és az egyes ellátotti csoportok részérıl felmerülı igények alapján összeállított fejlesztési elképzelések összessége alkotja, figyelembe véve a fenntartó önkormányzat lehetıségeit, illetve korlátait. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja Tarcal Község Önkormányzatának Képviselı Testülete elkötelezettségének kifejezése azon célok elérése érdekében, amelyek a szociális szolgáltatások alanyainak minimálisan a jogszabályokban meghatározott színvonalú ellátások biztosítását szolgálja. Az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok megszervezésének módja, a hiányzó ellátások megszervezésének tervezése, a más (nem állami, egyházi) fenntartókkal történı kapcsolattartás és annak tartalmának meghatározása. A koncepció tartalmazza: - A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, bemutatja a község jelenlegi helyzetét statisztikai adatok alapján, - az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, - a település szociális ellátást érintı fıbb sajátosságait, feladat ellátási kötelezettség bemutatása, értékelése, - a szociális szolgáltatások fejlesztésének célcsoportjai, - a feladatok ellátására vonatkozó fejlesztési elképzelések, - végrehajtandó feladatok, - a szolgáltatástervezési koncepcióban foglalt feladatok végrehajtása nyomán várt eredmények. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció átfogó képet kíván adni a szociális feladatok, szolgáltatások, fejlesztési irányok, kormányzati és helyi szakmapolitikai elvárások megvalósítási elképzeléseirıl, az ehhez szükséges meglévı és hiányzó feltételekrıl, az elérendı célokról. A koncepcióban Tarcal Község Önkormányzata kinyilvánítja azon szándékát, miszerint az Alkotmányban rögzített szociális biztonsághoz való jog, a rászorulók szükségleteik szerinti, minél magasabb színvonalon történı ellátása, jogszabály szerinti személyi, tárgyi, anyagi feltételekkel valósuljon meg. A célkitőzések reális elvárásokat fogalmaznak meg elsısorban középtávon. - 1 -
A koncepció elkészítését felmérés, adatgyőjtés alapozta meg. A szociális ellátások teljes feltérképezéséhez jó alapot és segítséget nyújtott a szociális és egészségügyi alapellátást jelenleg is végzı szervezetek beszámolói, jelentései. Statisztikai adatok nyomán képet kaptunk településünk vonatkozásában a lakosság életkörülményeirıl, a szociális és egészségügyi feladatok ellátásáról, a meglévı és a hiányzó ellátási formákról. A koncepcióban igyekeztünk megjeleníteni az állami és nem állami közremőködık által ellátott szociális tevékenységet. A felmérések alapján olyan információk birtokába jutottunk, melyek hozzásegítettek ahhoz, hogy: - reális ismeretekkel rendelkezzünk a településen élık szociális ellátások, szolgáltatások iránti igényeirıl, - a település egészségügyi helyzetérıl, demográfiai helyzetrıl, - intézményrendszer együttmőködésérıl (oktatás, gyermekvédelem, egészségügy) - információval rendelkezzünk a település vonatkozásában a szociális ellátás jelenlegi helyzetérıl, a fejlesztési elképzelésekrıl, - megismerjük a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények fıbb jellemzıit, - költségvetési forrásokról, - meghatározhassuk elsısorban az igények elemzése révén a szakmapolitikai elvekhez igazodó fejlesztési stratégiát. I. fejezet Tarcali helyzetkép, a település általános jellemzıi Tarcal Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti szélén, az Eperjes-Tokaji hegylánc legdélibb nyúlványának a Bodrog- és a Taktaköz síksága között a tengerszint felett 516m magasan kiemelkedı tokaji Nagy-hegynek, vagy ahogy még a XVII. sz-ban is nevezték Tarczal hegyének nyugati lábánál épült. A község területét illetıen 53,7 km2-rel rendelkezı település. Környezı települései: Prügy, Mezızombor, Tokaj, Szerencs, Mád, nagyvárosok: Nyíregyháza, Miskolc. Tarcal népességére az elmúlt években a csökkenés volt jellemzı, melyet az elöregedés, és a munkahely hiánya miatt történı elvándorlás okoz. A természeti adottságok kiaknázása, a turisztika fejlesztése a Képviselıtestületnek a munkatervében megfogalmazásra kerültek, amely (munka)lehetıséget is jelenthet a település életében. A településen áthaladó jól kiépített fıútvonalon a környezı települések könnyen megközelíthetıek. A községet a szomszédos Tokaj várossal autóbuszjárat köti össze, mely a reggeli és délutáni idıszakban alkalmazkodik az iskolába, valamint a munkahelyre közlekedıkhöz. Vasúton is jól megközelíthetı a település, Miskolc és Nyíregyháza irányába óránként közlekedik vonat. Tekintettel arra, hogy a településen a munkaképes korú lakosság részére kevés munkalehetıség van, ezért a helyben foglalkoztatottak száma alacsony és a naponta ingázók száma egyre magasabb. A lakosság körében egyre többen rendelkeznek személygépkocsival, ezért sokan a munkahelyük megközelítését személygépkocsival oldják meg. Figyelembe véve a tömegközlekedési vállalatok díjait, a napi bejárás idıtartamát, a közlekedési eszközök zsúfoltságát, a ritka késı esti járatokat, a munkavállalók egy részének a személygépkocsi gazdaságos és nélkülözhetetlen. - 2 -
Demográfiai jellemzık Tarcal állandó bejelentett lakosainak száma: 2007. januárjában 3247 fı volt. A fentiekben említett lakosságszám folyamatosan csökken ÉV 2003. 2004. 2005. 2006. Népesség (fı) 3348 3310 3287 3258 A lakosság korosztály szerinti megoszlása (2007. január 1-i állapot szerint): Korcsoport 0-3 4-14 15-18 19-60 61-X Együtt 121 433 184 1897 612 3247 Településünkön az élve születések száma évente átlagosan 30 fı, a halálozások száma 30-35 fı. Közmővesítettség aránya a településen: (%-ban) Szilárd burkolatú utak 99 Ivóvíz 100 Szennyvízhálózat 100 Gáz 100 Elektromos áram 100 Telefon 100 A település egészségügyi ellátása A községünkben az egészségügyi alapellátás öt ellátási formát jelent. Az önálló orvosi tevékenységrıl szóló, 2001. évi CVII. törvénnyel módosított 2000. évi II. tv. 2.. (2) bek.-e értelmében mőködtetési jog alapján végezhetı önálló orvosi tevékenység tekintetében Tarcal közigazgatási területe egy fogorvosi, és két háziorvosi körzetet alkot. A háziorvosi ellátás vegyes típusú háziorvosi ellátási körzetként mőködik. Az ellátás figyelemmel kísérése érdekében a Képviselıtestület éves munkaterve szerint a szolgáltatók részére elıírja, hogy évente tevékenységükrıl beszámolót készítsenek. A megbízás határozatlan idıre szól. A háziorvosok az önkormányzat tulajdonát képezı rendelıkben látják el feladatukat, melyet a feladatátvállalási szerzıdés pontosít. Az ellátás finanszírozása kizárólag OEP-forrásból történik. Betegforgalom nagysága átlagosan havonta: 1600 fı Iskola-egészségügyi ellátás: a háziorvosok és a védınık által nyújtott iskola-egészségügyi ellátás finanszírozása OEP-forrásból történik. A szolgáltató a nevelési-oktatási intézményekre kiterjedıen, a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen nyújtja a tanulók (gyermekek) megelızı jellegő iskola-egészségügyi ellátását. Védınıi szolgálat: a községben két fı alkalmazottal mőködik, akik hatékonyan látják el az ezzel kapcsolatos teendıiket. A védını feladatai közé tartozik a várandós anyák, a gyermekágyas anyák gondozása, a 0-6 éves korú gyermekek, a tanköteles gyermekek gondozása, családgondozása. Tanácsot adnak a felmerült problémák rendezéséhez, fokozott - 3 -
figyelemmel kísérik az újszülöttek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemık és gyermekek fejlıdését. Gyakorlatilag csecsemıkortól a tanuló 16 éves koráig foglalkoznak a gyermekekkel. Elvégzik a kötelezı szőrıvizsgálatokat, közvetlen kapcsolatban vannak a gyermekorvossal. A védınık állandó kapcsolatban van a települési önkormányzattal, gyámhatósággal, Gyermekjóléti Szolgálattal. Mint jelzırendszer az általuk felszínre került esetek azonnali megoldása is az állandó feladataik körébe tartozik. Központi ügyeleti ellátás: önkormányzatunk a tokaji székhelyő Egyesített Népjóléti Intézménnyel kötött megállapodást. Az ügyeleti szolgálat Tokaj városi központtal ellátja a környezı települések lakosságát. Az ellátás szintén OEP finanszírozásból történik. Fogorvosi ellátás: Az ellátást feladat-átvállalási szerzıdés útján egy fogszakorvos végzi az önkormányzat tulajdonát képezı rendelıben. Az eltelt idı alatt elvégezte az iskolafogászat keretében az általános iskola tanulóinak fogászati szőrıvizsgálatát. Az ellátás finanszírozása kizárólagosan OEP-forrásból történik. A rendelésen megjelent beteglétszám havi átlaga 220 fı. Szakorvosi ellátás a településen nem biztosított, de az ellátó szakrendelı 20 km-en belül megközelíthetı. Kórházi ellátás a település lakossága részére 45 km-es távolságon belül megközelíthetı. A település oktatási helyzete A nevelési és oktatási intézmények jellemzıi Óvoda A településen önkormányzatunk által fenntartott Kikelet Napköziotthonos Óvoda és Bölcsıde mőködik. Az óvodai létszám bár csökken, az óvoda épülete már nem megfelelı e feladat ellátására. A Képviselıtestület tervei között szerepel az óvoda épületének bıvítése, átalakítása. A helyi nevelési programunk a település sajátosságait figyelembe véve külön feladatként jelöli meg a hátrányos helyzető, valamint a roma gyerekek felzárkóztató integrált nevelését. A mőködéshez szükséges személyi és anyagi feltételek rendelkezésre állnak. A Képviselıtestület az intézményen belül 2007. szeptemberétıl a bölcsıdei ellátást is beindítja. Iskola: Az általános iskolában 312 tanuló nevelésérıl, oktatásáról gondoskodnak. Az épület pályázat útján fel lett újítva, és elkészült az épület 3. szintje 7 új tanteremmel, és 2 szaktanteremmel. 104 fı halmozottan hátrányos helyzető gyermek tanul jelenleg az iskolában. A személyi és tárgyi feltételek az oktatáshoz, neveléshez adottak. A településen lévı szabadidı eltöltését biztosító intézmény a Könyves Kálmán Mővelıdési Ház és Könyvtár, amely lehetıséget nyújt a mővelıdésre, szórakozásra. Az itt tartott programok állandósultak, munkaterve ezeknek a programoknak a figyelembe vételével került elkészítésre. A Mővelıdési Ház feladatai körébe tartozik a különbözı tanfolyamok, tánc, hangszer tanítás megszervezése, pályázatok figyelemmel kísérése. Itt bonyolódnak le a falugyőlések, az állami ünnepekrıl való megemlékezések, esküvıi szertartások. Itt bonyolítják le a hagyományırzı ünnepeket (Idısek napja, Mindenki Karácsonya, névnapi és Szüreti Bálok). A házban kiállításokat, vásárokat szerveznek. Rendszeresen mőködik a Szılész-borász Szakkör, a Gyöngyvarázs kör, Díszítımővészeti Kör, Sakk Szakkör, az idıskorúk részére a Nyugdíjas Klub. - 4 -
Az Interneten a Tarcal honlap is mőködik, melynek további fejlesztése folyamatba van. A Mővelıdési Ház végzi a Tarcali Újság szerkesztését, mely havonta jelenik meg. Gyermekek napközbeni ellátása: A települési önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését a településen mőködtetett óvodában, illetve az iskola napközijében biztosítja. A gyermekek napközbeni ellátását különösen olyan gyermekek számára kell biztosítani, akinek a testi, illetve szellemi fejlıdése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló, vagy idıskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, továbbá akinek a szülıje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A napközbeni ellátás a gyermekétkeztetés kivételével ingyenes. II. fejezet Tarcal szociális ellátást érintı fıbb sajátosságai II/1. Feladatellátási kötelezettség értékelése A Szociális törvény a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében összhangban az Önkormányzati törvényben megfogalmazottakkal meghatározza az állam által biztosított szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét. A települési önkormányzat a felnıtt korú személyeket megilletı, rászorultságtól függı ellátásokat szabályozza. Meghatározott módon kialakítja az ellátások rendszerét, biztosítja az ellátásokhoz való hozzájutás feltételeit. A szociális ellátás megvalósulhat: - pénzbeli ellátásokon, - természetben nyújtott ellátásokon, továbbá - személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokon keresztül. Az ellátás formáit tekintve, minden esetben meghatározó a rászoruló egyén helyzete, körülményei, anyagi helyzete, egészségi állapota, szükségletei, valamint a szolgáltató által nyújtott lehetıségek. Az önkormányzatnak nagy felelıssége van annak felismerésében, hogy az egyén részére a megfelelı ellátást biztosítsa és a rászorult személy ténylegesen azt az ellátást kapja, amelyre a körülményei alapján szüksége van, alapvetı igényeit kielégítse. Fontos, hogy a szociális szolgáltatásokhoz szükséges állami támogatást a rászorultak ellátására fordítsa az önkormányzat, ezáltal a lakosság számára a kötelezı ellátási formák hatékonyabbá válnak. Munkanélküli esetében a rászoruló a megfelelı támogatási formával újra a munkaerı-piacon foglalhatja el helyét, ezáltal kikerül az ellátottak körébıl. A Szociális törvény meghatározza a feladatellátás kötelezettjeit. A szociális gondok megoldásában, a szolgáltatások biztosításában az állami szerepvállaláson túl egyre nagyobb teret biztosít az egyház, a civil szervezetek hatékony részvételére. A szociális ellátások/szolgáltatások megszervezésére köteles szervek A települési önkormányzat a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni differenciáltan az alapellátásokról, valamint az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátásához való hozzájutásáról. - 5 -
A pénzbeli, a természetben nyújtott, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások legnagyobb részét a települési önkormányzatok biztosítják. A feladatok differenciálásánál meghatározó a települések lakosságszáma, ezáltal a nagyobb települések több ellátási forma megszervezésére kötelezettek. A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátások A települési önkormányzat alanyi jogon, vagy a törvényben rögzített keretszabályok alapján a rendeletében meghatározott feltételek szerint a rászorult személyek részére pénzbeli és természetbeni szociális ellátást nyújt. A települési önkormányzat a pénzbeli ellátások keretén belül rászorultság esetén megállapíthat a jogosult számára idıskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, ápolási díjat, lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt. Az önkormányzat a rendeletében szabályozza az ellátások megállapításának feltételeit, kifizetésének, felülvizsgálatának és ellenırzésének szabályait. A rendeletben foglaltak alapján az önkormányzat az egyes pénzbeli ellátásokat egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatja. Természetbeni ellátás lehet élelmiszer, tankönyv, közüzemi díj, tüzelısegély, gyermekintézmények térítési díjának átvállalása. A településen leggyakrabban a tüzelı megvásárlására kerül sor a rászorulóknak. A pénzbeli ellátások közül idıskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás a támogatás normatív alapon (Szt. által meghatározott) került megállapításra, melynek 10 %-a terheli az önkormányzat költségvetését. Ezzel az állam a legrászorultabbak ellátását jelentıs mértékben átvállalja, ugyanakkor a Képviselıtestület teljes egészében saját forrásból, rászorultsági alapon további személyeknek, családoknak biztosít ápolási díjat, lakásfenntartási támogatást, közgyógyellátást. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok kötelezı feladatként biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja az alap-, valamint a szakosított ellátási formákat. A l a p s z o l g á l t a t á s o k Valamennyi településen biztosítani kell étkeztetést, házi segítségnyújtást, 2000 fınél nagyobb lakosságszámú településen a családsegítést, 3.000 fınél több lakosú településen a nappali ellátást ( pl. idısek klubja ) is. Étkeztetés keretében fıétkeztetésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorultnak, akik önmaguknak, vagy eltartottjai részére átmenetileg vagy tartósan nem képesek biztosítani. Községünkben 60 fı részesül ebben az ellátási formában. Házi segítségnyújtás: Olyan gondozási forma, amely az igénybe vevı önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelıen lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevı fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, egészségi állapotának megfelelıen biztosított legyen. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen segítségnyújtás a higiénia megtartásában, az orvos elıírása szerinti alapvetı gondozási, ápolási feladatok - 6 -
ellátása, közremőködés az ellátást igénybe vevı háztartásának vitelében (bevásárlás, mosás, takarítás, meleg étel biztosítása) Településünk e feladatát az alábbiak szerint látja el: - személyi szolgáltatások: házi ápolás, idısgondozás (ebédkihordás, gyógyszerkiváltás, szakemberek felügyelete alatt házi ápolás segítése), melyet az idısek klubja keretén belül, házi segítségnyújtásként biztosítunk. A családsegítés feladatát önkormányzatunk a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulásba való belépéssel és a társulás egy családgondozójának településünkre történı kihelyezésével oldjuk meg. Az Idısek Klubja a nappali ellátást nyújtó intézmény. A szociálisan és mentálisan támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni ellátására szolgál. Lehetıséget ad a közösségi együttlétre, társas kapcsolatokra, pihenésre. Az intézmény finanszírozása a törvény által meghatározott állami normatív támogatás, önkormányzati mőködtetéső támogatás (szociális alapellátás, saját bevétel, térítési díjak) biztosítja. Az Önkormányzat által biztosított intézményi ellátásokban részesülık esetén az étkeztetésért, gondozásért fizetendı térítési díjak mértékét helyi rendelet szabályozza. Az intézményi és személyi térítési díj mértéke esetenként csökkenthetı. II/2. A települési feladatellátás értékelése A feladatok differenciálásánál meghatározó a települések lakosságszáma. Ennek figyelembevételével Tarcal község területén jelenleg a településre vonatkozó kötelezı (önkormányzati) feladatok ellátását, mint kötelezı közszolgáltatás; - Óvodai nevelés és általános iskolai oktatás, - egészségügyi alapellátás, - felnıtt háziorvosi ellátás, - iskola-egészségügyi ellátás, - védınıi szolgálat, - fogorvosi alapellátás, - gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátások gyermekjóléti szolgálat, -gyermekek napközbeni ellátása, - óvodai, iskolai étkeztetés, - pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, - idıskorúak járadéka, - rendszeres szociális segély, - ápolási díj, - lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, - temetési segély, - személyes gondoskodást nyújtó alap és nappali szociális ellátások felnıtt étkeztetés, - házi segítségnyújtás családsegítés, - Idısek Klubja, - mint nappali ellátást nyújtó szakosított ellátás szolgáltatások ellátását Önkormányzati irányítással, saját költségvetési elıirányzattal teljesíti. Fenti felsorolásból is kitőnik, hogy a lehetıségekhez képest Tarcal Község Önkormányzata a települést érintı kötelezıen elıírt feladatokat teljesíti, miáltal a magasabb színvonalú ellátás megvalósításának célját a szakmai munka könnyítésével érheti el. III. fejezet A szociális szolgáltatások fejlesztésének fıbb irányai A szociális szolgáltatások fejlesztésének célcsoportjai kijelöléséhez szükséges azoknak a szociálpolitikai elveknek és értékeknek a meghatározása, amelyek érvényre juttatását a szolgáltatások szervezése, fejlesztése és mőködtetése során érvényesíteni kell. Ezek az elvek és értékek a szakmai színvonal emelésével érvényesülhetnek. - 7 -
III/1.A szociális szolgáltatásban érvényesítendı elvek és értékek meghatározása A szociális ellátás középpontjában a rászoruló személy áll, akinek joga az emberi méltóságának és állampolgári jogainak tiszteletben tartása. - A szociális ellátások során arra kell törekedni, hogy az igénybe vevık életkörülménye, életminısége javuljon, megteremtve számára a szociális biztonságot, érvényesülésének feltételeit. - Törekedni kell arra, hogy a szociális ellátások alanyai hátrányaik ellenére is teljes életet éljenek, teljes jogú tagjai legyenek a társadalomnak. - A szociális ellátásokhoz egyenlı eséllyel kell valamennyi személynek hozzájutni, az elbírálás feltételeit, az ellátásban való részvételt diszkrimináció- mentesen kell az egyének számára biztosítani. A szükségletek szerinti szolgáltatások igénybevételére nemtıl, vallási, felekezeti hovatartozástól, etnikumtól, fizikai, egészségi állapotától függetlenül mindenki jogosult. - Meg kell teremteni a feltételeket a minél hosszabb idıtartamú családban éléshez, hogy az egyének minél tovább megszokott környezetükben maradhassanak. - Törekedni kell az egyenlıtlenségek felszámolására, mérséklésére, az ebbıl adódó társadalmi feszültségek kirekesztettség, depriváció) csökkentésére. - A helyi szociálpolitika feladata, hogy megelızze az egyén társadalom perifériájára való sodródását. III/2. Célterületek, prioritások, célcsoportok kijelölése a szociális szolgáltatások fejlesztésében, mőködésében A települési önkormányzatnak, mint feladatellátásra kötelezett szervezetnek, ki kell alakítania a segítségnyújtás formáit, amelyekkel az igényekhez és a szükségletekhez igazodó szociális ellátás megvalósítható. Ennek érdekében meg kell határozni azokat a prioritásokat, amelyek a cél megvalósításának irányait kijelölik. Fokozott figyelmet kell szentelni a meglévı ellátási formák folyamatos minıségi fejlesztésére. Segíteni kell az ügyfelek könnyebb tájékozódását a szociális ellátórendszerben, a szolgáltatásokat ismertebbé, a rendszert átláthatóvá kell tenni. A hiányzó ellátási formák mőködtetési feltételeinek kialakítása és a rászorulók számára történı biztosítása. A szakmailag indokolt és a költségeket csökkentı szervezeti formák kialakítása, a lehetıségek kiaknázása. Az egyes intézményi nem szakmai szolgáltatások külsı szervezetek által történı biztosítása, elsısorban költséghatékonysági szempontok alapján. A feladatfinanszírozási rendszer elveinek érvényesítése, hatékonyságának fokozása, a szakmai elvárások maradéktalan teljesítése, az intézményi önállóság növelése mellett. Szorosabb együttmőködés kialakítása a szociális szolgáltatásokban részt vevı társadalmi, civil szervezetekkel, alapítványokkal, egyházakkal. A szolgáltatások egymásra épülésének elve, hatékony kapcsolat és információs rendszer mőködtetése a települési és megyei és a nem állami szolgáltatók között. Az Európai Uniós csatlakozás tükrében, a szociális szolgáltatások európai szintre emelése feltételeinek megteremtésére mind az államnak, mind a helyi önkormányzatoknak kiemelten figyelmet kell fordítani. - 8 -
A fenti meghatározások a törvényi kötelezettségbıl adódóan fogalmazódtak meg önkormányzatunk számára, melynek következtében a szociális szolgáltatások fejlesztése szükségszerő. IV. fejezet A szolgáltatás tervezési koncepcióban foglalt feladatok végrehajtása nyomán várt eredmények A koncepció megvalósításával elérni kívánt céljaink: - Mőködıképesség megırzése - Jogszabályi elıírások teljesítése - személyi és tárgyi feltételek biztosítása - szakképzettségi feltételek teljesítése - szolgáltatástervezési koncepció elkészítése - akadálymentesítés Szakmai követelmények: - szociális szolgáltatások fejlesztése - minıségbiztosítás bevezetése - pályázatok, továbbképzések Fenti célok elérése érdekében szükséges: - Az ellátási forma mőködtetéséhez szükséges anyagi források biztosítása. - A szociális ellátásokra fordítható források bıvítése érdekében a pályázati lehetıségek kiaknázása. - A képzéseken, továbbképzéseken, szakmai konferenciákon való részvétel, a meglévı ismeretanyagok bıvítése, az ellátások fejlesztése érdekében történı felhasználásra. - Az ellátások fejlesztése, az ellátórendszer mőködtetése az igényekhez igazodva, ennek érdekében az együttmőködési lehetıségek feltérképezése, megállapodások megkötése (települési önkormányzat, egyház, civil szervezet) - Ágazati szintő kapcsolatok kiépítése oktatás, - egészségügy, - gyermekvédelem- - A rászoruló egyén élethelyzetének teljes körő megismerése, a komplex segítségnyújtás érdekében. Várt eredmények: - A mőködıképesség megırzése. - A jogszabályi feltételrendszer teljesítése és fenntartása - A kötelezı települési feladatkörbe tartozó ellátások iránti igények kielégítése. - Új típusú ellátási formák beillesztése a rendszerbe. Tarcal község Önkormányzata kinyilvánítja elkötelezettségét a szociális ellátórendszer fejlesztése mellett a szociális elvárások teljesítését illetıen. A szolgáltatások fejlesztésének tervezése során elsıdleges céljának tekinti az intézmények mőködıképességének megırzését, de teljesíteni kívánja azokat a feltételeket, amelyeket a jogszabályok, a korszerő szemlélet és szakmai követelmények, valamint az európai uniós elvárások támasztanak. Tarcal, 2007. augusztus - 9 -